Szociológia | Szociálpolitika » Nagy Ibolya - Fogyatékossághoz és egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátások

Nagy Ibolya - Fogyatékossághoz és egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátások Az egészségkárosodott, illetve fogyatékos személyeket megillető pénzbeli támogatások jelenlegi formájukban szerteágazóak, egymást részben átfedőek. Funkciójuk alapján két nagy csoportba sorolhatóak. Az egyik a jövedelem hiányát pótló, megélhetést szolgáló ellátások, a másik pedig az állapotból adódó többlet megélhetési költségekre tekintettel nyújtott kiegészítő jellegű támogatások. A rendszeres jövedelem hiányát pótló ellátások: - rokkantsági járadék, Rokkantsági járadék azon személyek részére nyújt rendszeres jövedelmet, akik a 25. életévük betöltése előtt teljesen munkaképtelenné váltak és így rokkantsági nyugdíjra nem jogosultak. Az ellátást a nyugdíjbiztosítás szervei állapítják meg és folyósítják, de azt a központi költségvetés teljes mértékben megtéríti. (2006-ban:28630 Ft) 1988. január

1-jétől került bevezetésre abból a célból, hogy a fiatalon teljesen munkaképtelenné vált személyek megélhetéséhez támogatást nyújtson. nem nyugdíjbiztosítási ellátás függetlenül attól, hogy annak megállapítása és folyósítása a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek feladatkörébe tartozik. Ki jogosult? Az, aki az Országos Orvosszakértői Intézet illetékes orvosi bizottságának szakvéleménye szerint a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált (munkaképességcsökkenésének mértéke 100 százalékos) és részére nyugellátást, baleseti nyugellátást nem állapítottak meg. Nem akadálya a rokkantsági járadék megállapításának, ha az igénylő fogyatékossági támogatásban részesül, illetve, ha az igénylő után családi pótlékot folyósítanak, továbbá az sem, ha a kérelmező munkaviszonyban, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. Nem állapítható meg rokkantsági járadék annak,

aki térítés nélkül van intézményben elhelyezve. Mikortól állapítható meg az ellátás? A rokkantságijáradékot az előbb említett feltételek fennállása esetén az igénybejelentést megelőző 6. hónap első napjától, legkorábban azonban annak a hónapnak az első napjától lehet megállapítani, amelyben az igénylő a 18. életévét betöltötte Szükséges- e szolgálati idő a járadékra való jogosultsághoz? megállapításának nem feltétele, hogy az igénylő szolgálati időt szerezzen. Mennyi az összege? összege meghatározott (fix összegű), amely a nyugdíjszerű szociális ellátások emeléséről szóló jogszabályban rögzítettek szerint emelkedik. - megváltozott munkaképességűek járadéka, - rendszeres szociális segély. A rendszeres szociális segély a Szociális törvényben meghatározott, szociális rászorultságtól függõ pénzbeli ellátás. Azok a személyek kérhetik az ellátás megállapítását, akiknek

megélhetése más módon nem biztosított, ezért a kérelem benyújtásakor az igénylõ jövedelmi viszonyait vizsgálni kell.( 2006-ban 20.640Ft) Rendszeres szociális segély állapítható meg annak a személynek aki: - 18. életévét betöltötte, és aktív korú, továbbá - munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, vagy - vakok személyi járadékában részesül, illetőleg - fogyatékossági támogatásban részesül feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított. Nem biztosított a megélhetése annak a személynek, akinek a havi jövedelme, valamint a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át (2006. évben 20640,-Ft) A rendszeres szociális segély igényléséhez szükséges nyomtatványok: A kérelemhez mellékelni kell: - az Országos Orvosszakértői Intézet szakvéleményének fénymásolatát a munkaképességcsökkenés mértékéről, - a

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság határozatának fénymásolatát arról, hogy nyugellátás iránti kérelmét elutasították, - a kérelmező, illetve közeli hozzátartozójának a kérelem benyújtását megelőző negyedévre visszamenőleges nettó jövedelemigazolását, A kérelem érdemi elbírálásához környezettanulmány készül. Mennyi a rendszeres szociális segély havi összege? A jövedelemmel nem rendelkezõ aktív korú nem foglalkoztatott személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70%-a a jövedelemmel nem rendelkezõ egyéb jogosultak (67%-os munkaképesség-csökkenésû, vakok személyi járadékában, fogyatékossági támogatásban részesülõ) esetén 80%-a (2006-ban 20.640,- Ft) A többletkiadásokhoz történő kiegészítő jellegű ellátások: - fogyatékossági támogatás, - súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményei. Fogyatékossági támogatás: Az ellátás típusa: Pénzbeli Az ellátás

jövedelmi helyzettől független. A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére, a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez járó, a jövedelmétől független, rendszeres havi pénzbeli juttatás. Leírás: Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2006 évben 25.800 Ft) - 65%a (2006-ban 16770 Ft/hó), ha az igénylő látási, hallási, értelmi vagy mozgásszervi fogyatékos személy és önkiszolgálási képességgel rendelkezik, - 80%-a (2006-ban 20.640 Ft/hó), ha az igénylő halmozottan fogyatékos személy, vagy ha az igénylő látási, értelmi vagy mozgásszervi fogyatékos személy, feltéve, hogy önkiszolgáló képessége teljesen hiányzik. Az ellátásra jogosultak: Vak személy, Súlyosan fogyatékos személy, Autista személy, Halmozottan fogyatékos személy A jogosultság feltétele: Jogosult rá az a 18. életévét betöltött, súlyosan fogyatékos személy, aki - látási

fogyatékos, hallási fogyatékos, értelmi fogyatékos, autista, mozgásszervi fogyatékos vagy halmozottan fogyatékos, és - állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá - önálló életvitelre nem képes, vagy mások állandó segítségére szorul. Látási fogyatékos személynek az tekinthető, akinek segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy alig látóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes. Hallási fogyatékos személynek az tekinthető, akinek hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad, vagy halláskárosodása 25. életévét megelőzően következett be. Értelmi fogyatékos az a személy, akinek értelmi akadályozottsága - genetikai, illetőleg

magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegsége miatt - középsúlyos, vagy annál nagyobb mértékű. Autista az, akinek állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető. Mozgásszervi fogyatékos személy az, akinek - a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt - helyváltoztatásához meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használata szükséges (ideértve azt a mozgásszervi okból állandó jelleggel ágyhoz kötött személyt is, aki a segédeszköz használatára állapota vagy állapotrosszabbodása miatt nem képes), vagy mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható. Halmozottan fogyatékos az a személy  akinek a fenti súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága

van,  akinek hallásvesztése olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, és látási, vagy értelmi, vagy mozgásszervi fogyatékos. Folyósítás: Ha a támogatásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás az igény benyújtásától esedékes.A fogyatékossági támogatást a Magyar Államkincstárnak az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Területi Igazgatósága folyósítja.A bentlakásos intézményben lakó súlyosan fogyatékos cselekvőképtelen személy ellátását az intézmény vezetőjének kell folyósítani. Az intézmény vezetője a jogosult személy fogyatékossági támogatását az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kezeli és biztosítja a személyre szóló felhasználást. Az igény benyújtásának helye(i): Magyar Államkincstár megyei területi igazgatóságai Az igény benyújtásának formája: A fogyatékossági

támogatást a lakóhely (tartózkodási hely) szerint a Magyar Államkincstár illetékes Megyei Területi Igazgatóságánál (MÁK) lehet igényelni. A fogyatékossági támogatást igénylő személynek fel kell keresnie háziorvosát, aki: kitölti az "Orvosi beutaló az OEP OOSZI Orvosi Bizottságához" című nyomtatványt, valamint nyilatkozik arról is, hogy   az állapot minősítésére alkalmas-e a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció, véleményt ad az igénylő önálló életvitelre való képességének és önkiszolgáló képességének minősítéséhez. A háziorvos a támogatást igénylő személyt további vizsgálatra utalhatja. A MÁK (Magyar Államkincstár) az igénybejelentést követően keresi meg az OOSZI szakértői bizottságát, hogy a súlyos fogyatékosság minősítését elvégezze. A fogyatékosság minősítését követően, a MÁK határozattal dönt a fogyatékossági támogatás megállapításáról, illetve az

igény elutasításáról. Ha az igénylő a vakok személyi járadéka, vagy a magasabb összegű családi pótlék helyett a fogyatékossági támogatás megállapítását kéri, a MÁK intézkedik a korábbi ellátás megszűntetéséről. A fogyatékossági támogatást a MÁK folyósítja. A fogyatékossági támogatás jogosultságát - ha az OOSZI Orvosi Bizottsága a szakvéleményében mást nem javasol - ötévente vizsgálják felül. Amennyiben az Orvosi Bizottság véglegesnek, visszafordíthatatlannak minősíti az igénylő állapotát, természetesen nem kerül sor felülvizsgálatra. Milyen esetben szűnhet meg a jogosultság? A vakok személyi járadékában vagy magasabb összegű családi pótlékban részesülő súlyosan fogyatékos személy nem jogosult támogatásra . Megszűnik a fogyatékossági támogatásra való jogosultság, ha a súlyosan fogyatékos állapot nem áll fenn, vagy ha a fogyatékos személy a felülvizsgálaton nem jelenik meg,

valamint a távolmaradását nem igazolja, illetve ha a fogyatékos személy lakóhelyét egy másik államnak a területére helyezi át, és ott életvitelszerűen letelepedik. Közlekedési támogatás: A közlekedési támogatás a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési többletköltségeinek részlegestámogatása. Alapösszege évi 7000,-Ft, de amennyiben a jogosult tanulói jogviszonyban vagy munkaviszonyban áll és 1-62 éves korú, az alapösszeg 3, 5-szöröse (24. 500,-Ft) Ezen összegek az alapöszeg 0, 5-szörösével emelkednek, ha a súlyos mozgáskorlátozott személy kiskorú (ak) eltartásáról saját háztartásában gondoskodik, függetlenül a kiskorúak számától. Nem jogosult közlekedési támogatásra az a súlyos mozgáskorlátozott személy, aki fogyatékossági támogatásban részesül. A kérelem tárgyév április 30.-ig nyújtható be, ezt követően csak abban az esetben, ha a súlyos mozgáskorlátozottság ténye a tárgyévben

következett be. A kérelemhez csatolni kell:     A súlyos mozgáskorlátozottság tényét igazoló orvosi szakvéleményt, Jövedelem igazolásokat (melyek tanúsítják a súlyos mozgáskorlátozott személy családjában a 2005. évi egy főre jutó jövedelem összegét) Az eltartott személy születési anyakönyvi kivonatát, vagy az eltartott személyi lapjátbemutatás céljábólA súlyos mozgáskorlátozott munkaviszonyára, tanulói jogviszony fennállására vonatkozó igazolást Értékhatár: A kérelmező családjában az előző évi egy főre jutó havi átlagos jövedelem, ne haladja meg a tárgyév január 1, napján érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének kettő és félszeresét, 2006.-ban:64 500,-Ft-ot Jó tudni: A közlekedési kedvezmények iránti, illetve a szerzési támogatás érvényességének meghosszabbítására irányuló kérelmet a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti illetékes települési önkormányzat

jegyzőjéhez kell benyújtani a tárgyév április 30-ig, a közlekedési támogatás iránti igény a fenti határidőt követően is benyújtható, amennyiben a súlyos mozgáskorlátozottság ténye a tárgyévben következik be. A közlekedőképesség minősítését a háziorvos, illetve beutalása alapján a szakorvos végzi. Nem jogosult a közlekedési támogatásra az a személy, aki fogyatékossági támogatásban részesül. Szerzési támogatás A gépkocsi szerzési támogatás A gépkocsi A szerzési támogatás a belföldi kereskedelmi forgalomban történő, 3 millió forintot meg nem haladó fogyasztói árú, legfeljebb 1610 cm3 lökettérfogatú benzinüzemű, illetve legfeljebb 2000 cm3 lökettérfogatú dízelüzemű személygépkocsi, vagy a megyei (fővárosi) rehabilitációs főorvos javaslata alapján a segédmotoros kerékpárnak minősülő, három- vagy négykerekű jármű, illetőleg a járműnek nem minősülő, sík úton önerejéből 6 km/óra

sebességnél gyorsabban haladni nem képes gépi meghajtású kerekesszék vásárlása esetén a vételárhoz, valamint az Ifjúsági, Szociális, Családügyi és Esélyegyenlőségi Minisztérium előzetes engedélyével a külföldről behozandó, a fentieknek megfelelő személygépkocsi, illetőleg segédmotoros rokkantkocsi vagy kerekesszék magyarországi forgalomba helyezésével kapcsolatos költségének megtérítéséhez nyújtott hozzájárulás. A támogatás mértéke a vételár, illetve a forgalomba helyezésével kapcsolatos költségének 60%-a, legfeljebb azonban 300.000,- Ft Ki jogosult? A gépkocsi szerzési támogatás megállapítását az a súlyos mozgáskorlátozott személy kérheti, aki érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, vagy gépjárművezetői alkalmasságát a szakértői bizottság megállapította, vagy ha vezetői engedéllyel nem rendelkezik, de személygépkocsival történő szállítását érvényes vezetői engedéllyel rendelkező

szülője, házastársa vagy vele legalább egy éve közös háztartásban élő élettársa írásbeli nyilatkozatban vállalja. Továbbá az is, aki a vele közös háztartásban élő, 3. életévét betöltött súlyos mozgáskorlátozott kiskorú gyermeke személygépkocsival történő szállítását írásbeli nyilatkozatban vállalja, feltéve, ha a szállítás a gyermek tanulói jogviszonya, gyógykezelése, rendszeres intézményi ellátása miatt indokolt. Szerzési, illetve átalakítási támogatás ugyanazon személyre tekintettel hét évenként egy ízben adható. Hol lehet a kérelmet benyújtani? A mozgáskorlátozott személyek minden év április 30.-áig nyújthatják be a lakóhely, illetve a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél a kérelmet, amely költségmentes. Az önkormányzatok szociális irodáján (kisebb településen a jegyzőnél, körjegyzőnél) lehet a kérelemhez szükséges, ingyenes nyomtatványt beszerezni. Mit kell a

kérelemhez mellékelni? Attól függően, hogy milyen indok szerepel a kérelemben, és mik a kérelmező személyi körülményei, az alábbiak csatolása válthat szükségessé: 1. a súlyos mozgáskorlátozottság tényét igazoló orvosi szakvéleményt; 2. a munkaviszony, a tanulói jogviszony fennállására vonatkozó igazolást; 3. tárgyévet megelőző év jövedelemigazolásait, amelyek tanúsítják, hogy az egy főre jutó jövedelem a tárgyév január 1.-én érvényes öregségi nyugdíj két és félszeresét (2006ben 64 500 forintot) nem haladja meg 4. a súlyosan mozgáskorlátozott személy érvényes vezetői engedélyének másolatát, vagy ennek hiányában a gépjárművezetői alkalmasságát tanúsító szakvélemény másolatát, 5. 6. 7. 8. 9. avagy a szülő, illetőleg a házastárs nyilatkozatát, hogy a súlyosan mozgáskorlátozott személy szállítását vállalja; a szállítást végző személy érvényes vezetői engedélyének

másolatát; a súlyosan mozgáskorlátozott, illetve a szállítást végző személy nyilatkozatát, hogy a kérelem benyújtását megelőző hét évben nem részesült szerzési/átalakítási támogatásban; a súlyosan mozgáskorlátozott, 3. életévét betöltött gyermek gyógykezelésére vonatkozó igazolást, ha erre való tekintettel kérelmezik a támogatást; az egyedülálló, súlyosan mozgáskorlátozott személy nyilatkozatát arról, hogy egyedülálló; néhány esetben a szakértői bizottság szakvéleményét arról, hogy a súlyosan mozgáskorlátozott személy gépjárművezetésre alkalmatlan, illetve a vele legalább egy éve közös háztartásban élő nagykorú gyermeke vagy testvére nyilatkozatát arról, hogy a beteg személygépkocsival történő szállítását vállalja. Az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter által megállapított, évenként felhasználható keretből a kifizetéseknél előnyben lehet

részesíteni azt, aki: 1. 2. 3. 4. saját jogán jogosult a támogatásra, a személygépkocsit munkaviszony vagy tanulói jogviszony folytatására használná, egyedülálló, segédmotoros rokkantkocsi vagy kerekesszék vásárlására használná a szerzési támogatást, 5. a honvédelmi kötelezettség teljesítése során, vagy azzal összefüggésben vált súlyos mozgáskorlátozottá . Milyen kötelezettségei vannak a támogatást elnyerő személynek? Mielőtt a szerzési támogatásban részesített személy az okmányirodában megindítaná a személygépkocsi törzskönyvének kiadására irányuló eljárását, van egy fontos kötelezettsége. A vásárlást, illetve a behozatalt követő öt napon belül be kell mutatnia a számlát (vagy adásvételi szerződést), illetve a vámokmányt, az utalványt kiállító hivatalnak. Fontos tudni, hogy a személygépkocsit a vásárlás, vagy a vámigazgatási eljárás befejező napjától számított három éven belül

csak a hivatal előzetes engedélyével lehet elidegeníteni. Ezekről egyébként a szerzési támogatást megállapító határozatban is rendelkeznie kell a közigazgatási hivatal vezetőjének. Átalakítási támogatás Az átalakítási támogatás a gyárilag automata sebességváltóval felszerelt személygépkocsi vásárlásához, gépkocsi segédberendezéssel történő felszereléséhez, átalakításához nyújtott támogatás, továbbá a személygépkocsi olyan átalakításához nyújtott támogatás, amely lehetővé teszi a súlyos mozgáskorlátozott személy személygépkocsival történő szállítását, vagy a személygépkocsinak a súlyos mozgáskorlátozott személy biztonságos szállítását szolgáló eszközzel való ellátásához nyújtott támogatás. A támogatás mértéke az átalakítás költsége, de legfeljebb 30.000,- Ft Átalakítási támogatás a tárgyévben bármikor benyújtható. Parkolási igazolvány 2004. július 1-től

parkolási engedély helyett Parkolási Igazolványt állítanak ki a mozgásukban korlátozott személyek részére. Jogosultság 2004. július 1-től Parkolási Igazolványra jogosult az, aki     súlyos mozgáskorlátozott, látási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos, illetve autista, 2001. július 1-jét megelőzően vaknak, vagy a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló rendelet szerint vaknak vagy gyengénlátónak, mozgásszervi fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak, vagy autistának minősül, és a minősítést szakvéleménnyel igazolja. Igénylés Az igényt formanyomtatványon, a lakóhely szerint illetékes okmányirodánál kell benyújtani. A formanyomtatványhoz ugyanitt lehet hozzájutni A kérelemhez csatolni kell a jogosultsághoz szükséges orvosi szakvéleményt, valamint egy darab igazolványképet. Az igazolvány birtokosa (illetve az őt szállító jármű vezetője) a KRESZ-ben

meghatározottak alapján az alábbiakra jogosult - egyes behajtást tiltó jelzőtáblánál a tilalom ellenére behajthat, ha úticélja a jelzőtáblával megjelölt úton van, vagy csak ezen az úton közelíthető meg. - a járdán a járművével akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg - járművével olyan helyen is várakozhat, ahol azt várakozást jelző tábla tiltja, - ellenőrző óra vagy jegykiadó automata működtetése nélkül is várakozhat, korlátozott várakozási övezetben és várakozási övezetben. (A kijelölt rakodóhelyre vonatkozó rendelkezés azonban a mozgáskorlátozottat szállító járműre is vonatkozik.) Milyen szakvéleményt kell benyújtani - a súlyos mozgáskorlátozott személynek? A háziorvos által kiállított szakvéleményt, mely szerint közle-kedőképességének vizsgálata során pontjainak száma 7 vagy annál több. - a látási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos, illetve

autista személynek? Az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottságának szakvéleményét a súlyos fogyatékosság minősítéséről. - a 2001. július 1-jét megelőzően vaknak minősített személynek? A területi vezető szemész által kiállított, a vakok személyi járadékát kérelmező nyilvántartási lapot. - a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló rendelet szerint vaknak, gyengénlátónak, mozgásszervi, értelmi fogyatékosnak vagy autistának minősülőnek (törvényes képviselőjének)? A szakorvos által kiállított Igazolást a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekről. Meddig érvényes az igazolvány? Az igazolvány érvényességének időtartama a kiállítás napjától számított 3 év. Amennyiben a már említett orvosi szakvélemény kötelező felülvizsgálatot ír elő, az igazolvány érvényességének időtartama megegyezik a szakvélemény

érvényességének időtartamával. A jogosultság további fennállása esetén az igazolvány érvényessége újabb 3 éves időtartamra, illetve a szak-vélemény érvényességének megfelelő időtartamra meghosszabbítható. A jogosult részére 5 éves időtartamra állítják ki az igazolványt, ha a kérelemhez mellékelt szakvélemény szerint a jogosult állapota végleges. Az érvényességi idő leteltével az igazolvány érvényességét további 5 évvel újabb szakvélemény bemutatása nélkül meghosszabbíthatják. Jó tudni továbbá: - A igazolványt a jármű szélvédője mögött úgy kell elhelyezni, hogy előlapja az érvényesség és a jogosultság ellenőrzése céljából látható legyen. - Az igazolványt az ellenőrzésre jogosult személy felszólítására ellenőrzés céljából át kell adni. - Az igazolványban foglaltak adat-tartalmát, érvényességét, jogszerű használatát a rendőrség és a közterület-felügyelő ellenőrizheti. - A

jogosultat szállító jármű vezetője az igazolvány által biztosított kedvezményekkel csak a jogosult szállítása esetén élhet. - Az igazolvány nem adható át az arra jogosulatlan személynek. - A kedvezményeket az Unió országaiban is igénybe lehet venni. Érvénytelen az igazolvány akkor, ha - a jogosult meghalt, - érvényességi ideje lejárt, - a jogosult személyére és jogosultságára vonatkozó adatok megállapítására alkalmatlan, - meghamisították