Gazdasági Ismeretek | Gazdaságtörténet » Magyarország Gazdaságtörténete (1867-1956)

Gazdaságtörténet Gazdaságfejlődési elméletek 1.) Történeti szakasz elméletek – kronológiailag próbálják szakaszolni az elméleteket a; Friedrich List: a gazdálkodás állapota szerint - primitív gazdaság, nincs rendszeres termelés (vadászat + gyűjtögetés) - pásztorkodás - mezőgazdaság (primer) + ipar (szekunder) szektor kereskedelem a tercier sz. b; Hidebrand: a használt csereeszközök szerint - natúrgazdaság - pénzgazdaság - hitelgazdaság c; Schmoller - falugazdaság (néhány ezer ember és 1000 km2) Európában 10.-11sz-ig - Városgazdaság (10-20e ember, tartósan) Európában 12.-16sz-ig - territoriális államok (5-150e km2, 0, 5-2M lakos) Európában 14. sz-tól - nemzetgazdaság (200-500e km2, 2-50 M lakos) Eu.-ban 18sz-tól Protekcionális efelé forduló gazdaságpolitika - világbirodalom 19. sz-tól d; Max Weber - prekapitalista/ tradicionális szakasz mg.: közösségi, nemzetségi, földesúri szakaszok ipar: házi, törzsi, földesúri,

városi keresk.: etnikai csoportok közti, törzsi, földesúri, városi - kapitalista szakasz mg. farmergazdaság, nagyüzemi ipar: gyáripar kerek.: távolsági, tengerentúli, világkereskedelem 2.) Szubsztantivista elméletek – 1 pillanatban próbálják megragadni a gazdaság egy állapotát A; Wallenstein: domináns gazdaság elmélet/ centrum periféria elmélet - egy térség gazdasági erejének eloszlása nem homogén, hanem 1-1 körzetben koncentrálódik, amely maga érdekei szerint szervezi azokat - mindig a centrum határozza meg a munkamegosztást. A produktívabbak több hozamot hajtó tevékenységek a centrumban találhatók, a periféria/félperiféria területeire koncentrálódik a kevesebb hozamot hozó ágak (pl.: mg) A perifériából áramlik az ipari, mezőgazdasági alapanyagok a centrumba. A periféria termékei iránti kereslet-kínálatot a centrum határozza meg, mert ott nagyobb a vásárlóerő. A periféria külkereskedelem (export) függő b;

Polányi Károly: a gazdálkodásnak 3 típusa van, melyek vmelyikével mindenféle múlt és jelen gazdálkodás leírható. - reciprocitás: a javakkal való ellátás kölcsönösségi alapon történik az egyenérték mérlegelése nélkül - redisztribúció: a javakat egy központba gyűjtik és onnan újraelosztják - piaci csere Fogalmak 1 - gazdasági növekedés: az adott társadalom által produkált összes javak és szolgáltatások előállításában tartósan emelkedő tendencia van. Forrásai: 1; gyarapodnak a termelési tényezők (föld, munkaerő, tőke, humán) 2; egységnyi ráfordításokat hatékonyabban használják fel A termelési tényezők gyarapodása nem mindig jár gazdasági növekedéssel. A jólét mérésére a gazdasági növekedés csak akkor alkalmas, ha az egy főre jutó termeléssel mérik. Visszafordítható folyamat, hanyatlás követheti - gazdasági fejlődés: olyan gazdasági növekedés, amelyet lényegi szerkezeti átalakulás

kísér (pl.: önellátó piacgazdálkodásról a piacgazdaságra való áttérés) Ez is visszafordítható, retrogresszió követheti (egyszerűbb, de a régitől eltérő forma, pl.: 2. jobbágyság kora K-Eu-ban) - gazdasági progresszió/haladás: olyan gazdasági fejlődés, amelynek pozitív etikai tartalma van (pl.: nem környezetszennyező, igazságos elosztáson alapuló) - termelés: az a folyamat, amely a népesség által igényelt javak és szolgáltatások előállítása céljából egyesíti a termelési tényezőket - termelékenység: a termelési tevékenység hasznos hozama a termelési tényezőbeli ráfordításokhoz viszonyítva Mi adja a gazdasági változásokat? - egy adott pillanatban vagy szűk időtávon a gazdaság össztermelését a termelési tényezők mennyisége határozza meg. - de! a gazdasági változásokban számos más tényező is közrejátszik - népesség (benne annak megoszlása, összetétele) - az erőforrások és azok jellemzői (pl.:

a földnél a talaj minősége, a klíma) - a technológia - a társadalmi intézmények függvénye (benne értékek, attitűdök, osztályok, vallás, oktatási rendszer, politika, törvények, kultúra, ízlés) - ezek között a viszony, a kölcsönhatás bonyolult, előre nem jelezhető (a marxizmus állításával szemben) 2 A FEUDALIZMUS NYUGAT-EURÓPÁBAN Feudalizmus: gazdasági, társadalmi, politikai intézményrendszer - a gazdaság alapja a földtulajdon minden tekintetben, legfontosabb gazdasági ág a mg. - társadalmi vonatkozásban: földesúri-jobbágy viszony van - erős politikai decentralizáció (politikai hatalom középpontban van) 1.) Korai feudalizmus (9-12sz) a; feudalizmus kialakulása - feudalizmus bölcsője: Loire-Rajna völgyben lévő Frank Birodalom - 8.-9sz-ban Ny-Eu-t a barbárok fenyegették ezért a központi hatalomnak szüksége volt a legjobb katonák támogatására. Azzal motiválták őket, hogy akik vállalták a dolgot, földbirtokot

kaptak. A király az egyháztól vette el a birtokokat. Feudum = hűségbirtok Azok a lovagok, akik nagybirtokot kaptak, tovább adományozták földrészeiket alacsonyabb rangúaknak és így alakult ki a hűbéri lánculat. b; feudalizmus jellemzői - a föld tulajdonjoga és birtokjoga kettéválik - a tulajdonjog a főúri osztályba kerül - birtokjog a jobbágyoké lesz - a földhasználat kettőssége: a feudális nagybirtok egy részén a földesúr gazdálkodott (majorság), a másik részét felparcellázták és művelésre odaadják a jobbágyoknak. A majorságot is a jobbágyok művelték robot (kötelező munkajáradék) formájában. - A földbirtok adomány jellegű – különféle szolgálatokhoz van kötve (pl.: katonai szolgálatot kellett teljesíteni). Fiú ágon volt örökölhető, és ha nem volt örökös, akkor visszaszállt az államra. - Földbirtokos csoportok: földesúr, király, egyház, városok (főleg a szabad királyi városok) c; feudális

társadalom - jobbágyság kialakulása volt rabszolgákból, lesüllyedt parasztokból a 10.sz körül - 8.-9sz-ra megszilárdul a hűbéri rendszer d; mezőgazdaság - a gazdaságot meghatározó szerepe volt a 19.sz-ig - a legtöbben ebből éltek Európában - jövedelemtermelő képessége a legnagyobb - a mezőgazdálkodás alapja a latifundium = önellátó nagybirtok jelentős technikai fejlődés indult meg („agrárforradalom”) - 3 nyomásos gazdálkodás (őszi-téli-ugar), nehézeke vascsoroszlyával - a mg. extenzív (egyre több területet vontak művelés alá) és intenzív módon fejlődött - jelentős általános fejlődés volt jellemző a gazdaságra. Nőttek a jövedelmek ezért a technikai fejlődés tovább folytatódott. Ezek népességnövekedéshez vezettek, ezáltal élénkül a munkamegosztás és a kereskedelem is. A kereskedelem és ipar fejlődésével városiasodás figyelhető meg (É-on a Hansa városok, D-en a Lombard városok). A kereskedelem

élénkülésével a pénz is felélénkült e; kereskedelem - jelentősége nő ezért önálló gazdasági ággá alakul. Kialakul az önálló kereskedő réteg - regionális specializáció (berdouxi bor, flamand posztó) 3 - jelentős a szárazföldi kereskedelem, és a tengeri is f; bankrendszer - az időszak végére alakul ki Itáliában a letéti bankok - hitelfunkciók is alakulóban vannak g; ipar - folyamatosan nő a jelentősége, de soha nem lesz olyan jelentős, mint a mg. a feudalizmusban - iparban is voltak technikai fejlődések: pedálos szövőszék, rokka, vízikerék - textilipar volt a legmeghatározóbb: Flandria, Anglia, É-Itália, D-Franciao. – itt jelennek meg a céhek, a piaci kontrollt szolgálta - jelentős még a fémipar – a többi iparág eszköz ellátásához kellett - vas-, bőr-, faipar - a háziipar jelentősége még nagyon nagy. 2, Érett feudalizmus (13.-15sz) a; általános jellemzők - Ny-Eu.-ban a feudalizmus teljes kibontakozása

és bomlása - Mg. extenzív és intenzív bővülésének felgyorsulása: ugaroltatás megszűnik, állattenyésztés minden fajtára kiterjed - Önállósodik az ipari termelés (a feudális nagybirtokból kiválik a kézműves ágazat) - Erősödik az iparos réteg, önállósodnak - Megjelenik a manufaktúra, van munkamegosztás (a manufaktúra képezi az átmenetet a cég és a gyári nagyipar között) - Gyors ütemű városiasodás, amit a mg. ipar és kereskedelem közötti együttműködés ösztönzi - A városok kereskedelmi és ipari központokká alakulnak - Kettős társadalmi hatás: új társadalmi réteg alakul ki - polgárság – részt kér a városi hatalomból - bérmunkás – a kapitalista fejlődés alapja - áru- és pénzviszonyok bővülnek, megnő a pénz szerepe a piacon - a földesúr a jobbágyoktól a természetbeni juttatások helyett pénzjáradékot kezd követelni - kialakul a földbérleti rendszer megindul a paraszti osztály rétegződése:

gazdag, közepes, szegény, föld nélküli b; a feudalizmus bomlásának okai - a fent sorolt jellemzők a népesség növekedését idézték elő, ami nagyobb ütemben nőtt, mint a Föld eltartóképessége - a rossz minőségű földek is bekerülnek termelésbe, és az éghajlat is kedvezőtlen volt. - 1315-17: nagy éhínség van Európában és a halálozási ráta 10szeres - a városok területe nőtt de az infrastruktúra nem ezért terjedtek el a járványok - 1348: pestis Ázsiából, ami a lakosság1/3-át elpusztította, munkaerőhiány lép fel - Ny-Európa – a jobbágyi kötöttség lazulását hozza  Felszabadítja a jobbágyokat a munkaerőhiány miatt  16.sz elejére túllendülnek a válságon és a mutatók túllépik az előző értékeket - K – Európa – jobbágyi kötöttség fokozódik, terheik nőnek  Városiasodás teljesen megáll, hanyatlik  Piacok elsorvadnak 4  munkamegosztás csökken, önellátás szintjére csökken vissza 

2. jobbágyság - a 2. jobbágyság okai: - 11. -12 sz-ban K-Európában nem következett be az agrárforradalom - piaci mechanizmus gyengébb, nincs iparosodás 3; kései feudalizmus (16.-17sz) - 15.sz-tól a mg-ban olyan változások következtek be, amik teljesen megváltoztatták a világgazdaságot (kialakulnak a tőkés rendszer alapjai) - Európa szempontjából kitágul a földrajzi horizont (nagy felfedezések): Európa és Ázsia közti tisztán tengeri út felfedezése, Ny-Ázsia meghódítása - Piaci lehetőségek kitágulnak: világkereskedelem - Európa sok erőforráshoz jut pl.: nemesfém - Európában megváltoznak az erőviszonyok a felfedezések miatt - D-Itáliai és É-német városok elveszítik jelentőségüket - Kereskedelmi központok áthelyeződnek z Atlanti-óceán felé nyitott területekre (Németalföld, Anglia, Antwerpen) - A tengerentúli kereskedelem fellendül - Megnő a kereskedett árumennyiség, áruválaszték (keleti fűszerek, festékek,

dohány, bőr, burgonya, paprika stb.) - Megnő a pénzforgalom – arany és ezüst háromszorosára növeli a forgalomban lévő pénz mennyiségét - Az árváltozások előnyösek az ipar és kereskedelemben élőknek, de a mg.-ban élőknek kedvezőtlen: tőkés rendszer kialakulásának elősegítése A; mezőgazdaság - a mg.-i technika nem tud jelentőset produkálni, a termelés stagnál, vagy csökken - a termésátlag nem nagyobb, mint a 13.sz-ban - mg.-on belül a földművelés a legjelentősebb - K- és É-Európában a lakosság 95%-a földművelésből él - A manuális munka a legfontosabb termelési tényező - Ny-Európában: - tovább bomlik a feudális rendszer  Birtokjog átruházása általánossá válik  Részes bérlet kialakulása (földesúr-bérlő közösen teszi el a hasznot) B; Ipar - - lassan, de folyamatosan technikai újítások születnek, mert az ipar piacfüggése erősebb, mint a mg.-é és mindig fejlődésre ösztönözte A központi

hatalom gátolta, mert úgy gondolta, hogy a gépek elveszik az emberektől a munkát. A céhek is akadályozták, mert féltek a konkurenciától még mindig a textilipar a húzóágazat, ez foglalkoztatja a legtöbb embert. Németalföld és Anglia vezet Megjelenik a kereskedő-gyártó típusú ember: beszerzi a nyersanyagot, gyártja és eladja a termékeket Építőipar a 2. legnagyobb ágazat Nincs jelentős technikai újítás, kivétel a hajógyártás a hollandoknál Fémipar a fegyvergyártás miatt jelentős (nehézfegyverek, ágyúk ekkor jelennek meg) Megjelennek a nagy olvasztók és hengerművek. Svédo És Anglia a vezető A fejlődés ellenére az ipar a mg.-tól függ és még mindig van olyan ember, aki az iparban és a mg.-ban is dolgozik a megélhetés miatt 5 C; Kereskedelem - ez a legdinamikusabban fejlődő szektor. A kereskedett árumennyiség megsokszorozódott - a tengerentúli kereskedelem D-Európából É-Eu.-ban tevődik át - jelentős központok:

Antwerpen, Amszterdam, Hamburg, Koppenhága, Roven - változott a kereskedett árucikkek jellege is. A koraközépkorban luxuscikkeket, ekkor viszont tömegcikkeket szállított. - Jelentős a rabszolga-kereskedelem is - Fejlődik a kereskedelem szervezete. Egész Európát átfogó kereskedő dinasztiák alakulnak ki és pénzügyi tevékenységet is végeznek egyben. Ők az első tőkések (Fuggerek – D-Németo.- magyar bányaiparban volt nagy jelentőségük) - Megjelenik a részvénytársasági forma - Japánban működik a pénz- és árutőzsde - A tengerentúli kereskedelem uralkodói monopólium volt D; Gazdaságpolitika - Ny-Európa nagy részét gazdasági etatizmus (államközpontúság) jellemezte - Az állam és a gazdaság összefonódik - Az állam feladata a gazdaság előremozdítása, növekedés elősegítése, a gazdasági fejlődés célja pedig az állam elősegítése - Adam Smith – merkantilizmus kialakítása, modern gazdaság megalapítója. Védekező

gazdaságpolitikát jelent a nemesfém készletet az országon belül kell tartani. Exportot ösztönözni kell, importot gátolni, csökkenteni Ekkor a külkereskedelmi mérleg aktív volt. - A 16.-18sz végéig ez dominál a Ny-Európai országok gazdaságpolitikájában Fr.o-ban colbertizmusnak nevezik - Hollandia eltér ettől a modelltől. A 17sz-ban válik kereskedelemi nagyhatalommá. Jellemzi a teljes gazdasági liberalizmus, szabadság A városok megkapják a szabad kereskedelem jogát. A kereskedelem magántársaságok kezében van, az állam nem szól bele. A mg a lakosság kisebb részét foglalkoztatja. Hatékonyak, tehát specializálódnak (vaj-, sajtkészítés), a többit külföldről szerzik be. Iparukra ugyanez jellemző Kevés a nyersanyaguk, de amire szükség volt, azt importálták. Az ipar is szabad A céhrendszer sokkal gyengébb, több a szabad vállalkozás. E; Közép-, Kelet-, Észak-Európai országok - Poroszország o Etatista gazdaságpolitika itt a

legjelentősebb o Ekkor a Hohenczoller dinasztia uralkodott o Védővámos/merkantilista politikát folytatott, de emellett precíz adóbehajtást végeztek és az állam nagyon takarékos volt - Lengyelország o Negatív csúcsnak tekinthető ekkor, mg-ra épülő ország o A lakosság 2/3-a röghöz kötött jobbágy o A földek egy tucat család kezében vannak, ezért gyenge a központi hatalom, nincs koherens/logikusan összefüggő gazdaságpolitika o Önellátó nagybirtokok a jellemzőek - Oroszország o Elhalt reformok országa 6 - o A korszak elején (16.-17sz) elszigetelten fejlődött Ny-Európától (mint Lengyelo.) o Nagyrészt mg.-ból élnek, de az is fejletlen o I.Péter haladó reformokat vezetett be a gazdaság tekintetében Nyugat felé nyit, szakembereket küld nyugatra, hogy mintát szerezzen. Külföldi iparosok betelepülését ösztönzi, új adórendszert vezet be és létrehoz néhány állami üzemet, főleg fém- és fegyvergyártásban. Halálával

ez összeomlik Svédország o Sikertörténetnek tekinthető o Gazdasági felfogása hasonló Hollandiához (szabad vállalkozás, védővám) o Nyersanyagban gazdag 7 Magyar gazdaságtörténet a honfoglalástól a 14. sz végéig 1)A feudalizmus kialakulása (9.-12sz) a; Általános jellemzők - középkori magyar állam: a Kárpát-medence egész területe - honfoglalás gazdasági értelemben a letelepedett életmódra való áttérés (és állattartás, növénytermesztés - bomló nemzetségi társadalom volt. Társadalmi osztályok: o gazdag törzsfők o tehetős középosztály o szegény közszabadok o rabszolgák - a Kárpát-medencében 400ezer magyar és kb. 200ezer beolvadt ember volt A 11.sz-ra 1 millióra, a 13sz-ra 1,5-2millióra nőtt a számuk - a feudalizmus alapjait István rakta le (1000-38). Ő teremti meg a föld magántulajdonát. Ez a váltás 13-14sz-ra következik be, minden közös földtulajdon megszűnik (Ny-Eu.-ban a 9sz-ra tehető) Ny-Európában

feltételhez kötötték az adományozást, de Mo.-on nincs szolgálathoz kötve - Mo.-on kialakul a familiaritás A kisebb, alacsonyabb rendű nemesek beköltöztek a főnemesek birtokára, tőlük rendszeres juttatásokat kaptak, de a föld nem tartozott hozzá - Átalakítja a társadalmat, kialakul a feudális társadalom, megkezdődik a jobbágyság mint önálló társadalmi osztály (rabszolgákból és lesüllyedt közszabadokból kerültek ki). A 13-14sz fordulójára fejeződött be - Ekkoriban még a király volt a legnagyobb földbirtokos, a második az egyház, utána a földbirtokosok. - Ekkor Mo. még sikeres válaszokat adott a kihívásokra – letelepedés, életmódváltás – DE! bekövetkezett a torlódott fejlődés, ami azt jelenti, hogy be se fejezték a kihívásra való választ, máris jött a következő. B; Mezőgazdaság - a honfoglalás utáni időszakban is az állattartásnak volt nagyobb szerepe a földművelésnél. Az állattartás jellege

változott: nomád, vándorló állattatás megszűnik, de még mindig a szilaj állattartás a jellemző, még nem térnek át az istállózó állattartásra. - 12.-13sz fordulójára alakul ki az egyensúly a földművelés és az állattartás között - a földművelés-technika nem jellemző - vadtalajváltó földművelés: állatok betrágyázzák a földet, aztán földet művelnek rajta és megint) - 13.sz elejére térnek át a 2 és 3 nyomásos rendszerre - a földesúri birtok önellátó a 13.sz-ig - a majorságot a szabadon eladható szolgák művelték (11.-13sz) - a későbbi jobbágyok csak a 13.-15sz-ra kapják meg bérletbe a földet c; Ipar - a magyar kézműipar már a honfoglalás korában nagyon fejlett volt. - A teljes Árpád-kor idején (14.sz elejéig) erőteljes fejlődés mutatkozik a kézműiparban (vízimalom, lábítós szövőszék) - Elsősorban a mg.-ból élnek, a kézművesség csak hobbi 8 - 13.sz-ban nagy mértékben nőttek a mg-i terhek a

földesúri birtokon, ezért nem volt idejük a kézművességre, ezáltal visszaszorult az ipari tevékenység (ellentétben Ny-Európával) d; Kereskedelem, pénzviszonyok, városiasodás - a belkereskedelemben meglehetősen csekély az áruforgalom: országos piacok, vásárok nem alakultak ki - a belkereskedelem inkább helyi jellegű, legalább heti vásárok vannak - Külkeresk.: 11sz-ban főleg keleti és északi kapcsolataink voltak, csak később erősödtek meg a nyugati kapcsolatok - Export: élő marha, gabona, feldolgozatlan ásványi kincsek - Import: katonai felszerelések, textíliák, luxuscikkek - Centrumperiféria! - Pénzviszonyok kezdetlegesek, a belkereskedelemben még a közvetlen árucsere a jellemző - Városiasodás lassan indul, városok mg.-i jellegűek - 13.sz-ig nincs a városoknak autonómiájuk 2; Magyarország a 13.-15században a; általános jellemzők - 13.sz közepétől új korszak kezdődik a gazdaság történetében - a természeti gazdálkodás

felbomlik - önellátás kezd felbomlani, naturális árucsere helyett a pénz közbeiktatásával történő csere a jellemző - a keleti gazdasági kapcsolatok háttérbe szorulnak a nyugatiakkal szemben, az alárendelt kapcsolat 1848-ig fennmarad b; demográfia és település szerkezet alakulása - tatárok: lakosság 11-20%-a elpusztul, d e hamar kiheverjük a demográfiai sokkot - sok betelepülő (központi hatalom ösztönzi) – német, szlovák, szerb, román, hunok, cigányok, zsidók, jászok, kunok - a népesség 90%-a falvakban vagy mezővárosokban lakik - a szabad királyi városok és a mezővárosok teljes szétválása K-eu.-i sajátosság (14.sz-ra tehető) - szabad királyi városok – iparral foglalkoznak, kiváltságaik vannak - a középkor végén Mo.-on 700 várost tartottak nyilván, de a városok nagyon kicsik Ny eu.-hoz viszonyítva - Pest-Buda: 25ezer lakos - Szeged, Kass: 7-7 ezer lakos - A városokat a kiváltságok és a kereskedelmi tevékenységek

teszi erőssé C; társadalom - sajátos feudális társadalmi szerkezet: - nemesség: már az Árpád-korban is kiváltságokat elvezőkből alakult ki és a király udvarában tevékenykedő közszabadokból és várjobbágyokból - 1267: nemesség kialakulása o adómentességet élveztek o kötelességük a katonáskodás o nagy vagyoni különbségek vannak osztályokon belül, amik csak nőnek o a familiaritás rendszere nagyon sokáig megmarad o ebben az időszakban már a földesúri birtok van túlsúlyban a királyi és egyházi birtokokkal szemben - jobbágyság: lesüllyedt közszabadokból, személyükben felszabadított szolgákból alakult ki. Az egységes jobbágyság kialakulása a 13sz-ra tehető 9 - Kialakulni kezd egyfajta városi polgárság a kereskedőkből és iparosokból D; mezőgazdaság - agrárforradalom a 12.s elején kezdődik, de a nagy áttörést a 13sz hozza - a mg. extenzív és intenzív módon nő - a nyomásos gazdálkodás általánossá

válik, de a talajt nem javítják - állattartásban lassan terjed az istállózás - a földesúri nagybirtokon a majorság összezsugorodik, a jobbágytelek lesz a földművelés alapja - 14.-15sz-ban térnek át a terményjáradékról a pénzjáradékra, ami arra ösztönzi a jobbágyokat, hogy piacra vigyék a felesleget - a változások később kezdődnek és nem olyan mértékűek mint Ny-Európában e; ipar, bányászat - elkezd kialakulni az önálló iparos réteg - fokozódik a mg. és ipar szétválása - megindul a céhesedés, de nem válik általánossá mint Ny-Eu.-ban a 14sz közepén, 15.sz elején - ebben az időben a mesterré válás külföldi tanulmányúthoz kötődött, ami az iparban a technikai fejlődést ösztönzi - egyedi iparágazatokra bomlanak: pl.:bőriparból: táskaipar, cipőipar - ekkor a fémiparban és a ruházati iparban dolgoznak a legtöbben - már ekkor gondot okozott a mg.-i cikkek versenye - bányászat: 13.sz első felében indul

fejlődésnek, dinamikusan nő a termelés, segítenek a nyugatról hozott technikai újítások. Ezek biztosítják a bányászat fejlődését a 14.sz végéig (nemesfém, só, réz, vas) - a probléma: a bényák úgí vannak a király tulajdonában, hogy a kibányászott ásványkincset csak a királynak lehet eladni, de nagyon alacsony áron váltják be. Felélik a felszín közeli ásványkincseket és nem fejlődik a technika f; kereskedelem, pénzügyek - belkereskedelem: fejlődésnek indul amiben a zsidóknak fontos szerepe volt. - Kereskedelmi intézmények is fejlődnek (az egész rendszer, társulások stb.) - Országos vásárok, piacok ösztönzik a városiasodást - Külkereskedelem: ekkor Ny-Eu. Érdeklődése Mo felé fordult a nemesfémek miatt - Nyugaton: városiasodás, iparosodás: iparcikkek áramlanak Mo.-ra (fémáru, textil) - DE! ebben a külkereskedelemben Mo. alárendelt helyzetben van, mert nyugat kereskedik velünk és nem pedig mi velük (Bécs

árumegállító jog) - D-német tőke beszáll a kereskedelembe, így hozzájuk száll a pénz - Pénzügy fejlődik, de a labilitás és elértéktelenedő pénzzel még gondok vannak - Hietl, kölcsön a bankügyletek elterjedőben vannak, de a banki ügyleteket külföldiek végzik (német, zsidók) Ö: a középkori világgazdasági kihívásokra a magyar gazdaság többé-kevésbé sikeres válaszokat adott de egyes sajátosságok már magukban rejtik az eltérő út előképét pl.: mezővárosok, gyatra agrárforradalom, iparban kevesebb céh, későbbi lassabb iparosodás, bányászatban tőkehiány, kereskedelemben alárendelt szerep, külföldi „lenyúlás”. 10 1; Modern világgazdaság kihívásai Mo. számára - fejlett országból származik a kihívás - 15.-16sz fordulóján átütő dolgok Ny-Európában o kialakulnak a nemzetgazdaságok és ennek megfelelően az etatista gazdaságpolitika o kialakul a centrum-periféria típusú munkamegosztás. A centrumot

NyEurópa Atlanti-óceáni partvidéke jelnti o periféria: K-Eu és a tengerentúli gyarmatok o félperiféria: É- és D-Európa o kapitalista formák kibontakozása, ami a piacgazdaság kiszélesedését és pénzviszonyok kiterjedését jelenti o következmények:  kialakulnak export iparos területek  ezzel párhuzamosan erőteljes városiasodás  agrárkonjunktúra alakul ki  pénzfejlődés következménye a nemesfémigény  forrásai: Mo. nemesfém készletei  tengerentúl 2; Mo. reagálása a kihívásokra a; általános jellemzők - Mo. első reakciója: mintakövetés Elkezdenek meghonosodni a kapitalista formák - A bányászatban tőkehiány van, ezt külföldi tőkével és szövetkezet létrehozásával próbálták helyrehozni - A mg.-ban ösztönző az agrárkonjunktúra, elsősorban a parasztgazdaságban jelenik meg. Vállalkozó szellemű parasztgazdák bérbe vették mások birtokait, földjeit és saját haszonra termeltek - Iparban elkezdődik

egy korakapitalista hatás, a céhek tömörülnek, céhes integráció/tömörülés b; mezőgazdaság - földtulajdon változásai: Ny-Eu.-ban domináns a földesúri nagybirtok, ami csak tovább fokozódik, tehát a király tovább osztja a földeket - ekkor a mg.-kodás súlypontja a paraszti gazdálkodás - a majorság kezdi visszanyerni jelentőségét - ezzel párhuzamosan nőnek a jobbágyterhek, bekövetkezik, hogy összeütközik a jobbágy és a földesúr - Mo.-on is voltak eltérések, de csak elszigetelt jelenség volt, nem vált általánossá - Inkább a közös földterületeket próbálják a majorságba bekebelezni - Földművelés és állattartás!: ld.jegyzet C; bányászat - nemesfém bányászat fokozatosan veszít jelentőségéből (tengerentúli források miatt) - viszonylag jelentős marad a réz- és sóbányászat. Továbbra is marad a tőkehiány és a külföldi tőke uralma, és feldolgozatlanul viszik ki az ásványkincseket az országból - a

bányászat nem tud a korakapitalista rendszer húzó ágazatává válni d; ipar - magyar ipar rossz nemzetközi feltételek mellett próbál fejlődni o török uralom o Ny-Eu.-i konkurencia fejlettsége, árukínálata 11 - belső problémák is nehezítik: tőkehiány, piac szűkössége céhes ipar a szabad királyi városokban tud fejlődni, mert kiváltságaik vannak, de kevés van belőlük - jelentős az élelmiszeripar (malomipar, sütőipar, sör, húsfeldolgozás) - emellett még: textilipar, bőrfeldolgozás, faipar - külső piac nincs, így szűkebbre fogják az integrációkat, erősödés jellemzi a céheket az iparban - az ipar nem tud húzó ágazattá válni e; kereskedelem - az ország 3 részre szakad (a részek között vámot kell fizetni ha kereskednek) - belkereskedelem: ld. Jegyzet - külkereskedelem: élénk, de pozitív a külkereskedelmi mérleg (sok a behozatal) - élő állat arány: 80-90% - bőr, gabona, bányaipari termékek a maradék

10-20%-ban - befelé textilipari termékek vannak az élen (70-75%), mellette: fém-, fegyveráru f; pénzviszonyok - fejlődnek, de nem olyan mértékben mint Ny-Európában - terjednek a banki megoldások, ügyletek - pénz nem egységes, minősége, értéke labilis Ö: Mo.-on egyik ágazat sem alkalmas arra, hogy stabil alapja legyen egy kapitalista fejlődésnek 3; Nagy visszaesés: refeudalizáció - Ny-Eu.-ban kezd véget érni az agrár termékek iránti kereslet - Habsburgok gazdaságpolitikájában Mo. irányában megszakítás figyelhető meg: több adó, monopóliumok - Probléma: nem lehet terméket eladni, ha mégis akkor nagyon keveset kapnak érte - Kiéleződik a viszony a földesúr és a jobbágy között (1514: röghözkötés) - Megemelik a robotot, mezővárosok vissza falusiasodnak - Agrár jellegünk egyre jobban kidomborodik, a világgazdaságba való beilleszkedésünk egyértelműen alárendelt szerepkörben történik, tartós iparcikk felvevő szerepünk

saját iparunk elsorvadásával jár. A 17sz-i Ny-Európai dekonjunktúra a perifériára süllyedéssel járt. - +1 ok: török uralom: népesség nagy arányú fogyása, település hálózat pusztulása, gazdaság műveléséhez szükséges belső biztonság és egységes jogrendszer hiánya, adóterhek, spáhik ideiglenes földbitorlása (rablógazdálkodás) 12 NYUGAT-EURÓPA A 18.SZÁZADBAN 1; Protoindusztrializáció (előiparosodás) - ekkor már jelentős a vidéki ipar koncentrációja - létezik elszórtan még bedolgozó háziipar, de inkább a nagyipari formák jelennek meg - méretét tekintve tömegtermékeknek tekinthetők - meglehetősen nagy tőke koncentrálódik az iparban - alapvetően bérmunkán alapulnak, jelentős a szakosodás: megjelenik a szakképzett munkaerő - ebben a helyzetben indul, bontakozik ki a18.sz-ban Nagy-Britanniában az ipari forradalom: olyan komplex jelenségcsoport, mely a gazdaság más ágazatait és az élet más területeit is

áthatotta - egyes elemei: az ipari forradalom feltétele és következménye a mg. súlyának relatív csökkenése. A mg-i technika fejlődése (szintén feltétel és következmény) következtében egyre nagyobb munkaerő szabadul fel az ipar számára. Lehetővé teszi, hogy a mg.-ból élők felesleget termeljenek és az a piacra kerül: tovább ösztönzi a belkereskedelmet. A mg-ban tőkefelesleg alakul ki, ami az iparba áramlik. Mindez együtt jár a kereskedelmi és pénzviszonyok fejlődésével Kialakulnak a pénzügyi rendszer olyan részei, melyek segítik a modern nagyipar kialakulását. 2) Az ipari forradalom Angliában 18.sz-ban csak Angliában játszódik le a; általános jellemzők - földrajzi felfedezések nyomán Atlanti-parti államok fokozott szerepvállalás: Anglia felemelkedése - angol posztóipar hatalmas megrendelései - majorsági földterületek kibővülése DE állattartásra használják a nagy gyapjú kereslet miatt (juh) - bekerítések:

jobbágyi területek elvétele - szabad munkaerő alakul ki - jelentős része bérmunkás lesz, akiket az ipar foglalkoztat - tőke: távolsági kereskedelemből - becsatornázódás: egyik gazdasági ágból származó haszon visszakerül valamely más gazdasági ágba - nem csak az iparban következett be b; agrárium/agrárforradalom - tulajdonforma átalakulása o feudális tulajdon helyett tőke tulajdon o föld piaci áruvá válik - technológiai átalakulás – új eszközök és talajművelés eljárások megjelenése - mg-i termelés strukturális változása o előtérbe kerül az állattenyésztés (gabonavámot eltörölték) o nem élőállat (hús) előállítás - állandóvá válik a terméshozamok növekedése o iparban dolgozók használják fel - Jegyzetből új technológiákat kinézni!!! C; infrastrukturális, demográfiai és urbanizációs forradalom 13 - infrastrukturális forradalom: a termeléshez szükséges járulékos beruházások növekedése

részben előfeltétele , részben következménye az ipari forr.-nak - bankrendszer, pénzrendszer fejlődése o a bankok adják a tőkét o Anglia maga teremti meg belső forrásból o Itt alakul ki először az áru- és értéktőzsde - javulnak a szállítás körülményei o makadám út – Mac Adam o tengeri közlekedés o vasút: forradalmasítja a szállítást és közlekedést - posta, egészségügy, oktatás fejlődik - demográfiai forradalom o népesség rohamosan nő o jelentősen csökkent a halálozási ráta o nő az átlagéletkor (életmód váltás, egészségügy fejlődése, iskolázottság) - urbanizációs forradalom o erőteljes városiasodás o városias körzetek alakulnak ki – ipari régiók o falusi lakosság a városba áramlik o London lakossága nő o Városi lakosság aránya 50%: világ legvárosiasodottabb országa D; az angol ipar forradalma - textilipar megújulása o Fonó Jenny – erre van a legnagyobb igény - gőz forradalma o James Watt

– gőzgép o Fulton – gőzhajó o Stevenson – gőzmozdony (Rocket) o Bányászatba, ipari termelésbe, közlekedésbe új lehetőségeket hoz o Moodsle: esztergagép - Anglia a 19.sz közepére a világ vezető ipari hatalma lesz E; társadalmi változások - felgyorsul a társadalmi mobilitás – a feudalizmus merev társadalmi rendszere felbomlik - átjárhatóvá válnak a társadalmi osztályok - új társadalmi osztályok alakulnak - parasztság aránya csökken (20.sz-ra 1%) - csökken a földbirtokos osztály aránya o tönkremegy a szabad verseny miatt o más gazdasági tevékenységet választ - vállalkozások, ipari munkásság, szakmunkások, értelmiség, hivatalnoki réteg aránya nő(gyarmatbirodalom miatt) - ez a folyamat más Ny-Európai országokban jó fél századdal későbbre tehető 14 Magyarország a 18.században 1)Mo. gazdaságfejlődéséhez 3 új tétel reagált a; népesség növekedése - 18.sz elején kb 4 millió fő - nagy arányú

betelepülés – kb. 1 millió ember (sok terület, adómentesség) - erőteljes belső szaporodás - 18.sz végén 9,3M ember élt - népsűrűség: 30 fő/km2: minimális szint az ipari fejlődéshez b; elhagyott táj újboli művelés alá vonása - török kiűzése után fontos feladat - 1720: 8000 település (nagyon kevés) – ez 2/5 része a 15.sz-hoz képest - előszőr állattartásra tartották a területeket - 18.sz közepén földművelés kerül előtérbe - 18.sz végén 1 főre eső művelt terület megduplázódik c; protoindusztrializáció kihívása - felvilágosult abszolutizmus Habsburg birodalomban - jövedelem források karbantartása, bővítése - gazdasági egység megteremtése - 1754: egységes külső vámok, pénzrendszer, mértékrendszer - alattvalókról való gondoskodás (egészségügy, oktatás, szociális ellátás) - aktív külkereskedelmi mérlegre való törekvés - 1767: úrbéri rendelet, álla védelem jobbágyoknak - majorsági földek

bővülésének tiltása, ha a jobbágytelkek rovására megy - szilárd telekrendszer - ipar támogatása központi elem - manufaktúráknak kedvez a céhekkel szemben - 1775: jobbágy szabadon eladhatja a munkatermékét, munkaerejét 2) válaszok a kihívásokra a; mezőgazdaság - parasztgazdaságok reagálnak hamarabb - oka: jobbágyi kötöttségek csökkenése - század 2/3-tól aktív ártermelő jelleg (több az áru mint a lakosság) b; kereskedelem - 18.sz első fele: lassú növekedés a külkereskedelemben - kivitel növekszik gyorsabban (passzív külker. mérleg) - centrum-periféria munkamegosztást mutatja a külker. összetétele - a kereskedelem jelentős része örökös tartományokkal bonyolódik, a Habsburg Birodalmon túl nem - ezeken a területeken csökken agrár piaci kereslet, mert nő az iparosodás c; ipar reagálása - rendi merkantilizmus: főurak magánvállalkozásokat hoznak létre, főleg manufaktúrákat - a manufaktúra termelés nem válik

meghatározóvá - Ö: Mo. a 18sz-ban még alig jut túl a protoindusztrializáció megjelenésének fázisán 15 NYUGAT-EURÓPA 19.SZÁZADI GAZDASÁGI FEJLŐDÉSE „HOSSZÚ 19.SZ”: 1800 – 1914 Hagyományos tradicionális társadalom helyett modern. Modern nagyipar: Angliából a kontinensre terjed át Kialakul a racionális piacgazdálkodás (kapitalizmus) Önfenntartó ipari növekedés visszafordíthatatlanná válik. Stagnálás van. Társadalomban polgárosodás. Politikában: a jogállam, demokrácia és parlamentarizmus kialakulása. Kialakulnak a mai viszonyok (kivéve a szocializmus). 1) Modernizáció feltételrendszerének kialakulása a; piac kiszélesítése - népesség növekedése o 18.sz közepén növekszik o 19.sz: radikális növekedés o 20.sz: megduplázódik o európaiak aránya 1/5-ről ¼-re nő o sokan (60M) vándorolnak ki főleg az Újvilágba de mégis nő a népesség o okai: - mg.-i termelés növekedése (extenzív, intenzív)  városi

lakosság növekedése (nagyváros jó körülményeket biztosít)  Angliában 30%-kal nő a városi lakosság  Gyáripar fejlődik (sokféle cikk, tisztálkodási szerek) B; kereskedelem fejlődése - a kereskedelem 1 főre jutó volumene megsokszorozódik (25x) - okai: - földrajzi nehézségek leküzdése o gazdaságpolitikában visszaszorul a protecionizmus - Európának nagy szerepe van a kereskedelemben (60-70%) - Kereskedelem: az emberek és a tőke áramlása is felgyorsul, ezáltal a gazdaság is - Tőke szabad áramlása: 20.sz elejére kialakul a világkereskedelem ( a Föld minden területe bekapcsolódik) 2) pénzügyi feltételek kialakulása a; bankrendszer - tevékenységi köre rendkívül bővül - nemzetközi arany-standard rendszer. A történelem során az arany megfelelőit használták (pl.:só) A Ny-Eu-i államok az arany értékéhez kötik a pénz értékét - csak annyi pénz lehet, amennyi arany van mögötte b; tőke felhalmozás - a tőke mozgása

megélénkül - felesleges, kicsapódó tőkét máshol fektetik be - multiplikátor hatás - Anglia: tőkeexport - Fr.o, No, is jelentős (még: Belgium, Holandia, Svájc) - A tőke nagy része az USÁ-ba áramlik - Az USA az I. vh Végére a világ legnagyobb tőke exportőre lesz - Ezt a tőkét vasútba, bányászatba, iparvállalat alapításába, más államok hiányába fektették C; gazdaságpolitika - védekező államok (protekcionizmus), de kezdenek oldódni - 19.sz végén liberalizmus („Hagyd, hogy csinálja” – Laissez Jaire) 16 - az állam ne avatkozzon bele, csak törvényeket hozzon erre. Anglia honosítja meg. Az USA egyből a liberalizmussal kezdte A kontinensre később ér el, de átterjed a szabad kereskedelem jóvoltából Angliából indul (USA alkalmazza) „legnagyobb kedvezmény elve” – Anglia + 1 állam (Fr.o) o egymással a legjobb feltételek mellett kereskednek o 1860: Anglia és Fr.o megköti a legnagyobb kedvezmény elvét d;

intézményrendszer, jogrendszer - feltétel az olyan jogrendszer amely nem védi a régi intézményeket - védővámok eltörlése: ahol nem egységes az állam ott a belső vámot kell eltörölni, céhek megszüntetése - monopóliumok eltörlése - önkényes adók eltörlése vagy tiltása - stabil adórendszer - vállalkozás szabadságát biztosító törvények meghozatala - kellenek modern gazdasági társaságok o Code Napoleon (1807) o Gazdasági tevékenység első összefogó szabályozása o Korlátlan, korlátolt felelősségű társaság, Rt fogalmai itt jelennek meg elöszőr a mai formában - a Ny-Eu.-i államban 20 sz –ban a szabad a vállalkozás e; Technológiai fejlődés 3) Mezőgazdaság - fejlődik, de a relatív aránya csökken a gazdaság összteljesítményén belül - biztosít: munkaerőt, tőkét - K-Eu.-ban kisebb a tőke, de van azok, akik exportálnak más ország valutájához jut és más cikket tud venni - Anglia, USA, Japán 4) társadalmi

változsáok - csökken a parasztság aránya - középosztály felduzzad és részt kér az arisztokrácia által kiszorított hatalomból - városi munkásság számszerű fölénye - munkáspártok alakulnak (befolyás nő) - nő a magasan kvalifikált emberek száma (terjed az írásbeliség, oktatás) 5)Országonkénti különbségek a; Nagy-Britannia - 1880: USA fölé kerül - 20.sz eleén No kerül elé - siker okai: - szén van bőven (vastermelés, textilipar) - a tőke itt csatornázódik be leginkább - visszaszorulásának oka ugyanez - visszaszorulás: - megjelenek új iparágak és nem csinálja ezeket, mert neki elég a hagyományos iparág (ezeket fejlesztik - a most iparosodó országokba fektettek az angolok, így a tőke kiáramlik b; Franciaország - sajátos fejlődés - a gazdasági növekedés a 18.sz-ban kezdődik - a fejlődés üteme egy ideig ugyanaz, mint Angliáé 17 - Angliában ipari forradalom van, de Fr.o-ban forradalom, háború: a háborús

készülődés fellendíti, de a háború után visszaszorítja ezt: „gazdasági depresszió” - Elzász-Lotaringiát elveszíti - Újabb fellendülés a 20.sz-ban C; Németország - nagy fejlődés, kései iparosító - 19.sz elején elmaradott agrárország (rossz közlekedési és kommunikációs viszonyok) - 20.sz elejére: vegyipar (nagy ipari ország) - jelentős a hagyományos és új iparágakban is - fejlődés 3 szakasza: o 1830: gazdasági fejlődés törvényi és szellemi háttér megteremtése o 1870-ig: tőkebecsábítás (infrastrukturális fejlődés) o 1900-ig: terjeszkednek áruval, tőkével - tartományi rendszer volt: vámunió, eltörlik a belső vámokat - közoktatás fejlesztése - gazdasági fejlődés: jó szén! - Angol széntermelést 1895-ben felülmúlja - No.-ban kartellesedés (Siemens) D; Belgium - jelentős gazdasági fejlődés, kedvező adottságokkal - hatalmas, könnyen hozzáférhető szén - ipari hagyományaik jók - jelentős a textilipar

- remekül kihasználja Anglia közelségét - nagyon a hagyományos iparágakra alapoz (szén, vas) - nem fordít figyelmet az új iparágakra 6) egyéb országok a; Japán - hasonló fejlődés mint N.o - teljesen zárt ország a század első felében - merev feudális társadalom - technikai szint: Európa 17.sz-i szint (el vannak maradva) - versenyelőny: o sokkal magasabb iskolázottság és írástudás arány o gazdaság szerkezete kifinomult (fejlett bank- és hitelrendszer) - század közepén Európa rákényszeríti Japánra a gazdasági kapcsolatokat o megpróbálnak ellenállni o ok: trónra kerül Mucuhita Meidzsi (1868) : Meidzsi restauráció o modern Japán kialakulásának kezdete o felszámolja a feudalizmus intézményrendszerét o nyugati nyitás: tanulmány utak, francia, angol iskolák o európai iparágak spektrumát megvalósítja , amit állami kezdeményezésre alapítja meg, majd engedi önállóan működni o új pénzrendszer o pénzkiadás állami

monopólium lesz o korszerű adórendszer - legfejlettebb ipari országok közé emelkedik az I. vh-ra - stabil fejlődési ráta: jól megússza az európai gazdasági válságokat 18 Magyarország 19.századi gazdasági fejlődése A kiegyezés kettévágta (1869). A forradalomig egyenletes volt a fejlődés. A kiegyezés után Mo. sok segítséget kapott a Habsburgoktól 1; A modernizáció a; népesség növekedés - 19.sz-ban jelentőd, tradicionális jellegű, mert a nagyon magas halálozási rátát a sok születés ellenszabályozta. A halálozási ráta 13%-kal nagyobb volt mint NyEu-ban - népességcsökkentő: kolera, kivándorlás (I.vhig 20% vándorolt ki) - nő a népsűrűség: 30-40fő/km2 - a népességszaporulat nem egyenletes, belső vándorlás kezdődik - folytatódik a városiasodás, de még mindig fontosak a mezővárosok - csak néhány ipari város van: Budapest, Diósgyőr - a század végére: világítás, középületek, aszfalt utak, csatornák -

jelentősen nőtt a népesség műveltségi szintje - Eötvös József oktatási miniszter 1868-ban bevezette az iskolakötelezettséget B; kereskedelem - a modern kereskedelem a 19.sz második felében alakult ki - belkereskedelem o feudális gátló tényezők megszűnnek (monopólium, árumegállító jog) - 1851: császári pátens teszi szabaddá a kereskedelmet - Fázisai o 19.sz közepéig tradícionális kereskedelmi formák jellemzők – vásár, piac, házaló o 19.sz második felében a tradícionális és az új formák együttélése a jellemző – bolti kereskedelem kezdi átvenni a szerepet o 19.sz legvége, 20sz eleje – modern formák (áruház, kereskedelmi szövetkezetek) - a külkereskedelem nagyobb szerepet játszott mint a belkereskedelem - a magyar agrártermékek piaca eddig is jó volt, de a kiegyezés után az osztrák piacon is stabil lett. - A külkereskedelmi forgalom az ötszörösére nőtt - A kivitel több mint fele feldolgozatlan mg.-i termék -

Import: késztermékek, iparcikkek, nyersanyagok - Az export-import nagy része Ausztriához kötődött - 1846: első vasúti pálya Pest-Vác között c; közlekedés fejlődése - 50es, 60as években nagy lendületben volt a vasútépítés, államilag erősen támogatták, de magánvasutak voltak - jelentős külföldi tőke áramlott be - a vasúthálózat sűrűsége kiemelkedően fejlett volt a keleti régióban - gazdaságra gyakorolt hatása: o biztosította a belső vérkeringést o munkahely teremtő o gépiparra, vasiparra hatott mint megrendelő - modern hajózás: elősegítette a Duna-Tisza szabályozás - Rijeka ekkor vált modern kikötővé - Tengerhajózási társaságok alakultak - Megkezdődött a közúthálózat építése, de lassan haladt 19 - 19.sz végére: postai szolgálat, távirati szolgálat, telefon Ö: a dualizmus végére Mo.-on viszonylag modern infrastruktúra épült ki és a gazdasági fejlődés meghatározó tényezőjévé vált 2)

Pénzügyi feltételek a; banki rendszer - kiegyezés után gombamód szaporodtak a pénzintézetek (kb.500) - külföldi-magyar vegyes pénzintézetek (angol, francia, osztrák) - Magas részvénytőkével indították - 1873: bécsi tőzsdekrach, ami sok magyar pénzintézetet (kb.100) rántott magával - 1880as években ismét robbanás szerű fejlődés indult meg: 2500 pénzintézet+1000 fiók - a bankrendszer fejlődése ambivalens/ellentmondásos: feltétele a gazdasági rendszernek, de a bankban tárolt pénzre magas osztalékot fizettek, ezért nem fektettek be az iparba, ezáltal az ipar nem jut tőkéhez és nem fejlődik b; tőkefelhalmozás - a hazai tőkefelhalmozás nem tudja finanszírozni a gazdasági fejlődét, ezért tőkeimportra szorulnak rá - a század végén elkezd izmosodni a hazai tőke - a külföldi tőke: vasútépítés, hajózás, bányászat, cukoripar, banki szféra - főleg osztrák, tőke, francia, angol is jelentős c; gazdaságpolitika - szabad

munkaerő létrehozása - hazai tőkés ipar megteremtése - önálló vámterület kialakítása - hitélet fellendítése - Széchenyi féle liberális gazdaságpolitika: o Hitel, polgári tulajdon szabadsága: ősiség, háramlási jog megszűnik, közteherviselés, ipar korlátainak eltörlése (pl.: céhek), belső vámok eltörlése o Úgy gondolta, hogy az állam feladata kizárólag a feltételek megteremtését szolgálja, nem vállal aktív szerepet - Kossuth „konzervatív” irányvonal o Önálló magyar nemzetgazdaság, állami ipar támogatás, védővámok, gazdasági kapcsolatok tudatos építése a monarchián kívűl Gazdaságpolitika a kiegyezés után változik az osztrákok Mo.-ra irányuló gazdaságpolitikája - megpróbálták a magyar gazdaságot ösztönözni: o 1850: vámvonal eltörlése, ami a többi tartományt elkorlátolta Mo.-tól o ipartámogató törvények o tőkebefektetések - a magyar állam aktív szerepet is játszott o gyár-,

üzemalapítások o 19.sz végére az állam lesz a legnagyobb vállalkozó 1) intézményrendszer a; jobbágyság - jobbágyfelszabadítás: az ország ¾-e jobbágyi kötöttségben élt - a föld 40%-a került a jobbágyok kezébe 20 b; törvények - 1840: iparszabadság - 1875: kereskedelmi törvény (rögzíti a gazdasági társaságok formáit) o kötelező cégbejegyzés, rögzíti, hogy lehet tulajdonhoz jutni, biztosítja a birtokvédelmet o kötelmi jog – szerződéseket biztosítja, kártérítés - telekkönyv bevezetése - a céheknek ipartestületté kell alakulniuk (érdekvédelmi szövetség) c; adórendszer - a szabadságharc után az osztrák adórendszert vezetik be - adónem: egyenes, közvetett, jövedékek, illetékek - Mo.-on ezek túl nagy adóterheket jelentenek - Az adórendszer regresszív jellegű (kis jövedelműeket sújtja) 2; mezőgazdaság tőkés átalakulása - ösztönző hatások: o osztrák és cseh piacok agrárimportja o

jobbágyfelszabadítás o külföldi tőke o hitellehetőségek bővülése o tőkés bérleti rendszer kialakulása o infrastruktúra fejlődése (főleg közlekedés) - gátló tényezők: o hazai tőkehiány o súlyos adóterhek o technikai fejletlenség - Ny-Európában átmeneti agrárválság volt. - A mg.-i fejlődés eredményei: o Nő a művelés alá vont terület o Össztermelés 70%-át adja - Ö: a mg. fejlődése messze elmaradt az ipar, infrastruktúra fejlődésétől A rés NyEurópa és a magyar mg-i fejlettség között tovább nagyobbodik 3)Ipar : jegyzetből 21 A VILÁGGAZDASÁG VILÁGVÁLSÁGIG A 20.SZ ELSŐ HARMADÁBAN AZ 1929-ES 1)Általános jellemzők a; népesség - a 20. sz elején Európa népesség növekedése lelassul, a világ többi részén viszont felgyorsul - ok: Nyu-Eu.-ban stagnáló periódus következik be, a világ többi részén pedig kezdik átvenni a technikákat, ezért fejlődnek - urbanizáció tovább folytatódik -

nemzetközi migráció folytatódik, iránya megváltozik, Európa ismét befogadóvá válik a világ fejletlenebb részéről kezdenek áttelepülni a fejlett felé b; erőforrások - hatalmas kereslet van irántuk, és még ki tudják elégíteni az igényeket a tudomány révén - a 20. sz-ban a kőolaj átveszi az elsődleges erőforrás szerepét - a világ gazdasági súlypontja áttevődik a kőolajjal rendelkező területekre bizonyos értelemben (USA, Oroszo., Közel-Kelet) c; technológia - a technológiai fejlődés továbbra is az ipari fejlődés legfontosabb hajtóereje - továbbra is hihetetlen technika fejlődési tendencia érvényesül: gépkocsi, belső égési motor, repülőgép, sugárhajtómű, űrhajó, műhold, telefon, rádió, TV - műanyag ipar nagy mértékben fejlődik - automatizált termelés – futószalag - középiskola, szakképesítés, felsőoktatás tömegessé válik - ez a technológiai fejlődés csak a fejlett országokban volt

megfigyelhető – tovább nő a szakadék d; gazdaságpolitika - az állam, a kormány szerepvállalása a gazdaságban a 19.sz-nál erőteljesebb (a háború miatt is) - eltérő modellek szerint de mindenhol nő az állam szerepvállalása 2) Háború és béke gazdasági következményei a; I. vh Gazdasági következményei (1914-18) - katasztrofálisak - közvetlenül a fronton meghalt 10M katona, 20M megsérült, 10M polgári áldozat - Katonai kiadások: kb. 200Md $ - Minden állam deficites lesz, ezért rászorul az USA hiteleire - A háborúban elpusztult anyagi javak értéke 150Md $, aminek a helyreállítására nagyon sok pénzt kell költeni, így nem marad pénz a gazdaságra - Komoly fennakadásokat okoznak: bányák, ipartelepek, ipari felszerelések, utak, elpusztulása - Nincs munkaerő - Felbomlanak a korábbi kereskedelmi kapcsolatok - A korábbi liberális világkereskedelmi rendszer összeomlik - Hihetetlen infláció - Ö: Európa nagyot veszít gazdasági

súlyából, az USA szerepe pedig tovább nő exportőrként és hitelezőként is 22 b; Párizsi békeszerződések hatása - tovább súlyosbítja a gazdasági problémákat - gazdasági értelemben, hosszú távon a békeszerződéseknek nem voltak nyertesei - Németo. És szövetségeseinek kellett megfizetniük a háborús károkat (33Md $ ez Németo Jövedelmének kétszerese) - Németo. Megpróbálkozik a fizetéssel, ami miatt pénzügyileg összeomlik - 1922: Németo. Leállítja a jóvátétel fizetését - 1924: Dawes, amerikai bankár javaslatára kölcsönt folyósítanak Németo.-nak, annyit, amennyi elégséges ahhoz, hogy kikeveredjen a válságból - központilag stabilizálják a márkát, visszatérnek az arany-standard rendszerre - 1926-ra stabilizálódik az államháztartás - olyan megszorítás, társadalmi korlátozás van, hogy fogékonyak lesznek a szélsőséges politikai irányzatokra - a többi országban is jellemző az infláció, ingatag

államháztartás stb. - Ny-Eu.-i államok visszatérnek a protekcionista politikához - A nemzetközi kereskedelem nem bírja elérni a háború előtti szintet - Legrosszabbul Közép- és Kelet-Európa államai jártak - Nincs gyarmataik, nincs erős belső erőforrásaik - Mindig erőteljesen függtek a külső piacoktól - Ugyanúgy sújtja őket a háború, de nincs mibe kapaszkodniuk - Japán a nyertese ennek az átrendeződésnek 3) Gazdasági helyzet a 20.sz második felében a; mezőgazdaság - folyamatos agrárolló sújtja - hiányzik a tőke - vontatott a termékáramlás: mg. nem jelent megfelelő belső piacot az ipar számára - nem folytatódik a szerkezeti korszerűsítés b; ipar - kormányzati szerepvállalással állítják vissza az ipari termelést - fontos, hogy az ipar fejlődésében nem a nehézipar és termelőeszköz gyártásnak van szerepe, hanem a könnyűiparnak és a fogyasztási cikkek gyártásának - az ipar nem tudja elérni a teljes

foglalkoztatottságot: állandósul a munkanélküliség c; kereskedelem - szükség lett volna a nemzetközi kereskedelem új alapokra helyezésére, de nem teszik meg: nem motorja a gazdasági fejlődésnek 23 MAGYARORSZÁG HARMADÁBAN GAZDASÁGI FEJLŐDÉSE A 20.SZ ELSŐ 1)Háborús gazdálkodás az I. vh-ban - az I. vh Teljes mértékben megakasztja a 19sz második felében megindult gazdasági fejlődést - 1912: megkezdődik a hadi gazdálkodás - állam beavatkozik a termelésbe, elosztásba, munkaerő szabályozásba - következménye: minden más iparág visszaesik - sújtja a mg.-ot a tőke- és emberkivonás miatt - rettenetes inflációt gerjeszt - a pénz vásárlóereje több mint felére esik vissza 2) I. vh Gazdasági következményei - megtörik a dualizmuskori gyors gazdasági fejlődés - a háborús kiadások : 4,7Md$ (Ausztria és Mo. együtt) - több mint 1M magyar lakos hal meg a; az OMM felbomlása - az antant támogatásával megindulnak a

nemzetiségi szakadások még a trianoni béke előtt - 1919: Saint Germain-i béke - 1920: Trianoni béke - ezzel a békével az OMM szenvedi el a legnagyobb területi veszteségeket - Mo. elveszíti területének 70%-át, népességének 65%-át - Úgy gondolták az antant országok, hogy több kicsi ország legyen, mint egy nagyhatalom - Ezzel széttörik az a gazdasági keret, amelyben Mo. működött - Lehetetlenné válik a korábbi munkamegosztás - Az utódállamoknak nagyon egyoldalú a gazdasági szerkezete - Nem lenne probléma, ha az utódállamok együttműködnének, de féltik a függetlenségüket - Megpróbálnak kilépni a világkereskedelembe, de nincs hagyománya, csak Németo.-val alakít ki kapcsolatot - Ö: a volt monarchia államai nagyon rá lennének szorulva egymásra a gazdasági talpraállás érdekében de politikai okok miatt ez nem következik be. A gazdasági helyreállás még lassabb lesz mint Ny-Európában b; ipar - elveszítjük a nyersanyag

lelőhelyeinket, ezáltal a nehézipar nem tud fejlődni c; mezőgazdaság - erős hitelhiány van - hiányzik az igaerő - elveszíti a korábbi piacait és kikerül a monarchia jelentette védőburokból - ki kell lépnie a világgazdaságra, de ott kiderül hogy a magyar gazdaság rossz minőséggel és magas költségekkel termel - a mg. jövedelmezősége jelentősen csökken (60%-kal) d; infrastruktúra - a magyar település szerkezet és úthálózat abnormálissá válik - megmaradt nagyvárosok: Budapest, Szeged, Debrecen 3) gazdasági stabilizáció, növekedés az 1920-as években 24 a; államháztartás rendbetétele - az állam jelentős deflációs politikába kezdett - erős pénzügyi szigorral sikerült megfékeznie az inflációt - ezután irányított inflációs politikát vezetnek be - lényege: meghatározott stratégiailag fontos ágazatokba irányítanak pénzt - ezzel bizonyos ágazatok fejlődésnek indulnak - valamelyest nő a magyar gazdaság

összteljesítménye - a pénz elfogy és hitelt kell felvenni - 1924-25: 307Md koronás népkölcsön 1927: új pénz, a pengő bevezetése - a magyar államháztartás kilábal a háború utáni mélyválságból b; agrár/ földreform - a mg.-ban a legnagyobb probléma a munkanélküliség - Nagyatádi Szabó István féle földreform: önkéntes felajánlásra alapult, megváltással - Viszonylag kevés föld jut viszonylag nagy számú igénylőre. - Átlagosan 1,5 holdas parcellák keletkeztek, ami nem volt elég 1 átlagos parasztcsalád eltartására - Nem jön létre Mo.-on kellő számú életképes parasztgazdaság - A föld 45%-a 1000 holdnál nagyobb nagybirtok - Aránytalan a birtokszerkezet - Megmaradnak az egyházi és kincstári birtokok is - Rengeteg agrár nincstelen marad (a lakosság 34%-a) - A gabonatermesztés adja a mg. nagy részét (75%) - Erre nincs magas áron kereslet a világpiacon C; ipari növekedés - lassan, de talpraáll illetve növekedésnek indul -

az ipar adja a kor növekedését - 1929-re az ipari termelés 12%-kal lesz több mint az utolsó béke évében - átáll a könnyűiparra: textil-, rádió, kerékpár, villamosenergia termelés, timföld, bauxit - élelmiszeripar kicsit veszít jelentőségéből de még mindig domináns (36%) - az ipari termelés ágazati struktúrája nem fejlődik kellőképpen, a kisipar meghatározó, nem történik specializáció - az ágazati vertikális tagozódás nem történik meg d; kereskedelem - Mo. elkezdi építeni a külkereskedelmi kapcsolatait - Ausztriával való kereskedés csökken - Cseho.: 18% - Németo.: 12% - Még mindig a mg.-i termékek, a gabona dominál de feljövőben vannak a zöldségek, gyümölcsök, állati termékek és ezekért jobb árakat lehet kapni a világpiacon Ö: a talpraállás sikerül a háború után Mo.-on Megjelennek a fejlődés halvány jelei, amit a világválság és a 2.vh nem enged kibontakozni 25 1929-33-as gazdasági világválság 1)

a válság kialakulásának okai, előzményei, kibontakozása a; Európa - az 1920-as években kezd kilábalni a vh. Utáni válságból, és ebben nagy szerepe volt az amerikai hiteleknek - Amerikában hihetetlen gazdasági felfutás van ezért a tőzsdébe kezdenek befektetni és nem pedig Európának hitelezni: tőkekiszívás lesz Európában - Az európai tőkeimport 1 év alatt az 1/5-re esik vissza b; USA - 1929 elején éri el a gazdasági felfutás a csúcspontját - beruházások, magas jövedelem stb. Jellemző - egy idő után a gazdaság valós teljesítménye eltér a részvényeken mutatott értékektől - spekulációs láz: mindenki elad, az árfolyamok leesnek - 1929.szept5: az elit cégek árfolyamai jelentősen zuhannak - 1929.okt24: Nagy Fekete Csütörtök: 1 óra alatt annyi részvényt adtak el mint fél év alatt (12 millió) - 1929. okt29: Fekete Kedd: 16,4 millió részvényt adtak el - a bankok nem hiteleztek többet, nem vettek meg több részvényt -

Federal Reserve közbelép és felvásárolja a részvényeket és úrrá lesznek a pánikon - November közepére helyreáll a New York-i tőzsde - 7000 bank ment tönkre - a pénzügyi válság átgyűrűzik az árutőzsdére és a reálgazdaságba is - csökken a termelés, gyárbezárások, munkanélküliség nő - ez volt Amerika legpusztítóbb krízise c; Európa - 1931-ben gyűrűzik át - először a bécsi Creditanstalt szünteti be a fizetéseket, majd sorban követi a többi - Németo.-ban 19ezer cég ment tönkre - Nyu-Európában inkább pénzügyi jellegű volt a válság - K-Európában termelési és értékesítési válságként jelentkezik - Letérnek az arany-valuta rendszerről - Import kvótákat vezetnek be - Drasztikusan csökken a külkereskedelem - Csökken az 1 főre jutó jövedelem - Anarchia és káosz d; Magyarország - pénzügyi válság o a hitelcsökkenés hamar érezteti hatását, de Mo. jól reagál rá o 3 napos bankmoratóriumot rendeltek el

(bankzárlat) o 3 nap után 5%-ig korlátozták a betét kivételt o 1 hónap után 10%-ig korlátozták a betét kivételt o kötött devizagazdálkodás (nem lehet valutát kivinni, átváltani) o a kormány drasztikusan lefaragja a saját kiadásait o ezzel Mo.-on sikerül elkerülni a pénzügyi összeomlást 26 - mezőgazdaság o a válság ezt az ágazatot sújtja a legjobban o gabona: 2/3-os árzuhanás o megnő a gazdák adóság terhe o az állam hoz egy olyan rendeletet, melyben tiltja a birtok elkobzást o ártámogatást is ad - ipar o kevésbé érinti o legnagyobb visszaesés a termelési eszközök gyártásában van o visszaesik az élelmiszeripar o könnyűipar nem nagyon szenvedi meg a válságot az állami támogatások és vámvédelem miatt 2) válaszok a válságra a; - az állam még a legliberálisabb országokban is beavatkozik a gazdaság működésébe - kötött devizagazdálkodás, aranya-standard rendszerről való letérés - importkorlátozás,

exporttámogatás, közmunkák a munkanélküliség ellen, adóság elengedés stb. b; egyes államok reakciói: jegyzet c; magyar gazdaság újjászervezése a 30-as évek második felében - állami szerepvállaláson alapul, 3 tényezőre alapul o néhány ágazat fejlesztése állami támogatással (villamos energia, alumínium, elektronika, közlekedési eszközök, szénhidrogén) o világpiaci árak gyorsuló növekedése o Németo. Felismeri, hogy DK-Európa államait magához láncolhatja, mert sok állam piacra szorul: ezekkel kétoldalú megállapodásokat köt. Mogal: 1934-ben: gabona, zsír és élő állat felvevő piaca lesz - a magyar iparban megjelenik a német tőke - 1935 után javulnak a mg. mutatói - csökken az államadóság - már ekkor beindítják a fegyverkezési programot - a németek egyre nagyobb politikai nyomást gyakorolnak a magyar kormányra - 1938: Darányi Kálmán győri programja: erős fegyverkezési program. Hosszú távon nagyon rossz, de a

világválság utolsó jeleit is kisöpörte az országból - ezt kizárólag belső pénzteremtéssel finanszírozták, ezért inflációs hatású - Mo. egyre jobban kötődik Németo-hoz gazdaságilag - Anschluss és Cseho. Feldarabolása után még jobban érződik Németo Hatása - Mo. a 30-as évek végére elveszíti az önállóság esélyét, a Német Birodalom kiszolgálójává válik 27