Szociológia | Szociálpolitika » Munkaképes, aktív korú emberek számára nyújtott (pénzbeni) szolgáltatások

Munkaképes, aktív korú emberek számára nyújtott (pénzbeli) szolgáltatások 1., Lakásfenntartási támogatás Lakásfenntartási támogatás megítélésének feltétele az, hogy - a lakásfenntartás indokolt havi költsége elérje vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 35 %-át, vagy - a lakás fűtési költségének havi összege elérje vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 15 %-át, és a háztartásban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét (jelenleg 30.700,- Ft) Lakásfenntartási támogatás havi összege 1.000 Ft, kifizetése egy összegben történik Lakásfenntartási támogatást, - ha a lakásfenntartás indokolt havi költsége eléri vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 35 %-át, akkor egy évre (12 hónap) kell megállapítani, ebben az esetben a támogatás összege 12.000,- Ft, - ha a lakás fűtési költségének

havi összege eléri vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 15 %-át, akkor egy fűtési szezonra (6 hónap) kell megállapítani, ebben az esetben a támogatás összege 6.000,- Ft Lakásfenntartási költségeken a lakbér vagy albérleti díjat, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, a fűtés díját, illetve költségeit, a csatornahasználati díjat, a szemétszállítás költségeit, valamint a villanyáram - és vízfogyasztás költségeinek 100 %-át kell érteni. a havi fűtési költség a lakás fűtéséhez felhasznált hőenergia egy fűtési szezonban felmerülő költségének, díjának 1/6 része. E költségeket illetve díjakat a kérelem benyújtásával egy időben számlákkal kell igazolni. A lakásfenntartási kiadások számlái a kérelem benyújtását megelőző egy hónapra vonatkozzanak, kivéve a lakásfűtés számláját, amely az előző 1998/99. évi fűtési szezonban felhasznált hőenergia díját

tartalmazza. A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmek elbírálása az alábbi szabályok szerint történik: - ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg támogatás függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától, kivéve a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit, - a támogatás szempontjából egy lakásnak minősülnek a közös építési telken fekvő, de különálló vagy külön bejáratú ingatlanok, ha egy lakásra többen is kérnek támogatást, akkor azt elsősorban a lakást ténylegesen használó tulajdonosnak kell megítélni, - a lakáshasználat alapján azonos jogcímű jogosultak igényeinek elbírálása kérelmük benyújtásának sorrendjében történik. Nem részesíthető támogatásban az, aki - lakás hasznosításából (bérbeadásából) származó jövedelemmel rendelkezik, - kérelmében jövedelmi viszonyairól, személyi adatairól,

illetve lakáskörülményeiről valótlant vagy hiányos adatokat közöl, vagy a hiánypótló felhívásnak határidőben nem tesz eleget. Az 1999. évre vonatkozó kérelmeket 1999 szeptember 1-je és október 31 napja között a Polgármesteri Hivatal Általános Igazgatási Osztályán formanyomtatványon lehet benyújtani. Az ott dolgozók teljes körű felvilágosítást nyújtanak és segítenek a formanyomtatványok kitöltésében. 2., Mi az ápolási díj? Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú személy részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – az a hozzátartozó,  aki önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló súlyosan fogyatékos (korhatár nélkül), vagy  tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végzi. Az ápolási díj összege ez esetben nem lehet kevesebb, mint az öregségi

nyugdíj mindenkori legkisebb összege (2004ban 23.200,- Ft) A települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek esetén ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak is, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozását végzi. A díj összege ebben az esetben nem lehet kevesebb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a (2004-ban 18.560,- Ft) Az ellátás folyósításának időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, mivel a folyósított összegből 8,5% nyugdíjjárulékot vonnak. Nem jogosult a díjra a hozzátartozó, ha  rendszeres pénzellátásban részesül, (ide nem értve azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett kereső tevékenységből adódó biztosítási jogviszony alapján, keresőképtelenné válása esetén folyósítanak).  az ápoló szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali

tagozatos hallgatója, vagy keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja. Szintén nem jár az ápolási díj, ha az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója. Kivéve, ha a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkoztatások időtartamát nem haladja meg, vagy  az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybe-vételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy  az óvoda, a közoktatási illetőleg a

felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg.  továbbá abban az esetben sem jogosult az ellátásra a hozzátartozó, ha a közös háztartásban élő gyermek után a szülők bármelyike terhességi-gyermekágyi segély-ben, gyermekgondozási díjban, vagy gyermeknevelési támogatásban részesül. Meg kell szüntetni az ápolási díj folyósítását, ha  az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,  az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,  az ápolt személy meghal,  a jogosultságot kizáró körülmény következett be. Az ápolt személy halála esetén a halál időpontját követő harmadik hónap első napjától szüntetik meg az ellátás folyósítását. Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a települési önkormányzat

kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell  a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, és a szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az ápolt önmaga ellátására képtelen, ezért állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul. Az ápolási díj szempontjából tartósan betegnek minősül az a személy, aki  a fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézmény vagy illetékes szakrendelő intézet arra jogosult szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján a háziorvos szakvéleménye szerint előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel. Súlyosan fogyatékos személy-nek minősül az, aki  segédeszközzel, vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért

kizárólag tapintó-halló-életmód folytatására képes,  hallásvesztesége oly mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel nem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,  értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévet megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervezív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F849),  mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban (141/2000.(VIII9) Kormányrendelet meg-határozott segédeszköz állandó

és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiány miatt önmaga ellátására nem képes és állandó ápolásra, gondozásra szorul. Ha az ápolást végző hozzátartozó nem ért egyet a háziorvos szakvéleményével,  a szakvélemény felülvizsgálatát kérheti az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes városi intézetének tisztifőorvosa által kijelölt az ápolást indokló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtől. (Ez a lehetőség az önkormányzatot is megilleti)