Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » A pénzügyi stabilitás fogalma és alapkérdései

A pénzügyi stabilitás fogalma és alapkérdései Pénzügytan Témák:  A pénzügyi stabilitás fogalma  Pénzügyi válságok típusai  Valutaválság  Bankválság  Kapcsolat a bank és valutaválságok között  A Jegybank szerepe a pénzügyi stabilitás fenntartásában  Az MNB gyakorlata A probléma- avagy az instabilitás forrásai  A pénzügyi rendszer fejlődése különösen két fejlemény a stabilitás kérdését új dimenziókba helyezte. Az egyik fejlemény a pénzügyi piacok globalizálódásához vezető liberalizáció és dereguláció. A pénzrendszer stabilitása és a pénzügyi piacok liberalizáltsága között átváltás van. A pénzstabilitás és pénzügyi stabilitás - a pénzstabilitás első követelménye a vásárlóerő stabilitása, vagyis annak garantálása, hogy a pénz kereslete és kínálata viszonylagos egyensúlyt mutasson. Ez a monetáris politika alapvető feladata. - a pénzstabilitáshoz nem

elégséges a pénzmennyiség növekedésének kontrollálása, de szavatolni kell a monetáris rendszer intézményi stabilitását is. Stabilitás – Instabilitás (tág értelmezés esetén) A pénzügyi rendszer stabilitását jelző ún. stabilitási indikátorok mutatják.(Financial Soundness Indicators- FSI) Szintjei:  makro-pénzügyi indikátorok  a pénzügyi rendszerre jellemző indikátorok (ún. makroprudenciális elemzés) A pénzügyi válságokat általánosan jellemző, ún válságindikátorok mutatják.(leading indicators) Ex post és ex ante indikátorok Stabilitás- instabilitás (szűk értelmezés) Adott pénzügyi intézmény stabilitása (ún. mikroprudenciális szemlélet) Elemzési módszerek: CAMELS elemzés (tőke-eszközök-menedzsment-jövedelem-likviditás-piaci kockázat) SWOT analízis (előnyök-hátrányok-lehetőségek-veszélyek) VAR elemzések (Value at Risk- kockáztatott érték elemzése) stressz tesztek (piaci ill. makro

stressz hatása esetén való ellenálló képesség) Pénzügyi válságok fajtái Fő válságtípusok: – Valutaválság: ha a valuta elleni támadás a tartalékok jelentős leapadásához és/vagy jelentős leértékeléshez vezet – bankválság:a bankszektor helyzete megrendül (többféle def.) – ikerválság Valutaválságok okai –I. Első generációs modellek(Krugman, 1979): A fejlődő országok ’70-es, ’80-as évek beli válságára ad magyarázatot (pl.Argentína 1978-80) Válságok támadás jellegűek: hatásos, ha feladásra kényszeríti a fix árfolyamot v. árfolyamcélt, új lebegő árfolyam leértékeltebb Fő oka: fundmentális, gazdaságpolitikai inkonzisztencia a makrogazdaság és az árfolyam között Leértékelés kiváltó oka: tartalékok kimerülése Valutaválságok okai–II. Második generációs modellek A ’90-es évek valutaválságainak magyarázatára fejlesztették ki (Európa 1992, Mexikó 1994) A támadás célja itt is

az árfolyam feladás, de az ok nem elsősorban fundamentális, hanem spekulációs eredetű.(Akkor adják fel a célt, ha túl drága a megvédés költsége) Tipikus lefolyás: kockázati megítélés megváltozásapánikreakció-menekülés a valutától- önbeteljesítő válság A támadás valószínűsége nem független a fundamentumoktól Valutaválságok- összefoglaló  Mind az első-, mind a második generációs modellek szerint a fundamentumok gyengesége sebezhetővé teszi az országot a spekulatív támadással szemben, és gyengíti a hatóságok képességét a valuta megvédésére  Legfőbb fundamentális gyengeségek: – Makro-egyensúlytalanság (pl. monetárisan finanszírozott magas költségvetési deficit) – Gyenge pénzügyi-, vagy vállalati szektor miatti sebezhetőség Bankválságok  Nincs egyetlen, általános definíció  Inszolvencia vs. Illikviditás – Szolvencia válság: a bankszektor számottevő része inszolvens –

Likviditási válság(pánik): a bank betétesei hirteelen készpénzre akarják váltani betéteiket.  Rendszer szintű bankválság vs. Nem rendszer szintű válságepizódok Bankválságok lehetséges definíciói  A nem teljesítő hitelek küszöbértéke  A válság fiskális költségei  Volt-e extenzív bank pánik  Felmerült-e az intézmények számottevő részénél bankbezárás, bankfúzió,vagy nagyarányú állami segítségnyujtás  Sor került-e vészhelyzeti beavatkozásra Bankválságok okai- bankpánikok  A bankok eleve kitettek a pániknak  Az eszközök hosszabb lejáratúak, mint a források, a hitelek nem likvidek  A banktevékenység lényegéből fakad az illikviditásra való hajlam,a bizalmi válságnak való kitettség Bankválságok okai – inszolvencia – A bank mérlegére ható sokk nagy a bank tőkéjéhez képest (nagy kockázatvállalás és/vagy kevés tőke) – Kérdés: mekkora a bank mérlegének

érzékenysége a gazdasági környezet változására, és mekkora tőke áll rendelkezésre a veszteségek fedezésére. A banki sebezhetőség okai - mikro  Bank specifikus: hozzáértés hiánya, csalás  Nem megfelelő szabályozás és felügyelés  Liberalizáció hatására bekövetkező értékvesztés (verseny hatása)  Fertőzés A banki sebezhetőség okai - makro  Magas infláció - magas kamatláb  Leértékelés  Eszközárak összeomlása  Recesszió  Cserearány romlás Lehetséges kapcsolat a bank-, és valutaválság között  Független események  Kapcsolódó események: – a valutaválság bankválságot okoz – a bankválság a valuta összeomlását eredményezi – A kétfajta válság közös okokra vezethető vissza Ikerválságok típus Válságok száma 1970-1995 1970-1979 1980-1995 Valuta Össz. Éves Össz Éves átlag átlag 76 2,92 26 2,6 Össz. Éves átlag 50 3,13 Iker 19 0,73 1 0,1 18

1,13 Csak valuta bank 57 2,19 25 2,5 32 2 26 1 0,3 23 1,44 3 A jegybankok szerepe a pénzügyi stabilitás fenntartásában  Történetileg: – A jegybanki tevékenység szerves része – A jegybank a likviditás végső forrása (utolsó mentsár funkció) – A bankok felügyelete is jegybanki funkcióként fejlődött ki  Jelenlegi tendenciák: – Jegybankok fő feladata: árstabilitás és pénzügyi stabilitás támogatása – Felügyeleti funkciók kiválása A Jegybankok szerepe folyt. Miért jegybanki feladat?  Ár-, és pénzügyi stabilitás szoros kapcsolata  Monetáris transzmisszió hatékonysága  Fizetési rendszer stabilitása Milyen eszközei vannak a jegybanknak?  Utolsó mentsvár (LOLR)  Kommunikáció: a pénzügyi rendszer makrostabilitásának elemzése és publikálása, figyelemfelhívás a veszélyfaktorokra Az MNB stabilitási szerepe Stabilitási felelősség intézményi letéteményesei:  Felügyelet:

intézményi szintű felelősség  PM: szabályozó hatóság  MNB: rendszerszintű felelősség MNB legfőbb kommunikációs eszköze:Jelentés a Pénzügyi Stabilitásról  Makrogazdasági mutatók, pénzügyi piacok  Bankrendszer stabilitása  Nem banki pénzügyi közvetítők stabilitása (évente)  Fizetési rendszerek stabilitása (évente)  Aktuális kérdések  Tanulmányok Pénzügyi stabilitással kapcsolatos web-oldalak – MNB: www.mnbhu (Jelentés a Pénzügyi Stabilitásrólfélévente megjelenő kiadvány) – Bank of England: www.bankofenglandcouk (Financal Stability Report –félévente megjelenő kiadvány) – IMF: www.imforg (Financial Stability Assesment Programs – a tagországokról évente készül) – Bázeil Bankfelügyeleti Bizottság: www.bisorg (Financial Stability Forum)