Irodalom | Tanulmányok, esszék » Balassi Bálint élete, szerelmes, istenes és vitézi verseiről

Balassi Bálint élete, szerelmes, istenes és vitézi verseiről 1. Balassi Bálint életének legfontosabb jellemzői: - XVI. századi humanista magyar költő, 40 évet élt fiatalon halt meg - első magyarul író költő - rímes ütemhangsúlyos verselés alkalmazója - 1554-ben főnemesi családból született Zólyom várában - egy ideig Bornemissza Péter, a kor legjelentősebb prédikátorírója tanította - Nürnbergben is tanult - 8 nyelven beszélt - apja felségárulási perbe fogását követően a család Lengyelországba menekült - részt vett a Báthori István erdélyi fejedelem elleni hadjáratban - beleszeretett Ungnád Kristóf feleségébe, Losonczy Annába, aki az Anna- és Júliaversek ihletője lett - zsoldos katona (Eger, Esztergom) - Eger várában hadnagyságot vállalt, ahol négy esztendőt szolgált - házasságot kötött unokatestvérével, Dobó Krisztinával  hozomány: Sárospatak vára  vérfertőzés és felségárulás vádja -

katolikus hitre tér  házassága érvénytelenítését kérvényezi - Lengyelországba költözött  megismerkedik: Wesselényi Ferenc feleségével, Szárkándy Annával a Célia-versek ihletőjével - tizenöt éves háború hírére hazatért, hogy részt vegyen a török elleni harcokban: részt vett Dévény és Kékkő ostromában - Esztergom ostroma  megsebesült (ágyúgolyó)  meghalt 2. Humanizmus a) A humanizmus általános jellemzői: A reneszánsz korai időszakának legfontosabb szellemi áramlata és tudományos magatartásformája a humanizmus volt (latin: humanus ’emberies’) A görög-római világ megismerésére és felújítására való tudományos törekvés, a klasszikus műveltségen alapuló tudós magatartás jellemezte. A klasszikus római irodalom nyelvéhez tért vissza. Európai reneszánsz-humanista kultúrában a latin nyelvűség mellett a nemzeti nyelvű irodalom is fontos szerephez jutott. Emberközpontú szemléletmód jellemzi. -

a természet szépségeire való rácsodálkozás a szerelem, mint legfőbb emberi érték a műveltség értéke az értékteremtő munka megbecsülése tudós magatartás jellemzi a reneszánszkori embert előtérbe kerül a nő jellemzően polgári nézet, mely szembehelyezkedik a feudális hagyományokkal és az egyházzal is vallási/ bibliai témák evilági megközelítése művészi igényesség magas szintű műveltség b) Humanizmus Ballasi költészetében: - Balassi költészetében központi szerepet kap a szerelem lírájában külön csoportot képeznek a szerelmi versek ált.: Losonczy Anna természeti képek szépsége Istent, mint evilágit közelíti meg istenes versek reformáció ezen verseiben nyilvánul meg Balassi-strófa megalkotója reformáció európai humanizmus Mo. akkori helyzete: közéleti (török ellen vívott küzdelmek) és magánéleti (birtokai védelme) 3. Kötetkompozíciója: - - tudatos kötetkompozíció nem

sikerült befejezni szabályos tervek: 1 kötet, 3*33 vers, 1. Júlia-versek, 2 istenes versek, 3. Anna/Célia-versek) Számmisztika: Szentháromság tisztelete 1. ciklus: vallási versek 2. ciklus: szerelmi versek versei hosszú évszázadokon át lappangtak, csak a kódexekből kerültek elő a XIX. században 4. Költészete: a) Szerelmes versei b) Istenes versei c) Vitézi versei Szerelmes versei - itáliai minták (reneszánsz követése)  Petrarca költészete (Júlia-versek) minden nőhöz udvarló verseket írt trubadúrköltészet felelevenítése Petrarcai hatások: - szerelmet a maga összetettségében fogalmazza meg - láng és tűzmetafora szerelem kifejezése - tájelemekkel fejezi ki érzelmeit - ciklusokba rendezte verseit Hogy Juliára talála, így köszöne neki Az ő szerelmének örök és maradandó voltáról A darvakról szól Hogy Juliára talála, így köszöne neki A Júlia-ciklus legismertebb darabja. Török dal nótájára íródott

Később adtak a versnek címet a tudósok. Témája: köszönget Júliának tele van üdvözlési formákkal (jókívánsággal). A verset egy váratlan találkozás ihlette egy kapualjban, az egész vers elragadott, ujjongó bókok sora. 2 egységre tagolható. 1. egység: 1-5 vsz  köszönget Júliának, becézgeti (virágmotívumok- metaforák) 2. egység: 6 vsz  helyzet leírása  epikus keret Az első versszak egy boldog felkiáltás, Júliát meglátva első gondolata az, hogy nélküle nem tud élni, s csak ezután köszönti a kornak megfelelően: „egészséggel”. A következő négy strófa áradó bókok, metaforák egész sora. A szerző érzelmeit fejezi ki, lelki világát: „bús szívem vidámsága, kívánsága, boldogsága”, megjeleníti a főúri élet részleteit: „palotám, piros rózsám, szép kis violám”, s más értékeket is: „nap fénye, szem fénye, élet reménye”. Az ötödik versszak összefoglalja az előzőekben

elmondottakat, érzései halmozásával fokozza a vers hangulatát, s a vallásos „idvezlégy”-gyel világi értékkel egészíti ki az eddigieket. Ezzel a legmagasabb szintre emelte a verset A záró strófa a lovagi szerelem jól ismert helyzetét is eleveníti fel: a szerelmes ifjú és az imádott úrnő között a távolság végtelen, s Júlia fölényesen mosolyog a fejet hajtó szerelmesnek. A mű ütemhangsúlyos verselésű, melyben a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása adja a ritmust. A strófákat négyes bokorrím fogja össze, melyek a Balassi-strófa szerint vannak szerkesztve. Istenes versei - Balassi Istent nem, mint magasabb rendű lényt, hanem, mint egy kedves urat lát újszerű Istenhez való viszony - Szemléletmódja sokban hasonlít Janus Pannonius-éhoz; mindketten bírálják az egyházszervezetet, továbbá mindketten a magyar humanizmus jeles képviselői. - Verseiben benne van a költő. - Balassi önálló, szuverén

személyiségként szól Istenhez megőrzi méltóságát - Hasonlít: bibliai zsoltárokhoz (XXIII. zsoltár) névtelenség, személytelenség - De! Balassi szuverén ember - könyörgés, bűntudat, megváltás kérése - emberi alku Isten és az ő híve között nem veszíti el emberi méltóságát - evilági emberként közelít okok: - Balassi személyisége; - Európában lezajló reformációs mozgalom emberközelibb helyzetbe hozta az ember és Isten kapcsolatát Adj már csendességet, lelki békességet Kiben bűne bocsánatáért könyörgett akkor, hogy házasodni szándékozott  Himnusz Adj már csendességet (, lelki békességet) A vers felépítése szimmetrikus elrendezettségű. Az első két és utolsó strófa könyörgése fogja keretbe a közbülső négy versszak belső vitáját. - Kései istenes versek sorába tartozik. A cím is jelzi, hogy valakihez szól a költő. Balassi benne van a versben: „sok kín fúr”, „bűnöm éktelen”,

„vétkem rútsága” Kiderül, hogy Balassi egy érzelmi mélyponton van. - Istenhez fohászkodik (még az is, aki nem vallásos) Nyugalomra, csendre és védelemre vágyik. Sürget („adj már”), („ébreszd, őrizd, ne hadd”) felszólítások Krisztusi szenvedésekre hivatkozik. Az isteni irgalom nagyobb, mint az emberi vétek. Jósága elfogyhat-e Hangnem: 1-2. vsz  erőteljes felszólítások, a lírai én kétségbeesésében fordul Istenhez  a beszélő személyes viszonyt szólaltat meg (E/2.): mint kétségbeesett egyén áll szemben Istennel. Hite nem felekezeti jellegű, kételyekkel teli 3-5. vsz  Isten jóságát dicséri, önmagát győzte meg 6. vsz  hisz abban, hogy Isten megkegyelmez 7-8. vsz  ígéri, hogy megjavul, visszatérő könyörgő formula, a beszélő előrevetíti a lélek bűnbocsánatát és megváltását. Szövegszerkezet: - Zeneiség stíluseszközei  a rendkívüli tudatossággal megformált szöveg hordozza. -

Képiesség (metaforizáció) erőteljes sűrítést eredményez - Balassi-strófát variáló ritmus- és rímtechnika és a gyakori, tudatos alakhasználat a vsz.-okon belül feszes szerkezetet hoz létre - A strófaszerkezet ismétli a 6-6-4 szótagú, a hosszú sorban belső rímes verstani egységet, és a vsz. két rövid sorának rímei is összecsengenek (aabccd) - Gyakori alakzat az ellentét és az ismétlés is. „Jó voltod változást, (6a) gazdagságod fogyást (6a) ereszthet-é? (4b) Engem te szolgádot, (6c) mint régen sokakot (6c) ébreszthet-é? (4b)” Műfaji jellemzők: - A költemény nagyobb egységei szimmetrikus elrendezésűek, a himnusz és a panaszzsoltárok műfajára emlékeztető ABA (könyörgés – érvelés - könyörgés) szerkezetet követik. Vitézi versei Egy katonaverse maradt ránk épségben. Mégpedig az Egy katonaének Egy katonaének Egy katonaének Középkori verstípus megújításáról van szó. A reneszánsz harmóniára

törekvése jelentkezik a számmisztikára való törekvésben. - A három részre szakadt Magyarországon a török elleni küzdelemben a végváraknak fontos stratégiai szerepük volt. - A XVI. századi Mo-on felértékelődött, és bizonyos módosulásokkal továbbhagyományozódott a középkori lovagi-vitézi értékrend. - A vers felépítését az óda szerkezeti szabályai határozzák meg. Pozitív szemlélet. Az Egy katonaének ellentétét alkotja a Janus Pannonius által írt; Mikor a táborban megbetegedett című költeménynek. Közös: férfi szerepének tematizálása. ( Balassi életében 3 fő helyszín dominál: Eger, Esztergom, Sárospatak végvári katona) A vers szerkezete: A vers keretes szerkezetű.  A reneszánsz szimmetriával felépített kompozíció 3 pilléren nyugszik. A vers felütése és zárlata keretet alkot. 1,5,9 vsz A köztes strófák életképet adnak; az első felében a végvári élet egyértelmű szépségét, a második

felében már a már a maga összetettségében ábrázolja. A három pillér egyúttal átnemesíti, átlényegíti, és ódává emeli a költői realizmussal elénktárt életképet. 2-4., 6-8 vsz  csatajelenetek (mozgalmasság, képszerűség) nyelvi eszközök: mozgást sejtető igék, gyakoriság, képi eszközök: hangok, színgazdagság vörös szín (magyar zászló, vér), felsorolással, szófajjal (igék) érzékelteti, „arab lovak”fekete szín A 2 csatajelenet időben eltér egymástól különbség: idő 1. csatajelenet: gyakorlatozás, kicsattanó kedv, tettvágy 2. csatajelenet: igazi ellenséggel megjelenik a halál motívuma, előfordulhat, hogy nem térnek vissza. A befejező kép adja a vers záró, befejező versszakát záró, lírai vallomás, legerőteljesebb az érzelmi hőfok. 5. Balassi formaművészete: - - - Megteremtette a szövegverset az énekelttel szemben. Tudatos kötetkompozíció. Sajátos verselési technika: ütemhangsúlyos

verselés (Hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása.--> itáliai hagyományok) Balassi-strófa (3 sorból áll. Mindegyik sort a belső rímek 3 részre tagolnak Rímképlet: AAB CCB DDB 3 soros versalakok, 9 soros versek, 3 részre tagolja a verset Dante: Szentháromság