Irodalom | Tanulmányok, esszék » Vörösmarty Mihály, Szózat, Előszó című műveinek elemzése

Alapadatok

Év, oldalszám:2007, 6 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:330

Feltöltve:2010. február 27.

Méret:67 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

11111 Anonymus 2017. október 08.
  Sokat segített, köszönöm.

Tartalmi kivonat

Vörösmarty Mihály, Szózat 1. A költemény határozott felszólítással kezdődik Kihez szól a költő, és mire szólít fel az első versszakban? 2. Mivel indokolja felszólítását? 3. Ennek az indoklásnak nagy nyomatékot adnak az ellentétek: Keresd meg ezeket az ellentétpárokat az első két versszakban! 4. Milyen fontos gondolatot hangsúlyoz az „bölcsőd – sírod”, valamint az „élned – halnod” ellentét? Hol ismétli meg a költő a versben majdnem ugyanezt a felszólítást? 5. A vers végén megismételt felszólításban az ige került a mondat elejére Milyen hatást ér el ezzel a költő? 6. Megismétli-e a költő itt a „bölcső – sír”, „élned – halnod” ellentétet? Hogyan? 7. Kölcsey melyik versében találkoztál az ehhez hasonló keretes versszerkezettel? 8. Emlékszel? Mit fogott közre a keretnyitó és záró része Kölcsey versében? És Vörösmarty költeményében? 9. Hány versszakot szentel a költő a nemzeti múlt

eseményeinek? 10. Milyen történelmi eseményeket nevez meg a dicső múlt példájaként? 11. A 3 versszakban kétszer ismétlődik egy mutató névmás A 4 és az 5 versszakban egy határozószó ismétlődik. Melyek ezek? Milyen hatást váltanak ki ezek az ismétlések? 12. A múlt tragikus eseményeire is utal Vörösmarty Hogyan értékeli a költő ezeket az eseményeket? Mely kifejezésekkel bizonyítható ez? 13. Emlékszel? Kölcsey hogyan értékelte a nemzeti sorscsapásokat? 14. Milyen tanulságot von le Vörösmarty a történelmi múlt veszteségeiből? És Kölcsey? 15. A 7 versszak egy felkiáltást fogalmaz meg Kihez szól itt a költő? 16. Kölcseyhez hasonlóan Vörösmarty is szól itt a nemzet szenvedéseiről Vörösmarty Szózata szerint mire jogisítják fel ezek a szenvedések a magyar nemzetet? 17. A 8 és a 9 versszak azonos módon indul: „Az nem lehet, hogy ” Miről kívánja meggyőzni itt a költő az olvasót? 18. Milyen jövőkép alakul ki az

előző versszakok meggyőző érvelése nyomán a versben? 19. Milyen nyelvi eszközzel hangsúlyozza itt a költő a szilárd meggyőződését a „jobb kor” eljövetelében? 20. Milyen változatással ismétlődik ugyanez a mondat a következő versszak elején? 21. Milyen lehetséges jövő megjövendölését vezeti be a költő ezzel a mondattal? 22. Hogyan viszonyul egymáshoz a jövő e két alternatívája? 23. Az ellentét ellenére milyen közös vonása van a dicső és a tragikus jövő képének? 24. Melyik korábbi mondatra utal vissza a jövő e kétféle lehetőségének felvetése? 25. Hogyan ismétlődik meg a versben a korábbi „népek hazája, nagy világ” motívuma? 26. Indokoltnak tűni-e ezek után az előzmények után a vers végén elhangzó erőteljes felszólítás a haza szeretetére? A költemény erőteljes felszólítással indul, melyben a költő a magyar nemzetet szólítja fel cselekvésre a magyarság megőrzése érdekében.

Hazaszeretetre, a haza iránti hűségre és ennek vállalására szólít fel. Indokul a származást hozza fel: „Bölcsőd az s majdan sírod is, mely ápol s eltakar.” Ennek az indoklásnak nagy nyomatékot adnak az ellentétek: „Itt élned, halnod kell.”, „Bölcsőd az, s majdan sírod is” A költő megismétli a kezdeti felszólítást az óda utolsó strófájában, mellyel keretes szerkezetet eredményez a műnek. A vers végi felszólításban a költő már igéket használ, mellyel mozgósít: „Áldjon vagy verjen”. A költő megismétli a „bölcső – sír”, „élned – halnod” ellentétet a következő sorokban: „Légy híve rendületlenül hazádnak, oh magyar: ez éltetőd, s ha elbukál, hantjával ez takar.” A Szózat felépítése és keretes szerkezete hasonlít Kölcsey Ferenc Himnuszához. A Himnuszzáró és nyitó kerete közre fogta: könyörgés Isten áldásáért és az esedezést Isten áldásáért, míg a Szózatnyitó

kerete felhív a haza iránti hűségre és záró kerete pedig szintén a haza iránti hűségre szólít fel, csak már sokkal erőteljesebben. Vörösmarty 3 strófát szán a nemzeti múlt eseményeinek bemutatására. Számos példát sorakoztat fel a magyar nép zivataros századaiból. Ilyenek: apáink vére, Árpád honfoglalása, Hunyadi Mátyás uralkodása, szabadságharc. A 3vsz-ban kétszer ismétlődik az ez mutató névmás: „Ez a föld”, „Ez, melyhez”. A 4 és az 5 versszakban egy határozószó ismétlődik, mégpedig az itt (itten): „Itt küzdtenek”, „Itt törtek össze”, „Szabadság! Itten hordozák”. Az ismétlések nyomatékosító és mozgósító hatást érnek el A költő a múlt szörnyű eseményeit is megemlíti, ezekhez bizakodva viszonyul, a nép megszenvedte sorsát, most már megérdemelné a békét, a boldog életet. („Még jőni kell, még jőni fog egy jobb kor”) Kölcsey ezeket a sorscsapásokat Isten büntetésének vélte,

megérdemelt büntetésnek, és éppen ez okból helyezte versében központi helyzetbe az Istenhez való könyörgést a magyar nép nyugodt életéért. Vörösmarty szerint a múltbeli veszteségek sajnos megtörténtek, de bízni kell az ideális jövőben, míg Kölcsey szerint ezek a veszteségek erősítették meg a magyar nemzetet. A 7.vsz-ban egy felkiáltást fogalmaz meg a költő („Egy ezredévi szenvedés kér éltet vagy halált!”), melyet a magyarságnak intéz. Választás elé állítja a magyar nemzetet: vagy marad örökké mások által elnyomott, uralt nemzet vagy pedig kiáll az érdekeiért és megteremti önálló magyar nemzetét. Ezek a szenvedések feljogosítják erre a magyarságot A 8-9. vsz-ban Vörösmarty meg kívánja győzni a magyarságot, hogy igenis van lehetőség a szebb világra, csak tenni kell érte. Ez pedig jellegzetesen reformkori mozzanat Mindkét vsz. „ az nem lehet, hogy” mondattal kezd Ezután pozitív jövőképet kapunk a

múlt negatív képeivel szemben. A költő ennek alátámasztásául az ismétlés, a fokozás, felsorolás nyelvi eszközeivel él. A 10. vsz ezzel szemben a kezdéssel változtatásával indul: „még jőni kell, még jőni fog”. A költő ezzel két fajta jövőképet tár elénk Egyrészt a boldog, kivívott magyarság jövőjét másrészt a hősi halált halt magyarságot. Köztük kapcsolat van, mégpedig olyan téren, hogy mindkét alternatíva végül a magyarság dicsőségét, függetlenségét eredményezi. Ezekkel visszautal a nyitó keretre: „Itt élned, halnod kell”. Megismétlődik a „népek hazája nagyvilág” motívum a következő sorokban: „Hol a temetkezés fölött egy ország vérben áll.” Ezek után az előzmények után indokolttá válik a vers végén elhangzó erőteljes felszólítás a haza szeretetére. A Hymnus és a Szózat szerkezetének összehasonlítása A Himnusz szerkezeti váza: Szerkezeti keret II. A nemzeti sors képei

I. Könyörgés Nemzeti múltunk Jelen Isten áldásáért Érték- Tragikus Tragikus, kitelített múlt látástalan jelen múlt   III. Jövő Esedezés szánalomért  A Szózat szerkezeti váza: Szerkezeti keret II. A nemzeti sors képei I. Felhívás a haza iránti hűségre Nemzeti múltunk A hős elődök áldozatos küzdelmei  Jelen „Megfogyva bár, de törve nem ”  Jövő A A nemzet „nagyfelvi- szerű rágzása halál”  III. Erőteljes felszólítás a haza iránti hűségre Vörösmarty Mihály: Előszó 1. Hány szerkezeti egységből épül fel a költemény? Mi képezi ennek a tagolásnak az alapját? 2. Milyen évszakok képeivel fejezi ki a különböző hangulatokat? 3. Mekkora időt foglal magába a vers időkerete? 4. Milyen közelmúltbeli eseményekre utal a költő a természet évszakváltásainak jelképeivel? 5. Melyik korszak hangulatát fejezi ki a tavasz képe? Milyen az első szerkezeti rész hangulata? Mely

szavak használata idézi elő ezt? 6. Húzd alá az első versszak igéit! Mi a közös jellemzőjük ezeknek az igéknek? 7. A 2 versszak egy az előzőkhöz hasonló, mozgást kifejező igével kezdődik Milyen hangulati-érzelmi állapotot fejez ki itt a „reszketett ige? 8. Milyen más szavak érzékeltetik ebben a részben ugyanezt az állapotot? 9. Melyik mondat töri meg ezt a várakozásteljes feszültséget? Milyen mondatszerkesztési megoldás érzékelteti ezt? 10. Három különböző sorban jelenik meg ezután a „vész” szó Milyen fokozati eltérést tapasztalsz ezek között a mondatok között? 11. Milyen nyelvi eszközök érzékeltetik ennek a viharnak a hatalmas erejét? Milyen esemény húzódik meg a vihar jelképe mögött? 12. Hogyan él a hangzásbéli hatás eszközeivel a költő? Emelj ki példákat! 13. A vihar zaja után hirtelen csend áll be Melyik sorban válik szinte „hallhatóvá” ez a csend? Mi kelti ezt a hatást? 14. Milyen költői

képpel fejezi ki a világon eluralkodó végtelen fájdalmat? 15. Az utóbbi képben a föld egy óriási méretű emberként jelenik meg Folytatódik-e ez a befejező versszakban? 16. Hogyan viselkedik ez az asszonyszerű hatalmas föld az utolsó versszakban? 17. Melyik szavak fejezik ki azt, hogy az „agg föld” fiatalnak akar látszani? Milyen végkicsengést ad ez a költeménynek? 18. A vers egy kérdéssel zárul Milyen hatást vált ki az olvasóból ez a kérdés? 19. Milyennek látja tehát Vörösmarty a nemzet jövőjét 1850-ben? 20. Milyen formai jegyek alapján nevezhető a vers romantikus alkotásnak? A mű 4 szerkezeti egységből épül fel. Az első három egység nem mást, mint egy csonka esztendő, ugyanis megjelenik a tavasz vidám képe, mely a zaklatott és izgalommal vegyes várakozást szimbolizálja. Szerepet kap a nyár is, mint a vész kitörése és kozmikus méreteket öltése, továbbá a tél képe a maga kiüresedettségével. A negyedik

szerkezeti egység pedig egy új tavasz, a szebb jövő képe. Az időkeret metaforikus értelmű. A tavasz a reformkort szemlélteti, a küzdést a magyar nemzet függetlenedéséért, továbbá megfogalmazódik a vész előtti zaklatott lelkiállapot. A nyár elhozza a várva várt vész, a szabadságharcot, mely kozmikus méretű képekbe torkollik. Ezzel ellentétes kép tárul elénk a tél képeivel, ugyanis a világ kiüresedettséget mutat. A tavasz képeit pozitív hangulatát szemléltetik: „zöld ág virított”, „tiszta volt az ég”, „Öröm-s reménytől reszketett a lég, megszülni vágyván a szent szózatot”. Az első vsz. igéinek (írtam, volt, virított, élt, küzdött, működött, lángolt, remélt, törölvén, meghozni, fáradott, fordult, megjelent, reszketett, megszülni vágyván, üdvözölje) közös jellemzője, hogy a változtatni, újítani akarást juttatják érvényre. Jellegzetes reformkori törekvést láthatunk. A 2. vsz

„reszketett” igéje zaklatott, várakozással teljes lelkiállapotot fogalmaz meg Ezt az állapotot más igék is szemléltetik: megszülni vágyván, üdvözölje. A várakozást a következő szerkezeti egység nyitó mondata töri meg és oldja fel. „Hallottuk a szótA vész kitört.” Vörösmarty a mondatok szerkezetének leegyszerűsödésével éri el a hatást. A mondatok csupán alanyt és állítmányt tartalmaznak, csupán a legfontosabb információkat mondja ki. Ezután 3-szor említi a „vész” szót, melyek között fokozati eltérés figyelhető meg. „Mély csend lőn, mint szokott a vész előtt.” „A vész kirört.” „És folyton folyvást orditott a vész.” A költő ezzel egy időbeli eltérést tár elénk. Az első mondatban még nem tört ki a vész, csak készülődnek rá. A második mondat röviden, ámde lényegre törően mondja ki a tényt: kitört a vész, nincs visszaút. Majd az utolsó említett mondatban a vész folyamatos

jelenlétére lehetünk figyelmesek, zajlanak az események. Világméretű, kozmikus képekkel („emberfejekkel labdázott az égre”, vérfagylalü keze”) mutatja be a költő a vészt továbbá a vihar képeivel („elsötétült ég”, „vad fénnyel a villámok”). Ezek a szabadságharc borzalmai A költő ügyesen bánik a zenei hatásokkal: „orditott”, „sohajtanak fel”. A vihar zaja után hirtelen csend áll be. A következő mondattal válik szinte hallhatóvá ez a csend: „Most tél van és csend és hó és halál.” Az őszülő, öregedő ember költői képével fejezi ki a világban eluralkodó végtelen fájdalmat. A következő mondatban folytatódik ugyanez a kép (a föld egy öregedő asszony) és pozitív reményekkel kecsegtet. Eljön a várva-várt tavasz, amikor is kihullott hajára vendéghaj kerül: „Majd eljön a hajfodrász, a tavasz”. Ez az asszony az utolsó vszban újjászületik, felszabadul Az agg föld ifjúságot akar hazudni:

„virágok bársonyába öltözik”, „jó kedvetés ifjúságot hazud”. A vers a következő kérdéssel zárul: Hová tevé boldogtalan fiait?. Ezzel a szabadságharcban elesetteket akarja szimbolizálni. Kifejezi azt, hogyha a magyar nép ki is hal a forradalomban, a föld ennek ellenére új életre kel nélkülünk is. Összességében Vörösmarty reményekkel telinek látja a nemzet jövőjét 1850-ben. Van esély a túlélésre, csak tenni kell érte. A vers tagadhatatlanul romantikus alkotás, hiszen a nyár kozmikus és monumentális képe a romantika jellemzőit képezik, továbbá a nemzeti történelmi múlt is témáját képezi