Arcok > Történelmi arcok > Thomas Woodrow Wilson (1856 - 1924)

Amerikai demokrata politikus, az Egyesült Államok 28. elnöke (1913-1921).

1856. december 28-án született a virginiai Staunton-ban. Öten voltak testvérek, ő a harmadik gyermek volt. Édesapja Dr. Joseph Wilson, édesanyja pedig Janet Woodrow. [1]

Diszlexiája miatt tizenkét éves koráig nem tanulhatott, így apja oktatta otthonukban. 1873-tól 1874-ig egy Davidson nevű főiskolán tanult, majd Princetonba ment, ahol politikát és történelmet hallgatott. Itt diplomázott 1879-ben. 1879-től 1883-ig jogot tanult a University of Virginia egyetemen. [1]

1882. januárjában kezdte meg jogi pályafutását Atlantában. Egyik egyetemi csoporttársa, Edward Ireland felajánlotta neki, hogy társuljanak, és együtt próbáljanak karriert építeni a mintegy 143 másik ügyvéd mellett Atlantában. Wilson elfogadta ajánlatát, de az egyre hevesebb hatalmi harc és az ügyvédek közötti versengés eltántorította a jogi pályáról, ezért inkább a politika felé fordult. [1]

1883-tól 1886-ig a Johns Hopkins University-n folytatta tanulmányait: ismét politikát tanult, azon belül is az amerikai alkotmányos jogra fordított kiemelt figyelmet – úgy vélte ugyanis, hogy ebben tükröződnek leginkább az Egyesült Államok politikai hiányosságai. [1]

1911-ben New Jersey kormányzójává választották. Ezen időszak alatt (1911-1913) számos reformot vezette be, s részben emiatt is, népszerűsége is folyamatosan nőtt. [2]

1912-ben pártja Wilsont indította az elnökválasztáson, sikerrel. Elnökségét is a reformeri tevékenység jellemezte. Külpolitikájában Latin-Amerika felé fordult, az első világháború elején pedig békepárti elveitől vezérelve a semlegességi politikát szorgalmazta. [2]

Elnöki ciklusának elején össznemzeti egyetértéssel hozták létre az amerikai jegybankot, a FED-et (Federal Reserve Board), amely mind a mai napig jelentős hatással van mind az Egyesült Államok gazdasági, mind világgazdaságbeli szerepére.
A világkereskedelem szempontjából egy másik jelentős esemény is köthető regnálásához. Elnöki ideje alatt adták át ugyanis a világnak, a döntő mértékben amerikai tökéből 1900 és 1914 között épült Panama-csatornát, melynek köszönhetően a hajózási útvonalak jelentősen lerövidültek – a New York - San Francisco út például kevesebb, mint a felére (22 500 km-ről 9500 km-re) csökkent.

1917-ben Németország korlátlan tengeralattjáró-hadviselésre szánta el magát, ezért Wilson a demokrácia megvédésére hivatkozva mégis hadat üzent Németországnak, belevíve az USA-t az első világháborúba. [2]

"A megértés termőföldjéből kell kinőniük a barátság gyümölcseinek" – mondta Wilson elnök 1913-ban. A fenti szavak tökéletesen tükrözik politikáját, ami egyformán vonatkozik a belső kérdések megértésére és a nemzetközi kapcsolatokra. Wilson elnök egyenesen és világosan mondta ki beszédében: "Az Egyesült Államok soha többé nem akar meghódítani egyetlen négyzetméternyi területet sem!". [3]

Wilson elnök felhívása a világhoz, vagyis annak hangsúlyozása, hogy ki kell zárni az eljövendő háborúk minden lehetőségét, megragadta a tömegek képzeletét. [3]

Ám a háború utáni, 1919-es párizsi békekötésen résztvevő államférfiak nem tulajdonítottak túl nagy jelentőséget Wilson szavainak, s bár alapnak tekintették a hadviselő felek Wilson 14 pontból álló javaslatát, az érvényesítésükre mégsem került sor. Saját személyük hatalmi súlya, és nemzeteik terjeszkedése fontosabb volt számukra, amelynek Magyarország is áldozatául esett a Trianoni békeszerződés következtében (területe 325.411 km²-ről, 93.036 km²-re csökkent, s elvesztette korabeli lakossága kétharmadát). Ilyen körülmények között alakult meg a Népszövetség (az ENSZ elődje). [2] [3]

1918. január 8-án hirdette ki Wilson elnök 14 pontját az Egyesült Államok nevében, mely részben a nemzetközi jog új alapelveit jelentette:

1. Nincs többé titkos diplomácia
2. A tengerek és kereskedelem szabadsága
3. A lehetőségekhez mérten az összes gazdasági megszorítás elhárítása
4. Leszerelési egyezmény
5. Minden gyarmati igény pártatlan szabályozása
6. A központi hatalmak által megszállt orosz terültek kiürítése
7. Belgium helyreállítása
8. A megszállt francia területek kiürítése, Elzász és Lotharingia Franciaországhoz csatolása
9. Az olasz határokkal kapcsolatos konfliktusok rendezése a jól meghatározható nemzeti határoknak megfelelően
10. Az Osztrák-Magyar Monarchia népeinek szabad fejlődése
11. A központi hatalmak csapatainak kivonása Romániából, Szerbiából és a Szerbiához csatolandó Montenegróból
12. Az Oszmán Birodalom szabad fejlődése és a Dardanellák megnyitása
13. Egy független lengyel állam létrehozása, beleszámítva minden olyan területet, ahol kétségtelenül lengyel lakosság él, szabad kijárattal a tengerhez
14. A nemzetek általános összefogása a politikai függetlenség és a területi sérthetetlenség biztosítására (a Népszövetség alapgondolata az annexió /bekebelezés/ tilalma, valamint a nemzetek önrendelkezési joga). [4]

A Népszövetségnek meghatározó szerepe volt az egészségügyi, munkaügyi, kereskedelmi és nevelésügyi kérdések szabályozásának létrejöttében.[3]

Woodrow Wilson kétségbevonta a háborúk szükségességét, támogatta viszont a Szovjetunió elleni intervenciót (katonai beavatkozás). [2] [3]

Az amerikai kongresszus sem a békeszerződést, sem a Népszövetség alapokmányát nem hagyta jóvá, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy idegösszeroppanást, később pedig idegbénulást kapott, melyből sohasem épült fel. Idegbénulása után tolószékbe került, s haláláig (1924. február 3.) már nem is állt a nyilvánosság elé. [2]

Érdemei részbeni elismeréséül, az 1934-ben kibocsátott 100.000 dolláros amerikai bankjegyre az ő portréját nyomtatták rá. [5]

Forrás:

[1] http://en.wikipedia.org/wiki/Woodrow_Wilson
[2] http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww1/who/wilson.html
[3] http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww2/doksi/fdr/fdr17.html
[4] http://hu.wikipedia.org/wiki/Wilson_eln%C3%B6k_14_pontja
[5] http://en.wikipedia.org/wiki/Large_denominations_of_United_States_currency