Gazdasági Ismeretek | Környezetgazdaságtan » Környezetgazdaságtan tételek, 2004

Környezetgazdaságtan tételek - 2004 1. Ismertesse a legfontosabb globális problémákat Globális problémaként értelmezhetjük mindazokat a társadalmi és gazdasági és környezeti jelenségeket, melyek hatása nem szűkíthető le országos vagy regionális szintre , hanem a föld egészére kiterjed és veszélyezteti az emberiség jövőjét. Csak a Föld népességének összehangolt tevékenységével érhető el a megoldás. Jelentősége igen megnőtt és két okkal magyarázható: az egyik tényező a mennyiségi, azaz az emberiség természetátalakító tevékenysége a bioszféra méreteihez képest is jelentőssé vált , a másik tényező minőségi , azaz a termelési , közlekedési és hírközlési technika gyors fejlődésével a nemzetközi munkamegosztás nagy arányú kiszéledésével a világ országainak kölcsönös függősége , egymásrautaltsága , rendkívüli mértékben megnövekedett, amit globalizációnak nevezünk . Túlnépesedés: Afrika

3X Ázsia 2 X a fejlett országokban stagnál. Az élelmiszertermelés lelassuló üteme. a, az agrártechnikák csökkenő tartalékai b, a természeti erőforrások romló minősége A vízkészletek szűkössége szennyezettsége A biológiai változatosság veszélyeztetettsége A változó légkör és a globális éghajlat módosulás A meg nem újuló természeti erőforrások elhasználódása Az emberiség veszélyeztetett egészségi állapota. 2. Mutassa be a humán és ökológiai világkrízis főbb elemeit Humán világkrízis: túlnépesedés és ennek egyenlőtlen eloszlása a Földön, szegénység, éhezés, iskolázatlanság, analfabetizmus, menekültek tömege, régi és új járványok terjedése, rohamos alkohol, drog, dohány fogyasztás, globalizáció, a gazdag és szegény népek közötti szakadék amely nem csőkken, hanem egyre nő.A jővedelem egyenlőtlen elosztásaGenetikailag Módosított Organizmusok nem megfelelő törvényi szabályozása.

Ökológiai világkrízis: a nem megújuló természeti erőforrások kimerülése, a foszilis energiahordozók és ásványok végleges készletei,a megújuló természeti erőforrások fokozódó szennyeződése és a túlhasználatból eredő degradációja, a fajok kipusztulása, édesvíz készletek csökkenése, termőföldek eróziója, vizek szennyeződése, üvegházhatású gázok mennyiségének növekedése, savas esők, ózonréteg vékonyodása, az erdők gyors fogyatkozása, a bioszféra hulladék befogadóképességének határai. 3. Miben fogalmazható meg a biodiverzitás jelentősége? Mit jelent a sziget elmélet? Biológiai változatosság nélkül nincs szelekció sem természetes sem mesterséges úton nem válogathatódnak ki olyan élőlények, melyek képesek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Az alkalmazkodó képességre nagy szükség van, mert az élővilágot nem csak az élőhelyek beszűkülése, szennyeződése fenyegeti, hanem az

üvegházhatás következtében bekövetkező globális felmelegedés is. 1992 Rio de Janeiro A humán és ökológiai világkrízisként értelmezhető globális problémák kezelése nemzetközi , minden országra kiterjedő együttműködést igényel , továbbá annak felismerését , hogy a felsorolt problémák valójában szorosan összefüggnek . A népességszám robbanásszerű növekedésének mérséklése és a szegénység enyhítése nélkül a klimastabilizálás vagy a biodiverzitás problémáját sem oldhatjuk meg . Sziget elmélet: ha az élőhely területe csökken, akkor az ott élő fajok száma alacsonyabb egyensúlyértékre áll be. 4. Melyek a globális problémák kialakulásának legfőbb okai? Ismertesse ökológiai hatásukat. Három olyan tényezőt is említhetünk, amelyek az ökológiai és humán világkrízis kibontakozásához kifejezetten jó táptalajként szolgált , melyek a technológiai kötöttség , a pazarló társadalmi fogyasztás

és a növekedési kényszer Technológiai kötöttségek: ha egy társadalom az alternatív lehetőségek közül a számára legmegfelelőbbet kiválasztja, akkor ez a technológia hamarosan minden egyéb lehetőséget kiszorít és egyeduralkodóvá válik .Hatása : gyarapodnak a technológiával kapcsolatos sikerélmények amelyek fokozzák a technológia további terjesztésére vonatkozó törekvéseket. Hátrányai : már széleskörűen elterjedtek , mélyen beágyazódtak a szükségletek szerkezetébe , a termelőerőkbe és masszív társadalmi érdekek kötődnek a további fennmaradáshoz . A fogyasztói társadalom és a pazarló fogyasztás: A fogyasztás rövid idő alatt a fejlett ipari országok központi dogmája, életelve, életünk meghatározó lényege lett. A kibontakozó globalizáció is átvette a pazarló jelleget Divat a presztizs –fogyasztás, a reklámok hatására javainkat sűrűn cseréljük sok termék esetében a csomagolás drágább mint a

termék, a csomagolóanyag hamar a szemétbe kerül.A pazarló fogyasztás „ demokrátizolódott” , míg korábban csak egy szűk elit és bizonyos rétegek privilegiumiuma volt , mára a fejlett tőkés országokban az átlagos jövedelmű rétegek mindennapjaiba is mélyen beágyazodótt. Növekedési kényszer: A gazdasági növekedés immanens eleme a mai társadalomnak, mert az egyéni, vállalati célok megvalósulásának alapvető feltétele. Az ökológiai világkrízis egyik fő okaként a gazdasági növekedés jelenlegi formáját jelölhetjük meg. A megoldás egy új másféle növekedés kell hogy legyen ami hosszútávon is fenntartható. A globális változások típusai: Diszkontinuitás: egy korábbi stabil állapot hirtelen eltolódása. Túlhalászott halfajok hirtelen kipusztulása. Szinergizmus: olyan változás, amelynél számos változás összeadódik és nagyobb hatást hoz létre, mint várható volt. Észrevétlen változás: még ha nem is okozza az

előbb felsoroltakat meglepően nagy pusztításra képes. Pl: nem őshonos gyomnövények elterjedése. 5. Jellemezze a légkör problémáit A levegő a földi élet fontos része hiszen biológiai szempontból anyagcserénk egyik legfőbb összetevője, mely az élet fenntartásához elengedhetetlen. Termelési szempontból is fontos , mert az ipar és a mezgazdaság legfontosabb nyers- és üzemanyaga , a közlekedés területén a repülés közege Légkör: troposzféra (8-18 km) sztratoszféra (50-55 km) 20-25 km magasságban képződik a sztratoszférikus ózon, mezoszféra 80-85 km, termoszféra ( 500 km) utána az exoszféra helyezkedik el. A fő probléma a légszennyezés Az emberi tevékenység megváltoztatja a légkör összetételét. Általánosan megállapítható, hogy a levegő szennyezését elsősorban égési folyamatok, oxidációk okozzák, amelyek alapvetően hőerőművekben, háztartásokban és gépjárművekben lezajló folyamatokra vezethetők vissza. Ez

a bioszféra normális folyamatainak felborulásához vezet, globális környezeti problémák alakulnak ki. Üvegházhatás, ózonréteg vékonyodásaHazánk levegőtisztaság – védelmi szempontból kedvezőtlen adottságokkal rendelkezik , mert kevés a jó minőségű nyersanyag és energiahordozó , továbbá ezek feldolgozásából nagyarányú a légszennyezés alacsony az erdők aránya ( kicsi a természetes öntisztulás ), a Kárpát – medence mély fekvésű , az uralkodó széljárások a szennyezett levegőt kevésbé képesek elszállítani 6. Mutassa be a légszennyezés elleni védekezés aktív és passzív módszereit Az aktiv és passzív módszereket élesen elkülöniteni, egymástól elválasztani nem lehet. A gyakorlatban ezeket kombináltanalkalmazzák Aktív (preventív): megelőző módszerek, amelyek lényege az emisszió csökkentés. Száraz porleválasztás ( mechanikus és elektrosztatikus por – szűrés ), nedves gáztisztítás, adszorpció

(felületi megkötés), abszorpció (oldódás), kémiai reakció (oxidáció) kéntelenítés, biológiai légtisztítás.A tisztítás mértékét nemcsak a gazdaságossági megfontolások, hanem levegő – tisztaság – védelmi előírások is meghatározzák. További lényeges gazdaságossági tényező , hogy a tisztítás hatásfokának növelésével az eljárás költségei nem lineárisan , hanem exponenciálisan nőnek . Budapest szennyezet levegőjének elsősorban a nagyarányú , környezetvédelmi szempontból magas emissziójú személygépkocsi – közlekedés az oka. Passzív (utólagos): módszer, amelyet az jellemez, hogy a kibocsátott szennyeződés koncentrációját az imisszió normák szintje alatt tartja, de nem szünteti meg. Passzív védelem pl. magas kémény építése, de ez csak látszat eredményt hoz Zöld erdősávok telepítése, szűrőként viselkednek. Környezetvédelmi bírság kiszabása 7. Mit értünk vízgazdálkodáson és melyek a

legsúlyosabb problémái? A népesség növekedésével és az urbanizáció felgyorsulásával arányosan nő a vízfelhasználás. Az ország vízvagyona nem arányos az ország területével, sokkal korlátozottabban áll rendelkezésre. Vízgazdálkodásnak nevezzük a természet vízháztartásának a társadalmi szükségletekkel való optimális kapcsolatának megteremtését. Feladata a szennyvizek megfelelő begyűjtése és tisztítása A tengerek és óceánok vize is jelentősen romlik, hiszen a folyókból és hajókból nagy mennyiségű szennyeződés kerül bele. A pusztuló planktonok nélkülözhetetlenek a Föld oxigénmennyiségének újratermelésében Egyes kutatók szerint a jövőben rendkívül fontos stratégiai kérdéssé válik a víz , néhány országban már ma is drágább , mint az olaj. Korábban a háború célja területek meghódítására , harc a gazdaságért , nyersanyagakért és energiahordozókért. Az előrejelzések szerint az

ellenségeskedés és konfliktusok forrása a víz is lehet. 8. Milyen vízminősítési szempontokat ismer? Ismertesse legfontosabb jellemzőiket! Fizikai, kémiai, biológiai és bakterológiai vizsgálatokat lehet meghatározni. Kémiai: vizek sótartalma, oldott oxigén, szerves anyagok,szervetlen anyagok, nitrogén, foszfor vegyületek, higany ólom nehézfémek, toxikus fémek réz-higany együttese. Fizikai: hőmérséklete, radioaktív szennyeződése. Biológiai: a víz azon tulajdonságainak összessége, amelyek a vízi ökoszisztémák életében fontosak, és a szennyeződéssel beavatkozva elősegítjük az eutrofizációt mocsarasodást. Bakterológiai: kórokozók kerülnek a szennyeződéssel a vízbe, melyek járványok okozói lehetnek. Tisztaságát a koli számmal jellemzik 9. Milyen főbb szakaszokra bontható a szennyvízkezelés? Ismertesse az egyes szakaszokat Aktív és passzív szakaszokat különböztetünk meg. Aktív: Technológiamódosítás,

víztakarékosság, értékes anyagok visszanyerése, szennyvíztisztítás,termékmódosítás,gyártás megszüntetése Passzív: szétszórás, hígítás , tárolás, késleltetés , átvezetés , környezettisztítás. Szennyvízkezelés: 2 lépcsőben zajlik. 1.lépcső: az ipari , lakossági vagy mezőgazdasági szennyezettvizeket össze kell gyűjteni, el kell távolítani az emberi környezetből 2.lépcső: megtisztítás, olyan mértékben hogy visszavezethető legyen a természetbe A szennyvíz összegyűjtés módja: csatornázás, ami véd a fertőzésektől, zárt csőrendszer miatt. A tisztítási technologia elég költséges és nem minden esetben valósítható meg , így kerülhet sor a szennyvízek tározására.Ennek során a szennyezés egy része a vízből kiülepedik, és az ülepedés után a csökkent szennyeződéstartalmú vizet bő vízhozamú befogadóba engedik.A mesterséges levegőztetést is gyakrabban használják, mint a víz minőségét javító

eljárást.Buktató gátak építésével a víz feldúsul oxigénnel, amely jelentősen javítja a víz minőségét. Szennyvíz tisztitás: 3 lépcsőben: elsődleges(mechanikai tisztítás): derítés, ülepítés, szűrés másodlagos(biológiai):áramoltatás, adszorp. és abszorpció, harmadlagos(kémiai): ioncserélés, desztilláció) Hiba: ha a házt. szennyv tisztítás nélkül a talajba vezetik, mert az öntisztulás lassú 10. Mutassa be a talajszennyező forrásokat! A talaj három fázisú polidiszperz rendszer, áll: szilárd cseppfolyós és légnemű anyagokat is tartalmaz.A talaj fizikai , kémiai és mikrobiologiai folyamatok bonyolult rendszerének az állandó színhelye , a mezőgazdaság meghatározó termelési tényezője. A talajt veszélyeztető tényezők lehetnek természetes eredetűek , valamint az ember élettevékenységével járóak. Mezőgazdasági szennyezés: műtrágya, gyomirtók, a talaj elsavasodása a műtrágya miatt, mert kilúgozza a

kalciumot a talajból. Vizek elnitrátosodása Túlzott ötözés, másodlagos elszikesedéshez vezet. A vízben lévő só miatt Ipari eredetű: levegőbe került kén-dioxid és nitrogén-oxid savas esőt hoz létre, ami a földbe kerülve savasodást okoz.Legnagyobb gondot azonban az ökoakkumuláció jelenti ( a táplálék láncon keresztül közvetlenül vagy közvetetten toxikus hatást jelenthet az emberre , erre való tekintettel, egyre nagyobb jelentőségű a biogazdélkodás , a vegyszermentes mezőgazdasági termelés jelentősége Ipari ter. Környékén ásványi olaj eredetű anyagokkal szennyeződik a talaj Egyéb: közlekedés, szintetikus mosószerek és hulladékok. Utak sózása, kipufogógáz, szilárd és folyékony hulladékok elhelyezése. 11. Melyek a talaj szenny elleni védekezés fő típusai? Alapvetően kétféle lehetőség ismeretes.Az első csoportba sorolhatók azok a preventív technologiák, amelyek kis mértékűre csőkkentik a talajba jutó

szennyező anyagok mennyiségét. Ide tartozik a : Hulladékmentes ipari technológiák, vegyszermentes mezőgazdasági ágazat.A második csoport a létrejött talajszennyezési károk elhárítása Talaj tisztítása a helyszínen, vagy kiemelése tisztítása, visszaszállítása. Kapszulázási eljárásMikroorganizmusokkal történő tisztítás. 12. Hogyan csoportosíthatók a hulladékok és mi jellemzi a fő típusokat? A termelés és a fogyasztás szférájában elkerülhetetlenül keletkeznek olyan anyagok , amelyek az adott helyen és időben nem hasznosíthatók. Hulladéknak nevezzük azokat az anyagokat és energiákat , amelyek a feldolgozás vagy a felhasználás helyén eredeti használati értéküket elvesztették és a termelési vagy a fogyasztási folyamatból kiváltak . Hulladékok keletkeznek a termelési és a fogyasztási folyamatban egyaránt. Hulladékok Fogyasztásban Termelésben keletkező keletkező 1.Szilárd halmazállapotú 2.Folyékony

települési folyadék Anyag Fajtánként Válogatott Energia Ömlesztett 1. Ballasztanyag 2.Megmunkálási Hulladék 3. Selejt A fogyasztásban keletkező hulladékok jellemzője , hogy elszórtan keletkeznek , összegyűjtéséről gondoskodni kell, összetételük heterogén , mennyiségük jelentősen változik . 13. Melyek a hulladékgazdálkodás legfontosabb környvédelmi kérdései? Jellemezze a gazdálkodást! Hulladékokból adódó környezeti károk csökkentésére alapvetően háromféle lehetőség kínálkozik : 1. A hulladék kezelés javítása ( égetésnél a füstgázok tisztítása , az égetési maradványok nagyobb arányú feldolgozása , a deponálási előírások szigorúbb betartása) 2. A hulladékból hasznosítható anyagok fokozott , ismételt felhasználása , széleskörű másodnyersanyag feldolgozása szelektív gyűjtéssel 3. Hulladékok csökkentése a termelés és a fogyasztás területén egyaránt A hulladékmentes technológiák

elterjedését gátoló tényezők , a magas beruházási költségek.A hulladékmentes technológiák versenyképessége várhatóan növekedni fog az alapanyag és energiaárak fokozatos növekedése miatt. Az iparban keletkező hulladékok egy része különösebb kezelés nélkül újrahasznosítható. 14. Ismertesse a fenntartható fejlődés fogalmát , követelményeit , alapelveit ! A fenntartható fejlődés , olyan fejlődés ,amely biztosítja a jelen szükségleteinek a kielégítését, anélkül , hogy lehetetlenné tenné a jövő generációk szükségleteinek a kielégítését .Vagyis a fenntartható fejlődés érdekében fenn kell tartani a természeti erőforrások által nyújtott szolgáltatásokat és meg kell őrizni a minősséget. A fenntartható fejlődés követelményei : -a megújuló természeti erőforrások felhasználásának mértéke kisebb vagy megegyező legyen a természetes vagy irányított regenerálódó képességük mértékével - a

kimerülő erőforrások ésszerű felhasználási üteme , amit részben a kimerülő erőforrásoknak a megújulókkal való helyettesíthetősége , részben a technológiai haladás határoz meg - a hulladék keletkezésének üteme kisebb vagy megegyező legyen a környezet szennyezés – befogadó képességének mértékével , amit a környezet asszimilizációs kapacitása határoz meg. A fenntartható fejlődés fenti elveinek megsértése erőforrás – szűkösséghez vezet feltéve , ha - a környezet nyújtotta szolgáltatások és javak alapvetők, nélkülözhetetlenek a gazdasági rendszer számára - nem kielégítők az újratermelhető tőke és a környezeti funkciók közötti helyettesítési lehetőségek - a környezeti funkciókat a technikai haladás adott mértéke nem növeli Alapelvei : figyelem és gondoskodás az életközösségekről,az ember életminőségének javítása, a Föld életképességének és diverzitásának megőrzése ( az

életet támogató rendszerek megőrzése , a biodiverzitás megőrzése , a megújuló erőforrások folytonos felhasználhatóságának biztosítása ), a meg nem úluló erőforrások használatának minimalizálása , a Föld eltartó képessége által meghatározott kereteken belül kell maradni ,meg kell változtatni az emberek attitűdjét és magatartását , biztosítani kell az integrált fejlődés és természetvédelem nemzeti kereteit , globális szövetséget kell létrehozni , lehetővé kell tenni , hogy a közösségek gondoskodjanak a saját környezetünkről 15. Vázolja az ökológiai közgazdaságtan lényegét , jellemzőit ! Az ökológiai közgazdaságtan egy olyan transzdiszciplináris megközelítés , melynek célja az ökológia és a gazdaság összefüggéseinek megértése a fenntartható fejlődés érdekében Az ökológiai közgazdaságtan megközelítése : OUTPUT INPUT GAZDASÁG GAZDASÁG Hagyományos közgazdaságtan TERMÉSZET

Erőforrásgazdaságtan TERMÉSZET 1 3 Szennyezésgazdaságtan Hagyományos ökológia 4 Az ökológiai közgazdaságtan célja szerint mind a négy terület (1,2,3,4) átfogja , és az ökológiai és gazdaság határaira , ill. kölcsönhatásaira összpontosít, előtérbe helyezi az emberiség felelősségét , és az ökológia keretei között vizsgálja a preferenciák , a technológia és a szervezetek fejlődését 16-17 S-orolja fel és értelmezze a környezetvédelem szabályozórendszerével szemben támasztott követelményeket ! A környezetvédelemi szabályozás célja : hogy a gazdálkodó szervezetek olyan módon folytassák tevékenységüket , hogy a környezet állapota a megfelelő minőségben tartósan fennmaradjon, tehát bizonyos környezeti minőségre vonatkozó normákat mindenki betartson. Követelményei : - javuljon, vagy legalább ne romoljon a környezet állapota, ennek érdekében meg kell határozni a megengedhető szennyezés mértékét i.

ellenőrizni és mérni kell a gazdálkodó szervezetek környezetszennyező tevékenységét ii. szankciókat kell kidolgozni a normákat nem teljesítőkkel szemben iii. a szankciókat oly módon kell meghatározni , hogy azok ösztönözzék a gazdálkodókat korszerűbb berúházásokra, környezetbarát technológiaváltásra , termék váltásra iv. adott környezetminőséget a lehető legkisebb társadalmi ráfordítással kell elérni v. a szabályozásnak figyelembe kell venni, hogy a piac sehol sem tökéletes és a környezetvédelmi szabályozásnak illeszkednie kell a gazdaság egyéb területein működő szabályozó mechanizmusokhoz vi. politikailag elfogadható legyen vii. rugalmas legyen, azaz képes legyen igazodni a változó gazdasági körülményekhez viii. áttekinthető legyen a túl bonyolult szabályozási rendszerben a végrehajtás nehézségei rontják a hatásosságot ix. forrásképző szerepet is be kelltöltenie : egyes környezeti feladatok

ellátására finanszírozási alapot képezzen , bár ennél is fontosabb , hogy orintálja a gazdasági élet szereplőit A szabályozásnak két fő, egymást nem kizáró, inkább kiegészítő formája ismeretes: 1. Közvetlen, vagy normatív szabályozás 2. Közvetett, vagy gazdasági szabályozás, amelynek három fő tipusa a)az adó vagy díj ( vagy más hasonló közteher) b) a támogatás ( szubvenció), és c) a picteremtés 18. Jellemezze a közvetlen ( normatív ) szabályozást ! Ismertesse előnyeit és hátrányait ! A közvetlen , általában jogszabályok útján történő szabályozás a legelterjedtebb szabályozási forma, ez adminisztrativ jellegű, korlátozásokon, tilalmakon alapul.A közvetlen szabályozás legfontosabb eszközei a normák ,melyek négy egymásra épülő kategóriát különböztethetünk meg : célokat( mekkora anyagi áldozatot hajlandó és képes vállalni a társadalom a környezet tisztaságáért , és mennyire igényli a

társadalom a környezeti minőség javítását ) , kritériumokat (bizonyos műszaki paraméterek előírását jelenti meghatározott felhasználásra kerülő környezeti elemek esetében ), immisziós normákat ( fő céljük az irreverzibilis ökológiai változások megakadályozása ) és emmisziós normákat (technológiai lehetőségeket veszik figyelembe , amikor az emissziós normákat előírják). A normák kialakításakor meghatározott „ megengedhető környezetszennyezés” és annak egységes, vagy területenként eltérő nagysága sok vitára ad alkalmat . A kialakított normarendszer országonként eltérő , noha vannak törekvések a nemzetközileg elfogadott egységes normarendszer felállítására. Eszközei : - nyílt tiltás( hatósági szabályozóeszköz, amely a norma szintja feletti szennyezést jogtalannak tekinti, és a termelő személyt vagy szervezetet tevékenységének megszüntetésére kötelezi ) - engedélyeztetési eljárást( az új

vállalatok létesítésekor a kivitelezési terveket, az alkalmazni kívánt technológiákat engedélyeztetni kell a megfelelő szakhatósággal, amelyik ha szükségesnek tartja, a kivitelezésre és a későbbi működésre kiterjedő környezeti hatások figyelembevételével engedélyezik vagy sem) - normák állítása ( a közvetlen szabályozás leggyakrabban használt eszköze, lépései : a) a levegő és vízminőségi normák vagy célok kitűzése, az immissziós normák meghatározása - b) az emissziós normák, termékegységre vagy technológiára vonatkozó normák megállapítása - c) a norma betartását ellenőrző monitoring rendszer kifejlesztése d) a norma betartásának kikényszerítése, a normát megsértők szankciónálása A közvetlen szabályozás hátrányai : - a normák mértékének megállapításával kapcsolatos nehézségeket - a viszonylag magas adminisztrációs költségeket - a szabályozás elfogadtatásával kapcsolatos társadalmi

– politikai problémákat - a környezetvédelmi tevékenység fejlesztésére vonatkozó ösztönzés hiányát - mivel a megállapított normák általában minden szennyezőre egyformán érvényesek , nem ösztönöznek arra sem , hogy a szennyezés mértékét ott csökkentsék legjobban, ahol az a legolcsóbb - a környezet használatát ingyenesen biztosítja azok számára, akik a megszabott norma alatt szennyeznek - a szabályok, normák nemzetközi összehangolásának hiánya is csökkenti a módszer eredményességét 19. Mutassa be a közvetett ( gazdasági) szabályozás formáit, sorolja fel előnyeit és hátrányait ! A gazdasági szabályozás közvetlen utasítás helyett a gazdasági érdekeltség alapján törekszik a gazdasági élet szereplőit a megfelelő környezeti magatartás irányába terelni. Ez ösztönzőbb és rugalmasabb, mint a jogi előírás és szankcinálás. Alkalmazott formái : adó vagy díj( megnőveli a termelő magánköltségeit –

Pigou féle adó ) ;támogatás( a szennyező azért részesülhet pénzügyi támogatásban, hogy szennyzéscsökkentő intézkedéseket hajtson végre ,ez pozitív ösztönzést jelent környezetkímélő vállalati magatartás előmozdítására. – formái -dotáció; adókedvezmények, gyorsított leírás;állami kölcsönök) piacteremtés ( piaci és hatósági eszközök kombinálása-emissziócsökkentési jóváírások ; emissziókiegyenlítés;buborékpolitika;összevont szennyezés – kibocsátás ) A két eszközcsoport alkalmazása eredményét tekintve jelentősen különbözik. Az emissziós díjak vagy környezethasználati illetékek elsősorban az állami bevételek újraelósztását teszik lehetővé és ezáltal javítható a környezet minősége. A szennyezési jogok piaca pedig elsősorban a költségmegtakarítást segítheti a gyakorlatban. A gyakorlati tapasztalatok azt igazolják , hogy nincsenek univerzális szabályozó eszközök a

környezetvédelemben. A szennyezés fajtájától, helyétől, az ökológiai és közgazdasági – szociológiai feltételektől függően a környezet minőségét más – más módon és eszközökkel fejleszthetjük. 20.Vázolja a környezetvédelem szabályozásának magyarországi gyakorlatát ! Magyarországon a környezet védelmének kérdésével legmagasabb szinten az Alkotmány foglalkozik, amely kimondja , hogy „ a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészéghez „ és „ ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg „ 1995 – ben elfogadott környezetvédelmi törvény az 1976. évi II törvényhez hasonlóan átfogó, keret jellegű törvény, Szabályozza a környezetvédelem fő kérdéseit

és a megválaszolásukat szolgáló jogi megoldásokat, kijelöli a környezetvédelemmel kapcsolatos jogi intézkedéseket és felelősségi rendszer alapjait, de nem tartalmaz részletes útmutatást a konkrét esetek kezelésére.A környezetvédelemmel kapcsolatos törvények szabályozzák a föld, a víz, a levegő, az élővilág, a táj, az épített környezet védelmét, kiterjednek a bányászatra, az energiára, előírják a környezetvédelem területén működő Különböző szervezetek feladat és hatáskörét - 21. Sorolja fel és értelmezze a környvéd szabályzó rendszerével szemben támasztott követelményeket! Javuljon vagy ne romoljon a körny állapot. Meghatározni a megengedhető szenny normáját. Ell.és mérni a gazd szervezetek környezet szennyező tev Szankciókat kidolgozni a szabálytalanokkal szemben. A szankciókat úgy kell kidolgozni, hogy ösztönzők legyene Környezetminőséget a legkisebb társadalmi ráfordít. elérni A

szabályozásnak illeszkedni kell a piaci körülményekhez. Politikailag elfogadható legyen. Rugalmas legyen tudjon alkalmazkodni a változó körülményekhez. Áttekinthető legyen 22. Mi a környezetszabályozás célja? Az, hogy a gazdálkodó szervezetek olyan módon folytassák tevékenységüket, hogy a környezet állapota a megfelelő minőségben tartósan fennmaradjon és a normákat mindenki betartsa. Közvetlen vagy normatív szabályozás Közvetett vagy gazdasági szabályozás A, adó vagy díj B, támogatás (szubvenció) C, piacteremtés 23. Jellemezze a közvetlen (normatív)szabályozást Ismertesse előnyit és hátrányait Kritériumok: Bizonyos műszaki paraméterek előírása. Immissziós vagy környezetminőségi normák, az adott környezet szennyezettség normáit írja elő. Emissziós vagy kibocsátási normák: a szennyező források által kibocsátható szennyezőanyag mértékét határozza meg. Nyílt tiltás Engedélyeztetési eljárás, Normák

állítása Hátrányai: magas adminisztrációs költségek, a normák mértékének megállapításának nehézségei, körny védelmi fejlesztésre ösztönzés hiánya. Norma alattiak ingyen rombolják a környezetet. 23. Mutassa be a közvetett (gazdasági) szabályozás formáit, sorolja fel előnyeit, hátrányait. Adó vagy díj: a szennyező termeléssel okozott kár alapján kivetett Pigou féle adó, mert a termelő költsége kisebb mint a társadalom költsége, hisz a károkat a társ.szenvedi el A díj csak a normatíván felüli szennyezésért fizet. Támogatás (szubvenció): pozitív ösztönzés (dotáció, adókedvezmények, állami kölcsönök, kamatkedvezmények)