Történelem | Középiskola » A reformmozgalom kialakulása, és elterjedése Magyarországon

A reformmozgalom kialakulása, és elterjedése Magyarországon - A reformmozgalom kialakulása, és elterjedése Magyarországon - A reformországgyűlések - Gróf Széchenyi István programja, s gyakorlati tevékenysége I.A reformmozgalom: A reformmozgalom a XIX. Század első felében kezdődik A Habsburg uralkodó I. Ferenc (1792-1835) A reform szó újítást, politikai, társadalmi és gazdasági változást jelent, mely 3-mas célkitűzést foglal magában Magyarországon:  Nemzeti függetlenség kivívása, elszakadás a Habsburgoktól, önálló állam létrehozása.  A jobbágyság felszabadítása, a parasztság helyzetének jogi és gazdasági Rendezése (földkérdés)  Társadalmi haladás. A feudalizmus megdöntése, a polgári társadalom Kapitalizmus megteremtése. II. A reformországgyűlések, a reformeszmék elterjedése: A reformmozgalom kialakulását és elterjedését nagymértékben elősegítették az országgyűlések. Ezek a következő

időpontokban voltak: 1823-1825-ig 1832ben Ezeken az országgyűléseken részt vettek a vezető politikusok, az írók és költők. Jelen voltak:  gróf Széchenyi István  Kossuth Lajos  báró Wesselényi Miklós  báró Eötvös József  Kazinczy Ferenc  Katona József  Kölcsey Ferenc  Vörösmarty Mihály Az országgyűlésen a politikusok, írók és költők felelősséggel vitatták meg a reform célkitűzéseit. Itt lépett fel először Széchenyi István, aki programját ismertette. 3 jelentős könyvet írt, amelyekben a reformokat dolgozta ki Ezek a következők: -Hitel; Világ; Stádium III. Gróf Széchenyi István élete, programja és gyakorlati tevékenysége: Bécsben született 1791-ben. Apja Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum megalapítója. Fiatalon beutazta Olaszországot, Franciaországot és Görögországot. Angliában volt tanulmányi úton saját költségén, itt ismerkedett meg a nyugati világ eredményeivel és

kultúrájával, itt döbbent rá hazánk elmaradottságára. Hazatérve 1 évi jövedelmét felajánlotta a Magyar Tudományos Akadémia létrehozására (szobra ott található az akadémia előtt). Felesége: Seilern Crescentia osztrák grófnő volt. Esküvőjük a Krisztina templomban volt 1836. február 4-én Széchenyi István 1860-ban öngyilkos lett Döblingben. Nagycenken (Sopron mellett) van eltemetve egy kápolnában Széchenyi a reformokat a Habsburg birodalom keretein belül akarta végrehajtani. A változásokat békés úton szerette volna megvalósítani, ezért szembe került Kossuth Lajossal, aki a forradalom mellett állt. Kossuth Széchenyit a „legnagyobb magyarnak” nevezte. Széchenyi gyakorlati tevékenysége: - Magyar Tudományos Akadémia felépítése. - A Lánchíd felépítése Clark Ádám angol mérnök tervei alapján. - A Duna szabályozása, Tisza folyó szabályozása. - Gőzhajózás megkezdése a Balatonon. - Vasútépítés kezdeményezése Pest

és Vác között. - Kaszinók létesítése. - Lótenyésztés és lóversenyek kezdeményezése. - Hengermalmok építése a IX. kerületben Széchenyi méltán sorolható a legnagyobb magyar politikusok közé. Egész életét és vagyonát az ország felvirágoztatására fordította. Ma is példaképünk lehet