A nyugat jelentősége
Az 1867-es kiegyezés után a nagyipar fejlődése, a polgárosodás jelentősen átalakította hazánkat. Kiépült az úthálózat, korszerű gyárak jöttek létre. A Duna-parti városok pest, Buda, Óbuda 1873-ban Budapestté egyesült. Felépült az országház, a halászbástya és sok más közintézmény.
1896-ban Budapesten elsőként indult meg a földalatti vasút. Fejlődött az értelmiségi réteg is. Az iskolarendszer kialakulása is hozzájárult a fejlődéshez. A társadalmi feszültség még is nőtt. A gyors fejlődés és a polgárosodás nem hozott demokratikus átalakulást. vidéken nem változott semmi, megmaradt a földesúri önkény. a falusi nyomor csak fokozódott. Ezek hatására a XX. század elején több mezőgazdasági munkás és paraszt kivándorolt Amerikába. Budapesten a munkásság megmozdulásai jelentettek állandó nyugtalanságot.
Ezek az események az irodalmi-művészeti életben is éreztették hatásukat. A konzervatív folyóiratok egyeduralmát Kiss József lapja a hét (1890) törte meg, ami egy új szellemű folyóirat volt. 1924-ben szűnt meg.
A XX. század elején a zenei megújulásunk kezdődött, Bartók Béla, Kodály Zoltán révén. 1904-ben megnyílt a Tália színház. Osváth Ernő alapította a „figyelőt” aminek ő volt a szerkesztője. Egy évig működött.
A XX. század igazi megújulása a nyugat című folyóirat megindulása jelentette. (34 éven át elent meg.) szerkesztői: fenyő Miksa, Osváth Ernő. Borítóján Mikes-emlékérme volt látható, amely a bujdosó magyar irodalmat jelképezte. Osváth Ernő nem volt író, ő kritikus volt. Igazi nagy műve a nyugat. a folyóirat a szellemi szabadság és függetlenség fellegvára lett, Osváth tevékenysége révén.
Ady a folyóirat egyik vezéregyénisége volt.
1908-ban megjelent a holnap című antológia első kötete. Kialakult a „nyugatosok” elleni általános támadás. Egyszerre lépett nyilvánosság elé két költő, akik már a nyugat szellemében új látásmódot képviseltek. A folyóirat tekintélye fokozatosan erősödött.
Az „első nemzedékbe” kiváló nagyságok tartoztak, mint Ady Endre, Babits Mihály, Juhász Gyula.
A nyugatnak nem volt egységes a világnézete. Folyamatosan megjelent a világháború éveiben is. Osváth halála után 1929-ben Babits Mihály határozta meg a nyugat arculatát. Móricz Zsigmonddal szerkesztette együtt, majd Gellért Oszkárral.
Babits halála a nyugat halálát is jelentette részben. A XX. század első felében a nyugat a fiatal írói tehetségeket bocsátotta útjukra, a „második nemzedéket”. A harmincas években szintén a Nyugat támogatásával lépett színre a „harmadik nemzedék”.
Ady Endre
1877-ben született Érmindszerten. A nagykárolyi piarista gimnáziumba íratták be, s az első négyosztályt ebben a katolikus iskolában végezte el. A gimnáziumi tanulmányait Zilahon, a Wesselényi Miklós Református Kollégiumban folytatta. Majd a család úgy döntött, hogy a fiúk jogász lesz. Így Ady 1896 őszén beiratkozott a debreceni jogakadémiára.
1899 júliusában, Debrecenben jelent meg legelső verseskötete, Versek címmel. Adyra nagy hatással volt a polgári radikalizmus politikai programja, mely harcot hirdetett a magyarság kulturális és szociális elmaradottsága ellen.
1905 januárjában jött haza Budapestre, ahol a Budapest Naplónál állás várta. 1906 februárjában jelent meg a harmadik verseskötete, az Új versek. Ez az alkotás költői magatartás és látásmód tekintetében egészen más volt, mint amit az emberek megszoktak. Kíméletlen harc indult ellene, de voltak olyanok, akik mellé álltak, mivel megértették költészetének új jellegét. Az igaztalan vádaskodások meggyűlöltették vele Magyarországot és 1906-ban Párizsba menekült. 1907-ben érkezett vissza. Itthon megélhetési problémái támadtak. Az 1908-ban megindult Nyugat enyhítette a problémáit, melynek főmunkatársa volt haláláig.
1904-1911 között többször járt Párizsba.
A Párizsban élő magyar asszony Diósy Ödönné Brüll Adél felfigyelt cikkeire és verseire. Ez a szép és okos asszony mindenben a segítségére volt Párizsban. Betegségében is ő ápolta. Valódi szerelem fűzte Adyt az asszonyhoz. Lédával való viszonya 1912 áprilisában szakadt meg. Ezután jelent meg az Elbocsátó című verse. A szakítás után levelekkel ostromolták őt. A levélírók között feltűnt egy fiatal 16 éves kislány aki más stílusban közeledett a költőhöz. A kislányt Boncza Bertának hívták. Az első levélben kiderült, hogy messzi rokoni kapcsolat van közöttük. Mégis 1915-ben feleségül vette. Ady Endre 1919 január 27-én halt meg.
Ady Endre költészete
Ady a maga személyisége köré építette fel a költői világát. A teljes emberi kitárulkozás költője volt. Költészete a századvég lírájából nőtt ki. Versei gazdag, összefüggő jelképrendszert alkotnak.
Műveiből az emberi lélek ősi rétegei rajzolódnak ki:
- irrealitás
- sejtelmesség
- az álmok világa
- prófétai magatartás.
A Nyugat című folyóirat vezéralakjaként stílusszintézist teremt.
Ady szimbolista – szecessziós látásmódja: szimbolizmusa az egyéniség elvét juttatja érvényre az irodalomban. A költő művészi érzékenysége és magatartása kezdetben inkább a szecesszióhoz kapcsolódik.
Léda versek
A Léda-zsoltárokban az áhítatos életvágy szólalt meg. Ady nyíltan vállalta a megbotránkozást kiváltó házasságtörő kapcsolatot. Léda férjes asszony volt, és idősebb a költőnél. Lázadás volt ez a szerelem.
A Léda versekben a szerelmi érzés nem boldogság, hanem sokkal inkább a soha be nem teljesülés jellemezte. A szerelem minden mozzanata bús tragikus szint kap. Elválások és egymásra találások sorozata volt ez a szerelem.
A Héja-nász az avaron (1905) című költeménye nem a boldogságot, hanem a nyugtalanságot, a fájdalmat és a céltalanságot sugallja. A szerelmesek szimbóluma a ragadozó héja pár. A második strófa bizonyítja, hogy nem csupán két ember sajátos kapcsolatáról van szó. A szerelem útja a nyárból az őszbe tart, boldogságból a boldogtalanságba. A héjanász az őszi, élettelen avaron ér véget.
A két évvel később keletkezett Lédával a bálban (1907) című verse is baljós szomorú hangulatú. A boldogságot fejezi ki, az ifjuság és a szerelem elmúlásának tragikumát. A tavaszi nyár színeivel ott van a boldogság a „víg terem”. Majd megjelenik a boldogtalanság „egy fekete pár”. A forró örömöt a hideg téli szél űzi el. A vonzás és a taszítás kettősége jelenik meg a Léda versek csak nem mindegyikében.
Istenes versek
A halál állandó közelsége vezette el a költőt az Istennel való találkozásig. 1906 után betegsége súlyosabbra fordult. Ekkor már több időt töltött otthon, Érmindszenten. Az otthoni vallásos környezetben előjöttek gyermekkori emlékei. A költő belső békére, nyugalomra vágyott.
Az istenes versek az Illés szekerén, című kötetben jelentek meg. Ady nem volt vallásos, vagyis nem élt az egyház szolgálataival. De lelke mélyén vallásos volt. Adynál az isteni fogalom szimbólum. Az istene többféle alakot ölthet.
1907-ben írta az Imádság háború után. Ebben a versben a háborúból jön „térdig gázoltam a vérben”, és Istenhez fohászkodik.
1908-ban írta a Sion-hegy alatt. Ebben a versben kisdiák emlékei kelnek életre, és mosódik össze a férfi reménytelen istenkeresésével. Ő az a kisdiák, aki a hajnali misére indul lámpással a kezébe. Az isten a fehérszakállú öregúr.
A gyermeki emlékeivel keres valakit, aki hitet adhatna neki, akitől biztos eligazítást vár. Verseiben a kétségbeejtő helyzetbe sodródó ember panaszai törnek fel nála. Elsírja élete fájdalmait, segítséget kér ellenségei megalázására.
Halál versek
Ady költészetében is korán megjelenik a halál, a századvégi magyar líra e jellegzetes témája.
A Vér és arany kötetében már önálló ciklust is kapott a Halál rokona.
Hívja a halált, pedig élni akart.
A végzetes testi betegség riadalma gyakran úrrá lett a költőn. Ilyenkor került előtérbe a halál gondolata. A halál közelgésének érzése forrása lehetett a felfokozott életvágyának.
A Halál rokona című verset 1907-ben írta. Többször ismétlődik benne a „szeretem” szó. Visszájára fordult az élet értékrendje. Azoknak vall szerelmet, akik a halál felé közelednek. Csendes szomorúság uralkodik a versen. Ezt a hangulatot a rímmel kiemelt félsorok, az egyes strófák végén erősítik. Párizsba írta 1906 augusztusában, a Párizsban járt az ősz című verse elbeszélő emléket idéz fel. Hangulatilag két részre szakad a vers, a nyár és az ősz. A nyár az élet örömeit jelképezi. Az ősszel való találkozás az elmúlás megsejtése, ami a vers második felében tragikus élménnyé válik.
A vers utolsó két versszakában már a pusztulás baljós hangulata lett úrrá.
Ady halál versei misztikus versek, a halál problémájával való megbékélésre.
A hiányérzet versei
Ady legnagyobb gondja a pénz volt. Otthonról nem kapott semmit mivel szülei paraszti sorban éltek. Újságírói jövedelme kevés volt, mégsem adósodott el soha. Igénye nagy volt, szeretett öltözködni, mulatni.
Ekkor született meg a Harc a Nagyúrral című szimbolikus verse.
I. szerkezeti rész: az I., II., III. versszak Ady és a hatalom közötti viszony mutatja be. Udvarol a hatalomnak, a pénzért mindent megtesz.
II. Szerkezeti rész: a IV., V., VI., VII. versszak a könyörgések felsorolása. Ady lelke tele van sebbel, kívánsággal (a pénz elköltése). A pénz megilleti őt, szüksége van a pénzre.
III. Szerkezeti rész: a VIII., IX., X. versszak, visszatér az első 3 versszakra. Időtlenné teszi az egész verset, az örökös szemben állás a disznófejű Nagyúrral.
Egy valódi utazás során írta a Kocsi-út az éjszakában című versét. Egy erdőn keresztül ment az út, egy képzeletbeli lelki tájat jelenít meg a költő.
I. versszak: az erdőben van de mégsem tájleíró, a lélek mélyét mutatja meg. A költő lelke vetítődik az erdő képére. Az első és az utolsó sor egyforma, a középső két sor művészi rímet alkot.
II. Versszak : síkváltás következik. A szerelme nem nyugodt, bizonytalan.
III. Versszak: visszatér a falusi tájhoz, de csak az első és utolsó sor.
Ez a verse filozófiai versnek is nevezhető.
Líra a XIX.század második felében
A romantikából és a realizmusból kiábrándultak az írók, költők és a művészek. Mindenben csalódtak. (L’ art pourt l’ art - Művészet a művészetért)
A költők a múzsák helyén vannak. Csak önmagukkal foglalkoztak. Saját lelkivilágukat akarták feltérképezni. Megvették a körülöttük lévő embereket. A költők és az olvasók között egy szakadék kezdett kialakulni. Különc életmódot folytattak. Az alkohol és az ópium fogyasztását sem vetették meg. Sejtelmekkel, gomolygó érzelmekkel van teli a lelkük, ezt próbálják meg írni. Az érzéseiket, hogy le tudják írni egy új költői nyelvet kellett megtanulniuk. Új költői képet alkalmaztak a metaforát, a másik leleményük a szimbólum.
A metafora (azonosítás) két fogalom tartalmi hasonlóságon alapuló azonosítása.
A szimbólum szókép, valamely gondolati tartalom jelképe.
A francia írok teljes önkényes szimbólumokat használtak.
Az érzékek összezavarását alkalmazták a szinesztéziával. (Bonyolult lelkivilág)
A szinesztézia különböző érzékelési jelenségek összakapcsolása, hangulati hasonlóság összérzése alapján.
Irodalmi impresszionizmus: a pillanatnyi benyomást fejezi ki, lírai hangulatképeket. Legfőbb nyelvi eszköze a nominális stílus. (Lehetőleg mellőzi az igéket, főleg névszókat használ.)
