Gazdasági Ismeretek | Logisztika » Külgazdasági ismeretek

FML-029V/01 Gábor Dénes Főiskola ELŐADÁSVÁZLATOK KÜLGAZDASÁGI ISMERETEK 209 Vezetőtanár: MIKOLAY LÁSZLÓNÉ DR. 2000/2001 Külgazdasági ismeretek – 209 Informatikai Rendszerek Intézete 2. oldal Gábor Dénes Főiskola I. A KÜLKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG ÁLLAMI, ÁLLAMKÖZI KERETEI 1. A kereskedelempolitika fogalma 2. A kereskedelempolitika belső eszközrendszere direkt (adminisztratív) eszközök indirekt (pénzügyi) eszközök 3. Egyes eszközök kiemelten kontingensek, kvóták devizaszabályozás adók, adótípusok engedélyezés árfolyam, árfolyamtípusok, árfolyamjegyzés vámok, vámtípusok, vámfajták, vámtarifa 4. A kereskedelempolitika külső eszközrendszere (nemzetközi szerződések és szervezetek) a nemzetközi kereskedelempolitika elvei: legnagyobb kedvezmény elve, nemzeti elbánás elve, viszonosság elve kereskedelmi megállapodások klíring megállapodások integrációs megállapodások preferenciális rendszerek

Külgazdasági ismeretek – 209 Informatikai Rendszerek Intézete 3. oldal Gábor Dénes Főiskola ENGEDÉLYEZÉS A hazai gyakorlat:  tevékenységi engedélyezés  forgalmi engedélyezés  fogyasztásicikk-import globálkvótája  piacvédelmi intézkedések Külgazdasági ismeretek – 209 Informatikai Rendszerek Intézete 4. oldal Gábor Dénes Főiskola DEVIZASZABÁLYOZÁS A hazai devizaszabályozás  a forint konvertibilitása  hazautalási és bejelentési kötelezettség  valuta/deviza-vásárlás és átutalás szabálya  a külkereskedelmi szerződés és fizetés pénzneme  a fizetési feltételre vonatkozó előírások Külgazdasági ismeretek – 209 Informatikai Rendszerek Intézete 5. oldal Gábor Dénes Főiskola ÁRFOLYAM, ÁRFOLYAMTÍPUSOK, ÁRFOLYAMJEGYZÉS A hazai árfolyamrendszer  hivatalos MNB-devizaárfolyam  jelenleg: csúszó leértékelés  pénzintézetek árfolyamai: szabad árfolyamjegyzés -

vételi árfolyam - középárfolyam - eladási árfolyam Külgazdasági ismeretek – 209 Informatikai Rendszerek Intézete 6. oldal Gábor Dénes Főiskola ADÓK, ADÓTÍPUSOK VÁMOK, VÁMTÍPUSOK, VÁMFAJTÁK, VÁMTARIFA A hazai vámszabályozás  vámteherfizetési kötelezettség  a vámtarifa jellemzői  a vám alapja: a vámérték  vámkezelési eljárások - vámárujelleget megtartó vámeljárások - vámárujelleget megszüntető vámeljárások - kiviteli vámeljárások Külgazdasági ismeretek – 209 Informatikai Rendszerek Intézete 7. oldal Gábor Dénes Főiskola PREFERENCIÁLIS RENDSZEREK Magyarország részvétele nemzetközi szerződésekben és szervezetekben  WTO(GATT)-tagság  Európai Megállapodás  EFTA-Megállapodás  CEFTA-tagság  további szabadkereskedelmi megállapodások  Magyarország és az Általános Preferenciális Rendszer (GSP) Külgazdasági ismeretek – 209 Informatikai Rendszerek

Intézete 8. oldal Gábor Dénes Főiskola II. A DISZTRIBÚCIÓS RENDSZER A KÜLKERESKEDELMI ÜGYLET RÉSZTVEVŐI ÉS KÖZREMŰKÖDŐI 1. Az áru útja a termelőtől a fogyasztóig: az értékesítési csatorna az értékesítési csatorna fogalma az értékesítési csatorna funkciói 2. Kereskedőtípusok az értékesítési csatornában a különbségtétel szempontjai közvetítőkereskedők: bizomá viszonteladók nyos és ügynök 3. Ügyletszervezés a nemzetközi kereskedelemben: direkt és indirekt értékesítés 4. A külkereskedelem szervezeti kérdései Magyarországon a külkereskedelmi jogosultság a külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalatok és belföldi partnereik szerződéses kapcsolatai Külgazdasági ismeretek – 209 Informatikai Rendszerek Intézete 9. oldal Gábor Dénes Főiskola VISZONTELADÓK  saját nevükben, számlájukra és kockázatukra járnak el  tulajdonjogot szereznek az árun  bevételük: árrés, amely

költség- és nyereségfedezet  típusaik Külgazdasági ismeretek – 209 Informatikai Rendszerek Intézete 10. oldal Gábor Dénes Főiskola KÖZVETÍTŐKERESKEDŐK: BIZOMÁNYOS ÉS ÜGYNÖK Bizományos  megbízás alapján saját nevében, a megbízó számlájára és kockázatára jár el  bevétele: bizományi díj, amely rezsi- és nyereségfedezet, továbbá költségtérítés  szokásos feladatai  bizományi raktár kezelése és delcredere felelősség Ügynök, képviselő  megbízás alapján a megbízó nevében, számlájára és kockázatára járnak el  bevételük: ügynöki jutalék  szokásos feladataik  kizárólagosság Külgazdasági ismeretek – 209 Informatikai Rendszerek Intézete 11. oldal Gábor Dénes Főiskola ÜGYLETSZERVEZÉS A NEMZETKÖZI KERESKEDELEMBEN: DIREKT ÉS INDIREKT ÉRTÉKESÍTÉS Az értékesítési csatorna hosszát a viszonteladók száma határozza meg. Direkt értékesítés  a termelő és

a végső fogyasztó között viszonteladó nincs: 0-szintű értékesítési csatorna Indirekt értékesítés  az áru egy vagy több viszonteladó közreműködésével jut el a végső fogyasztóhoz Az értékesítési csatornával és az értékesítési szervezettel kapcsolatos döntés szempontjai. Külgazdasági ismeretek – 209 Informatikai Rendszerek Intézete 12. oldal Gábor Dénes Főiskola A KÜLKERESKEDELMI JOGOSULTSÁG Főszabály: külkereskedelem alanyi jog jogszabályban meghatározott termékkörök kivételével, amelyek esetében a GM külön engedélye szükséges (tevékenységi engedély) Külgazdasági ismeretek – 209 Informatikai Rendszerek Intézete 13. oldal Gábor Dénes Főiskola A KÜLKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ VÁLLALA-TOK ÉS BELFÖLDI PARTNEREIK SZERZŐDÉSES KAPCSOLA-TAI Formák:  külkereskedő vállalat saját számlás tevékenysége  külkereskedő vállalat bizományosi tevékenysége 

külkereskedő vállalat és belföldi partnere közötti társasági kapcsolat (ma már ritka)  egyéb kapcsolatok Külgazdasági ismeretek – 209 Informatikai Rendszerek Intézete 14. oldal Gábor Dénes Főiskola III. A KÜLKERESKEDELMI SZERZŐDÉS (ÜGYLET) FELTÉTELEI (áttekintés) 1. A külkereskedelmi szerződés fogalma és sajátosságai 2. A külkereskedelmi szerződésben szabályozott kérdések áttekintése 3. A szerződés tárgyának meghatározása: az áru megnevezése és minőségének, mennyiségének meghatározása 4. A teljesítés ideje és helye 5. A fuvarparitás jelentése: költség- és kockázat-(kárveszély-)viselés megosztása az eladó és a vevő között a fuvarparitásra vonatkozó szerződéses kikötéseket értelmező nemzetközi szokvány: az INCOTERMS Külgazdasági ismeretek – 209 Informatikai Rendszerek Intézete 15. oldal Gábor Dénes Főiskola 6. A fizetési feltétel tartalma: a fizetés pénzneme, eszköze,

ideje, okmányai és módja 7. Az ár az árat alakító tényezők árengedmények és felárak az ár kikötése a szerződésben 8. A külkereskedelmi ügylet kockázatai és az ellenük való védekezés lehetősége Külgazdasági ismeretek – 209 Informatikai Rendszerek Intézete 16. oldal Gábor Dénes Főiskola A FUVARPARITÁSRA VONATKOZÓ SZERZŐDÉSES KIKÖTÉSEKET ÉRTELMEZŐ NEMZETKÖZI SZOKVÁNY: AZ INCOTERMS  az általa szabályozott kérdések (eladó és vevő bizonyos kötelezettségei)  az INCOTERMS 1990 klauzulái - E-, F-, C- és D-klauzulák - egy- és kétpontos klauzulák - multimodális és tengeri klauzulák - közeli és távoli klauzulák  az INCOTERMS-klauzulák kiegészítései  a fuvarparitás megválasztásának szempontjai Külgazdasági ismeretek – 209 Informatikai Rendszerek Intézete 17. oldal Gábor Dénes Főiskola A FIZETÉS ESZKÖZEI:  számlapénz  váltó  csekk  áru Külgazdasági ismeretek

– 209 Informatikai Rendszerek Intézete 18. oldal Gábor Dénes Főiskola SZÁMLAPÉNZ Bankszámlák közötti fizetés. Definíció  bankok közötti számlakapcsolat  normál, sürgős és SWIFT-átutalás Külgazdasági ismeretek – 209 Informatikai Rendszerek Intézete 19. oldal Gábor Dénes Főiskola VÁLTÓ Hiteleszköz, hitelbiztosíték. Definíció  fajtái: saját váltó, idegen váltó  genfi váltójog  törvényes kellékek  váltóátruházás  a váltókövetelés érvényesítése Külgazdasági ismeretek – 209 Informatikai Rendszerek Intézete 20. oldal Gábor Dénes Főiskola CSEKK Készpénz helyettesítő fizetési eszköz. Definíció  genfi csekkjog  előzmény: csekkszerződés  törvényes kellékek  csekkátruházás  a csekk beváltása  csekkfajták Külgazdasági ismeretek – 209 Informatikai Rendszerek Intézete 21. oldal Gábor Dénes Főiskola A FIZETÉS IDEJE  előre- vagy

előlegfizetés  egyidejű vagy készpénzfizetés  halasztott fizetés Külgazdasági ismeretek – 209 Informatikai Rendszerek Intézete 22. oldal Gábor Dénes Főiskola A FIZETÉS OKMÁNYAI  okmányos fizetések  okmányok szerepe a fizetésekben Külgazdasági ismeretek – 209 Informatikai Rendszerek Intézete 23. oldal Gábor Dénes Főiskola A KÜLKERESKEDELMI ÜGYLETBEN LEGGYAKRABBAN ELŐFORDULÓ OKMÁNYOK  kereskedelmi számla  fuvarokmányok  szállítmányozói okmányok  minőséget tanúsító okmányok  mennyiség-igazolások  származásigazolások  egészségügyi bizonyítványok  egyéb okmányok  értékpapírok Külgazdasági ismeretek – 209 Informatikai Rendszerek Intézete 24. oldal Gábor Dénes Főiskola FIZETÉSI MÓDOK  akkreditív  beszedvény, beszedés  nyitvaszállítás Külgazdasági ismeretek – 209 Informatikai Rendszerek Intézete 25. oldal Gábor Dénes Főiskola

AKKREDITÍV Okmányos meghitelezés. Definíció  UCP 500  a nyitó bank kötelezettségvállalásai  az akkreditíves ügylet résztvevői  az akkreditív folyamata  az akkreditív típusai - visszavonható és visszavonhatatlan - igazolt és igazolatlan - látra szóló, halasztott fizetésű, akcept és negociálási - kereskedelmi hitellevél - átruházható akkreditív - feltöltődő akkreditív - back to back akkreditív Külgazdasági ismeretek – 209 Informatikai Rendszerek Intézete 26. oldal Gábor Dénes Főiskola BESZEDVÉNY, BESZEDÉS Inkasszó. Definíció  URC 522  tiszta és okmányos beszedvény  a beszedés résztvevői  az okmányos inkasszó D/P és D/A változata  az okmányos inkasszó lebonyolítási formái - sima inkasszó - vinkulált inkasszók: speditőr, indirekt és direkt inkasszó Külgazdasági ismeretek – 209 Informatikai Rendszerek Intézete 27. oldal Gábor Dénes Főiskola AZ ÁRAT ALAKÍTÓ

TÉNYEZŐK  a költségek  a piaci ár  a versenyhelyzet  az eladó és a vevő piaci pozíciója és piaci céljai  a vevő értékesítési csatornában elfoglalt helye  a minőség  a mennyiség  a fizetési feltétel  a kockázatok Külgazdasági ismeretek – 209 Informatikai Rendszerek Intézete 28. oldal Gábor Dénes Főiskola ÁRENGEDMÉNYEK ÉS FELÁRAK Árengedmények, rabattok  mennyiségi rabattok  bevezetési rabatt  hűségrabatt  funkciórabatt  fizetési rabatt, skontó Külgazdasági ismeretek – 209 Informatikai Rendszerek Intézete 29. oldal Gábor Dénes Főiskola AZ ÁR KIKÖTÉSE A SZERZŐDÉSBEN  fix-áras megállapodások  mozgóáras megállapodások - hausse baisse záradék - értékállandósági záradékok - cost and fee Külgazdasági ismeretek – 209 Informatikai Rendszerek Intézete 30. oldal Gábor Dénes Főiskola A KÜLKERESKEDELMI ÜGYLET KOCKÁZATAI ÉS AZ ELLENÜK VALÓ

VÉDEKEZÉS LEHETŐSÉGE  a külkereskedelmi ügylet kockázatainak értelmezése  a kockázatkezelés módszerei  a külkereskedelmi ügyletben alkalmazott kockázati biztosítékok áttekintése Külgazdasági ismeretek – 209 Informatikai Rendszerek Intézete 31. oldal Gábor Dénes Főiskola IV. ÜGYLETTÍPUSOK A KÜLKERESKEDELEMBEN 1. Nemzetközi csereügyletek Definíció a cserekereskedelem szintjei a csereügylet típusai a csereügyletek tipikus feltételei 2. Reexport-ügyletek Definíció a reexport-ügylet típusai 3. A szellemi alkotások ügyletei A szellemi alkotások Definíció ügyletfajták tipikus ügyleti feltételek 4. Lízing-ügyletek Definíció lízing-típusok 5. Bérmunka-ügylet Definíció típusai a bérmunka és a vám Külgazdasági ismeretek – 209 Informatikai Rendszerek Intézete 32. oldal Gábor Dénes Főiskola A CSEREÜGYLET TÍPUSAI  barter-ügylet  kompenzációs ügylet  ellenüzletek -

viszontvásárlás - visszavásárlás - offset-ügylet Külgazdasági ismeretek – 209 Informatikai Rendszerek Intézete 33. oldal Gábor Dénes Főiskola A REEXPORT-ÜGYLET TÍPUSAI  direkt és indirekt reexport  haszonügylet  tranzit-ügylet  kereskedelempolitikai ügyletek  switch-ügyletek Külgazdasági ismeretek – 209 Informatikai Rendszerek Intézete 34. oldal Gábor Dénes Főiskola ÜGYLETFAJTÁK  licencia-ügyletek  franchise LÍZING-TÍPUSOK  operatív vagy működési lízing  finanszírozási vagy pénzügyi lízing  visszlízing Külgazdasági ismeretek – 209 Informatikai Rendszerek Intézete 35. oldal Gábor Dénes Főiskola BÉRMUNKA-ÜGYLET. típusai  aktív és passzív bérmunka a bérmunka és a vám