Irodalom | Középiskola » Balassi Bálintról

Balassi Bálint (1554-1594) A magyar reneszánsz legnagyobb alakja. Udvarló szerelmi lírájának legkiválóbb alkotásai a Losonci Annához írt Anna-, később Júlia-versek ciklusa, amelyek jellegzetes (Balassi-) strófájában először születik meg magyar nyelven a lírai hang. Alakja a katona-költőé Casteletti Amarilli című pásztorjátékát átdolgozza magyarra: Szép magyar komédia (1589). Humanistaként műveit tudatosan dantei mintára, száz darabra tervezte, melynek két 33-as önéletrajzi alapú egysége után harmadikként istenes versei foglaltak volna helyet. A vitézi életet bemutató igen kevés költeménye (Vitézek mi lehet. kezdetű költeménye például), valamint petrarkista, trubadúr költeményein túl (Hogy Júliára talála., Ez világ sem) inkább kiemelkednek személyes, közvetlen hangú, újszerű istenes versei, himnuszai (Bocsásd meg, Úristen, Adj már csendességet). Költeményeit nagyrészt a Balassa-kódex (1655) őrizte meg. 1554.

október 20-án született Zólyom várában, Balassi János és Sulyok Anna elsőszülött gyermekeként Apja felső bányavidéki várkapitány, dúsgazdag báró, az ország egyik leggazdagabb és Lipót császár uralkodása alatt egyik legbefolyásosabb embere. Bálint neveltetését 1564-től Bornemisza Péter irányítja 1565 őszétől Nürnbergben végzi alsóbb fokú iskoláit. Valószínűleg megfordul több külföldi egyetemen, vélhetően Padovában is. 1569-ben apját hamis vádak alapján Miksa császár elfogatja. A család a lengyelországi birtokaira menekül, ahová a fogságból megszökő apa a következő évben követi őket. 1572-ben Bécsben a császár kegyeibe fogadja a Balassikat, János udvari főajtónálló, Bálint pohárnok. Részt vesznek Rudolf trónörökös pozsonyi koronázásakor. Az udvari szolgálat leteltével Bálint bevonul az Erdély ellen szervezett hadjárat egyik lovas csapattestéhez; megsebesül, fogságba esik. Az előkelő

származású hadifogoly Báthori István fejedelem pártfogását élvezi, aki megtagadja a szultán kiadatási kérelmét. 1576-ban követi a fejedelmet Lengyelországba 1577-ben, mire hazatért Magyarországra, meghalt az apja. Ettől fogva ő próbált megküzdeni a család ellenségeivel és zavaros birtokügyeivel, de csak tetézte a bajokat. 1579-től 1582-ig hadnagyként szolgált az egri végvárban. 1578-ban megismerkedett Losonczi Annával, az egyik legnagyobb felvidéki birtokvagyon tulajdonosával, az osztrák származású Ungnád Kristóf, egri várkapitány, majd horvát bán feleségével, és végzetes nagy szerelembe esett vele. Júlia néven Losonczi Anna lett legszebb szerelmes verseinek ihletője 1584-ben Balassi hozományszerző nősülésre szánta el magát. 1584 december 25-én katonáival elfoglalta Sárospatak várát, és feleségül vette unokatestvérét, özvegy Várdai Mihályné Dobó Krisztinát. Emiatt felségsértési perbe fogták, a házasságot

pedig vérfertőzés címén megtámadták. Nemsokára felesége is elárulta és elhagyta 1589-ben elbujdosott Lengyelországba. Wesselényi Ferenc dembnói várában újabb szerelem ejtette rabul Ez ihlette a Céliaverseket Egy ideig a Kelet-tenger partján a braunsbergi jezsuita kollégiumban tartózkodott, és itt olasz humanisták műveit tanulmányozta. 1594-ben ágyúlövés érte Esztergom ostrománál és belehalt sebeibe Negyven évet élt mindössze, de ezalatt egyik végletből a másikba vitte sorsa. Volt gazdag főúr és üldözött bujdosó, művelt humanista és garázda kalandor, szerelmes költő és duhaj nőcsábász, hős végvári vitéz és alkudozó lókereskedő. Személyisége és életpályája sűrítve foglalta magába, költészete pedig összegző és maradandó érvénnyel fejezte ki a magyar reneszánsz fénykorának jellegzetességeit és ellentmondásait. Költészetének javarészét egy 17. századi, kézzel másolt kódex, az ún Balassi-kódex

őrizte meg, amely hosszú lappangás után 1874-ben került elő a zólyomradványi könyvtárból. Bevezetőjében a tudós másoló háromféle Balassi-verset különböztet meg tematikai szempontból: szerelmes éneket, isteni dicséretet és vitézségről való éneket, és azóta eszerint szokás három részre osztani Balassi költészetét. A Balassi-kódex, amely a másoló állítása szerint a költő „maga kezével írott könyvét” követte „szórul szóra,” kétszer 33 verset tartalmaz: az első rész a házassága előtt írt szerelemi és vitézi énekeit, a második a házassága utáni költeményeket, mindenekelőtt a Júlia-ciklust, és a kódex eredetije, Balassi lírai önéletrajzként felfogott verseskönyve minden bizonnyal kiegészült volna még további 33 verssel, nevezetesen az istenes versekkel, amelyeket a költő eredetileg külön jegyzett föl. Feltehetőleg akkor illesztette volna be őket verseskönyvébe, ha számuk elérte volna a 33-at

Reneszánsz szokás szerint akkor adta volna ki verseit kötetben, ha számszerűen is szimmetrikus kompozíciót alkotnak, vagyis ebben az esetben a számuk egy verses prológussal együtt éppen 100, és három egyforma egységre oszlana. Az istenes versekből végül csak 19 készült el, azonkívül Lengyelországba való elbujdosása után Balassi már nem fordított olyan nagy gondot verseskönyve összeállítására. Mindenesetre valaki beírta később az elkészült vallásos verseket Balassi „maga kezével írott könyvébe”, és a Balassi-kódex így ezeket is átörökítette, bár nem abban a formában, amelyet a költő szánt nekik. Balassi pályakezdő költeményei szerelmes versek, amelyek a kötelező reneszánsz kánon, a petrarkizmus sémái és szabályai szerint 1575/76 táján a gyulafehérvári fejedelmi udvarban készültek. A költő múzsái nemes asszonyok és kisasszonyok voltak, nekik bókolt és hódolt a divatos udvari pózokban. Hamarosan

kialakította a maga sajátos strófaszerkezetét, a három 19-es sorból álló, belső rímekkel ellátott versszakot, az ún. Balassi-strófát Verselő készségét a Losonczi Anna iránt fellobbanó szenvedélyes szerelem ihlette először igazán személyes hangú nagy lírára. Remekbeszabott a Júlia-versek ciklusa, amelynek 1588-ban akkor születtek, amikor Balassi ostromot indított Losonczi Anna kegyeinek visszaszerzéséért. Kereken 25 énekből áll a ciklus Az első verseket még összefűzi valamiféle önéletrajzi szál, később azonban az elérhetetlen nő ostromlása következik. A Júlia-verseket a személyes élmény heve fűti. A Hogy Júliára talála, így köszöne neki ellenben már az egykori kedvest szólítja meg, mintegy az utolsó személyes találkozás, s vele az elveszett boldogság emlékét felidézve. Áradó metaforákban és fokozásos halmozással, szinte himnikus rajongással érzékelteti a költő, mi mindent jelent számára az imádott

nő, hogy végül a záró versszakban gyötrődve könyörögjön hozzá kegyelemért. Kiben bűne bocsánatáért könyörgett akkor, hogy házasodni szándékozott: Bűnbánó gyónásában Balassi az önvádtól a bocsánat reményén keresztül az isteni könyörület bizonyosságáig jut el, és általában véve jellemző rá, hogy bűntudatával és ellenségeivel perelve úgyszólván elvárja verseiben Istentől, hogy az segítsen rajta, ellenségein pedig álljon méltó bosszút. 1591-ben „az tenger partján, az Oceanum mellett” írta az Adj már csendességet. kezdetű, leheletfinom költeményét. Istennel perel, vitázik benne a bujdosó, magányos költő, akinek nincs már más vágya, mint a végső csendesség, az engesztelő, felmentő halál. Az istenes versek Balassi legszemélyesebb versei, bennük vall legőszintébben és legközvetlenebbül keserveiről, vétkeiről és vágyairól. Verseinek harmadik, kicsiny csoportját a tavasz-énekek, bordalok,

vitézi versek alkotják. A tavasz-dalok a vágánsköltészet hagyományait folytatják. Ilyen az Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje kezdetű Ezekben a vitézi élet elemei csak azért szerepelnek, mert a költő maga is végvári katona volt, és vitézek társaságában élte meg a tavasz jöttét és a búfelejtő mulatozásokat. A Borivóknak való című vers vallásos áhítatban fogant, himnikus hangnemben a természet és az élet világi szépségeinek dicséretét zengi. Balassi egyetlen igazi vitézi, s egyben leghíresebb verse az 1589-ből való Egy katonaének („A végek dicséretére”). Keletkezése: A vers akkor született, amikor Balassi elfogadta Báthori András és más lengyelországi főurak meghívását, hogy vegyen részt a török-lengyel háborúban. Témája: A végvári vitéz önvallomása és búcsúja. Reneszánsz vonásai: a) A természet szépsége, a hazai táj színei, formái, illatai. b) A szerkezetbn a harmónia és a szimmetria

érvényesül. Kulcsstrófák: 1. versszak: a végvári élet himnikus szárnyalású, a természet szépségével egybefogott dicsérete 5. versszak: A végvári katonák erkölcsi felfogásának összefoglalása 9. versszak: Szívszorító búcsú a volt bajtársaktól A közbülső versszakokban a vitézi élet valóságos jelenetei időrendben mutatják be a harcra való készülődést, a harcot, majd a sebesülést és a halált. Ezek a részek életképszerűen ábrázolnak c) A reneszánsz hírnév megjelenése Műfaja: dicsőítő óda, mely egyben búcsúének is életképi elemekkel. Lírai munkássága mellett Balassit a drámai forma is foglalkoztatta: híres műve a Szép magyar komédia. Balassi költészete a magyar reneszánsz irodalom csúcspontja. A magyar nyelvű vers az énekesek és lantosok színvonaláról általa emelkedett föl a reneszánsz műköltészet olyan magaslataira, ahol a legnagyobb európai kortársak, pl. Shakespeare verseivel lett egyenrangú