1954. június 26-án született Budapesten. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (jelenleg Budapesti Corvinus Egyetem) elvégzése után egy évet a panamai Állami Egyetemen töltött; 1978-ban diplomázott. 1989 és 1991 között a Magyar Nemzeti Bank ügyvezetője volt, míg 1990 és 1995 között a Budapesti Értéktőzsde elnöke lett. Az Állami Vagyonügynökség vezetője (1990-1991), majd a Budapest Bank elnök-vezérigazgatója volt (1991-1995). 1995. március 1. és 1996. február 29. között pénzügyminiszter a Horn-kormányban. [1]
Bokros Lajos nevéhez fűződik az 1995 márciusában bejelentett Bokros-csomag, mely meghatározó szerepet játszott Magyarország gazdasági és pénzügyi stabilitásának megteremtésében. A megszorítások részeként elkezdte a szociális ellátórendszerek reformját, a túlzott méreteket öltő privatizáció bevételeit pedig az államháztartás adósságainak törlesztésére használta fel. Pénzügyminisztersége idején a kormány és a Magyar Nemzeti Bank a hatalmasra duzzadt folyó fizetési mérleg hiányt aktív árfolyam-politikával enyhítette, a Forint csúszó leértékelésével pedig kiszámíthatóbb gazdasági környezetet teremtett. [3]
Az egyik olyan mérföldkő volt, ami azt jelentette, hogy véget ér a Kádár-rendszer, az állami paternalizmus, és az osztogatva fosztogatós játék, amelyben mindenki szeretett volna egyre többet kanyarítani abból a bizonyos állami költségvetési tortából, miközben a magyar gazdaság teljesítménye ezt nem támasztotta alá. - hangzott Bokros Lajos véleménye [2]
A kormány feladata a gazdaság nemzetközi versenyképességének, valamint a munka hatékonyságának javítása volt. Az alapvető célt az jelentette, hogy az export növelésével többletforrásokhoz jusson az ország, megalapozva ezzel a gazdasági növekedést, a pénzügyi egyensúly javulását. [4]
A kormány egyszeri, 9 százalékos Forintleértékelést hajtott végre, majd az első félévben (1995. július 1-ig) havonta 1,9 százalékkal értékelte le a nemzeti valutát. A leértékelés üteme fokozatosan csökkent, de sosem múlta alul az 1,3 százalékos havi értéket. Erre azért volt szükség, mert a Forint vészesen felülértékelt volt. Ez pedig erősítette az importot és gyengítette az exportot. A csúszó leértékelés eredményeként kiszámítható lett a Forint romlása, amelynek hatására csillapodott az egyes területeken felbukkanó spekuláció, megerősödött a Forint és a monetáris politika iránti bizalom. Az exporttermékek valutában számolva olcsóbbak lettek, ami a vállalatok gazdálkodását is kiszámíthatóbbá tette. [4]
Megszűnt a felsőoktatás teljes ingyenessége. A rászorultság elve alapján leszűkült azok köre, akik gyermekgondozási segélyre, családi pótlékra vagy gyermeknevelési támogatásra voltak jogosultak (az intézkedés a korábbi jogosultak 10 százalékától vonta meg a jogot). Megszűnt a fogászati ellátás általános és teljes ingyenessége, illetve csökkent és célzottabb lett a gyógyszerek költségvetési támogatása. Felemelték a kötelező nyugdíjkorhatárt is. [4]
Az államháztartási megszorítások következtében jelentős mértékben csökkentek a közkiadások. Az állami kiadások GDP-hez viszonyított aránya nagyon magas volt, így a kiadások csökkentésén, a bevételek növelésén alapuló reformok helyesnek bizonyultak. [4]
A Horn-kormány népszerűsége a csomag hatására erősen visszaesett, ezért sokan ma is ezt tartják az 1998-as választási vereség legfőbb okának. Bokros Lajos kinevezése után alig egy évvel lemondott, azonban munkássága megteremtette az alapot az OECD-be való belépéshez. Sokak szerint a Bokros-csomag, a radikális privatizációs program és a bankrendszer magánosítása hozzájárult az 1996-2000 közötti időszak gyors gazdasági növekedésének megalapozásához. [3]
Bokros Lajos 1996 elején távozott a Pénzügyminisztérium éléről, majd a Világbank Európáért és Közép-Ázsiáért felelős igazgatója lett. Hosszú idő után akkor lehetett újra hallani felőle, amikor a horvát miniszterelnök, majd a lengyel kormány is gazdasági tanácsadójának kérte fel. [4]
2003-tól a Raiffeisen Értékpapír és Befektetési Rt. igazgatóságában, a társaság elnökeként tevékenykedik. Később a Közép-Európai Egyetem (CEU) professzora lett, majd 2006 januárjában az intézmény gazdasági irányításáért felelős vezérigazgatójává nevezték ki. Ugyanebben az évben az oktatási és a pénzügyminiszter az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdasági Tanácsának vezetőjévé nevezte ki. [1][2][4]
2009-ben a Magyar Demokrata Fórum (MDF) országos elnöksége őt kérte fel a párt EP-listavezetőjének. A döntést az MDF országos választmánya 48 : 44 arányban március 7-én megszavazta és ezután többen (Olajos Péter, Csáky András stb.) jelezték, hogy emiatt kilépnek a pártból. Másnap a Hír TV kérdésére válaszolva Bokros nem zárt ki egy MSZP-SZDSZ-MDF válságkoalíciót, amelyet ő vezetne; az ötlet végül az MSZP támogatásának hiányában elbukott. [3]
A 2009-es EP-választáson végül az MDF 5,31%-ot kapott, így Bokros európai parlamenti mandátumot szerzett. A parlamentben, liberális életfilozófiája ellenére, a mérsékelten euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek (EKR) újonnan megalakult frakciójához csatlakozott (s azon belül az Európai Reformért alcsoporthoz). Ez a döntés végül az MDF Európai Néppártbeli tagságának felfüggesztéséhez vezetett. [3][5]
2014-ben az általa létrehozott Modern Magyarország Mozgalom színeiben indult főpolgármester-jelöltként az önkormányzati választáson. Szeptember 29-én Falus Ferenc és Magyar György főpolgármester-jelöltek visszaléptek Bokros javára, így Tarlós István (49%) mögött a második helyen végzett (36%).
Bokros Lajos 2020-as előadása:
Angol és spanyol nyelven felsőfokon, oroszul és németül középfokon beszél, valamint horvátul és románul is boldogul. [3]
Politikusként Bokros Lajos tartja a rendszerváltás utáni közéleti szereplők népszerűtlenségi rekordját: 1995 októberében a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 9%-os "népszerűségi" rátát mért. [3]
1954. június 26-án született Budapesten. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (jelenleg Budapesti Corvinus Egyetem) elvégzése után egy évet a panamai Állami Egyetemen töltött; 1978-ban diplomázott. 1989 és 1991 között a Magyar Nemzeti Bank ügyvezetője volt, míg 1990 és 1995 között a Budapesti Értéktőzsde elnöke lett. Az Állami Vagyonügynökség vezetője (1990-1991), majd a Budapest Bank elnök-vezérigazgatója volt (1991-1995). 1995. március 1. és 1996. február 29. között pénzügyminiszter a Horn-kormányban. [1]
