Irodalom | Középiskola » Shakespeare élete, Rómeó és Júlia című művének elemzése

Alapadatok

Év, oldalszám:2002, 5 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:506

Feltöltve:2010. március 05.

Méret:49 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

11110 csizke 2013. február 17.
  Köszi.
11111 balicspeter 2012. október 08.
  Nagyszerű! OK Köszönöm!

Tartalmi kivonat

Shakespeare élete, Rómeó és Júlia c. mű elemzése William Shakespeare 1564-ben született Stratford-upon-Avon-ban, egy falusias kisvárosban. Anyja földbirtokos lány volt, édesapja gazdag polgár. Shakespeare 18 évesen vette feleségül a nála 8 esztendővel idősebb Anne Hathawayt, akitől három gyermeke született. 1585-86 táján hagyta el családját, és Londonba költözött. Itt került kapcsolatba a színházzal Az 1599-ben épült Globe színháznak a főrészvényese volt, s mint drámaíró meg is gazdagodott. Megvette Stratford egyik legnagyobb házát. 1607 után felhagyott a színészi mesterséggel, s egyre több időt töltött Stratfordban Utolsó éveiben elzárkózott a világtól, s szülővárosában halt meg. Nagyjából két évtizedes drámaírói pályájának első felére 22 darab esik. 1953 táján írhatta szonettjeinek nagyobb részét. Pályájának második felében Shakespeare világszemlélete komorabbá vált, művészete ekkor ért be

igazán. Legjobb alkotásai ekkor születtek (Julius Caesar, Hamlet, Othello, Lear király, Macbeth, Antonius és Kleopátra). Shakespeare színpada Shakespeare színpada a középkori színjátszásból fejlődött ki. Ez a dráma nem ismerte a hangulati egységet, a drámai sűrítést, a kiélezett konfliktusokat sem. Jellemző volt rá az örökös helyszínváltozás, illetve a különböző helyszíneken egyidejűleg bemutatott eseménysorozat. A misztériumdrámák dramatizált formában adták elő az egész bibliai történetet. A mirákulum a szentek életét, csodáit, szenvedéseit, válogatott kínzásait, vértanúhalálát vitte színre. A moralitás történeteiben a megszemélyesített jellemvonások, az erények és a bűnök viaskodtak az emberi lélekért. 1599-ben épült meg a Globe színház. A színpad jellegzetes hármas beosztása lehetővé tette a különböző színterek gyors váltását, a térbeli és időbeli távolságok merész áthidalását. A

shakespeare-i színpadon nem voltak díszletek. A drámák nem felvonásokra tagolódtak, hanem színekre A női szerepeket férfiak alakították. Rómeó és Júlia I. Bevezetés A mű cselekménye Veronában játszódik. Két nagyúri család, a Capulet és a Montague állnak egymással szemben, de az ellenségeskedés okára már senki sem emlékszik. A bonyodalmat az okozza, hogy Montague fia, Rómeó beleszeret Júliába, aki Capulet lánya. A két fiatal szerelme legyőzi az előítéleteket. II. Tárgy Lőrinc szerzetes segíti a fiatalokat. Titokban megesketi őket Az esküvő után Rómeó és Tybalt, a lány bátyja párbajoztak. Tybalt meghal, ennek következtében Rómeónak menekülnie kell Júliát bántották a történtek, de férje mellett mégis kitartott. Házasságuk továbbra is titokban maradt Váratlanul érte Júliát Páris gróf lánykérése. Nem árulhatta el titkát, szülei pedig rövid határidőt adtak A lány Lőrinc baráthoz fordult

segítségért. A barát egy szert adott a lánynak, amelytől tetszhalottá válik. Ébredése után Rómeó magával viszi Júlia vállalja a kockázatot, és másnap mindenki halottnak hiszi. III. Befejezés Lőrinc barát megírja Rómeónak tervüket. Az üzenet azonban nem érkezik meg Így Rómeó valóban halottnak hiszi kedvesét. Éjszaka visszatér Veronába Júlia sírjánál találkozik Páris gróffal, akit párviadalban megöl, majd saját magát megmérgezi. Mikor Júlia magához tér, döbbenten veszi észre halott férjét. Bánatában Rómeó tőrjével megöli magát Másnap a két fiatal holttesténél találkozott a két család. A tragédia döbbentette rá őket arra, hogy jobb békességben élni egymás mellett. A műben két felfogás ütközik:  a szülőké, akik maguk akartak társat találni gyermeküknek  a fiataloké, akik szabadon, maguk akartak választani A mű fő alakjai Rómeó  áldozatkész, hűséges és kitartó jellemű.

Szerelméért mindent vállalt Ragaszkodása a halálba is követte kedvesét. Júlia  rokonszenves teremtés. Jószívű, becsületes és jellemes Szerelmében állhatatos Szüleit ugyan tisztelte, de saját akarata volt. Fiatal kora ellenére felnőtt módon tudott dönteni sorsáról. Páris gróf  rokonszenves, hiszen Júliát őszintén szerette. Halálát sajnálja az olvasó Capulet  kezdetben nem ellenszenves. Akkor válik azzá, amikor lányát a grófhoz akarja hozzáadni A végére ezt őszintén megbánta. Montague  egyénisége Capuletéhez hasonló. Tybalt  a mű legellenszenvesebb alakja. Viselkedésével tovább élezi a helyzetet Rómeóval szembeni magatartása kihívó. Halálát megérdemelte Lőrinc barát  rokonszenves, hiszen a fiatalokat segítette. A terv sikertelensége nem az ő hibája Dajka  ingatag jellem. Kezdetben a fiatalokat támogatta, később a Rómeóval való szakításra bíztatta a lányt. Két ősi emberi szenvedély, a

gyűlölet és a szeretet tragikus szembenállása a témája Shakespeare fiatalkori művének. 1594 és 96 között keletkezett, nyomtatásban 97-ben jelent meg Ez a mű az angol reneszánsz első olyan tragédiája, amelynek középpontjában a szerelem áll: az új típusú testi-lelki viszony, a hitvesi szerelem eddig ismeretlen szenvedélye, melynek alapja a kölcsönös vonzalmon alapuló szabad párválasztás. A fiatalok akaratlanul is szembekerülnek a régi feudális erkölcsökkel, s a reneszánsz szabadságvágy hordozói és hősei lesznek. A mű szerkezete  Expozíció: Rómeó el akarja felejteni szerelmét, Rózát  Bonyodalom: Rómeó és Júlia találkoznak a bálon  Cselekmény kibontakozása: házasságot kötnek, újra fellángol a viszály a két család között  Tetőpont: Rómeó megöli Thybaltot, ezért Verona hercege száműzi  Megoldás: A két fiatal halála, a két család megbékélése Egy átmeneti kor erkölcsei ütköznek a

drámában. Két egymástól elütő és egymással szemben álló világ, erkölcsi rend küzdelme áll a Rómeó és Júlia tragikus konfliktusának középpontjában. Az egyik oldalon a középkori feudális anarchia sötétlik a maga ősi gyűlölködésével az érdekházasságokkal, és a szülői önkényével, a másikon ott ragyog már az új erkölcs, a reneszánsz rend a szerelem megható szépségével és az érzelmek szabadságával. A régi világ, a feudális anarchia kihunyóban van, sok tekintetben már nevetségesnek és értelmetlennek látszik, de még elég erős ahhoz, hogy az egyes ember lelkében jelentkező újat elsöpörje, s a fiatal szerelmesek boldogságát, életét összetörje. A két család Montague-k és a Capuletek viszálya adja a szereplők csoportokba rendeződését. A két család viszályának oka ismeretlen. Az egyik oldalon:  Júlia: 15 éves tapasztalatlan kislányból felnőtt nő lesz  Capulet: A komédia műfajából

átköltöztetett, zsarnokoskodó apa  Capuletné: egy aggodalmaskodó, de végső soron szintén engedelmességet követelő anya  Dajka: az idősebb nemzedékhez tartozik, segíti a fiatalok szerelmét, de lelkiismeretfurdalás nélkül  támogatja a Párissal való házasságot is.  Tybalt: gyűlölködő, negatív figura, ki először gyilkossá, majd áldozattá válik  Páris gróf: gyakorlatias gondolkodású férjjelölt, a két világ választóvonalán libeg. Elítéli a családi veszekedést, őszintén szereti Júliát, de egy pillanatra sem jut eszébe, hogy szerelméről Júliának beszéljen. Csak a szülőkkel egyezkedik, az apától kéri meg Júlia kezét. A másik oldalon:  Rómeó: 17 éves fiatal fiú  Montague és Montaguené: inkább csak árnyalakok  Lőrinc barát: a dajka dramaturgiai párja, tapasztalt, bizalmas hús-vér figura. Rómeót és később Júliát is segíti. Reneszánsz képviselője, ki megérti a fiatalok szerelmét

 Rómeó baráti köre, mindenekelőtt Mercutio: szellemes jellem Tybalt ellenpontja és áldozata Bonyodalom és katasztrófa Romeo és Júlia véletlenül találkozik Capuleték bálján. Az izgalmat csak fokozza, hogy Romeo álarcban, hívatlanul tartózkodik ott. Júliát itt mutatnák be udvarlójának, Páris grófnak, aki nem neki, henem inkább az apjának teszi a szépet. Az első látásra fellobbanó szerelem nem is lenne olyan hiteles, ha nem állna vele szemben Romeo előző epekedése Róza iránt, aki azért nem tűnik föl soha a színpadon, mert Romeo iránta érzett vágyakozása anyagtalan (a petrarkista szerelemideál típusa, ahol a szerelem magáért a szerelemért létezik). Ezzel szemben Rómeó és Júlia már az első találkozásukkor csókolóznak, versben (angol szonettben) beszélgetnek. Ennek a szerelemnek a hitelét az adja, hogy teljes bizalmon alapul: Júlia bátran kiáltja ki érzéseit a bál után az éjszakába, s az őt kihallgató Rómeó

akár ki is ábrándulhatna belőle, ha nem érezné ugyanazt. Mikor rájönnek, hogy az ellenséges két család tagjai, egy pillanatra megdöbbennek az eléjük tornyosuló akadálytól, az éjszakai szerelmi vallomásban azonban már megtagadják származásukat és nevüket, mert ezek szerelmük útjában állnak. Júliában és Rómeóban a lázadóan romantikus szerelemmel együtt él valami praktikus konzervativizmus: vonzalmukat esküvővel kívánják Verona előtt társadalmilag is elfogadhatóvá tenni. A dráma fordulópontja, a küzdelem felerősödése Mercutio és Tybalt halála. Rómeó nemcsak felesége közeli rokonát ölte meg, hanem szembekerült a szigorú hercegi paranccsal is. Ha eddig volt is valami távoli remény, hogy Capulet valamikor beleegyezését adja a házasságba, most ez a remény is szertefoszlik. A fiatal szerelmesek hajnali búcsúzása után megkezdődik a félreértések és tévedések tragédiához vezető sorozata. Rómeó Mantovába

menekülése után Júlia kerül a dráma középpontjába Árván, elhagyottan, egyedül kell döntenie jövendő sorsa felől, csak Lőrinc barát cellája és szíve nyílik meg előtte. Kétfajta hűség csap össze benne: a család iránti és az, amelyik férjéhez, Rómeóhoz köti Két szálon fut tovább a cselekmény a két világ közötti távolságot kiemelve. A tévedések tragédiája  Júliát apja megtagadja, anyja sem érti, a dajka is hátat fordít neki  Száműzött férjét siratja, s azt hiszik, Tybaltért zokog  asszony, és férjhez akarják adni (nem mehet újra férjhez, de a házasság megtagadását a szülői tekintély elleni lázadásnak tekintik)  egyetlen remény az időben lehetne, de pont ezt veszik el tőle az esküvő siettetésével azt színleli, hogy beleegyezik a Párissal kötendő házasságba, s a szülők ezt őszinte engedelmességnek vélik  Júlia 42 órás "halálára" készül, a család pedig az esküvőre

 él még, de halottnak hiszik, s kriptasírba zárják - halottnak hiszi a visszatért Rómeó is, és végez magával: Júlia nélkül nincs számára élet, s az álmából ébredő Júlia sem tud már létezni ifjú férje nélkül A családok közötti ősi gyűlölködést a fiatal szerelmesek hősi lázadása s tragikus halála szünteti meg. A végső jelenetben helyreáll a rend, de borzalmas árat kellett fizetni érte