Informatika | Hálózatok » Információs-rendszerek jegyzet

Információs-rendszerek jegyzet Rendszer fogalma és tulajdonsága Rendszer fogalma: két vagy több részből álló együttes,amelyet a környezetétől határ választ el Rendszer tulajdonsága: 1. A rendszer részei harmonizálnak és együtt dolgoznak és a rendszer több, mint részei összessége (synergizmus) 2. A rendszert folyamatosan módosítani kell a környezeti hatások módosulásának megfelelően, máskülönben szervezetlenné válik (entrápia) 3. A rendszer célorientált, azaz egy cél eléréséért munkálkodik Különféle célok elérése különféle rendszerrel lehetséges. 4. A rendszert folyamatosan ellenőrizni kell, ez határozza meg a változást (visszacsatolás) 5. A rendszer transzformálja az inputot outputtá Információs rendszer és tulajdonságai Információs rendszer: feladata az adatok gyűjtése, feldolgozása, tárolása, visszakeresése és archiválása  Tárolás: általában ezekkel az adatokkal dolgozunk  Archiválás: olyan

anyag, amelyhez nem nagyon nyúlunk, csak félretesszük, hogy egyszer majd elővehessük (pl.:anyakönyvi kivonat) Célja összetett:  Termelékenység javítása  Szervezet hatékonyságának ellenőrzése  Adatok szolgáltatása a termeléshez, tervezéshez és a döntéshez  Üzleti előny biztosítsa Részei: Számítógépes információs rendszerek Rendszer részei: Hardver (hardware) Számítógép Szoftver (software) Rendszer, alkalmazói Adatbázisok (database or dataware) netware Metware (orgware) Módszertani(method)+anyag(ware) Önálló számítógépen működő rendszer (stand alone) Lifewere Such is life=ez az élet Információs rendszer típusai Tranzakciós feldolgozás: 1 tranzakció 1 darab mozgás, 1 darab műveletvégrehajtás    Tranzakció feldolgozó rendszer Batch processing: elválik egymástól a számítógépes feldolgozás és művelet On-line tr. Processing? A művelet akkor hajtódik végre, amikor a tranzakciót

végrehajtják(pl.: Neptun-rendszer) Decison Support System (döntés támogató rendszerek) (DSS)  Egy bizonyos szituációban a vezető döntéséhez adnak segítséget (nem magoldást ad) termékek (T) t 1 t 2 .t n Korlát (bands) anyagok(A) a1 d 11 d 12. d 1n b1 a2 b2 d 21 d 22. d 1n a3 d 31 d 22. d 1n b3 . . . . . . . . . . an d m1 d m2. d mn bn h1 h 2 h n x1 x 2 .x n  t i : termék  a i : erőforrás, anyag.  b i : i erőforrásból rendelkezésre álló mennyiség  h i : az i termék 1 egységének eladásakor keletkező haszon  d i : az i termék 1 egységének legyártásához az a 1 -ből mennyi szükséges  d ij : a j. termék egység legyártásának az a i -ből mennyi szükséges cél: haszonmaximalizálás (h max) kérdés: mennyit termeljek? x i =?  x i : az i termékből legyártott darabszám  d 11 *x 1 : mennyi anyag szükséges a 1 -ből, ha x 1 darabot gyártok Egyes termékek legyártásához szükséges darab az a 1 -ből: d11 * x1

 d12 x 2  .  d1n * x n  b1 d 21 * x1  d 22 x 2  .  d 2 n * x n  b2 . . d m1 * x1  d m 2 x 2  .  d mn * x n  bn h1 * x1 h2 * x 2 hn * x n haszon Határozza meg azt az x 11 ,x 21, .,x n1 mennyiséget, amely tartalmazza ezeket a feltételeket! Menedzser feladata:  Korláton vagy hasznon változtatni!  Forrás változtatása(kölcsönt vesz fel)  Beszélgetés gép és ember között interakció n j j 1 . . 1j * x1  b1 feltétel n j j 1 mj n x j 1 1 * x1  bn feltétel * hi  MAX cél DPS Menedzserek döntéseinek elősegítése  Interactive  What,ifmi lenne,ha  Egyszerű kezelhetőség  End user computing(network or stand alone) Office automation=Irodai automatizálás Microsoft office  Táblázatkezelő=Excel (solver)  Szövegszerkesztő=Word (üzleti grafika)  Prezentáció=PowerPoint  Adatbáziskezelő=Access További felhasználói rendszerek  Ad hoc(=eseti)

lekérdezések létrehozása, visszakeresés, táblázatok kitöltése  Rendszerint LAN(=Local Area Network) or stand alone Factory Automation=komplex gyári automatizálási rendszerek    Computer Aident(=számítógéppel segített) Design(=tervezés) Machinary(=gyártás) Információ jellemzői 1. Időpont, rendelkezésre állás: információ idő értéke 2. Hatáskör: fizetési lista  fuzionálási tanulmány 3. Forrás:  piaci: -külső  termelői: -belső 4. Idő horizontális kitekintés  Idősor – egyszerű termelési adat 5. Használat gyakorisága  Tranzakciós on-line rendszer  Optimális termékösszetétel (DSS) Menedzser számára fontos informatikai tudnivalók 1. Memória  Kapacítás, típus, tárolóképesség, gyorsaság  Ferit mátrixban memóriagyűrűk    Tranzisztorok, diódák 3 féle elemek: félrevezető, ellenállás, tranzisztorok (ezek egy kis fekete dobozban) Memória: központ ~ vagy

tartós(kikapcsolás után is megmarad) tároló: HDD(hard disk drive)  Első HDD: 4Mb-Commodor 64  Manapság kb. 80Gb=80000000000*8  ennyi darab 0,1-es tárolására alkalmas 2. Chip típusai  Processzor, szóhossz, regiszterek, címbusz, adatbusz Mikroprocesszor (PC-ben) ALU CU Aritmetikai logikai egységek (ALU) 1. X T Vezérlőegység (CU) 8 0 8 0 Központi memória Memória (mára) l 2. AT 80286 Intel+matematikai koprocesszor 80285 80386+80387  80486 Pentiumok -órajel: kvarckristály rezgése  Szóhossz: egyszerre hány darab bittel tud művelet végezni  Címbusz: bitek címkézése  Regiszter: kitüntetett tárolóhelyek a CPU-ban, elkülönített helyek Történelem 1834 Analitikus gép Babbage Az első kísérlet digitális számítógép megépítése 1943 COLOSSUS Brit kormány Első elektronikus számítógép 1946 Eniac I Eckert 1949 Edsac Wilkes Az első tárolt programú számítógép 1952 IAS Neumann János 1960 PDP-1 DEC első

miniszámítógép 1964 6600 CDC első szuperszámítógép 1965 PDP-8 DEC az első tömegcikk 1981 IBM PC PC gépek kezdete 3. Hálózat  Gyorsaság, feladattípus, képességek  Modem 32.000-64000 bit/sec  Ma 1-2.000000 bit/sec 4. Grafika szerepe, növekedése 5. Hang-kommunikáció 6. Desktop és image processing(képdolgozás) 7. Relációs adatbázis, adatkapcsolatok 8. End user felhasználás 9. Mesterséges intelligencia lehetőségei 10. IS minden területbe betör, használatos 11. Több típusú számítógép,operációs és felhasználói rendszer együtt 12. Egyre fontosabbak elemzők, tervezők, auditálók szerepe 13. Információ, mint erőforrás szerepe egyre jobban kidomborodik I n t e Multimédia szerepe a menedzsmentben Média: mindaz, ami valami információt közöl (írott sajtó, rádió, tv, internet) Digitális multimédia: a multimédia különböző területeinek digitális formájával foglalkozik Követelmény területek: 1. Média elemeinek

digitális előállítása 2. Digitális multimédia szerkesztése, manipulálása és feldolgozása 3. Így előállított, szerkesztés utáni digitális anyagok végtermékké történő elkészítése 3 fő terület meghatározása: 1. Hang 2. Kép 3. Mozgókép(kép+hang) Digitális hang  Inputeszközök: analóg (mikrofon, lemezlejátszó, magnetofon, rádió, tv) vagy digitális (digitális fényképező, kamera) 1. Digitális előállítás Hang magasság Megmérnek egy feszültségértéket 5000-200.000-szer mérik meg másodpercenként, CD esetén 44.000/sec Az intervallu -mokat diszkrét értékekre bontottuk fel t Felosztják egyenlő intervallumokra és megmérik a mintákat Mintavételezési arány=Samhlius Rate  Érték attól függ, hogy 1 darab hang/? bit 2. Szerkesztés  Szerkesztő szoftverek  Zeneszerző szoftverek alkalmas output előállítására 3. Output  CD, DVD, hangszóró, erősítő, analóg jel (kazetta), memóriakártya, hard

disk Kvantálás Képfeldolgozás 1. Digitális előállítás Analóg:film,papírkép  digitalizálót használunk Digitális bemenet:fényképezőgép, internet, memóriakártya, kamera, telefon Digitalizálás a) Repro fotózás: nagy dokumentum, állomány, digit kamera, megfelelő objektív b) Szkenner(=scanner):  felbontása: 1 inchen lévő pontok száma (dot per inch=dpi)  egy sorban lévő pontok száma (inch=2,5cm)  600,1200,2400,4800,6400 24mm  2,4   266 pont 6400  Alapszínek R G B Red Green Blue 8bit 8bit 8bit 256 érték* 256 érték* 256 érték= 16,4millió különböző szín 2. Képfeldolgozás  Van digitális kép, elkezdjük szoftverrelmanipulálni  Legáltalánosabb: Adobe Photoshop (expoziciós idő beállítása, színek közötti aránya megadása, élesség) 3. Output: előállított, manipulált képből papírkép  Nyomdai szabvány: 300pont/inch  Digitális gépünk: 3000sor,2400 oszlop pont, ez papírnyagyság? 

3000/300=10, 2400/300=8inch vagyis 24cm és 19,2 cm  Képernyő, internet Fényképezőgép  Objektív: cserélhető, fix(compact) Lencsék tulajdonságai: 1. Fókusztávolság 2. Fényerő: f  F  , f: fókusztávolság, minél nagyobb az átmérő(d), annál kisebb számot d kapunk  minél kisebb, annál jobb a fényereje  Legjobb:1,1.2,14,18,12,25,56 közül az 1es 3. Blende 4. Mélységélesség Cserélhető lencsék Fókusztávolság a) Nagylátószögű lencsék  Halszemoptika: magunk mögé is látnak  6-35mm=fókusztávolság b) Normál optika 35-80mm c) Teleobjektív <80-1m20cm Információs rendszer szervezésének fogalma és módszerei Információs rendszer szervezésének fogalma: Egy feladat elvégzéséhez szükséges lépések összesége Módszerei: Hagyományos szervezési csoport kézzel készítik végeredmény: rendszerterv programozás, ellenőrzés CASE = Computer Aided Software Engineering számítógéppel rendszer leírás,

I/O megadása, fájlrendszer, feldolgozás lépései program 1. Hagyományos SDM BSP DZSZ EDM USE System Design Methods Business System Planning (IBM) MacDonald-Palmer Evaluation Design Methodology User Software Engineering 2. CASE SSADM –brit MAGIC -izraeli A BSP alapelvei (10-19)      Felülről lefelé haladó tervezés, melynek révén először a vállalat felső vezetése szempontjából történik meg az átvilágítás, majd fokozatosan tart az átfogótól a részletes felé; Alulról-felfelé történő megvalósítás A vállalati célkitűzések kezelése Alulról-felfelé történő megvalósítás, amelyben az alapadatok, az alapnyilvántartások kidolgozásától haladunk az integrált irányítási rendszerek megvalósítása felé; A vállalati célkitűzések lefordítása információ igényekre. Vállalati folyamatok meghatározása (42-49) A vállalati folyamatok meghatározása, összefoglalva az alábbiakat eredményezi: Vállalati

folyamatcsoportok és folyamatok felsorolása Valamennyi folyamat írásban rögzített meghatározása A vállalat számára kulcsfontossságú folyamatok illetve folyamatcsoportok kijelölése A kulcstermék folyamatainak ábrája A BSP csoport érti a telje vállalati tevékenységrendszer működését, irányítását és ellenőrzését Adatosztály meghatározásának módszerei (49-54) Adatosztály: logikailag összefüggő információk együttese Az adatosztályok meghatározása mindig a folyamatok meghatározása után történik, két megközelítésből: 1. Üzleti alapelemek módszer  Üzleti alapelem minden olyan dolog, amelyről a vállalat információt akar tárolni, ilyenek például a vevők, termékek, anyagok, személyzet, stb.  Első lépés ezek meghatározása.  Általában 7-15 alapelem azonosítható.  Ezután egy mátrixban ábrázolva meghatározható alapelemenként az egyes adatosztálytípusok alapján az adatosztályok. 2. Vállalati

folyamatok  A másik adatosztálymeghatározó módszer a korábban megállapított vállalati folyamatokon alapul. A folyamatok mindegyikére meg kell határozni az input és output adatait Az elöző két módszer útján nyert adatosztályokat ezután össze kell hasonlítani. Az összevetés után mindegy 30-60-ra célszerű korlátozni az adatosztályok számát a további munka számára. Az információrendszerek kialakításának első lépéseként a feltárt folyamatok és meghatározott adatosztályok egybevetése következik ezután. Ez az ún adatosztály/folyamat mátrixszal történik, melynek segítségével az információsrendszerek architektúrája is felvázolható lesz A rendszer alapeljárása (57-62) Az interjúk célkitűzései:  A gyűjtött, elemzett és dokumentált adatok helyességének ellenőrzése  Az egyes felső vezetők információigényeinek illetve problémáinak és az általuk javasolt sorrendnek a megállapítása  A felső vezetők

egyetértésének és részvételének megszerzése  A vezetés értékítéletének és az alkalmazások módosítása vagy újak bevezetése révén elérhető haszon mértékének megbecslése Az interjúk lefolytatásához szükséges tevékenységek:  A tanulmány előkészítése során kialakított listát a meginterjúvolandó vezetőkről véglegesíteni kell. Két kérdésre keresünk választ: Mely szervezeti egységek vesznek részt az egyes folyamatokban? Azokon belül kit kell meginterjúvolni a problékmák, célok és igények meghatározásához?  Az interjúk ütemezésének ellenőrzése és az interjúalanyokkal történése egyeztetése 2-4 óra szükséges egy hatékony interjú lefolytatásához Célszerű a magasabb beosztású vezetőket utoljára megintevújolni  Az interjúszoba előkészítése  Az összes interjúalanyra érvényes kérdőív kialakítása, esetleg egyes vezetőknek egyedi kérdésekkel  A tanulmányi csoport tagjainak

szerepbeosztása az egyes interjúkra illetve az egyes interjúalanyok jellemzőinek megismerése A következő szerepeket kell betölteni: Egy személy ismerteti az interjúalannyal a tanulmány célkitűzéseit és eddigi eredményeit Kérdező Segédkérdező: kérdező munkáját segíti Jegyző: jegyzetel, majd a jegyzetet letisztázza, legépelteti és az interjúalanynak aláírásra megküldeti Segédjegyző: ha szükségesnek mutatkozik  Az interjú lefolytatása Legjobb hely erre a célra a tanulmányi csoport szobája. Az interjúalanyt végig kell vezetni a falon lévő mátrixok és táblák elött, és ki kell kérni a véleményét róluk. Általános és a csak neki felteendő kérdéseket feltesszük, utána interjú. Érdemes figyelni az interjúalany hangsúlyait és arckifejezését is, amelyekből a tárggyal kapcsolatos érzelmekre lehet következtetni.  Az egyes interjúk írásbeli összefoglalásának elkészítése és elfogadtatása az

interjúalanyokkal. Az interjúk dokumentálása folyamatosan történik. Az interjú befejezése után a két jegyző összesíti jegyzeteit, rövid összefoglalást készít és legépelteti. Az összefoglalásokat a csoport vezetője átnézi, majd elküldi az interjúalanynak jóváhagyásra. Két napon visszakapja a csoport, és egy példányt leraknak a többi dokumentum közé. Rendszer moduljainak és fontossági sorrendjének meghatározása IR és részei megadásához meg kell határozni az IR szerkezetét olyan diagram segítségével, amely ábrázolja az adatok és folyamatok közti összefüggést. Ez segít abban, hogy átgondoljuk a későbbi kialakítandó alrendszerek adatszükségleteit. Diagram kidolgozása: o Folyamat/adatosztály mátrix  eredménye: az összes létrehozó a főátló mentén helyezkedik el o Az adatokat és folyamatokat több alrendszerekre csoportosítjuk, majd ezeket a csoportokat dobozba tároljuk. A dobozok logikai alrendszer

csoportokat jelentenek, melyek az egyed adatosztályok létrehozásáért és karbantartásáért felellősek o Áramlás: nyilak segítségével jelöljük, hogy melyik alrendszer csoportok által létrehozott információt, melyik alrendszer csoport használja fel. A C(előállító) és U (felhasználó) jelölések elhagyhatók, nevet lehet adni a főbb rendszerterületeknek. Alrendszer azonosítás o Önkényes osztályozás: ha a létrehozó és felhasználó alrendszer nagyon összefügg, ezeket kombináljuk. Ha a felhasználó alrendszerben különböző funkciók vannak  alrendszerekre bontjuk o Mikor az alrendszereket azonosítjuk, le kell írni minden funkciójukat Előzetes követelmények elemzése o Mely alrendszereket kell előbb üzembe helyezni, hogy a többit létre lehessen hozni o Elemezzük az alrendszereket közti kölcsönhatásokat o Előfelvétel alrendszer / összes almátrix Fontossági sorrend megállapítása: Első alrendszer kijelölése: az interjúk

eredményeként létrejött értékítéletrend alapján lépései Lépései: 1. kiválasztási kritériumok meghatározása, dokumentálása, csoportok: a. előnyök: közvetett, közvetlen megtérülés b. hatása: szervezetekre, emberekre, minőségre, hozzájárulás a vállalati célokhoz c. sikeres bevezethetőség: erőforrások, előfeltételek megvalósítási időtartama, szakterület reagálása d. szükségesség: jelenlegi rendszer értéke, kapcsolat más rendszerekkel, szükségesség a vállalati célok szempontjából 2. 3. 4. 5. kritériumok alkalmazása az alrendszerekre alrendszer felsorolása prioritás szerint első alrendszer előfeltételeinek meghatározása javasolt alrendszerek rövid leírása / funkció, célok, új technológiák / Kritériumok alkalmazása: o valamennyi megvalósításra jelölt alrendszerre vonatkozóan az összes kritériumcsoportot pontozzuk 1-től 10-ig o összeredmény alapján priorizált sorrend o meg kell állapítani, hogy

mely projekteket kell megvalósítani az első alrendszer feltételeként o a javasolt alrendszerek dokumentálása Az első alrendszer megvalósítása után a többi prioritását újra kell értékelni. A rendszer életciklusai (4. és bővített is!) 1. Előterv készítése(Preliminay Study)  Cél  I/O 2. Megvalósíthatósági tanulmány(Feasibility Study)  Meglévő rendszerek és feldolgozás  Magvalósítás feltételei 3. Rendszer analízis(System Design)  Elkészített és megvalósítandó eljárások  Tranzakciók, file-rendszer 4. Szükséglet analízis  Pénz, ember, H/S 5. Ideális rendszer megfogalmazása  Specifikáció, H, file design, programozási követelmény 6. Programozás  Tervezés, modulok, kódolás, ütemezés 7. Rendszer tesztelése, auditing 8. Betanítás 9. Adatkódolás illetve feltöltés  Régi adatok feltöltése 10. Működtetés, fenntartás, folyamatos fejlesztés