|
 III. Ferdinánd Grazban született 1608. július 13-án. Apja II. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király, anyja pedig Mária Anna bajor hercegnő volt. A jezsuitáknál vallási és gazdasági ismereteket tanult, s apja már fiatalon bevonta az államügyek intézésébe. 1625-ben koronázták magyar királlyá, 1627-ben pedig a cseh trónt is elfoglalhatta. Az 1630. évi birodalmi gyűlésen nem szavazták meg trónutódlását, csak 1636-ban lett római király. [1]
III. Ferdinánd parancsoló, de béketűrő személyiség volt. Hét nyelven beszélt: németül, latinul, magyarul, csehül, franciául, spanyolul és olaszul. A béke érdekében hajlandó volt teret engedni a protestánsoknak. Érdekelték a természettudományok és a művészet. 1657-ben olasz irodalmi akadémiát alapított Bécsben. Legnagyobb szenvedélye a zene volt. Maga is komponált. [1]
1634-től a császári seregek főparancsnoka lett. A harmincéves háborúban is szolgált, s itt szerzett hadsereg-szervezési tapasztalatokat. 1634. májusában részese volt Donauwörth és Regensburg elfoglalásának és a franciák felett aratott nördlingeni győzelemnek (1634. szeptember), illetve sikerült kiszorítania a svéd csapatokat Dél-Németországból. [1]
1637. február 15-én elhunyt apja, II. Ferdinánd; ekkor lett fiából a Német-római Birodalom császára. Ettől kezdve folyamatosan azon munkálkodott, hogy véget vessen az 1618 óta tartó háborúskodásnak. [1]
1647-ben fiát, Ferdinándot IV. Ferdinánd néven magyar királlyá...
|
