Földrajz | Természetföldrajz » Magyarország természetföldrajzáról

Magyarország természetföldrajzáról A földrajz a társadalmi, gazdasági folyamatok térbeli megoszlását vizsgálja. - Természeti földrajz - Gazdasági földrajz - általános: leírja a világ általános folyamatait - regionális: egy térszerkezeti egységben vizsgálja a folyamatokat (egy adott térségre vonatkozóan) Magyarország természetföldrajzi adottságai: Természeti erőforrások: a földrajzi környezet mindazon adottságai, amelyeket a társadalom a műszaki fejlettség adott szintjén fel tud használni és felhasználásuk gazdaságos (rentábilis). Mesterséges természeti környezet: tágabb értelemben vett természeti erőforrások + környezetvédelem Term. erőforrások szerepe, megítélése: a gyakorlatban pazarló szemlélet alakult ki a term erőforrások kiaknázásával kapcsolatban. Földrajzi determinizmus: a földrajzi környezetet tartja elsődlegesek. Magyarország földrajzi helyzete: Területe 93030 km2. Közép-európai ország, Európa

határaitól kb 2700 km-re van Legközelebbi tenger: Adria (500-600 km-re van). Mesterséges (politikai) határvonal Legnagyobb K-Nyugati kiterjedése 520 km (Nagyhódos-Felsőszölnök); az É-Déli 320 km (Nagy-Milic-Beremend). Alföldi jellegű táj a Duna völgyében Ennek előnye, hogy a szárazföldi növénytermesztéshez elég sok csapadék van, és a kontinentális növénytermesztéshez is megfelelő az éghajlat. Mérsékelt éghajlati övben helyezkedik el Éves középhőmérsékletében 2 oC anomáliát okoz a Golf-áramlat. Változékony éghajlat a ciklonrendszerek miatt Felszínrajzilag a középhegységi magasságot éri el. Vízrajzilag a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Ennek káros hatása, hogy a környező országok folyói szennyezik a mi folyóinkat + légköri szennyeződések = Európa szennyese. Geopolitikai helyzet: nyugati és keleti kultúrák határán fekszünk. Természeti erőforrások értékelése: - megújuló - korlátlanul rendelkezésre

álló (napenergia, szélenergia) - készletbe menő (talajok, természetes vizek) - nem megújuló - felhasználással elfogyasztott (szén, kőolaj) - újrahasznosítható (fém, ásványkincsek). Természeti erőforrások: - Talaj: Legelterjedtebb a barna erdőtalaj (alacsony humusztartalom, savanyú kémhatás). Mezőségi talajok a lösztakaróval borított térszíneken alakultak ki (kedvező fizikai szerkezet és mésztartalom, gyengén lúgos kémhatás). Ilyen található a Mezőföldön, a Hajdúsági-, a BékésCsanádi-, és a Bácskai - löszháton Szikes talaj a Duna-Tisza közén, a Tisza mentén és a Tiszántúlon fordul elő. - Természetes vizek: Gazdagok vagyunk vizekben. A talajvíz (két agyagréteg közé záródott víz) régebben ivóvíz-forrás volt, ma már eléggé szennyezett. A rétegvizek: artézivizek (100 m-nél lejjebb), mélyen fekvő tiszta vizek. Folyóink (elsősorban a Duna) vize tisztítással ivóvízként felhasználható. Jelentőségük nő,

mert a dunántúli karsztvizek (mészkővizek) apadóban vannak. Hévizek, termálvizek: Mo két tektonikai lemez határán fekszik, ahol a geotermikus grádiens 20-30oC, tehát így a feltörő vizek felmelegszenek-gyógyhatásúak, mert a forró víz ásványokat old ki. Magyarország környezeti állapota: Vizeink állapota: a túlzott műtrágya felhasználás nemcsak a talaj, hanem a víz állapotát is rontja. (A csapadék kimossa a talajból és a vízbe kerül) Pl a Balaton, amely algásodott (kék alga) eutropizálódott, vagyis a bejutott szerves anyag feldúsította a kék algák táplálékát, és ezért megszaporodtak. A víz opálos, nem átlátszó Szűkítette a halak életterét (oxigén kevesebb, táplálék kevesebb). A Balatont az őt tápláló Zala is szennyezi De elmondható hogy a Balaton vízminősége javult. Az ivóvízhálózat nőtt, de a szennyvízhálózatot nem bővítették. Talajfelszín környezeti állapota: állandóan romboljuk (utak

vezetése, káros anyagok, salakanyagok felszínre hozása- bányászat). Légköri állapot: - emisszió: szennyezőanyag kibocsátás - transzmisszió: szennyezőanyag elszállítás - imisszió: szennyezőanyag lecsapódás. Széntüzeléses erőművek - ipari települések légköre szennyezett. A bányák bezárásával javult a légkör állapota, de a műszaki fejlettség elmaradottsága miatt még mindig jelentős a szennyezés (vegyi művek). Porvihar: a lekötetlen homok allergiát is okoz Zajártalom: - ipari zajok (útépítés, autópálya) növelik a zajszintet. Magyarország humán erőforrásainak tárgyalása: népességföldrajz és településföldrajz. Népességföldrajz: A 70-es évekig hazánk népességföldrajzi színvonala megfelelt a nyugati átlagnak. A 90-es években a humán erőforrások is válságba kerültek Ez egy hosszú folyamat volt. A mai humán erőforrások jellemzői: - népességünk képzettségi színvonala elmarad a nyugatétól - szakmai

szerkezetváltás igen lassú (merev iskolarendszer miatt) - fizikális állapot igen rossz - a magyar munkaerő kreatív. A lakosság száma 10.2 millió-fogy Ilyen szempontból a fejlett társadalmak közé tartozunk, ahol a népességszaporulat negatív. Népsűrűség: 111 fő/km2 A lakosság döntő többsége magyar. Nemzetiségek: németek (kultúrális kp Pécs), szlovákok (kp Békéscsaba), románok (kp. Gyula), elszórtan délszlávok, és cigányok az ország egész területén Asszimilációs problémák. Természetes szaporodás: születések és halálozások számbeli különbsége 1000 lakosra vetítve (ezrelék). 45 után a születések száma emelkedett, majd lecsökkent az 50-es évek elejére. Ezután ugrásszerűen emelkedik Gyes bevezetése + egyéb kedvezmények = megint nő. Háború után nagy veszteségek, később csökken a halálozások száma Ma már több a halálozások száma, mint a születéseké. Korfa: a népesség nem és életkor szerinti

megoszlása: - keskeny bázison nyugszik (kevés a születések száma) - alacsony a csecsemőhalandóság - középkor a jellemző - alacsony az átlagos élettartam - magas az öregkorúak aránya - több fiú születik, de később női többet alakul ki, mert a nők átlagos életkora magasabb. Foglalkozás szerinti tagozódás: kifejezi azokat a gazd. ágazatokat, amelyek kialakultak: - csökken az agrárnépesség (15%) az ipar fejlődése miatt - csökken az iparban foglalkoztatottak aránya (25-30%) - a harmadik ágazatban (közl.,ker,pü területe) nő a foglalkoztatottak száma Településföldrajz: a népesség eloszlását vizsgálja, elemzi. Település: adott földrajzi környezethez kapcsolódó gazdasági, infrastruktúrális, társadalmi rendszerek összessége. A települések egymással kapcsolatban vannak, településhálózatot alkotnak. Településrendszerünk kialakulása: - a középkorig két fő szerkezeti egysége volt: - falvak (mezőgazdaság) -

városok: funkcionálisan jöttek létre, a kereskedelmi útvonalak mentén, korábbi királyi birt. kp-i várak köré alakult, egyházi központok - törökök megjelenése: A lakosság a nagyobb településekre menekült, majd lassan visszamentek az elhagyott földekre. Ezalatt az idő alatt deformálódott településrendszerünk, kiesett a városfejlődésből. Tanya: kialakulása megrekedt infrastrukturális szinten -Osztrák-Magyar-Monarchia idején: Jelentős városodási hullám indul, középületek, bérházak épülnek. - A trianoni szerződés megfosztott minket peremi nagyvárosainktól (Kolozsvár, Arad, Kassa, Nagyvárad) - Háború utáni időszak: 50-es évektől tudatos városépítő tevékenység, szocialista típusú városok kialakítása. Ipart kiszolgáló munkaerő telepítése: bányavárosok, nehéziparra épülő városok. A korábbi történelmi városok tönkrementek Városodás=urbanizáció, városi rangú települések számbeli növekedése.

Városiasodás: valamely település városképének fejlődése. - Városaink megyei rangú kategóriába emelkedtek. Nagyságrendileg Budapest kiemelkedik (2millió fölötti lakosság, s ez nő a külső területek bevonása miatt. Köv Debrecen (216220ezer fő), Miskolc (200ezer fő), Szeged, Pécs, Győr, Székesfehérvár, Kecskemét (100ezer fő) - A 100-200ezer fős városok regionális központok is egyben (ipari, ker., közig kp, iskolavárosok, egyházi kp.)-- teljes körű funkcionális szerep az adott térségben - falvak: jelentős infrastrukturális fejlődés (utak, ivóvíz, csatornahálózat). A közműolló (csatorna és ivóvízhálózat közötti rész) szűkül. - Jövő: Városaink regionális szerepköre nőni fog. a határmenti városok lélekszámbeli növ (Sopron, Győr, Szombathely). Közl, ker, hálózat fejlődése Észak-keleti országrész bekapcsolása a fejlődésbe. Bp-et újabb gyűrűk veszik körül (szolgáltató, ipari zónák) IPAR: Fogalma:

kitermeli a termelési javakat és azokat fogyasztásra alkalmassá teszi, azaz feldolgozza. Szerteágazó Más gazdasági ág fejlődése ennek függvényében érhető el Ipartörténet: - Későn indul fejlődésnek A kiegyezés után, a múlt század második felében. Megindul hazánk iparosítása Ausztria által: olyan iparágak telepítése, amelyek már nincsenek az élvonalban pl. textilipar, élelmiszeripar (Győr, Sopron, Szombathely, Sárvár). - Az ipari fejlődés európai szinten is mérhető. Sok tudósunk világhírűvé válik: Bánki Donát, Kandó Kálmán. - Az I. világháborúban a háborús megrendelések hatnak az iparra - Az I. világháború után hanyatlik a fejlődés: hitelek felvétele - 1938 Darányi --Győri fegyverek program (polg. és fegyvergyártási üzemmód) - Németország erőteljes beruházásokba kezd Mo. területén, ám a II világháború után a németek áttelepítik az üzemeket, ez jelentős veszteség. - A II. világháború után az

ipar extenzív szakasza következik: - iparpolitika meghirdetése: nehézipar fejlesztése, az ipar elsődlegességének hirdetése ("Vas és acél országa leszünk"). Jegyrendszer bevezetése, Fogyasztási javak csökk --forradalom - Ipari, termelési növekedés: nem szempont a minőség, a takarékosság. - 1960-as évek közepe: létrejön az új gazdasági mechanizmus: bevezeti a piacot, anyagtakarékosság. - Az 1970-es évek közepéig a magyar gazdaság fejlődésnek indul. - 1970-es évek közepe: világválság veszi kezdetét. Hiteleket veszünk fel, elmaradunk a fejlődésben. - Rendszerváltás: Tulajdonosváltás, lehetővé tette a nyugati tőke beáramlását, hozzáigazítja iparunkat a nyugati színvonalhoz. Megszűnnek a KGST piacra épülő nagyvállalatok, Kft-re, Rt-re esnek szét. Bányászat: Hazánk ásványkincsekben szegény ország. Az extenzív iparfejlesztés fokozott erőforrásbevonással jár (Rablógazd) Készletek feltárása--

bányászati lelőhelyek mentek tönkre Fogalmak: - Ásványi vagyoni mérleg: Szükségletek - Források (lehet hazai termelésű importból szárm.) - Műre való készlet /kitermelésre való készlet: Két tényezővel határozható meg: W/K >1 . 1. Világpiaci ár (W) 2. Ráford tényező (K) Ha ez 1-nél kisebb, akkor nem éri meg a kitermelést, bezárják a bányát. (Ráfordítás > Kalkulált világpiaci ár). Szénbányászat: A gyáripari méretű ipar kialakulásától kezdve a szén meghatározó szerephez jutott az energiagazdálkodásban. A középhegységek előterében találhatók a szénkészletek. Rossz a szénmező, ennek oka : - vetődéses szerkezetű, nem egyenletesen vastag, töréses szerk. - karsztvíz magas színű - sújtólég Széntermelés földrajzi megoszlása: Legtöbb a szénmező a Dunántúli-khg. ( jó minőségű barnaszén) Ajka, Várpalota: gyengébb minőségű lignit. Feketekőszenet a Mecsek hg. előterében elhelyezkedő

szénmedencében termelnek ( Komló, Pécs) Barnakőszenet az Északi-khg. térségében bányásznak a dunántúli térségben Ajkán, Padragon és Balinkán; Oroszlányban, Mányban. A borsodi medencében Lyukó-bányát emeljük ki Kőolaj, földgáz: A Pannon -tenger völgyében képződött utoljára. A rá nehezedő plankton kőolajat, földgázt eredményezett. Sosem fedezte a mennyiségük - még a csúcs időszakban sem - a szükségleteinket. 19 t kőolajat termelünk évente, és 5-6millió t a behozatal évente. Vetődéses csapdákban gyűlt meg a kőolaj. A ferdefúrásos technika lehetővé teszi, hogy több irányból fúrják a kőolajat tartalmazó réteget. Kőolajkészlet elhelyezkedése: Az első mező: Budafapuszta Lovászi, Lendvaújfalu, Nagylengyel Az Alföldön: Hajdúszoboszló, Pusztaföldvár, Pusztaszőlős, Battonya Legnagyobb mező: Algyő térségében Dél-alföldön: Kiskunhalas, Szank, Tázlár, Zsana, Üllés, Szeged, Tótkomlós

Földgázlelőhelyek: Algyő, Hajdúszoboszló, Pusztaföldvár, Üllés, Szank, Szeghalom, Nagykörű, Zsana, Biharkeresztes. Kőolaj és földgáz vezetékek: - Barátság: Ukrajnából (kőolaj vezeték). Drégelypalánknál ér be az országba Első központ Tiszaújváros, majd Százhalombatta. - Adria (kőolaj vezeték) Horvátországból / Omisaljból indul, Nagykanizsa mellett halad el, majd Százhalombatta. - Testvériség (földgázvezeték) Tiszaújvárosba. Ezekhez csatlakoznak a hazaiak. Az ország minden részébe eljut a földgáz 90-es rendszerváltás után több lábon álló energiapolitika. Földgáztárolók: Hajdúszoboszló, Kardoskút, Pusztaederics. Uránérctermelés: Kővágószőlősön kezdődött 1955-ben, de már nem termelhetnek. Villamosenergia termelés: Az erőművek széntüzelésűek. - A közép-dunántúli térségben: Oroszlány, Ajka, Várpalota-Inota, Tatabánya-Bánhida - A dél-dunántúli térségben: Paks, Pécs - Budapest

térségében: Százhalombatta, Budapest - Az észak-magyarországi térségben: Gyöngyös-Visonta, Tiszaújváros, Kazincbarcika. Fémércbányászat: Egyetlen vasércbánya: Rudabányán / Északi hegyvidék. A vasérc magas kéntartalmú, ezért a kohászati technológia nem képes kibányászni. Behozatal: Ukrajnából (Krivoj Rog) régebben, ma Svédországból, Csehországból kevés. Jelentős rézérc készlet: Recsk / Mátra Cink, kevés ezüst, arany, ólom: nem ipari mértékben. Kohászat: Két fontos ágazata a vaskohászat és az alumíniumkohászat. Ezek között az az alapvető különbség, hogy a vaskohászat nyersanyagainak többsége külföldi forrásokból származik, az alumíniumkohászat pedig hazai nyersanyagbázison működik. A hazai vaskohászat Észak-Magyarországon alakult ki. Salgótarján: lemezhengermű Ózd: kohó, acélmű, hengermű Borsodnádasd: acélhengermű Miskolc: kohó, acélmű, hengermű Dunaújváros: Dunai Vasmű Budapesti, Csepeli

hengermű Mangán: Acélötvöző fém, az acél kopásállományát javítja. Úrkút, Eplény / Bakony Bauxit: Másodlagos képződmény, magmatikus kőzetekből képződött külső hatás eredményeként-- timföld előáll.--elektronizálva fémérc Magyarország európai viszonylatban is jelentős készlettel rendelkezik, de kitermelése költséges. Olcsóbb a dél-amerikai (guineai, jamaikai) bauxit importálása / a világpiaci ár nagyon alacsony /. Bauxitbányák: Halimba, Csabpuszta, Fenyőfő, Iszkaszentgyörgy. Alumíniumkohászat: Ajka: az al. kohászatra épült Várpalota: bauxitbányászat, al. kohászat Székesfehérvár: al. hengermű Csepel: hengermű Tatabánya: al. kohászat (ma már nincs) Gépipar: Termelési eszközöket, fogyasztási javakat állít elő (csúcsipar). Ebben az iparágban termelik pl. a hírközlés eszközeit, az információáramlás műszaki berendezéseit, tartós fogyasztási cikkeket (pl. gépkocsi) A világ gépipara erősen

differenciálódott, nagyjából három csoportra tagolódott: 1. A rendkívül nagy szellemi, anyagi potenciállal és termelési hagyománnyal rendelkező országok, ezek képesek csúcstechnológiák előállítására (pl. űrtechnológia, nukleáris technológiák). E mellett folytatják a legmagasabb színvonalat képviselő hagyományos gépipari tevékenységeket is. (pl USA, Japán, Németország) 2. A kisebb szellemi és anyagi potenciállal, de magas színvonalú műszaki kultúrával rendelkező országok, akik a világgazdaság átformálását hordozó technológiák előállítására nem képesek, de egy-egy gazdasági szakterületre adaptálva rendkívül rövid időn belül tudják követni a meghatározó változásokat. Ugyanakkor egyes részterületeken ( pl elektronika, hírközlés) kiemelkedő teljesítményekre képesek. (pl Olaszország, Hollandia, Svédország) 3. Alacsonyabb fejlettségi szintű országok, most alapozzák meg a gépiparukat A fejlettebb

országok technológiáit átvéve a tömeggyártásban érnek el eredményeket. (pl Kistigrisek, Magyarország). Magyarország gépipara: A múlt század végén kibontakozó gépipar húzóereje a vasút volt. Kohós acélművek közelébe épültek, főleg vasúttársaságok kezében voltak. Malomipar gépeinek gyártása (őrlő) A két világháború között, főleg a II. világháború után német technológia átvétele (hadiipar) Alapanyagbázis megteremtésével vette kezdetét a hazai gépipari fejlődés. A KGST megalakulása fölgyorsította ezt a folyamatot. Kooperáció jegyében a szovjet Zsigulihoz gyártottak alkatrészeket Veszprémben. A 70-es években a nyugattal való szorosabb kapcsolat megindította a fejlődést (technológia átvétele). Ez a 80-as években volt a csúcsponton, de a 90-es években visszaesett (KGST felbomlása, beruházások visszaestek). Olcsó munkaerő, tömeggyártó országokká válunk. A gépipar földrajzi elhelyezkedése: Gépipari

decentralizáció. Budapest hatalmának csökkentése és vidéki városokban az ipar létrehozása. Ipari ellensúlyok megmaradtak Gépipari ágazatok: Közlekedési gépgyártás: szórt ágazat. Vasúti kocsik: Ganz-MÁVAG Teherautó: RÁBA, Csepeli gépgyár Busz: Mátyásföld. Székesfehérvár (IKARUSZ) A hajógyártás csaknem teljesen megszűnt. Régen jelentős volt a folyami- és tengeri hajógyártás. Vácon volt jelentős a vízibuszok gyártása Sétahajógyártás: Balatonfüred Repülőgépgyártás nincs. Gépkocsigyártás: Jól reprezentálja egy ország gépipari fejlettségét. A KGST szereposztásban nem jutott nekünk ilyen szerep. Később több próbálkozás történt A 90-es évektől a folyamat felgyorsult. A 80-as évek végén a japán Suzuki Esztergomban autógyárat épített, amely a Suzuki Swift személygépkocsikat állítja elő 1992 óta. 1994-től a német AUDI cég 400 ezer db motort állít elő a győri telephelyén. Székesfehérváron a FORD

alkatrészgyártó részlege működik. Szentgotthárdon Opel Astra gépkocsi összeszerelés folyik, de elsősorban motorokat gyártanak. Bányagépgyártás: Erősen visszaesett. A bányaközpontokban található Az irodagépgyártás és- számítógépgyártás, valamint a műszeripar hullámzó képet mutat. A műszeriparban volt a legnagyobb visszaesés a gépiparon belül a 90-es évek elején. A nagyvállalatok (MOM, MEDICOR) részekre bomlottak. Elsősorban Budapestre koncentrálódik. Leghíresebb területe az orvosi műszergyártás Szerszámgépgyártás: a megmunkálógépek gyártásában jeleskedünk. CNC- számítógépes technológiák, automatizált megmunkálás. Elekrotechnika: a székesfehérvári Videoton alpozta meg az iparágat. Elsősorban szórakoztató technika Japán minta alapján. Rendszerváltás után lecsökkent Külföldi: Philips, háztartási és más elektronikai eszközöket gyárt. Háztartási gépgyártás: Jászberényben hűtő (Lehel)

Debrecenben bojlergyártás Pápán főzőlapok, fűtési berendezések. Mezőgazdasági gépgyártás: jelentős volt, de leépült. Rába traktorgyártás amerikai technológia alapján. Mosonmagyaróvárra költözött az üzem Az Alföldön Szolnok, Hódmezővásárhely Vegyipar: magas szinten jött létre, legmodernebb technológiák. Korábban szervetlen vegyipar (műtrágya, kénsavgyártás). Karbid Műtrágyagyártás: szénhidrogének láncmolekuláinak átalakítása. Fémanyagok pótlására is alkalmas. Nitrogénműtrágyagyárak: Pét, Kazincbarcika, Tiszaújváros Foszforműtrágya: Szolnok, Budapest, Peremarton. Gyógyszeripar: EGIS, Chinoin, Richter, Alkaloida, BIOGAL Műanyagfeldolgozás: Tiszaújváros, Kazincbarcika, Balatonfűzfő illetve Pannonplaszt Rt. (Bp., Debrecen, Szombathely), Graboplaszt Rt (Győr) A vegyipar területi elhelyezkedése: erősen koncentrált. 1. Budapest körzete: a Duna mentén jelentős bázis alakult ki az ipari víz miatt Nyergesújfalu:

műszálgyártás Dorog: a budapesti gyógyszergyártáshoz alapanyag Vác: celluloidgyártás Budapest: gyógyszergyártás (EGIS) Százhalombatta: kőolajvegyészet, kőolajlepárlás Dunaújváros: szénlepárlás 2.Veszprém körzete: Pét: nitrogénművek Peremarton: kénsav, műtrágya Balatonfűzfő: ipari robbanóanyag 3a. Tisza menti körzet Szeged: műanyagipari cikkek, háztartási áruk Szolnok: műtrágya, permetezőgyártás Tiszaújváros: kőolaj Tiszavasvári: mák gubójából kivonható gyógyszer alapanyaga Debrecen: gyógyszergyár (Biogal) Nyíregyháza: műanyag Nyírbátor: műanyag Salgótarján: műanyag feldolgozó üzem 3b. Borsodi körzet Kazincbarcika: Borsodchem vegyipari alapanyagok Sajóbábony: műanyag Építőanyagipar: (nemfém ásványi termékek gyártása). Hagyományos építőanyagok (égetett tégla, cserép, cement, üveg, beton és vasbeton áruk, burkolóanyagok) illetve különböző ipari célra felhasznált kerámiák, üvegek,

háztartási és egyéb használati tárgyak előállítása. A zeloitokban, perolitekben (szigetelőanyagok) gazdagok vagyunk. / Zempléni hg, Mátra / Üledékes fém és ásvány: gipsz és dolomit / Dunántúli khg. / Kvarchomok az üveggyártáshoz / import / Folyami kavics / Duna sóderbányái /. Cementgyártás: alapanyaga a mészkő és a marga. Széntüzelésű bázisokra telepedtek Miskolc, Helyőcsaba, Vác, Beremend, Bélapátfalva, Lábatlan, Tatabánya, Selyp Mészipar: árutermelésének többsége a cementgyárakhoz kötődik, de a Pilis, a Gerecse, a Bükk és a Bakony hegységekben önálló mészégető üzemek is működnek. Üveggyártás: Jelentős hagyományai vannak. Az erdőben gazdag területeken létesített üveghutákat (pl. Parád) már a múlt század végén kezdték felváltani a barnakőszénre telepített üveggyárak. Így jöttek létre az ajkai, a tokodi, a salgótarjáni, a sajószentpéteri és a miskolci üveggyárak. Az ország legnagyobb

üveggyárát Orosházán már szénhidrogénbázisra telepítették. Sík és hajlítottüveg: Orosháza, Salgótarján Csomagoló vagy öblösüveg: Sajószentpéter, Tokod, Orosháza Használati, illetve dísztárgyak: Parád, Ajka Műszaki üveg: Miskolc Laboratóriumi üvegtermékek: Karcag. Kerámiaipar: Hollóháza, Pécs, Herend, Pécs (Zsolnay), Egészségügyi kerámiák: Hódmezővásárhely Belső és külső burkolólapok: Budapest, Romhány Ipari kerámiák: Hódmezővásárhely, Budapest, Pécs. MEZŐGAZDASÁG: Feladata: élelmiszertermelés, ellátás, export. Jelentős az önfogyasztás Magyarországon az élelmiszergazdaság a nemzetgazdaság egészén belül lényegesen nagyobb súlyt képvisel a termelés, a foglalkoztatás és az ipar tekintetében, mint más hasonló fejlettségű országokban. Ez a jövedelemben is fontos szerepet játszott Kivitel: búza, gabona volt jelentős tétel; élőállat szállítása lábon (Olaszországba, Bajorországba); minőségi

borkivitel (északra irányultak: Lengyelország, Skandinávia). Típusát tekintve az un. porosz-utas fejlődést járta meg Közép-Kelet-Európában + KeletNémetországban megmaradt a tulajdonos kezében a földtulajdon, majd különválik a bérlő és a tulajdonos. Ez a rendszer fönnmaradt a II vh-ig A földosztás ezután történt, a parasztság földhöz jutott. A múlt század végén a gépesítés, a munkagépek már nem tartoztak az élvonalba. A Kolhoz kedvét szegte a parasztságnak Néhány évig élvezte a birtokát Bevezették a beszolgáltatási rendszert ( a mezőgazdaságból vontak ki a túlzott iparosítási politika érdekében). A Kádár-korszakban bevezették a háztáji gazdaságot A saját föld művelésének érzését adja vissza a parasztságnak. Ettől kezdve ugrásszerűen megnő a mg-i termelés. Az állami gazdaságot jelentős állami támogatással igyekeznek elérni a nyugati színvonalat, jelentős szerkezetváltás. A korábbi extenzív

ágazatok helyét a munkaigényesebb, jobban eladható termékek vették át. A rendszerváltás politikai programja az, hogy a TSZesítés során a tulajdonostól elvett földet vissza kell adni (kárpótlás) Magyarország adottságai: Éghajlat: mérsékelt övi kontinentális kontinentális éghajlati terület, átmenet a mérs. övi óceáni és kontinentális között. A Golf áramlás +2oC pozitív anomáliát okoz Napsütötte órák száma (éves napfénytartam): az egy év alatt mért napos órák összessége. A napfény jelentős tényező a növekedési és érési ciklusban. 1700(1750)-2100(2140)óra Legtöbb: Mezőföld, Duna-Tisza köze. A tenyészidőszak hőösszege: a tenyésztési időszakban a napi középhőmérsékletek összege. Ez hazánkban április1-től szeptember 30-ig. Napi középhőmérséklet: háromszor mérik a hőmérsékletet naponta, és ezt átlagolják. 29003300oC között ingadozik Csapadék: a nyugati rész csapadékosabb, kelet felé csökken.

Nyugaton (Alpokalja) 600800mm, keleten 400-450mm Ez a csapadék befolyásolja a növénytermesztést Száraz területeken szárazságtűrő növényeket kell termeszteni. Az intenzív gazdaság feltétele az öntözés kiterjesztése. Talaj: - Löszön kialakult mezőségi talaj (ez a legjobb minőségű Magyarországon). - Barna erdőtalaj a Dunántúli-dombságon ill. a középhegységek előterében található - Öntéstalajok a Duna és a Tisza árterén alakult ki. A vízgazdálkodás teszi jobbá (Gyengék): - Szikes talaj: ez a terület egyre nő hazánkban. - tőzeg, táptalaj - homok, ezt megkötötték szőlővel, akáccal. Bugacon, Mezőségi területeken fodrozódik A termőföld értéke: A földértékelési rendszer alapja az aranykorona érték (1872-be vezették be). A föld értékét fejezi ki átlagos gazdálkodási viszonyok mellett, úgy, hogy az adott területegységre (hold, hektár) mennyi a nettó jövedelem. Ebben megjelenik a földterület

elhelyezkedése, a piactól való távolsága, az utaktól való távolsága. Hazánkat is feltérképezték e szerint A kárpótlás is e szerint történt. Nemzetközi összehasonlításban hazánk földminősége kiváló Mezőgazdasági értékelés: A GDP termelésben kb.10%-kal részesedik A foglalkoztatottak aránya 15% körül ( ez jelentősen csökkent). A kivitelünk 20%-át mezőgazdasági termékek teszik ki A külker mérleg pozitív mg.-i szempontból Szántóföldi növénytermesztés: Gabonafélék: Elsősorban búza. Alapvető igénye a mezőségi talaj, a téli/nyár eleji csapadék, a beérés időszakában a meleg. Magas a sikértartalma (a fehérje-keményítő arányt fejezi ki), az ilyen búzából készült liszt könnyebben feldolgozható. Búzából önellátó, sőt kivitel Tudatosan csökkentik a búza vetési területét. A világ gabonapiacán túltelítettség van Az Alföld déli része, a Hajdúság déli területei, Közép-Tisza (Szolnok megye),

Kisalföld (Győr-Sopron megye), Fejér megye. A rozs másodrendű gabonanövény. Ott termesztik, ahol a búza nem érik meg Hűvösebb éghajlat, kisebb igények. Szabolcs megye, Borsod megye, Somogy megye, Zala megye. Rizs: nagyrészt import Körösi területeken foltokban. Ipari növények: az élelmiszer-, textil- és gyógyszeripar számára szolgáltatnak nyersanyagot. Cukorrépa: legjelentősebb ipari növény. Talajigénye mezőségi talaj, barna erdőtalaj, több csapadékot igényel. A cukorfok magasabb, mint a környező országoké A szállítási időt lerövidítik, mert gyorsan romlik. Főbb cukorgyárak (a termőterületekkel egybeesnek): Ács, Petőháza, Ercsi, Kaposvár, Hatvan, Selyp, Szolnok, Szerencs, Mezőhegyes, Sarkad, Kaba Kukorica (takarmánynövény is): Egybeesik a búzatermelő helyekkel. A 70-es években megvásárolta az amerikai termelési módszert: sűrű vetésű kukorica, előírt időben permetezés, talajjavítás. A megmunkált gépeket is

szabványosítják Világhírű eredmények-- exportálás Bábolna fejlesztette tovább ezt a módszert. Napraforgó (olajos növény): Melegkedvelő növény, hasonló, mint a búza Nagykunság, Bácskai löszhát, Békés-Csanádi löszhát, Mezőföld. Textilipari növények: Kender: melegigényes növény, az ország déli részén, kizárólag kiváló talajon termesztik: Békés-Csanádi löszhát, Berettyó-Körösök vidéke, Észak-bácskai löszhát, Dráva mente Len: csapadékos területeken, az ország délnyugati részén. Zöldségnövények: Paprika: A magas napfénytartam fokozza a C. vitamin tartalmat A hagyományos technikát és a kutatásokat a nemesítésben alkalmazzák. Exporttermék Paprikamalmokban őrlik, csomagolják. Szeged, Kalocsa. Hagyma: Európában a legjobb minőségű Makó termelési körzetében vált világhírűvé. Káposzta: a Duna mentén, Vecsés. Zöldpaprika: Szentes, Dél-Mezőföld (Bogyiszló, Cece), Kecskemét, Nagykőrös, Heves

megye déli része. Gyümölcsök: Alma: termelését megtizedelték Szilva: az elsődleges, igénytelen Szamosháton, Dunakanyarban, Északi- khg. belső medencéiben Kajszibarack: Duna-Tisza közén Kecskemét, Nagykörös, Cegléd, Budapest körzete, Balaton környéke, Abaúj-Hegyalja (Gönc, Boldogkőváralja). Őszibarack: Szeged, Szatymaz, Budai hegyvidék (Érd, Nagytétény), Balaton-felvidék, Mecsek, DunaTisza köze. Cseresznye és meggy: Duna-Tisza köze, Mátra, Bükk (Szomolya) déli lejtői, Balaton körzete, Budai hegyvidék. Szőlő: a legrégebben termesztett növény. Kedvező éghajlati hatások (száraz, napfényes nyár, hosszú, meleg ősz). Történelmi borvidékek a hegyvidékek déli lejtőin helyezkednek el Jelentős exporttermék. Zempléni-hegység: Tokaji hegyvidék, Egri borvidék. Mátra: Gyöngyös-Visontai borvidék. Dunántúl: Mecsek-Villányi /oportó/, Badacsony, Sopron /kékfrankos/. Bakony, Vértes: Mór, Neszmély