Szociológia | Szervezetszociológia » Eszenyi Zsolt Sándor - Szervezetszociológia házi dolgozat

Czibere Ibolya: részére Házi dolgozat szervezetszociológia szeminárium című tantárgyhoz Készítette: Eszenyi Zsolt Sándor II.szociálpolitika A dolgozat témája „Varjúdomb” település szociális hálózatának részletes bemutatása. Feladatom a szenvedélybetegek rehabilitációs intézetének vezetése Az intézmény bemutatására az 1993.évi III törvény a Szociális törvény szakosított ellátási formáinál a nappali intézményeknél térek ki részletesen. „Varjúdomb” településen 28647 fő él, ebből körülbelül 7000 fő a gyermekek száma. A településen Czine Tünde a polgármester. Az 1993. évi III törvény szerint a településen a következő személyes gondoskodás kertébe tartozó alapellátásokat kell megvalósítani: - étkeztetés - házi segítségnyújtás - családsegítés - speciális alapellátási feladatok: - utcai szociális munka. Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább

napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képesek az ellátást biztosítani. Az étkeztetés formái különösen a szociális konyha, a népkonyha és egyéb főzőhely keretében nyújtott ellátás. Az étkeztetésről igénybevételi naplót kell vezetni Az étkeztetés a lakosság szükségleteinek megfelelően megszervezhető az étel kiszolgálásával egyidejű helyben fogyasztással, elvitelének lehetővé tételével, lakásra szállításával. Az étkeztetés keretében főétkezésként legalább napi egyszeri meleg ételt kell biztosítani. Ha az étkezésben részesülő személy egészségi állapota indokolja, a háziorvos javaslatára a népkonyha kivételével az ellátást igénybe vevő

részére diétás étkeztetést kell biztosítani. Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak. Azokról a gyermekekről, akik részére nappali vagy bentlakásos intézményben történő állandó vagy időszakos ellátás nem biztosítható (beteg, kórokozó-hordozó stb.) és a szülők a gyermek napközbeni ellátását nem, vagy csak részben tudják megoldani. ) A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely az 2 igénybe vevő önálló életvitelének fenntartását szükségleteinek megfelelően lakásán, lakókörnyezetében biztosítja. A házigondozó feladatai ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükséglete saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, meglévő képességeinek

fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen. A házi segítségnyújtás keretébe tartozó gondozási tevékenység, különösen az ellátást igénybe vevővel segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása, az orvos előírása szerinti alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátása, a segítségnyújtás a higiénia megtartásában. Közreműködés az ellátást igénybe vevő háztartásának vitelében, segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőnek a környezetével való kapcsolattartásában, segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőt érintő veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében, a kialakult veszélyhelyzet elhárításában, részvétel az egyéni és csoportos szabadidős, foglalkoztató és rehabilitációs programok szervezésében, az ellátást igénybe vevő segítése a számukra szükséges szociális ellátásokhoz való hozzájutásban, az előgondozást végző személlyel való

együttműködés. A házigondozó a házi segítségnyújtás során együttműködik a háziorvosi szolgálattal, a körzeti védőnővel, a kórházi szociális nővérrel, valamint egyéb egészségügyi ellátást vagy személyes gondoskodást nyújtó szociális intézménnyel. A házigondozói tevékenységet hivatásos vagy társadalmi gondozó végzi. A társadalmi gondozó tiszteletdíjban részesíthető. A házigondozó napi gondozási tevékenységéről a külön jogszabály szerinti gondozási naplót vezeti. A családsegítés az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdő családok, illetve személyek szociális és mentálhigiénés ellátása. A családsegítés feladatait a családsegítő szolgálat működésével vagy külön jogszabályban megállapított képesítési előírásoknak megfelelő családsegítő foglalkoztatásával kell megoldani. A családsegítő szolgálat tevékenysége körében közreműködik az igénylő családi

gondjainak rendezésében, életvitelét hátrányosan befolyásoló okok feltárásában, illetve megszüntetésében, mentális problémáinak megoldásában. Az igénylő kérelmére, problémáinak rendezése érdekében életvezetési és egyéb tanácsokat ad, segítséget nyújt, folyamatosan figyelemmel kíséri a működési területén élő lakosság szociális helyzetét, kezdeményezi a települési önkormányzatnál az önkormányzat kötelező feladatának nem minősülő ellátás helyben történő megszervezését, új szociális ellátások bevezetését, egyes szociálisan rászorult csoportok, személyek a törvényben 3 meghatározott vagy más speciális ellátását. A családsegítő szolgáltatást úgy kell szervezni, hogy az a település teljes lakosságára kiterjedjen. A családsegítő szolgálat családgondozói feladatokat lát el, ellátásokat közvetít és szervezési tevékenységet végez. A családsegítő szolgálat a Szociális

törvényben meghatározott feladatai körében, szociális és egyéb információs adatokat gyűjt az ellátást igénybe vevő megfelelő tájékoztatása érdekében, pszichológiai, jogi és egyéb tanácsadást szervez, szervezi az aktív korú nem foglalkoztatott személyek együttműködési programját, programokat szervez a működési területén élő lakosság számára, segítséget nyújt az egyének, a családok kapcsolatkészségének javításához, segíti speciális támogató, önsegítő csoportok szervezését, működtetését. A családsegítő szolgálat az alapfeladatain túl speciális szolgáltatásokat is nyújthat. A családsegítő szolgálat vezetőjének feladata különösen az esetek elosztása a családgondozók között, szükség szerint, de legalább havonta esetmegbeszélések megszervezése, a családgondozók rendszeres továbbképzésének és tapasztalatcseréjének megszervezése, a családgondozó tevékenységének szakmai

ellenőrzése. Az utcai szociális munka célja az ellátatlan, de az intézményes gondozással szemben bizalmatlan, az utcán életvitelszerűen tartózkodó egyének, csoportok szociális és mentális segítése, elsősorban életmentés, megelőzés, integrálás céljából. Az utcai szociális munka körébe tartozik különösen, a hajléktalan személyek felkutatása, szükség esetén a megfelelő intézménybe juttatása, tájékoztatás, információnyújtás, ügyintézés, szolgáltatás nyújtása, szociális munka egyénekkel, csoportokkal, közösségekkel. Az utcai szociális munkás a feladatait "Gondozási lapon" dokumentálja. Az utcai szociális munkát végző számára biztosítani kell a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi feltételeket, szükség szerint közlekedési eszközt vagy utazási bérletet, meleg takarót, ruhaneműt, esetenként konzerv és egyéb élelmiszert, valamint készenléti gyógyszert. A szakosított ellátások, nappali

intézmények: Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapellátás keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni. 4 Az idősek klubja a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni gondozására szolgál. Az idősek klubjába felvehető az a 18. életévét betöltött személy is, aki egészségi állapotára figyelemmel támogatásra szorul. Az idősek klubjában gondozottak részére legalább heti egy alkalommal orvosi ellátást kell biztosítani. A fogyatékosok önkiszolgálásra nappali részben intézménye képes a harmadik fogyatékosok életévüket napközbeni betöltött, gondozására, foglalkoztatására és nevelésére szolgáló, a közoktatás körébe nem tartozó ellátási forma. Rendkívül indokolt esetben

gondozható a fogyatékosok nappali intézményében az a személy is, akire nézve szülője vagy más hozzátartozója gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül. Fogyatékos személyek nappali intézményében nem gondozható az a személy, aki veszélyeztető magatartást tanúsít, önálló helyzetváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, önellátásra nem képes, orvosi ellátást és állandó ápolást igényel. Fogyatékos személyek intézményébe az ellátottakat csak próbaidővel lehet felvenni. A próbaidő tartama három hónapnál hosszabb nem lehet. A fogyatékos személyek nappali intézményében hat-nyolc fős gondozási csoportot kell kialakítani. A gondozási csoportok kialakítása során figyelemmel kell lenni az ellátást igénybe vevők életkorára és fejlettségi szintjére. A szenvedélybetegek nappali intézménye a szenvedélybetegséggel küzdő személyek napközbeni ellátását, gondozását végzi. A

szenvedélybetegek nappali intézményében elsősorban azokat a személyeket kell gondozni, akiket szenvedélybetegségük miatt korábban fekvőbeteg-gyógyintézetben kezeltek, illetve rehabilitációs intézményben gondoztak. A nappali ellátást nyújtó intézmények elsősorban a saját otthonukban élők részére biztosítanak lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. A szenvedélybetegek a nappali intézménye a szenvedélybetegséggel küzdő személyek gondozását napközbeni ellátását végzi. A szenvedélybetegek nappali intézményében elsősorban azokat kell gondozni, akiket szenvedélybetegségük miatt korábban fekvőbeteg gyógyintézetben kezeltek, illetve rehabilitációs intézményben gondoztak. 5 Általános szabályok: A nappali ellátást biztosító intézmény az ellátást igénybe vevők részére szociális, egészségi, mentális

állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító, közösségi szolgáltatásokat szervez. Nappali ellátás biztosítására az az intézmény alkalmas, amelyik rendelkezik a közösségi együttlétre, a pihenésre, a személyi tisztálkodásra, a személyes ruházat tisztítására, az étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására szolgáló helyiségekkel. A fogyatékos személyek és szenvedélybetegek nappali intézményében többfunkciós helyiséget kell biztosítani, melyben lehetőség van foglalkoztatás, szabadidős program lebonyolítására. A nappali ellátást nyújtó intézmények nyitvatartási idejét a helyi igényeknek megfelelően kell meghatározni, de az napi hat óránál kevesebb nem lehet. A nappali ellátást nyújtó intézmények szolgáltatásai különösen az igény szerint meleg élelem biztosítása, a szabadidős programok szervezése, szükség szerint az egészségügyi alapellátás megszervezése, a szakellátásokhoz

való hozzájutás segítése, hivatalos ügyek intézésének segítése, munkavégzés lehetőségének szervezése, életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése, speciális önszerveződő csoportok támogatása, működésének, szervezésének segítése. Szabadidős programok szervezésének minősül az is, ha az intézmény az ellátást igénybe vevők részére sajtótermékeket, könyveket, kártya- és társasjátékokat, tömegkommunikációs eszközöket biztosít, rendezvényeket szervez. Az intézmény által nyújtott egészségügyi ellátás körébe tartozik a felvilágosító előadások szervezése, tanácsadás az egészséges életmódról, gyógytorna lehetőségének biztosítása, valamint a mentális gondozás. Ha az ellátást igénybe vevők foglalkoztatását a nappali ellátást nyújtó intézmény biztosítja, a foglalkoztatásból származó, a ráfordítás összegével csökkentett bevétel legalább ötven százalékát az

ellátást igénybe vevő részére ki kell adni. A nappali ellátást nyújtó intézmény házirendje tartalmazza az intézmény nyitvatartási idejét, az intézmény által nyújtott szolgáltatások körét, az étkezések számát és az étkeztetés rendjét, az intézmény által szervezett foglalkoztatásból származó bevétel felhasználására vonatkozó előírásokat, az intézményi jogviszony megszűnésének szabályait, az intézmény alapfeladatát meghaladó program, szolgáltatás körét és térítési díját. Az intézményvezető látogatási és eseménynaplót vezet. 6 A pszichiátriai betegek nappali intézménye az öntevékenységre, az önsegítésre épülve biztosítja az ellátást igénybe vevők igényei alapján a kulturális, szabadidős, tájékoztató, képzési, átképzési állásközvetítő, védett lakhatást elősegítő, lakossági és családi programok, találkozók szervezését, lebonyolítását. Az intézmény

szolgáltatásai körében egyéni, csoportos, pár- és családterápiákat is szervezhet. A pszichiátriai betegek nappali intézményében olyan programokat kell biztosítani, melyek lehetővé teszik az ellátást igénybe vevőnek a társadalomba, a korábbi közösségébe történő visszailleszkedését. Ennek keretében a nappali intézmény programjai nyitottak, kívülállók számára is hozzáférhetőek. Ennek érdekében a nappali intézmény elhelyezését lehetőség szerint a település könnyen elérhető, jól megközelíthető területén kell kialakítani. A nappali intézmény működésének nem része a pszichiátriai gondozás, de az intézményben dolgozó szociális munkás révén szükség szerint kapcsolatot kell tartani az ellátott kezelőorvosával, vagy az ideggondozóval, továbbá a hozzátartozókkal, valamint olyan személyekkel, akik fontos szerepet játszanak az ellátott életében. Az intézmény a pszichiátriai betegek ellátása mellett

szolgáltatást nyújthat a promóció és elsődleges prevenció céljával a mentálisan sérült, krízisben levő személyek részére is. A nappali melegedő elsősorban a hajléktalan személyek nappali tartózkodására nyújt lehetőséget. A szolgáltatásért nem lehet térítési díj fizetését igényelni. A nappali melegedő lehetőséget biztosít a hajléktalan személyek részére, a közösségi együttlétre, a pihenésre, a személyi tisztálkodásra, a személyes ruházat tisztítására, az étel melegítésére, tálalására, elfogyasztására. A nappali melegedő intézménye a hajléktalan személyek körében utcai szociális munkát is végez. A nappali melegedő szolgáltatásairól nyilvántartást kell vezetni. Szakosított ellátások, átmeneti bentlakást biztosító intézmények: Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények ideiglenes jelleggel, folyamatos ellátást, illetve éjszakai benttartózkodást biztosítanak. Az átmeneti

elhelyezést nyújtó intézményi ellátásra legfeljebb egy évig kerülhet sor. 7 Az idősek gondozóházába azok az időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények: Az önmaguk ellátására nem vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, valamint egészségügyi ellátásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni. Ápolást, gondozást nyújtó intézmény különösen az idősek otthona, a pszichiátriai betegek otthona és a fogyatékosok otthona. Az ápolást-gondozást nyújtó otthon az ellátást igénybe vevő teljes körű ellátása, ápolása-gondozása mellett

biztosítja szükség szerinti, foglalkoztatását, és egyéb habilitációs, rehabilitációs jellegű ellátását. Az idősek otthonában elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek ápolását, gondozását végzik, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel. Az idősek otthonába az a 18 életévét betöltött személy is felvehető, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni. Rehabilitációs intézmények: A rehabilitációs intézmény a bentlakók önálló életvezetési képességének kialakítását, illetve helyreállítását szolgálja. Rehabilitációs intézmény különösen a pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye és a fogyatékosok rehabilitációs intézménye. A rehabilitációs intézményi keretek között indokolt biztosítani annak a rászoruló személynek az elhelyezését, akinek az egészségi, a pszichés, a mentális, a szociális állapota a

rehabilitáció több területén, együttesen zajló, komplex, átfogó segítséget igényel és ennek hatékony megoldása ambuláns formában vagy más intézményi keretek között nem valósítható meg. A rehabilitációs intézmény feladata az intézményi ellátást igénybe vevő önálló életvezetési képességeinek kialakítása, illetve helyreállítása, fejlesztése, továbbá a társadalomba történő be-, illetve visszailleszkedésének támogatása és az utógondozás megszervezése. A rehabilitációs intézményt úgy kell kialakítani, hogy a képzés és foglalkoztatás céljára szolgáló helyiségek alapterülete legalább kétszerese legyen az 8 ellátást igénybe vevő személyek elhelyezésére szolgáló lakóterület előírt alapterületének. A település szociális ellátásának megszervezésében és annak lebonyolításában a feladatom a szenvedélybetegek rehabilitációs otthonának létrehozatala és működési

feltételeinek ismertetése. SZENVEDÉLYBETEGEK REHABILITÁCIÓS OTTHONA 72.§ (1)A rehabilitációs intézmény a bentlakók önálló életvezetési képességeinek kialakítására, illetve helyreállítását szolgálja. a) pszichiátriai betegek b) szenvedélybetegek c) fogyatékos személyek d) hajléktalan személyek 73.§ A pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek rehabilitációs intézményben azt a 18 életévét betöltött pszichiátriai, illetve szenvedélybeteget kell ellátni, aki rendszeres vagy akut gyógyintézeti kezelésre nem szorul és utógondozásra nincs más mód. A pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek rehabilitációs intézményében a gondozottak részére képzési, munka jellegű vagy terápiás foglalkoztatást kell szervezni és elő kell készíteni a családi és lakóhelyi környezetükbe történő visszakerülést. Nappali ellátást nyújtó intézmény 79.§ A szenvedélybetegek nappali intézménye a szenvedélybetegséggel küzdő

személyek napközbeni ellátását, gondozását végzi. A szenvedélybetegek nappali intézményében elsősorban azokat a személyeket kell gondozni, a) akiket szenvedélybetegségük miatt – korábban - fekvőbeteggyógyintézetben kezeltek, illetve rehabilitációs intézményben gondoztak. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény 83/b.§ A szenvedélybetegek átmeneti otthonában az a személy helyezhető el, akinél a szakorvosi (addiktológus, pszichiáter) szakvélemény alapján szenvedélybetegség került megállapításra, és ellátása átmeneti jelleggel családjában vagy lakókörnyezetében nem oldható meg. Lakóotthonok 85/A.§ A lakóotthon olyan nyolc-tizenkettő, a külön jogszabályban meghatározott esetben tizennégy pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt, illetőleg szenvedélybeteget befogadó intézmény, amely az ellátást igénybevevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő

ellátást biztosít. 9 Szenvedélybetegek lakóotthona . Pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek lakóotthona esetében rehabilitációs célú lakóotthon. A rehabilitációs célú lakóotthonba az a személy helyezhető el, a) Aki intézményi elhelyezés során felülvizsgálatban részt vett, és a felülvizsgálat eredménye, illetve a gondozási terv és egyéni fejlesztés alapján lakóotthoni elhelyezése az önálló életvitel megteremtése érdekében történik. b) Aki családban él és képességei fejlesztése, valamint ellátása lakóotthoni keretek között biztosítható és rehabilitációja családjában nem oldható meg. c) Az a)-b) pontban a meghatározottakon túl önellátásra legalább részben képes. d) Lakóotthonba kerülése időpontjában a tizenhatodik életévét már betöltötte, de a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem. A lakóotthonban elhelyezett személy részére – szükség szerint – étkezést, ruházattal,

illetve textíliával való ellátást, mentális gondozást, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátást, valamint az önálló életvitelhez szükséges feltételeket kell biztosítani. A REHABILITÁCIÓS INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK 112.§ A rehabilitációs intézménybe történő elhelyezés nem haladhatja meg az öt évet. Az ötéves időtartam egy alkalommal, legfeljebb 3 évvel meghosszabbítható. A meghosszabbítás feltételei: a) Az ötéves időtartam alatt a rehabilitációs programban meghatározott eredményeket nem sikerült elérni, de a rehabilitációs program kidolgozásában résztvevők szakvéleménye alapján további ellátással az eredményes rehabilitáció megvalósítható. b) A rehabilitációs programot követő utógondozás feladatai nem zárultak le. c) Az ellátott önálló életvitelére vonatkozó képességeinek, készségeinek fejlesztése további segítséget igényel. A meghosszabbításról az

ellátás igénybevételéről döntést hozó szerv határoz, figyelembe véve a rehabilitációs program kidolgozásában és végrehajtásában résztvevő intézményi dolgozók szakvéleményét. A rehabilitációs intézmény keretei között a teljes körű ellátáson túlmenően – szükség esetén – biztosítani kell az ellátást igénybe vevő fejlesztő felkészítését, képzését, foglalkoztatását, vagy a foglalkozáshoz történő hozzájutást, továbbá az utógondozást. A rehabilitációs intézményben – külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján – az ellátottak részére kötelező élőtakarékossági rendszert kell működtetni. A rehabilitációs intézmény fenntartója az ellátást igénybe vevő foglalkoztatása érdekében az intézmény szervezeti kereteihez kapcsolódóan, vagy önállóan foglalkoztatási tevékenységet biztosító szervezetet hozhat létre. Ebben a szervezetben munkajogi jogviszony alapján

foglalkoztatható az ellátást igénybe vevő. A rehabilitációs intézmény legfeljebb két évig gondoskodik az ellátott utógondozásáról. Az utógondozás időtartama alatt az intézményi jogviszony nem szűnik meg, függetlenül attól, hogy nem az intézményben látják el az ellátást igénybe vevőt. A külső gondozónál vagy külső intézményi férőhelyen elhelyezett ellátottak 10 intézményen belüli férőhelye betölthető, ezért a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám – a működési engedély módosításával – legfeljebb 15.%-os mértékben túlléphető. A külső gondozó és a külső intézményi férőhely nyilvántartásba vételét és az ebben a formában végzett utógondozás ellenőrzését a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal végzi. A külső gondozó az személy , aki – az utógondozás ideje alatt – a rehabilitációs intézményi ellátást igénybe vevő részére saját lakásában teljes körű

ellátást biztosít, illetve segíti az ellátottat életvitelének kialakításában, a szükséges készségek, képességek elsajátításában, gyakorlati megvalósításában. Az intézményi külső férőhely a rehabilitációs intézményi ellátást igénybevevő részére az utógondozás ideje alatt biztosított olyan lakhatási forma, ahol a korábban ellátást biztosító rehabilitációs intézmény segítségével lehetőség nyílik az önálló életvitelre. Intézményi külső férőhely különösen a védett szállás, a védett bérlemény, a tartós albérlet. A külső gondozóra és a külső intézményi férőhelyre vonatkozó jogszabályokat, így különösen a) az igénybevétel feltételeit, időtartamát, b) a rehabilitációs intézménnyel való kapcsolatot c) a szolgáltatás költségének elszámolását, d) a speciális személyi, tárgyi előírásokat, feltételeket, külön jogszabály határozza meg. A rehabilitációs intézménybe

történő bekerülés feltétele a rehabilitációs alkalmassági vizsgálat elvégzése. A rehabilitációs alkalmasságot végző szakorvos megállapítása alapján azok az ellátást igénylők, akik a vizsgálat időpontjában nem felelnek meg a rehabilitációs intézménybe történő elhelyezés feltételeinek, de a rehabilitációra alkalmassá tehetők, ideiglenes jelleggel legfeljebb egyéves időtartamra elhelyezhetők az intézményben. Az egyéves időtartam után a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatot végző szerv szakértő bevonásával megállapítja, hogy az elhelyezést alkalmas-e rehabilitációs intézményi elhelyezésre. Amennyiben a rehabilitációs tevékenység nem lehet eredményes, abban az esetben az ellátott más típusú intézménybe történő áthelyezését kell kezdeményezni a fenntartónál, aki köteles az ellátást igénybe vevőt más intézménytípusban elhelyezni. Egyes szociális intézményben elhelyezettek felülvizsgálatának

közös szabályai 113/d.§ A felülvizsgálat az ellátást igénybe vevők egészségi, fizikai és mentális állapotának, illetve készségeinek, képességeinek vizsgálata a részükre biztosított ellátási forma, a kialakított gondozási terv, valamint az egyéni fejlesztés megfelelősége szempontjából. A felülvizsgálat elvégzése az intézményi jogviszonyban álló személy esetében kötelező és térítésmentes. A felülvizsgálatot, a rehabilitációs ellátást nyújtó intézményekben is elkell végezni. A felülvizsgálat elvégzése a szakértői bizottság feladata. Rehabilitációs intézmények esetében a megyei, fővárosi foglakozás-egészségügyi szakfőorvos, vagy az általa javasolt, és a megyei, fővárosi önkormányzat által kijelölt rehabilitációban jártas szakorvos – figyelemmel az egyes intézménytípusokban ellátottakra. 11 A REHABILITÁCIÓS ALKALMASSÁGI VIZSGÁLAT A vizsgálatot a megyei, fővárosi módszertani

intézmény végzi, a módszertani intézmény vezetője által felkért szakértő bevonásával. A megyei, fővárosi módszertani intézmény által működtetett vizsgáló csoport tagjai. Szenvedélybetegek esetében a megyei, fővárosi pszichiátriai szakfőorvos vagy az általa javasolt és a megyei, fővárosi önkormányzat által kijelölt, pszichiátriai betegek ellátásában elismert pszichiáter vagy addiktológus szakorvos. Vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a rehabilitációs intézményi ellátást igénylő képességei, készségei alkalmasnak tekinthető-e a rehabilitációs programban való önkéntes részvételre. Személyes gondoskodás formáinak szakmai létszáma A szakmai létszám megállapítása: az intézmény településen 50fő ellátását feltételezi. A) Pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézménye és rehabilitációs otthona - Intézményvezető 1 fő - Terápiás munkatárs 1 fő - Szociális gondozó 2 fő B)

Pszichiátriai és szenvedélybetegek tartós bentlakást nyújtó intézménye (drogbetegeket ellátó intézmény kivételével) - Intézményvezető 1 fő - Orvos 100 férőhely alatt heti 8 óra, 100-200 férőhely között heti 12 óra, 200 férőhely felett (ezen belül kell biztosítani a szükséges szakorvosi ellátást is) heti 4 óra és 1 fő - Intézményvezető ápoló (100 férőhely felett) 1 fő - Osztályvezető ápoló (50 férőhelyenként) 1 fő - Ápoló, szociális gondozó (100 férőhely vetítve) > Ápolást, gondozást nyújtó intézmény 24 fő, rehabilitációs intézmény 12 fő - Szociális, mentálhigiénés munkatárs (200 férőhelyig 50 férőhelyenként, 200 férőhely felett 100 férőhelyenként) ápolást, gondozást nyújtó intézmény 1 fő, rehabilitációs intézmény 2 fő - Szociális mentálhigiénés csoportvezető 1 fő - Foglalkoztatásszervező, munkavezető (200 férőhelyig 50 férőhelyenként, 200 férőhely felett 100

férőhelyenként) ápolást gondozást nyújtó intézmény 1 fő, rehabilitációs intézmény 2 fő. Pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézménye és rehabilitációs otthona. A) Intézményvezető Szakirányú szakképzettség - Pszichológus, pszichopedagógus, gyógypedagógus, szociális munkás, szociális szervező, teológus - Pszichiátriai (ideg-elme) ápoló Szakirányú képzettség hiányéban 12 - Pedagógus mentálhigiénés szakirányú végzettséggel. B) Terápiás munkatárs Szakirányú szakképzettség - Gyógypedagógus, pedagógus, pszichopedagógus, szociálpedagógus, gyógyfoglalkoztató szakasszisztens, rehabilitációs tevékenységgel foglalkozó terapeuta. Szakirányú képzettség hiányában - Egészségügyi szakoktató. Óvónő, népművelő - Gyógypedagógiai asszisztens, pedagógiai asszisztens. C) Szociális gondozó Szakirányú szakképzettség - Szociális ápoló és gondozó, ápolói végzettség, ápolási

szakasszisztens Szakirányú szakképzettség hiányában - Szociális otthoni ápoló, ÖNO és házi szociális gondozó Szenvedélybetegek nappali intézményének valamint rehabilitációs otthonának szakmai létszáma > az ellátottak számának függvényében; amely 50 fő. - Intézményvezető 1 fő: szociálpolitikus - Szakorvosi ellátás biztosítása: orvos heti 8 órában - Osztályvezető ápoló: 1 fő > pszichológus v. rehabilitációs tevékenységgel foglalkozó terapeuta - Ápoló, szociális gondozó: 6 fő - Szociális mentálhigiénés munkatárs: 2 fő > szociálpedagógus, gyógypedagógus - Szociális mentálhigiénés csoportvezető: 1 fő > rehabilitációs tevékenységgel foglalkozó terapeuta - Foglalkoztatás szervező, munkavezető: 2 fő > gyógyfoglalkoztató szakaszisztens, rehabilitációs tevékenységgel foglalkozó terapeuta Gazdasági, pénzügyi feladatok ellátásának létszáma - Gazdasági vezető: 1 fő Gazdasági

ügyintéző: 1 fő Ügyvitel: (pénztáros, könyvelő stb.) 1 fő Takarítónő: 1 fő/1000 m2 Mosónő: 1 fő Szakács: 1 fő > kézilány 2 fő 13 Az 1997.évi XXXI Törvény szerint a következő gyermekjóléti alapellátásokat kell megvalósítani: Gyermekjóléti szolgáltatás: A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás. A támogatásokhoz való hozzájutás segítése, a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése. A szociális válsághelyzetben levő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, a szabadidős programok szervezése, a hivatalos ügyek intézésének segítése. A

gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése, a családgondozás biztosítása a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához, az utógondozás biztosítása a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez. A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést. Elkészíti a védelembe vett gyermek gondozásinevelési tervét, szervezi a helyettes szülői hálózatot, segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását, felkérésre környezettanulmányt

készít, kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit. Gyermekek napközbeni ellátása: A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak 14 gondoskodni. A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermekek számára kell biztosítani akinek a testi, illetve szellemi fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire

nézve eltartója gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül, akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni. A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető napközbeni vagy hetes időszakra, különösen bölcsődében, családi napköziben, óvodában, iskolai napközis foglalkozás vagy házi gyermekfelügyelet keretében. A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3 évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. A bölcsőde végezheti a fogyatékos gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs célú nevelését és gondozását is. szolgáltatásként speciális tanácsadással, A bölcsőde

az alapellátáson túl időszakos gyermekfelügyelettel, gyermekhotel működtetésével, vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatásokkal segítheti a családokat. A bölcsődei ellátás megszűnik a bölcsődei nevelési év végén, ha a gyermek a 3. évét betöltötte Családi napközi A gyermekek napközbeni ellátásának minősül a bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő, továbbá az iskolai oktatásban részesülő gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást igénybe nem vevő gyermek családi napköziben történő, nem közoktatási célú ellátása. A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. A fogyatékos gyermekek számára sajátos szükségleteikhez igazodó ellátást kell nyújtani. A házi gyermekfelügyelet keretében a gyermekek

napközbeni ellátását a szülő vagy más törvényes képviselő otthonában gondozó biztosíthatja, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható (pl. betegség miatt) és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani. A házi 15 gyermekfelügyelet keretében végzett napközbeni ellátás időtartama a szülő munkarendjéhez igazodik. Gyermekek átmeneti gondozása A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról kell gondoskodni. A gyermekek átmeneti gondozását ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással kell biztosítani, ha a szülő egészségügyi körülménye,

életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani. A fogyatékos gyermek számára a sajátos szükségleteihez igazodó ellátást kell biztosítani. A gyermekek átmeneti gondozásának helyén a gyermek otthontalanná vált szülője is elhelyezhető. A 14 évét be nem töltött gyermeket szüleitől elválasztani csak kivételesen indokolt esetben lehet. A szülő gyermeke ellátásában munkarendjéhez igazodóan részt vesz. A gyermekek átmeneti gondozása során a gyermek iskolai oktatását iskolaváltás nélkül kell biztosítani. A gyermek átmeneti szerinti gyermekjóléti szolgálatot értesíteni kell. A gyermekek átmeneti gondozása az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb hat hónapig tart. A helyettes szülő a családban élő gyermek átmeneti gondozását saját háztartásában biztosítja. Helyettes szülő az a nagykorú, cselekvőképes,

büntetlen előéletű személy lehet, aki a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamon eredménnyel részt vett, és aki személyisége és körülményei alapján alkalmas a gyermek átmeneti, gondozására, továbbá vállalja, hogy a szülő által meghatározott ideig a nála elhelyezendő gyermeket gondozza, neveli. A helyettes szülő egyidejűleg legfeljebb 5 gyermek gondozását végezheti. A helyettes szülőt a gyermekjóléti szolgálat szakmai tanáccsal segíti. A helyettes szülő köteles együttműködni a gyermekjóléti szolgálattal A helyettes szülő tevékenységét a külön jogszabályban meghatározott helyettes szülői jogviszonyban végzi. A gyermekek átmeneti otthonában az a családban élő gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt 16 veszélyeztetett. A gyermekek átmeneti

otthona segítséget nyújt a gyermek családjába történő visszatéréséhez. Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől. A családok átmeneti otthona biztosítja a szülő számára a gyermekével együttes lakhatást és a szükség szerinti további ellátást, segítséget nyújt a szülőnek gyermeke teljes körű ellátásához, gondozásához, neveléséhez, közreműködik a család otthontalanságának megszüntetésében, helyzetének rendezésében. A gyermekvédelmi szakellátások: A szakellátás keretében kell biztosítani az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek otthont nyújtó ellátását, a fiatal felnőtt további utógondozói ellátását, valamint a szakellátást más okból igénylő gyermek

teljes körű ellátását. Otthont nyújtó ellátás Otthont nyújtó ellátás keretében biztosítani kell az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek számára, a családi környezetébe történő visszahelyezését előkészítő, családi kapcsolatainak ápolását segítő családgondozást, vagy ha ez nem lehetséges, az örökbefogadásának elősegítését, a családjába történő visszailleszkedéshez, önálló életének megkezdéséhez szükséges utógondozást. Az otthont nyújtó ellátás során a fogyatékos, beilleszkedési, magatartási vagy tanulási zavarokkal küzdő, valamint a kora miatt sajátos szükséglettel bíró gyermek számára speciális ellátást kell biztosítani. A speciális ellátás kiterjed a gyermek korához, állapotához és szükségleteihez igazodó oktatásra, szakképzésre, foglalkoztatásra, valamint ápolására, szocializációjára és reszocializációjára, továbbá

habilitációs és rehabilitációs kezelésére. Az utógondozói ellátás keretében kell lakhatást és szükség szerint további ellátást biztosítani azon átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőttnek, akinek utógondozói ellátását a gyámhivatal elrendelte. A gyermeket akkor is megilleti az otthont nyújtó ellátás, ha iskolai nevelése és oktatása diákotthon, 17 kollégium, gondozása fogyatékosokat ápoló-gondozó intézmény igénybevételével oldható meg. Az otthont nyújtó ellátást a nevelőszülő a fenntartó támogatásával, ha ez nem lehetséges, a gyermekotthon, vagy más bentlakásos intézmény a területi gyermekvédelmi szakszolgálat közreműködésével biztosítja. A gyermekotthon otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek számára. A gyermekotthon szükség esetén befogadja a gyermek saját gyermekét, valamint az utógondozói

ellátásban részesülő fiatal felnőttet, illetve annak gyermekét. A gyermekotthon ellátja a sajátos ellátást igénylő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt nem álló 3. évét be nem töltött rászoruló gyermek átmeneti gondozását, valamint befogadhatja a gyermek otthontalanná vált szüleit, a szociális válsághelyzetben levő várandós anyákat. A gyermekotthon befogadja az átmeneti gondozást igénylő gyermeket, és a gyermek helyzetének rendezése érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket, gondoskodik az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek felvételéről, erről tájékoztatja a gyámhivatalt és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, befogadja az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet. A gyermekotthon nevelőszülői hálózatot működtethet és elvégezheti az ehhez kapcsolódó felkészítést, családgondozást, valamint szakmai tanácsadást, nevelőszülői

támogatást nyújthat. A gyermekotthon a területi szükségletekhez, valamint a külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályokhoz igazodóan alakítja ki szervezetét, nevelési, gondozási rendszerét. Az intézmény gondozási, nevelési alapdokumentuma a nevelés célját, alapelveit és módszereit tartalmazó szakmai program. A gyermekotthon alaptevékenységével összhangban szolgáltatást végezhet a lakosság számára, a gyermekotthon szolgáltatása azonban nem veszélyeztetheti alapfeladatainak ellátását. A gyermekotthon legalább 12, de legfeljebb 40 gyermek otthont nyújtó ellátását biztosítja. A lakásotthon olyan gyermekotthon, amely legfeljebb 12 gyermek otthont nyújtó ellátását biztosítja önálló lakásban vagy családi házban, családias körülmények között. A beilleszkedési, magatartási vagy tanulási zavarokkal küzdő gyermekek speciális gyermekotthona - korukra, egészségi állapotukra és fejlettségükre tekintettel

legfeljebb 15 gyermek otthont nyújtó ellátását, gondozását, habilitációját és 18 rehabilitációját biztosítja. Ha a gyermekotthon kizárólag a fiatal felnőttek teljes körű utógondozói ellátását biztosítja, a gyermekotthon utógondozó otthonként működik. A speciális gyermekotthon, vagy a gyermekotthon speciális csoportja az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett, tartósan beteg, illetőleg fogyatékos, beilleszkedési, magatartási vagy tanulási zavarokkal küzdő, szenvedélybeteg, illetve kora miatt különleges ellátást igénylő gyermeknek nyújt gondoskodást, szocializációt és reszocializációt, valamint habilitációt és rehabilitációt. A speciális gyermekotthon a gyámhivatal felkérésére bentlakásos ellátás keretében végezheti a gyermekek személyiségvizsgálatát is. A Szervezeti és Működési Szabályzat A szervezet működését leíró, keretbe foglaló dokumentum a

Szervezeti és Működési Szabályzat. Valójában nem az elnevezés a fontos, hanem tartalma, azaz szóljon az adott szervezet működésére és működtetésére vonatkozó "játékszabályok" tudatos végiggondolására. Mit tartalmazzon egy Szervezeti és Működési Szabályzat. (röviden SZMSZ)         pontosan jelezze az adott szervezet hivatalosan is elismert nevét, rögzítse a szervezet székhelyét, nevezze meg a szervezetet képviselő legfontosabb döntéshozó fórumát, (pl. képviselőtestület, közgyűlés, kongresszus, vagy igazgató-tanács, stb.) tisztázza, hogy az adott szervezet egyben jogi személy-e, pontosan rögzítse, hogy a szervezet alapvető feladataiban, a döntési mechanizmusában melyik fórumot illetik meg az alapvetőnek tekintett és leglényegesebbnek tartott jogok, rögzítse, hogy a testületet ki képviseli, képviselheti mások felé, azaz "harmadik" személy felé, pontosítsa, hogy a

képviselettel kapcsolatban kik láthatják el a szervezet szempontjából lényegesnek ítélt feladatokat, azok képviseletét, (pl. egy önkormányzatban az alapfeladatokat a testület felhatalmazása alapján a polgármester, az önkormányzat meghatározott bizottsága, vagy a polgármesteri hivatal is elláthatja, azaz a "hatáskör átruházás" jogszerű módon történik a testület akaratának megfelelően) pontosítani szükséges a feladat- és hatásköröket, ezen belül o kire ruházhatók át az ezzel kapcsolatos feladatok, o a feladat vagy a hatáskör átruházása milyen feltételekkel történhet, o az átruházott jogosítványt ki vonhatja vissza, o a visszavonáshoz milyen típusú döntés szükséges (a testület egyszerű többsége, minősített többsége, vagy egyhangú döntése), 19 a feladat- és hatáskör-átruházás jár-e beszámolási/tájékoztatási kötelezettséggel, ennek milyen a tartalma, formája, rendszere, o milyen

feladatokat és hatásköröket nem szabad átruházni (egy önkormányzat esetében ilyen típusú feladat lehet a rendeletalkotás, a választás, kinevezés, vezetői megbízás, a helyi népszavazás elrendelése, kiírása, az önkormányzat költségvetésének megállapítása, módosítása, a helyi adók meghatározása, alapítványok létrehozása, számukra források meghatározása, az önkormányzat társulásainak létrehozása, az érdekképviseletekhez való csatlakozás, intézmények alapítása, közterületek elnevezése, fegyelmi eljárás indítása, kezdeményezése, stb.) o tisztázni kell, hogy a testületi döntéssel, vagy az átruházott hatáskörrel élő személy vagy szervezet döntésével szemben milyen jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésre, azaz van-e fellebbezési lehetőség és a fellebbezésnek milyen szabályai vannak, milyen fórumokhoz lehet jogorvoslattal fordulni. o Az adott szervezet Szervezeti és Működési Szabályzata

rögzíti (rögzítheti) a testület tagjainak egyéni és kollektív jogait és kötelezettségeit is. A felsorolt és rögzített szabályok sok mindent elárulhatnak az adott szervezetről. Feltehetően a szervezet jellegét, típusát, demokratizmusát, komolyságát egyaránt pontosan tükrözik, különösképpen azok számára, akik a "hétköznapi valóságában" ismerik, tapasztalják az adott szervezet működésének pozitívumait vagy gyengeségeit. K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2000. december 15-i ülésén hozott határozatokból: 214/2000. (XII 15) MÖH határozat 1./ A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló módosított 1993. évi III törvény, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló módosított 1/2000. (I 7) SZCSM rendelet, valamint a személyes gondoskodást

nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló módosított 188/1999. (XII 16) Korm rendelet alapján az intézmény alapító okiratának hatályos szövegét 2001. január 1 napjával az alábbiak szerint állapítja meg: Az intézmény neve: HAJDÚ-BIHAR MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT PSZICHIÁTRIAI ÉS ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA Székhelye: Báránd, Hangás dűlő Telephelye: Hosszúhát Alapító szerv: Hajdú-Bihar Megyei Tanács VB. 20 Alapításának éve: 1949. Felügyeleti szerv: Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése Fenntartó szerv: Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Működési területe: Hajdú-Bihar megye Az intézmény jogállása: Önálló jogi személyként költségvetési szerv Gazdálkodási jogköre: Gazdálkodása megszervezésének módjára tekintettel önállóan gazdálkodó, az előirányzatok feletti

rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv Szt.* szerinti besorolása: ápolást, gondozást nyújtó intézmény Típusa: pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékos személyek otthona működő helyi önkormányzati Az intézmény szakágazati 85.31 Szociális ellátás elhelyezéssel besorolása: Pszichiátriai betegek ápolása, gondozása, teljes körű ellátása, Alaptevékenysége: akik számottevő pszichiátriai kezelést nem igényelnek, nem veszélyeztető állapotúak, viszont önálló életvitelre nem képesek és állandó intézeti gondoskodást igényelnek. *A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló módosított 1993. évi III törvény Szenvedélybetegek ápolása, gondozása, teljes körű ellátása, akik szomatikus és mentális állapotát stabilizáló, illetve javító kezelést igényelnek, önálló életvitelre időlegesen nem képesek, de kötelező

intézeti gyógykezelésre nem szorulnak. Enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos személyek ápolása, gondozása, teljes körű ellátása. Szervezi a nagykorú fogyatékos személyek szinten tartó, képességfejlesztő, munka jellegű foglalkoztatását, továbbá sport-és szabadidős tevékenységét. Férőhelyek száma: 260 fő, ebből: Báránd: Hosszúhát - értelmi fogyatékos: - pszichiátriai: 125 fő 35 fő Nincs Vállalkozási tevékenysége: Vagyona: 100 fő A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan, ingó és egyéb vagyon kezelése és használata a mindenkori vagyonrendeletben meghatározottak szerint. 21 A vagyoni állapotot az önkormányzat és az intézmény mindenkori leltára, értékét a mindenkori mérleg tartalmazza. A vagyon feletti rendelkezés joga: Az intézmény által használt vagyonra és a vagyon feletti rendelkezés jogára a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás

szabályairól szóló rendelet az irányadó. Az intézményvezető kinevezési rendje: Nyilvános pályázat alapján a megyei közgyűlés határozatlan időre bízza meg a vezetői feladatok ellátásával. 2./ A közgyűlés felkéri elnökét, hogy az alapító okiratban foglaltaknak az intézmény szervezeti és működési szabályzatába történő beépítésére intézkedjen. 3./ A közgyűlés egyidejűleg hatályon kívül helyezi a 167/1997(IX19)MÖH határozatát Végrehajtásért felelős: Határidő: Láyer József, a megyei közgyűlés elnöke 2001. január 1 22 A Kaposvári Regionális Családsegítő és Megyei Gyermekjóléti Módszertani Családsegítő Központ SZERVEZETI ÉS MÛKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Kaposvári Regionális Családsegítõ és Megyei Gyermekjóléti Módszertani Családsegítő Központ Alapítása: A Kaposvári Városi Tanács V.B 123/1988(XI2) VB sz -ú határozatával 1988 szeptember 1 -ei

hatállyal a Ttv. 10§ (1) bekezdés c pontja, valamint Mûködési és Szervezeti Szabályzata 6.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján létrehozta a Kaposvári Családsegítõ Szolgálatot. (TEÁOR 853230) A Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyûlése az 1990. évi LXV tv 9 § (4) bekezdésében biztosított jogkörében a 250/1991. (X 01) sz -ú, a 105/1996 (III 12) szú, a 413/1997 (IX 02) sz-ú, a 64/1998 (III 03) sz-ú majd a 23/2001(II22) számú határozatával a Kaposvári Családsegítõ Szolgálat/Központ feladatkörét bõvítette és elnevezését megváltoztatta: Regionális Családsegítő és Megyei Gyermekjóléti Módszertani Családsegítő Központ - ra, (TEÁOR 85.19; 8531; 8532) és az intézmény ALAPÍTÓ OKIRATÁT mindezeknek megfelelõen módosította. A Népjóléti Igazgatóság és a Kaposvári Családsegítõ Központ a fenti határozatoknak és a Családsegítõ Központ Szervezeti és Mûködési Szabályzata II. fejezetének megfelelõen átszervezte

központját, létrehozta a Regionális Családsegítő és Megyei Gyermekjóléti Módszertani Családsegítő Központot, (továbbiakban KRCSSK) annak integráns részeként a Titkárságot, a Gazdasági Csoportot, (továbbiakban KRCSSK GCSP) a Regionális Családsegítő és Megyei Gyermekjóléti Módszertani Csoportot, (továbbiakban KRCSSK MCSP) a Szociális Szolgáltató Csoportot, (továbbiakban KRCSSK SZSZCSP), a Gyermekjóléti Csoportot, (továbbiakban KRCSSK GYJCSP), Addóságkezelési Tanácsadó Csoport (KRCSSK ATCSP) illetve a Hajléktalan Gondozási Csoportot, (továbbiakban KRCSSK HGCSP). 2. A KRCSSK elnevezése, szakfeladatszáma, székhelye: Regionális Családsegítő és Megyei Gyermekjóléti Módszertani Családsegítõ Központ: Egyéb szociális szolgáltatás: 853 291 CS 01 - Igazgató - Titkárság - Gazdasági Csoport 7400 Kaposvár, Ezredév u. 22 Pf.:150 7401 23 Telefon: 529-180 Fax: E-mail: csskkvar@axelero.hu 529-181 Hivatásos gondnokok: 853

291 CS 011 7400 Kaposvár, Szent I. u 14 Tel: 414-409 3. A KRCSSK SZERVEZETI EGYSÉGEI, TELEPHELYEIK, SZAKFELADAT SZÁMAIK: REGIONÁLIS CSALÁDSEGÍTŐ ÉS MEGYEI GYERMEKJÓLÉTI MÓDSZERTANI CSOPORT: 853235 CS04 7400 Kaposvár, Füredi u. 65-67 Telefon: 424-658, 511-388 E-mail: csskkvar@axelero.hu Szociális Szolgáltató Csoport (Családsegítés): 853235 CS02 7400 Kaposvár, Ezredév u. 22 7401 Pf.:150 Telefon: 529-180 Fax: E-mail: csskkvar@axelero.hu  529-181 Eseti pénzbeli ellátások (krízis segély): 853 280 CS08 Gyermekjóléti Csoport: 853235 CS03 7400 Kaposvár, Füredi u. 65-67 sz Telefon: 424-658, 511-388  Nevelőszülőknél elhelyezettek ellátása: 853 158 CS 10 Adósságkezelési Tanácsadó Csoport: 853235 CS 012 7400 Kaposvár, Szent I. u 14 Tel: 512-157; 512-158 Hajléktalan Gondozási Csoport: 853181 CS05 * * * * * Egyéb Szociális Szolgáltatás (Népkonyha: 100 adag) 853235 CS 06 Nappali Szociális Ellátás (Nappali Melegedő) 853257 CS 07

Átmeneti Elhelyezést Biztosító Ellátások (Éjjeli Menedékhely) 853181 CS 05 Átmeneti Elhelyezést Biztosító Ellátások (Átmeneti Szállás) 853181 CS 05 Szociális Információs Szolgálat 853181 CS 05 7400 Kaposvár, Kinizsi ltp. 7 Telefon: 526-522 24 4. Az intézmény fenntartója: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 5. Az intézmény mûködési területe: Az Önkormányzat a KRCSSK illetõségét Kaposvár Megyei Jogú Város közigazgatási határaira, regionális családsegítő módszertani feladatkörében Baranya, Somogy, Tolna, Zala megyékre kiterjedően, megyei gyermekjóléti módszertani feladatkörében Somogy megyére kiterjedően terjesztette ki. A Hajléktalan Gondozási Csoport ellátási kötelezettségét az 1993. évi III tv szabályozza 6. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy önálló költségvetési szerv, amely munkáját az 1993. évi III törvény, az 1997. évi XXXI törvény és a személyes gondoskodást

nyújtó intézmények szakmai feladatairól és mûködésük feltételeirõl szóló 1/2000. (I 7) sz-ú SzCsM, illetve a 15/1998. (IV 30) NM rendelet alapján végzi 7. A KRCSSK feladatainak ellátásánál kör-, 1. és 2 szám feltüntetésével (1-es igazgató; 2-es gazdasági csoport) és fejbélyegzõt- 1-es és 2-e szám illetve az adó és számlaszám feltüntesésével (1-es igazgató, 2-es, és az adó és számlaszámos gazdasági csoport) használ. A körbélyegzõn a Regionális Családsegítő és Megyei Gyermekjóléti Módszertani Családsegítõ Központ elnevezés és Kaposvár város neve a magyar állami címer körül helyezkedik el. A fejbélyegzõn az elnevezés szövege azonos, azonban a hivatali helyiség címét, telefon, fax számát és e-mail címét is feltünteti. A KRCSSK Regionális Családsegítő és Megyei Gyermekjóléti Módszertani Csoportja feladatai ellátásánál szintén körbélyegzőt használ 3-as szám feltüntetésével. A KRCSSK

Szociális Szolgáltató Csoportja, Gyermekjóléti Csoportja és Hajléktalan Gondozási Csoportja feladatai ellátásánál fejbélyegzõt használ, azzal a kiegészítéssel, hogy az elõbbiek mellett a „Szociális Szolgáltató Csoport”, a „Gyermekjóléti Csoport”, Adósságkezelési Tanácsadó Csoport, illetve a „Hajléktalan Gondozási Csoport” felirat is szerepel a fejbélyegzõn. II. A REGIONÁLIS CSALÁDSEGÍTŐ ÉS MEGYEI GYERMEKJÓLÉTI MÓDSZERTANI CSALÁDSEGÍTÕ KÖZPONT ÉS RÉSZSZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓ CSOPORTJAI FELADATAI 1. A Regionális Családsegítő Központ és Megyei Gyermekjóléti Módszertani Családsegítõ Központ (TITKÁRSÁG, GAZDASÁGI CSOPORT): 25 Szervezési, szolgáltatási, feladatokat végez, a részszolgáltatásokat nyújtó csoportjai számára, gazdasági, szakmai segítséget nyújt, kiépíti az ellátórendszer információs bázisát. Segíti az állami, társadalmi, egyházi és egyéb szociális szolgálatok

munkájának összehangolását. A KRCSSK és csoportjai feladatai végrehajtásának jellemzõ munkamódszere a hálózat építés, a kutatás, a tájékoztatás, illetve a segítséget kérõk által megfogalmazott problémák hátterének és összefüggéseinek feltárása, a segítséget kérõk környezetének és kapcsolatainak tanulmányozása, a közös probléma-megoldási terv, és gondozási terv kialakítása, végrehajtása. A KRCSSK Gazdasági Csoportjának feladata az éves költségvetés tervezése, az elõzõ évi és folyamatos gazdálkodás értékelése, az elõirányzatok alapján a döntések elõkészítése, a kötelezettségvállás, a pénz és értékkezelés, a gondozási díj ügyek, a természetbeni juttatás és hagyatéki ügyek gazdasági ügyintézése, pénzügyi és költséginformációk készítése, a munkaerõ és bérgazdálkodási, a munka- és tűzvédelmi feladatok ellátása, az adminisztrációs és technikai ügyvitel megszervezése. A

Gazdasági Csoport ellátja a KRCSSK és csoportjainak gazdasági, munkaügyi, munkavédelmi, tűzvédelmi, feladatait, illetve azok koordinálását. 1.1 REGIONÁLIS CSALÁDSEGÍTŐ MEGYEI GYERMEKJÓLÉTI MÓDSZERTANI CSOPORT A módszertani csoport feladata az illetékességi területén felmérni, megismerni, majd figyelemmel kísérni a család- és gyermekvédelem helyzetét, speciális szükségleteit, problémáit. Vizsgálja a problémák kialakulásának okait és segíti a megoldások keresését. Figyelemmel kíséri az alap- és szakellátásokat érintő tudományos kutatásokat, publikációkat, a modell értékű új kezdeményezéseket, továbbá segíti szélesebb körű megismerésüket és gyakorlati alkalmazásukat. A módszertani csoport feladatait a Szociális Szolgáltató Csoport és a Gyermekjóléti Csoport közreműködésével látja el. 1.11 A KRCSSK MCSP ALAPFELADATAI: 1. segítséget nyújt új ellátások megszervezésében, új módszerek

bevezetésében, 2. információt gyűjt az adott megyék szociális ellátórendszerének sajátosságairól, problémáiról, a megyék területén alkalmazott módszerek, gondozási tevékenységek ellátásáról. 3. szakértőként közreműködik a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálatok szakmai ellenőrzésében. Az ellenőrzésről készített jegyzőkönyvet, illetve szakmai anyagot az intézmény igazgatójához továbbítja. 4. segítséget nyújt a fenntartó részére új szervezeti formák kialakításában 5. segíti a kijelölt feladatok tekintetében a megyék területén lévő családsegítő- és gyermekjóléti szolgálatok szakmai munkáját, tanácsot ad szakmai kérdésekben, gondozási módszerekben, 6. javaslatot dolgoz ki a hiányzó ellátások megszervezésére, a szociális ellátórendszer fejlesztésére, 26 1.12 A KRCSSK MCSP EGYÉB FELADATAI 1. kezdeményezi működési területén a családsegítő-és gyermekjóléti szakterületen

dolgozók tapasztalatcseréjét és továbbképzését 2. részt vesz a Szociális és Családügyi Minisztérium által szervezett szakmai programok lebonyolításában, megszervezésében, szükség esetén szakértői feladatokat lát el szakmai programok értékelése során. 3. a módszertani csoport évente egy alkalommal munkatervet és módszertani feladatai ellátásáról szakmai beszámolót készít az intézmény igazgatója, a fenntartó és a Szociális és Családügyi Minisztérium részére. 1.2 A Szociális Szolgáltató Csoport: A Szociális Szolgáltató Csoport a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátást biztosítja. Feladata a hátrányos helyzetû, krízishelyzetben lévõ csoportok szociális ellátása, a család külsõ és belsõ kapcsolati rendszerének támogatása. Folyamatosan figyelemmel kíséri a mûködési területén élõ lakosság szociális helyzetét, kezdeményezi az önkormányzatnál - az önkormányzat kötelezõ

feladatának nem minõsülõ ellátás helyben történõ megszervezését,- új szociális ellátások bevezetését, egyes szociálisan rászorult csoportok, személyek szociális törvényben meghatározott vagy más speciális ellátását. Közreműködik a regionális családsegítő módszertani feladatokból adódó tevékenységek ellátásában. A Szociális Szolgáltató Csoport (családsegítő szolgáltatás) feladatkörébe tartozik: a) a családgondozói hálózat kialakítása és mûködtetése, b) a legkorábbi segítségnyújtás érdekében a családok körében fellépõ szociális feszültségek okainak feltárása, a felszámolásukra javaslat készítése, c) a terület lakosságának szociális állapotát veszélyeztetõ tényezõk felmérése, az adatok elemzése, d) az a.,b,c, pontokban megismert okok megelõzése, egyéni és csoportos preventív módszerek tervezése, e) javaslattétel a terület sajátos szociális problémáinak megoldására, f) a

szolgáltatáshoz kapcsolódó közérdekû és meghatározott célú felajánlások összehangolása, g) a természetbeni és anyagi támogatások közvetítése, h) a szociális válságkezelés ( krízisintervenció), i) egészségügyi, jogi és ügyintézési tanácsadás, j) az egyének és családtagok kapcsolatkészségének javítása ( konzultáció), k) a speciális élethelyzetű egyének ügyeinek intézése, támogatásuk megszervezése, l) a speciális csoportok szervezése, mûködtetése. 1.3 A Gyermekjóléti Csoport: A Gyermekjóléti csoport a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátást biztosítja. A gyermekjóléti szolgáltatást ellátások teljesítésével (gondozás), ellátások közvetítésével (szolgáltatás) és szervező tevékenységgel (szervezés) látja el. 27 Folyamatosan figyelemmel kíséri a mûködési területén élõ gyermek-, és fiatalkorú, fiatal felnőtt lakosság helyzetét, kezdeményezi az

önkormányzatnál - az önkormányzat kötelezõ feladatának nem minõsülõ ellátás helyben történõ megszervezését, új gyermekvédelmi ellátások bevezetését, egyes rászoruló csoportok, személyek a szociális, és a gyermekvédelmi törvényben meghatározott, vagy más speciális ellátását. Közreműködik a megyei gyermekjóléti módszertani feladatokból adódó tevékenységek ellátásában. A Gyermekjóléti szolgáltatás körébe tartozik: a) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájárulás segítése, b) a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése, c) a szociális válsághelyzetben levő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, d) a szabadidős programok szervezése, e) a

hivatalos ügyek intézésének segítése. f) a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben, g) a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése, h) az f) pontban, valamint az 1997. évi XXXI tv 17 § (1) bekezdésében meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása. i) családgondozás a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozására, j) a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében, k) az egészségügyi és a szociális ellátás, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése, l) javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására. m) a

családgondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást , illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához, n) az utógondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez. o) folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, p) meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, q) elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási - nevelési tervét, r) működteti és szervezi a helyettes szülői hálózatot, s) segíti a nevelési - oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását t) felkérésre

környezettanulmányt készít, 28 u) kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, v) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit. 1.4 Adósságkezelési Tanácsadó Csoport: a) b) c) d) e) f) az adós tájékoztatása az adósságkezelés formáiról, feltételeiről, az adós hozzájárulásával az adós háztartása gazdálkodásának, fizetési kapacitásának és készségének vizsgálata, és ennek alapján javaslat tétel tesz az adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonásra, az adósság rendezésének feltételeiről az adóssal írásos megállapodás kötése, az önkormányzat szociális irodájával illetve a közüzemi szolgáltatókkal történő folyamatos kapcsolattartás, az adósságkezelés időtartama alatt az adóssal kapcsolat tartása és legalább havonta egy személyes találkozás útján az

adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartásának folyamatosan figyelemmel kísérése, szükség esetén az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosításának kezdeményezése 1.5 A Hajléktalan Gondozási Csoport: A KRCSSK HGCSP-ja elsõsorban összehangolja, szervezi részegységei (SZISZ, nappali melegedõ, éjszakai menedékhely, átmeneti szállás, népkonyha) tevékenységét, az érdekeltek felé közvetíti a megszerzett, illetve felajánlott támogatásokat és gondozási feladatokat végez. A részszolgáltatásokat nyújtó, hajléktalanokat ellátó intézmények számára szakmai segítséget nyújt és kiépíti az ellátórendszer információs bázisát. A KRCSSK Hajléktalan Gondozási Csoportja nyilvántartást vezet a településen lévõ, hajléktalanokat is ellátó intézményekrõl, illetve azok szolgáltatásairól. A KRCSSK HGCSP-ja a személyes gondoskodás keretébe tartozó, szakosított ellátást nyújtó egységeket

mûködtet: 1.51 Éjjeli menedékhely: ( 30 fh ): Az éjjeli menedékhely este, ill. éjszaka, naponta legalább napi 14 órát tart nyitva A napi nyitvatartási idõn belül legalább 4 órában az intézmény szociális munkása ügyeletet lát el. Ingyenesen, kizárólag a napi nyitvatartási idõn belül - alvási és tisztálkodási lehetõséget biztosít a rászorulók részére. 1.52 Átmeneti szállás: ( 20 fh ): 29 A hajléktalanok átmeneti szállása legalább napi 16 órán keresztül tart nyitva. A napi nyitvatartási idõn belül az ellátottak szociális és mentális gondozását is biztosítani kell. E tevékenység idõtartama nem lehet kevesebb, mint a nyitvatartási idõ egyharmada A szociális és mentális gondozást egyéni nyilvántartó lapon kell rögzíteni, róluk az előírt egységes számítógépes nyilvántartást vezetni. Az ellátást a nyitvatartási idõn belül szociális helyezettõl függõ térítési díj fizetése mellett lehet igénybe

venni. A szociális és mentális gondozás körébe tartozik: a) b) c) d) e) az egyénre szabott bánásmód az intézményen belüli közösségi élet szervezése a szocioterápia a családi és társadalmi kapcsolatok ápolásának segítése, a hivatalos ügyek intézésének segítése 1.53 Szociális Információs Szolgálat: A szociális segítõ és információs szolgálat elõsegíti, hogy a hajléktalan személy szálláshoz, étkezéshez, anyagi és természetbeni támogatáshoz jusson, továbbá egészségügyi ellátásban részesüljön. A hajléktalan személy szociális és egyéb ügyeinek intézése érdekében ( pl.: okmányok beszerzése, iratszerkesztés, ideiglenes postacím biztosítása) tanácsadást, tájékoztatást ad. A segítségnyújtást „gondozási lap”-on kell dokumentálni 1.54 Népkonyha: ( 100 adag ): A népkonyha alkalmi jelleggel és helyben fogyasztással napi egyszeri egy tál meleg ételt biztosít azoknak a szociálisan rászorult

személyeknek, akik más étkezési formát nem vesznek igénybe. A népkonyhán kiszolgált egy adag ételnek legalább 800, maximum 1200 kcal-t kell tartalmaznia. A népkonyhán, - nyitvatartási idõben - szociális munkás/asszisztens által ellátott ügyeleti szolgálatot kell biztosítani. 1.55 Nappali melegedõ: ( 50 fh ) Téli idõszakban ( október 15 - április 15.) mûködik Napközbeni pihenést, információs szolgáltatást, tisztálkodási és mosási lehetõséget biztosít, étel melegítésére, tálalásra és elfogyasztásra szolgáló helyiségekkel rendelkezik. Nyitvatartási ideje napi 8 óránál kevesebb nem lehet III. A REGIONÁLIS CSALÁDSEGÍTŐ ÉS MÓDSZERTANI CSALÁDSEGÍTÕ KÖZPONT MÛKÖDÉSE 30 MEGYEI GYERMEKJÓLÉTI 1. A KRCSSK – a Regionális Családsegítő és Megyei Gyermekjóléti Módszertani Csoportján, a Szociális Szolgáltató Csoportján, a Gyermekjóléti Csoportján keresztül az ellátási területén a családsegítő- és

gyermekjóléti szolgálatok számára segítséget és támogatást ad, szervez, illetve a szociálisan, mentálisan, rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó, szociális, mentális és gyermekjóléti alapellátást, lehetõségei szerinti szakellátást nyújt. A Hajléktalan Gondozási Csoportján keresztül a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást biztosít, ellátja a Kaposvár Megyei Jogú Város hivatásos gondnokának munkáltatói feladatait. Gondoskodik az aktív korúak, a fogyatékos személyek, a pszichiátriai betegek, a szenvedélybetegek, továbbá a hajléktalan személyek ellátásának megszervezésérõl. Ennek megvalósítása érdekében együttmûködik az egészségügyi, oktatási, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, illetve munkaügyi intézményekkel, szolgáltatókkal, szervezetekkel. Ezen intézmények tevékenységének összehangolása a szolgáltatást igénybevevõ személy szociális ellátása érdekében

a KRCSSK feladata. Illetékes valamennyi Kaposvár megyei jogú város közigazgatási körzetében állandó és ideiglenesen bejelentett lakással rendelkezõ, illetve ezen a területen munkásszálláson és nevelõotthonban ideiglenesen bejelentett, személyes együttmûködést, tanácsadást, anyagi juttatást, átmeneti elhelyezést és egyéb szociális ellátást igénylõ valamennyi állampolgár ügyében eljárni. Illetékessége a családsegítő regionális módszertani feladatok tekintetében Baranya, Somogy, Tolna, Zala megyékre a megyei gyermekjóléti módszertani feladatok tekintetében Somogy megyére terjed ki. 2. Társadalmi állami, egyházi szerv, gazdálkodó szervezet, lakókörnyezet jelzése és saját észlelései alapján az (1)–(2)-es bekezdésben foglaltakra figyelemmel a KRCSSK kezdeményezheti az érintett egyénnel/családdal való kapcsolat felvételét, melynek sikerérõl, vagy sikertelenségérõl tájékoztatást ad a jelzõ szervnek. 3. A

KRCSSK alaptevékenységébe tartozó a II. fejezet 12 pontja negyedik bekezdésének a-l, illetve a II. fejezet 13 pontja negyedik bekezdésének a-v pontjaiban meghatározott ellátás térítésmentes, az egyéb ellátások igénybevételéért az igénybe vevõk szociális helyzetétõl függõen, térítési díj kérhetõ. 4. A KRCSSK önálló szervezettel, munkáltatói joggal, létszámmal, bérgazdálkodási és gazdálkodási jogkörrel, illetve önálló költségvetéssel rendelkezõ szervezet. A létszámot az igazgató javaslatára az Önkormányzat állapítja meg. A dolgozók felett a kinevezési és egyéb munkáltatói jogokat a KRCSSK igazgatója gyakorolja. A KRCSSK létszámára és az ellátandó feladatok jellegére való tekintettel belsõ szervezeti egységekre (csoportokra) tagolódik. 5. 31 A KRCSSK-nak igazgatója, gazdasági csoport-, módszertani csoport-, szociális szolgáltató csoport-, gyermekjóléti csoport-, hajléktalan gondozási csoport

vezetõje, és munkatársai vannak. FELADATAIK: Igazgató:  Az intézményt az igazgató vezeti.  Az igazgató egyszemélyileg felelõs az intézmény mûködéséért, gazdálkodásáért, az utalványozási jogkör gyakorlásáért.  Folyamatosan tanulmányozza az új gondozási módszereket, amelyeket egyeztet az intézmény mûködési mutatóival és tervezi, szervezi, irányítja és ellenõrzi az intézmény valamennyi területét, a szakmai és gazdasági egységek mûködését.  Az igazgató elkészíti a szervezeti és mûködési szabályzatot, a házirendeket, fejlesztési és rekonstrukciós terveket, az intézmény dolgozóinak munkaköri leírását, képzési és továbbképzési tervét.  Az igazgató ellátja a munkáltatói jogokat.  Az igazgató jóváhagyja az éves munkaterveket.  Az igazgató közvetlenül – a módszertani csoportvezető bevonásával irányítja az intézmény módszertani tevékenységeit.  Az igazgató végzi a

panaszok és bejelentések kivizsgálását, megteszi a szükséges intézkedéseket, különös tekintettel az etikai szabályokra.  Képviseli az intézményt külsõ szervek elõtt.  Az igazgató egyes szakmai és szervezési kérdésekben az igazgatói tanács tagjainak a segítségével dönt.  Az igazgató feladatait, tartós távolléte esetén kinevezett helyettese látja el.  Az igazgató részletes feladatait a munkaköri leírása tartalmazza. Gazdasági csoportvezetõ:  Az intézmény vezetõje által átruházott és a munkaköri leírásban meghatározott jogkörök gyakorlása.  Ellenjegyzési jogkör gyakorlása az intézmény vezetõjének kötelezettség vállalása és utalványozása esetén.  Gazdasági-, mûszaki-, munkavédelmi-, tűzvédelmi kérdésekben az intézmény képviselete külsõ szerveknél.  Az intézményi költségvetés elkészítése, jogszabályok és tervezési elõírások figyelembe vételével.  Az intézmény

gazdasági beszámoló jelentéseinek,és egyéb adatszolgáltatásainak elkészítése, ellenõrzése.  Az érvényes számviteli utasítások alapján az intézmény könyvviteli, elszámolási, vagyonnyilvántartási rendjének kialakítása, a vagyonvédelmi biztonság feltételeinek megszervezése.  A gazdasági - mûszaki ellátás egyéb szabályzatainak (helyettesítési, bizonylati, ügyviteli, ellenõrzési, leltározási, pénzügyi, selejtezési, stb.) összeállítása 32  Szakmai és gazdasági ellátás, valamint az intézmény feladatait ellátó szervezeti egységek, csoportok közötti adatszolgáltatási kötelezettségek megszervezése, érvényre juttatása az igazgató jóváhagyásával.  Az intézményi pénzgazdálkodáson belül az egyes munkaterületekhez tartozó érdekeltségi rendszerek kidolgozása, alkalmazása, végrehajtása.  Az anyaggazdálkodás terén az intézet csoportjai anyagellátási (igénylési) rendjének kialakítása,

az anyagellátás folyamatos megszervezése és biztosítása.  A tárgyi eszközgazdálkodás és mûszaki ellátás, ezen belül a mûszaki berendezések, eszközök folyamatos és biztonságos üzemeltetésének, karbantartásának és javításának megszervezése.  A gazdálkodás eredményességének elemzése, értékelése, a hatékonyság, az ésszerû és takarékos gazdálkodás biztosításának érdekében.  Az igazgató által rábízott egyéb gazdálkodási feladatok ellátása.  A ráruházott hatáskörben az intézet munkavédelmi és tûzvédelmi vezetõi feladatainak ellátása, a munkaköri leírásban foglaltak szerint.  A gazdasági csoportvezetõ részletes feladatait a munkaköri leírása tartalmazza. KRCSSK MCSP CSOPORTVEZETŐ:  A csoportvezetõ tervezi, szervezi, irányítja, ellenõrzi a csoport mûködését,  A csoportvezetõ a munkáltatói jogokat érintõ kérdésekben javaslattételi joggal bír,  Folyamatosan tanulmányozza

az új szakmai módszereket, amelyeket egyeztet a mûködési terület mutatóival és tervezi, szervezi, irányítja és ellenõrzi a módszertani feladatok végzését.  A csoportvezetõ elkészíti a csoport éves munkatervét, a fejlesztési és rekonstrukciós terveket, a csoport dolgozóinak munkaköri leírását, képzési és továbbképzési tervét. Figyelemmel kíséri a szociális ellátásokat érintő kutatómunka eredményeit, elősegíti azok elterjesztését és gyakorlati alkalmazását  Illetékességi területén kezdeményezi a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok munkatársainak tapasztalatcseréjét és továbbképzését. Szervezi a módszertani ellenőrzéseket, végzi a panaszok és bejelentések kivizsgálását, javaslattételi joggal bír a szükséges intézkedéseket illetõen, különös tekintettel az etikai szabályokra.  A csoportvezetõ, - egyeztetve az intézmény igazgatójával - képviseli a csoportot külsõ szervek elõtt.

 A csoportvezetõ feladatait, tartós távolléte esetén az általa, vagy a KRCSSK igazgatója által megbízott helyettese látja el. A csoportvezető távolléte esetén a csoport képviseletét a KRCSSK igazgatója vagy helyettese látja el.  A csoportvezetõ egyes szakmai és szervezési kérdésekben a csoportban dolgozó munkatársak kollektív döntéshozó és véleményezõ fórumának, a TEAM-nek a segítségével dönt. A TEAM mûködésének részletes szabályait a TEAM Mûködési Szabályzata tartalmazza, 33  A KRCSSK MCSP csoportvezetõ részletes feladatait a munkaköri leírása tartalmazza. KRCSSK SZSZCSP csoportvezető:  A csoportvezetõ tervezi, szervezi, irányítja, ellenõrzi a csoport mûködését,  A csoportvezetõ a munkáltatói jogokat érintõ kérdésekben javaslattételi joggal bír,  Folyamatosan tanulmányozza az új gondozási módszereket, amelyeket egyeztet a csoport mûködési mutatóival és tervezi, szervezi,

irányítja és ellenõrzi a csoport valamennyi területét, szakmai és gazdasági mûködését.  A csoportvezetõ elkészíti a csoport éves munkatervét, a házirendet, a fejlesztési és rekonstrukciós terveket, a csoport dolgozóinak munkaköri leírását, képzési és továbbképzési tervét.  A csoport területén a csoportvezetõ végzi a panaszok és bejelentések kivizsgálását, javaslattételi joggal bír a szükséges intézkedéseket illetõen, különös tekintettel az etikai szabályokra.  A módszertani csoportvezetővel együttműködve részt vesz a regionális módszertani családegítő feladatok végzésében.  A csoportvezetõ, - egyeztetve az intézmény igazgatójával - képviseli a csoportot külsõ szervek elõtt.  A csoportvezetõ feladatait, -tartós távolléte esetén - az általa, vagy a KRCSSK igazgatója által megbízott helyettese látja el.  A csoportvezetõ egyes szakmai és szervezési kérdésekben a szociális munkás

munkatársak kollektív döntéshozó és véleményezõ fórumának, a TEAM-nek a segítségével dönt. A TEAM mûködésének részletes szabályait a TEAM Mûködési Szabályzata tartalmazza,  A KRCSSK SZSZCSP csoportvezetõ részletes feladatait a munkaköri leírása tartalmazza. KRCSSK GYJCSP csoportvezetõ:  A csoportvezetõ tervezi, szervezi, irányítja, ellenõrzi a csoport mûködését,  A csoportvezetõ a munkáltatói jogokat érintõ kérdésekben javaslattételi joggal bír,  Folyamatosan tanulmányozza az új gondozási módszereket, amelyeket egyeztet a csoport mûködési mutatóival és tervezi, szervezi, irányítja és ellenõrzi a csoport valamennyi területét, szakmai és gazdasági mûködését.  A csoportvezetõ elkészíti a csoport éves munkatervét, a házirendet, a fejlesztési és rekonstrukciós terveket, a csoport dolgozóinak munkaköri leírását, képzési és továbbképzési tervét.  A csoport területén a csoportvezetõ

végzi a panaszok és bejelentések kivizsgálását, javaslattételi joggal bír a szükséges intézkedéseket illetõen, különös tekintettel az etikai szabályokra.  A módszertani csoportvezetővel együttműködve részt vesz a megyei módszertani gyermekjóléti feladatok végzésében. 34  A csoportvezetõ, - egyeztetve az intézmény igazgatójával - képviseli a szolgálatot külsõ szervek elõtt.  A csoportvezetõ feladatait, -tartós távolléte esetén - az általa, vagy a KRCSSK igazgatója által megbízott helyettese látja el.  A csoportvezetõ egyes szakmai és szervezési kérdésekben a csoport munkatársai kollektív döntéshozó és véleményezõ fórumának, a TEAM-nek a segítségével dönt. A TEAM mûködésének részletes szabályait a TEAM Mûködési Szabályzata tartalmazza,  A KRCSSK GYJCSP csoportvezetővezetõ részletes feladatait a munkaköri leírása tartalmazza. KRCSSK ATCSP csoportvezető:  A csoportvezetõ tervezi,

szervezi, irányítja, ellenõrzi a csoport mûködését,  A csoportvezetõ a munkáltatói jogokat érintõ kérdésekben javaslattételi joggal bír,  Folyamatosan tanulmányozza az új gondozási módszereket, amelyeket egyeztet a csoport mûködési mutatóival és tervezi, szervezi, irányítja és ellenõrzi a csoport valamennyi területét, szakmai és gazdasági mûködését.  A csoportvezetõ elkészíti a csoport éves munkatervét, a házirendet, a fejlesztési és rekonstrukciós terveket, a csoport dolgozóinak munkaköri leírását, képzési és továbbképzési tervét.  A csoport területén a csoportvezetõ végzi a panaszok és bejelentések kivizsgálását, javaslattételi joggal bír a szükséges intézkedéseket illetõen, különös tekintettel az etikai szabályokra.  A módszertani csoportvezetővel együttműködve részt vesz a megyei módszertani gyermekjóléti feladatok végzésében.  A csoportvezetõ, - egyeztetve az intézmény

igazgatójával - képviseli a szolgálatot külsõ szervek elõtt.  A csoportvezetõ feladatait, -tartós távolléte esetén - az általa, vagy a KRCSSK igazgatója által megbízott helyettese látja el.  A csoportvezetõ egyes szakmai és szervezési kérdésekben a csoport munkatársai kollektív döntéshozó és véleményezõ fórumának, a TEAM-nek a segítségével dönt. A TEAM mûködésének részletes szabályait a TEAM Mûködési Szabályzata tartalmazza,  A KRCSSK GYJCSP csoportvezetővezetõ részletes feladatait a munkaköri leírása tartalmazza. KRCSSK HGCSP csoportvezetõ:  A csoportvezetõ tervezi, szervezi, irányítja, ellenõrzi a HGCSP mûködését,  A csoportvezetõ a munkáltatói jogokat érintõ kérdésekben javaslattételi joggal bír,  Folyamatosan tanulmányozza az új gondozási módszereket, amelyeket egyeztet a HGCSP mûködési mutatóival és tervezi, 35  A csoportvezetõ elkészíti a HGCSP éves munkatervét, a

házirendeket, a fejlesztési és rekonstrukciós terveket, a HGCSP dolgozóinak munkaköri leírását, képzési és továbbképzési tervét.  A HGCSP területén a csoportvezetõ végzi a panaszok és bejelentések kivizsgálását, javaslattételi joggal bír a szükséges intézkedéseket illetõen, különös tekintettel az etikai szabályokra.  A csoportvezetõ, - egyeztetve az intézmény igazgatójával - képviseli a HGCSP - t külsõ szervek elõtt.  A csoportvezetõ feladatait, -tartós távolléte esetén - az általa, vagy a KRCSSK igazgatója által megbízott helyettese látja el.  A csoportvezetõ egyes szakmai és szervezési kérdésekben a szociális munkás munkatársak kollektív döntéshozó és véleményezõ fórumának, a TEAM-nek a segítségével dönt. A TEAM mûködésének részletes szabályait a TEAM Mûködési Szabályzata tartalmazza,  A KRCSSK HGCSP csoportvezetõ részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. A

MUNKATÁRSAK PSZICHOLÓGUSKÉNT, GYÓGYPEDAGÓGUS, VAGY FEJLESZTŐ PEDAGÓGUSKÉNT, SZOCIÁLIS MUNKÁSKÉNT, SZOCIÁLIS ASSZISZTENSKÉNT, GAZDASÁGI - , HELYETTES SZÜLŐI TANÁCSADÓKÉNT, – ÜGYVITELI, ÜGYVITELI, ADMINISZTRÁCIÓS ILLETVE TECHNIKAI ALKALMAZOTTKÉNT TEVÉKENYKEDNEK. FELADATAIK: Pszichológusok:  Pszichológiai tanácsadást , konzultációt , terápiát biztosít az intézmény szolgáltatásaira jogosult személyeknek(egyéneknek, pároknak, családoknak)  Az intézményben folyó munka mentálhigiénés részének szakmai irányítását, szupervízióját látják el.  A munkatársak mentálhigiénés munkájában (egyéni illetve családgondozás, krízisintervenció, stb.) szupervízori, konzultációs segítséget nyújtanak.  Szaktanácsokkal segítik az intézmény keretei közt mûködõ problémamegoldó csoportok munkáját.  Részt vesznek a szervezeti egységek szakmai tevékenységében.  A közösségi

szociális-mentálhigiénés munka keretében rehabilitációs, prevenciós, fejlesztõ céllal problémamegoldó, önsegítõ, stb. csoportok szervezésében, irányításában, szakmai ellenõrzésben vesznek részt.  Figyelemmel kísérik a városban folyó segítő tevékenységet, javaslatokat tesznek a lakosság igényeinek figyelembevételével a szolgáltatások bõvítésére.  A pszichológusok részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. SZOCIÁLIS MUNKÁSOK, SZOCIÁLIS ASSZISZTENSEK: 36  Ellátják az SZMSZ II. fejezetének 1,1-es, az 12-es a – laz13-as a – v és az 1.4-es pontjában meghatározott szervezési, szolgáltatási, gondozási feladatokat, a III. fejezet 7 pontjában megfogalmazott munkaformában.  Megbízás alapján részt vesznek a módszertani feladatok végzésében.  Fogadják és meghallgatják a KRCSSK csoportjaiba érkezõket. Az ügyeleti idõben érkezõ esetek felelõsei elsõsorban a mindenkori ügyeletesek

(SZMSZ III/8. pont), akik kötelesek legjobb tudásuk szerint eljárni a kliensek érdekében.  Az ügyeleti napokon megkezdett, valamint az SZMSZ III/8. pontban meghatározott esetek felelõsei a szociális munka módszereivel segítenek a hozzájuk fordulók életvitelének javításában, ügyeinek intézésében, hozzájárulnak a családi és társas kapcsolatokban kialakítandó harmónia megteremtéséhez.  Ellátják a KRCSSK SZSZCSP anyagi juttatásaival kapcsolatos teendõket, vezetik az ehhez szükséges előírt adminisztrációt.  Ellátják a megelőző intézkedésként alkalmazott védelembe vételt, az alkalmazott helyettesszülők irányítását, támogatását, illetve,- a gyámügyi megbízással rendelkezõ munkatárs - a hivatásos gondnoki feladatokat. Naprakész állapotban tartják az ezen tevékenységekhez kapcsolódó nyilvántartásokat és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer írásban beszámolnak a Gyámhatóságnak. 

Tájékozódnak Kaposvár gazdasági és társadalmi helyzetérõl, ennek ismeretében végzik tevékenységüket.  Megismerik az egyén/család környezeti feltételeit, felismerik, s felismertetik a konfliktusokat, ezek okait. Az egyénekkel/családokkal közösen dolgoznak ki konfliktusoldó stratégiákat, meghatározzák a személyes együttmûködési szükségleteket. Rendszeresen, folyamatosan és személyesen együttmûködnek az egyénekkel/családokkal.  A kompetenciájukat meghaladó esetekben igénylik és igénybe veszik a KRCSSK pszichológusainak segítségét.  Keresik és gyûjtik azokat a kialakult ügyintézési módokat, szokásos eljárásokat, amelyek az eredményes beavatkozást segítik.  A konfliktushelyzetben lévõ személyekkel kapcsolatban lévõ nevelési, oktatási, gyámügyi, egészségügyi, rendészeti és szociális igazgatással, és laikus segítõkkel együttmûködnek.  Az asszisztens beosztású munkatársak önálló

esetvezetést nem végezhetnek.  A szociális munkások, szociális asszisztensek részletes feladatait a munkaköri leírásaik tartalmazzák. HELYETTES SZÜLŐI TANÁCSADÓ:  Ellátja a 15/1998.(IV30) NM rendelet 25§ értelmében a Gyermekjóléti Szolgálatra háruló feladatokat a helyettes szülői hálózat működtetésével, szervezésével és szakmai ellenőrzésével kapcsolatban:  Feladata a helyettes szülői feladatokat vállaló személyek, családok felkutatása, tájékoztatása az átmeneti gondozás keretében ellátandó feladatokról illetve a helyettes szülői jogviszonyról 37  Nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről.  Feladata a helyettes szülők feladatainak, tevékenységének folyamatos segítsége és szakmai ellenőrzése.  Jelzi a települési önkormányzat jegyzőjének, ha a helyettes szülő a gyermek teljes körű ellátását nem biztosítja megfelelően.  Elkészíti a gyerek egyéni gondozási

nevelési tervét a helyettes szülővel közösen.  Feladata a helyettes szülői család rendszeres - szükség szerini, de legalább 3 hetente-történő meglátogatása -, tájékozódás a gyermek helyzetéről, fejlődéséről, a helyettes szülő tapasztalatairól a gyermek gondozásával, nevelésével kapcsolatban. Esetleges problémáiban segítség nyújtása.  Kapcsolattartás a helyettes szülőnél lévő gyermek oktatási-nevelési intézményével, tájékozódás a gyermek viselkedéséről, tanulmányi eredményéről.  Tanácsadás keretében a helyettes szülő segítése a gondozott gyermekkel kapcsolatos problémák megoldásában, szükség esetén a helyettes szülő, illetve a gyermek megfelelő szakemberhez irányítása, továbbá a szükséges ellátáshoz való hozzájutásuk segítése.  Feladata annak folyamatos figyelemmel kisérése, hogy a helyettes szülő megtesz-e mindent a gyermek harmonikus fejlődése érdekében, továbbá, hogy a

gyermekre fordítja-e az ellátásra kapott összeget.  Feladata a gyermek és hozzátartozói kapcsolattartásának segítése.  A helyettes szülők számára rendszeres továbbképzések-szervezése félévente legalább 6 órában.  A részletes feladataikat a munkaköri leírás tartalmazza. Gazdasági - ügyviteli, adminisztrációs - ügyviteli, technikai munkatársak: Gazdasági - ügyviteli munkatárs: (könyvelő, pénztáros)  A fogyóeszközök, anyagok értéknyilvántartása.  A beérkezett anyagok, számlák ellenőrzése.  A közalkalmazotti jogviszony létesítésével ill. a munkavégzésre irányuló jogviszony megszûnésével kapcsolatos iratok elkészítése.  Az intézményben lévõ gazdasági adminisztrációs munka (könyvelés, gépelés, levelezés, iktatás).  Betegség vagy szabadság esetén az adminisztrációs-ügyviteli munkatársak, illetve a raktárkiadással megbízott dolgozó helyettesítése.  Házipénztár

kezelése.  Ellátja a KRCSSK SZSZCSP anyagi juttatásait kifizetõ pénztárosi teendõit, vezeti az ehhez szükséges pénzügyi adminisztrációt.  A kézi raktár folyamatos feltöltése, kezelése, selejtezése.  A kézi raktári nyilvántartási lapok kezelése. 38  A leltárak kezelése, lebonyolítása.  A dolgozók munkaruha-ellátása, nyilvántartása.  A részletes feladataikat a munkaköri leírásaik tartalmazzák. Adminisztrációs - ügyviteli munkatárs:  Vezeti az adminisztrációt, nevezetesen: iktat- postáz- kezeli az irattárat, a munkaértekezletekrõl, teamekrõl jelenléti ívet, emlékeztetõt és jegyzõkönyvet vezet.  Vezeti a szabadságnyilvántartást és a táppénzes nyilvántartást.  Ellátja a telefonközpontosi feladatokat- gépírási, számítógépes szövegszerkesztési munkát végez., esetenként beszerzési teendőket is ellát.  A részletes feladataikat a személyre szóló munkaköri leírásaik

határozzák meg. Technikai munkatársak:  Ellátják a népkonyhai ebédkiosztói (ebédátvétel, kiosztási elõkészületek, ebédkiosztás, mosogatás, takarítás, étkezési jegyek lefûzése, nyilvántartása, stb.), a takarítói, a kézbesítõi és egyéb feladatokat.  Részletes feladataikat a személyre szóló munkaköri leírásaik határozzák meg. A fõállású dolgozók besorolása, képesítési elõírásai, - Kjt., az 1/2000 (I 07)sz-ú SzCsM és a 15/1998 (IV. 30) sz-ú NM rendelet 2-es sz-ú mellékletei szerinti - felsõ-, közép-, illetve alsófokú végzettséggel azonos. A KRCSSK fõállású dolgozói változó munkahelyre kerülnek alkalmazásra. 6. A KRCSSK munkatársai fõállásban és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében ( pl.:vállalkozói szerződés, tiszteletdíjas megbízás, részfoglalkozás, stb) is elláthatják feladataikat. Az igazgató társadalmi aktívaként mûködõ laikus segítõk bevonására is jogosult.

7. A KRCSSK MUNKATÁRSAINAK MUNKAFORMÁI: a.) Egyéni esetkezelés: az egyén életvitelének javítása a családban és a társaskapcsolatokban, b.) Szociális csoportmunka: közremûködés az állampolgárok közös típusú gondjainak együttes megoldásában. Problémaorientált klubok, csoportok szervezése, 39 c.) Közösségi szociális munka: a lakóhelyi közösségek érdekeinek felismerése, felismertetése, érdekvédelemre tanítás, hogy a családok a kapott segítséggel önállóan is meg tudják oldani problémájukat, d.) Információ, tanácsadás, kutatás és egyéb szolgáltatás a régióban és a megyében működő családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok, az önkormányzat, az egyéb intézmények és a lakosság számára, e.) Az egyéb szociális alap- és szakosított ellátási formák ( népkonyha,átmeneti szállás stb.) biztosítása 8. Egy család/egyén ügyeinek intézéséért mindig egy és csakis egy munkatárs felelõs (

esetfelelõs ). Az ügyeleti idõben érkezõ esetek felelõsei elsõsorban a mindenkori ügyeletesek, akik azonban az esetet valamilyen összeférhetetlenség, vagy szakmai megfontolás miatt nem kívánják vállalni, esetelosztásra terjeszthetik, megindokolva nemleges választásukat. Az egyes intézmények által küldött esetek esetfelelõsét a szervezeti egységek csoportvezetõi jelöli/k ki, illetve – vita esetén - a KRCSSK igazgatója. Az esetek átadása is csak a szervezeti egységek csoportvezetõinek, illetve KRCSSK igazgatójának a jóváhagyásával lehetséges. A KRCSSK-ban folyó munka „team jellegû”, azaz a munkatársak összehangolt szakmai tevékenységén alapul. A team-ről emlékeztető feljegyzést kell készíteni, melyet a csoportvezető, a jegyzőkönyvvezető ír alá, s az emlékeztető feljegyzést egy példányban három napon belül meg kell küldeni az intézmény igazgatójának, valamint egy példányt az irattárba kell helyezni. 9. Az

intézmény dolgozói feladataikat az igazgató és a szervezeti egységek csoportvezetõi által összeállított, a munkatársakkal megvitatott éves munkaterv alapján végzik. A munkaterv egy példányát jóváhagyásra a Népjóléti Igazgatóságnak meg kell küldeni. A KRCSSK dolgozói heti 40 órás munkarendben dolgoznak. Az igazgató, és a csoportvezetõk, munkaideje kötetlen. A pszichológusok, gyógypedagógusok, fejlesztőpedagógusok, szociális munkások, szociális asszisztensek, helyettes szülői tanácsadók, gazdasági – ügyviteli, adminisztratív-ügyviteli dolgozók és technikai munkatársak heti munkaidejének beosztása kötött. A beosztásnál figyelemmel kell lenni arra, hogy a szociális munkásoknak, szociális asszisztenseknek, a helyettes szülői tanácsadóknak, a családgondozási, tanácsadói feladatokra, a szükséges idõmaximum (heti 20 óra) rendelkezésükre álljon. A terepmunkára rendelkezésre álló idõ kötetlen felhasználású.

A kötetlen munkaidõben dolgozók, illetve a szociális munkások, szociális asszisztens, helyettes szülői tanácsadó beosztású alkalmazottak munkaidejük 40 mérlegérõl havi rendszerességgel kötelesek írásban elszámolni a KRCSSK igazgatójának, illetve a szervezeti egységek csoportvezetõinek. A kötött idejû feladatokon minden dolgozó köteles részt venni és pontosan megjelenni! ( Ügyeleti szolgálatok, munkaértekezletek, team, belsõ továbbképzések, egyéb az igazgató és a szervezeti egységek csoportvezetõi által elrendelt alkalmak. ) A gazdasági - ügyviteli, adminisztrációs-ügyviteli, technikai és a Szociális Információs Szolgálathoz beosztott alkalmazottak, a munkaköri leírásukban meghatározottak szerint, illetve az igazgató és a szervezeti egységek csoportvezetõi által elõírt munkarendben - figyelemmel a Kjt., illetve az SZMSZ III fejezetének 9 pontja (2 3) szakaszában foglaltakra - látják el feladataikat A Szociális

Információs Szolgálatban, - munkanapokon 16.00-800-ig, szombat,vasár- és munkaszüneti napokon 800-800 -ig - dolgozó munkatársak amennyiben túlmunkát teljesítenek (>175 óra), úgy azt részükre a törvényi szabályozásnak megfelelően ki kell fizetni. A napközbeni információs szolgálatot 8-16 óráig a HGCSP szociális munkás, szociális asszisztens és vezetõ beosztású munkatársai látják el. A Szociális Szolgáltató Csoport, Gyermekjóléti Csoport, az éjjeli menedékhely, átmeneti szállás, nappali melegedõ népkonyha ügyeleti feladatait elsõsorban az oda szakmai feladatokkal beosztott szociális munkások, illetve csoportvezetõk látják el. A fentiektõl eltérõ ügyeleti beosztásról a KRCSSK igazgatója jogosult intézkedni. A népkonyha kiszolgálói feladatait elsõsorban a technikai alkalmazottak látják el. NYITVATARTÁSOK:  Regionális Családsegítő és Megyei Gyermekjóléti Módszertani Családsegítő Központ: hétfő-péntek

8.00-1600 óra  Regionális Családsegítő és Megyei Gyermekjóléti Módszertani Csoport: hétfő – péntek 8.00-1600 óra  Szociális Szolgáltató Csoport: hétfõ - csütörtök 8.00-1700 óra  Gyermekjóléti Csoport: hétfő - csütörtök 8.00-1700 óra  Adósságkezelési Tanácsadó csoport:  Hajléktalan Gondozási Csoport: hétfő - csütörtök 8.00-1700 óra  Nappali Melegedõ: ( október 15 - április 15) folyamatosan 9.00-1800 óra  Éjszakai Menedékhely:folyamatosan 18.00-800 óra  Átmeneti Szállás:folyamatosan 16.00-800 óra  Szociális Információs Szolgálat: folyamatosan 24 óra  Népkonyha: Munkanapokon, szombat-,vasár- és munkaszüneti napokon 12.001300 óra ) A heti és napi munkaidõ, illetve ügyeleti beosztásokat és munkarendet a fentiek alapján,- a hatályos jogszabályoknak és az SZMSZ - ben foglaltaknak megfelelõen - a szervezeti egységek csoportvezetõi állítják össze és a KRCSSK igazgatója hagyja

jóvá. 41 IV. A VEZETÉST SEGÍTÕ TANÁCSADÓ SZERVEK 1. IGAZGATÓI TANÁCS: Az igazgatói tanács az intézmény igazgatójának tanácsadó szerveként mûködik. A TANÁCS TAGJAI:         Gazdasági vezető, KRCSSK MCSP vezető KRCSSK SZSZCSP vezető KRCSSK GYJCSP vezető KRCSSK ATCSP vezető KRCSSK HGCSP vezető Alapszervezeti Szakszervezeti titkár, mint állandó meghívott témától függően: érintett meghívottak A TANÁCS MEGTÁRGYALJA:  az intézmény egészét érintő szervezeti és mûködési kérdéseket,  az éves munkatervet, és értékeli annak teljesítését,  a költségvetési gazdálkodással kapcsolatos jelentősebb kérdéseket,  az éves képzési és továbbképzési tervet,  az etikai helyzetet,  az intézet valamennyi dolgozóját érintõ élet- és munkakörülményeket befolyásoló kérdéseket  továbbá mindazokat a kérdéseket, amelyeket az igazgató, vagy a tanács tagjai a tanács elé

terjesztenek. A tanács ülésérõl emlékeztetõt kell felvenni, amelyet a tanács bármely tagja, valamint a jegyzõkönyvvezetõ ír alá, s amit az irattárban kell õrizni. 2. CSOPORT - ÉRTEKEZLET: Az intézmény szervezeti tagozódásának megfelelõ szakmai, gazdasági csoportok önálló értekezlete. A CSOPORT-ÉRTEKEZLET MEGTÁRGYALJA: * * * * * a csoport eltelt idõszakban végzett munkáját, az észlelt hiányosságokat és annak megszüntetési módját, a csoport munkafegyelmét, a csoport elõtt álló feladatokat, a dolgozók javaslatait. 42 Az értekezletet a csoportvezetõ vezeti. A csoport-értekezletet szükség szerint, de legalább negyedévenként kell összehívni. Az értekezletre meg kell hívni a csoport valamennyi dolgozóját, valamint az intézet igazgatóját. Az értekezletrõl emlékeztetõ feljegyzést kell készíteni, melyet a csoportvezetõ, a jegyzõkönyvvezetõ és a Közalkalmazotti Tanács, illetõleg a szakszervezeti tisztségviselő

ír alá, s az emlékeztetõ feljegyzést egy példányban három napon belül meg kell küldeni az intézmény igazgatójának, valamint egy példányt az irattárba kell helyezni. 3. ÖSSZDOLGOZÓI MUNKAÉRTEKEZLET: Az intézmény mûködésében a demokrácia érvényesülés érdekében az igazgató szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal (negyedévente) összdolgozói munkaértekezletet tart. AZ ÉRTEKEZLET AZ IGAZGATÓ BESZÁMOLÓJA ALAPJÁN MEGTÁRGYALJA:     az intézmény eltelt idõszak alatt végzett munkáját, az intézmény munkatervét és annak teljesítését, a következõ idõszak feladatait, az etikai helyzetet. Az értekezletet az igazgató hívja össze és vezeti. Az értekezletre meg kell hívni az intézmény valamennyi fõ- és részfoglalkozású dolgozóját, a közalkalmazotti tanács, illetve a szakszervezet képviseletét. Az értekezletrõl emlékeztetõ jegyzõkönyvet kell készíteni, amelyet az igazgató és a

jegyzõkönyvvezetõ ír alá, és amit az irattárban meg kell õrizni. Az igazgatónak 8 napon belül írásban kell választ adni azokra a kérdésekre, amelyekre az értekezleteken nem adott választ. 4. LAKÓGYÛLÉS: A lakógyûlést az átmeneti szállásra és az éjjeli menedékhelyre felvett gondozottak részére hívja össze a KRCSSK igazgatója, illetve a KRCSSK HGCSP csoportvezetõje. A lakógyûlés tartalma az intézetben elõ gondozottakat érintõ megfelelõ témakörök megbeszélése, az éves szakmai munkaterv alapján. Lakógyûlést havonta egy alkalommal kell tartani, amelyek közül a negyedévente esedékes lakógyûlést a KRCSSK igazgatója tartja. A lakógyûlés megtartását, s az azon elhangzottakat (gondozottak felvetései) más helyen részletezett formában ( HÁZIREND ) kell rögzíteni, de szabály, hogy a jelzett problémákra, amennyiben helyben nem kerültek megválaszolásra, 8 napon belül a hirdetõtáblán, vagy személyre szólóan kell

választ adni. 43 5. ÉRDEKKÉPVISELETI FÓRUM: A szociális ellátásról szóló törvény alapján az átmeneti szálláson és éjjeli menedékhelyen Érdekképviseleti Fórum dönt az elé terjesztett panaszokról, további intézkedést kezdeményez a Regionális Családsegítő és Megyei Gyermekjóléti Módszertani Családsegítõ Központnál, illetve a fenntartónál. Mûködésének részletes szabályait a „HÁZIREND” tartalmazza. AZ ÉRDEKKÉPVISELETI FÓRUM TAGJAI: * * * 3 fõ az ellátásban részesítettek közül 1 fõ KRCSSK részéről 1 fõ a KRCSSK-t fenntartó önkormányzat részérõl. Az Érdekképviseleti Fórum mûködését a KRCSSK HGCSP vezetõje biztosítja, vezetõjét a tagok választják. V. A KÖZPONT INTÉZMÉNYI KAPCSOLATAI 1. A KRCSSK munkája során együttmûködik és folyamatosan munkakapcsolatot alakít ki az illetékességi területén az ellátást végzõ szakintézményekkel, társadalmi, egyházi, állami, államigazgatási

és gazdálkodó szervezetekkel, különösen:  az oktatási-nevelési intézményekkel, ezek vezetõivel, családvédelmi megbízottaival, az osztályfõnökkel, a tanárokkal,  a területi egészségügyi hálózattal,  minden olyan egészségügyi intézménnyel, ahol gyermek-vagy felnõtt pszichiátriai szakrendelés folyik,  az ideggondozó intézetekkel,  az alkoholgondozókkal,  a krízisintervenciós, illetve az elme- és idegosztályokkal,  az alkoholellenes klubokkal,  a nevelési tanácsadókkal,  a TEGYESZ-vel,  a nevelõ- és lakóotthonokkal,  a gyógypedagógiai intézetekkel,  a fogyatékosok oktató-nevelõintézeteivel,  a területi szociális gondozás intézményeivel,  a gyermek- és felnõttgondozást végzõ szociális szakintézményekkel,  a Tisztiorvosi Szolgálattal,  a rendõrséggel, ügyészséggel, bírósággal,  a Büntetés - végrehajtási intézetekkel,  a városi, illetõleg a megyei

önkormányzat illetékes bizottságaival, hivatali munkatársaival,  a közigazgatási hivatalokkal, 44      a mûködõ egyházakkal és szociális intézményeivel, a vöröskereszttel, a szakszervezetekkel, a pártokkal, a különbözõ, - elsõsorban szociális célokra szervezett - civil szervezõdésekkel, alapítványokkal,  az országgyûlési és önkormányzati képviselõkkel,  a már mûködõ családsegítõ- gyermekjóléti szolgálatokkal. 2. Az együttmûködés keretében biztosítani kell a szükséges információk átadását, a kölcsönös konzultációkat és tapasztalatcseréket. 3. Az intézményi kapcsolatokban a KRCSSK szerepe elsõdleges, ha:  Ha azt törvény, illetve egyéb jogszabályok előírják,  a család egyik tagjával kapcsolatban álló intézmény tevékenysége során további, - az adott intézmény profiljába nem tartozó – tevékenység szükségessége merül fel,  több intézmény foglalkozik

egy vagy több családtag ügyeivel,  megállapítást nyert, hogy hatósági intézkedés nem indokolt, vagy elkerülhetõ. 4. Nem tartoznak a KRCSSK hatáskörébe azok a tevékenységek, amelyek más társintézmények hatáskörébe tartoznak. E társintézményekkel a KRCSSK egyenrangú félként, kölcsönösségi alapon, mint szakszolgálatokkal dolgozik együtt, azaz a KRCSSK a családok egy részét érintõ, általános szociális-mentális szolgáltató funkciót, a szakszolgálatok pedig a családokat érintõ, speciális szolgáltató funkciót töltenek be. 5. A KRCSSK tevékenységével a családok problémáinak hatóságivá válásának elkerülésére törekszik, ezért célszerû, ha az egyes intézmények azelõtt lépnek kapcsolatba a KRCSSK-val, mielõtt az adott család ügyét hatósági útra terelnék. 6. Az együttmûködés során az érdekelt intézmények és a KRCSSK írásban vagy szóban közlik egymással azokat az adatokat, panaszokat,

vizsgálati eredményeket, stb. amelyek a közös célok eléréséhez, illetve a közös feladatok legjobb ellátásához szükségesek. Ha az iratok átadása nem lehetséges, akkor azokat betekintésre kölcsönösen egymás rendelkezésére bocsátják. 7. 45 A KRCSSK által megkeresett intézmény – az 1957. évi IV törvény (Áe) általános szabályai, illetve az 1997. évi XXXI törvény és végrehajtási rendeletei szerint - köteles a KRCSSK kérésére válaszolni, javaslatait elbírálni( pl.: gondozásba vétel, vagy elutasítás ), az elbírálásról pedig tájékoztatást adni. A javaslattól eltérõ, vagy azt elvetõ döntést indokolni kell. Vita esetén a felmerült ügy jellege szerinti illetékes igazgatási szerv dönt A KRCSSK-t hasonló kötelezettség terheli az õt megkeresõ igazgatási szervekkel, intézményekkel szemben. VI. TITOKTARTÁS 1. A KRCSSK munkatársainak tudomására jutott adatok és tények nyilvántartására és kezelésére,

valamint az általuk adott információkra és az adatok védelmére az 1992. évi LXIII. törvény, az 1992 évi LXVI törvény, az 1993 évi III törvény, az 1997 évi XXXI törvény valamint az egészségügyi adatkezelésre vonatkozó törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A fenti törvényekben nem szabályozott egyéb kérdésekben tevékenységükre a Szociális Munka Etikai Kódexe az irányadó. 2. A KRCSSK, illetve munkatársai a segítséget kérõ által közölt adatokat más személyekkel - ideértve az adatközlõ hozzátartozóit is -, csak a segítséget kérõ beleegyezésével közölhetik. Nem köti a titoktartás, ha az adatok közlésére jogszabály kötelezi. 3. Tudományos célt szolgáló közlést csak oly módon történhet, hogy a közlés alapján az érintett egyént, családot, családtagot nem lehet felismerni. 4. A KRCSSK dolgozója a hivatali tevékenysége során tudomására jutott információkat személyes céljaira nem használhatja fel.

5. A KRCSSK fõállású dolgozója, illetve a vele közös háztartásban élõ hozzátartozója a segítséget kérõvel tartási, életjáradéki, illetve öröklési szerzõdést nem köthet, annak gyámjaként, illetõleg gondnokaként, - kivéve a hivatásos gondnok beosztású munkatársat - nem jelölhetõ ki. 6. 46 A KRCSSK igazgatója és szervezeti egység csoportvezetõi, munkatársai kötelesek gondoskodni az illetéktelen és más személyekre, intézményekre nem tartozó adatok megõrzésérõl. VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Ezen Szervezeti és Mûködési Szabályzat alapján, a benne meghatározottak szerint készültek az intézmény más szabályai: A KRCSSK gazdálkodásának szabályozása Munkaköri leírások Szervezeti organogram A szervezeti egységek házirendjei A nyilvántartások dokumentum mintái 2. Ezen szabályzat az alább felsorolt mellékleteivel együtt érvényes, és az intézmény fenntartója, a Kaposvár Megyei Jogú Város

Önkormányzata polgármesterének jóváhagyása után lép hatályba. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. A KRCSSK gazdálkodásának szabályozása Munkaköri leírások Szervezeti organogram A szervezeti egységek házirendjei Kollektív szerződés Gépjármű igénybevételi szabályzat Munka- és tűzvédelmi szabályzat Szociális Munka Etikai kódexe 3. Ezen Szervezeti és Mûködési Szabályzatot, - az idõközbeni változások kiegészítése mellett - ötévente felül kell vizsgálni, és azt jegyzõkönyvben kell rögzíteni és mellékletként tartani. 47