Történelem | Középiskola » Vécsei Bernadett - A magyar nép őstörténete, európai szálláshelyek

Vécsei Bernadett - A magyar nép őstörténete, európai szálláshelyek A tudomány mai állása szerint, a magyarság a finnugor népek közé tartozik, akik az Urál hegység és az Ob folyó menti erdős, mocsaras vidékre tehető. Halász- vadász életmódot folytattak és ebből a korból származnak a hal, evez, tűz szavaink. Kre 3 évezredben elterjedt a csiszolt kőeszközök használata. A halászat és a vadászat eredményesebbé vált, nőtt a népességszám A népesség egy része elindult a Skandináv-félsziget felé később ők alkották a népcsoport finn részét. Az Uráltól keletre maradt ugorok átvették a fémmegmunkálás mesterségét (Kr.e 2, évezred) és az állattenyésztést. Ekkor terjedtek el a ló, nyereg, fék) Az éghajlat felmelegedett és a ligetes erdő sztyeppé vált, ez kedvezett az állattenyésztésnek melyet a nomádoktól vettek át az ugorok. Az ugorok két részre oszlottak. Az egyik része északra húzódott és az Urál keleti

részén élnek A másik fele délre haladt tovább a sztyeppei országúton, ahol megkezdődött a magyarság kialakulása (Kr.e 1000-500). A magyarok nagy népességmozgásokat idéztek elő az állataikat legeltetve a sztyeppén, 370-ben jelentek meg a Volga mentén, majd megérkeztek a Kárpát- medencébe. A hunokat az avarok, őket a törökök követték és a bolgár- török birodalom szétesése után (670) a kazárok birodalma emelkedett itt. Kre 500 táján a magyarság a törökök forgatagában vándorolt a Kárátmedence irányában A magyarok,a törökök műveltségét átvették, de a nyelvüket nagyrészt megőrizték. Néhány török szó azonban elterjedt a magyarok között is: ökör, bika, borjú, búza, sarló, szőlő, bor, törvény, sereg, bélyeg, bűn stb. Kr. u 500-ra a magyarok már új szálláshelyükre vándoroltak, Baskíriába Ezt a helyet Magna Hungáriának (Ősi Magyarországnak) is említik. A XIII században itt magyar törzsek éltek

(Juliánus barát talált rájuk). Az elszakadt magyarok vagy beleolvadtak a baskírok közé vagy a tatárok elpusztították őket. Elődeink Baskíriából a Volga és a Don vidékére vándoroltak: Levédiába. Itt kapcsolatba kerültek a Kazár Birodalommal Akiktől a kettős fejedelemség intézménye származik: külön volt katonai vezető (Gyula) és vallási vezető (Kende). A kazároktól mezőgazdasági ismereteket vettek át és a rovásírásunk is kazár eredetű. Őseink Levédiából Etelközbe (Folyóköz) a Don és a Duna közötti sztyeppére húzódtak. Itt került sor a törzsszövetség megerősítésére a vérszerződésre, mely jelentősen megnövelte a magyarság erejét. Honfoglalás előzményei Attila halála után (453) a Hun Birodalom szétesett és a Kárpát-medence a germán népek hazájává vált. A germánokat az avarok űzték el, akik megismertették az európaiakkal a kengyelt Végigportyázták a környező területeket. Nagy Károly 800

körül szétverte az avar törzsszövetséget és őrgrófságot szervezett. Egyik része frank fennhatóság alá került és megkeresztelkedett, a másik része pedig keletre húzódott. Az avar uralom összeomlásával szlávok érkeztek a Kárpátmedencébe A szláv fejedelemségek elismerték a frank fennhatóságot I. II. Elmélet szerint: Őseink a besenyők elől menekülve alkalmasnak találták a hegyekkel védett területet a letelepedéshez. A honfoglalás tervszerű vállalkozásnak indult 895-ben Árpád vezetésével a magyarok többsége átkelt a Vereckei- hágón. A sztyeppén maradt magyarokat időközben a besenyők megtámadták, ezért ők Erdélybe menekültek. Egy láncreakció következett be: az arabok az úzokat támadták, akik a besenyőket és ők pedig kiszorították a magyarokat. A magyarok gyorsan lejutottak az Alföldre és berendezkedtek új hazájukba. Elmélet: 898-ban a keleti frank uralkodó a magyarok segítéségét kérte É- Itália

visszaszorítására. A magyarok végigportyáztak Itálián utána a morvákat és a bajorokat is legyőzték és elfoglalták Pannóniát. 907-ben Pozsonyban súlyos vereséget mérnek a magyarok a bajorokra. Ezzel a győzelemmel a magyarság lehetőséget teremtett nemzetük magmaradására. Kalandozások A nomád magyarság sűrűn indított portyákat más népek ellen még a Kárpát- medence megszerzése után is. Leggyakrabban nyugat felé támadtak : Észak- Itália, Bajorország, Szászország volt a legfőbb célpont de eljutottak Dél- Itáliába, Franciaországba, a Pireneusokhoz és Bizáncba is. A hadjáratok fő célja a zsákmányszerzés volt. Őseink gazdag templomokat, kolostorokat fosztottak ki és nemes fémeket, drága szöveteket zsákmányoltak. Foglyok tömegét hurcolták el rabszolgáknak Elődeink a nomád harcmodor technikáját alkalmazták (színlelt menekülés). A magyar támadások, szomszédainkat összefogásra sarkallták. Kiismerték

harcmodorunkat és I.(Madarász) Henrik adófizetéssel vásárolt békét a magyaroktól, a nyugalmat erőgyűjtésre használta fel majd megtagadta az adót és ütőképes páncélos seregével Merseburg közelében legyőzte a betörő magyarokat (933). Henrik fia, I Ottó döntő vereséget mért elődeinkre Augsburgnál (955-ben) Ez jelentette a kalandozások lezárultságát