Irodalom | Tanulmányok, esszék » Móricz Zsigmond élete, Szegény Emberek, Barbárok, Úri Muri című műveinek elemzése

Móricz Zsigmond élete, Szegény Emberek, Barbárok, Uri Muri c. műveinek elemzése 1. Móricz Zsigmond életének legfontosabb jellemzői:  Tiszacsécsén született, paraszti családból származik  szegényparaszti környezetben nevelkedik szívéhez a szegény sorsú parasztember áll a legközelebb  Nyugat első nemzedékének legjelentősebb prózaírója  a realizmus és a naturalizmus volt hatással a prózájára  a Kisfaludy Társaság megbízásából népdal- és népmesegyűjtő utat tett Szatmárban ösztönző tapasztalatokat szerzett a falusi-paraszti világról  nehezen indult el az írói pályán  1908-ban írt novellája teszi egy csapásra elismert íróvá: a Hét krajcár  kiváltó ok: kisfia halála  gyászmunka  cselekmény: szegényekrőlő és édesanyja viszonyakacagássírás  fő témája: a szegénység egy délután története, gyönyörű lírai résszel indít és zár, közben történik meg a

cselekmény  Móricz életművében jelenik meg először a parasztság, mint téma  az I.vh idején elkíséri a katonákat a frontra  tudósításokat ír a háborúba hajszolt emberek megpróbáltatásairól, szenvedéseiről, veszteségeiről  a Nyugat nagyobb szociális-közéleti szerepvállalását szorgalmazta  ez nem egyezett Babits (szerkesztő) esztétikai elveivel  megvált a Nyugattól népi mozgalom felé közeledett átvette a Kelet Népe című folyóirat szerkesztését  műfajai: 1. elbeszélései: Hét krajcár, Tragédia, Szegény emberek, Barbárok, Judith és Eszter 2. regényei: Úri muri, Légy jó mindhalálig, Kivilágos-kivirradtig, Rokonok, Fáklya  realista alkotó: típusokat alkot (falusi élet emberei) parasztság rétegződése tisztán látható tipikus helyzetbe kerülnek a főhősök külső jellemző – hús-vér figurákká áll össze a kép nem írja le pontosan a külsejüket a beszédükkel

gondolataikkal, mozdulataikkal jellemzi őket 2. Műfajai: a) Elbeszélései: Tragédia  műfaja: elbeszélés – novella  témája: falusi életkép bemutatása  megmutatja hogyan torzítja el az embert a szegénység  egy főszereplője van: Kis János beszélő név: köznapiság, jelentéktelen ember  tömör, nincsenek felesleges elemek  az elbeszélői hang visszafogott, tárgyszerű  nem magyarázza és nem értelmezi az eseményeket  alaphelyzet: a falusi emberek világának egyik jellemző tevékenységét, az aratást, illetve a déli pihenőt életképszerűen vázolja fel Kis János gondolatai az evés körül forognak  az evés kérdése az egész tudatvilágát kitölti  alaphelyzetből való kilibbenés: a gazda Sarudy az aratókat is meghívja lánya lakodalmába Kis János tudatában az a célképzet jelenik meg, hogy a gazdát kieszi a vagyonából de! ez lehetetlen  kisszerű, együgyű,

nevetséges lázadás komikus-ironikus lázadás a környezet figyelme nem rá irányul: az aratásnál és a lakodalomban sem törődik vele senki de! az elbeszélő figyelme felé irányul indítékai: éhség, a gyűlölet és az irigység épp ekkor fordulnak saját maga ellen  indulata önpusztítóvá válik  falu és parasztábrázolása:  naturalista hatás jellemző  életképszerű jelenetre épül világszerű történetalkotás, anekdotikus elemek felhasználásával  a szegénység árnyalt megközelítése Szegény emberek  címe: utalhat a nincstelen emberekre vagy pedig a szánni való emberekre is  műfaja: elbeszélés – novella  szerkezeti felépítése: 1. mezei munka 2. gyilkosság 3. vásár 4. lelepleződés  a párbeszéd dominál a műben:  az öreg kérdez a főszereplő válaszol  a párbeszéd fontossága: megismerjük a főszereplőt  I.vh-ból hazajött katona hallgatag, mert gondolkozik hogyan

fogja megadni az adósságát a családjához mély érzelmek fűzik jelentéktelen ember: az író nem nevezi meg pontosan („a szegény ember”, „a fiatal munkás”, „a katona”)  az író az öreg segítségével megfogalmazza, hogy mire készül a főszereplő  a civilizált világ keveredik a háborúval  gyakoriak a német eredetű szavak  kettős tudatú: 1.civil békés tudat 2.háború torzító hatása  befejezés: fia elárulja  elviszik a csendőrök Barbárok  címe: nyers, civilizálatlan népre utal  műfaja: elbeszélés – novella  helyszín: puszta, juhászok között  szereplők: Bodri juhász, felesége, Veres juhász  Móricz maga tagolja szerkezeti egységekre: 1. Kettős gyilkosság Bodri juhász a pusztán látogatók gyilkosság 2. Keresés Bodri juhász feleségének érkezése Keresés, vándorlás felfedezés 3. Leleplezés Veres juhász tagadása Szembesülés az övvel Beismerés  népmesei elemek:  az

alaphelyzetből valaminek a hiánya billenti ki az egyes részeket (nyáj, férjgyermek, igazság), megindítva az eseményeket  a feleség mesehősként lép elénk férjét és gyermekét keresve  a feleség ruhája: fehér vászonból készült népviseleti ruha  a mese nyelvi fordulatainak a használata  hiányoznak belőle a korra vonatkozó információs háttérelemek  a történelmi idő jelöletlensége – nem tudjuk mikor játszódik  drámaiság és balladaiság:  jelenetezés – a három részben más-más szereplő kerül a középpontba  párbeszéd szerepe – tömörré, drámaivá teszi  időkezelés – szaggatottság+ tempóváltások (rövid idő, 1év, rövid idő)  nyelvi megalkotottság: tájnyelv használata  kihagyások,ismétlések, hiányos megnyilatkozások – figuraalkotásban kap szerepet elhallgatások, csöndek – fokozzák a feszültséget  gesztusnyelv használata  összekapcsoló elemek: 1. Bodri

juhász rézveretes szíja  gyilkosság jelölője 2. vizsgálóbíró végkövetkeztetése  lezárttá teszi, visszautal a címre  jelképes elemek:  barbár: másképp barbár Bodri juhász, másképp barbár Veres juhász és másképp a civilizáció világa  puszta: civilizációtól érintetlen, ősi hagyomány  elmaradottság, erőszak b) Regényei: Úri muri I. Regény ideje és helyszíne: 1. Regény ideje:  a 20.század elején játszódik a történet, a millenium időszakán  író nem közli velünk , a szövegből derül ki  időtartama: pár nap (4-5nap)  nem ad meg pontos időt  időbeli végtelenség 2. Regény helyszíne:  az Alföldön játszódik, a főszereplő birtokain  pár helyszín: vendéglő/kocsma, Csuli birtoka, Zoltán otthona, tanyája jelenetező tagolás, mozaikszerű (1-1 jelenetet részletesen is kidolgoz) II. Szereplők:  Főszereplője: Szakhmáry Zoltán - lecsúszott nemes, vívódó figura 

Rozika: született prostituált, parasztlány Taktikusan éli az életét  Rhédey Eszter: a gondoskodó feleség a mű végéig megőrzi büszkeségét  Lekenczey Muki: deklasszálódott nemes, könyvvigéc  Csörgheó Csuli: csupa szív és csupa tréfa megmarad vidéki provinciális formájánál III. Cselekménye:  A történések a főszereplő, Szakhmáry Zoltán válságba jutott életének utolsó pár napját fogják át  Pótcselekvésekkel próbálják gondjaikat levezetni  Hagyományos szerelmi háromszögre épül a cselekmény  Szakhmáry Zoltán, a körülményeivel elégedetlen újratörekvő lecsúszott nemes, akinek életmódja és szemlélete sok szállal kötődik a gentry hagyományhoz  Zoltán 2 szintű összeomlása: magánéleti, gazdasági birtoka  Válságát a pénzhiány és szerelmi életének megoldhatatlansága okozza  Zárókép: égő tanya  Szakhmáry öngyilkossága  Tűz: a megtisztító szimbólum IV. A mű

sajátosságai:  Hangulata: olykor vidám, olykor lehangoló, nosztalgikus  Jelenetező tagolás  Időbeli végtelenség  Rítusszerű ismétlődések (mulatozás)  Metaforikus utalásrend (emberi és állati világ egymásra vetítése)  Humor és irónia V. Móricz és Mikszáth kapcsolata:  Összekapcsolja őket a közös témaválasztás: falusi élet, paraszti élet  Kedvelt témájuk még a magyar gentryk életformája: Mikszáth Móricz korabeli gentryk Kedvesebbek komorabbak, vidékiesebbek, nem rokonszenvesek VI. Móricz további jelentős gentry témájú regényei: a.) A fáklya – 1917 Matolcsi Miklós a főszereplője b.) Úri muri – 1927 Szakmáry Zoltán c.) Rokonok – 1932 Kopjáss István