Gazdasági Ismeretek | Vállalatgazdaságtan » Vállalkozás-gazdaságtan tételek, 2009

Vállalkozás-gazdaságtan tételek - 2009 1.tétel A) Határozza meg a nemzetgazdaság fogalmát, szereplőit és mutasson rá kapcsolataikra! Beszéljen a magyar gazdaságról, mint önálló rendszerről, és mint az Európai Unió és a globalizálódó világgazdaság egyik alrendszeréről! Nemzetgazdaság: Fogalma: A nemzetgazdaság a gazdasági egységek és tevékenységek összessége. Magában foglalja az anyagi és emberi erőforrásokat--- fizikai és szellemi javakat, valamint szolgáltatásokat, gazdasági tevékenységeket, illetve ezek kölcsönhatásos kapcsolatait. A gazdaság egy ország földrajzi, nemzeti határain belüli egység=nemzetgazdaság. Állam háztartás tőkepiac tőkepiac vállalat külföld Gazdaság szereplői: 1. Háztartások: a gazdasági fogyasztók (együtt élnek, jövedelmüket együtt használják fel, vagyonukat egészben-részben közösen birtokolják és kezelik, fogyasztásuk egy részét közösen végzik, jövedelmük egy

részét megtakarítják 2. Vállalatok v vállalkozások: Profit céllal termelő ill szolgáltató önálló gazdasági egységek Még ide jönnek: Bankok; Biztosítótársaságok; egyéb pénzintézetek 3. Non profit szervezetek: Gazdaságilag és jogilag elkülönült egységek Alapítványok, pártok, állami vállalatok egészségügyi, oktatási intézmények, sportegyesületek, alapítványok érdekképviseleti szervezetek, környezetvédelmi szervezetek jótékonysági és szociális intézmények 4. Állam: Szervezi, irányítja a gazdaságot, szervezi és önállóan rendelkezik    az állam szervei: - kormányzati / központi / szervek helyi szervek / önkormányzatok / elkülönített állami pénzalapok 5. Külföld: Olyan egységek, amelyek aktív kapcsolatba kerülnek a belföldi gazdasági egységekkel. Nem földrajzi, hanem diplomáciai, politikai elhatárolást jelent a „külföldi” követségek, kirendeltségek, ezek intézményei Kapcsolatok

szerint: 1. Tulajdonviszonyai: a) b) c) magán tulajdon állami tulajdon egyéb (szövetkezeti, alapítványi, stb.) 2. Gazdasági koordinációs mechanizmusai szerint: a) b) c) d) piaci bürokratikus korporativ (állami és érdekképviseleti szervek együttműködése alkuja) egyéb (önkormányzati, etikai, családi) 3. Újratermelési szférái szerint: a) b) c) d) termelés: termék szolgáltatás elosztás: javak elosztása, jövedelmek kifizetése forgalom: ( kereskedelem vendéglátás szolgáltatás) fogyasztás: (egyéni, közületi) 4. Ágazati osztályai (szintjei): nemzetgazdasági ág a) b) c) d) 4 szintű, mint az ENSZ besorolási rendszere KSH végzi 1993.0101-től van érvényben ágazatok: A-Q-ig (17 ág van) ágazat: decimális rendszerű besorolás 2 számjegyű (60 ág van) alágazat: 3 számjegyű (kb. 200 ág van) szakágazat: 4 számjegyű (kb. 9900 ág van) A magyar gazdasági rendszer: Alap típusai: klasszikus vagy tiszta piacgazdaság eszközök

magántulajdonban fogyasztók szabad döntése a javak felhasználásáról a termelést a piac hozza összhangba a szükségletekkel központosított tervgazdaság eszközök ált.ban állami tulajdonban a döntéseket az állam hozza meg és irányítja a termelést fontos a piac,de szerepet kap az állam is vegyes piacgazdaság a folyamatok meghatározóak kereslet-kínálat összessége kereslet-kínálat egymásra hatása kereslet-kínálat találkozási módja vagy helye A magyar államháztartás rendszere alkotja, mely egy vegyes gazdaság, működésének rendszerét a piaci törvények érvényesülése és az állami gazdaságpolitika adja. Funkciói: - rendszerfenntartó stabilizációs tőkeallokációs redisztribúciós Államháztartási rendszer pénzügyi alap és intézményrendszer egyben, mely lehetővé teszi az állam számára a gazdasági funkciói érvényesítését. 4 alrendszere van: 1) központi kormányzat 2) elkülönített állami pénzalapok 3)

társadalombiztosítás 4) helyi és kisebbségi önkormányzatok Az Állam szerepe: 1./ 2./ A nemzetgazdasági stabilitás fenntartása Az erőforrások célorientált elosztásának befolyásolásával Az elosztási viszonyok befolyásolásával szervezet környezetére (makro) politikai-jogi környezetére technológiai környezet (K+F) szociális-ökológiai-kulturális környezet gazdasági környezet : globalizáció regionalizmus belső adottságok: alkalmazottak tulajdonosok, igazgatóság fogyasztók szállítók versenytársak pénzügyi szervezeteknek kormányzat érdekcsoportok Az EU intézményrendszere Nem hasonlítható sem a hagyományos nemzetközi szervezetekhez, sem az államokhoz. Működésben a kormányközi és nemzetek feletti jegyek keverednek, és sajátos ötvözetet hoznak létre. Az EU döntéshozatali és működési mechanizmusait alapvetően 4 fő intézmény biztosítja: 1./ 2./ 3./ 4./ A Tanács A Bizottság A Parlament A Bíróság Európai

Unióhoz 2004.május 1-vel csatlakozott Magyarország, de az IMF-nek (Nemzetközi Valutaalap) és az IBRD-nek (Nemzetköz i Újjáépítési és Fejlesztési Bank-Világbank) már 1982 óta tagja Magyarország. 2.tétel A) Értelmezze a szükségletek, javak és szolgáltatások fogalmát, főcsoportjait és összefüggésüket! Melyek a termelési tényezők és mi a kapcsolat közöttük? Ismertesse az áru, a szolgáltatások, a munka, és a tőke Európai Unióban lévő szabad áramlásának hatását nemzetgazdaságunkban! Szükségletek-javak- és szolgáltatások: A gazdálkodás célja a szükségletek kielégítése: hiányérzet, amely igényként jelentkezik, újabb szükségletek, megismétlődnek. Mennyiségileg is változnak Új szükséglet először látens majd effektív szükségletté válnak, mások megszűnnek. Mindezek a technikai fejlődésnek, az igények módosulásának a következményei. Fő hajtóereje az egész gazdaság, és azon túl a társadalom

fejlődésének. A szükségletek kielégítése történhet javak megszerzésével, vagy szolgáltatások igénybevételével. A javak, a szolgáltatások és a szükségletek elválaszthatatlanok egymástól. A javak: tárgyi, dologi formában jelennek meg. Szükséglet: Fogalma: a gazdálkodás oka, ezek tartják mozgásban a gazdaságot és lendítik előre Igény: Az a szükséglet, ami már konkrét formában jelentkezik, nem csak fontolgat, hanem elmegy az üzletbe, kiválasztja a neki megfelelő terméket és megvásárolja. Csoportosításuk: anyagi szükséglet nem anyagi szükséglet biológiai szükséglet társadalmi szükséglet létfenntartási szükséglet nem létfenntartási szükséglet termelési szükséglet nem termelési szükséglet effektív szükséglet látens nem kielégíthető szükséglet Szükségletek csoportosítása: elsőrendű másodrendű fontosságuk szerint primerszekunder létfenntartás szigorúan vett létfenntartási

harmadrendű tercier Minőségi megjelenésük szerint: luxus igények anyagi szellemi Mennyiségi szempontból, kielégíthetőség szerint: teljes szükséglet tényleges (effektív) lappangó (látens) egy adott időben kielégítésre váró igények összessége amelyek a gazdasági fejlettség adott szintjén kielégíthetők amelyek a gazdasági fejlettség adott szintjén nem kielégíthetők, bár reális igényeket jelentenek Szükségletek kielégítésére szolgálnak: a javak a szolgáltatások Szükségleti síkok: 12345- az önmegvalósítást célozza elismerésre, az ember tevékenységének mások általi tiszteletre irányulnak másokkal, más emberekkel való kapcsolatokból keletkeznek az alapvető szükségletek kielégítése a jövőben is biztosított legyen éhség, szomjúság, az öltözködés és a lakás szükséglete Önmegvalósítás Megbecsülés Közösségi Biztonsági Lét Javak, jószágok: Azok a dolgok, szolgáltatások, amelyek

segítségével szükségleteink kielégíthetők. Csoportjai: Gazdasági javak: Szabad javak: Termelési javak: Munkával kell előállítani. Korlátlan pl. a napfény, a levegő, a víz A termelés: anyagi javak előállítása, eredménye: a termék. - munkatárgyak:; munkaeszközök Javak megkülönböztetése: termelési munkatárgyak és munkaeszközök(termelés eszközei) fogyasztási gazdasági javak szabad javak gazdasági javak Javak szabad javak anyagi javak nem anyagi javak fogyasztási javak beruházási javak │ szolgáltatások jogok,jogosultságok Szolgáltatások: Fogalma: olyan tevékenység, amely valamilyen (termelési és/vagy fogyasztási) szükségletet közvetlenül, mint tevékenységet elégít ki, már meglévő javak, erőforrások felhasználásával, átalakításával, funkcióképesebbé tételével, de közben új jószág nem keletkezik. Szolgáltatások lehetnek: termelő nem termelő Jellemzői: - számbavétele nem

számszerűsíthető - kezdetének időbeli egybeesése - fogyasztó jelenléte - helyhez kötött - gyorsabb ütemű fejlődés - határelmosódás Fajtái: - ágazati osztályozás szerinti csoportok dologra- és személyekre irányuló anyagi és nem anyagi termelő- és nem termelő egyénileg- és kollektíven- igénybe vehető, nyújtható piacosítható- és nem piacosítható (árú és nem áruszolgáltatás) hosszú ideig, megvalósítható ismétlődő és egyszeri Termelési tényezők: a javak és szolgáltatások során felhasznált gazdasági erőforrások Tényezők: Csoportjai: a vállalkozás termékeivel kapcsolatban a jelentkező piaci lehetőségek a vállalattermelési lehetőségei 1) Elsődleges / természet által adottak és csak részben pótolhatók/ Pl.: munkaerő – ember természeti erőforrás – szabadon rendelkezésre álló 2) Másodlagos vagy származtatott / valamilyen termelési folyamat révén / Pl.: tőke – inputként vállalkozó –

összeszervezi a többi termelési tényezőt információ – újdonság A termelési tényezőknek és tulajdonosaiknak a tényezőkkel előállított hozamból viselt szerepük arányában részesedniük kell. Pl. tőke – kamatjövedelem, vállalat tulajdonos – nyereség, munka – bérjövedelem A termelési tényezők másképp: Fő csoportjai 1./ a természet 2./ a munka 3./ a tőke: 4./ a vállalkozó, a vállalkozás 5./ az információ Rövid jellemzésük - a föld termőképességeivel és kincseivel együtt - a gazdaság és az egész emberi lét általános alapja - a termelés helyszíne - eredeti,, elsődleges és legáltalánosabb termelési tényező - A munkaerő kifejtése, működésének eredménye - mozgásba hozza a termelési tényezők reálalakjait - szellemi és fizikai formája, s azon belül számtalan változata van - a munkamegosztás rendszerében létezik - ez is eredeti, elsődleges termelési tényező -reál javak (termelőeszközök:

gép, épület,nyersanyag stb.) és monetáris (pénz, értékpapír, követelés) formájában létezik - működése során összefonódik a többi tényezővel reál és érték alakjában egyaránt - saját jövedelemhozamából képződik és más tényezők jövedelmének felhalmozására szánt része is tőkévé válik; jövedelem-forrás is - másodlagos, termelt termelési tényező - sajátos helyzetű termelési tényező- a modern társadalomban- se a munka, se a tőke tényezőbe nem olvasztható be, de mindkét tényező bizonyos vonásait magában egyesíti - szerepe az összes többi tényező egységbe szervezése, optimális működésük előmozdítása - a modern kor szintén sajátos tényezője; bizonytalanság és kockázatcsökkentő - minden tényező hatékony működésének önálló segítője - kiegészíti a döntéshozók ismereteit - ráfordítás igényes, újratermelendő (nagy része folyamatosan cserélődik) - jelentős része szigorúan üzleti

titok A termelés sokoldalú folyamat, amelyben döntő szerepük van a munkafolyamatoknak: A munkafolyamat szakaszai Tervezés Szervezés Munkavégzés Ellenőrzés Szabályozás előkészítés folyamata eszközök, munkatársak megvá teendők ellátása hibák elkerülése tapasztalatok visszacsatolása Az erőforrások (mikro ökonómia szerinti) csoportosítása: Erőforrások fajtái Természeti erőforrások Összetevői Rövid jellemzésük Víz, föld, föld kincsei Munkaerő Munkaképes emberek Tőke javak Termelési eszközök Vállalkozó A munkatervezési, szervezési, ellenőrzési, szabályozási funkcióit ellátó személy. Elektronikus eszközök és a hozzákapcsolódó módszerek korlátlanul áll rendelkezésre (víz, levegő) megújítható (föld, erdő) nem megújítható (a föld méhének kincsei: ércek, gáz, olaj) Munkaképes emberek fizikai és szellemi képességének összessége. Megújítható erőforrás. Termelő berendezések,

gépek, amelyek révén a transzformáció (átalakítás) megtörténhet. Munkamegosztásban a termelési eszközök összekapcsolását végzi a munkaerővel és a természeti erőforrásokkal. Információ Az Egységes Európai Okmány előírja az UNIÓ területén az egységes piac megteremtését 4 alapszabadság: 1. Az áruk szabad mozgása (mennyiségi korlát nélkül) 2. Személyek szabad mozgása (letelepedési szabadság, munkavállalás) az EU-tagállamok egy 2+3+2 éves rendszerben korlátozhatják az új tagok munkavállalóinak szabad mozgását. Igazi korlátozásra csak az első két évben, és főként Ausztriában és Németországban kell számítani 3. Szolgáltatások szabad nyújtása (székhely és telephely áthelyezés más tagállamba). 4. Tőke szabad áramlása (tilos a tőke áramlásának bármilyen korlátozása). - az unióban szabadon végezhető mindenfajta deviza- és valutaügylet A 4 alapszabadság hatása: - állami támogatás korlátozása

(bármilyen tagállami támogatás korlátozza a versenyt a közös piacon) - állami vállalatok támogatásának korlátozása (a tagállamok nem folytathatnak olyan gyakorlatot, amelyek kedvezményezik az állami vállalatokat a magánvállalatokkal szemben.) 3.tétel A) Határozza meg az újratermelés fogalmát, szféráit, mutassa be tartalmát és formáit! Határozza meg a nemzetgazdasági teljesítmény alapkategóriáit, mérésüket és összefüggéseiket! Újratermelés fogalma: a gazdasági folyamatok összessége. Minden termelés újratermelés, a termelés folyamatos megismétlése. Értelme és általános célja a szükségletek kielégítése. Újratermelés nélkül nem lehetne a fogyasztást sem megismételni, és a társadalmi létet fenntartani. A társadalmi újratermelés a gazdasági folyamatok összessége A társadalmi újratermelés négy mozzanata: Termelés Elosztás Fogyasztás Csere (forgalom) Az újratermelés tartalma: - anyagi javak

(termelési eszközök és fogyasztási cikkek) munkaerő (szellemi és fizikai) gazdasági viszonyok (munkamegosztás, tulajdonviszonyok) szükségletek újratermelése egyenként és együttesen A nemzetgazdaság működése mindig kettős formában valósul meg: - reálfolyamatokként - érték és azt kifejező pénzfolyamatokként. Az árugazdaság tehát mindig reál és monetáris egyszerre. Az újratermelés formái: Egyszerű: A termelés azonos szintű megismétlése. Szűkített: A termelés az adott évben mennyiségileg kisebb. Részlegesen szűkített: Bizonyos ágak, vagy gazdasági alapegységek egy-egy része, termékcsoportok tekintetében észlelhető. Bővített: A termelés mennyisége növekszik Az újratermelés formái vállalati, ágazati, nemzetgazdasági szinten egyszerre megtalálhatóak. Ha a nemzetgazdaság egészében a szűkített újratermelés hatalmasodik el adott évben, akkor ezt gazdasági válság időszakának nevezzük. Az egyes formák

arányai olyanok, hogy a termelés és fogyasztás folyamatosan bővül. Nemzetgazdaság teljesítménye: Az ország gazdasági teljesítménye hosszú távon a nemzetgazdaság fő folyamatainak alakulásától függ - gazdasági növekedés ütemétől foglalkoztatottság mértékének és a munka termelékenységének a pénz vásárlóértékének szilárdsága Funkció zavarai és okai: - a gazdasági növekedés lelassulása a gazdasági növekedés lelassulása majd stagnálása a termelés csökkenése munkanélküliség infláció Makrogazdasági teljesítménymutatók: 1. A gazdasági kategóriák lehetnek: - időszakra változást kifejezőek: FLOW - állapotot kifejezőek: egy időpontra STOCK A legátfogóbb STOCK kategória: a nemzeti vagyon kategóriája. A nemzeti vagyon a munka eredményeképpen halmozódik fel. A nemzeti vagyon fő részei: felhalmozott termelő vagyon: tárgyi eszközökből és forgóeszközökből áll nem anyagi szféra felhalmozott vagyona:

nem termelő (pl. lakóházak) tartós használati cikkek: nyaraló, gépkocsi, ház, lakás, értékpapír stb bevont természeti erőforrások: termőföld, erdők monetáris készletek: arany-, konvertibilis valuta és devizatartalékok stb Fontos szerepe van az infrastruktúrának. Ez a nemzeti vagyonnak, illetve a hozzá tartozó eszközöknek az a része, amely az újratermelési folyamatban közvetlenül nem aktívan vesz részt, de azt kiszolgálja, megteremti az újratermeléshez szükséges feltételeket. 2. A teljesítményt kifejező mutatók lehetnek: bruttó típusúak: a teljesítményt az anyagi ráfordítások figyelembe vételével állapítják meg. Halmozódást tartalmaznak, mert ugyanazt a ráfordítást többször veszik számba nettó típusúak: az összráfordításból csak a termelési tényezők tiszta, új eredményét tartalmazzák. Termelői infrastruktúra: biztosítják az adott területen a termelő vállalatok létesítéséhez és

működéséhez szükséges feltételeket. Humán infrastruktúra: azok a létesítmények, amelyek egy adott terület lakosságának életfeltételei és így a munkaerő újratermelése szempontjából is szükséges szolgáltatásokat biztosítják. A nemzetgazdasági (alapvető) teljesítménykategóriák és összefüggéseik: megnevez l. Bruttó hazai 2. bruttó nemzeti 3. nettó hazai ése termék jövedelem termék Szövegese n fogalmazv a a) a bruttó kibocsátás értéke csökkentve a folyó (termelő felhasználással) b) az új érték és az amortizáció együttes összege képlettel c) a bruttó nemzeti jövedelem, csökkentve az országba be- és kiáramló tényezőövedelmek egyenlegével a) GDP=GO-Cf b) GDP=I+Ca c) GDP=GNI(Iem-Iex) 4. nettó nemzeti jövedelem a) a bruttó a) a bruttó hazai a) a bruttó hazai termék növelve az nemzeti termék értéke országba be és csökkentve az évi jövedelem kiáramló csökkentve az amortizációval amortizációval

tényezőjövedelmek egyenlegével b) a nettó nemzeti b) a nettó jövedelem b) a nettó csökkentve a be- hazai termék növelve a ki- és nemzeti jövedelem és kiáramló beáramló tényező növelve az évi tényező amortizáció értékével jövedelmek jövedelmek egyenlegével egyenlegével c) az ország állampolgárai által c) az új elsődleges adott évben realizált jövedelmek összes elsődleges összege jövedelem a) GNI=GDP+-(Iem- a) NDP=GDP-Ca a) NNI=GNI-Ca Iex) b) NDP=NNI-b) NNI=NDP+b) GNI=NNI+Ca (Iem-Iex) (Iem-Iex) c) (Iem-Iex) c) (Iem-Iex) Folyó termelő felhasználás Cf Éves amortizáció Ca Hazai tényező jövedelem Ie Országba beáramló tényezők jövedelem Országból kiáramló tényező jövedelem Bruttó kibocsátás - Egy év alatt előállított összes terméket és szolgáltatás foglalja magában Iem Iex GO Bruttó hazai termék - Termékek és szolgáltatások értéke, az országon belül további feldolgozásnak nem tárgyai GDP

Nettó hazai termék - Az összes új termék és nyújtott szolgáltatás értékét foglalja magában NDP Bruttó nemzeti jövedelem - A bruttó hazai terméket GNI GO – ( Ca + I ) GO – GDP GO – ( Ca + I ) GDP – I GO – ( Cf + Ca ) GDP – Ca GNI – GDP + Iex GDP – GNI + Iem GO=Cf + Ca + I GDP + Cf GDP=GO – Cf GDP=Ca+I NDP + I GO – ( Cf + Ca ) NDP=GDP – Ca NDP=I GNI=GDP + ( Iem – csökkentik az országból kiutalt jövedelemmel és növelik az országba határon kívülről beutalt jövedelemmel. Nettó nemzeti jövedelem - Csupán az amortizációs alappal kisebb a bruttó nemzeti jövedelemnél. NNI Iex ) GNI=Ca+I+(Im-Ix) NNI=GNI-Ca NNI=I+(Im-IxI NNI=NDP + (Im–Iex) Alapkategóriák/Mutatószámok: Bruttó kibocsátás - termelői fogyasztás Bruttó termék – amortizáció = Nettó Hazai termék + belföldiek külföldről kapott elsődleges jövedelme - külföldiek belföldön kapott elsődleges jövedelme Bruttó Nemzeti Jövedelem –

amortizáció = Nettó Nemzeti Jövedelem + külföldről kapott transzferek - külföldre utalt transzferek Bruttó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem – amortizáció = Nettó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem 1. Bruttó kibocsátás: Legátfogóbb, országban 1 év alatt előállított összes terméket/szolgáltatást magában foglalja. tagolása: - folyó termelő felhasználás - amortizációs alap - új érték 2. Bruttó Hazai Termék – GDP /Gross Domestic Produkt/: Az országban adott évben előállított, végső fogyasztásra szánt termékek/szolgáltatások összértéke. jövedelemoldalról nézve: országban adott évben realizált bruttó jövedelem kibocsátás folyóáron számított összege reálérték = ------------------------------------------------kiinduló évhez viszonyított árindex nominál érték = adott év × aktuális ár 3. Nettó Hazai Termék – NDP /Net Domestic Product/: GDP – amortizáció jövedelemoldalról nézve: új

elsődleges jövedelmek összege 4. Bruttó Nemzeti Jövedelem – GNI /Gross National Income/: Az ország állampolgárai által adott évben realizált összes elsődleges jövedelem. 5. Nettó Nemzeti Jövedelem – NNI /Net National Income/: GNI – amortizáció 6. Bruttó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem – GNDI /Gross National Disposable Income/: Az ország állampolgárai által adott évben végső felhasználásra fordítható összes bruttó jövedelem. 7. Nettó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem – NNDI /Net National Disposable Income/: GNDI – amortizáció 4.tétel A) Ismertesse a gazdasági egyensúly és a gazdasági növekedés fogalmát! Mutasson rá összefüggéseik alakulásának jellemzőire a nemzetgazdaságunkban, és a külgazdasági kapcsolatainkban! Gazdasági egyensúly Fogalma: Gazdasági egyensúlyon legáltalánosabban és legátfogóbban a társadalmi újratermelés két szélső pólusát: Termelés és fogyasztás egymásnak

való megfelelését értjük a termelés volumene és összetétele, valamint a fogyasztás volumene és szerkezete Jelentése: nagyjából azonosan alakul és így tudja kielégíteni a termelés és fogyasztást. Kettős jellege: reálegyensúly Pénzügyi, monetáris egyensúly A termelés és a. fogyasztás egymásnak való megfelelését értjük A termelés és a fogyasztás nagyjából azonosan alakul, és így tudja kielégíteni a termelés a fogyasztást. Az egyensúly, vagy annak hiánya, az egyensúlytalanság a piacon jelentkezik, a kereslet és a kínálat viszonyában. További egyensúlyra bontható: - 1. 2. termelési javak termelése és a termelő fogyasztás egyensúlya fogyasztási javak termelése és a személyes fogyasztás egyensúlya Az egyensúly vagy annak hiánya az egyensúlytalanság a piacon jelentkezik, a kereslet és kínálat viszonyában, egyensúlyában vagy egyensúlytalanságában. Az állam biztosíthatja a gazdasági egyensúlyt.

Alapvető célok: az árak stabilitása a teljes foglalkoztatás külgazdasági egyensúly gazdasági növekedés Külgazdasági egyensúly: Külkereskedelmi mérleg Fizetési mérleg Általános gazdasági egyensúly-hiány: számtalan érezhető megnyilvánulása van. Jelentkezik a különböző fő gazdasági folyamatokban, funkciózavarral A gazdasági növekedés megtorpanása, növekedés elmaradása Visszaesés egyes területeken A növekedés túlzott nekilendülése (előre szaladása) Más területeken a hiány és bőség (eladhatatlanság) egyidejű léte Ez a társadalmi erőforrások kihasználatlansága és pazarlása Pénzügyi területen: Az infláció megjelenése és növekedése is egyensúlyi problémát takar Foglalkoztatás hiánya (munkanélküliség kialakulása) Ingadozások lényege: A piacon a kereslet-kínálat egymáshoz való viszonyának folytonos, apró változásai és ezzel összefüggő árváltozásain keresztül megvalósuló egyensúlyt

jelent Az egyensúlytalanság megjelenési formái Az egyensúly-hiány átfogó tükröződése a külkereskedelmi mérleg és a fizetési mérleg. A kereslet-kínálat egymáshoz való viszonyának folytonos változásai, és ezzel összefüggő árváltozásain keresztül megvalósuló egyensúlyt jelent. Az egyensúly vesztés megjelenési formái: 1. Infláció (pénzromlás) Fajtái: - kúszó - vágtató- Hiper: gazdasági összeomlás 2. Defláció (visszafogás) Következménye: a termelés korlátozása, dolgozók elbocsátása, jövedelemcsökkenés. 3. Konjunktúraciklus (hullámzás, váltakozás) Periodikusan (visszatérően) ismétlődő szakaszai vannak:- pangás - növekedés (expanzió) A pangás jellemző következménye a munkanélküliség. Munkanélküliség típusai: - átmeneti (idényjellegű): mezőgazdasági, idegenforgalom - ciklikus (visszatérő) - strukturális (szerkezeti): csak egyes ágazatokban! A munkanélküliség mutatószáma: a

munkanélküliségi ráta= munkanélküliek száma/ aktív népesség száma A munkanélküliséget kezelni lehet, és kell: - munkanélküli ellátások biztosításával - átképzésekkel, támogatásokkal - közmunkával, közhasznú munkával - új munkahelyek létesítésével A gazdasági növekedés: Fogalma: A gazdasági növekedésen a gazdaság kiszélesedését, a javak és szolgáltatások mennyiségi bővülését értjük. Hozzátartozik még: - a fejlődés, a minőség strukturális átalakulása - termékek és szolgáltatások minőségének javulása - gazdaság korszerűsítése - strukturális átalakulás - modernizálódás Növekedés mutatószámai: Változatlan áras Nettó típusú Félbruttó típusú Növekedés alakulása: Termelésben felhasznált elven Tárgyiasult munkaráfordítások mennyiségétől és minőségétől A technikai fejlődéstől sebessége, növekedése, forrása Az élet általános emberi minőségének javulása is A

gazdaságirányítás eszközei: költségvetés: (kormányzati kiadások és adóztatás) pénzügyi (monetáris) politika: befolyásolja a kamatlábakat és a hitelfelvételt jövedelempolitika: (ár-és bérdöntések) kereskedelem, külkereskedelem befolyásolása: beavatkozás vámokba, exportkvótákba, importba stb. - munkaráfordítások mennyiségétől és minőségétől, hatékonyságának alakulásától. a termelő-berendezések korszerűsödésétől, hatékonyságától a munkaerő szakképzettségi színvonalának emelkedésétől a munkaszervezés tökéletesedésétől Külkereskedelmi forgalom: Fogalma: export-import alakulása Fizetési mérleg: az állam támogatási rendszere. A fizetési mérleg alakulása fontos információt jelent a vállalkozók számára. A hazai költségvetés vonzatában is 5.tétel A) Határozza meg a foglalkoztatás, a munkanélküliség és az infláció fogalmát! Mutasson rá azok okaira, ismertesse formáikat,

alakulásukat és mai jellemzőiket hazánkban! Foglalkoztatás: Munkaképes korú lakosság megoszlik aktív és inaktív lakosságra. Aktív: megjelenik a piacon és akar munkát vállalni Inaktív: nem jelenik meg. (kismamák, tanulók, nyugdíjasok) A munkaképes népesség szegmensei: Munkaképesség Aktívak Foglalkoztatottak Munkanélküliek Inaktívak Munkanélküliség: Fogalma: Munkanélküliségen az értendő, hogy a munkaképes korú lakosságnak az a része, akik nem dolgoznak, de akarnak dolgozni, keresnek is munkát, de nem találnak munkahelyet. Okai: Az árupiaci kereslet elégtelensége Struktúraváltozások (felesleg-hiány bizonyos területeken) A technológiai fejlődés Reálbérek kiharcolt emelkedése ( bér meghaladja a termelést) Demográfiai tényezők (ki- és beáramló munkaerő aránya) Önkéntes munkanélküliség Kényszerű munkanélküliség (súrlódásos – munkahelyi feszültségből adódó) Munkapiac egyenetlensége.

Munkanélküliséget befolyásoló tényezők: - demográfiai adatok, - lakosság egészségi állapota - általános kulturális színvonal - technikai fejlődés Munkanélküliség formái: 1. 2. 3. 4. 5. konjunkturális: iparág leáldozóban, bányászat, nehézipar technológiai: technika fejlődik, nincs szükség az emberi munkaerőre strukturális: szerkezetében tér el egymástól a munka kereslete és kínálata fikciós / súrlódásos: munkahely illetve lakhely változásához kötött önkéntes: eltartanak 6. kényszerűségi: keresi, de nem kap munkát Infláció: Fogalma: A tartós és jelentős mértékű árszínvonal-emelkedést értjük. Infláció ellentéte a defláció ami tartós árszínvonal csökkenést jelent. Mértéke: Kúszó infláció : az árak több éven keresztül tartó lassú emelkedése 10 % alatt Vágtató infláció: az árak növekedése már 2 számjegyű 20-30% kezelhető még Hiper infláció: 100 % fölötti árszínvonal

növekedés-nem kezelhető-új pénzreform! Az árszínvonal növekedése, kifejezhető abszolút módon és relatív formában. két egymást követő időszak árszínvonalának a különbsége az abszolút különbségének és az első időszak árszínvonalának a hányadosa. Inflációs ráta: Abszolút: Relatív: Árszínvonal tartós növekedése. Fajtái: 1. Keresleti infláció: Makró elemei nem megfelelőek, árszínvonal emelkedése inflációt gerjeszt, megnő a vásárlói kereslet, megnőhet a beruházási kereslet. Fogyasztási függvény C C (fogyasztás) C0 (autonóm fogyasztás) Y (jövedelem) 2. Költséginfláció: Vállalati szféra ugyanolyan kereslet mellett kevesebbet termel. Vállalati költséget (bér) akarja áthárítani a fogyasztóra. Ár-Bér spirál: A pénzbér és az árszínvonal emelkedésének egymást erősítő folyamata. nő az árszínvonal növekednek a pénzbérek csökken a munkakereslet csökken a foglalkoztatottság csökken a

kibocsátás túlkereslet alakul ki Az infláció hatásai és szenvedő alanyai: Fix pénzjövedelemmel rendelkezőkre: reáljövedelem csökken árak növekednek Hitelezők: a nyújtott kölcsönt alacsonyabb vásárlóerővel rendelkező pénzt kap vissza Pénzüket megtakarítók: csökken a megtakarított pénz vásárlóereje Az infláció haszonélvezői: Rugalmas pénzjövedelemmel rendelkező csoport adósok, spekulánsok Mai jellemzőik hazánkban: Túlzott áremelkedés = pénzelértéktelenedés Növekvő pénzforgalmi sebesség Hátrányok a hiszékenyek, a takarékoskodók, a fix fizetésűek és a nyugdíjasok számára A fiskális és a monetáris politika hatásai: Célja: az állami kiadások és bevételek nagyságának és összetételének alakítása a kibocsátás és a foglalkoztatás kívánt szintjének elérése érdekében. Szufficit: ha a bevétel több mint a kiadás Deficit: ha bevétel kevesebb, mint a kiadás hitel felvételt vesz fel az

állam 6.tétel A) Elemezze a piacot (fogalmát, fajtáit és kategóriáinak kölcsönhatását) mint alapvető gazdaságszabályozó mechanizmust és az államgazdasági szerepét a magántulajdonosi vegyes gazdaságban! Piac: A piac fogalma: A piaci szereplőket- eladókat, vevőket, fogyasztókat,- és a közöttük fennálló kapcsolatokat, működési elveket foglalja magában. A tényleges és potenciális vevők és eladók illetve azok cserekapcsolatainak rendszere. Keresletkínálat találkozási helye Megkülönböztetünk: Termelési tényezők piacát Fogyasztási cikkek piacát tőke, pénz, munkapiac Fajtái: 1. Tiszta verseny: Az eladók száma sok, a termékek differenciálatlanok és tökéletesen helyettesíthetők egymással. Marketing jelentősége minimális, az árakat nem képesek befolyásolni. pl: őstermelő 2. Monopolisztikus verseny: Az eladók száma kevesebb, kínált termék differenciált és helyettesíthető. Árpolitikája tudatos, némi

ármegegyezés is előfordul 3. Oligopólium: Néhány eladó, termékük differenciált és helyettesíthető. Árpolitikájuk tudatos, gyakori az ármegegyezés. Piacra lépés nehéz, marketing szerepe jelentős. pl: mobilszolgáltatók 4. Tiszta monopólium: Egy eladó, terméke egyedi és nem helyettesíthető, ármeghatározó, marketing szerepe kismértékű. pl: posta A piac (forgalom) főkategóriái: A piac mérete: Kereslet Kínálat Ár Jövedelem Verseny (eladók versenye főleg) Egy adott termékből vagy szolgáltatásból megfigyelhető paci felvevőképesség mérőszámát értjük. 1./ 2./ 3./ piacpotenciál piacvolumen piacrészesedés Ezek legszorosabb összefüggésben vannak egymással, egymás alakulására kölcsönösen hatnak, de a különböző piacokon némi eltéréssel. Ha az első négy kategória bármelyike változik adott időszakban az előzőhöz képest, a többi is és egymás közti mennyiségi viszonyuk is változik. Fő tendencia a

kínálat igazodása a kereslethez a jövedelem emelésének érdekében. S ennek útja a vásárlóerő minél nagyobb hányadának megszerzés a versenytársak elől. Keresleti függvény Kínálati függvény P P (ár) S (ár) (kínálat) D (fogyasztói szokás megváltozása) D Q (fogyasztás) Q (fogysztás) Marshall- kereszt P S túlkínálat ------------------------------------. egyensúlyi pont ------------------------------------túlkereslet Vevőtípusok szerint négy piactípust különböztetünk meg: Fogyasztói piac Viszonteladói (közvetítői) piac Termelői (ipari felhasználói) piac Közületi (állami) vásárlások piaca Piactíp usok Fogyas ztói piac A vásárlás tárgya Tartós és nem tartós fogyasztási cikkek Termel Nyersanyagok, ői piac félkész termékek, berendezések Közvet Tartós és nem tartós fogyasztási ítői cikkek piac A vásárlás célja Döntéshozó a Vásárlásnál Szükségletek kielégítése, Egyén, csoport

hasznosíthatóság, egyéb (család) motívum Nyereségmaximalizálás kedvező vételek révén, számos részcél Nyereségmaximalizálás kedvező szortiment kialakításával vagy kedvező vételárakkal Állami Beruházási javak, Állampolgárok szociális bevásá gépek, komplett igényeinek kielégítése rlások berendezések, piaca komplex Csoport (bevásárló részleg) Egyén, csoport (bevásárló részleg) Csoport (bevásárló iroda) A vásárlási, döntési folyamat Terméktől függően impulzus vagy rutinvásárlás, valódi döntési folyamat Kollektív döntési folyamat (vállalati célok) Komplex döntési folyamat (vállalati célok és meghatározó tárgyalási folyamatok) Kollektív döntési folyamat (költségvetés orientált magatartás) rendszerek A fogyasztói piac szegmentálásának alapváltozói: Csopor Területei t Változó Lakóhely típusa k Tájegység Település mérete Népsűrűség Éghajlat Földfelszín Demográfiai

Társadalmigazdasági Életkor Foglalkozás Nem Iskolai végzettség Családnagyság Jövedelem Családi Életmód életciklus Társadalmi réteg Nemzetiség Lakás-viszony Vallás Tulajdon viszony Magatartási Termékhasználat Márkahűség Személyiség-jegyek Árérzékenység Vásárlás célja Fogyasztási volumen Államgazdasági szerepe: 3 területen mutatkozik meg: 1. Az állami gazdaságpolitika és megvalósítását szolgáló eszköztára 2. A nemzetgazdaság zavartalan működéséhez és fejlődéséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése 3. A vállalati szférában, a piacon való részvétel saját vállalataival Az állami gazdaságpolitika és eszköztárának átfogó cél megvalósítása: a) A nemzetgazdaság stabilitásának biztosítása b) Az erőforrások elosztásának befolyásolása c) A jövedelemelosztás szabályozása Gazdaságpolitika: Részint a piacra gyakorolt befolyással és hatáson keresztül, részint a piacon kívüli tevékenység

révén valósul meg. Minden adott időszaknak megvan a maga konkrét gazdaságpolitikája és ehhez alkalmazott állami szabályozórendszer. Az állami gazdaságpolitika a makrogazdaság helyzetétől függően két fő irányú lehet: 1) a gazdasági életet serkentő, terjeszkedő expanzív gazdaságpolitika 2) egy visszafogó, a gazdasági élet menetét mérséklő restriktív gazdaságpolitika Mindkettő a piaci kereslet vagy / és kínálat befolyásolásával történhet, főleg a forgalomban lévő pénz mennyiségének változásán keresztül. A forgalomban lévő pénz megnövekedett mennyisége keresletélénkítő, míg csökkenése keresletmérséklő! 7.tétel A) Határozza meg az üzleti vállalkozás fogalmát, ismertesse célrendszerét, társadalmi küldetését, működési körét és összefüggésüket! Vázolja a multinacionális világcégek beáramlásának és működésének főbb hatásait nemzetgazdaságunkban! Üzleti vállalkozás: Fogalma: Olyan

emberi tevékenység, melynek alapvető célja fogyasztói igények kielégítése, nyereség elérésével. (A vállalat a jogi személyiséggel bíró vállalkozás szervezeti kerete) Lényege: alapvetően az önálló tőke és a munka befektetés, - amellyel – adott piaci verseny keretei között – a vállalkozó kockázatot vállal a gazdasági haszon reményében. Előnye: 1/ Nyereség (profi) 2/ Önállóság 3/ Kielégítő életstílus - viszonylagos önállóság - saját jogok - profitorientált - valóságos piacon működik - a vállalkozó a tőkéjét fekteti be haszon reményében Hátrányai: 1/ kemény munka 2/ kudarc lehetséges 3./ sok energia szükséges a vállalkozó részéről emberileg Jellemzői: - az előbbre jutás vágya hajlandóság kockáztatásra önbizalom a kiút keresése Célrendszere: - jövedelmezőség, profit vagyon megtartása növekedés, fejlődés piaci pozíciók megtartása, javítása - korszerűsödés és termelékenység

növelése - fizetőképesség, likviditás - fizikai és pénzügyi források megszerzése - vezetői külön célok Társadalmi küldetése: A vállalat alapvető céljának konkrét értelmezése. Meghatározza a működési kört, a belső működés és az érintettekkel való kapcsolatok alapelveit. Működési köre: A stratégiai tervezés keretében elemezni kell a meglévő működési kört, majd ki kell alakítani a vállalkozás jövőbeni működési körét. A vállalati stratégia tervezése során a működési kört általában stratégiai üzleti egységekre bontva célszerű vizsgálni. A stratégiai üzleti egység a vállalaton belül viszonylag elkülönülő üzleti terület, amely meghatározott termék6piac kombinációját képvisel. A stratégiai üzleti egység általános jellemzője, hogy versenyhelyzete, eredményességet önmagában is értékelhető. Multinacionális világcégek hatásai nemzetgazdaságunkban: A rendszerváltás után, de főleg

kereskedelemben (bevásárlóközpontok) A nemzetgazdaságra kettős hatást gyakorolnak: 1) Nagymértékű tőkebeáramlás, munkahely teremtése (nem nyugat európai bérekkel!) Új nálunk eddig szokatlan gazdasági és kereskedői szemlélet megjelenése. 2) Mivel adókedvezményt kapnak, csak meghatározott ideig kifizetődő a működésük. A megszerzett profitot kiviszik az országból. A hazai kiskereskedelem szétesik, ezzel munkalehetőség szűnik meg Nemzetközi vállalatok A sikeres stratégiájának 4 csoportja: Megnevezés Rövid jellemzői 1/ magas műszaki-technológiai színvonalú és A szakértelem és technológia hatékonyan export dinamikus vállalati fejlődésre épülő képes. Erős kutatási, fejlesztési program és új termék rendszeres megjelenése, valamint a hozzá szükséges jelentős pénzügyi háttér megléte. 2/ átlagos technológiai színvonalra és ennek Technológiai színvonal lassú változása. egyszeri eladására épülő Fejlesztés

nem jellemző. 3/ kiemelkedő vezetési technológiára és jó Főleg a nem tartós fogyasztási cikkek piacán. menedzsmentre épülő Erősen terjeszkedő vállalatok. 4/ az erőforrások árkülönbözetére (költség Olcsó nyersanyag- és olcsó munkaerő helyéhez előnyökre) épített települő vállalatokat feltételez. Stratégiai szövetségeinek 3 alapformája: 1/ Horizontális a) Résztvevői: 2/ Vertikális a) résztvevői: azonos piacon lévő potenciális versenytársak összefüggő termelési, elosztási folyalegkülönbözőbb területen mat más-más szegmenseiben működők működők b) az együttműködés okai, tárgya: b) az együttműködés tárgya: - termelés előtti kutatás, fejlesztés - kutatási eredmények piacra vitelének feltételei - információs-aszimmetria hátrányok csökkentése vagy elkerülése - cégek vertikális integrációjának behelyettesítése - erőforrás függőség problémáinak csökkentése a vertikális lánc

tagjai közt. 3/ vegyes a) résztvevői: b)az együttműködés tárgya vertikális és horizontális stratégiai szövetségek egyes céljai valamilyen arányban - egy-egy sajátos stratégiai probléma megoldása Stratégiai szövetségeinek jellemzői: Általánosan konkrétan Elsősorban nagyvállalatok között gyorsan terjedőek a) főleg hosszú távra szólóak, a piaci lehetőségek kihasználására irányulnak b) kutatásigényes területek beruházásainak megosztására képződnek c) az elért eredményekből való részesedésre vonatkoznak 8.tétel A) Mutassa be az egyéni vállalkozás alapításának, működésének jellemzőit és megszűnésének lehetséges okait! Hasonlítsa össze a közkereseti és a betéti társaságot (azonosságok és különbségek)! Egyéni vállalkozás: Vállalkozói igazolvány birtokában lehet folytatni, tipikus formái a kisvállalkozásoknak. Alapítása: Elsősorban a belföldi természetes személyek jogosultak.

Mellettük azonban a devizajogszabályok szerint külföldinek minősülő külföldi állampolgárok is alapíthatnak egyéni vállalkozást, ha külön törvény rendelkezései értelmében önálló vállalkozóként gazdasági célú letelepedésre jogosultak. Működésének jellemzői:         a vállalkozónak a vállalkozásban személyesen kell közreműködnie a tevékenység megkezdésének feltétele a vállalkozói igazolvány megléte székhelye egy lehet, a tevékenységet több telephelyen/fióktelepen folytathatja engedélyköteles tevékenység csak a szükséges okmány birtokában végezhető képesítéshez kötött tevékenység folytatásához az előírt szakképesítéssel rendelkező személy léte kell a vállalkozásban cégtáblán jelezni kell a működést a tevékenység szüneteltethető működése az Etv.-ben meghatározottak szerint jegyzői kontroll alatt áll  vállalkozói tevékenységéből, folyatásából eredő

kötelezettségekért, azok teljesítéséért teljes vagyonával felel  a vállalkozásban foglalkoztatható alkalmazottak száma korlátlan  kérhetik a cégjegyzékbe való felvételét Előnyei: - nem kell cégbíróságon bejegyeztetni (kivéve, ha egyéni cégként kéri) nincs kötelezően előírt induló tőkenagyság a vállalkozó szabadon hozhatja meg döntéseit minden eredmény a tulajdonost gazdagítja a vállalkozó a veszteséget kiegyenlítheti jövőbeli bevétele vagy egyéb jövedelme terhére Hátrányai: - a vállalkozó személyesen felel tartozásaiért - a pótlólagos források megszerzésének lehetőségei korlátozottak nehezebb hitelhez jutnia gyakran tapasztalható a megfelelő előképzettség, tapasztalat hiánya Megszűnésének lehetséges okai: Tevékenység gyakorlási joga    az egyéni vállalkozó igazolványát visszaadja az igazolványt a körzet központi jegyző a meghatározott okok fennállása esetén

visszavonja az egyéni vállalkozó meghal, vagy cselekvőképességét elveszti, kivéve: ha vállalkozói tevékenységét özvegye vagy örököse; cselekvőképességének elvesztése esetén pedig az egyéni vállalkozó nevében és javára törvényes képviselője folytatja. Vissza kell vonni az igazolványt:    olyan körülmény, ami az igazolvány kiadását kizárná a működéshez szükséges, Etv-ben vagy más jogszabályban előírt követelményeknek nem felel meg adó, illetve vám megfizetésére irányuló kötelezettségeit az illetékes hatóság felhívásra sem tesz eleget azonosság különbség KKT - Társasági szerződéssel jön létre - Alapításához minimum 2 személy szükséges. - vonatkozó szabályok egyformán érvényesek - taggyűlés - nem jogi személyiségű a társaság BT - Társasági szerződéssel jön létre - Alapításához minimum 2 személy szükséges. - vonatkozó szabályok egyformán érvényesek - taggyűlés -

nem jogi személyiségű a társaság - korlátlan és egyetemleges felelősség - a társaság minden tagja jogosult az üzletvezetésre - megbízott vezető, akkor a többi nem vezetheti az üzletet - azonos szavazati jogok - kötelezettségek a közös vagyon után a tagoké is kell hozzá - megszűnési okok: ha nem tesznek eleget a hozzájáruláshoz;tag kizáráskor; közös megegyezéskor; rendes felmondáskor; halál esetén; jogutód nélküli megszűnés; egy főre csökken a tagság - egy beltag - a beltag felelőssége korlátlan - egy kültag - csak vagyoni betétje erejéig felel - kültag nem jogosult a vezetésre - ha a beltag megszűnik létezni, 3 hónapon belül legalább egy taggal pótolni kell (ha nem= KKT lesz belőle; de a kültag esetén is) Közkereseti társaság: Társasági szerződéssel jön létre A társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közös gazdasági tevékenységet

folytatnak, és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. Alapításához minimum 2 személy szükséges. A tagok kötelesek részt venni a társaság tevékenységében, együtt döntenek. Legfőbb szerve a taggyűlés Nem jogi személy. Betéti társaság: Társasági szerződéssel jön létre Tagjai közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget. Megalapításához minimum 2 személy szükséges. Az egyik személy a beltag, az ő felelőssége korlátlan és egyetemleges ( a többi tagéval együtt, ha többen vannak). A kültag felelőssége vagyoni betétje erejéig korlátozott. A kültag nem köteles részt venni a társaság tevékenységében. Döntésre a beltag jogosult Nem jogi személy. 9.tétel  Hasonlítsa össze a részvénytársaságot és a korlátolt felelősségű társaságot a következők szerint: alaptőke- részvény-részvényes, illetve: törzstőke-törzsbetét-üzletrész. Ismertesse az

Európai részvénytársaság alapításának fő követelményeit! Részvénytársaság (RT) Az RT fogalma és alapítása Az RT tőkeegyesítő társasági forma, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul. Tagjai a részvényesek. Zártkörű alapítás: Az alapítók a társaság összes részvényét maguk jegyzik be és vásárolják meg. Nyilvános alapítás: Részvényjegyzés útján történik, az alapítók által kibocsátott alapítási tervezetben meghatározott módon. Részvény-jegyzés: A jegyzett összeg megjelölésével és a jegyzési ív aláírásával történik. Ezzel egyidejűleg a jegyzett összeg legalább 10 %-át be kell fizetni az alapítási tervezetben megjelölt módon és helyre. Az RT alapvető szerkezeti elemei Alaptőke Az alaptőke az RT induló vagyona. Alaptőke = jegyzett tőke. Minimális nagysága 20 millió forint, melynek legalább 30 %-a készpénz kell, hogy

legyen. A jegyzett tőkét a tagok nem követelhetik vissza Az alaptőke összetétele nőhet és csökkenhet is. Az alaptőke felemelésének fő módozatai: új részvények, az alaptőkét meghaladó vagyon alaptőkésítése, dolgozói részvény forgalomba hozatala, átváltoztatható kötvény forgalomba hozatala Az alaptőke leszállításának oka lehet: társaságból való tőke kivonás, veszteség fedezése, ha a társasági törvény előírja az alaptőke leszállítását. Részvény Tagsági jogokat megtestesítő lejárat nélküli értékpapír. forgalomképes értékpapír. Többsége szabadon értékesíthető, A részvénynek tartalmaznia kell:      az RT nevét és székhelyét a részvényt jellemző legfontosabb adatokat (sorszám, sorozat, típus, névérték, kibocsátás időpontja, alaptőke nagysága, kibocsátott részvények száma, részvényhez fűződő jogok stb.) az igazgatóság 2 tagjának aláírását az értékpapír

kódját a részvény átruházásával, korlátozásával kapcsolatos szabályokat Részvényes  A részvény tulajdonosa, aki a társaság működésének aktív részese lehet és saját érdekeit is ehhez kapcsolódóan realizálhatja.  Kötelezettsége: a jegyzett részvény névértékének, illetve kibocsátási értékének befizetése a cégbejegyzéstől számított 1 éven belül. Az apportot (nem pénzbeli hozzájárulás) a társaság rendelkezésére kell bocsátani.  Felelőssége a társaság működéséért eddig terjed, vagyis korlátolt felelőssége van. A részvényes jogai:    osztalék részesedés a részvény névértékével arányosan közgyűlésen való aktív részvétel a szavazatok legalább 10 %-át képviselő részvényesek írásban kérhetik az igazgatóságot, hogy meghatározott és indokolt kérdéseket, problémaköröket tűzzenek a közgyűlés napirendjére. Az RT szervezete Közgyűlés RT legfőbb szerve, az

összes részvényesből áll. Igazgatóság Az RT ügyvezető szerve. Legalább 3, legfeljebb 11 tagból áll Legfontosabb feladatai: beszámoló, és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat készítése, jelentést készít, üzleti könyvek szabályszerű vezetéséről Felügyelő-bizottság: Megválasztása és működése kötelező. Feladata: ügyvezetés ellenőrzése a közgyűlés számára. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza Határozatképességéhez tagjainak 2/3-os, de legalább 3 fős jelenléte szükséges. Könyvvizsgáló A közgyűlés meghatározott időre, de legfeljebb 5 évre választja. Legfőbb feladatai: éves beszámoló, és minden lényeges üzleti jelentés valódiságát, jogszabályszerűségét ellenőrzi, indokolt esetben összehívhatja a közgyűlést. Korlátolt felelősségű társaság (KFT) Fogalma és alapítása A KFT előre meghatározott nagyságú törzsbetétekből álló törzstőkével alapítható. A

tagok kötelezettsége a KFT-vel szemben csak törzsbetéteinek szolgáltatásaira, a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra és szolgáltatásra terjed ki. A KFT kötelezettségeiért a tagot nem terheli felelősség. Alapításához legalább 2 személy szükséges Csak zártkörűen alapítható. Megalakulása társasági szerződéssel történik Törzstőke, törzsbetét, üzletrész Törzstőke Az egyes tagok törzsbetéteinek összességéből áll. Legalább 3 millió forint A pénzbetétek összege alapításkor a törzstőke 30%-a, de legalább 1 millió forint. Törzstőke felemelése: Új törzsbetétek, Feltétele, hogy minden korábbi törzsbetét teljes egészében be legyen fizetve, A társaság addigi törzstőkén felüli vagyonából is lehet fedezni. Törzstőke leszállítása: Történhet tőkekivonás céljából, veszteség rendezése érdekében, saját tőke más elemeinek növelése miatt. A cégközlönyben közzé kell

tenni Törzsbetét (Ft-ban) Az egyes törzsbetétek mértéke 100 ezer forintnál nem lehet kevesebb. A törzsbetétnek 10 ezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie. Minden tagnak egy törzsbetétje van, de egy törzsbetétnek több tulajdonosa lehet. Üzletrész (%-ban) A társasági tagok jogait, és a társaság vagyonából őket megillető hányadot testesíti meg. Azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek. Minden tagnak egy üzletrésze lehet, melynek nagysága különböző lehet. Több tulajdonosa lehet. Dolgozói üzletrész: Létesítéséről a társasági szerződésben kell rendelkezni a törzstőkén felüli vagyonból, a törzstőke egyidejű felemelésével lehet kialakítani. Nem lehet több, mint a törzstőke 15 %-a Elsőbbségi jog is lehet. Társaságon belül átruházható A társaság és a tagok közötti viszony A társaság veszteségeinek fedezésére pótbefizetés írható elő, amelynek arányai a tagok

törzsbetétei szerint rendelhetők el. A tagok vagyoni hozzájárulásukat nem igényelhetik vissza A tagoknak joguk van vagyoni hozzájárulásuk arányában az osztalékra. A KFT szervezete Taggyűlés: A legfőbb irányító szerv. Ügyvezetők: Választhatók a tagok közül, vagy kívülálló személyek közül. Az ügyvezető felelős a taggyűlés által hozott határozatok végrehajtásáért és szervezéséért. Felügyelő-bizottság: Legalább 3, legfeljebb 15 tagból áll - 50 millió forintot törzstőke felett foglalkoztatott létszám 200 fő fölött van. A legfőbb belső ellenőrző szerv Könyvvizsgáló: Legfeljebb 5 évre választható. Legfontosabb feladatai: beszámoló valódiságának, helyességének, üzleti jelentések ellenőrzése Összehasonlítás az RT és KFT között: Alaptőke Részvény Részvényes Rt. 3 vagy 20 millió Tulajdonjogot megtestesítő értékpapír A tag felelőssége a társaság kötelezettségeiért a részvény

névértékének, vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. Az rt kötelezettségeiért a részvényes nem felel. Kft. Törzstőke Törzsbetét Üzletrész 500e Ft A tagok hozzájárulása a kft vagyonához. A tag a vállalat tartozásaiért nem felel, felelőssége a társasággal szembeni törzsbetétek szolgáltatására szolgál. Európai Részvénytársaság alapítása: Alapíthatja jogi vagy természetes személy. Az európai társaság a magyar részvénytársasági formára hasonlít leginkább, magyar fordítása: európai részvénytársaság. Alapítás feltételei: Alapítás: Alapítási tervezet Részvény-jegyzés Alakuló közgyűlés (az alaptőke 30%-ának befizetésével) Alapszabály benyújtása székhely szerinti cégbárósághoz Részvények teljes értékének befizetése Egy Magyarországon bejegyzett részvénytársaság nem alakulhat át egyszerűen európai társasággá, mert ez utóbbit az jellemzi - és attól európai

rt.-, hogy különféleképpen ugyan, de egyszerre több tagállamban van jelen, egynél több tagállamhoz kötődik. Legalább két különböző tagállamban alapított és bejegyzett rt. egyesülhet egy európai rt-vé, és azt valamelyik érintett tagállamban jegyzik be. Alaptőkéje: 120 ezer euró. Az európai társaság esetében alapvetően a bejegyzés helye szerinti székhely dönti el, hogy mely tagállamban bír majd illetőséggel, vagyis, hogy hol adózik. Ez azt jelenti, hogy a magyar székhelyű társaság magyar illetőségű lesz, azaz összes jövedelme után Magyarországon adózik. Ugyanakkor a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkeznek arról is, hogy a magyar székhelyű, de külföldön telephellyel rendelkező társaság esetében a külföldi telephelynek betudható nyereség a fekvés szerinti államban adóztatható. Ilyenkor a kettős adóztatás elkerülésére szolgáló jellemző módszer a mentesítés, azaz a magyar

székhelyű társaság magyar adóalapjából ki kell vonni a külföldi telephely tevékenységének be tudható adóalapot. Ez nem jelent különlegességet egy magyar gazdasági társaság adózásához képest. 10.tétel A) Ismertesse a vállalat stratégiai tervezésének fogalmát, szakaszait és szintjeit, valamint a vállalati menedzsment feladatait a stratégia megvalósításában! Vállalat stratégiai tervezése: A stratégiai tervezés szerteágazó elemzési és tervezési folyamat, amely szakaszokra tagolható. szint szakaszai jei 1/V 1/ Stratégiai állal elemzés: a) belső helyzet ati b) külső környezet vizsgálata 2/üz letá 2/ a vállalati küldetés és gi alapvető stratégiai célok meghatározása 3/fu nkci 3/ a stratégia onál kialakítása a kidolgozott is alternatívák értékelése és a megvalósítandó kiválasztása közülük. 4/ a stratégiai akciók megtervezése a célok megvalósítását szolgálva 5/ az érdekeltség, ellenőrzés és

információ módjainak, formáinak kialakítása, - az előbbiekkel együtt, párhuzamosan a Menedzselése (vezetési feladatok, részfunkciók) 1/ a szükséges erőforrások meghatározása, előteremtése és elosztásuk üzleti egységek(üzletágak), illetve egyéb szervezeti egységek közt 2/ a szervezet és a vezetési rendszer fejlesztése (szervezeti felépítés, tagolás, vezetési módozatok, stílus,döntésrendszer, elszámolási nyilvántartási, értékelési és információs, valamint érdekeltségi rendszer modernizálása) 3/ a vállalati kultúra fejlesztése (szervezettebb szemléletmód, magatartásformák, munkaszervezés,hatalom gyakorlás,emberek irányítása, kezdeményező készség érvényesülése, illetve méltányolása) 4/ a stratégiai és operatív menedzseri tevékenység összehangolása. Az operatív menedzsment helyzetének és törekvéseinek figyelembe vétele a stratégiai menedzsment által; és fordítva, az előbbiek tevékenységével

szolgálnia Visszacsatolása (terv és tény szembesítése) 1/ állandó vizsgálati feladat a vezetés számára: a stratégiai céloktól való eltérések jellege, iránya és mértéke 2/ a sok színű és változatos tartalmú visszacsatolási problémák 3 fő típusa: a) a vállalton belüli részterületek zavarai (pl.: magas készlet színt; jelentős beruházások elhúzódása; nagy munkaerő fluktuáció; likviditási zavarok ismétlődése) b) a vállalti összteljesítmény alacsony foka (pl: piaci részesedés és nyereség csökkenése) c) külső tényező váratlan változásai (pl.: új versenytárs; új termékek piacra lépése, állami gazdaság politikai vagy/és szabályozás hirtelen és jelentős váltizása.) 3/ eredményesebb fejlődés érdekében hozható lehetséges döntések: a) meglévő stratégiai eredmények következetesebb folytatása b) a stratégia lényeges stratégia megvalósítása érdekében kell az utóbbi munkáját, a vállalati

stratégiai célok megvalósulását. módosítása c) merőben újra fogalmazott és alakított stratégia Szakaszai:  szakasz: stratégiai elemzés, amely a külső környezet, valamint a vállalkozás belső helyzetének a vizsgálatára egyaránt kiterjed.  szakasz: vállalat küldetésének és alapvető stratégiai céljainak a meghatározása  szakasz: a stratégia kialakítása, amely kiterjed a stratégiai alternatívák kidolgozására és értékelésére, valamint a választott stratégia ügyében való döntésre is.  szakasz: a stratégiai akciók megtervezése jelenti, amelyek a stratégiai fejlesztési célok megvalósulását szolgálják. Szintjei: 1. szint: a vállalati szintű stratégia, amely az egész vállalatra kiterjedően határozza meg a stratégiai célokat és fejlesztési irányokat. 2. szint: az üzleti egységek stratégia, az egyes stratégiai üzleti egységek, divíziók stratégiai előirányzatai kerülnek

kidolgozásra. 3. szint: funkcionális stratégiák, amelyek a vállalat egyes alapvető szakmai területire határozzák meg a stratégiai célokat és fejlesztési irányokat. A stratégiai tervezés folyamatának középpontjában a stratégia tartalmi elemei állnak, amelyek a következők: - a vállalat küldetése és működési köre - a vállalat versenyhelyzetének erősítése - a szinergia. A vállalati menedzsment feladatai a stratégia megvalósításában: 1. A stratégia megvalósításához szükséges erőforrások meghatározása, biztosítása és elosztása. 2. A szervezet és a vezetési rendszer fejlesztése. 3. A vállalati kultúra fejlesztése. 4. 5. A stratégiai és az operatív menedzseri tevékenység összehangolása a vállalkozás vezetési rendszerében. Stratégiai visszacsatolás: a) a vállalat egyes részterületeinek működési zavarai b) a vállalat egészének nem kielégítő teljesítménye (alacsony nyereség) c) a külső

környezet nem várt változásai (új versenytársak, új termékek megjelenése) 11.tétel A) Fejtse ki az emberi erőforrás- és bérgazdálkodás fő feladatait; a munkaerő-szükséglet megállapításának fontosabb módszereit és a hatékony foglalkoztatás eszközeit! Emberi erőforrás: Az emberi erőforrással való gazdálkodás a vállalkozásnál a munkaerő vonzására, megtartására, motiválására és hasznosítására irányul. Célja, fő iránya: A munkavállaló: - vonzása és megtartása - motiválása és hasznosítása Gazdálkodás tevékenységcsoportjai: 1) A munkaerő-gazdálkodás elsődleges tevékenységei:      Munka erőszükséglet- és munkaerő-keresletének meghatározása munkaerőforrás és összehangolása a szükséglettel a szükséges létszám megszerzése: toborzás, kiválasztás, felvétel és munkába állítás munkaerő-állomány képzése, továbbképzése, átképzése munkaerő-átcsoportosítás,

szelektálás, elbocsátás 2) A munkaerő-állomány hatékony foglalkoztatásának előmozdítása   Célszerű munkaszervezés és munkaerő gazdálkodás Humánus munkafeltételek biztosítása útján 3) Bér- és jövedelemgazdálkodás    Megfelelő bérformák Célszerű ösztönző rendszerek Teljesítménynormák és mérőrendszerek működtetése 4) A munkaügyi kapcsolatok gondozása   Munkáltatók és munkavállalók szerveivel való érdekegyeztetés Szociális kérdések kezelése Munkaerő-állomány hatékony foglalkoztatása: Hatékony, ha rendeltetésének megfelelően működik. Az emberi erőforrásnak az a rendeltetése, hogy mozgásba hozza a tőkét, profitot termeljen és eközben a munkavégző képesség minél jobban hasznosuljon. Feltételei: 1) 2) 3) rendelkezzék a szükséges szellemi és fizikai adottságokkal, szakértelemmel biztosítva legyenek a tárgyi feltételek, munkakörülmények legyen érdekelt abban, amit

csinál Munkaerő-szükséglet megállapításának fő módszerei: a. A termelés normaóra-szükségletén alapuló módszer (pl::fizikai létszámmeghatározása) b. A termelő berendezések kiszolgálási normáin alapuló (sajátos fizikai állományúak –pl: gépbeállítók, gépkezelők (étszám: kiszolgálási normák segítségével) c. Munkakör tervezésén és szabályozásán alapuló módszer ( főként szellemi foglalkozásoknál)funkcióelemzéssel: tevékenységet részeire kell bontani d. Szervezeti felépítésből és meghatározott munkakörből kiinduló módszer (főleg szellemi foglalkozásúaknál-(bázisalapú tervezés: korábbi létszámból indulnak ki és a megváltozott feladat volumenéhez igazítva határozzák meg a létszámszükségletet. A tényezők ismerete: A) a termelés volumene: V B) az 1 fő által teljesítendő óraszám: I C) az átlagos teljesítmény %-a T D) a termék normaóra szükséglete: N E) a megállapítandó

létszám Ln képlete: VxN Ln=--------------IxT Bér- és jövedelemgazdálkodás, ösztönzés: Bér: Az, az összeg, amit munkája fejében a dolgozó annak ellenértékeként a munkáltatótól kap. A munkabér a vállalkozás számára egyrészt az ösztönzés alapvető eszköze, másrészt pedig költségtényező. Funkciói: - - allokációs ösztönzési megélhetési gazdálkodási árstabilizáló Bérpolitika: mindazoknak az intézményeknek, intézkedéseknek, módszereknek az összessége, amelyek a bérezési viszonyok befolyásolását, alakítását szolgálják. Ösztönzési rendszerek formái: - beosztott munkavállalók ösztönzési rendszere - vállalaton belüli szervezeti egységek ösztönzése - vezetők ösztönzési rendszere 12.tétel  Vázolja a marketing lényegét, stratégiai formáit és fejtse ki a marketing mix elemeit! Marketing: Lényege: Olyan tevékenységrendszer, eszköz- és módszertár, amely érvényesíti a vállalkozás

fogyasztó- és piacorientált szemléletét. Marketingstratégia: A marketing stratégia elkészítésénél ismerni kell A vállalat külső környezetét Potenciális vásárlókat A számításba jövő piac verseny viszonyait Potenciális versenytársakat 1/ a vállalti marketing környezet feltárása és megismerése a) vevők b) versenytársak c) szállítók d) piaci közvetítők szűkebb külső környezet szűkebb külső környezet szűkebb külső környezet szűkebb külső környezet e) demográfiai, gazdasági, természeti, társadalmi, politikai tényezők és hatásuk (tágabb környezet) 2/ Piacok megkülönböztetése (eltérő szereplői és igényeik szerint) a) egyéni fogyasztók piaca b) szervezeti piac (vállalati, kormányzati, önkormányzati, stb nem egyéni vásárlás) 3/ a piac szegmentálása (célpiac kiválasztás) és pozicionálás: Szegmensek értékelésének szempontjai: a) szegmens méretei, átlagjövedelmezősége b) szegmensek

prognosztizált növekedési üteme c) versenyviszonyok helyzete a szegmensekben d) adott szegmens kiszolgálásának illeszkedése a jelenbeli és várhatóan alakuló stratégiai céljaihoz, erőforrás struktúrájához 4/ Versenyhelyzet elemzés: a) piac osztályozás egyéb szempontból b) Versenytársak osztályozása magatartásuk szerint c) vállalat típusok megkülönböztetése versenystratégiáik szerint 5/ saját piaci pozíció és versenystratégia meghatározása - alapstratégia megválasztása Marketingmix: Fogalma: A megvalósításra kerülő marketingtevékenység kereteinek, súlypontjainak, eszközeinek meghatározása, a marketingstratégiát szolgáló elvek és eszközök összessége (repertoárja) Marketingmix elemei Egyes elemek főbb részei 1./ termék marketing a) termékszerkezet (Product) b) termék életciklus c) termékjellemzők bemutatás 2/ ármarketing (Price) a) árpolitika b) árképzés, ármódosítás 3/ értékesítési hely

(place) - elosztási csatornák a) elosztási csatorna politikai kialakítása b) elosztási csatornák működtetése 4/ marketing kommunikációs-mix (pomotion) a) reklámozás b) vásárlás ösztönzés c) személyes eladás Egyes elemek jellemzői a) összetartozó termékvonalak, termékválaszték, amit a vállalat fogyasztóinak kínál b) szakaszai: - bevezetési - növekedési - érettségi - hanyatlási c) márka, csomagolás, címke, garancia reklámozás, termékvédelem, vevőtájékoztatás, stb. a funkciójuk a) árpolitikai célok: profit-maximalizálás, forgalomnövelés, piaci részesedés növelés, túlélés b) árképzés módszerei és alkalmazási időpontjai: - induló árképzés -árváltoztatás eljárásai a) lehetséges elosztási csatornák értékelése, megfelelő kiválasztása b) elosztási csatornák hatékonyságának minősítése, elosztási hálózat módosítása a) célpiaci fogyasztók tájékoztatása, döntéseik befolyásolása

reklámhordozók kiválasztása b) vásárlás ösztönzési eszközök alkalmazása (kuponok, ajándékok, vásárlói pontrendszer, stb) c) közvetlen eladó-vevő kontaktusban vevő személyes d) közönség kapcsolat tájékoztatása, meggyőzése, ajánlattétel d) vállalati hírnév kedvező alakítása, média kapcsolatok ápolása, tájékoztató anyagok a vállalatról 13.tétel A) Ismertesse az üzleti tervezés lényegét, szerepét és főbb általános jellemző fejezeteinek tartalmát! Üzleti tervezés: Lényege, fogalma: A vállalat jelenlétét és közeli jövőképét (létező és keletkező) problémák megoldásmódját, a különböző törekvések egymásra hatását és ezek realitását bizonyítani szándékozó írásba foglalt dokumentum. Más oldalról kompromisszum, célok és lehetőségek között: egyszersmind az operatív gyakorlati cselekvés közvetlen alapja, vezérlő eszköze. Előnyei: a) a vállalat alapításkori célja

meghatározásának segítése és támpontnyújtás a várható piaci esélyekhez b) Külső pénzügyi források szerzésének segítése (átfogó tájékoztatást jelent a potenciális és tényleges hitelnyújtónak) c) kedvező szerepe lehet (pl.: jó ár) a vállalat eladásakor más vállalat felvásárlásakor, vagy betársuláshoz, s ezekhez szükséges partner szerzéshez d) Jó alap a működő vállalat előrelátásához, racionális gazdálkodáshoz. Jellemzői: a) Már létező olyan vállalkozás, amely működése közben b) jelentősen bővülő, esetleg más vállalat felvásárlása útján is c) tőkeösszetétele (saját és idegen tőke aránya) bármilyen lehet az üzleti életben szokásos határok között d) leépítést, átszervezést és eladást is tervezhet Szerepe: - elkészítése segítheti a vállalkozót alapításkor a kezdeti időszak céljainak és feladatainak meghatározásában - megalapozott üzleti terv támpontokat nyújt arra

vonatkozóan, hogy a vállalkozásnak milyen esélyei lesznek a piacon - elkészítését esetenként külső pénzügyi források megszervezésénél bankok vagy más külső szervek kifejezetten igényelhetik vagy elő is írhatják - szerepet játszhat a már meglévő vállalkozás eladásánál is - működő vállalkozásoknál az üzleti terv rendszeres alkalmazása jó lehetőségeket nyújt a működés megalapozásához, a megfelelő előrelátás biztosításához. Az üzleti terv felépítése, szerkezete:  Vezetői összefoglaló: Az üzleti terv tömör tartalmi összefoglalása (a tevékenység az adott időszakban átfogó és nagyvonalúan megismerhető)  A vállalkozás általános bemutatása: Vállalat jellegét, alapvető üzleti tevékenységét, ügyfeleinek jellemzőit, kiszolgálásának tartalmát és módját. Földrajzi elhelyezkedését, székhely és telephely(ek) területeit, valamint a vállalat fejlődési szakaszának

megjelölését mutatja be.  Termékek és szolgáltatások: A vállalat terméki és szolgáltatásai tulajdonságainak bemutatása: fizikai leírása, felhasználhatósága és vonzereje, valamint fejlettségük szintje  Marketingterv: Általános tartalma: a piaci viszonyokra való reagálás és a piac befolyásolás módja: Fő tartalmi elemei: a) a piaci igény és vállalati lehetőség meghatározása, a kereslet, az elsődleges és másodlagos célpiacok, piaci szegmensek jellemzőinek és jelentőségének leírása. b) a konkurencia és egyéb külső tényezők méretei és hatásai a vállalatra c) A marketingstratégia bemutatása d) a piackutatási információk bemutatása e) az értékesítési prognózis (árbevétel és piaci részesedés növekedése) f) kiegészítő anyagok (az előbbieket alátámasztóak : szakmai tanulmányok, szándéknyilakozatok, stb.)  Működési terv: A termék és szolgáltatás előállításmódjának

leírása: gyártási koncepció; anyagbeszerzés forrásai, munkaerő-szükséglet, kapcsolatrendszer az eladókkal és szállítókkal. Termékfejlesztés konkrét tervei; Gyártásfejlesztés és körülményei; karbantartás és szervízellátás; működést befolyásoló külső tényezők ismerete.  Vezetőség és szervezeti felépítés: a) vezetőség/tisztségviselők: és a vállalat életében fontos szerepet betöltő (pl.:befektető, alapító vállalkozók, kulcs szerepű alkalmazottak, igazgatók, tanácsadói testületek) más személyek, illetve szervek bemutatása b) szervezeti felépítés: fontosabb szervezeti egységek ismertető leírása; döntési hatáskörük megosztásának ismertetése; a koordináció alapformái és módszerei c) személyzeti politika és stratégia. Munkaerőszerzés elvei, továbbképzés, átképzési célok- és gyakorlat leírása.  A vállalkozás szervezeti-jogi struktúrája és a tőkeszerkezet: a)

Működés jogi formája b) Vállalat pénzügyi forrásai: c) egyéb pénzügyi források d) Távolabbi forrásszükséglet és a tőkebevonás formái  befektetett tőke, hitelek nagysága Pénzügyi terv: a) Átfogó előrejelzések a vállalat pénzügyi teljesítményéről várható megtérülés; adósságszolgálati kapacitás b) Pénzügyi előrejelzések feltételrendszerének vázolása, árbevétel, költségek, fedezeti szint, stb c) tervezett eredmény-kimutatások (3-5 évre), cash flow-előirányzatok, év végi zárómérleg terv néhány évre korábbi évek pénzügyi teljesítményei (új vállalatnál: az induló pénzhelyzetet tartalmazó mérleg) Mellékletben: A vállalkozás sajátosságait, működési körét és fő célját konkrétan tükrözőek: pl: vezetők szakmai életrajza konkurencia elemzés értékesítési előrejelzés piaconkénti megosztásban nyereségelemzés termékenként 14.tétel A) Ismertesse a bérezési,

ösztönzési rendszer fő elemeit, formáit a beosztott (főleg fizikai) munkavállalókra és vezető beosztású dolgozókra vonatkoztatva! Bérezési rendszer: Elemei: - alapbér: általában kereset legjelentősebb összetevője - bérpótlékok: általánostól eltérő munkafeltétel, nyelv stb. - prémium: többletpénz, előre meghatározott feladatért - jutalom: komplex, utólagos értékelés alapján többletpénz - kiegészítő fizetés: évi szabadság, kiküldetés - egyéb bér: felmondási időre, újítási díj, másodállás - teljesítménykövetelmény: munkamennyiség - bérforma: teljesítménykövetelménnyel együtt - szervezeti egységek ösztönzési rendszere: vállalaton belüli Formái: 1. Időbér: teljesítményt a munkavégzés időtartamával mérjük, prémiummal is kiegészíthetjük 2. Teljesítménybér: alkalmazása esetén valamilyen előre meghatározott mennyiségi, minőségi, gazdasági követelmény teljesítésétől függ formái:

- egyenes degresszív darabbér progresszív személyi besoroláson alapuló jutalékos rendszer 3. Kettős bérformák: ekkor az idő és a teljesítménybér egy sajátos kombinációja alakul ki (biztosított időbér + darabbér) Ösztönzési rendszer: Formái: 1. Beosztott munkavállalók 2. Vállalaton belüli szervezeti egységek 3. Vezetők: - felsővezetők (alap, kiegészítő, juttatások) - középvezetők (tevékenység függő) Bérformák csoportosítása ösztönzési rendszere A kereset és a teljesítmény kapcsolata szerint: Az ösztönzés iránya szerint - mennyiségre ösztönző - minőségre ösztönző - kombinált ösztönző - időbér - teljesítménybér Az ösztönzés intenzitása szerint: Az elszámolás módja szerint: - lineáris 1% az 1% nő - degresszív -progresszív - egyéni - csoportos 15.tétel A) Fejtse ki a tárgyi eszközök fogalmát, fajtáit és jellemzőit, valamint létesítésének (a beruházásoknak) lényegét,

gazdasági megalapozásának fő módszereit! Tárgyi eszközök: Fogalma: A vállalati vagyon dologi formában megtestesülő olyan kevéssé mobil részei, amelyek tartósan (1 éven túl) több termelési perióduson keresztül szolgálják közvetlenül vagy közvetetve az üzleti tevékenységet. A rá előlegezett pénzösszeg: tőkebefektetés, vagy más szóval, egyszeri ráfordítás csoportjai a) Ingatlanok: - termőföld - telek -építmények beépített felszereléseikkel b) műszaki berendezések: - gépek - járművek - szállítóeszközök - számítástechnikai eszközök, stb. c) Beruházások és beruházásokra adott előlegek: az előbbi 2 csoport létrehozásához, vásárlásához szükséges folyamatban lévő tevékenység és befektetések (itt előlegük), de még nem működő leendő (potencionális) tárgyi eszközök Fő jellemzői a) hosszabb idejű fokozatosan történő kétféle elhasználódás (fizikai kopás és erkölcsi avulás), a

működőképesség megtartása mellett. az erkölcsi avulás a technika fejlődése miatt bekövetkező, s a fizikai elhasználódásnál általában gyorsabb ütemű korszerűtlenné válást jelent b) anyaga nem kerül bele a vele előállított termékbe, - ellentétben a forgóeszközök, nyersanyagok részével- csak értéke jelenik meg az áru értékében, árában. c) értéke az elhasználódás arányában részletenként, költséggé alakulva térül vissza az árbevételben d) egy része (főleg a gép, berendezés, műszeraz úgynevezett aktív tárgyi eszköz)-alapvetően meghatározza a termelési folyamat, a technológia műszaki színvonalát és a termékek minőségét, valamint a munka termelékenységét. e) állományának racionális pótlása, főleg bővítése, komoly műszaki-gazdasági előkészítést, megalapozást igényel. f) az erőforrások közül ez (főleg aktív része: gépek kapacitása, stb.) határozza meg a vállalat, azon belül az

üzletág teljesítőképességét. Fajtái és jellemzői: 1. Ingatlanok: földterület, épület, erdő stb 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek: a vállalkozást tartósan és közvetlenül szolgáló gépek, berendezések, szállítóeszközök, járművek 3. Beruházások: a tárgyi eszközök beszerzési és előállítási költségei, amíg az eszközöket üzembe nem helyezik Beruházás: Fogalma: A beruházás tárgyi eszközlétesítés fizikailag és műszakilag; az ehhez szükséges tőke előteremtése és befektetése útján; valamint finanszírozása. Rendező elvei 1./ értékbeli forrása szerint 2/ a meglévő tárgyi eszközkel való kapcsolódása szerint összetétele 1/ amortizációs alapból fedezett 2/ felhalmozási alapból fedezett 1/ pótló 2/ bővítő 1/ saját 2/ idegen 3/ vegyes forrásból fedezett 4/értékbeli terjedelme szerint 1/ bruttó 2/ nettó 5/ műszaki jellege szerint 1/ épület, építésszerelési 2/ gép, gépi

felszerelés, berendezés 3/ egyéb beruházás összefüggése Kapcsolata a 4. csoporttal: ½=4/2; és 1/1+1/2=4/1 Kapcsolata az 1. és 4 csoporttal: 1.-vel: 2/1 forrása:1/1 és 2/2 forrása: az ½, 4.-kel: 2/2; 4/2; és 2/1+2/2=4/1 3/Finanszírozási forrása szerint 6/ műszaki rendeltetése szerint 7/ megvalósítási módja szerint 8/ beruházó alanya szerint 1/ alap 2/ járulékos 3/ kapcsolódó 1/ saját bonyolítású 2/ megbízásos bonyolítású 3/ vegyes bonyolítású 1/ vállalati 2/ kormányzati 3/ háztartási 4/ önkormányzati 5/ vegyes alanyiságú beruházás Statikus beruházás-gazdaságossági számítások: Kapcsolata lehet-e a 6. csoporttal? igen: 5. csoport 1és 2 tagjára értelmezhető a 6. csoport mindhárom tagja 2 változat a vegyes alanyiságúból: a) vállalati- és önkormányzatközi b) háztartási- és önkormányzatközi - nincs tekintettel a pénz időértékére egyszeri ráfordítás azonnal jelentkezik bevételek és működési

költségek évente azonos összegűek a) beruházás átlagos jövedelmezősége = b) megtérülési idő = beruházással kapcsolatos egyszeri ráfordítás éves átlagos hozam c) megtérülési szám = éves átlagos hozam beruházással kapcsolatos egyszeri ráfordítás üzemeltetés ideje megtérülési idő Dinamikus beruházás-gazdaságossági számítások: - figyelembe veszi a pénz időértékét kamatozást vagy diszkontálást használunk a ráfordítások a hozamok az év végén egy összegben merülnek fel különböző beruházási variánsok között lehet választani a) nettó jelenérték = hozamok jelenértéke – ráfordítások jelenértéke b) jövedelmezőségi index = c) belső (kalkulatív) kamatláb = hozamok jelenértéke = ráfordítások jelenértékével hozamok jelenértéke ráfordítások jelenértéke Megnevezése és jele I. beruházás átlagos jövedelmezősége Szöveggel II. beruházás megtérülési

ideje III. a beruházásra fordított összeg forgási sebessége-megtérülési (Bj) (Bi) szám (Bs) A beruházási objektum A beruházási összeg és A beruházási összeg teljes élettartama ( az évente keletkező megtérülésének száma hasznos működési, (vagy másképpen: a beruházási objektum üzemelési ideje) alatt megtérülő) átlagos teljes működési ideje keletkező évi átlagos nyereség hányadosa alatt („hányszorosa” a nyereség és a (az előbbi reciproka) keletkezett összes beruházási összeg nyereség a beruházási hányadosa összegnek?) képlettel Ny Bj=--------- x 100 B B Bi=-----Ny M1 M1 Bs=------=-------= B:Ny Bi Kap haszn mük ideje =-----------------------megtérülési idő 16.tétel A) Ismertesse a tárgyieszköz-gazdálkodás területei közül a folyamatos üzemfenntartás (karbantartás), és az amortizáció főbb módszereit illetve formáit! A tárgyi eszközök főbb csoportja: Stratégiája: Ingatlanok Műszaki

berendezések, gépek, járművek Beruházások - a vállalkozás eredményes működéséhez milyen méretű és összetételű tárgyi eszközöket kell fenntartani? - Milyen új kapacitásokat szükséges létrehozni és milyen összetételben? - mely területeken, milyen mértékben célszerű az elavult gépek, berendezések cseréjét végezni? - a termelési kapacitások bővítését vagy leépítését milyen módszerekkel célszerű elvégezni? Üzemfenntartás funkciója: A tárgyi eszközök műszaki állapotának folyamatos fenntartása, javítása, karbantartása és felújítása. Fajtái: 1. Hibajavító karbantartás: megvárják a meghibásodást, és akkor végzik el a szükségessé vált munkálatokat 2. Megelőző karbantartás: a. felülvizsgálat utáni: terv szerint végeznek a termelő-berendezéseken vizsgálatokat b. naptári időszakonkénti: előre meghatározott naptári időszakonként végeznek vizsgálatokat a termelő-berendezéseken c. használati

idő szerinti: meghatározott ideig történő használat után végeznek ellenőrzést d. tervszerű megelőző (TMK): a tárgyi eszközök karbantartási szükséglete ezek műszaki paraméterei, használati ideje és az igénybevétel körülményei alapján megtervezhető Amortizáció: Az amortizáció vagy értékcsökkenési leírás a tárgyi eszközök értékcsökkenésének költségként való elszámolása. Az értékcsökkenési leírás elszámolásával a tárgyi eszközökbe korábban befektetett tőke térül meg, és újabb befektetés forrásává válhat. Az állam és az adótörvények befolyásolják módját és mértékét. Leírási változatai, módjai: 1. Lineáris amortizációs leírás: tárgyi eszközök elhasználódása a teljes életciklus alatt évente azonos ütemű, maradványérték nincs 2. Gyorsított eljárás: a tárgyi eszközt vagy hamarabb írják le a tényleges élettartamnál, vagy kezdetben nagyobb, majd évente csökkenő

mértékű leírást alkalmaznak, ezzel gyorsítják a tőke megtérülését 3. Lassított amortizációs leírási módszer: a használatbavétel első éveiben az évenkénti leírási összege az átlagosnál kisebb, majd az évek előrehaladásával ennek mértéke növekszik 17.tétel A) Határozza meg a logisztikai rendszer fogalmát, ismertesse szerkezeti elemeit és működését minősítő két fő kritériumot, valamint e kritériumok összefüggéseit! Logisztikai rendszer lényege: Alapanyagok, félkész és késztermékek, valamint a kapcsolódó információk származási helyről felhasználási helyre történő hatásos és költséghatékony áramlásának tervezési, irányítási és megvalósítási folyamata, a vevői elvárásoknak történő megfelelés szándékával. Célja: A rendszerszemléletű anyaggazdálkodás segítségével a forgóeszköz-gazdálkodás, valamint közvetve a teljes vállalati gazdálkodás kedvező hatékonyságának

biztosítása. „7M” - A megfelelő termék Megfelelő minőségben Megfelelő állapotban Megfelelő helyen Megfelelő időben Megfelelő felhasználónak Megfelelő költségen álljon rendelkezésre. Rendszerének alkotó részei: 1/ Beszerzési (input) logisztika 2/ Termelési (tranzakciós) logisztika 3/ Marketing (értékesítési) output logisztika 4/ Újrahasznosítási (hulladék)logisztika Rendszerei: 1. Beszerzési logisztika: amely a vállalati tevékenységhez szükséges inputokat szerzi be és bocsátja a termelés rendelkezésére 2. Termelési logisztika: amely a beszerzési logisztika által biztosított anyagokat áramoltatja a termelési folyamaton át, majd a készterméket a marketinglogisztika számára átadja 3. Marketinglogisztika: amely a termelésből kikerülő termékeket az output piacon való értékesítés számára megfelelő módon biztosítja Rendező elvei: 1/ Rendelkezésre állás: a jelentkező igények milyen arányban

elégíthetők ki azonnal Készenléti állapot Kiszolgálási szint 2/ Kiszolgálási idő: az igény jelentkezése és annak kielégítése között eltelt idő Reakció idő 3/ A kiszolgálás minősége: a felmerülő igényekre és problémákra a logisztikai rendszer által adott válasz megfelelőségét vizsgálja. Finomhangolásnak a mérőeszköze Költséghatékonysági rendszerezés: A beszerzés költségei: A készletezés költségei: A hiány költségei: a) szállítási díj b) rendelés feladás c) átvételi költségek a) raktárfenntartás b) anyagmozgatás c) tárolási veszteség a) elmaradt nyereség b) adminisztrációs többlet költségek d) ügyvitel költségei e) rakodás f) minőség-ellenőrzés g) szállítási veszteség h) expediálás d) adminisztráció e) értékcsökkenés f) biztosítás g) speciális körülmények biztosítása (pl. hűtés) c) goodwill csökkenés d) késedelmi kötbér e) állásidőre adott bér f)

rendkívüli beszerzés többletköltsége A beszerzés költségei az anyagokhoz való hozzájutás költségeit tartalmazza. A készletezés költségei az anyagbeszerzés és az anyagigény felmerülése közötti térbeli és időbeli kiegyenlítésének költségei. Hiány költségei annak a következtében merülnek fel, hogy valamilyen anyagigény nem elégíthető ki megfelelően. Mo.-on az előállítási költségben 35-40% a logisztikai kiadásfejlett országokban ez csak 25% 18.tétel A) Ismertesse az üzleti vállalkozás készletgazdálkodása köréből a készletek fogalmait, kategóriáit és a készletnormák fajtáit, valamint hatékonyságának főbb mutatóit (anyagigényesség- és anyag-ellátottság; forgási sebesség- és forgóeszköz igényesség)! Készletek fogalma A vállalkozást egy tevékenységi folyamatban közvetlenül vagy közvetetve szolgáló olan eszközök, amelyek nagy része eközben elveszti eredeti alakját, formáját. Készlet

fogalmak részletesen: 1. Biztonsági készlet: elhárítására szolgál. Nagyságrend, tartósan nem süllyedhet. a készletellátás zavarainak ami alá a készletszint Napi felhasználás * utánpótlási késedelem napkaival (vagy becslés) 2. Folyókészlet: anyagellátást biztosító készlet. Két utánpótlási időpont közti Napi készetfelhasználás * az utánpótlási idővel 3. Átlagkészlet: Állandóan rendelkezésre álló készlet A biztonsági készlet és a folyókészlet felének összege 4. Maximális készlet: emelkedhet a készlet Az a készletszínt, amely fölé nem folyókészlet + minimális készlet 5. Jelzőkészlet: Az a készletszint, amely elérésekor rendelni kell Napi felhasználás * az utánpótlási idővel + törzskészlet 6. Normán felüli készlet: Adott készletféleség a vállalatnál előírt készletnormát meghala dó készletmennyiség Készletféleség egésze – norma szerinti készlet Kategóriái:

Eredete összetettsége Termékbeli szerepe Egymáshoz való viszonya Hasznossága, keresettsége a) vásárolt készlet - alapanyagok -segédanyagok - vásárolt alaktrészek gyártóeszközök - üzemanyagok a) összkészlet a) alapanyagok b) készlet fajták (több termékből álló csoportok) b) segédanyagok a) független készletek (felhasználásuk nincs közvetlen kapcsolatban más készlet felhasználásával) a) inkurrens (régóta nem keresik) b) függő készletek (egymással helyettesítő és kiegészítő viszonyban lévő készletek) c) felesleges (nem hasznosítható) c) üzem- és fűtőanyagok c) készletféleségek (egyféle, d) tartalék termékenként) alkatrészek b) saját termelésű készlet - befejezetlen termékek - félkész termékek - késztermékek e) egyéb anyagi eszközök (kis szerszámok, védőruha, stb.) b) immobil (régóta nem használják) d) slack [szlek] (kiegészítő hiánya miatt nem hasznosuló) c) árúkészletek

Készletnormák: A készletek megengedhető szintjét írják elő, így megközelítő módjuk szintén vertikális. Csoportjai Értelmezésük a) megállaítási módok szerint: A norma a megengedhető szintjét írja elő a készletekkel gazdálkodók számára: -- - időegységben --- mennyiségben ---értékben történő norma megadás b) felhasználási cél szerint: --- folyónorma a) a norma meghatározás lehetőségei: --- a megállapított készlet hiány napi termelői felhasználást fedez --- természetes mértékegységben (to,m2,l) megadott készlet --- pénzértékben megadott készlet b) normák gazdálkodási folyamatban való felhasználási területe alapján: --- a folyógazdálkodás céljaira írja elő a készletek megengedhető szintjét -- - tervnorma --- a tervezési időszak anyagszükséglete meghatározásához használható c) kidolgozás szerint: c) norma kidolgozható: --- egyedi norma --- egy-egy konkrét termékre --- csoportos norma

--- összevontan, egy termékcsoportra Készletnormák csoportosítása másképpen is: 1./ készletezési rendszer szintjei: teljes készletállományra (pl: forgási sebesség) termék szintű (paraméterek) 2/ norma megadási módja szerint abszolút relatív 3/ alkalmazott számítási eljárások szerint: közvetlen számítások optimum számítások matematikai modellek ABC-analízis 100% A20 B40 C40 100 Az anyagok ABC- csoportba sorolása fontosság szerint Anyagnormák: Közvetlenül kapcsolódnak a készletgazdálkodáshoz, mivel ezek alapján történik a termelés igényeinek a kielégítése. Anagfelhasználás szerint:  anyagfelhasználási norma  anyagkihozatali norma További bontása még: 1./ Nettó norma: a gyártmányba ténylegesen bekerülő anyagmennyiség, azaz a termék előállításához elméletileg szükséges anyagmennyiség 2/ Bruttó norma: a gyártmány előállításához közvetlenül szükséges anyagmennyiség, ami a nettó

normán felül tartalmazza az előállítás közbeni hulladékot és veszteséget. (ez a „káló”) A gyártmány nettó és bruttó anyagfelhasználási normájának hányadosa az anyagkihasználási mutató 3/ Beszerzési norma: a gyártmány előállításához beszerezendő anyagmennyiség, ami a bruttó normán felül tartalmazza a szállítási, tárolási veszteségeket, párolgási, porladási, elszivárgási veszeteségeket is. „KÁLÓ”: szállítái, átalakítási veszteséges együttes neve a kereskedelemben. Ott a beszerzési mennyiségből a káló levonásával kapjuk meg a nettó, értékesítendő mennyiséget. Anyagnormák megállapításának másik módszere: 1/ Becslés: összegző, analitikus (csak ott szabad alkalmazni, ahol más adat nem áll rendelke -zésre, vagy más adat beszerzésére nincs idő, valamint akkor, ha a becslés elegendő pontos -ságú információt nyújt az anyagnorma megállapításához) 2/ Műszaki-gazdasági számításokon

alapuló: ennél a módszernél a gyártmányfejlesztés során, az alkalmazott technológiából kiindulva határozzák meg az adott termékhez felhasználható anyagok normáját. 3/ Statisztikai módszer: előző időszak adatait felhasználva állapítják meg a normát. E módszer al -kalmazásának az az elő feltétele, hogy a megfelelő adatok rendelkezésre álljanak, és a tárgyidőszak körülményei ne térjenek el számottevően a figyelembe vett időszak körülményeitől. Készlet és anyagellátottsági (felhasználási) mutató: megnevezése lényege Meghatározott 1. Kronológikus időszakra(év,negyedén,hónap.) átlagkészlet számítjuk; sok felhasználási területe van: pl.: forgóeszközgazdálkodási elemzések, hatékonyságvizsgálatok; forgási sebesség, tervezés 2. Fajlagos anyagfelhasz nálás A termelés anyagigényének meghatározására szolgál természetes mértékegységben. A termelési vezérprogram és az anyagjegyzék

összeállításának is eszköze A készletgazdálkodás „feszítettségét” 3/ Anyagellátott és minőségét fejezi ki, mivel azt mutataja, hogy a készletek átlagosan sági mutató mennyire múlták felül a ténylegesen felhasznált mennyiséget. 4/ A termelés Anyagigényesség időbeli alakulását anyagigényes mutatja és térbeli összehasonlítást tesz lehetővé: pl: különböző üzleti sége egységek anyagigényességi Számítás módja Az időszak kezdő és záró szakaszok 5050%-os; a közbülső szakaszok 100%-os figyelembevétele pl: éves átlag – készlet= első ¼ negyedik 1/4 =-------- + 2. +3név + -------2 2 4 anyagfelhasználás termelt termékmennyiség Az időszak kronológikus átlagkészlete napi átlagos anyagfelhasználás az együttható értéke minimum 1 lehet. (általában nagyobb annál) Anyagköltség összes termelési költség mutatóinak összevetése A folyó termelőfelhasználás nagyságát Anyagköltség 5/ Anyaghányad

fejezi ki a kibocsátott termékértékhez ---------------------------------------- * 100 viszonyítva. Így közvetve megmutatja termelési költség(vagy eladási ár) a hozzáadott érték (tiszta termék + amortizáció) nagyságát. Forgóeszközök forgási sebességét kifejező mutatók: Használatos jelek Megnevezése és képlete 1/ K= adott időszak átlagos 1/ forgási idő forgóeszköz állománya K 2/ F= adott időszak a) N=----értékesítési forgalma F:I (árbevétele) I 3/ I= adott időszak naptári b) N=k x ---napjainak száma F vagy 5/ S= fordulatok száma (adott időszakban) --------------------------------2/ fordulatszám: a) F s= ---K vagy I b) s= -----N Az adott idő (napokban), amíg a forgóeszközbe fektetett tőke pénzből – ismét pénzzé alakul, áthaladva – különböző formákat magára öltve – az input, a tranzakció és az output folyamatokon: 600 600 ------------- = ------- = 45,6 nap 4800:365 13,15 vagy 4/ N= forgási idő

(napokban) alapadatok: K= 600 Ft F= 4800 Ft I= 365 nap Meghatározása szövegesen 365 600 x ------ = 600 x 0,076 = 45,6 nap 4800 -------------------------------------------az a szám, amely megmutatja, hogy a befektetett forgóeszköz az időszakban hány fordulatott tesz meg; azaz: hányszor térül vissza 4800 --------- = 8 (l év alatt) 600 vagy 365 ----------- = 8 45,6 A forgási idő (N) és a fordu- lat szám (s) közvetlen és egy- SzerűöÖsszefüggése (kapcsolata) szövegesen Mindkettő ugyanazt a mozgást tartalmazza más-más oldalról; s bármelyik ismeretében a másik kifejezhető Képlettel és számszerűen I 365 N = ---- = ------- = 45,6 (nap) forgási idő ----| ha N csökken S 8 | - akkor S nő .| I 365 ----| és fordítva S = ---- = -------- = 8 (1 évben) fordulatszám N 45,6 forgóeszköz igényesség fogalma: egységnyi termelési érték előállításához, vagy egységnyi forgalomhoz, ill. (értékesítési árbevételhez) szükséges

lekötött forgóeszköz értéke K képlete: Ki=------F forgóeszköz ralatív megtakarítás: fogalma: egységnyi forgalomhoz(értékesítési árbevételhez) kapcsolódó forgóeszköz állomány csökkenése, egyik időszakról a másikra; azaz a forgóeszköz-igényesség csökkenése a bázis időszaktól a tárgyidőszakig. Kl K0 Képlete: Kcs=F növ > K növ ---- < ----Fl F0 tárgyidőszak < bázis időszak Forgási sebesség: Módjai: 1) Forgási idő: a készletek teljes körforgásához szükséges napok számának megadása révén kiszámítása: átlagos forgóeszköz állomány egy napra eső forgalom időegység napjainak száma fordulatok száma 2) Fordulatok száma: adott időszakban hány teljes körforgásra kerül sor kiszámítása: időszak forgalma átlagos forgóeszköz állomány időszak napjainak száma forgási idő Forgóeszköz igényesség: Egységnyi termelési érték előállításához mekkora forgóeszköz-lekötésre volt

szükség. Annál jobb, minél kisebb az érték. kiszámítása: átlagos forgóeszköz állomány időszak forgalma 19.tétel A) Elemezze a vállalati ráfordítások, a termelési költség és önköltség, valamint az árbevétel formáit és összefüggéseit! Tegyen különbséget jövedelem és jövedelmezőség között! Ismertesse a különböző árbevételi szintek kritikus pontjait (üzemszüneti, fedezeti, és jövedelmezőségi pontokon lévő árbevételi szintek)! Termelési költség: Mindazon áldozatot értjük, amit a termelésben elért eredményért hoznak. A termelésben felhasznált munka pénzben megjelenő értéke költség. A költségek első megközelítésben, mint kiadások merülnek fel. Adott időszak összes kiadása azonban nem mind költség, viszont lehetnek olyan költségek, amelyek nem kiadások. Formái: 1) Tartós befektetést jelentő költekezés: tárgyi eszközök és egyéb tartós használati dolgok, egy időpontban nagy összegű

pénzkiadást jelent, kiadások csak lassan térülnek vissza 2) Folyamatosan felmerülő kiadások: Fajtái:  folyó költségek: rövid idő alatt, egy termelési periódusban  termelési költségek: összes költség, az adott periódusban  önköltség: termelési egységekből meghatározott mennyiségi egységre eső része A termelési és a költség változása közötti összefüggés: 1) Állandó költségek (FC): a termelés változásával nem arányosan változnak 2) Változó költségek (BC/VC): a termelés változásával együtt mozognak Fajtái: - lineáris: termeléssel azonos arányban - degresszív: lassabban változnak, mint a termelés - progresszív: gyorsabban növekednek és lassabban csökkenek, ha a termelés csökken A termelés összes költsége az állandó és változó költségek összege! Árbevétel: A termelési költség az árbevétellel összehasonlítva mutatja a vállalat egészének jövedelemtermelő képességét.

Költség:   átlagköltség: egységnyi termékre jutó összköltség hányada határköltség: összköltség változása, mely a termelés egységnyi változásának eredménye Profit:  összprofit: összköltség és az összes árbevétel különbsége  átlagprofit: egy termékre eső profitot jelenti, összes profit és a termékmennyiség hányadosa  határprofit: összprofit változásának az az összege, amely a termelés egységnyi változásának eredménye  realizált profit: akkor maximális, amikor a határbevétel = határköltséggel Árbevétel kritikus pontjai: Üzemszüneti pont: Termelés növelése elérkezik oda, hogy az árbevétel = a változó költséggel Fedezeti pont: Árbevétel=összes költséggel, beleértendő: átlag-, alternatív ktsg + normálprofit Vállalat bevételeinek és költségeinek viszonya ÁRBEVÉTEL Gazdasági költségek Gazdasági profit Számviteli profit (nettó profit) Normál profit Számviteli

költségek Közvetlen (explicit) költségek Közvetett (imolicit) költségek Anyag, bér Amortizáció Tőke kamat Vállalkozói haszon Alternativ ktsg Állandó(fix)ktsg Bruttó profit Termelési volumen és költségek közötti összefüggés árbevételi költség árbevétel fedezeti pont összes költség állandó költség termelés mennyisége 20.tétel A) Ismertesse a vállalati válságok okait, formáit, és leküzdésük módjait! Hasonlítsa össze a csődeljárás, a felszámolás és a végelszámolás folyamatát! Vállalati válság: Kialakulásának módjai:   Bombarobbanásos: válság kibontakozása gyors, robbanásszerű Rákos jellegű: lassú, alig észrevehető jelekből való fokozatos kifejlődés Okai: Külső környezeti okok: - piaci helyzet romlása erősődő konkurenciaharc megváltozott vásárlói szokások felgyorsult műszaki fejlődés társadalmi, gazdasági események kormányzati intézkedések Belső, vállalati okok: Fázisai

formái: - vezetési hiányosságok nem megfelelő munkaerő-állomány nem megfelelő termékek pénzügyi likviditási problémák nem elég hatékony kutatásfejlesztési tevékenység  Fenyegető válság: még nem érintette meg a vállalatot, de bizonyos jelek arra utalnak, hogy a vállalat működésében a jövőben zavarok keletkezhetnek; elegendő lehet a vállalati stratégia módosítása; a folyamatok még visszafordíthatóak.  Lappangó (látens) válság: már elérte a vállalatot, bár még kézzelfogható következményei nincsenek; hatékony zavarelhárítás lehetséges; ha az okok feltárása jó és tudatos megszüntetése sikeres; a vállalati stratégiai módosítás hatásos lehet.  Konkrét válság: a válságjelenségek már nyilvánvalóak, a vállalat működésében egyértelmű zavarok mutatkoznak, szükséges a vállalati folyamatokba való jelentős beavatkozás – reorganizatív zavarelhárítás; külön

válságmenedzselőstartégia szükséges.  Kiterjedt – kifejlett válság: komoly zavarok, és a válság az egész vállalatra kiterjed, azonnali intézkedésekre , terv készítésre van szükség – reaktív zavarelhárítás  Akut (heveny) válság: a válság összeroppanással fenyegeti a vállalatot, folyamatok visszafordíthatatlanná válhatnak, cég a csőd szélén áll, legdrasztikusabb beavatkozás – repulzív válságmenedzselés Típusai: Kialakulásának jellege: - robbanásszerő, gvyors - lassú, fokozatos kialakulás Kiterjedésük szélessége:    Operatív válság: 1-1 funkcióra kiterjedő rövid idejű vállalati funkciók egyikét érinti Stratégiai válság: a vállalat nagy részét vagy egészét érinti, tartós Többdimenziós válság: legsúlyosabb, nemcsak a vállalatot, hanem egész környezetére is kiterjed. (piacvesztés, fizető képtelenség,üzleti kapcsolatok felbomlása hitelvesztés.) Leküzdésének folyamata,

módszerei: 1) 2) 3) 4) 6) 7) 8) 9) válság megjelenése válság felismerése vezetői információ szerepe-controllin-számviteli rendszer válságmenedzsment kezdeményezése válságstáb durva elemzés azonnali intézkedések: - likviditást növelő - költségcsökkentés - munkaerő leépítés és csere - bizalomerősítő intézkedések - esetleges jogi lehetőségek kihasználása részletes elemzés szanálási stratégiák kidolgozása szanálási stratégia végrehajtása válság sikeres leküzdése Csődeljárás: Olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot (moratórium) kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. Felszámolás: Olyan eljárás, amelynek során a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszűnése kapcsán a hitelezői igényeket törvényben meghatározottak szerint elégíti ki. Végelszámolás: Olyan eljárás, amelynek során a nem

fizetésképtelen gazdálkodó szervezet - a jogutód nélküli megszűnését elhatározva - a hitelezőit kielégíti. Fizetőképes gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén végelszámolási eljárást kell lefolytatni. Nincs helye végelszámolásnak fizetésképtelenség esetén , illetve ha a jogutód nélküli megszűnés nem saját elhatározásból, hanem a cégbíróság hivatalból történő törlési eljárása folytán következik be