Gazdasági Ismeretek | Kontrolling » PSZF Az ellenőrzés rendszere jegyzet, 2005

1 Ellenőrzési rendszerek 1.1 Az ellenőrzési rendszer kialakulása, felépítése Az ellenőrzési rendszer az irányítási rendszer részeként működik, a vezetés egyik funkciója. Ennek megfelelően az ellenőrzési rendszer működésének az eredményessége vagy a hiányosságai visszahatnak az irányítási tevékenység színvonalára, hatékonyságára. Az ellenőrzési rendszer – tágabb értelemben véve – felöleli az állami ellenőrzések mellett a magántulajdonon alapuló tulajdonosi ellenőrzéseket és ebből fakadóan a különféle gazdálkodó szervezetek – vállalkozások, intézmények, önkormányzatok, egyesületek, alapok, alapítványok stb. – belső ellenőrzését Az ellenönzési rendszeren belül meghatározó szerepe van az állami ellenőrzésnek. A hazánkban végbemenő magónosítás nyomán egyre nagyobb teret nyer a tulajdonosi ellenőrzés és a független könyvvizsgálói tevékenység. A pénzintézeti ellenőrzések szerepének

kiterjedése pedig elsősorban a hitelkapcsolatok bővülésének a következménye. A belső ellenőrzés a hatékonyság és a tulajdon védelme érdekében folytatott, a vezetést szolgáló ellenőrzés, amelynek fejlődési üteme az adott szervezet belső irányítása színvonalának a függvénye. Az ellenőrzési rendszer a következőket foglalja magába:  az államhatalmi szervek ellenőrzését,  az államigazgatási szervek ellenőrzését,  a tulajdonosi ellenőrzést  a pénzintézeti ellenőrzést,  a független könyvvizsgálói ellenőrzést és  a belső ellenőrzést. 1.2 Az ellenőrzési rendszer fejlődése Az ellenőrzési rendszer fejlődésére többféle tényező hat. Ezek közül a legfontosabbak a következők: – a nemzetgazdaság fejlettsége, – a földrajzi elhelyezkedése, – az infrastuktúra fejlettsége, kiépültsége, – a történelmi hagyományok és – az irányítási rendszerek, módszerek fejlettsége, korszerűsége.

A gazdaság fejlettségének meghatározó a szerepe. Az ellenőrzési rendszer a gazdaság állapotával kölcsönös összefüggésben van. A piacgazdaságnak ugyanis megvan a maga sajátos intézményrendszere, irányítási rendszere és ehhez kapcsolódó ellenőrzési rendszere. A földrajzi tényező egy ország keretein belül állandóan létezik, azonban éppen az egyes országok területi kiterjedése, földrajzi elhelyezkedése, esetleges tagoltsága jelentős ellenőrzési rendszerbeli eltérések okozója lehet. Az infrastruktúra (a hírközlés, a számítógépes hálózat stb.) kiépülése, fejlettsége a területi különbségeket oldhatják, mivel az országok egyes területének fajlettsége és a kialakult gyakorlat eltérő lehet. A történelmi hagyományok az egyes országokban az évszázadok folyamán kialakult korábbi ellenőrzési rendszerek ebes elemei tovább élnek, esetleg újra megjelennek, de már alkalmazkodva a megváltozott, új feltételekhez. A

magyar nemzetgazdaságnak a piacgazdaságra történő átállítása miatt napjainkban az ellenőrzési rendszer átalakulásának vagyunk szemtanúi és részesei. Az ellenőrzési rendszer változik Az ellenőrzés módszerei – a gazdaság fejfödésével – bővülnek; kiegészülnek, módosulnak. A magyarországi ellenőrzési rendszernek az utóbbi közel egy évtizedben végbement fejlődésére több tényező hatása volt erőteljes. A piacgazdaság kialakulását működését megvalósító feltételek kialakítása, megteremtése együtt járt egyrészt – az államhatalmi szervek ellenőrzésében bekövetkező változásokkal, – a magántulajdon a gazdasági társaságok részarányának túlsúlyba kerülésével, – a tulajdonosi ellenőrzés új formáinak kiépülésével, jelentőségének megerősödésével. Az ellenőrzési rendszer alatt nemcsak a kifejezetten ellenőrzési feladatok ellátását szolgáló szervezetek összességét kell érteni, hanem

azoknak az alapvetően más céllal létrehozott és működő testületeket, szervezeteket. intézményeket is. amelyek a rendszer egésze szempontjából fontos ellenőrzési feladatokat látnak el általában a tevékenységük folyamatába építve, annak részeként. Az ellenőrzés összetett, sokoldalú és sokféle tevékenységet jelent. Mint a vezetés, az irányítás szerves része, annak minden szintjén megtalálható és minden szintnek megvannak az ahhoz igazodó vonásai, követelményei, céljai, feladatai, szervezete, módszerei, végrehajtási szabályai. A tulajdonformák érdekei és azok változásai formálják az adott társadalom ellenőrzési rendszerét, amely felöleli az állami ellenőrzések mellett a magántulajdonon alapuló tulajdonosi ellenőrzéseket és ebből eredően a belső ellenőrzést is. 1.3 Az állami szervezetek ellenőrzése Az állami szervezetek ellenőrzésének alapvető célja az állami érdekek védelme. Ezek az érdekek

megbonthatók az államnak – a szabályszerűség megtartásához fűződő (hatósági) érdekekre és – a tulajdonosi érdekekre. Az állami szervezetek (külső) ellenőrzése magában foglalja – Az államhatalmi, népképviseleti szervek ellenőrzését  az országgyűlés  a köztársasági elnök  az alkotmánybíróság  az „ombudsman”  az ügyészségek  az Állami Számvevőszék  a Legfelsőbb Bíróság  helyi önkormányzatok – Az államigazgatási szervek ellenőrzését  a Kormány  a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal  az adóellenőrzés és szervezetei (APEH, VPOP, önkormányzat jegyzője, Illetékhivatal)  a költségvetési szervek  a devizagazdálkodás  az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet  az Állami Biztosításfelügyelet  a Szerencsejáték Felügyelet  a Gazdasági Versenyhivatal  a cégbíróság  Állami Pénztárfelügyelet  a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség  a

munkavédelem és munkaügy  a társadalombiztosítás (Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság) 1.4 A tulajdonosi ellenőrzés – Gazdasági társaságok tulajdonosi ellenőrzése  felügyelő bizottság  választott könyvvizsgáló – A szövetkezetek tulajdonosi ellenőrzése  a közgyűlés  az igazgatóság  a felügyelő bizottság – Állami tulajdonban lévő vállalkozások tulajdonosi ellenőrzése  az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt 1.5 A pénzintézeti ellenőrzés – A Magyar Államkincstár – A Magyar Nemzeti Bank – Az üzleti pénzintézetek – A Világbank 1.6 Igazságügyi szakértői ellenőrzés – Az igazságügyi szakértői intézetek – Az igazságügyi szakértők jegyzékébe felvett, kijelölt szakértők 2 Az államhatalmi, népképviseleti szervek ellenőrzései a) Az országgyűlés ellenőrző tevékenysége Az országgyűlés az államhatalmi ellenőrzés

legfőbb szerve. Az országgyűlés hatásköre elvileg korlátlan, ellenőrzései kiterjedhetnek minden természetes és jogi személyre. Ellenőrzései arra irányulnak, hogy az állami szervek a törvényeknek megfelelően végzik-e feladataikat. Ellenőrzési tevékenységét a folyamatos tájékozódás és az információrendszer mellett a kérdésfeltevések, a beszámoltatások és a helyszíni ellenőrzések módszereivel végzi. Ellenőrzési jogkörét az ülésein, az országgyűlési (állandó és ideiglenes) bizottságokban, továbbá az általa megválasztott szervek illetve személyek (az elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a legfőbb ügyész, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa) útján gyakorolja. Az országgyűlés tagjainak, a képviselőknek joguk van kérdéseket feltenni a köztársasági elnökhöz, a Számvevőszék elnökéhez, a Kormányhoz vagy annak tagjaihoz, akik ezekre kötelesek választ adni. Az

országgyűlés ellenőrzési körébe tartozik a Kormány és az állami szervek beszámolási kötelezettsége is. b) A köztársasági elnök ellenőrzési feladatai A köztársasági elnök, mint államfő az Alkotmányban foglaltaknak megfelelően őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Részt vehet az országgyűlésen és ott felszólalhat, javaslatot tehet az országgyűlésnek és dönt mindazon ügyekben, amelyeket a törvények hatáskörébe utalnak. Ellenőrzési hatásköre e jogi keretben érvényesül c) Az Alkotmánybíróság Az alkotmányvédelem különleges eszköze az Alkotmánybíróság, amely a hatalmi ágak kölcsönös egyensúlyát és ellenőrzését az alkotmányos alapjogok védelmével biztosítja. Az alkotmányosság Legfőbb őre • Az Alkotmánybíróság ellenőrzési hatásköre, feladatai Az Alkotmánybíróság ellenőrzési hatáskörébe tartozik – a törvényjavaslat, a már elfogadott, de még ki, nem hirdetett

törvény, az Országgyűlés ügyrendje és a nemzetközi szerződés egyes rendelkezései alkotmányellenességének előzetes vizsgálata, – a jogszabály, valamint az állami irányítás, egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata, – a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata, – az Alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panasz kivizsgálása és elbírálása, – az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése, – az alkotmányellenesség megszüntetése. • Az Alkotmánybíróság szervezete Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testület. Tagjait az Országgyűlés választja kilenc évre Az Alkotmánybíróság tagjai közül három évre megválasztja az elnökét és helyettes elnökét, akik e tisztségre újraválaszthatók. Az Alkotmánybíróság tagjává minden olyan jogi végzettségű , büntetlen

előéletű magyar állampolgár megválasztható, aki 45. életévét betöltötte A tagok egyszer újraválaszthatók Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjait kiemelkedő tudású elméleti jogászok, egyetemi tanárok, illetőleg az állam- és jogtudomány doktorai, vagy legalább húsz évi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül választja meg. Az Alkotmánybíróság tagjaira az országgyűlési képviselőkből álló jelölő bizottság tesz javaslatot. Az Alkotmánybíróság tagjait az Országgyűlés alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottságának – amely szerv a jelölteket meghallgatja – véleményét figyelembe véve választja meg kétharmados szavazattal. Az Alkotmánybíróságnak nem lehet tagja az, aki a választást megelőző négy évben a kormány tagja vagy valamely párt alkalmazottja volt, valamint az sem, aki vezető államigazgatási tisztséget töltött be. Alkotmánybíróság tagja nem lehet

országgyűlési képviselő, helyhatóság tagja, más állami szervnél nem tölthet be tisztséget, érdekképviseleti szervnél vezető tisztséget és nem lehet párt tagja. Az Alkotmánybíróság tagja-tudományos, oktató, irodalmi és művészeti tevékenység kivételével más kereső foglalkozást nem folytathat. Az Alkotmánybíróság tagjai függetlenek, döntéseiket kizárólag az Alkotmány és a törvények alapján hozzák meg. Az Alkotmánybíróság az arra jogosult indítványa alapján jár e1. Az Alkotmánybíróság által kért adatokat mindenki köteles rendelkezésre bocsátani. Az Alkotmánybíróság teljesülésben vagy háromtagú tanácsban jár e1. Az Alkotmánybíróság a rendelkezésre álló iratok alapján – szükség esetén személyes meghallgatással, valamint szakértő bevonásával – folytatja le a bizonyítási eljárást. Az Alkotmánybíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. Az Alkotmánybíróság határozata

mindenkire nézve. kötelező • Az alkotmányellenesség előzetes vizsgálata Az Alkotmánybíróság indítványra alkotmányellenesség szempontjából megvizsgálja a törvényjavaslat aggályosnak tartott rendelkezését. Ha az Alkotmánybíróság alkotmányellenességet állapít meg, az alkotmányellenességet az Országgyűlésnek vagy a törvényjavaslatot benyújtó szervnek vagy személynek meg kell szüntetnie. A köztársasági elnök indítványára az Alkotmánybíróság az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény aggályosnak tartott rendelkezését megvizsgálja. Ha az Alkotmánybíróság a törvény alkotmányellenességét állapítja meg, a köztársasági elnök a törvényt mindaddig nem hirdetheti ki, amíg az Országgyűlés az alkotmányellenességet meg nem szünteti. • Az alkotmányellenesség utólagos vizsgálata A bíró – a bírósági eljárás felfüggesztése mellett – az Alkotmánybíróság eljárását

kezdeményezi, ha az előtte folyamatban levő ügy elbírálása során olyan jogszabályt vagy állami irányítás egyéb jogi eszközét kell alkalmazni, amelynek alkotmányellenességét észleli. Ha a Minisztertanács rendeleténél alacsonyabb szintü törvénysértő jogszabállyal, illetőleg az állami irányítás egyéb jogi eszközével szemben az ügyész – általános törvényességi felügyeleti jogkörében – óvást nyújtott be, amellyel a kibocsátó szerv nem ért egyet, e szerv az óvást az Alkotmánybíróság elé terjeszti elbírálás végett. Ha az Alkotmánybíróság a jogszabály, illetőleg az állami irányítás egyéb jogi eszközének alkotmányellenességét állapítja meg, a jogszabályt vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközét teljesen vagy részben megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság a megsemmisítésről szóló határozatát közzé teszi a Magyar Közlönyben, illetőleg abban a hivatalos lapban, amelyben az állami

irányítás egyéb jogi eszközét közzé tették. d) Az állampolgári jogok, a nemzeti etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa (ombudsman) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa hatáskörébe az alkotmányos jogokkal, illetőleg a nemzeti és kisebbségi jogokkal kapcsolatban tudomásukra jutott visszásságok kivizsgálása (kivizsgáltatása) tartozik. Feladatuk továbbá, hogy a visszásságok megszüntetése érdekében intézkedéseket kezdeményezzenek. Tevékenységükről évente beszámolnak az országgyűlésnek. e) Az ügyészségek ellenőrzési feladatai A legfőbb ügyész és az ügyészi szervek – más szervekkel együttműködve – ellátják a törvényesség védelmét, gondoskodnak az állampolgárok jogainak védelméről, az alkotmányos rendet veszélyeztető cselekmények üldözéséről. Ellátják a büntetés végrehajtás törvényessége feletti

felügyeletet, részt vesznek a bírósági eljárásokban, ellenőrzik a nyomozás törvényességét. Az alkotmányos rend védelme érdekében az ügyész. óvást emelhet, figyelmeztetést alkalmazhat, illetve törvénytelenség esetén – a törvény előírásainak megfelelően – fellép a törvényesség védelmében. A legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős és beszámolási kötelezettséggel tartozik. A Legfőbb ügyész nevezi ki az ügyészeket, vezeti és irányítja az ügyészi szervezetet. Az ügyész beszámoltatáson és felvilágosítások kérésén túl helyszint ellenőrzéssel is meggyőződhet a törvényesség betartásáról. f) Az Állami Számvevőszék A törvényhozó hatalom megbízásából végzett ellenőrzés nélkülözhetetlen a jogállamban. hogy a végrehajtó hatalom gazdálkodása alapvetően a törvények, a gazdaságosság, a célszerűség és a takarékosság elvei szerint valósuljon meg. Továbbá, hogy intézményesen

biztosított legyen a törvényektől és az említett elvektől való esetleges eltérés jelzése, a felelősség megállapíthatósága. E célt szolgálja az ÁSz ellenőrző tevékenységével • Jogállása, hatásköre és feladatai Az ÁSz az Országgyűlés (pénzügyi-gazdasági) ellenőrnő szerve, amely csak az Országgyűlésnek és a törvényeknek van alárendelve. Az ÁSz az állami ellenőrzés legfőbb szerve, feladatkörében általános hatáskörrel rendelkezik Ellenőrzést végezhet az állami pénzek hasznosítását nyomon követve mindenütt, ahol állami pénzt használnak fel vagy kezelnek. Ellenőrzéseit célszerűségi, eredményességi és törvényességi szempontok szeríni végzi Az ÁSz alapvető feladata a Kormány államháztartással, valamint az állami vagyonkezeléssel összefüggő tevékenységeinek ellenőrzése és értékelése. • Az Állami Számvevőszék ellenőrzi: – az államháztartás gazdálkodását, – az állami

költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást, – az állami költségvetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek és az elkülönített állami pénzalapok működését, – az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal és az önkormányzatok adóztatási tevékenységét, valamint a Pénzintézeti Központ, a Vám- és Pénzügyőrség és az Illetékhivatalok tevékenységét, – az állami költségvetésből gazdálkodó intézményeket, valamint az állami költségvetésből juttatott támogatás felhasználását az önkormányzatoknál, az alapítványoknál, a társadalmi és egyéb szervezeteknél, – külön törvény rendelkezéseinek megfelelően a helyi önkormányzatokat, különös tekintettel a normatív költségvetési hozzájárulás, a cél-, a címzett és egyéb, az államháztartás más rendszerétől kapott támogatás igénybevételére és elszámolására, – az állami vagyon kezelését, az állami tulajdonban (résztulajdonban)

levő vállalkozások vagyonértékmegőrző és vagyongyarapító tevékenységét, ezzel összefüggésben az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság tevékenységét, – a Magyar Nemzeti Banknak az államháztartással való hitelkapcsolatait, valamint a bankjegy- és érmekibocsátására vonatkozó adatait, – a TB Alapok kezelését és felhasználását, – külön törvény rendelkezéseinek megfelelően a pártok gazdálkodását, (csak törvényességi szempontból), – véleményezi az Országgyűlés elé terjesztett kormányprogramok és az állami költségvállalással járó beruházási előirányzatok indokoltságát, célszerűségét és teljesítését. Az ÁSz ellenőrzése során figyelemmel kíséri az állami számviteli rend betartását, véleményezi, ellenjegyzi a továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatokat, illetőleg ilyen javaslatot tesz. Az Állami Számvevőszék szervezete Az ÁSz elnökből, elnökhelyettesekből,

vezetőkből, számvevőkből, ügyviteli és kisegítő személyzetből áll. Az Országgyűlési képviselők köréből létrehozott jelelő bizottság tesz javaslatot azokra a személyekre, akik az ÁSz elnökévé, illetve elnökhelyetteseivé választhatók. Nem jelölhető az ÁSz elnökévé, illetve elnökhelyettesévé olyan személy, aki a megelőző négy évben tagja volt a Kormánynak, vagy ha bármely párt országos (központi) szervezetében választott vezető tisztséget töltött be. Az ÁSz elnökét és elnökhelyetteseit az Országgyűlés 12 évre választja (megbízatásuk lejártával újraválaszthatók), akiket az Országgyűlés hozzájárulása néIkü1 letartóztatni, vagy ellenük büntetőeljárást indítani a tettenérés esetét kivéve – nem lehet. Az ÁSz elnöke, elnökhelyettese, vezetői és számvevői nem lehetnek sem egymással, sem a Kormány tagjaival közeli hozzátartozók. Az ÁSz elnöki, elnökhelyettesi, vezetői és számvevői

tisztségei összeegyeztethetetlenek minden olyan szervnél betöltött tisztséggel vagy megbízatással, amely szerv állami költségvetési támogatásban részesül, továbbá az Állami Számvevőszéknél történő alkalmazásuk idején nem lehetnek tagjai az Országgyűlésnek és nem tölthetnek be érdekképviseleti szervnél vezetői tisztséget. Az ÁSz elnöke, elnökhelyettesei, vezetői és számvevői a szerzői jogi védelem alá eső tevékenységen kívül más megbízást vagy kereső foglalkozást nem folytathatnak, díjazást nem fogadhatnak e1. Ha az ÁSz elnökének, elnökhelyettesének megválasztott, illetve vezetőjének, számvevőjének kinevezett személlyel kapcsolatban összeférhetetlenségi ok áll fenn, azt a megválasztását, kinevezését követő 10 napon belül az érintettnek meg kell szüntetnie. Ennek megtörténtéig az tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja • Az Állami Számvevőszék elnöke többek között: –

ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket, továbbá véleményezi az Országgyűlés elé terjesztett kormán/programok és az állami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatok indokoltságát, célszerűségét és teljesítését, – javaslatot tesz az Országgyűlésnek az ÁSz szervezeti felépítésére és létszámára, – jóváhagyja az ÁSz szervezeti-működési szabályzatát, – irányítja az ÁSz tevékenységét és gondoskodik arról, hogy az a törvény előírásainak megfeleljen, – gondoskodik az ÁSz éves ellenőrzési tervének és eseti ellenőrzéseinek végrehajtásáról, – gondoskodik az ÁSz által végzett ellenőrzések és elemzések eredményeit tartalmazó jelentések Országgyűlés elé terjesztéséről, illetőleg a Kormány kérésére végzett ellenőrzés eredményeit tartalmazó jelentésnek a Kormány elnökének való megküldéséről, – tanácskozási joggal részt vesz az

Országgyűlés és bizottságainak ülésein. • Az ellenőrzés szabályai Az Állami Számvevőszék az ellenőrzéseit célszerűségi, eredményességi és törvényességi szempontok szerint az alábbiak szerint végzi: – Évente ellenőrzi az állami költségvetési javaslatot, a zárszámadást, a Magyar Nemzeti Banknak az államháztartással való hitelkapcsolatait, valamint a pártok gazdálkodását. – Rendszeresen ellenőrzi az állami költségvetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek és az elkülönített állami pénzalapok gazdálkodását. – Esetenként ellenőrzést végez az Országgyűlés utasítására. Az Országgyűlés utasítására ellenőrzi a Magyar Nemzeti Bank bankjegy- és érmekibocsátó tevékenységét. Az ÁSz feladatkörébe tartozó egyéb ellenőrzések gyakoriságát a Számvevőszék elnöke határozza meg. Az ÁSz ellenőrzést végezhet a Kormány kérésére is. Erről a Számvevőszék elnöke dönt Az ÁSz elnöke az év

során végzett ellenőrzésekrő1 jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést. A jelentést nyilvánosságra kell hozni. A nyilvánosságra hozott jelentés nem tartalmazhat államtitkot vagy szolgálati titkot A zárszámadás ellenőrzéséről készült jelentést a zárszámadással együtt terjeszti az Országgyűlés elé. Az ÁSz elnöke, felelősséggel tartozik az Országgyűlésnek az általa benyújtott jelentések adatainak és ténymegállapításainak valódiságáért és helytállóságáért. Az ÁSz megbízásából ellenőrzést végző személy felelős: – az ellenőrzési feladatnak a vizsgálati programban foglaltak szerinti végrehajtásáért, – azért, hogy a vizsgálati program által meghatározott körben minden lényeges tény megállapításra (feltárásra) és írásban rögzítésre kerüljön, – a megállapítások helytállóságáért és azok adatszerű megalapozásáért. Helyszíni ellenőrzés esetén az ellenőrzést végző személy

köteles tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött szerv vezetőjét tájékoztatni. Az ellenőrzést végző személy iratokat és más dokumentációt kérhet, azokba akkor is betekinthet, ha államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmaznak, azokról másolatot, kivonatot készíthet. Iratokat azonban – másolat készítése mellett – • csak akkor foglalhat le, ha súlyos szabálytalanság történt és az irat meghamisításától, i1letőleg megsemmisítésétől lehet tartani. Az ellenőrzést végző személy a vizsgált szerv bármely helyiségébe beléphet, annak bármely dolgozójától szóban vagy írásban felvilágosítást kérhet. Ha a felmutatott okmányok hitelességének vagy teljességének megállapítása, illetőleg egyes vizsgálati megállapítások kiegészítése válik szükségessé, és ehhez más szervnél is ellenőrzést kell végezni, az ÁSz ellenőre jogosult az összefüggő tényeket ott vizsgálni. Az Állami

Számvevőszéknek olyan jogosítványai is vannak, amelyekkel más ellenőrző szervek nem rendelkeznek. Ennek megfelelően a vizsgálat tartama alatt kármegelőzés céljából – a munkabérek kivételével – anyagi és pénzeszközöket zárolhat, ha: – rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználást állapít meg illetve – a vizsgált szerv a pénzeszközök kezelésére vonatkozó szabályok súlyos megsértésével kárt okoz. Az ÁSz a költségvetésből finanszírozott beruházás tekintetében – ugyancsak kármegelőzés érdekében – a pénzeszközök felhasználását további intézkedésig – a munkabérek kifizetéséhez szükséges összegek kivételével – felfüggesztheti. A zárolás végrehajtásáról az ÁSz elnökének megkeresése alapján a pénzügyminiszter vagy a vizsgált szerv vezetője gondoskodik. Az ÁSz megbízásából ellenőrzést végző személynek kötelessége, hogy a vizsgálat folyamán az általa felelősként megjelölt

személlyel a megállapításait írásban ismertesse és tőle írásbeli magyarázatot kérjen. A felelősként megjelölt személy az írásbeli magyarázatot köteles megadni. Annak elfogadásáról vagy elutasításáról az ellenőrzést végzőnek írásban kell nyilatkoznia. • A vizsgált szerv köteles: – az ÁSz megkeresésének soron kívül eleget tenni, – az ÁSz megbízásából ellenőrzést végző személy részére szóban vagy írásban tájékoztatást, magyarázatot megadni és a dokumentációs anyagokba a betekintést lehetővé tenni, – az ellenőrzést végző személy kérésére az általa szolgáltatott adatok és rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről nyilatkozatot tenni, – az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni. Az ÁSz ellenőrzési megállapításait megküldi az ellenőrzött szerv vezetőjének, aki arra 8 napon belül írásban észrevételeket tehet, illetve

intézkedéseket rendelhet e1. Az intézkedésekről 30 napon belü1 tájékoztatni kell az Állami Számvevőszéket. Ha az intézkedések nem kielégítőek, arról az ÁSz elnöke tájékoztatja az Országgyűlést vagy az esetet a zárszámadáshoz kapcsolódó éves jelentésben ismerteti. g) A Legfelsőbb Bíróság A bírák függetlenek, kizárólag a törvényeknek vannak alárendelve. Nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. Magyarországon az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, a Fővárosi Bíróság, a megyei bíróságok és a kerületi bíróságok látják e1. A bíróságok ellenőrzik a közigazgatási határozatok törvényességét is A Legfelsőbb Bíróság elvi irányítást gyakorol az összes bírói működés és intézkedés felett. A Legfelsőbb Bíróság elnökét a köztársasági elnök javaslatára az országgyűlés választja kétharmados szavazattal. A Legfelsőbb Bíróság

irányelvei és elvi döntései a bíróságok számára kötelezők. h) A helyi önkormányzatok ellenőrző tevékenysége A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk 4 évre választott képviselőtestület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják. A helyi képviselő-testület önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényesség szempontjából vizsgálható felül. Az önkormányzatok a közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, közlekedés stb.) nyújtásához saját tulajdonnal rendelkeznek, költségvetési bevételeikkel, kiadásaikkal önállóan gazdálkodnak. Feladatai ellátásainak feltételeit saját bevételekből, átvett bevételekből, átengedett központi adókból, központi költségvetési normatív hozzájárulásokból, valamint támogatásokból biztosítják. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület

bizottságai, a képviselő-testület hivatala látja e1. A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős. Az ellenőrzésben a képviselő-testület bizottságainak van fontos szerepe. A bizottság feladatkörében ellenőrzi a képviselő-testület döntéseinek végrehajtását A kétezer főnél több lakosú településen a képviselő-testület pénzügyi ellenőrző bizottságot választ. E bizottságnak kiemelkedő szerepe van a gazdálkodásra irányuló valamennyi ellenőrzés megszervezésében, irányításában, végrehajtásában, valamint a vizsgálati megállapítások hasznosításának előkészítésében. 3 Az államigazgatási szervek ellenőrző tevékenysége Államigazgatási ellenőrzést végeznek a Kormány, a minisztériumok és országos hatáskörű szervek, a helyi hatáskörű szervek és ezek felhatalmazásával ellenőrzésre hivatott

intézmények. Az államigazgatás céljait szolgáló ellenőrzések döntő része hatósági jellegű, így a törvényesség, a szabályszerűség követelményeinek megtartására irányúi, de vannak közöttük hatékonyságra is kiterjedő ellenőrzések. a) A Kormány Az államigazgatási ellenőrzés legfőbb szerve a Kormány, amely a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. A Kormány védi az alkotmányos rendet, biztosítja a törvények végrehajtását, védi és biztosítja az állampolgárok jogait. Irányítja és ellenőrzi a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját A belügyminisztérium közreműködésével, a köztársasági megbízottak útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését. A Kormány tevékenysége szempontjából a beszámoltatásos alapú ellenőrzésnek van fontos szerepe. Ezen túlmenően még az információrendszerre épülő ellenőrzés tölt be fontos feladatot. Ezt

szolgálja a Központi Statisztikai Hivatal, amely rendszeresen ad tájékoztatót a Kormánynak és más szerveknek egyaránt. Fontos információkat jelentenek még a pénzintézeti tapasztalatok, a pénzügyi és más hatósági ellenőrzések tapasztalatai is. A Kormánynak a központi költségvetés, valamint az elkülönített állami pénzalapok ellenőrzésére önálló ellenőrző szerve is van, a Központi Számvevőségi Hivatal. b) A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal A Kormány – az államháztartásról szóló 1992. évi törvény alapján – a 61/1999 (IV21) számú kormányrendelettel, a korábbi Kormányzati Ellenőrzési Iroda helyett, létrehozta a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt. • A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal felügyelete és irányítása A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) a Kormány irányítása alatt működő országos hatáskörű közigazgatási szerv, amelynek felügyeletét a Kormány nevében a Miniszterelnöki Hivatalt

vezető miniszter látja e1. Ez a budapesti székhelyű kormányzati ellenőrzési szervezet – fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott – költségvetési szerv, amelynek élén elnök és elnökhelyettesek állnak, akiket a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter javaslatára a Miniszterelnök nevez ki és ment fel • A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tevékenysége A Hivatalnak ellenőrzési munkája mellett és – hazai és nemzetközi szintű – együttműködési feladatokkal rendelkezik. • A KEHI által végzett ellenőrzések A Hivatal ellenőrzési feladatait, hatékonysági vizsgálatait az előre kidolgozott – és az elnök által jóváhagyott – ellenőrzési és vizsgálati szabályzatának megfelelően kell végrehajtania. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által végzett ellenőrzés kiterjed: – a Kormány döntései hatályosulásának vizsgálatára, – a központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok tekintetében a

Kincstári Egységes Számla pénzforgalmára, – a központi költségvetésből teljesített kormányzati kiadásokra, a beszedett bevételekre, az engedélyezett támogatásokra és kedvezményekre (a támogatást folyósító vagy a kedvezményt engedélyező és a kedvezményezett szervezetnél egyaránt), – az adóellenőrzés körébe tartozó vállalkozások részére jogszabályok alapján nyújtott támogatások folyósítására, – a fejezetek felügyeletét ellátó szervek, a fejezetek felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, valamint az elkülönített állami pénzalapok gazdálkodási tevékenységére, – a gazdálkodó szerveknek, a közalapítványoknak, az alapítványoknak a megyei és regionális területi fejlesztési tanácsoknak és – pártok kivételével – társadalmi szervezeteknek a központi költségvetésből, elkülönített állami pénzalapokból juttatott pénzeszközök felhasználására, – a nemzetközi szerződések

alapján kapott támogatások és segélyek felhasználására, – az állami kezesség beváltásának jogosságára, – ennek keretében a központi költségvetés mellett a tartozás eredeti kötelezettjénél és jogosultjánál a kezességi szerződés feltételeinek betartására; – a Kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe tartozó központi költségvetési szervek és az állami felügyeletek, így  az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet,  az Állami Pénztárfelügyelet,  az Állami Biztosításfelügyelet,  a Közraktári Felügyelet, valamint  a Szerencsejáték Felügyelet ellenőrzési szervezeteinek ellenőrzési rendszerére, – a hazai és nemzetközi forrásokból finanszírozott programokat figyelemmel kísérő monitoring rendszer fejlesztésére és módszereinek kidolgozására. Ellenőrzési hatásköre nem terjed ki az Országgyűlés, a Köztársasági Elnökség, Alkotmánybíróság, az Országgyűlési Biztosok

Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Bíróságok, a Magyar Köztársaság Ügyészsége, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Történeti Hivatal fejezetekre. • A Hivatal koordinációs munkája A KEHI a magyar ellenőrzési rendszeren belül az ellenőrzések racionalizálása céljából lényeges egyeztetési feladatokat tát el a költségvetési szervek felügyeleti jellegű ellenőrzéseinél. A párhuzamos ellenőrzési tevékenységek elkerülése érdekében koordinálja a Kormány irányítása és felügyelete alá tartozó központi költségvetési szervek felügyeleti ellenőrzési szervezeteinek éves, féléves ellenőrzési munkaterveit. Ezen felül koordinálja a módszertani fejlesztéseket, az ellenőrképzést és továbbképzést. • A KEHI együttműködési kötelezettsége, hazai és nemzetkőzi kapcsolatai A Hivatal mind ellenőrzési tevékenysége, mind pedig koordinációs munkája során együttműködési

kötelezettségekkel rendelkezik – kiterjedt ellenőrzési feladatai kapcsán – együttműködési kőtetetettsége körében ellenőrzéseihez igénybe veheti a társszervek (pl. MÁK, APEH, VPOP, minisztériumok) adatbázisait A hivatal folyamatos kapcsolatot tart fenn az Európai Unió Bizottságának ellenőrzési ügyekben illetékes főigazgatóságával, valamint az OECD és az EU tagállamainak ellenőrző szervezeteivel a nemzetközi támogatások, segélyek ellenőrzését érintő szakmai, módszertani kérdésekben, részt vesz az ellenőrzési területet érintő fejlesztési munkában, nyomon követi az Európai Unió ellenőrzési követelményeit és az alkalmazott ellenőrzési technikákat. • A Hivatal ellenőrzéseinek megszervezése, módszerei A Hivatal által végzett ellenőrzések során a költségvetési ellenőrzés általános szabályaira, az ellenőrzést végzők és a vizsgált szervek jogaira, kötelezettségeire a központi,

társadalombiztosítási és köztestületi költségvetési szervek kormányzati, felügyeleti és belső költségvetési ellenőrzésről szóló 15/1999. (II5) Korm rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a KEHI-re vonatkozó speciális előírások figyelembe vétele mellett. A KEHI vizsgálatai a szabályszerűség és/vagy a hatékonyság vizsgálatára irányulnak. A Hivatal a Kormány által jóváhagyott félévre szóló ellenőrzési munkaterv alapján, valamint a Kormány, illetve a miniszterelnök utasítására végzi a kormányzati ellenőrzést. Az ellenőrzési munkatervet a Hivatal elnöke a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter útján terjeszti jóváhagyásra a Kormány elé. A KEHI, a racionális, koordinált ellenőrzések érdekében az Állami Számvevőszék ellenőrzési tervére figyelemmel készíti el saját munkatervét, amelyet a Kormány elé történő benyújtás előtt, az azonos témakörű, ill. egyidejű vizsgálatok elkerülése

érdekében, egyezteti a minisztériumok, valamint az országos hatáskörű államigazgatási szervek felügyeleti ellenőrzési szervezeteivel. A Hivatal ellenőrzései – azok típusa, terjedelme szerint  célvizsgálatok,  témavizsgálatok és  átfogó ellenőrzések, – idejük alapján  előzetes,  egyidejű vagy  utólagos lehetnek. • Az ellenőrzés előkészítése és a felkészülés Valamennyi ellenőrzést ellenőrzési program alapján kell végrehajtani, amelyet az ellenőrzést végző személynek belső használatra készült utasításként kell kezelnie. Az ellenőrzési programot a Hivatal elnökének követelményei, az ellenőrzendő szerv működéséről, gazdálkodásáról rendelkezésre álló információk, az ellenőrzés célja, valamint a korábbi ellenőrzések tapasztalatai alapján. az elnök által kijelölt vizsgálatvezető állítja össze A vizsgálati programot a Hivatal elnöke vagy felhatalmazásával az ellenőrzést

végző szervezeti egység vezetője hagyja jóvá. • A vizsgálati programban foglaltak végrehajtása Az ellenőrzést a KEHI a helyszínen vagy adatbekérés útján, a teljesítéshez szükséges dokumentációk értékelésével végzi. A rendvédelmi szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok ellenőrzését tevékenységük sajátosságainak megfelelően kell végrehajtani, illetve az ellenőrzés nem terjedhet ki e szervek titkos információgyűjtéssel kapcsolatos dokumentumaira és tevékenységére. Az ellenőrzés irányulhat a szabályszerűség és/vagy a hatékonyság vizsgálatára. Szabályszerűségi ellenőrzést kell tartani, ha a jogszabályok, szabályzatok és rendelkezések magtartásának vizsgálata szükséges. Hatékonysági vizsgálatot kell lefolytatni annak megítélésére, hogy a vizsgált rendszer működése alkalmas-e a lehető legkisebb ráfordítással a lehető legnagyobb eredményt elérni, rámutatva azokra az intézkedésekre, amelyekkel a

követelmények elérhetők. • Az ellenőrzés megállapításainak írásba foglalása A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzéseiről – megállapításokat és javaslatokat is tartalmazó – vizsgálati jelentést készít. A jelentések adatainak pontosságáért és a megállapítások megalapozottságáért a Hivatal elnöke felel A jelentést a Hivatal elnöke a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter útján a Kormány elé, a Kormány vagy a miniszterelnök által elrendelt soron kívüli jelentést az ellenőrzést elrendelő elé kell terjeszteni. • Az ellenőrzési megállapítások hasznosítása A KEHI a költségvetési ellenőrzés keretében alkalmazott realizálási formákat alkalmazza a következő speciális szabályok érvényesítése mellett: ha a jelentés megállapításai szerint a feltárt hiányosságok megszüntetéséhez a Kormány döntése szükséges, a jelentéssel egyidejűleg előzetesen egyeztetett határozati javaslatot is be

kell nyújtani. A Hivatal az ellenőrzés tartama alatt kármegelőzés céljából soron kívüli döntést köteles kérni a Kormánytól, ha rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználást állapít meg, vagy az ellenőrzött szervezet a pénzeszközök kezelésére vonatkozó szabályok súlyos megsértésével kárt okozott. A Hivatal évente írásban beszámol tevékenységéről a Kormánynak. A Hivatal és az Európai Unió Ellenőrzési Főigazgatósága által egyeztetett munkaterv alapján végzett ellenőrzéssel kapcsolatos kormánydöntésről a Hivatni elnöke tájékoztatja az Európai Unió Ellenőrzési Főigazgatóságát. c) Az adóellenőrzés és szervezetei Az adóellenőrzés feladata, hogy gazdasági tevékenységet folytató jogi személynél, magánszemélynél és egyéb szervezetnél (megvizsgálja az adópolitikai célok gyakorlati érvényesülését, valamint az adó- és illetékfizetési kötelezettség teljesítését. • Ennek során

ellenőrizni kell: – a bejelentési, nyilatkozattételi kötelezettség teljesítését, – az adó kiszámításának, megállapításának, bevallásának a helyességét, az adóelőleg és az adó szabályszerű megfizetését, illetve visszaigénylését, az illetéklerovási kötelezettség teljesítését, – az adatszolgáltatási kötelezettség megtartását, – az adókötelezettséggel összefüggő könyvvezetési, számlázási, nyilvántartási, bizonylati rend betartását. • Az adóhatóságok és feladataik Az adóhatóságok: – az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és szervei (állami adóhatóság), – a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei (vámhatóság), – az önkormányzat jegyzője (önkormányzati adóhatóság), – az Illetékhivatal. Az adóhatóság az adót, a költségvetési támogatást – ha a törvény előírja – megállapítja, nyilvántartja, az adót beszedi, végrehajtja, a költségvetési

támogatást kiutalja. Az adóhatóság az adóbevétel jogellenes megrövidítésének, a költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevételének megelőzése és megakadályozása érdekében ellenőrzi az adókötelezettség teljesítését, feltárja az adókötelezettség megsértését. 1) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Az APEH, mint állami adóhatóság a pénzügyminiszter irányítása alatt áll. A Hivatal feladata – a helyi adók és az illetékek kivételével – a természetes és a jogi személyeket terhelő valamennyi adóval és költségvetési juttatással kapcsolatos adóigazgatási és ellenőrzési feladat ellátása. A Hivatal a beszámolók adatainak, az adó- és pénzforgalmi adatoknak számítógépes összegezésével és feldolgozásával információkat szolgáltat a kormányzati gazdaságpolitika kialakításában részt vevő állami szerveknek, a törvényhozásnak. Ellenőrzési feladatok A Hivatal, mint adóhatóság ellenőrzi

a hatáskörébe tartozó adózással kapcsolatos jogszabályok megtartását. Az ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy az adózó a kötelezettségét teljesítette, vagy felhívja a hiba, hiányosság megszüntetésére, szükség esetén megindítja az adóigazgatási eljárást. Az ellenőrzés során mint adóhatóság megvizsgálja az adózással kapcsolatos kötelezettség teljesítését, különösen – a bejelentésre, a bevallásra, a bizonylati rendre, a könyvvezetésre, a nyilvántartásra, az adatszolgáltatásra, a nyilatkozattételre vonatkozó előírások megtartását, – az adó, a költségvetési támogatás alapjának és összegének megállapítását és bevallását, – az adó és költségvetési támogatás határidőben és helyes összegben történt megfizetését, illetve igénylését, – az illetékkötelezettség teljesítését. Az ellenőrzés során a tényállást az adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani.

Bizonyítékok és bizonyítási eszközök különösen: az irat, a szakértői vélemény, a nyilatkozat, a tanúvallomás, a helyszíni szemle, a próbavásárlás, a próbagyártás, a helyszíni leltározás, más adózók adatai. Az adóhatóság a tényállás tisztázása során az adózó javára szolgáló tényeket is köteles feltárni. A Hivatal a hatósági árat alkalmazó, illetve költségvetési támogatásban részesülő vállalkozások közül la pénzügyminiszter által meghatározottaknál)a költségvetési támogatások mértékének indokoltságát megvizsgálja. A Hivatal szervei évente kőtelesek az önkormányzat költségvetését érintő, szükséges és rendelkezésre álló bevételi adatokról az önkormányzat részére tájékoztatást adni. A Hivatal szervei kötelesek továbbá a hatáskörükbe tartozó, adóval kapcsolatos, a titoktartási kötelezettség alá eső adatról, tényről, körülményről vagy iratról az önkormányzati

adóhatóságot tájékoztatni, ha az valamely adó vagy adóhiány feltárását, behajthatóságának megállapítását lehetővé teszi vagy valószínűsíti. A Hivatal feladata továbbá az államháztartás működéséhez szükséges és rendelkezésre álló adatok feldolgozása, és a Pénzügyminisztériumnak átadása. Ezen felül a pénzügyminiszter által meghatározott körben a költségvetési szervek részére számítástechnikai szolgáltatást nyújt. A Hivatal szervezete A Hivatal feladatát, a fővárosi, a megyei igazgatóságok, valamint az Adóelszámolása Iroda útján látja e1. A Hivatal területi szervei a fővárosban az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Fővárosi Igazgatósága, a megyék székhelyén az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatósága. Az igazgatóságok a Hivatal irányítása és felügyelete alatt állnak. Az igazgatóságot az igazgató vezeti Az igazgatóságok felettes szerve a Hivatal, a Hivatal

határozatai esetében a felettes szerv a Hivatal elnöke Az Adóelszámolási Iroda a Hivatal irányítása alatt működik, feladata a meghatározott adók nyilvántartása, elszámolása. Az ellenőrzések lefolytatása / a megállapítások írásbafoglalása Az ellenőrzések lefolytatásának rendje valamennyi adóalanynál azonos és egységes. Az adórendszer alapja alapvetően az önadóztatás, így az ellenőresés is elsősorban ehhez kapcsolódik. Az ellenőrzés során sajátos eljárások alkalmazására is van lehetőség. Ilyenek: becslési eljárás, az ügyfél beidézése stb. A számviteli és bizonylati rend, a könyvvezetés, a nyilvántartások, az elszámolás alapját képező iratok hiányossága, pontatlansága, valótlansága miatt, ha az ellenőrzést nem lehet lefolytatni az ellenőrző szerv jogosult: – az ellenőrzötteket az ellenőrzés felfüggesztése mellett határidő kitűzésével a hiányosságok megszüntetésére kötelezni, – az

ellenőrzött költségére a számadásokat szakértővel elkészíttetni, – az ellenőrzés felfüggesztése nélkül becslési eljárást lefolytatni. A becslési eljárást az összes körülmény figyelembevételével, így a rendelkezésre álló adatok, bizonylatok, iratok, nyilvántartások, nyilatkozatok, tanúvallomások, szemle, szakértői vélemény stb. alapján kell lefolytatni Annak érdekében, hogy az adóalany minél pontosabban tehessen eleget adófizetési kötelezettségének, biztosított számára az önellenőrzés jogintézménye. Ez akkor alkalmazható, ha az adóalany önmaga feltárja, hogy az adó összegének megállapításánál tévedett. Ennek során az adóhiányt az adóalany önként befizeti, bevallja Ebben az esetben szankcióként önellenőrzési pótlékot kell befizetnie. Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék felének megfelelő mértékben kell felszámolni. Az adóalanynak a bevallási, bejelentési kötelezettség

elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért mulasztási bírságot kell fizetnie. A bevallási, bejelentési kötelezettség elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért stb a mulasztási bírság mértéke általában – a késedelem idejétől függően – a késedelmesen bevallott adó 5-30%-a (hatvan napig: 5%, 60 nap felett: 20%, 12 hónapot meghaladó késedelem esetén: 30%). Az adó késedelmes megfizetése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni, amely mértéke minden naptári nap után a felszámítás napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A végrehajthatatlanság címén törölt adótartozást újból elő kell írni, ha a végrehajtáshoz való jog, elévülési idején belül az adótartozás végrehajthatóvá válik. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal feladatköre a XCIII. számú törvény értelmében a törvényben meghatározott körben bűnüldözési feladatokkal egészül ki. Az APEH a

meghatározott bűnüldözési feladatkörében a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I törvény szabályai szerint, a hatáskörébe utalt bűncselekmények megelőzését, felderítését, valamint nyomozását végzi. APEH nyomozó hatósága, szervezete A Hivatal nyomozó hatósága a Bűnügyi Igazgatóság és területi nyomozó hivatalai. A Bűnügyi Igazgatóság a Hivatal bűnüldözési feladatokat ellátó országos hatáskörű szerve. A Bűnügyi Igazgatóságot a bűnügyi igazgató vezeti, akit a Hivatal elnöke nevez ki, és menti fel. Az adónyomozásra a Bűnügyi Igazgatóság területi nyomozó hivatala rendelkezik hatáskörrel, de az eljárást a bűnügyi igazgató jóváhagyásával bármikor magához vonhatja, és a nyomozást a területi nyomozó hivatal bevonásával is teljesítheti. A Hivatal bűnüldözési feladatai A Hivatal nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok ellátása során nyomozó hatóságként jár el a büntetőeljárásról

szóló törvényben hatáskörébe utalt büntetőügyekben. A Hivatal nyomozó hatósága a hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésének megelőzése, felderítése, megszakítása, az elkövető kilétének megállapítása, az elkövető elfogása, a körözött személy felkutatása, tartózkodási helyének megállapítása, továbbá a bizonyítékok megszerzése céljából titkos információgyűjtést végezhet. 2) Az önkormányzati adóhatóság Az adóellenőrzés célja, hogy ügyeljen a helyi, adók és illetékek megállapításának törvényes voltára, segítse ezeknek a kötelezettségeknek a teljesítését, az önkormányzatok pénzügyi érdekeinek az, érvényesítését: (Illetékekkel kapcsolatos ellenőrzést a fővárosban és a megyékben az illetékhivatalok végzik elsőfokú adóigazgatási jogkörrel.) A helyi adókat – a vonatkozó törvény előírásainak megfelelően – a helyi önkormányzat képviselő testülete az

illetékességi területére rendelettel állapítja meg. Helyi adót ingatlantulajdonra, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra, munkaerő foglalkoztatásra és meghatározott gazdasági tevékenység gyakorlására lehet megállapítani. A helyi adók formái: építményadó, telekadó, kommunális adó, idegenforgalmi adó, helyi iparűzési adó. A helyi adókkal és illetékekkel kapcsolatos pénzügyi ellenőrzés feladata az adóztatásra irányuló pénzügypolitikai cé1kitűzések érvényesülésének, az adó- és illetékügyi munka törvényességének ellenőrzése, színvonalának emelése, valamint az adózási fegyelem megszilárdítása. Az ellenőrzés feladatát képezi az adófizetőknél vizsgálni: – az adó- vagy illetékfizetési kötelezettségek bejelentését, – az előírt nyilvántartási, számlázási rend megtartását, – a befizetési stb. kötelezettség teljesítését Az önkormányzatok hatáskörébe tartozó helyi adókkal

kapcsolatos adóellenőrzés: – a helyi önkormányzatok szakigazgatási szerveinél az adóztatási munka irányításának, szervezésének, az adó- és illetékügyi feladatok végrehajtásának ellenőrzésére, – a magánszemélyeknél, a jogi személyeknél és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknál az adókkal és illetékekkel kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére terjed ki. A helyi önkormányzat adóhatósága az önkormányzat jegyzője. 3) A Vám és- Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) Feladatai A Vám és- Pénzügyőrség végzi a vámigazgatással kapcsolatos feladatokat. A vámigazgatást a pénzügyminiszter irányítja és felügyeli. A VPOP és szervei a vámügyekkel foglalkozik, de termékimport esetén az általános forgalmi adót (fogyasztási adót) a vámkezeléssel együtt veti ki a vámhatóság és ilyenkor egyúttal az import után fizetendő vámon kívül a statisztikai illetéket is. A

vámkezelés mellett ellátja a külföldön nyilvántartott; de Magyarországra érkező közúti járművek gépjárműadójával kapcsolatos feladatokat is. Az adó és az emutett illeték költségvetési bevételi fonás, ezért a vámszervek ezekkel kapcsolatban adóhatóságként járnak e1 és az adókra vonatkozó előírásokat alkalmazzák: Mindezekkel. kapcsolatban ellenőrzéseket is végeznek Szervezete A Vám- és Pénzügyőrség szervei:  a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága,  a fővárosi és a területi parancsnokságok,  a vámhivatalok, vámhivatali kirendeltségek, vám- és pénzügyőri szakaszok és  a vámáruraktár. A vámhatóság hatáskörébe tartozó adó ügyekben – kivéve a gépjárműadót – az a vámhivatal illetékes eljárni, amelynél az előírásoknak megfelelően az árut vámkezelés céljából bemutatták. (Az ügyek további intézése folyamán az illetékesség változhat, mert például az

adómérséklési, fizetéshalasztási vagy részletfizetési elbírálás ügyében az adózó székhelye, telephelye vagy lakhelye szerinti vámhivatal jár el.) A vám- és pénzügyőrség szervei a vámellenőrzéskor egyben adóellenőrzést is végeznek. Ehhez kapcsolódóan a jövedéki termékek (a dohány, a szeszes italok, az alkoholos sör, a motorbenzin, a gázolaj, a kávé stb.) importja és exportja esetén jövedéki ellenőrzést is végeznek. 4) Illetékhivatalok Az illeték olyan kötelezettség, amit eseti és járulékos jelleggel, valamilyen állami szolgáltatás igénybevételéért kell fizetni. Az állami szervek eljárásai; cselekményei fejében fizetendő illeték mértéke az adott eljárással felmerülő költségekhez igazodik. A befizetett illeték állami bevételt képez Az illetékek jelentős csoportját képező eljárási illetékeket az államigazgatási szervek és bíróságok eljárásáért, illetve eljárási cselekményeiért kell

fizetni. Másik fontos csoportja vagyonszerzési illeték, amely az öröklés, az ajándékozás útján, valamint vétellel történő vagyonszerzéséhez kötődő egyszeri vagyonadó. Az eljárási illetékkel rokon vonásokat mutatnak az úgynevezett igazgatási és bírósági szolgáltatások díjai. E díj bevételek azonban nem a központi költségvetésbe tartóznak, hanem a díjat megállapító jogszabály előírásaitól függően rendszerint a szolgáltatást nyújtó szervet illetik meg. A törvény által előírt ügyekben az önkormányzat jegyzője jár el (de ilyen feladatok általában csak megyei, illetve fővárosi szinten vannak). Megyei (illetve fővárosi) illetékhivatal elnevezéssel elsőfokú illetékhatóságként a megye önkormányzatának jegyzője, illetve a fővárosi önkormányzat főjegyzője jár el. (Ennek megfelelően hazánkban 20 illetékhivatal működik.) Az illetékhivatalok mint hatóságok első fokon járnak el A főbb

ellenőrzési feladatok: – az illetékekkel kapcsolatos bejelentések, kérelmek elbírálása, – az illetékek, valamint egyes igazgatási és bírósági szolgáltatások díjainak kezelése, nyilvántartása, behajtása és ellenőrzése, – az illetékkel kapcsolatos kötelezettségek, a jogszabály szerinti összegben illetékbélyeggel, vagy készpénzben fizetendő díjak teljesítésének ellenőrzése mindazoknál a magán- és jogi személyeknél, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknél, amelyek illeték vagy díjköteles ügyekkel foglalkoznak. d) A költségvetési szervek ellenőrzése A költségvetési szervek a társadalom közös szükségleteit (korház, iskola, színház stb.) kielégítő állalmi szervezetek, amelyeket az Országgyűlés, a Kormány, minisztérium, országos hatáskörű szervek és a helyi önkormányzat alapíthat. E szervek gazdálkodási jogkörük szerint lehetnek önálló és részben önálló költségvetési

szervek. Jellemzőjük, hogy kiadásaik jelentős (vagy teljes) részét az állami költségvetés finanszírozza. A költségvetési szervek közül a fejezeteket (minisztériumok, országos hatáskörű szervek stb.), az önkormányzatokat, a Társadalombiztosítási Alapot a Számvevőszék ellenőrzi. Az e szervek a felügyeletük alá tartozó költségvetési szerveket, mint felügyeleti szervek ellenőrzik. Ezért szokás felügyeleti jellegű költségvetési ellenőrzésnek nevezni A költségvetési ellenőrzés célja az állami feladat ellátásához az intézmény rendelkezésére bocsátott állami vagyon, valamint a folyósított állami támogatás szabályszerű, célszerű, eredményes és takarékos felhasználásának értékelése. Ennek során az ellenőrzésnek minősítenie kell, hogy a költségvetési szerv tervezési, beszámolási, információ-szolgáltatási kötelezettsége teljesítése során érvényesültek-e a kapcsolatos elvek, a valódiság, a

teljesség, a részletesség, az egységesség, az áttekinthetőség és a nyilvánosság követelménye. Továbbá értékelni kell a belső ellenőrzés működését is. A költségvetési ellenőrzés a felügyeleti irányítás részét képezi, amit a felügyeleti szervek az állam (helyi önkormányzat) érdekeit és tulajdonjogát érvényesítve gyakorolnak. Ennek érdekében a költségvetési ellenőrzés az alapfeladatokat és a gazdálkodást összefüggéseiben, komplex módon vizsgálja. Ezért az ellenőrzésnek az alábbiak a főbb feladatai: – megfelelő-e az állami (az alapító okiratban meghatározott) feladat teljesítésének mértéke, színvonala és célszerűsége, – milyen hatékonysággal használják a rendelkezésre álló (befektetett, forgó) eszközöket, a munkaerőt és azokat az állami (alap)-feladat érdekében hasznosítják-e, – megfelelően érvényesülnek-e a gazdálkodás során a központi és helyi célok, továbbá

érvényesülnek-e az önfinanszírozás fokozásainak követelményei, – megfelelő-e a működés szabályozottsága, a gazdálkodás és a tevékenység rendje, a bizonylati rend és okmányfegyelem és a társadalmi vagyon védelme, – feltárták-e a belső tartalékokat, – megfelelően eredményesek-e a vállalkozások, kihasználják-e e téren a lehetőségeket, – a tervezésben és a gazdálkodásban megfelelően érvényesül-e a saját bevételek növelése, – a feladatokat rangsorolják-e, megfelelő-e a célok közötti szelekció, – megfelel-e az előírásoknak a mérleg, a beszámoló, a maradvány (eredmény) elszámolása és felhasználása, továbbá eleget tesznek-e az állammal szembeni befizetési kötelezettségnek, – a belső ellenőrzés segíti-e az alapfeladatok eredményes ellátását, a tartalékok feltárását, a vagyonvédelmet. Az ellenőrzések gyakoriságát egy, kettő illetve négy évben célszerű meghatározni. Minden évben felül

kell vizsgálni a támogatási igényeket, a beszámoló valódiságát, a pénzmaradványokat. Két évenként szükséges vizsgálni a gazdálkodást, annak szabályozottságát, számviteli rendjét, a vagyon kezelését, a létszám- és bérgazdálkodást és a belső ellenőrzés hatékonyságát. Négyévenként indokolt komplex módon értékelni az intézmény alapműködését A részben önálló költségvetési szervek költségvetési ellenőrzését a gazdálkodását bonyolító önálló költségvetési szerv ellenőrzése keretében kell elvégezni. A minisztériumok, országos hatáskörű szervek a felügyeletük alá tartozó költségvetési szerveknél téma- és célvizsgálatokat is tarthatnak. Ezek a vizsgálatok azonban nem helyettesítik a kétévenkénti rendszeres és a négyévenkénti átfogó ellenőrzéseket. Az ellenőrzés megállapításait általában jelentésben rögzítik. A jelentésben a megállapításokat, a hiányosságok mellett a

példamutató kezdeményezéseket, jó eredményeket is kell ismertetni, továbbá a hibák, mulasztások jellegére, okaira, előidéző körülményeire is rá kell mutatni. Az ellenőrzött szerv gazdálkodását fejlődésében kell bemutatni A jelentésnek tartalmaznia kell a megállapítások hasznosításához szükséges javaslatokat a hibák megszüntetésre, az ellenőrzött szervezet tevékenységének javítására. A jelentésre az ellenőrzött szerv vezetője írásban észrevételt tehet Az ellenőrzés megállapításai alapján a szükséges intézkedések elrendelése történhet zárótárgyaláson vagy realizáló levélben. Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzés befejezését követően meg kell tárgyalni (zárótárgyaláson), illetve realizáló levélben felhívást kell adni a szükséges intézkedésekre. A szakmai tevékenység értékelésére is kiterjedő ellenőrzés esetén a felügyeleti szerv vezetője, vagy megbízottja személyes

részvétellel zárótárgyalás keretében gondoskodik a szükséges intézkedések meghozataláról. A zárótárgyalásra meg kell hívni a vizsgált szerv vezetőjén kívül a vizsgálatban érintett területek, témák felelőseit is. A zárótárgyalásról jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell felvenni Jogszabályellenes pénzfelhasználás, vagy befizetési kötelezettség elmulasztása esetén büntető jellegű befizetést kell kezdeményezni a felügyeleti szerv vezetőjénél. A befizetés mértéke a jogszabályellenes felhasználás vagy befizetés elmaradás 20%,-kal növelt összege lehet, amelyet az ellenőrzött szerv érdekeltségi alapjából, pénzmaradványából, illetve a jogszabályellenes felhasználás pénzéből kell végrehajtani. e) A devizagazdálkodás ellenőrzése A devizagazdálkodás ellenőrzésének feladata, hogy érvényesítse és védelmezze az állami devizagazdálkodás érdekeit, őrködjék a devizagazdálkodás szabályainak

megtartásán és segítse a devizapolitikai célok megvalósulását. Ellenőrzi és értékeli a devizagazdálkodás körébe tartozó deviza- és vagyoni érdekekkel való gazdálkodást, a devizahatósági előírások és jogszabályok megtartását és ezek hatásait A devizahatósági ellenőrzést a pénzügyminiszter közvetlenül, illetve megbízásából a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ gyakorolja. A pénzügyminiszter közvetlenül ellenőrzi a devizagazdálkodást a magyarországi székhelyű külföldi részvétellel működő bankoknál és pénzintézeteknél, a külföldi bankok és pénzintézetek magyarországi fiókjainál és képviseleteinél f) Állami Pénz és Tőkepiaci Felügyelet A Bankfelügyelet illetve az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet helyett jött létre 1997 második felében − feladataikat örökölte illetve újakat is kapott elsősorban a pénzügyi intézmények felügyeletét végzi − országos hatáskörű −

államigazgatási szerv felügyeletét a Pénzügyminisztérium látja el • Céljai: − pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző szervezetek felügyelete − betétkezelés − hitelnyújtás − faktorálás − kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek felügyelete − például tőkeszámla-vezetés − befektető szolgáltatási tevékenységet végző szervezetek felügyelete − hosszú lejáratú hitelek − elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek felügyelete − Keller • Tevékenységei: − segíti e szervezetek munkáját − e szervezetek ügyfeleit védi − biztosítja a pénzügyi piac átláthatóságát • Feladatai: − pénzügyi intézmények működési engedélyének kiadása − a törvényesség betartásának vizsgálata az engedélyt kapott társaságoknál • Ellenőrzési feladatok: − információs szolgáltatás vizsgálata beszámolók − tevékenységet meghatározó szabályok érvényesülésének

vizsgálata − a pénzügyi intézmények biztonságos működésének vizsgálata − sokszor elemzési módszer − prudens működés − betétek és más visszafizetendő források biztonságának vizsgálata − szakmai irányítás szakszerűségének ellenőrzése helyszíni ellenőrzés alapján − szabályokat és határozatait betartják-e? újabb vizsgálat − illetve kétévenként jogosult átfogó helyszíni ellenőrzést tartani − a pénzügyi intézmény által választott könyvvizsgáló megfelel-e? − pénzintézeti könyvvizsgálói jogosítványa van-e? − ha nincs vele megelégedve a felügyelet javaslatot tehet más könyvvizsgáló választására • Intézkedései jogai: − − − − felszólítja a vizsgált szervezetet a vonatkozó szabályok megtartására kezdeményezheti a pénzügyi intézmény vezetésének megváltoztatását bírság megfizetésére kötelezhet a pénzügyi intézmény engedélyét megvonhatja az ÁPTF határozatai

ellen jogorvoslatnak helye nincs! g) Az Állami Pénztárfelügyelet Az állami Pénztárfelügyelet a pénzügyminiszter felügyelete alatt álló önálló központi hivatalként működő, országos hatáskörű közigazgatási szerv, amely jogi személy és részben önálló gazdálkodású költségvetési szervként működik. A Pénztárfelügyelet tevékenysége ellátásában engedélyezési, ellenőrzési, intézkedési és bírságolási jogkörrel rendelkezik. A Pénztárfelügyelet határköre kiterjed: • a magán-nyugdíjpénztárak • az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak (a továbbiakban pénztárak), • a pénztárak által létrehozott vagy számukra szolgáltatást nyújtó szervezetek, • a pénztárak állami felügyeletét ellátó szervek • a pénztárakat alapító szervezetek, • a pénztárak vagyonkezelési tevékenységét végző pénzügyi intézmények tevékenységének felügyeletére. Az Állami pénztárfelügyelet fontosabb

ellenőrzési feladatai: • ellenőrzi, hogy a pénztárak az engedélynek megfelelően működnek-e, • meghatározott esetben a pénztárakhoz felügyeleti biztost nevez ki • ellenőrzési és információs rendszert működtet. A Pénztárfelügyelet jogosult és két évenként köteles ellenőrizni, hogy a pénztár tevékenysége megfelel-e a vonatkozó törvényeknek, a pénztevékenységét érintő jogszabálynak, a Pénztárfelügyelet által kiadott engedélyeknek és a pénztártagok biztonságának. Ennek érdekében jogosult a pénztártevékenységet érintő, az ellenőrzéshez szükséges adatok, beszámolók, bizonylatok, valamint vizsgálati anyagok bekérésére és – előzetes bejelentés nélkül is – az azokba való helyszíni betekintésbe. Intézkedési jogokkal rendelkezik: • felszólítást bocsáthat ki jogszabályban foglalt rendelkezések megtartására • felügyeleti bírság megfizetésére kötelezhet • pénztártevékenységre adott

engedélyt visszavonhatja • felügyeleti biztost nevezhet ki • tagfelvételi zárlatot rendelhet el • intézkedési terv készítését rendelheti el h) Az Állami Biztosításfelügyelet Az Állami Biztosításfelügyelet látja e1 a biztosító intézetek és a biztosítási tevékenység felügyeletét. A Felügyelet ad engedélyt – többek között – a biztosító létesítéséhez, külföldi fiók, képviselet megnyitásához, megszüntetéséhez. A Biztosításfelügyelet folyamatosan ellenőrzi a jogszabályok, engedélyek, szabályzatok megtartását és azt, hogy a biztosítási tevékenység megfelel-e a biztosítottak anyagi biztonságának. • A Felügyelet a biztosítási tevékenység törvényes működése céljából: – előírhatja a biztosítási szabályzat, vagy díjkalkuláció módosítását, új szabályzat, kalkuláció benyújtását, – megtilthatja, vagy korlátozhatja meghatározott időre az üzletvitel folytatását, – kezdeményezheti

vezetőállású dolgozónak a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos feladatok ellátásától való felmentését, megbízottat jelölhet ki, – visszavonhatja a biztosítási tevékenységre adott engedélyt. Az Állami Biztosításfelügyeletet a pénzügyminiszter felügyeli. i)A Szerencsejáték Felügyelet A Szerencsejáték Felügyelet országos hatáskörű szervként a pénzügyminiszter felügyelete alatt működik. A Felügyelet feladata az ország területén lebonyolított valamennyi szerencsejáték engedélyezése és ellenőrzése. Ennek keretében folyamatosan ellenőrzi, hogy a tevékenység megfelel-e – a jogszabályoknak, – a játéktervnek és – a felügyeled előírásoknak. • Az ellenőrzési tevékenysége:  az engedélyezés előtti ellenőrzéskor,  a helyszínen és  a pénzügyi kötelezettségek ellenőrzése során valósul meg. – Az engedélyezés előtti ellenőrzés keretében vizsgálják az előírt személyi, tárgyi,

gazdasági feltételek meglétét és hogy a játéktervek biztosítják-e a játék tisztaságát, biztonságos lebonyolítását, továbbá hitelesítették-e a szerencsejáték lebonyolításához szükséges technikai eszközöket. – Helyszínen mindezen követelmények betartását játékonként (pénznyerő automaták, kaszinók, fogadóirodák, bingó termek és egyéb sorsolási játékok) elkülönített ellenőrző részleg végzi. – A pénzügyi kötelezettségek teljesítésének az ellenőrzését a helyszíni ellenőrzések során készítik elő. Ennek keretében pl. a pénznyerő automatáknál a gépen elhelyezett, hitelesített számlálók állását összevetik a nyilvántartás szerinti adatokkal. A Felügyelet által rendszeresített nyomtatványok és más adatszolgáltatások adatai alapján meghatározzák az állami költségvetést megillető kötelezettségeket. A fizetési kötelezettségek teljesítését a Felügyelet folyamatosan figyelemmel

kíséri és azok akárcsak részbeni teljesítése esetén a további játékot felfüggesztheti, vagy megszüntetheti. j) A Gazdasági Versenyhivatal ellenőrző tevékenysége A piaci verseny alapvető feltétele a gazdasági verseny szabadsága és tisztasága. Ezek védelme érdekében tiltani kell a tisztességes piaci magatartással ellentétes viselkedésformákat és ellenőrizni kell a vállalkozások szervezeti egyesülését. A kapcsolatos ellenőrzési feladatokat és az árak megállapításáról törvényekben szabályozott versenyfelügyeleti feladatokat a Gazdasági Versenyhivatal látja e1, amely országos hatáskörű költségvetési szerv. • A Versenyhivatal szervezete és működése A Gazdasági Versenyhivatal élén elnök áll, akit a két elnökhelyettessel együtt a miniszterelnök javaslatára köztársasági elnök nevez ki és menti fel. A Versenyhivatal határozatait a Versenytanács hozza, amely legalább három tagú tanácsban jár el. A

Versenytanács elnöke a Versenyhivatal egyik elnökhelyettese. A Versenytanács tagjait a Versenyhivatal elnöke nevezi ki határozatlan időre és menti fel. A Gazdasági Versenyhivatal elnöke irányítja a Versenyhivatal tevékenységét, részt vesz az Országgyűlés ülésein, amelynek évente beszámol a Hivatal tevékenységéről. A kormány ülésén a Versenyhivatalt érintő kérdések tárgyalásakor tanácskozási joggal részt vesz • A Versenyhivatal feladatai A Gazdasági Versenyhivatal őrködik a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról és az árak megállapításáról szóló törvény betartásáról. Ennek keretében feladatai különösen: – a tisztességtelen verseny tilalmának betartása (tilos: valótlan tény állításával vagy híresztelésével a versenytárs jó hírnevét sérteni, üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, az árut a tervezett áremelés előtt, vagy annak előidézése céljából a

forgalomból kivonni stb.), – a fogyasztók megtévesztésének tilalmát megtartani (tilos: a fogyasztót a kelendőség fokozása érdekében megtéveszteni, az áruról valótlan tényt állítani, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel ellátni stb.), – a gazdasági versenyt korlátozó megállapítások tilalmának megtartásáról gondoskodni (tilos: a verseny korlátozására vagy tilalmára megállapodást kötni, az áru továbbeladási árát meghatározni, az áru árát úgy meghatározni, hogy az a piac felosztására vagy a választás korlátozására vezethet stb.), – a gazdasági erőfölénnyel való tilalom betartásáról őrködni (tilos: a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, szerződésben egyoldalú előnyt kikötni, indokolatlanul elzárkózni a szerződéskötés elől, a másik fél gazdasági döntéseit befolyásolni stb.) – az árak megállapításáról szóló törvényben hatáskörébe utalt feladatok ellátása. Feladata továbbá

a vállalkozók szervezeti egyesülésének (beolvadás, összeolvadás) ellenőrzése. A Versenyhivatal nem engedélyezhet olyan szervezeti egyesülést, amely a gazdasági verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését akadályozza. • A Versenyhivatal ellenőrzései A Versenyhivatal vizsgálata az érdekelt kérelmére vagy hivatalból indul. Kérelmet az nyújthat be, akit fentiekkel kapcsolatban sérelem ér. A versenyhivatal eljárása vizsgálatból, tanácsban történő tárgyalásból és a tanács határozathozatalából áll. A vizsgálat befejezését követően a Versenyhivatal tanácsban tárgyalást tart, amely során vagy határozatot hoz, vagy keresettel a bírósághoz fordul. A Versenyhivatal határozatában megállapítja a jogsértés megtörténtét, megtilthatja a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását, megtiltja a tervezett áremelést (az előzetes bejelentési kötelezettség körében), kötelezhet a kár

megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére, vagy bírságot szab ki azzal szemben, aki a kapcsolatos törvény rendelkezéseit megsérti, engedélyezi a vállalkozók szervezeti egyesülését, vagy az ilyen engedélyt megtagadja, az engedélyt feltételekhez kötheti. A bíróság a benyújtott kereset alapján a Versenyfelügyeleti szerv határozatát megváltoztathatja, helybenhagyhatja vagy a Versenyfelügyeleti szervet új eljárásra utasíthatja. k) A cégek törvényességi felügyelete A cégek (gazdasági társaságok) törvényességi felügyelete keretében a cégbíróság ellenőrzi, hogy a cégek – szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak, valamint az alapító okiratnak, továbbá – határozatai összhangban vannak-e a jogszabályok, az alapító okirat és a belső szabályzatok rendelkezéseivel. A törvényességi felügyelet nem terjed ki a cégek (gazdasági társaságok)

gazdálkodásának és döntéseinek gazdaságicélszerűségi szempontból való felülvizsgálatára, valamint az olyan ügyekre, amelyekben bírósági, vagy államigazgatási eljárásnak van helye. A gazdasági társaságok esetében a cégbíróság azt ellenőrzi, hogy a társasági szerződés (alapszabály), valamint a gazdasági társaság szervezetére és működésére vonatkozó más okiratok megfelelnek-e a jogszabályoknak, továbbá, hogy a társaság szerveinek határozatai nem sértik-e a társaságok szervezetére és működésére irányadó jogszabályokat és a társasági szerződést, alapszabályt. (A cég köteles harminc napon belül megküldeni a cégbíróságnak azokat az okiratokat, amelyekre a cégbíróság törvényességi felügyelete kiterjed.) A cégbíróság eljárását az ügyész, a miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője), a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult államigazgatási szerv vezetője, az alapító szerv

vezetője, valamint az is kezdeményezheti, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik. A cégbíróság a felülvizsgálat eredményeként: – írásban figyelmeztetheti a cég képviseletét ellátó személyt a törvényes működés helyreállítására, – felfüggesztheti, illetve megsemmisítheti a cég határozatát és szükség esetén új határozat hozatalát rendelheti el, – a cég általános vezetését ellátó vezetőtestület hatáskörébe tartozó kérdésekben összehívhatja a testület ülését, – a cégbejegyzésre irányuló kérelem előterjesztésének elmulasztása vagy késedelme esetén a céget pénzbírsággal sújthatja, – a céget eltilthatja a további működéstől és egyben megszűntnek nyilváníthatja (ha a törvénysértés másként nem orvosolható), – ha a gazdasági társaság választott könyvvizsgálójának értesítése szerint a társaság vagyonának várható jelentős csökkenésével összefüggésben

a társaság legfőbb szerve a szükséges döntéseket nem hozta meg, a bitóság megfelelő határidő kitűzésével felhívja a gazdasági társaságot a szükséges döntések meghozatalára. Eredménytelen felhívás esetén az előbbiekben ismertetett intézkedést tesz. l)A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség ellenőrzési feladatai A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (a megszűnt Országos Kereskedelmi és Piaci Főfelügyelőség jogutódja) feladata a fogyasztók, vásárlók védelme. Szervezete, hatásköre: Főfelügyelőségből és fővárosi - megyei felügyelőségekből áll. A Főfelügyelőség vezetője az ipari és kereskedelmi miniszter, aki kinevezheti és felmentheti felügyelőség vezetőit. A Főfelügyelőség az ország egész területén, a felügyelőség a székhely szerinti megye (főváros) területén jogosult eljárni. • A Főfelügyelőség és a felügyelőségek ellenőrzik különösen: – a kis- és a nagykereskedelmi, a

vendéglátóipara, az idegenforgalmi tevékenység, valamint a szolgáltatások gyakorlására vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások megtartását, – a termékek forgalmazására (eredet, tárolás, felhasználás, előállítás, csomagolás, szállítás, értékesítés) vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, megtartását, – az áruk és a fogyasztási szolgáltatások minőségére és a minőség tanúsítására vonatkozó előírások betartását, a vásárlók minőségi kifogásainak intézését, – az áru mérésének (beleértve a mérőeszközök hitelességét is), elszámolásának, valamint a kiállatott számlának a helyességét, – a belföldi reklám- és hirdetési tevékenységre vonatkozó tilalmak betartását, – a hatósági árakra vonatkozó rendelkezések betartását, – a vásárlók tájékoztatására vonatkozó jogszabályi előírások betartását, – a fogyasztói érdekvédelmi szempontból a tisztességtelen

piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben foglaltak megtartását. • Intézkedési jogok A Főfelügyelőség és a felügyelőség feladatainak ellátása érdekében jogosult: – mennyiségi, minőségi kifogás alá eső termék (szolgáltatás) értékesítését megtiltani vagy feltételhez kötni, – a kötelező előzetes minőségvizsgálat nélkül forgalomba hozott termék, áru forgalmazását megtiltani, amíg a felelős személy a minőségvizsgálatot elvégezteti, – a nem hitelesített vagy a lejárt hitelességű illetve a hamis mérőeszköz használatát megtiltani, a használatból kivonni, – a vizsgálat során észlelt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezni az azért felelős személyt, – a fogyasztók életét, egészségét veszélyeztető értékesítési körülmények esetén az üzlet bezárását – a szabálytalanság megszüntetéséig – elrendelni, valamint – a fogyasztók életét, egészségét veszélyeztető

árutermék megsemmisítéséről intézkedni, – jegyzőkönyv ellenében minta és, ellenminta vételére, ha az áru minősége, összetétele csak vegyi vagy műszaki vizsgálattal állapítható meg, – próbavásárlásra. m) A munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzés A munkavédelmi és munkaügyi hatósági ellenőrzést az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi, Főfelügyelőség és annak szervei a fővárosi és megyei felügyelőségek útján látja el. A Főfelügyelőség a munkaügyi miniszter irányítása alatt áll. • A munkaügyi ellenőrzés kiterjed: – az alkalmazással és a foglalkozással kapcsolatosan a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megtartására, – a nők, a fiatalkornak és megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására, – a munkabér legkisebb összegére, – a pihentidők (munkaköri szünet, a napi pihenőidő, a pihenőnap és a munkaszüneti nap, valamint a szabadság) biztosítására, – a külföldi

munkavállalók alkalmazási feltételére vonatkozó szabályok végrehajtására. • A munkavédelmi ellenőrzés kiterjed: – az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások végrehajtására, – a munkavédelemmel kapcsolatos panaszok, kérelmek, közérdekű bejelentések kivizsgálására, – a termelőeszközök meghatározott körére vonatkozóan a termelést és gyártást engedélyezésére, – az egyéni védőeszköz-minősítő bizonyítvány kiadására. Az ellenőrzéseket a Főfelügyelőség a megyei és fővárosi szervezetében működő munkavédelmi és munkaügyi főfelügyelők és felügyelők útján látja el. A (fő-)felügyelő az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok megszüntetése érdekében jogosult: – felhívni a munkáltatót a munkaviszonyra vonatkozó szabályok megtartására, – kötelezni a munkáltatót a szabálytalanság meghatározott határidőn belül történő megszüntetésére, – külön

engedély nélkül ellenőrzést tartani és a munkavédelmi eljárásokban részt venni az illetékessége alá tartozó valamennyi munkahelyen, – ha a dolgozó foglalkoztatása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik és a sérelem rövid időn belül nem orvosolható a további foglalkoztatást megtiltani, – a munkavédelmi szabályok megsértéséért felelős személlyel szemben szabálysértési eljárást indítani és lefolytatni, bírságot kiszabni, fegyelmi és büntető eljárást kezdeményezni. n) A társadalombiztosítás ellenőrzése Az ellenőrzés szervezete az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és helyi (fővárosi, megyei) szervezeteik. Az ellenőrzés kiterjed a társadalombiztosítással kapcsolatos jogszabályok megtartására. Ellenőrzési feladata az egészség- és nyugdíjbiztosítási járulék beszedésének és felhasználásának ellenőrzése. A beszedés hatékonyságának

fokozása érdekében végrehajtási jogkörrel is rendelkeznek. • Az ellenőrzés főbb területei: – a pénztárakat megillető befizetések, – a finanszírozási szerződések, – a kapcsolatos adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségek, – a működési költségek, – a biztosítás hatáskörébe tartozó ellátások, szolgáltatásoknak a megállapítása, folyósítása, – az előírt ügyviteli feladatok ellátása. 4 A tulajdonosi ellenőrzés A tulajdonosi ellenőrzésről akkor beszélhetünk, amikor a tulajdonos (tulajdonosok) és a vezető személye nem azonos, a tulajdonos a vállalkozás vezetésével arra felkészült személyt, menedzsert bíz meg. A tulajdonosi ellenőrzés lényege és tartalma a tulajdonosi érdekből fakad. A tulajdonosokat az érdekli, hogy a kinevezett vagy választott vezető vállalkozási és innovációs tevékenysége alkalmas-e az alapítási célok, a megfelelő tartós jövedelmezőség elérésére. A

tulajdonosi ellenőrzés ennek megfelelően egyrészt a döntést megelőző és megalapozó, másrészt a végrehajtást számonkérő és segítő ellenőrzés. A tulajdonosi ellenőrzés körébe soroljuk azokat az ellenőrzéseket, amelyek akár közvetlenül, akár átruházott hatáskörbah a tulajdonosi jogosultsággal-kapcsolatosak. A tulajdonosi ellenőrzés sokféle szervezeti keretben és módon valósul meg. Ebből mutatunk be néhányat a) Gazdasági társaságok tulajdonosi ellenőrzése Gazdasági társaságokat az állam, a jogi személyek, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és a természetes személyek – belföldiek és külföldiek egyaránt – üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására, vagy annak elősegítésére alapíthatnak, ilyen léphetnek társaságba tagként beléphetnek. Jogi személyiségű gazdasági társaságok: az egyesülés, a közös vállalat (kv), a korlátolt felelősségű társaság (kft) és a

részvénytársaság (rt). Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok: a közkereseti társaság (kkt) és a betéti társaság (bt) A gazdasági társaság alapításához társasági szerződés (részvénytársaságnál alapszabály) szükséges. A gazdasági társaság vagyonát a tagok bocsátják rendelkezésre, akik nyereségből és a vagyonnövekményből közösen részesedhetnek és a veszteséget vagy vagyoncsökkenést a törvényben meghatározott módon viselik. A társaság vagyona alapításkor a tagok pénzbetétéből (pénzbeli hozzájárulásból), vagy nem pénzbeli betétből (apportból) áll • A jogi személyiségű gazdasági társaságok tulajdonosi ellenőrzése. A tulajdonosi ellenőrzést e társasági formák esetében a gazdasági társaság legfőbb, szerve végezheti az általa megválasztott  felügyelő bizottsággal, illetőleg  választott könyvvizsgálóval. A gazdasági társaság legfőbb szervének elnevezése a társasági

formától függően különböző: az egyesülésnél és a közös vállalatnál igazgatótanács, a kft-nál taggyűlés, a rt-ná1 közgyűlés működik. A társaság legfőbb szervének fő funkciója, hogy döntsön és beszámoltasson a tulajdonnal, a jövedelmezőséggel, a hosszabb távú stratégiai ügyekkel összefüggő alapvető kérdésekben. A tulajdonosi ellenőrzés megvalósítására az általa választott szervek állnak rendelkezésére. 1) Felügyelő bizottság A felügyelő bizottság feladata, hogy az ügyvezetést (rt-nál az igazgatóság, kft-nál az ügyvezetők tevékenységét) ellenőrizze.  Egyesülés estében felügyelő bizottság létrehozása nem kötelező.  Közös vállalat esetében pedig csak akkor kötelező, ha a vállalat főfoglalkozású dolgozóinak létszáma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja. Egyébként mindkét társasági formánál, ha a társaság tagjainak száma, tevékenységének jelentősége vagy jellege

indokolja, a társasági szerződés legalább három tagból álló felügyelő bizottságot létesíthet A felügyelő bizottság tagjait az igazgatótanács választja  A kft-nál bizonyos esetekben kötelező felügyelő bizottságot létrehozni. A kft felügyelő bizottságának tagjait a taggyűlés választja.  A részvénytársaság köteles legalább három tagból álló felügyelő bizottságot létesíteni, amelynek tagjait a közgyűlés választja. A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, és azt a gazdasági szervezet legfőbb szerve hagyja jóvá. Köteles megvizsgálni a gazdasági társaság legfőbb szerve elé terjesztett valamennyi fontosabb jelentést, továbbá a beszámolót. Azon túl, hogy a vezető tisztségviselőktől és a gazdasági társaság vezető állású dolgozóitól jelentést, vagy felvilágosítást kérhet, a társaság könyveit, írásait megvizsgálhatja, és szakértőt is igénybe vehet. 2) Választott

könyvvizsgáló A választott könyvvizsgáló a gazdasági társaságokkal a tulajdonosi ellenőrzésre, továbbá a hitelezői és a befektetői érdekek szolgálatára is hivatott. A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy az ügyvezetés ellenőrzését, felügyelő bizottság helyett, vagy mellett, könyvvizsgáló végezze. A felügyelő bizottság mellett kötelező könyvvizsgálót is választani rt-nál, az egyszemélyes és az olyan kft-nál, amelynek törzstőkéje az ötvenmillió forintot meghaladja, továbbá az első naptári év lezárásáig, ha a kft állami vállalatból, állami gazdálkodó szervezetből alakult át. A könyvvizsgáló betekinthet a gazdasági társaság könyveibe, a vezető tisztségviselőktől és a társaság dolgozóitól felvilágosítást kérhet, a társaság pénztárát, értékpapír- és áruállományt, bankszámláját, szerződéseit és egyéb iratait megvizsgálhatja. Jelen lehet a gazdasági társaság legfőbb

szervének, valamint a felügyelő bizottságnak az ülésein A rt közgyűlésén köteles részt venni. A könyvvizsgáló a gazdasági társaság legfőbb szerve elé terjesztett minden, jelentést – különösen a beszámolót – megvizsgál abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak illetve megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak. E nélkül az előterjesztett jelentésről érvényes határozat nem hozható A felügyelő bizottság tevékenységével egyértelműen a tulajdonosok érdekeit képviseli, a könyvvizsgáló függetlenségén keresztül, e mellett, különöses a hitelezők, a betétesek továbbá a befektetők érdekeit is. szolgálja (Ennyiben több, mint a belső ellenőrzés.) b) A szövetkezetek tulajdonosi ellenőrzése A szövetkezet olyan közösség, amely a tagok személyes közreműködésével és vagyoni hozzájárulásaival, demokratikus önkormányzat keretében a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási tevékenységet

folytat. A szövetkezet tagsága megválasztja a legfőbb önkormányzati szervet a közgyűlést, megalkotja az alapszabályt, ellenőrzi a szövetkezet szerveinek működését, tisztségviselőinek tevékenységét. (Az alapszabály a szövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya, tartalmát a szövetkezeti tagság állapítja meg) Főbb szervei: A közgyűlés, az igazgatóság, és a felügyelő bizottság. c) állami önkormányzati tulajdonban levő vállalkozások ellenőrzése Az állami és önkormányzati (helyi önkormányzati, nyugdíj és egészségbiztosítási önkormányzati stb.) tulajdonban lévő vállalkozások közül kiemelt szerepe van a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon ellenőrzésének és a magántulajdonosok részére értékesítendő állami tulajdonban álló vállalkozások (részvények, üzletrészek) értékesítése ellenőrzésének. • Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő

Részvénytársaság Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁPV Rt) az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁV RT) és az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) összevonásával jött létre. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság egyszemélyes részvénytársaság részvénye névre szóló és forgalomképtelen. Alapító okiratát, Szervezeti és Működési Szabályzatát, – mint alapító – a Kormány fogadta el és módosítására is a Kormány jogosult. Az ÁPV Rt-ben a részvényesi jogokat a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter gyakorolja. Az ÁPV Rt működésére (a létrehozásáról rendelkező törvényben eltérően szabályozott ügyektől eltekintve) a gazdasági társaságokra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Az ÁPV Rt szervezetének sajátosságai Az Igazgatóság (igazgató tanács) tizenegy tagból áll, megbízatásuk az ÁPV Rt megszűnéséig, de legfeljebb három

évre szól. Tisztségükből bármikor visszahívhatóak Az Igazgatóság elnökét, elnökhelyettesét és tagjait a Kormány nevezi ki és menti fel. Az Igazgatóság döntési hatáskörébe tartozik: – a gazdasági társasággá még át nem alakult állami vállalatok csődbejelentésével, végelszámolásával, felszámolásával kapcsolatosan a tulajdonosra háruló kötelezettségek ellátása, – értékesítésre vonatkozó pályázatok feltételei, értékelése, – a reorganizációs támogatások megállapítása, – a hozzá tartozó társaságok alaptőkéjének, törzstőkéjének leszállítása, osztalék elvonása, továbbá – a Kormánynál kezdeményezni a tartós állami tulajdon körének módosítását. Az igazgatóság a Kormány elé terjeszti az Rt belső ellenőrzési rendszeréről szóló szabályzatot és jóváhagyásra előterjeszti az ÁPV Rt mérlegéről és nyereségfelosztásáról szóló javaslatot. A Felügyelő Bizottság feladat- és

hatásköre A Felügyelő Bizottság tizenegy tagból áll, megbízatásuk az igazgatósági tagokéval egyezően az ÁPV Rt megszűnéséig; de legfeljebb három évre szól. A Felügyelő Bizottság: – ellenőrzi az ÁPV Rt Igazgatóságának, illetve ügyvezetésének a tevékenységét, – jelentést, illetve felvilágosítást kérhet az Igazgatóság tagjaitól, valamint az ügyvezetéstől, – megvizsgálhatja az ÁPV Rt üzleti könyveit és iratait, melyhez szakértőt is igénybe vehet, – megvizsgálja az ÁPV Rt Igazgatósága által a részvényesi jogokat gyakorló tárca nélküli miniszter elé kerülő valamennyi előterjesztést, jelentést, – véleményezi az ÁPV Rt üzletpolitikájáról szóló éves jelentést, éves beszámolóját és a vagyonáról készült jelentéseket, – figyelemmel kíséri az ÁPV Rt-hez taftozó állami tulajdonú részaránnyal működő társaságok gazdálkodását és vagyonmegőrző tevékenységét, – ellenőrzi az ÁPV

Rt által lefolytatott versenyeztetési eljárások szabályszerűségét, ennek keretében folyamatosan figyelemmel kíséri az ÁPV Rt által megbízott vagyonkezelő tevékenységet, – elősegíti az Állami Számvevőszéknek az állami tulajdonában levő vállalkozói vagyon értékesítéséről az előírt ellenőrzési tevékenységét, – irányítja az APV Rt Belső Ellenőrzési Ügyvezető Igazgatóságának tevékenységét, – megvizsgálhatja az ÁPV Rt valamennyi gazdasági tevékenységét. A Felügyelő Bizottság a jogait testületileg, vagy tagjai útján gyakorolja. A könyvvizsgáló a megbízatását három éves időtartamra az Állami Számvevőszék elnökének javaslatára a részvényesi jogokat gyakorló tárca nélküli minisztertől kapja. A könyvvizsgáló: – megvizsgál minden (a tárca nélküli miniszter elé terjesztett) jelentést, különösen az éves beszámolót. (Erről alkotott véleménye nélkül az előterjesztésről érvényes

határozat nem hozható), – tájékoztatja a Felügyelő Bizottságot és egyidejűleg írásbeli jelentést készít a részvényesi jogok gyakorlójának, ha az ÁPV Rt-hez tartozó vagyonnak a privatizációs bevételekkel nem ellentételezett jelentős csökkenését eredményező helyzet kialakulását észleli, illetve ha az Igazgatóság vagy a Felügyelő Bizottság tagjainak a törvényben meghatározott felelősségét maga után vonó tény jutott a tudomására, – az előbbiekkel kapcsolatos intézkedés elmaradása esetén a szükséges intézkedéseket kezdeményezi az illetékes hatóságoknál és egyúttal értesíti a cégbíróságot, – közreműködik a Felügyelő Bizottságnak az Állami Számvevőszékkel való kapcsolat tartásában és felkérés alapján az ÁPV Rt Belső Ellenőrzési Ügyvezető Igazgatósága által végzendő célvizsgálatokban, valamint az alapító okiratban foglaltak betartásának ellenőrzésében. A könyvvizsgáló

feladatainak ellátása során – betekinthet az ÁPV Rt könyveibe, – az Igazgatóságtól illetve bármely tagjától, valamint az ÁPV Rt dolgozóitól felvilágosítást kérhet, – az ÁPV Rt pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit és bankszámláját megvizsgálhatja, – betekinthet az ÁPV Rt számítógépes adatbázisaiba, nyilvántartási rendszerébe, saját használatra ezekből külön másolatot készíthet. Az ÁPV Rt tevékenységét az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az Igazgatóság feladata, hogy az ÁPV Rt tulajdonában álló és a hozzárendelt vagyon változásáról, hasznosításáról félévenként tájékoztatást adjon az Állami Számvevőszéknek. A Kormány évente köteles az Országgyűlésnek beszámolni az ÁPV Rt tevékenységéről, a tulajdonában álló, valamint a hozzárendelt vagyon alakulásáról, hasznosításának eredményéről. E beszámolónak a mellékletét képezi az Állami Számvevőszék

jelentése az ÁPV Rt tevékenységéről. 5 Pénzintézeti ellenőrzés A pénzintézeti rendszer kiemelt szerve a jegybank, amely mint a nemzetgazdaság központi bankja a monetáris politika eszközeivel támogatja a Kormány gazdaságpolitikai programjának megvalósulását. a) A Magyar Államkincstár A Magyar Államkincstár (MÁK) végzi a fejezetek, a központi költségvetési szervek és az elkülönített állami pénzalapok bevételeinek fogadását és kiadásainak teljesítését a kincstéti egységes számién keresztül. A MÁK feladata továbbá a készpénz, a deficit és az államadósság menedzselése, valamint az állam által vállalt garanciák és nyújtott hitelek részletes nyilvántartása, kezelése, a kötelezettségek teljesítése. b) A Magyar Nemzeti Bank ellenőrzései A Magyar Nemzeti Bank formája részvénytársaság. Szervei: közgyűlés, a jegybanktanács, az igazgatóság és a felügyelő bizottság. A Bank élén elnök áll, akit 6 évre a

miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevez ki Munkájában Legfeljebb öt alelnök segíti. Feladata A Magyar Nemzeti Bank (jegybank) alapvető feladata a nemzeti fizetőeszköz belső és külső vásárlóerejének védelme. Ennek érdekében kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra, aranyból és devizából készleteket gyűjt, továbbá a monetáris politika eszközeivel a pénzintézetek jegybanki irányítása révén befolyásolja a pénz- és hitelkínálatot, valamint a pénz- és hitelkeresletet. A jegybank monetáris politikáját refinanszírozással, a pénzintézetek kötelező jegybanki és likviditás: tartalékának szabályozásával, árfolyamok és kamatok befolyásolásával, vagy meghatározásával, nyílt piaci műveletekkel és más jegybanki eszközökkel valósítja meg. A Magyar Nemzeti Banknak az országos fizetési- és elszámolási rendszer, valamint a külső pénzkapcsolatok, a devizagazdálkodás, továbbá a

jegybanki információs rendszer alakításában is fontos szerepe van. A jegybank, mint az állam bankja vezeti a költségvetés bevételeinek és kiadásainak lebonyolításához kapcsolódó pénzforgalmi számlákat, valamint hitelt nyújt a költségvetés számára. A jegybanknak a pénzmennyiség szabályozásában, a hitelpolitika megvalósításában, nemzeti fizetőeszköz értékállóságának védelmében betöltött központi szerepe és felelőssége alapján felhatalmazása van a, pénzintézeti tevékenység ellenőrzésére. A jegybank elnöke maga is adhat ki jegybanki rendelkezésként kötelező előírásokat a pénzintézetekre. Ellenőrzési feladatai A Magyar Nemzeti Bank jegybanki ellenőrzése a pénzintézetek és a pénzintézeti tevékenységet is végző egyéb jogi személyekre – a pénzforgalomról, – a bankhitelről és – a devizagazdálkodásról szóló jogszabályok és a végrehajtásukra kiadott jegybanki előírások megtartására terjed

ki. A jegybanki ellenőrzés keretében a Magyar Nemzeti Bank jogosult helyszíni ellenőrzésre, továbbá adatok, beszámolók, mérlegek, bizonylatok és vizsgálati anyagok bekérésére. Jogszabálysértés megállapítása esetén a Magyar Nemzeti Bank köteles a szükséges intézkedéseket megtenni. Az érintett szerv pedig köteles a megkeresést érdemben megvizsgálni és saját intézkedéséről a Magyar Nemzeti Bankot tájékoztatni. c) Az üzleti pénzintézetek ellenőrzései A piacgazdaságban a bankrendszerre a kétlépcsős megoldás a jellemző. A piacgazdaságban a bankok üzletszerűen foglalkoznak a fizetési forgalom lebonyolítása mellett hitelnyújtással, befektetési és értékpapírügyletekkel, továbbá letéti-, deviza-, nemesfém ügyletekkel stb. Ellenőrzési feladatok Az üzleti pénzintézeteknek feladata pénzforgalommal és főként a hitelezéssel összefüggő ellenőrzés. – A bank, mint számlavezető ellenőrzi a készpénzforgalom

általános szabályainak, valamint a pénzforgalomra és az elszámolási forgalomra vonatkozó előírások megtartását, figyelemmel kíséri a bankszámlákon a pénzeszközök és a hitelek alakulását. – A bank, mint hitelező ellenőrzi az igényelt hitelnek a hitelpolitikai irányelvekkel való összhangját, az ügyfé1 hitelképességét, a hitelek fedezetét és a hitel rendeltetésszerű felhasználását. A pénzintézet elsősorban a rendelkezésre álló adatok-és információk alapján végez ellenőrzést. Hitelezői minőségében megkapja azokat az adatokat, amelyek a hitelkérelem elbírálásához, a kérelmező pénzügyi helyzetének, fizetőképességének megítéléséhez szükséges Helyszíni ellenőrzést a bank akkor végez, ha kérdéseire nem kap kielégítő választ, illetőleg az adatok, információk nem egyértelműek. Az üzleti alapon működő banknak, mint hitelezőnek létérdeke adott hiteleinek és azok hozamainak biztos megtérülése.

Annak megítélése érdekében, hogy az adós !képes-e ezek megfizetésére, illetőleg a kölcsönkapcsolatok során képes marad-e erre, a banknak mind a kapcsolat Létesítése előtt, mind fennállásának ideje alatt folyamatosan meg kell győződnie. A hitelképesség minősítésének fontos eszközei a tőkeellátottságot, a likviditást, a jövedelmezőséget és hatékonyságot jelző mutatószámok. Ezen túlmenően azonban ,figyelemmel kell lenni a rendszeres értékesítésre, piaci pozíciókra, fizetési kötelezettségek pontos teljesítésére, banki sorbanállási helyzetre, vezetési színvonalra stb. A benyújtott hitelkérelmeket általában ún. cenzúra eljárás keretében bírálják el (A cenzúrabizottság a pénzintézeten belüli döntéselőkészítő tanácsadó szerv.) A cenzúraeljárás körébe tartoznak azok a hitelezési, pénzforgalmi és egyéb lényeges ügyek, amelyek a bank és az ügyfél közötti szerződéses kapcsolat létesítésére,

módosítására, vagy megszüntetésére irányulnak. d) A Világbank ellenőrzési tevékenysége A Világbank ellenőrzési tevékenysége nem része a magyar ellenőrzési rendszernek, de kapcsolatban van a magyar gazdasággal. A pénz- és hitelkapcsolatok nemzetközivé válása, a gazdasági folyamatok integrálódása folytán tevékenységével számolni kell. A Világbank (teljes nevén: Újjáépítési és Fejlesztési Bank), mint az IMF pénzintézete, nemzetközi pénzügyi intézmény 1946-ban kezdte meg működését, mint az ENSZ szakosított szervezete. Tagjai csak az IMF (Nemzetközi Valuta Alap) tagjai lehetnek. Az IMF tagság azonban nem jelent automatikusan világbanki tagságot is Magyarországot 1982-ben vették fel a Világbank tagjai sorába. A Világbank feladata, hogy elősegítse a külföldi magánberuházásokat és a tőkekölcsönzést garanciavállalással, illetve a hitelnyújtásban való saját részvétellel, továbbá különböző célokra

fejlesztési segélyeket, hosszúlejáratú kölcsönöket nyújtson stb. A Világbank nemcsak bankári tevékenységet lát el, hanem egyidejűleg fejlesztési intézmény is. Ellenőrző tevékenysége A Világbank ellenőrző tevékenysége egyrészt a tagország általános hitelképességére vonatkozik, másrészt a kölcsönben részesülő fejlesztési célokra irányul. A Világbank csak azoknak a tagországoknak és akkor nyújt kölcsönt, ha vizsgálati tapasztalatai szerint megfelelő a tagország hitelképessége, és a kölcsön visszafizetése biztosítottnak látszik. Olyan programokhoz, vagy konkrét fejlesztéshez ad hitelt, amelyek elősegítik a gazdasági fejlődést, megvalósításukkal pedig az ország kormánya és a Világbank egyaránt egyetért. A Világbank körültekintően megvizsgálja a kölcsönt felvenni szándékozó ország hitelképességét, valamint a fejlesztés realitását és a megtérülés biztonságát. A hitelvizsgálatot meghatározott

tematika szerint végzik az adott országba kiküldött szakértők. A szakértők által készített jelentés alapján a bank dönt arról, hogy ad-e hitelt az adott célra Ha jövedelemtermelő beruházásokról van szó, a vizsgálat magán a fejlesztésen túl a beruházást megvalósító szervezetre is kiterjed. A jövedelemtermelő beruházások esetében a sokoldalú ellenőrzést, közelebbről a beruházás gazdaságosságának megítélését, a vállalkozás múltbeli, jelenlegi év várható pénzügyi, gazdasági helyzetének elemzését, értékelését különböző mutatók segítik. E pénzügyi likviditási, jövedelmezőségi és hatékonysági sztenderdizált mutatószámok megfigyelésének és értékelésének nemcsak a döntéselőkészítés kapcsán van jelentősége, hanem a kölcsönnyújtás időszakában is. 6 Igazságügyi szakértői ellenőrzés Az igazságügyi szakértő feladata a tudományos fejlődés eredményeinek felhasználásával

szakvéleményben rögzíteni megállapításait az igazság felderítése, megállapítása céljából. A szakvélemény általában a bíróság, az ügyészség, a rendőrség és az egyéb nyomozó hatóság vagy más kirendelő szerv részére készül. Igazságügyi szakértői tevékenységet látnak el: – az igazságügyi szakértői intézetek, – az igazságügyi szakértők jegyzékébe felvett, kijelölt szakértők. Az igazságügyi szakértői intézetek könyvszakértői, műszaki szakértői, orvosszakértői stb. szakterületen működnek A szakértő a véleményét a kirendelő hatóság megbízásától függően írásban vagy szóban adja meg. A szakértői véleménynek választ kell adnia a kirendelő hatóság és a hatóság útján a felek által feltett kérdésekre és ki kell terjednie a szakértői vélemény teljességéhez szükséges egyéb megállapításokra. A szakértői vélemény magában foglalja: – a vizsgálat tárgyára, a

vizsgálati eszközökre és eljárásokra, a vizsgálat tárgyában bekövetkezett változásokra vonatkozó részletes adatokat, információkat, – a szakmai ténymegállapítást az alapul szolgáló adatok és alkalmazott módszerek megjelölésével, – a megállapításokból levont következtetéseket, – a bizonyításra felhasznált okmányokat. A szakértőnek a véleménye megalkotásánál értékelnie kell (ha van) a korábban lefolytatott vizsgálat adatait és megállapításait is. Több szakértő közreműködése esetén a véleményben fel kell tüntetni, hogy melyik szakértő milyen vizsgálatokat végzett. A bizonyító okmányokat vagy hitelesített másolatait csatolni, kell a szakértői véleményhez A szakértőt tevékenysége során a tudomására jutott tényekkel és adatokkal kapcsolatban titoktartás kötelezi A szakértőnek a vizsgálatot az eljárási szabályokban foglalt rendelkezések megtartásával, a tudomány állásainak, a korszerű

szakmai ismereteknek és módszereknek megfelelő eszközök, eljárások felhasználásával kell elvégeznie. 7 A belső ellenőrzés 7.1 A vállalkozások belső ellenőrzései − a különböző típusú, egymást kieg, de egymást nem helyettesítő értékelő tevékenység rendszere, átfogja a tevékenység egészét, megfelelő működés esetén jó belső jelzőrendszer − Cél: segitsen a döntés előkészben, tartalékok feltárása, hiányosságok megelőzése, elhárítása. − minden gazdálkodó szervnél van − három klasszikus területe: − Vezetői ellenőrzés − Tevékenységek ellenőrzésének rendszere (munka folyamatába épített ellenőrzés) − Függetlenített belső ellenőrzés (1) Vezetői ellenőrzés Intézkedések végrehajtásának, döntések hatásának, helyességének ellenőrzése, befolyásoló körülmények megismerése, amelyet a vállalkozás vezetői (felső, középszintű, alsó vagy munkahelyi) végezk − módszerei: 

információs rendszer felhasználása beszámoló, számítógépes rendszer stb.  beszámoltatás  aláírási (szignálási) jog gyakorlása okmányok, levelek aláírása  helyszíni ellenőrzés • Korszerű vezetői ellenőrzési módszerek − információs teszt, kérdéssorozatok alkalmazása − értékelemzés − kritikus út meghatározása hálótervezés − kontrolling • Komplex vezetői ellenőrzési módszerek − munkaköri ellenőrzés a vezető átveszi a beosztott munkakörét − eredményellenőrzés (eredményesség vizsgálata) az eredmény meglétét vizsgálja, magát a folyamatot nem (2) Tevékenységek ellenőrzésének rendszere (munka folyamatába épített ellenőrzés) Tömegszerű ismétlődő, folytonos ellenőrzés. Csak akkor van visszacsatolás, ha körülményektől való eltérés tapasztalható. Zárt folyamatrendszert igényel, körülmények, követelmények, visszacsatolását rögzíteni kell A vállalkozási tevékenység

egészét átfogja. • Klasszikus területei: Önellenőrzés − saját munkáját ellenőrzi (felelősségérzet nő) − de nem tudja elég hatékonyan végezni Előző munkafázis ellenőrzése − a következő lépésben szereplő végzi az ellenőrzést − például: autógyártás megnézi, hogy az előző munkás jól rögzítette-e az alkatrészt Önállósult szakellenőrzés − valakinek csak az ellenőrzés a feladata − bizonyos területeken például: pénztárellenőrzés, számlalikvidáció, kapuellenőrzés, bérszámfejtés ellenőrzése stb. • Modern területek: Automatikus ellenőrzés − a hiba megállapítását és a tevékenység megszakítását gép végzi és ember javítja ki Önszabályozó rendszer − a hibát gép találja meg és gép is javítja ki az embernek nincs szerepe • Átfogó ellenőrzési típusok: − Számvitel − Önelszámolás egy-egy üzem vagy részegység (3) Függetlenített belső ellenőrzés Közvetlenül a

felső vezetés szolgálatában áll, segíti céjainak elérését. A felső szintű vezető nem tud minden ell feladatot ellátni. A tevékenység folyamatába épített ellenőrzéstől élesen el kell határolni! Önálló részleg Szabályszerűség, hatékonyság, utásítások végrehajtásának vizsgálata. Vagyonvédelem, elszámolások szabályossága − az ellenőrzött területhez nincs köze a belső ellenőrnek − szervezeti felépítésben: közvetlenül a felső vezetéshez tartozik − éves munkaterv alapján végzi tevékenységét − az ellenőrző munkája bármire kiterjedhet − általában célvizsgálatot végez vagy témaellenőrzést, ritkábban átfogó ellenőrzést de legtöbbször utólagos ellenőrzést végez 7.2 Sajátosságok a költségvetési szervek belső ellenőrzésénél A költségvetési szervek belső ellenőrzésének kialakításáért, rendeltetésszerű működéséért a szerv vezetője a felelős. A költségvetési szervek belső

ellenőrzési rendszerének szervezetét, hatáskörét, eljárási szabályait belső ellenőrzési szabályzatban kell rögzíteni. A költségvetési szervek belső ellenőrzésének feladata elősegíteni a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok ellátásának hatékonyságát, a legcélszerűbb, legkisebb ráfordításokkal biztosítani a feladatok ellátásában a vagyonvédelmét. A költségvetési szervek a társadalom közös szükségleteit elégítik ki az állam tulajdonában levő vagyontárgyak és az állami költségvetésben előirányzott pénzeszközök, illetve (kisebb mértékű) saját bevételeik felhasználásával. A költségvetési intézmények szolgáltatásai az emberre irányulnak, infrastrukturális hátteret biztosítanak a munkavégzéshez (pl. egészségügy, oktatás, kultúra, a sport, a vízgazdálkodás stb) A költségvetési szerveknél a függetlenített belső ellenőrök munkáját jogszabály írja elő. A szervezet típusától,

nagyságától, tagoltságától, valamint feladatellátásuktól függően a függetlenített belső ellenőrzés feladatait különböző szervezeti keretek között végezhetik. A nagyobb intézményeknél általában saját szervezettel rendelkeznek, a feladatokat általában a kizárólag e céllal függetlenített belső ellenőrök látják el. A kisebb intézményeknél viszont a függetlenített belső ellenőrzés feladatait el lehet látni részfoglalkozású alkalmazottal, továbbá osztott munkakörben, külső szakértő eseti megbízása útján, sőt több intézmény által közösen foglalkoztatott belső ellenőr alkalmazása formájában is. Osztott munkakörben foglalkoztatott belső ellenőr azonban nem foglalkoztatható pénz- és értékkezelői, könyvelői, bérszámfejtői munkakörben azért, hogy az összeférhetetlenség kizáródjon. A függetlenített belső ellenőrnek, vagy ellenőri szervezetnek a szabályszerűségi követelményeken túl

ellenőrizni és értékelni kell: – a szakmai tevékenység ellátásának hatékonyságát, fejlesztésének tervszerűségét és gazdaságosságát, – a működés és gazdálkodás szemezettségét, – a gazdasági, számviteli, pénzügyi, munkaügyi és egyéb rendelkezések betartását, – a belső szabályzatok érvényesítését, a bizonylati és okmány fegyelmet, – a vagyon védelmét, – a munkaerő foglalkoztatását, a béralappal való gazdálkodást, a tárgyi eszközök optimális kihasználását, a fenntartás és fejlesztés előkészítését, – külső források bevonását, – a gazdálkodás szervezettségét, – az adózással kapcsolatos megállapítási, bevallási, elszámolási és önrevíziós tevékenységet, – a leltározási, a zárlati munkák helyességét, a költségvetési beszámoló megalapozottságát, – a pénzmaradvány- és eredményelszámolós megalapozottságát, – a vállalkozási tevékenység indokoltságát

és hatékonyságát. A költségvetési szerv belső ellenőrzési rendszere tartalmazza a vezetők ellenőrzési kötelezettségét, a tevékenységek folyamatába épített ellenőrzési feladatokat és a függetlenített belső ellenőrzés feladatait. A vezetői ellenőrzés fontossága megnőtt, mert az önállósággal fokozódott a vezetői döntés felelőssége. A szabad tőkeáramlás, idegen forrás bevonása, a vállalkozás, az innováció – mint gazdasági környezet – a költségvetési szerveknél is szemlélet változást igényel. A vezetői ellenőrzésnek visszacsatoló szerepe a célok helyességéről, a megvalósítás folyamatáról – a bizonytalan döntési körülmények között – egyre hangsúlyosabb lesz. Az ellenőrzés fokozza a figyelmet, a környezettel való jobb kapcsolat kialakítását. A vezetői ellenőrzés a személyhez kötődő konkrét feladatok (tevékenység szabályozottsága, beosztottak folyamatos beszámoltatása, aláírási-,

utalványozási jog gyakorlása stb.) elvégzésén túl a függetlenített belső ellenőrzés működésére támaszkodik, irányítja a működését, munkájában felhasználja javaslataikat. A vezetői- és a függetlenített ellenőri szervezet mellett a munkafolyamatokba épített ellenőrzésnek a költségvetési szerveknél is kiemelt fontossága van. A munkafolyamatba épített ellenőrzés feladatai elsősorban a következők: – a költségvetési előirányzatok felhasználásának és módosí–tásának folyamatos ellenőrzése, – a számviteli rend és a bizonylati fedelem vizsgálat, – az adózással kapcsolatos feladatok ellenőrzése, – a pénztár- és a készpénzkezelés szabályosságának vizsgálata, – a létszám- és bérgazdálkodás, eszközgazdálkodás, a vagyonvédelem folyamatos fagyelemmel kísérése. Külön említést érdemel az alapítványok belső ellenőrzése. Az alapítványoknál függetlenített belső ellenőrzés általában

nincs, a klasszikus értetembe vett vezetői ellenőrzést a kuratórium tisztségviselői és részben az alkalmazásban álló vezető beosztásunk végzik, míg a munkafolyamatba épített ellenőrzés nagyjából megegyezik más szervezetekével azzal, hogy az alapítványi célokra fordított eszközök hasznosulásának ellenőrzése is jelentős. 7.3 Sajátosságok a pénzintézetek belső ellenőrzésénél A pénzintézetek belső ellenőrzési rendszere is olyan szervezeti folyamatos tevékenység, amely – a vezetők döntési és irányítási jogkörével összefüggő állandó feladataiként, – a szervezett munkafolyamatok elemeként, valamint – az ellenőrzési feladatra kiépített apparátus tervszerű munkájaként az operatív munkavégzéstől függetlenül valósul meg. A pénzintézetek tevékenységében nagy jelentősége van az üzleti vállalkozás rugalmasságának és biztonságának, a pénzügyi szabályszerűségnek, az ügyviteli és számviteli

rendszer tévedéseket és visszaéléseket kizáró működésének. Ezért mindazok az elvek, amelyek a belső ellenőrzéssel összefüggésben általánosságban érvényesek, a pénzintézeti szervezetelmét fokozott figyelmet követelnek. Ezek közül fontosabbak A vezetők ellenőrzése, amely kiterjed az általuk vezetett valamennyi szerezeti egység teljes tevékenységére. Sajátos feladat ennek keretében a mérlegelés alapján hozott intézkedések (pl. a hitelkérelmek ügyében hozott döntések) ellenőrzése. Annak megítélése, hogy e döntések a gazdasági folyamatok széleskörű számításbavételén alapulnak-e, megfelelő-e a gazdasági hatékonyságuk és nem haladják-e meg a refinanszírozási szabályok adta lehetőségeket. A munkafolyamatok jelentős részére jellemző az elvégzendő műveletek tömegszerűsége. Ennek következtében a szabályozott folyamatokban nagy a szüksége az ellenőrzés olyam kialakításának, hogy valamely munkaművelet

egyben a megelőző munkafázis ellenőrzése is legyen. Különös figyelemre van szükség a résztevékenységek ellenőrzési pontjainak kialakításánál a munkaköri vagy személyi összeférhetetlenség kizárására, továbbá ki lehet használta az automatizmusokat, nagy gondot fordítva a számítógépes megoldások kifejlesztésére. A függetlenített revizori szervezet szakmai képzettségével és morális magatartásával szemben magasak a követelmények. Ellenőrzési tevékenységük a kapott megbízásnak megfelelően kiterjedhetnek a szervezeti egységek bármely tevékenységére, végezhetnek átfogó, téma- és célellenőrzéseket. Vizsgálataik követelményrendszerének fontos részét képezik az általános érvényű rendelkezéseken túlmenően a belső szabályzatok, utasítások, különösen az ügyfél és a pénzintézet kapcsolatára, valamint a belső folyamatokra vonatkozó rendelkezések. Ezek végrehajtásának ellenőrzése mellett

vizsgálataiknak az is lényeges része, hogy megítéljék: az előírások, utasítások aktuálisak, szabatosak, világosak, közérthetőek, következésképpen jól végrehajthatók-e. Értékelésükkel jelzést és alapot adnak a felső vezetés számára intézkedések kidolgozásához és kiadásához. 7.4 A belső ellenőrzési rendszer és a controlling A controlling, a korszerű belső irányítás, vezetés eszköze. A controlling feladatait ellátó személy (a controller) és a függetlenített belső ellenőrzést végző személy (belső ellenőr) tevékenysége összehasonlításánál az alábbiakat lehel tapasztalni: controlling folyamatosan végzett operatív ellenőrző/koordináló tevékenység az információrendszer által szolgáltatott adatokon kívül támaszkodik más személyek ismereteire, az egyes szakterületek dolgozói közreműködésére s így a munkája csapatmunka a koordináló szerepnél fogva egyrészt meghaladja az ellenőrzés

követelményekhez viszonyító tevékenységét, másrészt mindig az adott pillanatban legfontosabb ügyekkel, a ma eseményeivel foglalkozik a belső szabályozásban rögzített mértékig beavatkozási, intézkedési joga, hatásköre is van függetlenített belső ellenőr előre meghatározott munkaterv alapján végzett ún. időszakos ellenőrzést végez az átfogó, komplex vizsgálatoktól eltekintve egyedül teljesíti ellenőrzési feladatait munkatervének megfelelően általában a korábban megtörténteket, a múltat ellenőrzi, azok tapasztalataiból von le következtetéseket, tesz javaslatokat munkája a megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat tartalmazó jelentés átadásával általában lezárul, beavatkozási joga nincs, intézkedéseket csak a szervezet vezetése, az ügyvezetés útján kezdeményezhet mindkét formának az alapvető célja abban jut kifejeződésre, hogy a funkcionális és területi elkülönülés feloldásával

építse a vezetés döntéseinek és intézkedéseinek komplexitását, megalapozását A piacgazdaság kiteljesedésével a controlling, mint új megoldás egyre nagyobb teret nyer és szélesebb körű elterjedése javítani fogja a vezetés hatékonyságát, s egyben erősíti az ellenőrzési elemek szerepét. 8 A könyvvizsgálói ellenőrzés könyvvizsgálói ellenőrzés A piacgazdaság működéséhez szükséges, hogy a vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről tárgyszerű információkat hozzanak nyilvánosságra. Az információk megbízhatóságát, hitelességét, a törvényben meghatározott tartalmát a független könyvvizsgálók által végzett könyvvizsgálat alapozza meg. A könyvvizsgálói tevékenység folytatásának kereteit, szabályait és tartalmát a könyvvizsgálói kamarai törvény (az 1997. évi törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről) határozza meg A könyvvizsgálói

kamarai törvény rendelkezik többek között: • a kamara feladatairól • a kamarai tagsági viszonyról • a könyvvizsgáló jogairól és kötelezettségéről • a könyvvizsgáló tevékenységéről • a kamara szervezetéről és működéséről • a könyvvizsgálók felelősségi szabályairól A könyvvizsgálói ellenőrzés része az ellenőrzési rendszernek, annak ellenére, hogy nem jelenik meg mint önálló szervezet. A könyvvizsgálat a piac érdekei alapján kiépült jogintézmény 8.1 A könyvvizsgálóval szembeni követelmények A kamara tagja lehet az a természetes személy, aki • okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezik • büntetlen előéletű • Magyarországon könyvvizsgálói tevékenységet kíván folytatni • munkaviszonyban nem áll, illetőleg munkaviszonyát a kamarai tagsági viszony keletkezésével megszűnteti • hároméves szakmai gyakorlatot igazol • felelősségbiztosítással rendelkezik • a kamara

alapszabályában foglaltakat magára nézve kötelezően elismeri és • a kamarai tagdíj megfizetését vállalja A kamarai tag nem végezhet olyan tevékenységet, amely befolyásolja a független könyvvizsgálói vélemény kialakítását és csak olyan könyvvizsgálói megbízást fogadhat el, amely nem veszélyezteti a független véleményalkotást. A könyvvizsgálót véleményalkotásában megbízója vagy munkáltatója nem utasíthatja ás senki nem befolyásolhatja. Könyvvizsgálói tevékenység folytatására gazdasági társaság vagy szövetkezet is kaphat engedélyt. Könyvvizsgálói társaság keretében könyvvizsgálói tevékenység abban az esetben folytatható, ha • a gazdasági társaság vagy szövetkezet cégbíróságon bejegyzett, illetőleg cégbírósági bejegyzésre benyújtott tevékenységi körében csak könyvvizsgálói kamaráról és könyvvizsgálói tevékenységről szóló törvényben meghatározott tevékenységet

(tevékenységeket) jelölt meg. • kamarai tagok végzik a könyvvizsgálói tevékenységet, készítik a könyvvizsgálói jelentést, látják el záradékkal a számviteli dokumentumokat • a szavazati jogok többségével a kamarai tagok, illetve a tulajdonos országában bejegyzett könyvvizsgálói társaságok rendelkeznek, • a vezetői tisztségviselői között többségben vannak azok a kamarai tagok, akiknek a kamarai tagsága nem szünetel. 8.2 A könyvvizsgálók tevékenysége A könyvvizsgáló feladatait, a könyvvizsgáló által ellátható és ellátandó tevékenységek körét a könyvvizsgálói kamarai törvény a következőkben határozza meg: • számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetnél a beszámoló felülvizsgálata, szabályszerűségének, megbízhatóságának, hitelességének tanúsítása annak érdekében, hogy az megbízható és valós összképet adjon a gazdálkodó szervezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi

helyzetéről. • a gazdasági társaságok, a szövetkezetek, az egyéb szervezetek alapításakor, átalakulásakor, megszűnésekor a törvényben előírt értékelési, ellenőrzési véleményezési, záradékolási feladatok ellátása. • a gazdálkodó szervezetek alapításával, átalakulásával, megszűnésével, folyamatos működésével, gazdálkodásával információs rendszerével kapcsolatos, pénzügyi, adó, számviteli és kapcsolódó számítástechnikai, szervezési szakértői tevékenység, szakvélemény készítése, az ezekkel kapcsolatos tanácsadás, ideértve az igazságügyi könyvszakértői tevékenységet is • a könyvvizsgálók más törvényben meghatározott feladatának elvégzése A beszámolók független könyvvizsgálóval történő felülvizsgálata a jelenlegi szabályok szerint nem minden vállalkozásnál jelent kötelezettséget. A vizsgálati kötelezettség alapvetően két törvény szabályozza, mégpedig a társasági

törvény (1997. évi CXLIV törvény) és a számviteli törvény (1991 évi XVIII törvény) A gazdasági társaságokról szóló hatályos törvény szerint kötelező választott könyvvizsgáló megbízása: • minden részvénytársasági formában működő gazdálkodó szervezetnél • minden olyan korlátolt felelősségű társaságnál, amelynek jegyzett tőkéje az 50 millió Ft-ot meghaladja, • minden egyszemélyi tulajdonban lévő korlátolt felelősségű társaságnál, valamint • ha azt külön törvény előírja A bejegyzett könyvvizsgálót határozott időtartamra, maximum 5 évre a társaság legfőbb szerve választja. A megválasztott könyvvizsgáló újraválasztható. A könyvvizsgálóval megválasztását követően, a gazdasági társaság ügyvezetése köt szerződést a polgári jog általános szabályai szerint. Nem lehet könyvvizsgáló a gazdasági társaság alapítója, illetve tagja (részvényese). Nem választható könyvvizsgálóvá

a gazdasági társaság vezető tisztségviselője és felügyelő bizottság tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója, továbbá a gazdasági társaság munkavállalója e minőségének megszűnésétől számított három évig. Ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, a személyi összeférhetetlenségi előírásokat a könyvvizsgálói tevékenységet végző személyen kívül a gazdálkodó szervezet valamennyi tagjára (részvényesére), vezető tisztségviselőjére és vezetőállású munkavállalójára is alkalmazni kell. A választott könyvvizsgáló legfontosabb feladata e társaságoknál a beszámoló véleményezése és záradékolása, valamint a közgyűlés, taggyűlés elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentés vizsgálata abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, illetve megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. A könyvvizsgáló betekinthet a gazdasági társaság könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, a

felügyelő bizottság tagjaitól, illetve a társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a társaság bankszámláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit megvizsgálhatja. A könyvvizsgáló a gazdasági társaság legfőbb szervének ülésén köteles részt venni. Ha ez szükséges, a könyvvizsgálót tanácskozási joggal az ügyvezető szerv, illetve a felügyelő bizottság ülésére is meg lehet hívni, illetve a könyvvizsgáló maga is kezdeményezheti ezen üléseken való részvételét. Ez utóbbi esetben a könyvvizsgáló kérelme csak különösen indokolt esetben utasítható vissza. A könyvvizsgáló a gazdasági társaság ügyeiről szerzett értesüléseit üzleti titokként köteles megőrizni. Ha a könyvvizsgáló tudomást szerez arról, hogy a gazdasági társaság vagyonának jelentős csökkenése várható vagy olyan tényről, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai a

gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott felelősségét vonják maguk után, köteles erről a felügyelő bizottságot, ennek hiányában a gazdasági társaságot tájékoztatni és a társaság legfőbb szervének összehívását kérni. Ha a társaság legfőbb szerve a szükséges döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló erről a törvényességi felügyeletet ellátó cégbíróságot értesíti. A gazdasági társaságokról szóló törvény további, speciális esetekben is előírja könyvvizsgáló megbízását, ilyen esetekben nem a társasági forma, nem a jegyzett tőke nagysága, illetve a tulajdoni viszonyok a mérvadóak, hanem a társaság működésében bekövetkezett esemény. Ezen eseményeknél általában nem érvényesül a legfontosabb számviteli alapelv, a vállalkozás folytatásának elve. Minden ilyen esetben a könyvvizsgáló feladata alapvetően eltér a folyamatos működés vizsgálatától, hiszen itt egy konkrét

gazdasági jelenség ellenőrzését kell elvégeznie. Ezeknek megfelelően a könyvvizsgálónak feladatát képezi: • az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérlegének ellenőrzése (átalakulás, szétválás, beolvadás, összeolvadás), • a felszámolással vagy végelszámolással megszűnő gazdasági társaságok felszámolási, végelszámolási zárómérlegének felülvizsgálata. A könyvvizsgáló speciális feladatát képezi mindezeken túlmenően a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint minden olyan tőkeemelés hitelesítése, amikor az nem pénzbeli betéttel, hanem apporttal történik. Ezeket – az előbbiekben említett – speciális feladatokat az adott gazdasági társaságnál nem végezheti el a választott könyvvizsgáló, így ezeket egyedi megbízások alapján más könyvvizsgálónak kell végrehajtania. Az SZT az alábbi nevesített esetekben teszi kötelezővé a könyvvizsgálatot (árbevételi határától függetlenül):

• minden olyan kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnál, ahol a könyvvizsgálatot más törvény írja elő, • takarékszövetkezeteknél • konszolidálásba bevont vállalkozásoknál • a külföldi székhelyű magyarországi fióktelepénél, valamint • a konszolidált éves beszámolónál