Irodalom | Tanulmányok, esszék » Zrínyi Miklós élete, Szigeti veszedelem című művének elemzése

Zrínyi Miklós élete, Szigeti veszedelem c. műve 1. A barokk általános jellemzői: - a barokk elnevezés az olasz barocco (bonyolult, gondolatalakzat) szóból származik - a barokk fogalma a reneszánszot követő korszakot nevezi meg - építészet:rendkívül gazdag külső és belső díszítettség jellemzi az épületeket Hullámvonalak váltják fel az egyeneseket Jellegzetessége: illúziókeltés (látszatkeltés) - barokk irodalom jellemzői: 1. lenyűgözőbb méretek 2. a szemlélőt, hallgatót hatalmába kerítő erő 3. gazdag, olykor túlzó díszítés 4. rendkívüli mozgalmasság 5. színpadias (teátrális) hatás 6. a különböző művészeti ágak jellemzőinek összefonódása egy alkotáson belül - a barokk elterjedése együtt járt a katolicizmus újraerősödésével  Kezdetét vette az ellenreformáció  Kialakult a jezsuita rend: Vezetőjük: Loyolai Szent Ignác Tagjai: korszerű és magas szintű képzettséggel rendelkeztek

Feladatuk: a protestánsok áttérítése keresztény hitre - a barokk nyelv jellemzői: 1. bonyolult, többszörösen összetett mondatok, körmondatok 2. erőteljes ellentétek 3. szóhalmozások 4. merész gondolattársítások 5. igen képszerű, a fantáziát megmozgató hasonlatok és metaforák 6. heves érzelmeket kifejező felkiáltó és kérdő mondatok 2. Zrínyi Miklós életének legfontosabb jellemzői: - XVII. Századi magyar költő, 44 évet élt - a magyar barokk irodalmának legjelentősebb alakja - az eposz hazai meghonosítója  a magyar epikát a korszak irodalmi élvonalába Emelte - 1620-ban nagybirtokos, arisztokrata családból született Ozaly várában vagy Csáktornyán - apja korán meghalt, fiai nevelését a királyra és Pázmány Péterre bízta  Habsburg-hű és mélyen katolikus nevelésen részesült - magát sokkal inkább hadvezérnek és politikusnak tartotta, mint költőnek - élete fő céljának: a török teljes kiűzését tekintette

- Habsburg nyomásra részt vett a harmincéves háborúban és az I.Rákóczi György Elleni hadjáratban - feleségül vette: Draskovich Mária Eusébiát, majd halálát követően Újraházasodott - kinevezték tábornokká, majd horvát bánná közben hadtudományi tanulmányokat Folytatott - céljai eléréséhez nádorrá akarta választatni magát, de Bécs megakadályozta - a török Bécs elleni támadásakor a magyarországi hadak fővezéréve nevezték ki, De a veszély elhárultával leváltották - Csáktornya mellett egy vadászaton egy vadkan megsebesítette  meghalt 3. Szigeti veszedelem: a) Keletkezése: - 1645-46-ban kezdte írni egy téli pihenő során De! Csak 1648-ra fejezte be - művéhez az ihletet családja krónikáiból merítette és dédapjának, a szigetvári Hős Zrínyi Miklósnak állít benne emléket - költői mintái: 1. Vergilius – Aeneis  Költői nyelve, formája és cselekménye 2. Tasso – a megszabadított Jeruzsálem 

Világképe a barokk legfontosabb jellemzőit felmutatja - forrásai: 1. humanista történetírók munkái: Istvánffy Miklós és Zsámboki János 2. horvát és olasz krónikák 3. török hagyomány 4. magyar históriás és vitézi énekhagyomány: elsősorban Balassi Bálint  egy magasabb művészi igazság érdekében lazán kezeli a történelmi Hitelességet b) A mű jellemzői: - műfaja  eposz: nagy terjedelmű epikus műfaj csodás elemekkel, Kiemelkedő hőssel, gazdag díszítéssel - megtartja a klasszikus eposzok kötelező formai hagyományát, az ún. Eposzi kellékeket: 1. invokáció (segélykérés): - Homérosszal ellentétben nem a mű elején, hanem a 3. versszakban - segélykérésével Szűz Máriához fordul  Keresztény hit áll a középpontjában  Ellenreformációval függ össze 2. állandó jelzők használata: - nem gyakran, nem igazán sokatmondóak  Homérosz 3. propozíció (témamegjelölés): - ezzel kezdődik, de a

3. versszakban az invokáció közbeékelődik - témamegjelölés: háború: magyaroktörökök - központi problémája: törökök kiűzése 4. ismétlések gyakorisága: - a várból való sorozatos kitörési kísérletekben - Demirhám és Deli Vid párbajában 5. ab ovo gemini kezdés: - nem vág bele a történet közepébe, hanem a kezdetektől meséli 6. enumeráció (seregszemle): - törökök, magyarok seregszemléje, érzékletesen, katonához méltó Pontossággal  a mű szerzője kiválóan értett a harc művészetéhez, Maga is kiváló katona volt 7. csodás elemek használata: - kiindulópontja is egy csodás elemnek minősülő döntés, amikor Isten úgy Határoz, hogy megbünteti a magyarokat a bűneiért, egy török támadással - történet folyamata: Bűnök (Isten megharagszik)  következménye (idegen támadás) Mártírhalál (Zrínyi halála)  megbocsátás - verselése ütemhangsúlyos magyaros verselésű: hangsúlyos és

Hangsúlytalan szótagok szabályszerű váltakozása  6-6 illetve 7-5 arányú ütemosztásban - stílusa:  lényegre törő, tömör, nyoma sincs benne felesleges mondatoknak  Erőteljes nyelvhasználat C) A barokk eposz stílusjegyei a műben: 1. Vallásos alapmotívum  nemcsak a hazánkat kell megvédeni, hanem a Vallásunka is az idegen vallástól 2. Az invokáció nem a Múzsához, hanem a Szűz Máriához szól 3. Zrínyi Miklós, Szigetvár védője nem egyszerű várkapitány, hanem Isten Katonája, aki hitéért küzd 4. A használt csodás elemek a keresztény mitológiából valók  isteni és ördögi Erők jelenléte a műben 5. Monumentalitás  az eposz összességében 6274 sort számlál 6. Mozgalmasság, amely a csatajelenetekben érhető nyomon 7. Pátosz, a hősiesség méltatása 8. Meggyőzési szándék  Zrínyi Miklós célja, hogy meggyőzze a magyarságot, hogy a török is legyőzhető 9. Mártírhalál motívuma  példát mutat

élete feláldozása során is a bűnbocsánatért, úgy mint Jézus 10. Szellemesség a 15 énekből álló eposz versszakainak száma megegyezik Szigetvár ostromának évével: 1566 11. Hierarchikus felépítés Isten áll a hierarchia csúcsán 12. Lélek megdicsőülése a Szigetvári hősök halála egyben az isteni kegyelem Megnyilvánulása