Történelem | Középiskola » A nagy Francia forradalom

A nagy Francia forradalom A Francia társadalom helyzete: A király XVI. Lajos volt, aki 1774-1792-ig uralkodott A felesége Mária Antoanette. A lakosság arányszáma: nemesség – 2% Polgárság – 18 % Parasztság – 80 % A politikai jogok szerinti megoszlás: papok – 120000, nemesek – 350000, parasztság- kézművesek - 25000000, Szavazati módszer a Francia parlamentben: I. csoport: papok 300 képviselőt küldhettek II. csoport: nemesek 300 képviselőt küldhettek III. csoport: nép 600 képviselőt küldhettek, de az ő szavazatuk fele annyit ért, mint az előző két csoporté. A nagy Francia forradalom 1789-1794-ig tartott. A nagy Francia forradalom 3 szakaszból állt. I. Az első szakasz: 1789-ig / A feudális abszolutizmus megdöntése / Francia ország Angliához viszonyítva gazdaságilag elmaradt. Nem fejlődött az ipar és a kereskedelem, a társadalmi helyzet azonban megváltozott. A polgárság száma nőtt, az értelmiség szerepe jelentős volt. A

nemesség azonban nem akart változást, ragaszkodott a feudalizmus vívmányaihoz. A politikai jogok változatlanok maradtak. Az abszolutizmus válságba került, mivel a nép nyomora fokozódott. A különböző osztálybeliek elégedetlenek voltak a rendszerrel A polgárság célja a hatalom megragadása volt. Az államháztartás csődbe került a túlköltekezés miatt. II. Második Szakasz: 1789-1793 / A Gironde / A király XVI. Lajos 170 év után összehívta a rendgyűlést (1789) Célja, újabb adók kivetése volt. A rendi gyűlésből alkotmányhozó rendi gyűlés lett, mivel a harmadik rend azonos jogokat követelt a szavazásnál. Ezt a rendi gyűlés elfogadta és a III. rend győzelmet aratott A király nem értett egyet ezzel a változtatással, ezért erőszakos lépésre szánta el magát. A párizsi tömegek fegyvert fogtak és 1789. július 14-én elfoglalták a Bastille-t, a főváros börtönét Ezzel a hatalmat is megszerezték. A királyság megdöntése: A

forradalom elérte a célját, sikerült a feudalizmust megdönteni, a király elmenekült. A feudális jogokat eltörölték, kiadták az emberi jogok nyilatkozatát Megszervezték a Nemzetőrséget La Fayette márki vezetésével. Kinyilvánították a tulajdon, a szabadság és a polgári jogokat. 1791-ben új alkotmányt adtak ki, és Franciaország alkotmányos monarchia lett. Elvileg a királyi államforma megmaradt, de az alkotmányozó nemzetgyűlésből, törvényhozó nemzetgyűlés lett. A bel- és külpolitikai helyzet alakulása: A forradalom után külső veszély fenyegette az országot. Anglia, Poroszország és Ausztria nem nézte jó szemmel a változásokat. Az országban két párt alakult ki. A Girondisták (mérsékeltek) és a Jakobinusok (radikálisok) A háború kitört, Ausztria és Poroszország megtámadta Franciaországot, de 1792. szeptember 2ára a Francia hadsereg legyőzte a külföldi hadseregeket Valmynál Ezután a királyságot megdöntötték

és kikiáltották a köztársaságot. A Gironde: /folytatás/ A Girondisták és a Jakobinusok egymás ellen fordultak. XVI Lajost és feleségét menekülés közben elfogták, és Párizsba vitték. A Girondisták meg akarták menteni a királyt, a Jakobinusok pedig bíróság elé akarták állítani. A jakobinusok javaslatára felállították a Konvent-el (forradalmi törvényszék). A vita tovább éleződött a Kommünben. A Konvent 1793-ban Lajost és a feleségét halálra ítélte és lefejeztette. Az ellenforradalom tovább folytatódott A jakobinusok a hatalom megragadására készültek. A jakobinusok vezetői: Robespierre (ügyvéd), Danton, Marat, Saint-Just, Desmulins. Anglia belépett a háborúba. A köztársaság megmentése volt a cél 1793 június 2-án a népmozgalom elsöpörte a Girondista kormányt. A jakobinusok kezébe került a hatalom, akik diktatúrát vezettek be. A kormány szerepét a közjóléti bizottság töltötte be. Ez a következő

intézkedéseket hozta:  Kormány biztosokat neveztek ki a megyék élére.  Új agrár törvényt fogadtak el.  Új alkotmányt vezettek be. III A Francia forradalom harmadik szakasza: (1793-1794) /A Jakobinus diktatúra/ A király halála után a helyzet kiéleződött Franciaországban. Az ellenforradalom koncentrált támadást intézett, a köztársaság megmentése volt a cél. A forradalom védelme érdekében terrort vetettek be, a szemben állókat kivégezték, a diktatúra átmeneti eredményhez vezetett. 1794-ben a monarchisták Vendében felkelést robbantottak ki, de ezt leverték. Ezután a gazdasági anarchiát számolták fel. 1794 júniusában ismét támadás érte Francia országot, de a Fleurisi (flőri) csatában a forradalom erői győzelmet arattak. 1794 nyarán a jakobinusokon belül az egység felbomlott, a diktatúra elvesztette tömegbázisát. 1794. július 27-én a forradalom véget ért és Franciaországban 5 tagú direktórium vette át a

hatalmat. A direktórium 1794-1799-ig tartott, és 1795-ben új alkotmányt adtak ki, mely a burzsoázia érdekeit szolgálta