Gazdasági Ismeretek | Minőségbiztosítás » Rénes László - Minőségbiztosítás

Rénes László - Minőségbiztosítás I.e 1750-ben Hammurabi (Babilónia) törvénykönyve már bünteti az eredménytelen sebészi beavatkozást. A XIX. szd-ban a Krími háború alatt figyeltek fel arra, hogy a rossz ápolás a hadigondozottakra milyen rossz hatással van. A beavatkozások standardizálása a XX. szd elején sokat segített a minőségbiztosítás kialakulásában. Az egészségügy minőségbiztosítási kérdésével 1990-ben több törvény is foglalkozik. 1990-től intézményesül a minőségbiztosítás. Tárcaközi Bizottság, EMIKK. Az 1997-es tv kötelezővé teszi a minőségbiztosítást Az akkreditálás nem kötelező az intézményeknek, de a jövőben az OEP finanszírozása ettől lesz függő. WHO: Egészséget mindenkinek 2000-re. Miért szükséges a minőségbiztosítás:  a strukturális feltételek nem jók,  elégedetlenség,  finanszírozási problémák,  rossz az egészségi helyzet,  menedzselés,  dokumentálhatóság.

A minőség fogalmai:  a kiválóság foka,  a célnak megfelelőség,  a követelményeknek megfelelőség. Az egészségügyben:  a tudományosan megalapozott orvosi tudás alkalmazási foka,  a cél elérés foka az elértnek az elérhetőhöz, megtettnek a megtehetőhöz mért foka,  hatásos, hatékony, eredményes, méltányos, elérhető minőségi, technikai felszerelés. Minőségbiztosítási rendszerek  ISO-rendszer (International Standardisation Organisation)  általában az iparban, de bizonyos átalakításában az eü. is használhatja  CQI-rendszer  TQM-rendszer (Total Quality Managment)  EFQM- rendszer  önértékelési rendszer. Akkreditációs rendszer:  a tanúsító megfelelőnek találja-e. Dimenziók:  struktúra  személyzet, képzettség, stb. 1  folyamatok  ápolás, terápiák, eljárások, műveletek  eredmény  morbiditás, elégedettség, mortalitás, stb. Lépések:  előkészítés 

oktatás, helyzetfelismerés, fejlesztő csoportok kialakítása  tervezés  minőségi célok, eljárások, műveletek leírása, minőségi kézikönyv készítése  bevezetés  képzés, a minőségbiztosítás kialakítása, az értékelés kialakítása  tanúsítás  külső szakemberek nézik meg. Mitől függ az eredményesség:  a vezető elkötelezettsége, elvárása,  fokozatos kiterjesztés,  el kell fogadtatni a résztvevőkkel. A minőség értelmezése  értékítélet (az általános tulajdonság mércéje),  megfelelőség (a legrosszabbtól a legjobbig terjedő skálán),  kiválóság  minőség-ellenőrzés,  minőségfejlesztés,  minőségbiztosítás,  megfelelés a fogyasztó igényeinek,  "nulla-hiba",  megfelelőség és hatékonyság (ráfordítás). A minőség soha nem abszolút fogalom; mindig van szórása, tartománya. A minőség fogalma Ipari definíciók (Nemzetközi Szabványügyi

Szervezet - ISO): A minőség a termék vagy a szolgáltatás tulajdonságainak a halmaza és jellemzőinek összessége, amelyek hatással vannak a terméknek vagy a szolgáltatásnak arra a képességére, hogy kinyilvánított, vagy elvárható igényeket elégítsen ki (ISO 8402). 1 Egészségügyi definíciók  Donabedien-modell  Medicare (amerikai modell)  WHO  Holland egészségügyi minisztérium  EMIKK 2 1 Kinyilvánított  minimum standard; elvárható  optimális, maximális standard 2 Fogyasztó szintjén:  client quality,  professional quality,  managment quality. A minőség a kitűzött saját igényes, elérhető célok elérésének foka, amely egyaránt vonatkozik a struktúra (az ellátás feltételrendszere), a betegellátási folyamat és az egészségügyben elbocsátott beteg egészségi állapotának minőségére, valamint a beteg elégedettségére (EMIKK). A minőségbiztosítás története  kézműipar  végtermék,

 tömegtermelés  gyártási folyamat,  japán termelési rendszerek  folyamat, struktúra, eredmény,  amerikai ipari és nem ipari rendszerek minőségbiztosítása,  kórházi standardizálási programok,  kórházi akkreditációs bizottságok létrejötte (JCHAO 3 )  Donabedien-modell  nemzeti és nemzetközi minőségbiztosítási szakmai társaságok terjedése. Hazai egészségügyi minőségbiztosítás kialakulása  Magyar Kórházszövetség (a 60-as években alakult),  Magyarországi Szövetség az Egészségügy Minőségének Fejlesztésére,  Egészségügyi Minőségbiztosítási Konzultációs Központ. és Gazdaságosságának A minőség komponensei I.  Hatásosság (efficasy)  kívánt eredményt ideális körülmények között kiváltja.  Hatékonyság (effectiveness)  a kívánt eredmény elérésének a mértéke az ellátás szokásos, rutin körülményei között.  Eredményesség - gazdasági

hatékonyság (efficiency)  az egészségügyi beavatkozás azon hatékonysága, amely maximálja a felhasznált erőforrásmennyiségre (pénz, munkaerő, idő stb.) eső eredményt  Méltányosság (equity)  azonos betegség esetén azonos minőségű ellátáshoz való jog (hozzáférés és egyenlőség kérdése).  Hozzáférhetőség (accessibility)  a szükségletek által megkívánt szolgáltatások elérhetősége térben, időben és anyagipénzügyi vonatkozásban. A minőség komponensei II.  Tudományos-technikai minőség (scientific technical quality)  az adott korban rendelkezésre álló ismeretek és technológiák alkalmazásának a mértéke. 2 3 Egészségügyi Minőségi Kutatási Központ Joint Comission The Accreditation of Healthcare Organisations 3  Megfelelőség (appropriateness)  az ellátás megfelelő, ha az egészségi állapotban várt javulás olyan mértékben meghaladja a várható negatív eredményeket, hogy a

beavatkozást érdemes elvégezni (Rand Corporation)  Kockázatkezelés (risk managment)  a szolgáltatás elvégzésével kapcsolatban várható problémák előrelátásával és a megfelelő preventív intézkedésekkel a kockázat minimalizálása, illetve a bekövetkező kockázat gyors felismerése és káros következményeinek kiiktatása. A minőség komponensei III.  Szükségletek (needs)  a beteg egészségi állapotából eredő, egészségügyi beavatkozást igénylő, illetve egészségügyi beavatkozással pozitív  Igény-kereslet (demand)  a felismert szükséglet kielégítésére irányuló képességgel bíró szándék.  Igénybevétel (consumption of health services)  a beavatkozás-szolgáltatás megvalósulása. Összhang az egészségügyi ellátást végző és az egészségügyi szükséglet között (adequacy). A minőség dimenziói (Donabedien) Struktúra Az egészségügyi rendszer tárgyi, emberi és szellemi erőforrásai: 

gazdasági feltételek,  menedzsment,  épület, eszköz, műszer,  információs rendszer,  szakképzett munkaerő   tanúsítási rendszer. Folyamat Az egészségügyi ellátáshoz szükséges eljárások kiválasztása és kivitelezése:  prevenció,  diagnosztika,  terápia,  betegtájékoztatás,  standardok és protokollok   egészségügyi technológiák értékelése. Eredmény A páciens jelenlegi vagy jövőbeni egészségi állapotában bekövetkező azon változás, amely az alkalmazott egészségügyi beavatkozásnak tulajdonítható:  mortalitás,  morbiditás,  egészségi állapot mutatók.   betegelégedettség. 4 A minőség dimenziói struktúra  folyamat  eredmény   rendszer sajátosságai beteg sajátosságai (hozzáférhetőség) (betegek súlyossága) Standardfejlesztés Források:  WHO  Eü. Min  Országos intézetek  szakmai kollégiumok  hazai és külföldi kórházak,

egészségügyi intézmények. Alkalmazások:  standard formula  helyi adaptáció  saját fejlesztésű belső standard  rendszeres felülvizsgálat  rendszeres emelés. Saját standardfejlesztés  standardizáló eljárások, beavatkozások kiválasztása,  standardfejlesztő szakember-csoport,  konszenzus, megbeszélés/konferencia,  protokoll/kritérium/minőségi értékek skálamegjelölése Méret:  mérhető,  érthető,  releváns,  elfogadható,  teljesíthető. Benchmarking Szintmérés az egészségügyben  folyamatosan, csoportban végzendő,  elemzést és végrehajtást feltételező munka, amelynek során egy szervezet saját teljesítményének bizonyos elemeit más szervezetek példájával hasonlítja össze, amelyből új, jobb megoldásokra jut. Benchmarkerek 1. 2. 3. "Best of best" világelső elemzés országelső eü. ágazati 5 4. 5. 6. vezetők eü. ágazati átlag az intézmény legjobb

teljesítmény e a saját teljesítmény Versenytársi összehasonlítás belső összehasonlítás HP managment (high promotion)  HP tevékenység  time preference  projekttervezés  HP akciótervezés. Tényeken, bizonyítékokon alapuló népegészségügy A. Heratív felmérési hurok (iterative measurement loop, IML):  1. mortalitás/morbiditás kiterjedése a populációban  2. mortalitás/morbiditás etiológiai és oki összefüggései  3. társadalmi hatékonyság (életminőség változás)  4. gazdasági hatékonyság  5. az 1-4 lépések integrálása  6. monitorozás és újraelemzés B. Gooder-féle aranyszabályok:  1. a tárgyra vonatkozó szabályok (jelentős népegészségügyi problémák, célpopuláció)  2. a célra vonatkozó szabályok (a cél elérhetősége, elérhető és teljesíthető program)  3. a avatkozási szabályok (hatékony beavatkozás; a költségek arányosak a haszonnal)  4. a végrehajtásra

vonatkozó szabályok (a feladatok pontos leírása, felhatalmazása) TQM Total quality managment (top quality)  A minőségbiztosítási programot megvalósító alrendszerek beépülése a szervezet (intézmény) teljes/mindennapi munkafolyamatába. minőségelemzés minőségfejlesztés módszereinek minőségellenőrzés kidolgozása és minőségmenedzselé megvalósítása s  a minőség teljes elosztási görbéjének elmozdítása a klinikai és nem klinikai ellátás jobb minősége irányába. betegelégedettség egyidejű 6 staff-elégedettség elérése  beépül a szervezeti kultúrába. Minőségtanúsítványok  ISO szabványsorozat (nemzetközi)  EFQM  EU minőségi rendszer,  EU minőségi modell,  European Quality Award  Balridge modell (USA)  Kórházi akkreditációs rendszerek. (EU minőségi díj). ISO Minősítés ISO 9000 szabványsorozat története  1945 NATO és a gépkocsigyártás szabványosítási igénye  1976

BS 5750 szabványsorozat az első polgári alkalmazású minőségbiztosítási szabvány  1976-1990 folyamatos szabványfejlesztés  1990 ISO 9000 szabványsorozat, minőségbiztosítási rendszerek  1994 European Network európai szabványfejlesztés  1999 Magyarországon az ISO - EN - MSZ összehangolása  2000 ISO 9001/9002 adaptálása az egészségügyre hazánkban  2000 9001-2-3 összevonása. Jelentős elmozdulás a struktúra alapú minőségbiztosítástól a folyamat alapú felé. EFQM Minősítés A. Tényezők/folyamatok 10%  1. vezetés  2. az intézmény működési politikája és stratégiája  3. munkaerő managment 9%  4. források felhasználása 9%  5. folyamat felhasználás 14% B. Eredmények  6. a fogyasztók elégedettsége  7. staff-elégedettség  8. a társadalomra gyakorolt hatás 6%  9. működési eredmények 15% 100% 20% 9% A minőségbiztosítás módszerei  charta, fogyasztói check-list 

létesítménygazdálkodás  technológiai elemzés  költséghatékonysági vizsgálatok (költségelőny, -hasznosság és -hatékonyság)  betegelégedettség-mérés. 7 8% Charta / fogyasztói check-list  Missziós nyilatkozat  profil / küldetés  célok / kimenetelek  garanciák / elkötelezettség  szakmai hálók / ellátási kötelezettség.  Referenciák  az intézmény teljesítmény mutatói  a staff bemutatása / szakmai összetétele  kompetenciák / személyes eredmények  hotelellátási körülmények.  Elérhetőség  rendelések / rendelési idők  fogadóórák  betegjogi képviselet  felügyeleti szervek.  Illusztrációk  térképek,  fotók,  tablók. Létesítménygazdálkodás (facility managment)  épületek  berendezések  telepített rendszerek és tartozékaik üzemviteli szükségleteinek optimális minőségvédelme és javítása. kielégítése, Elsődleges célok 

áttekinthetőség javítása,  folyamatok optimálása,  ingatlan és létesítmény értékmegőrzés biztosítása. Másodlagos célok 4  költségcsökkenés,  hatékonyságnövelés,  zavartalan működés biztosítása,  munkafolyamatok megkönnyítése,  törvényi előírások betartása,  minőségbiztosítási eljárások követése,  időmegtakarítás. Technológiaelemzés (Office of Technology Assesment) Az egészségügyi technológia: 4 A létesítménygazdálkodás szempontjából másodlagos célok. 8 költségtakarékos felhasználása,  az egészségügyben használatos  gyógyszerek,  eszközök,  terápiák és  egyéb beavatkozások  szervezeti és támogató egységek összessége, amelyek keretében az egészségügyi ellátás folyik. Az egészségügyi technológiaelemzés:  strukturált és  multidiszciplináris analízise, amelynek célja az egészségügypolitikai döntések előkészítéséhez

való hozzájárulás. Analízis  klinikai biztonság, folyamatok jellemzői, hatásosság, hatékonyság, gazdasági következmények, társadalmi-, jogi- és politikai vonatkozások.  epidemiológia, orvostudomány, tudományos bizonyítékokon alapuló orvoslás, közgazdaságtan, statisztika, társadalomtudományok. Célok, motivációk:  egészségügyi ellátás magas költségei / szűkös erőforrásai,  modern népegészségügyi problémák,  hagyományos és modern egészségügyi problémák összehasonlítása,  tudományos bizonyítékok és gyakorlat. Elemzési módszerek:  epidemiológia,  kettős vak kísérletek,  randomizálás,  kérdőíves vizsgálatok,  meta-analízis (többféle elemzés összehasonlítása). Haszon és költség az egészségügyben / a haszon megoszlása a társadalomban (equity). Életminőség / költséghasznosság / élethossz nyereség. Cochrane-kollaboráció / ismeret és információrobbanás az

egészségügyben. Elemzés alkalmazások:  prioritások képzése a népegészségügyben,  gyógyszerhatékonyság, költséghatékonyság,  alternatív technológiák, döntéselemzés,  prevenció, klinikum elemzési minták,  egészségpolitikai megközelítések. Költséghatékonysági vizsgálatok  egészségügyi mutatók szerepe a döntés előkészítésében  költség-haszon elemzés (CBA 5 ),  költséghatékonysági elemzés (CEA), 5 cos-benefit analysis 9  költséghasznosság elemzése (CUA).  CBA értékek:  fizetési hajlandóság,  emberi tőke,  életmód befolyásoló programok.  CEA értékek:  egyéni és populációs szintű döntések,  etikai döntések,  preventív/kuratív módszerek egyensúlya.  CUA értékek:  egészséghozamok,  költségráfordítások,  fajlagos ráfordítások,  fajlagos nyereség. Betegszempontú minőség tényezői gyógyítás orvos szakszerűség

tervszerűség kezelés gyógyszerezés ápolás eredménymutatók fizikális javulás pszichés-mentális státus beteg elérhetőség konzultáció pszichoszociális probléma érzékenység kommunikáció megbízhatóság rokonszenv / ellenszenv vizsgálat stressztanácsadás egészségügyi szervezet felszereltség / státus kapacitás gazdaságitársadalmi (jövedelem, foglalkozás, iskolai végzettség) betegszerep elvárások alku betegjogok tájékozottság beteg edukáció individualitás egészségügyi struktúra várólista bürokrácia univerzalitás humanitás költségek hozzáférés referenciák általános 10 elégedettség Betegelégedettség mérésének módszerei  videó-analízis,  páciens-kérdőív,  betegéletút elemzés:  hospitalizáció / ellátás,  diagnózis,  kezelés,  egészségstátus.  személyes interjú, csoportinterjú.  telefoninterjú,  orvos-kérdőív,  staff-kérdőív. Betegtájékoztatás 

kapcsolódó jogszabályok,  ellátási folyamat,  tájékoztatás és dokumentálása,  dokumentációk tárolása. Betegelégedettség minőségellenőrzése  A kórházi részfolyamatokkal való megelégedettség mutatóinak összehasonlítása pl. korábbi adatokkal.  Kritikus részfolyamatok mélyinterjús értékelése.  Különböző időpontban mért megelégedettségi mutatók összevetése.  Saját mutatók összevetése nemzetközi vagy országos adatokkal. Debrecen, 2001. április 30 Rénes László 11