Jogi ismeretek | Gazdasági jog » Rénes László - Nonprofit törvénykezés

Nonprofit törvénykezés Alapítványokra vonatkozó jogi szabályozás sokáig a ptk-ban az 1959. évi tv volt Az 1989. évi II tv az egyesülés jogáról szóló tv, amely kimondja, hogy a társadalmi szervezetek létre hozása, ill. már meglévő szervezetbe belépni alkotmányos szabadságjog Magyar Köztársaság Alkotmánya - 63. § - deklarálja: „A Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni.” (ide lásd: Burucs - Tarr, 1993) 1994. jan 1-től a ptk-ban új szervezeti formák is megjelennek:  közhasznú társaság,  köztestület,  közalapítvány. 1997. évi 156 tv 1998 jan 1-től hatályos, s rendelkezik a közhasznú szervezetekről Civil szervezetek meghatározása A gazdasági célú tevékenységet folytató szervezetek folyamatos nyereség és haszon szerzésre törekednek, üzletszerűen végeznek termelő és szolgáltató

tevékenységet. A hasznot a tagok között felosztják. Közhasznú, közcélú tevékenység vagy magán érdekű tevékenység, amiből, ha nyereség származik, akkor azt mindig vissza kell fordítani a tevékenységre. A társadalmi szervezetek Társadalmi szervezetek alatt az állampolgárok egyesülési joga alapján létrehozott, kölcsönös érdeket szolgáló, elsősorban nem gazdasági; vállalkozási tevékenységet jelentő; az alkotmánnyal összhangban álló céljaik megvalósítása érdekében önkéntesen létrehozott; önkormányzó; jogi személyiséggel bíró, nyilvántartott tagsággal rendelkező közösséget értjük. Társadalmi szervezetnek minősül az egyesület csakúgy mint a szakszervezet vagy a politikai párt. (1989 évi II tv = Etv) 1 Nyilvántartás A cégeket a Cégbíróság a cégnyilvántartásban tartja nyilván (+ a közhasznú társaságokat). A társadalmi szervezeteket a megyei bíróságok tartják nyilván. Köztestületek egyik

részét közigazgatási szerveknél veszik nyilvántartásba, (kamarákat pl. az adott szakmai minisztérium). A cégek adatai nyilvánosak, civil szervezeteknél nem minden adat tehető nyilvánossá. A cégek az alapítószerződés benyújtása után megkezdheti a működését. A civil szervezetek csak a bírósági bejegyzés után működhet. Törvényességi felügyelet A cégeknél a Cégbíróság (mindig a bejegyző bíróság). A társadalmi szervezeteknél, a kht, a köztestület kivételével a székhely szerinti megyei ügyészség ellenőrzi a törvényességet. Törvényi előírások A ptk. szerint, akkor járhat el a saját nevében egy szervezet, ha a jogi személyiséget megszerzi. 1 Sík László: A nonprofit szervezetek jogi szabályozásának egyes kérdései IN: Alapfokú kézikönyv civil szervezetek számára (NIOK, Bp. 1995) 1 A jogi személyre vonatkozó szabályok Megszerezni lehet:  a tv. rendelkezésétől fogva lett jogi személy, 

bejegyzéstől számítva lett jogi személy,  már létező jogi személy egy saját szervezeti egységét jogi személyiséggel ruházza fel az alapszabályában, de akkor saját szervezeti felépítése és költségvetése legyen. Létesítő okirat Minden szervezetnek kell lennie. Társadalmi szervezeteknél általában alapító okiratnak nevezik. Kötelező tartalmi elemek:  név,  székhely,  cél, tevékenység,  képviselő megnevezése. Ha az adatokban változás történik, akkor be kell jelenteni a bejegyző bíróságon. Civil szervezetek típusai Egyesületek, társadalmi szervezetek Jellemzői:  önkéntes szervezetek,  önkormányzattal rendelkeznek,  min. 10 ember hozhatja létre,  alapszabályt hoznak az alakuló közgyűlésen,  általában évente 1 közgyűlést tartanak,  szakmai és pénzügyi beszámolókat készítenek minden évben,  tagdíjat kell szedni,  nyilvántartott tagsággal rendelkeznek,  bejegyzésük a

Megyei Bíróságon történik,  az egyesület jogi személy,  saját vagyonukkal nem felelősek, csak az egyesület vagyonával. Köztestület Jellemzői:  a törvény hozza létre egy közfeladat ellátására,  az államtól független,  az indulóvagyont a költségvetés biztosítja, ill. minden évben kap finanszírozást Alapítvány Jellemzői:  alapító hozza létre,  1 személy is lehet alapító,  alapító okirattal jön létre,  kuratórium irányítja a munkát, 2  magánember, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező hozhatja létre,  a pénzkezelés min. 2 ember aláírásával történhet,  nincs tagdíj, alapítói tőke van. Közalapítvány Jellemzői:  létre hozhatja:  kormány,  országgyűlés,  helyi önkormányzat képviselő testülete,  közfeladatot lát el,  jogszabály írja elő a működését,  alapító okirattal jön létre,  kuratórium irányítja a munkát,  éves

beszámolót kell készíteni,  alapítói vagyonnal rendelkezik,  folyamatos, költségvetésből történő finanszírozás. Alapítvány Az 1959. évi ptk tv-be az alapítványok nem kerültek be, s 1960-as törvény a megalapítás lehetőségét is megszüntette. Helyette volt egy ún kötelezettségvállalás közérdekű célra (írásos felajánlás, ami formájában olyan, mint egy ajándékozási szerződés. Ez a forma még ma is megvan. Közérdekű meghagyás formája az örökléssel kapcsolatos A végrendeletben lehet kötelezettséget róni az örökösre, hogy az örökség vmennyi részét vmilyen közérdekű célra biztosítsa. Az alapítványok jogi „rehabilitációja” már 1987-ben megtörtént. Az alapítvány fogalma Olyan jogi személyiséggel felruházott célszervezet, amely tartós, közérdekű célra rendelt, e célra elkülönített, a cél megvalósításához szükséges vagyonnal rendelkezik, ill. a vagyon kezelésére kijelölt szervvel vagy

szervezettel rendelkezik. Alapítvány létrehozása Létrehozhatja:  magánszemély,  jogi személy,  jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (Bt, közkereseti társaság). Magánszemélynél kritérium, hogy nagykorú és cselekvőképes legyen az alapító. Jogi személyiségnél feltétel, hogy igazolni kell a jogi személyiségüket. Alapító:  azok, akik az alapító okiratot aláírták, s ezután minden módosításánál mindenkinek alá kell írni a módosított alapító okiratot. Közalapítvány speciális az alapító kör:  országgyűlés,  kormány, 3  helyi önkormányzat képviselő testülete. Célja: A közérdekű cél fogalma a LB Közigazgatási Kollégium II-es állásfoglalása alapján: Ha a társadalom egészének, vagy szélesebb közösség érdekeit szolgálja, de ha az általános társadalmi értékítélet szerint humánus célt szolgál, akkor egy személy érdekeit is szolgálhatja. 2 Ha egy szűkebb

közösség vagyongyarapodását vagy jövedelemszerzését szolgálja, akkor nem lehet bejegyezni. Ha elsődlegesen gazdasági vállalkozási tevékenységre hozzák létre, akkor sem lehet bejegyezni. Tartósság követelménye: Viszonylag hosszabb időszakra (ált. 5 évnél hosszabbra) létrehozott, vagy egy cél elérésére hozzák létre, akkor rövidebb időre is, mert a célja kihat a jövőre. Olyan vagyont kell adni az alapnak, hogy az hosszabb időre biztosítsa a működést. Alapító okirat Formai követelmények:  írásban jelenjen meg,  az alapítók írják alá. Tartalmi követelmény:  az alapítók megnevezése,  jogi személyek,  célok meghatározása,  a célok elérése érdekében milyen tevékenységet fog csinálni,  székhely,  képviselő megjelölése,  az alap. vagyona nyitott vagy zárt  a zártnál a teljes vagyon meghatározása,  az alapító rendelkezik az alapítványi vagyon felhasználásáról.  Az alapító

kijelölhet kezelőszervet az alap. működtetésére  Tagjai (név, lakcím),  milyen időtartamra jelöli ki a működésük eljárási szabályzatát. Lehetséges tartalmi elemek:  természetes megszűnési okok,  konkrét cél meghatározása, 3  feltétel, aminek bekövetkezése esetén meg lehet szüntetni az alapot.  Megszűnés esetén a megmaradó vagyont milyen céllal lehet felhasználni.  Önálló jogi személyiségű egység megnevezése. Az alapító okirat kötelező követelményei:  elnevezés,  közérdekű, tartós célok meghatározása,  a konkrét tevékenység meghatározása,  az alapítvány vagyonával kapcsolatos rendelkezések: a vagyon meghatározása, ill. annak a felhasználása,  székhely pontos meghatározása. 2 3 pl. beteg gyereknek gyógyítására gyűjtő alapítványok esetén pl. templomépítés 4 Névválasztás Általános elvárások vannak jogi személyeknél, a LB Közigazgatási Kollégiumának

1.sz állásfoglalása alapján 3-as követelmény:  névvalódiság,  névszabatosság,  névkizárólagosság. Névvalódiság: nem lehet megtévesztő semmilyen szempontból, nem kelthet olyan látszatot, hogy egy másik jogi személyhez kötődik a szervezet, ha az ahhoz nem járult hozzá. Névszabatosság: a név választásnak meg kell felelnie a nyelvi követelményeknek, betűk és számok halmaza nem lehet, a nyelvalkotás társadalmi követelményeinek meg kell felelnie. Névkizárólagosság: a már korábban nyilvántartásba vett hasonló tevékenységet végzők nevét vagy velük könnyen összetéveszthető nevet nem lehet választani. Tevékenység Végezhetnek olyan tevékenységet, ami működési engedélyhez kötött, de ez nem feltétele a bejegyzésnek. A vagyon kezelése A LB K.K 2sz állásfoglalása alapján:  nyitott és  zárt alapítvány. Nyitott alap. csak a tevékenység megkezdéséhez nyújt az alapító vagyont, s ez csatlakozással

állandóan bővíthető. Zárt alap. az alapítónak az alap teljes működéséhez kell vagyont biztosítania, általában a kamatok, hozadékok kerülnek felhasználásra. Az alapítónak az okiratban meg kell határoznia, hogy nyitott vagy zárt az alap. A vagyon felhasználására vonatkozó rendelkezés pl. az induló vagyont meg kell tartani, s csak csatlakozással szerzett vagyon használható fel. A felhasználás módját is meg kell határozni Pl. az igényeket hogyan lehet benyújtani Az alapító előírhatja a visszajelzési kötelezettséget. Vagyontárgyakat is lehet az alapítványoknak adni, ill. induláskor is lehet ingó- és ingatlan tárgyakkal alapítani. A bejegyzésnél igazolást kell csatolni az induló vagyonról (letéti számla bankban, erről igazolás). Ügyvédi letét is lehet Ingó vagyon esetében leltárt kell készíteni érték feltüntetésével (mellékletként az alapító okirathoz kell csatolni). Ingatlan esetében az alapító igazolja, hogy

az ő tulajdona (földhivataltól kell igazolást beszerezni). Alapító okiratban fel kell tüntetni Székhely Az ügyintézés helyét jelöli, telephely, iroda is meghatározható ezen felül. Ha a székhely tulajdonilag másé, akkor a tulajdonos hozzájárulása is szükséges. Kezelőszervezet meghatározása abban az esetben, ha az alapító kezelőt jelöl ki: milyen meglévő intézményt, jogi képviselőt jelöl ki kezelőként. Kezelőszervezetet hozhat létre, bízhat meg a kuratórium. Rendelkezni kell a személyi összetevőről: hány tagú, kik azok, milyen időtartamra történt a kijelölésük. Működési eljárási szabályok. Kezelőszerv feladatai: 5 A LB K.K 2sz állásfoglalása rendelkezéseket tartalmaz:  ügydöntő,  ügyintéző,  képviselő szerv. Döntéshozó, ügyintéző és képviseleti feladatok az alap. céljával megfelelő módon Mindig testületi döntést kell hozni. A kuratóriumi tagoknak felelősségük tudatában kell

elvállalniuk a feladatot. Kártérítési felelőssége van a tagoknak. A többségnek jelen kell lennie a döntéseknél (az elnöknek mindig). Az alapító jelöli ki a kuratóriumot Az alapító működésre, a vagyon felhasználására meghatározó befolyást nem gyakorolhat. Nem kizárt az alapító részvétele a kuratóriumban, de meghatározó befolyása nem lehet. A kuratóriumi tagok visszahívási joga az alapítót megilleti (de csak abban az esetben, ha a célokat sérti a kuratórium működése). Az alapító módosíthatja az alapító okiratot (ez kizárólag alapítói jogosultság). A képviselő(k) személyét a kuratórium tagjai közül kell megválasztani. A kezelő szerv döntéseit közvetítse, szerződéseket írhat alá, képviseli a hatóság előtt az alapítványt. Több személy esetén a gyakorlás módját is meg kell határozni (önálló vagy együttes képviseleti jog). Az alap bejegyzése után járhat el a képviselő Bankszámla feletti

rendelkezés: két képviseleti joggal felruházott személy együttes aláírása szükséges. Az alapító okiratban lehet önálló jogi személyiségű szervezeti egységet kinyilvánítani. Az egységnek saját felépítésű szervezete legyen, saját vagyona, költségvetése, képviselője legyen. Önálló jogalanyként önálló számlanyitási, könyvvezetési, önálló beszámolói kötelezettsége van. A bírósági nyilvántartásba vételt (bejegyzést) az alapítók kérhetik. A bejegyzési változási kérelmeket is alapítók kérhetik. Nem peres eljárás szabályai szerint a benyújtott iratok alapján jár el a bíróság. Végzésben dönt, személyes meghallgatás nincs Érdemben dönt: elutasít vagy bejegyez. Csatolni kell:  bejegyzési kérelem,  alapító okirat,  nyilatkozatok ( feladat elvállaló nyilatkozat, az alapítókkal nem állnak olyan viszonyban, ami összeférhetetlen),  igazolás alapítói vagyonról,  jogi személynél a jogi

személyiséget is igazolni kell. Elutasító végzés után fellebbezni az alapítóknak van joga. Bejegyzett alap működése Alapító okirat módosítása lényeges körülmények miatt történhet. Az alapítók módosíthatják indokolt esetben az alap. céljának, nevének és vagyonának sérelme nélkül Alap gazdálkodása 115/1992. sz Korm rend Alapítványok gazdálkodásáról bevételek-kiadások elszámolása Beszámoló és könyvvezetési kötelezettség. 219/1998. (1230) Korm rend Éves beszámoló készítése aszerint, hogy közhasznú-e, van-e vállalkozási bevétele. Minden alap. és közalap társasági adóalany (egyesület is) Működés ellenőrzése: Szakmai ellenőrzés, ahol működési engedélyhez kötött tevékenységet végeznek. 6 A törvényességet a főügyészség végzi, ami jelenti azt, hogy minden törvényes szabálynak megfelelnek-e, az alapító okiratnak megfelelően működnek-e, a belső szabályzatok az alapító okirattal és a

jogszabályokkal harmonizálnak-e, ill. a hozott határozatok megfelelnek-e a belső szabályzatoknak és a jogszabályoknak. Az ügyész kérelem alapján vagy hivatalból ellenőrzi az alap-okat. Hivatalból munkatervi vizsgálatok megadott szempontok alapján történnek. Az alap. köteles elősegíteni a vizsgálatot, iratokat beszolgáltatni, személyes meghallgatáson megjelenni. Ügyészi intézkedés  Indítványozza a módosításokat,  óvás (törvénysértés esetén),  felszólalás (törvénysértő mulasztás esetén),  figyelmeztetés (törvénysértés közvetlen veszélye fennáll),  jelzés (az alapító okirat rendelkezése törvénysértő). Peres eljárásban keresettel bírósághoz fordul az alap. ellen az ügyész Határidő tűzésével hívja fel a kuratóriumot a törvénytelenség helyreállítására. Az alap. megszüntetése  természetes megszűnési ok következik be (határozott időre, cél vagy feltétel bekövetkezése esetén),

 megszüntetési keresettel (bíróság peres eljárás útján),  alapítványok egyesülése esetén, jogutód kinevezése mellett. Megszüntetési keresetek:  törvényességi felügyeleti eljárás miatt,  az alap. cél szerinti tevékenységének lehetetlenné válása esetén (pl pénztelenség), az ügyészhez fordulva az ügyész indítja el a keresetet,  jogszabály változás folytán már nem lehetne bejegyezni,  a kuratórium a tevékenységével az alap. célszerinti tevékenységét veszélyezteti vagy mulasztást követnek el. Két irányú kereset: hívja fel az alapítót új kezelőszerv kijelölésére, ha az alapító nem, akkor a bíróság szüntesse meg az alapot. Közalapítvány Az alapítványtól eltérő rendelkezések: 1994. jan 1-től létezik Alapítói kör:  országgyűlés,  kormány,  helyi önkormányzatok képviselő testülete. Célok:  Közfeladatok ellátásának folyamatos biztosítására hozhatják létre, 

olyan állami vagy helyi önkormányzati feladat ellátása, amelynek törvény vagy jogszabály alapján az államnak vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia. 1990. évi 65-ös tv települési önkorm és területi önkorm (megyei) közalap-ra jogosultak, csak közalap-t hozhatnak létre. Alapító okiratot a testületnek kell elfogadnia Célok: az önkormányzati tv. alapján a kötelezettségekre, de részben önként vállalt kötelezettségekre is. A feladat ettől függetlenül továbbra is állami vagy önkormányzati 7 feladat, nem mentesül a kötelezettség alól. Az alapító maga dönthet arról, hogy megszünteti, ha a közfeladatokat célszerűbb formában, hatékonyabban tudja ellátni. A megmaradó vagyont visszakapja az alapító, de ezt csak erre a közfeladatra használhatja, erről a nyilvánosságot is köteles tájékoztatni. A kezelőszerv kijelölése kizárólag az alapító joga Felügyelő szervet is ki kell jelölni. A törvény előírása

szerint a kezelőszervnek évente beszámolási kötelezettsége van a képviselő testület előtt. Nyilvánosság garanciái:  alapító okiratot hivatalos lapban közzé kell tenni,  a gazdálkodás adatait nyilvánossá kell tenni. Ha 1994. előtt bejegyzett, kifejezetten közfeladatokra lett alapítva, akkor lehet kérni közalapítvánnyá átjegyezni. Az alapító okirat módosítása felügyeleti szerv kijelölésével. Ha az alapító más (nem a fentiek közül vmelyik), de a célok oldaláról közfeladatot lát el, akkor a már működő kuratórium döntést hozhat arról, hogy felajánlja a meglévő vagyont közalapítvány létrehozására. Az alapítónak hozzá kell járulnia ehhez A régi alapítványt törlik, az új közalap. a jogutódja, viszi magával a régi alap célkitűzéseit Egyesület Tagfelvételi kérelem  írásban,  általában az elnökség dönt  a közgyűlés az elutasítás utáni jogorvoslat lehetőség. Megszűnés 

kilépéssel,  halál,  jogutód nélkül megszűnik,  kizárás,  törlés. Kizárás okai Vétkesen megsérti a kötelezettségét, eljárás során történik. A fegyelmi eljárásnál külön fegyelmi szabályzatban rögzített módon kell eljárni. Törlés történik, ha felszólításra sem fizeti a tagdíjat. Tagsági jogok Ami a tv-ben szabályozott jog, az a teljes jogú tagnak nem korlátozható. Jogok:  részt vehet tevékenységekben, rendezvényeken,  választhat és választható (ez az un. aktív és passzív választójog),  a társadalmi szervezet bármely szervének a törvénysértő határozatát bíróság előtt 30 napon belül megtámadhatja. Kötelezettségek:  tagdíj fizetése. Jogelvek 8 "Egy tag - egy szavazat" elve a tagi jogegyenlőség alapja. Személyes joggyakorlás elve azt jelenti, hogy csak a saját személyében gyakorolhatja, mást nem bízhat meg vele (pl. szavazásnál). Minden tagot olyan helyzetbe kell

hozni, hogy gyakorolhassa jogait. Helyről, időről, napi rendi pontokról mindig írásban kell értesíteni a tagokat. Tagi jogegyenlőség Nem lehet diszkriminálni a tagokat. Tisztségbe választhatóság joga: 18 év alatti megválasztható tisztségbe, de csak az életkorához megfelelő tisztségbe. Teljes jogú tag (rendes tag), de van más tagi kategória is:  pártoló tag pl. Többlet jogot lehet adni, de kevesebbet nem, mint a jog szerint jár. A rendes tagok jogai nem sérülhetnek ezáltal. Többlet jogot kaphatnak pl az alapító tagok Alapító okirat (kötelező tartalmi elemek)  székhely,  név meghatározása,  cél meghatározása,  végzendő tevékenységek meghatározása. Szervezeti felépítés A demokratikus önkormányzati működés az alapja. Le kell szabályozni:  milyen szervei vannak (testületi szervezeti),  milyen tisztségek vannak,  milyen alá-fölé rendeltség (hierarchikus) rend van,  testületi szervek eljárásai,

működési szabályai. Kötelező létrehozni:  legfelsőbb szerv, ügyintéző és képviseleti szerv. Legfelsőbb szerv: a tagok összessége vagy a tagok által választott tagok összessége (közgyűlés és küldöttgyűlés). Ügyintéző és képviseleti szerv: két közgyűlés közötti időben olyan feladatokat lát el, amit a közgyűlés rábízott, s nem a közgyűlés kizárólagos joga. Küldöttgyűlés Arányos képviselet elve kell, hogy működjön. Le kell szabályozni a küldöttek választását Kizárólagos közgyűlési hatáskör  kizárás,  alapszabály megállapítása, módosítása,  megszűnésről is csak a tagok összessége dönthet (feloszlás),  beolvadás, egyesülés más szervezettel,  több részre oszlás,  éves költségvetés elfogadása, 9  év végi beszámoló (zárszámadás) számszaki beszámolója és a tevékenységről is be kell számolnia. Legalább 5 évenként kell közgyűlést tartani. De ha

éves költségvetés van, akkor min évente kell tartani közgyűlést. Ügyintéző és képviseleti szerv  tagjait az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában titkosan kell megválasztani,  a felsőbb szerv választhatja meg (közgyűlés),  nem lehetnek eltiltva közügyek gyakorlásától. Feladata: Általános hatáskörű ügydöntő szerv, amely minden olyan ügyben döntést hozhat, ami nem kizárólagosan a közgyűlés feladata. Az ügyintéző szerv feladatát, eljárási szabályait, a szavazás módját stb. a működési szabályzatban kell előírni Tisztségviselők Általában: elnök, helyettese, titkár. Feladatainak a meghatározását, képviselő személyének a meghatározása, az egyesület vagyonának kezelését elő kell írni. Szabályozott az is, hogy az egyesület vagyona milyen forrásokból származhat. Az egyesületi tag saját vagyonával nem felel az egyesület által okozott károkért. 219/1998. (XII 30) Korm rend határozza meg a

beszámolás módját, egyszeres vagy kettős könyvelést stb. Társadalmi szervezet megszűnése  bíróság által megszüntetés,  saját döntésből (a közgyűlés feloszlatja, szétválnak, beolvadnak, egyesülnek),  ügyészi kereset alapján:  feloszlatás,  megszűnés megállapítása. Feloszlatás: Bűncselekmény tevékenységét folytatja, mások jogait vagy szabadságát sérti, bűncselekményre buzdít, akkor feloszlatják. Megszűnés megállapítása:  1 évig a tagság 10 fő alatt van,  nem működnek, nem tartanak közgyűlést. Vagyon a közgyűlés rendelkezése alapján a tagok között is felosztható. Feloszlatás esetén viszont a vagyon az államra. Közhasznúság 1997. évi 156 tvr a közhasznúság törvénye Feltételek Társadalmi szervezet kérheti (kiv. biztosító egyesület, politikai pártok, munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleti szervek). Köztestület is kérheti, amennyiben a tv rá is vonatkozik.

Vállalkozást csak közhasznú céljainak érdekében, azokat nem veszélyeztető módon végezhet. A bevételeit, nyereséget nem oszthatja fel, céljaira kell felhasználnia. A kinyilvánításban meg kell jelennie még, hogy közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, országgyűlési képviselői jelöltet nem állít. 10 Közhasznú tevékenység Leírása: a célokból ki kell emelni a közhasznú tevékenységeket (az alapszabályban megjelölt célokból). A társadalom és az egyén érdekeit közösen szolgálja, akkor lehet közhasznú szervezet. Meg kell határoznia, hogy a közhasznú tevékenysége során milyen közfeladatot lát el. Közfeladat: az államnak vagy az önkormányzatnak kell ellátnia. Testületek eljárási szabályai  vezetőtestület összehívásának rendje, napirend közlése, nyilvánosság mértéke, összehívás gyakorisága,  összeférhetetlenségi szabályok,  hozott döntéseknek a nyilvántartása, közlése,

iratbetekintés szabályozása,  nyilvánosság előtt nyitottá kell tennie a tevékenységét, mások által jobban megismerhetővé kell tenni.  Kiemelten közhasznúnak sajtón keresztül kell nyilvánossá tenni tevékenységét, gazdálkodását. Kedvezmények Adómentességek és adókedvezmények, egyéb kedvezmények magát a társaságot illeti meg. A cél szerinti tevékenységből származó bevétel alapján adómentesség a társasági adó alól való mentességet jelenti. Egyéb kedvezmények:  vámmentesség,  illetékmentesség,  helyi adók mentessége. A kedvezményezetteket megillető adómentességek:  közhasznú szervezet által adott szociális segélynél,  ösztöndíjnál,  természetben kapott adományoknál. Támogatókat megillető kedvezmények, közcélú adományok kedvezményei. Levonható adóból az adomány közhasznúnál 30%, kiemelten közhasznúnál 35%. Az adományról mindig kell igazolás. Ha cég adja az adományt,

akkor közhasznúnál 100%-át, kiemelten közhasznúnál 150%-át a teljes jövedelem meghatározott százalékáig vonhatja le az adóból. A közhasznúságnak pályázatoknál is van jelentősége. Az állami, minisztériumi és önkormányzati pályázatoknál gyakran előnyt élveznek, ill. eleve csak ezek a szervezetek pályázhatnak. Tartós adományozás kedvezménye Aki legalább 4 évig támogat egy szervezetet, akkor a második évtől kap 5%-os kedvezményt (de a támogatása soha nem lehet kevesebb az első évinél). Polgári szolgálatot folytató személyeket foglalkoztató szervezeteknek is jár kedvezmény. 11 Debrecen, 2000. november 25 Rénes László 12