Műelemzések

Kérlek válassz a lenyíló mezőből:
Balassi Bálint szerelmi költészete

Balassi a magyar nyelvű líra első kiemelkedő, világirodalmi szintű képviselője; új költői formák felismerője és új formák megalkotója. Költészetében a szerelmi líra összefonódott a török hódító elleni harc élményeivel. Kezdetben átvette a humanista szerelmi líra sablonját, de erős egyénisége hamarosan eredeti magyar költészetet teremtett. Igen nagy zenei műveltséggel rendelkezett. Az általa ismert számos dallam (olasz, német, humanista latin, lengyel stb.) nemcsak inspirálta, hanem közvetlen mintájául is szolgált verseinek. Maga a Balassi-strófa is énekelt forma volt.

Balassira legfőképpen az ókori görög és római költészet hatott, de Petrarca hatása sem elhanyagolható a minnesängerek mellett. Verseiben a petrarkista költészet hagyományait folytatja Balassi, ami azt jelenti, hogy műveiben nem a kedvest írja le, hanem nagy hangsúlyt fektet saját érzelmei bemutatására.

A szerelem költője volt. Balassi a szerelmet az élet egyik legfőbb értékének tekintette, ezt bizonyítandó drámai műve a Szép Magyar Comedia. Ez a munkája 1589-ben keletkezett, és a Júlia meghódítására irányuló utolsó kísérletei közé sorolhatjuk. Ezzel egy új műfajt honosított meg a magyar irodalomban: a reneszánsz szerelmi komédiát.

Szerelmi költészetének az alábbi ciklusait különíthetjük el: ilyen az Anna-, és a Júlia-ciklus, melyeknek ihletője Losonczy Anna volt, illetve a Célia-ciklus, melyek Wesselényiné Szárkándi Annához szóltak. Anna-ciklusban található versek Balassi szerelemének kialakulásakor keletkeztek. Későbbi verseiben Annát már Júliának nevezi, ezzel is elvonatkoztatva a konkrét személytől. Régi mintákra hagyatkozva szíve hölgyének álnevet választ. Idővel a hölgy személye átpoétizálódik, átköltőiesedik, ami mutatja, hogy a költő kezd révbe érni művészeti szempontból. Balassi a nő és a férfi viszonyát a jóval korábbi francia trubadúrköltészetre emlékeztetően gyakran az úr és szolga viszonyaként fejezte ki. Míg a Júlia-ciklusra a végletekbe csapó érzelemkifejezés a jellemző, addig a Célia-verseken Balassi költészetének utójátéka figyelhető meg. Ekkor már nyugodtabb hangvételűek a művek, nincsen meg a Balassira jellemző érzelemi csapongások.

A Darvakhoz szól című művében a költőre a darvak hatottak, ők ihlették a versírásra. Megszólítja a darvakat, és őket használja arra, hogy saját érzelmeit bemutathassa. Ezáltal egy önelemzést kapunk, melyben kifejti elkeseredettségét, mivel közte és Júlia közt egyre nő mind a földrajzi, mind pedig a lelki távolság. Júlia lakóhelyeként a Paradicsomot jelöli meg, ezzel is utalva Júlia boldogságára, és saját szenvedéseire. Mindennek ellenére a vers tele van Balassi jókívánságaival, és Isten áldását kéri szerelmének. Júliát metaforák sorozataival írja le, jellemzi. Balassi, a petrarkista költőkhöz hasonlóan szerelmének a szépségét az égiekkel való összevetésben érzékeltette, szép szüzeket emleget, ilyen például Vénusz, a szerelem istennője. A külső szépség azonban csak a belső jósággal lehet teljes.

Balassi rengeteg metaforát használ alkotásaiban - főleg virágmetaforákat - ezáltal is rokonságot teremt a virágversek és saját művei között. A reneszánsz művészetben viszonylag ritka volt, hogy az ókori példákhoz hasonlóan kifejezzék a testi szerelmet. Balassi lírájában nem, de a Szép Magyar Komédiában megjelennek a hasonlóan szókimondó elemek. „Mind éjjel, mind nappal téged kívánlak, várlak az én ágyamban”: Balassi a testi szerelem beteljesülésére vagy az arra való vágyakozás jelzésére használta a virágének-frazeológiát. Ezek nem gyakoriak, versei többsége a be nem teljesülő szerelemről szólnak.

Balassi a magyar irodalom kiemelkedő alakja volt, tehetségével megalapozta a magyar reneszánszot.

Tanárajánló - kiemelt tanáraink

Szeretnél itt megjelenni? Tájékoztatónkat itt találod.