Szociológia | Tanulmányok, esszék » Erasmus - A keresztény fejedelem neveltetése

Erasmus - A keresztény fejedelem neveltetése Miksa császár unokájának károly hercegnek Platon semmiben sem annyira , mint állama védelmezőinek nevelésében buzgólkodik, azt akarja, hogy ezek ne kincsekkel , drágagyöngyökkel, hanem egyedül a bölcsességgel múlják felül a többeket , kijelentvén, hogy csak az ország lesz valaha is boldog, amelynek vetetői, akiknek feladatuk az ügyintézés , elsajátítják a filozófiát. Amely a lelket megszabadítja a tömegek téves hiedelmeitől és romlott érzéseitől, és az örök istenség példájára megmutatja a helyes kormányzás elvét. Senki sem hoz olyan súlyos bajt a halandókra, mint az, aki uralkodójának szívét gonosz gondolatokkal vagy vágyakkal rontja meg. Az égieknek tartozol hálával, hogy véráldozat és minden nagyobb veszedelem nélkül kapod meg a birodalmat, de az már a te bölcsességed feladata lesz, hogy ezt a birodalmat véráldozat nélkül és nyugalomban megőrizzed. Lelkületét,

jellemét, bölcsességgel, igazságossággal, mértékletességgel, előrelátással és a köz javára való törekvéssel szolgálja. A KÖZHASZON: A köz hasznára, mellőzve minden egyéni érzelmet. A FEJEDELEN NEVELÉSE. A fejedelem iránti legfőbb reménykedés annak helyes neveltetésétől függ. ÜDVÖS GONDOLATOKKAL KORÁN KELL BEOLTANI A FEJEDELMET: Mert semmi sem rakódik le és ivódik be oly mélyen, mint az, amit az első években vetettek beléje. A FEJEDELMET AZONNAL FORMÁLNI KELL! PÉLDA KIKNEK A PÉLDÁJÁVAL KELL NEVELNI A FEJEDELMEK GYERMEKEIT? AZ ELLENTÉTBŐL FAKADÓ DICSÉRET A HAZA JAVÁRA KELL NEVELNI AZOKAT, AKIK A HAZA SZÁMÁRA SZÜLETTEK! MILYEN LEGYEN A FEJEDELEM NEVELŐJE?: Tudjon dorgálni sértés nélkül, és tudjon dicsérni hízelkedés nélkűl ;a tanítvány pedig tisztelje őt szigorúsága miatt, és szeresse erkölcsi kedvessége miatt. MILYEN DADÁKAT ÉS MILYEN JÁTSZÓTÁRSAKAT ALKALMAZZUNK? Jó természetű és tisztességtudó

gyermekek lehetnek ezek, akiket szabad emberhez méltó módon és erkölcsösen oktattak és neveltek. A pajkos, iszákos és a csúnya beszédű ifjakat, különösen padig a hízelkedők raját távol kell tartani mindaddig, míg a nevelésben meg nem erősödik a lelke. LEGFŐKÉPPEN AZ URALKODÁS MŰVÉSZETÉT KELL MEGTANULNI! KINEVELŐDŐK A JÓ TULAJDONSÁGOK IS! A FEJEDELMET HELYES GONDOLATOKKAL KELL BEOLTANI! Egy velős mondással, kis mesével, hol egy hasonlattal, hol meg egy példával, szállóigével, közmondással. Nemes lelkek mindig fellobbannak a híres férfiak példáin MINDENEK ELŐTT A HELYTELEN GONDOLATOKAT KELL KIGYOMLÁLNUNK! Hogyan járjon, beszéljen, viselkedjék nyilvános helyen és hogyan otthon. Számtalan olyan dolog van, amely a fejedelem lelkét letérítheti a helyes útról: a nagy vagyon, az anyagi bőség, luxus, gyönyör, a mindent lehet szabadsága, a nagy, de ostoba fejedelmek példája, az emberi dolgok vihara és kavargása, legfőképpen

pedig, a hűség és szabadság leple alatt hangoztatott hízelkedés. HOGYAN HASZNÁLJUK FEL A TÖRTÉNETEKET? Ne nézzen le soha senkit, jótéteményeivel igyekezzék még a legalsóbb népréteg lelkületét is megnyerni. HOGYAN HASZNÁLJUK FEL A MESÉKET. HOGYAN HASZNÁLJUK FEL A HASONLATOKAT. ELŐSZÖR KRISZTUS TANÍTÁSÁT KELL BEPLÁNTÁLNI! LEGFŐBB JÓ AZ ERÉNY. MI AZ IGAZ TISSZTESSÉG. MIK AZ IGAZI ÉLVEZETEK, NEMESSÉG, FENSÉG. TISZTESSÉGES DOLGOKAT ÖNMAGUKÉRT KELL MEGSZEREZNI! MI MÉLTÓ IGAZÁN A FEJEDELEMHEZ? Van- e ostobább dolog, mint így ítélni meg a fejedelmet: szépen táncol-e, ügyesen kockázik-e, derekasan iszik-e, gőgtől dagadozik-e, királyi módon kifosztja-e népét? MIKEN ALAPSZIK A FEJEDELMI FENSÉG. A FEJEDELEM PÉLDAMUTATÁSA. A NEMESSÉG HÁROM NEME. A FEJEDELEM CÍMEREI. A LÉLEK TESZ FEJEDELEMMÉ, NEM AZ ÖLTÖZKÖDÉS. A fejedelemhez méltó, azaz az ország iránti atyai lélek. Népe ezzel a feltéttel esküdött föl reá KI AZ

IGAZI KERESZTÉNY ? Nem az a keresztény, aki megkeresztelkedett, aki megbérmálkozott, aki jelen van a szentmisén, hanem az, aki bensőséges érzelmekkel öleli át Krisztust, és ezt jámbor tetteivel ki is fejezi. A FEJEDELEM NEM KAP BOCSÁNATOT HA TÉVED. „Nem gondoltam volna”, nem méltó egy bölcs emberhez. Ezért aztán a fejedelem lelkét mindenekelőtt tantételekkel és ítéletekkel kell kioktatni, hogy bölcsességet gondolkodással és ne tapasztalattal szerezze meg. Mennyivel többet engednek meg neked mások, te annál kevesebbet engedj meg magadnak. A te életed mindenki szemeláttára zajlik, elbújni nem tudsz. A köznép semmit sem utánoz szívesebben, mint azt, amit a fejedelménél nap mint nap megfigyel FEJEDELMI PÉLDÁNÁL NINCS HASZNOSABB. A JÓ FEJEDELEM AZ ISTEN KÉPMÉSA. HÁROM ISTENI TULEJDONSÁG A FEJEDELEMBEN. A legfőbb hatalom, a legfőbb bölcsesség, és a legfőbb jóság. A FEJEDELEM SZERETETRE MÉLTÓ A JÓKNAK. A TANÁCSADÁS FŐ

REMÉNYSÉGE A FEJEDELEMBEN VAN. TÜRELMESSÉG. A nap a zodiákus legmagasabb pontjára hág, akkor leglassúbb mozgása, ugyanígy neked is annál szelídebbnek, annál nyájasabbnak kell lenned, minél magasabbra emelt a szerencse. NAGYLELKŰSÉG. Abban mutatkozik meg, hogy eltudod tűrni a sértéseket, el tudod viselni, ha valaki nagyobb országon uralkodik, mint te, de mélyen megveted, ha valami olyat követsz el, ami méltatlan a fejedelemhez. PLATÓN BÖLCS MONDÁSA: Senki más nem alkalmas a hatalom viselésére, csak az, akit akarata ellenére kényszerítenek, hogy vállalja el a hatalmat. Aki ugyanis vágyódik a fejedelmi hivatal után, az vagy ostoba-annak kell lennie, mert nem éri fel ésszel, hogy milyen nyugtalanító, milyen veszélyes a király feladatának helyes betöltése. A fejedelem és tirannus között az a különbség, ami a jóindulatú apa és a kegyetlen úr között van. A fejedelem az alattvalók javát keresi, a tirannus pedig a saját magáét. A

tirannus semmit sem néz olyan gyanakodva, mint a becsületes polgárok és városok egyetértését, aminek viszont a jó fejedelmek örülni szoktak. A tirannus örül, ha a polgárok kötött viszályt, meghasonlást tud előidézni, a véletlenül keletkezett ellenségeskedést szorgalmasan táplálja és elősegíti, aztán mindezt tirannizmusának megerősítésére használja fel. SENKI SEM JÓ AZÁLTAL, HOGY ÖSSZEHASONLÍTJÁK A ROSSZAL. Aki meg akarja szerezni magának a fejedelmi címet, az ne rémuralommal és fenyegetéssel, hanem jótéteményekkel szerezze meg, a gyűlölt tirannus nevet pedig kerülje el. A FEJEDELEM EGY NAGY CSALÁD ATYJA. A FEJEDELEM VAGYONA A POLGÁROKNÁL VAN. ISTEN ELŐTT NINCS GYŰLÜLETESEBB, MINT A ROSSZ FEDELEM. EGYETLEN ZSARNOKSÁG SEM VOLT HOSSZÚ ÉLETŰ. A JÓ FEJEDELMEKET ISTENKENT TISZTELTÉK. KEZDETBEN AZ ERÉNY TETT VALAKIT KIRÁLLYÁ. Sokféle uralkodási forma van: ember uralma az állatok fölött, gazda uralma a szolgák

fölött, apa uralma a gyerekek fölött, férj uralma a feleség fölött. Arisztotelész a királyi uralmat tartja mindenek között a legmagasabb rendűnek, és ezt nevezi leginkább isteninek, mert ez az uralkodási forma még az embernél is nagyobb valamivel rendelkezik. LÉLEK A TESTBEN. Ha a lélekben van valami rossz, az a test érintéséből származik, amely ki van téve a szenvedélyek ártalmának. Viszont ha a testben van valami jó, az a lélekből ered A FEJEDELEM ATYA ÉS NEM KÉNYÚR. A FEJEDELEM SZABAD EMBEREKNEK PARANCSOL KRISZTUS A TÖKÉLETES PÉLDA AZ ISTEN SZABADOKON AKART URALKODNI. A NÉP ÉS FEJEDELEM KÖLCSÖNÖS JOGA. Ha az országot valamiféle testnek tekintjük, amely különböző tagokból tevődött össze, és a tagok között ott van- mint legkiválóbb tagmaga a fejedelem is, akkor az országot úgy kell kormányozni, hogy minden tag jól érezze magát benne, és hogy egyik vagy másik tag a többiek rovására ne váljék erőssebbé vagy

hízottabbá. A FEJEDELEM ÖNMAGÁT SÉRTI MEG, HA A NÉP VAGYONÁT BÁNTJA A FEJEDELEM KÖTELESSÉGE. Törődnie kell mások javával, a magáét el kell hanyagolnia. MEG KELL ISMERNIE AZ URALKODÁS ELVÉT. A BECSÜLETES GONDOLKODÁS BÖLCSESSÉGGEL PÁROSULJON! A HIZELKEDÉSNEK LELEPLEZETT NEME. Az ember életében két olyan időszak van, amelyek különösképpen ki vannak téve a hízelkedésnek: tapasztalatlansága miatt a gyermekkor és gyöngesége miatt az öregkor. A KÖNYVEK ŐSZINTÉN FIGYELMEZTETNEK. A HANGOSKODÁS ÁS A FÉNYŰZÉS-RÚT DOLGOK. Bizony nevetséges dolog, ha valaki azt hiszi, hogy nagyobbá válik övéi előtt, ha folyton hangoskodik, öltözködésével páváskodik, és fényűző életével hivalkodik. Pedig hát ki fogja nagyobbnak hinni az arannyal, drágakövekkel felcicomázott királyt, akiről tudják, hogy ezekből annyi van neki, amennyit csak akar. A fejedelem lelkületét jobban megismerhetjük beszédéből Ejtsen ki bármit a száján, a

tömeg ezt úgy fogadja, hogy ezt a fejedelem mondta. MINDEN ÚJITÁS VESZEDELMES. Amennyire csak lehetséges, újítással a fejedelem ne változtasson meg semmit. Felzúdulás nélkül sohasem lehet megváltoztatni az ország állapotát, szokásait vagy elfogadott törvényeit. Ha viszont már nem lehet elviselni valamit, akkor azt változtassuk meg, de akkor is okosan és fokozatosan. A NÉPPEL TÖRŐDNI KELL, ÉS NEM SZABAD VISSZAÉLNI ÉRZÉSEIVEL! IDŐNKÉNT ENGEDNI KELL A NÉPNEK! A FEJEDELEM ELÉGEDJÉK MEG A JÓTÉTEMÉNYEK TUDATÁVAL. Leghasznosabb adó a takarékosság. MEG KELL JUTALMAZNI AZOKAT AKIK A HAZA JAVÁRA CSELEKSZENEK! A JÓ FEJEDELEM LÁTOGATÁSA MINDENKINEK HASZNOS. A TÖRVÉNY CSAK A KÖZJÓT SZOLGÁLJA. A TÖRVÉNYEK NE FENYEGESSENEK, INKÁBB JAVASOLJANAK! A TÖRVÉNYEK JUTALOMMAL KECSEGTESSENEK! ELSŐSORBAN AZT KELL MEGAKADÁLYOZNI, HOGY BŰNTETENDŐ CSELEKMÉNYEK LEGYENEK! NEM AZ EMBERT KELL MEGÖLNI, HANEM A BAJOKAT KELL ORVOSOLNI! A BŰNRE VEZETŐ

ALKALMAT MEG KELL SZÜNTETNI!A BŰNCSELEKMÉNYEK NAGY RÉSZE ABBÓL SZÁRMAZIK, HOGY MINDENÜTT NAGYRA ÉRTÉKELIK A GAZDAGSÁGOT, A SZEGÉNYSÉGET PEDIG MEGVETIK. Polgárait ne vagyonuk, hanem erényük és erkölcsük alapján ítélje meg. TÉTLENKEDŐKET EL KELL ZAVARNI! Az ország söpredéke a dologtalanságból származik. Becsüljük meg tehát a hasznos mesterségeket, és az édes semmittevést ne ajándékozzuk meg a nemesség szóval. A FEJEDELEM AZ EGÉSZ ORSZÁGGAL HASONLÍTSA MAGÁT ÖSSZE! A HIVATALNOKOKAT LEHETŐLEG AZ ÖREGEK KÖZÜL VÁLASSZÁK KI! A FEJEDELEM VEGYE TEKINTETBE MINDEN NÉP JELLEMÉT, ÉS ISMERJE MEG SZOKÁSAIKAT! A FEJEDELEM ÖVÉIVEL VAGY A KÖZEL ESŐKKEL KERÜLJÖN ROKONSÁGBA! Bizonyos fokig magánügy a fejedelem házassága. A FEJEDELEM NE KERÜLJE A NYILVÁNOSSÁGOT! NE AZON MUNKÁLKODJÉK A FEJEDELEM, HOGY BIRODALMA NAGYOBB LEGYEN, HANEM, HOGY JOBB LEGYEN! A JÓ FEJEDELEM SOHASEM INDÍTHAT HÁBORÚT. A KERESZTÉNYEK KÖZÖTTI HÁBORÚ NEM

HÁBORÚ, HANEM LÁZADÁS. A HÁBORÚ KÖLTSÉGESEBB MINT A BÉKE. A FEJEDELMEK TÖREKEDJENEK A BÉKÉRE. ÖSSZEGZÉS AZ ÚJKOR HAJNALÁN VAGYUNK. A MŰ KERESZTÉNY RESPUBLIKA, UGYNEVEZETT KIRÁLYTÜKÖR. Egy elképzelt pedagógus, egy nevelő feladatkörét rajzolja meg. A nevelőt az állam legfontosabb tisztségviselőjének nevezi. Gyakran érvel pogány antik szerzők megállapításaival abból a célból, hogy utána még élesebb kontúrokkal rajzolja meg a keresztény magatartás minőségi többletét. A „humanista erasmiana” erősen gyakorlati, hiszen a metafizikai problémákat az etika síkjára tereli. Az etika mérlegének nyelvét figyeli Egyenlőségjelet tesz a filozófus és a keresztény közzé, ráneveli olvasóját, hogy rendszeresen elmélkedjék. Szembeállítja a zsarnokot a jó fejedelemmel Ötvenhat jelzővel dicsőíti a Krisztust imitáló uralkodót, és negyvenegy jelzővel bélyegzi meg a zsarnokot. Rá akarja nevelni fejedelmi olvasóját, hogy a

hatalom birtoklása és gyakorlása nem magánügy, hanem olyan közkincs, mint a város kútja: belőle merít mindenki! A műveltségről úgy vélekedik, hogy a humanisták emberideálja elválaszthatatlan a pallérozott szellemiségtől. A művelt fejedelemnek ismernie kell népének történelmét, földrajzát, és ha lakossága több nyelvű, akkor illik megtanulnia nyelvüket, és megismerni jellemüket, nemzeti sajátságaikat. A fejedelem műveltsége nem lehet öncélú: állandóan gondoskodnia kell a nép műveltségének fokozásáról, szívügyévé teszi a lányok iskolai nevelését. Ezek az első lépések a női egyenjogúság irányában. Sőt megbélyegzi a hatalmasok visszaéléseit- az új gazdagok meglophatják a népet, anélkül hogy tolvajnak nevezhetnék őket. Erasmus politikai hangsúly nélkül, demokrata: mindig, minden tárgykörben azt keresi, hogy mi a köznek, a nép jogainak, nemes törekvéseinek legmegfelelőbb szolgálata. A

SZERZŐDÉSEKRŐL: A sok szerződés eleve elárulja, hogy a fejedelmek nem hisznek saját közös hitükben. Rejtett szándékkal írják alá a dokumentumokat, hogy a meg nem tartott pontok valamelyike miatt a szerződés megszegésével vádolhassák a másik felet. Elítéli és pellengérre állítja az idegen uralkodóházak közötti házasságokat. Az új országba költözött fiatalasszony nem találja helyét a nyelvében, szokásaiban számára idegen környezetben. És az ország sem érzi gyermekeit sajátjának. Erasmusnak ezt a kötetét Izabella királyné vitte magával Erdélybe 1541-ben. Ma Győrben őrzik