Műelemzések

Kérlek válassz a lenyíló mezőből:
Parasztábrázolás Móricz Zsigmond elbeszéléseiben

Móricz Zsigmond

A XX. századi kritikai realizmus egyik legkiválóbb képviselője. 1879-ben született Tiszacsécsén. Apja szegényparaszt, de vállalkozásai révén a módosabb gazdák közé küzdötte fel magát. Egy vállalkozása miatt tönkrementek, de édesanyja tovább taníttatja a fiatal Móriczot. Debrecenben, Sárospatakon, majd Kisújszálláson tanul. Kitűnően érettségizik. Az írói pálya vonzza. 1900-ban a budapesti bölcsészkarra iratkozik be, de nemsokára otthagyja. 1905-ben házasodik meg. Nyomasztó anyagi gondok következnek, nehezen találja meg egyéni hangját. 1908-ba egyik gyermeke sírjánál írja meg Hét krajcár című novelláját, amely elismert íróvá teszi. Legnagyobb hatása Adyra volt, barátságuk Petőfi és Arany barátságához hasonló. Egymás után jelennek meg novellái és regényei. Járja az országot, tapasztalatairól riportokban számol be. Első írói korszakának novellái közé tartozik még a Tragédia, Szegény emberek. Regényei: (Sárarany, A fáklya, Légy jó mindhalálig, Erdély, Uri muri) a tanácsköztársaság bukása után íródnak. Az ellenforradalom idején Móriczot letartóztatják, és bojkottot szerveznek ellene. Családi gondok: első felesége öngyilkos lesz, második feleségével pedig boldogtalan. Az üldöztetés miatt egy időre abbahagyja a jelen társadalmi bírálatát, a gyermekkorba és a történelembe menekül. Ekkor születik meg legkiválóbb regénye, a Rokonok. A 30-as évek elején megsokszorozódik életkedve, járja az országot, és lelkesít minden olyan javaslatot, mely a parasztság felemelkedését szolgálja. Jelszava: Ne politizálj! Építkezz! 1942-ben hal meg. Utolsó korszakának regényei is a parasztság kérdésével foglalkoznak, (A boldog ember, A betyár, Rózsa Sándor)

Parasztábrázolása

Jelentős Móricz újszerű parasztábrázolása. A népszínművek idilli faluképével szemben meglátta a hazug felszín mögött az elégedetlenséget, a szegénységet, a nyomort.

Hét krajcár

A novella egy játékos pénzszerzésről szól, kontrasztként a paraszti életnek eddig nem sejtett nyomorúsága bukkan elő a történetben. Móricz gyermekkorából idéz fel egy emléket, amikor édesanyjával hét krajcárt kerestek, azért, hogy szappant tudjanak venni mosáshoz. Visszaemlékezik, mennyit nevettek anyjával a pénzkeresés közben. A kisfiúnak sejtelme sincs a keresés értelméről, önfeledten játszik a nyomorúsággal. Az anya pedig végigjátssza a játékot, csupa derűvel leplezve a kettős megerőltetést. Egyrészt a fizikait, hiszen akkor már nagyon beteg volt, másrészt a lelkit, mert a fiú előtt rejtegetnie kellett szenvedését. Rendkívüli lelkiereje teszi hőssé ezt az egyszerű asszonyt.

Tragédia

Móricz 1909-ben írta a novellát, tehát első néprajzgyűjtő körútja után hat évvel. Eredetileg a címe Egyszer jóllakni volt. A Szatmár megyében töltött idő hatása egyértelműen végigkövethető a műben, a paraszti élet ábrázolásában. Ez Móricz korai korszakának kiemelkedő műve. Móricz ábrázolásmódjában észrevehető az a folyamat, ahogy első művei után egyre inkább előtérbe helyezi a paraszti élet gondjait, s a realista, naturalista ábrázolásmódra tér át. Reálisan, valósághűen ábrázolja korának társadalmát (itt a parasztságot), a naturalizmus is észrevehető (az élet csúf oldalát próbálja ábrázolni).

Művének főhőse Kis János, nincstelen cseléd, akinek egész életében dolgoznia kellett, de nem volt semmi öröme sem az életben. Az állandó munka mellett mindig éhezett. A mű konfliktusa: Sarudy (a munkaadó) bejelenti, hogy mindenkit meghív lányának az esküvőjére. Kis János az alkalmat kihasználva jól tele akarja enni magát. Erre a napra már jó előre felkészül: nem eszik, hogy legyen hely a gyomrában. János jelképesen elrúgja magától a szegénységet (belerúg az üres edénybe). A probléma az, hogy ebből a szegénységből nem lehet kitörni, s evvel ő is tisztában van. Ez a helyzet nem egyedi, hanem egy széles réteg gondja. Kiderül, hogy egész életében egyszer nevetett, amikor apja meg akarta ütni, de elesett és meghalt. Tragikomikus ábrázolásmód: az olvasó olvasás közben először nevet a történeten, de azután rádöbben, hogy a történet tragikus. Kis Jánost a vágy fűti, hogy Sarudyt kiegye a vagyonából. Nem gondol arra, hogy gyomra elszokott a sok ennivalótól, előtte pedig nem is evett. 50 húsgombócot tervez megenni, de 2 tányér leves után már kezd rosszul lenni. Mikor egy falat megakad a torkán, azt mondja: „dögölj meg, kutya!”. Ez Sarudynak is szólhat, de lehet egyszerű káromkodás is, habár inkább az előbbi. Másodszor is megpróbálja lenyelni, és ebbe bele is hal. Halála groteszk: meghal azért, hogy egyszer jóllakjon. Kis J. életében és halálában is büszke ember volt. Móricz ábrázolásmódjára a tipizálás is jellemző. Egy ember tulajdonságain keresztül mutatja be egy csoport tulajdonságait. Tipikus alakok ábrázolása tipikus körülmények között. Reális ábrázolás.

Barbárok

1931-ben keletkezett elbeszélés. A ridegpásztorok világába vezet. Sok népballadai elemet tartalmaz. A történet két juhász körül forog (Bodri juhász, Veres juhász), akiknek volt kis tulajdonuk, de ha meg akartak élni, a legelőért véres harcot kellett folytatniuk. Az emberekben nyereségvágy él: Veres juhász képes arra, hogy juhaiért megöljön egy embert. A mű 3 szerkezeti egységre tagolható. Mindhárom egy párbeszéddel indul. (Rövid, szaggatott mondatok fokozzák a feszültséget).

1. rész: puhatolózás (Veres - Bodri párbeszéd) - mikor jön a felesége?

2. rész: Bodri felesége - Veres párbeszéd. (Veres álnoksága, gonoszsága, Bodri felesége gyanakszik.)

3. rész: a bíróságon bíró - Veres párbeszéd (Csak akkor vallja be, és azt, amit rábizonyítanak. Amikor meglátja az ajtón lógó szíjat, akkor bevall mindent (rendkívül babonás)).

Mindhárom részben fontos szerepe van a tájleírásnak.

- 1: délalföldi puszta;

- 2: pusztától a Dunántúlig;

- 3: amíg Verest el nem kapják.

A konfliktus tragédiával végződik. (Kettős gyilkosság). Balladai jegy: töredékes párbeszédek. Népies, de nem tájjellegű nyelvezet. A tárgyaknak fontos szerepük van. Szertartásos mozdulatok: pipázás, tűzrakás, leülés, stb. A tragédia hirtelen bontakozik ki. Tetőpont: a gyilkosság, a gyerek megaláztatása, a gyilkosok eltemetik őket, majd megsütik a szalonnájukat. Megoldás: a juhász elismeri tettét, elviszik. A cím: kegyetlen, érzéketlen emberekre utal. A vizsgálóbíró kijelentésének: a juhász is barbár, de az a társadalom is, amely idáig süllyeszti az embert.

Tanárajánló - kiemelt tanáraink

Szeretnél itt megjelenni? Tájékoztatónkat itt találod.