Gazdasági Ismeretek | Kontrolling » PSZF Ellemzés-ellenőrzés jegyzet, 2005

Elemzés és Ellenőrzés kapcsolata − mindkettő a gazdasági folyamatok ok-okozati összefüggéseit vizsgálja − elemzés: nagyvonalakban, főbb összefüggések feltárása − ellenőrzés: teljes körű ok-okozati feltárás  az elemzés az ellenőrzés része!  azért elemzünk, hogy ellenőrizhessünk − az elemzés a vezető döntéseinek megalapozására szolgál illetve a döntések végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére − elemzés információira szüksége van: − mikroszinten − vállalat gazdasági vezetése − tulajdonosok és leendő befektetők − hitelező pénzintézetek − makroszinten − nemzetgazdaság (⇒KSH adatai) Elemzésekhez szükséges: Tájékozottság - gazdasági értelemben  a gazdasági vezető azon ismereteinek összessége, amelyek szükségesek a helyes döntések meghozatalához, a vállalkozás eredményes vezetéséhez megszerzésének előfeltételei: vezetők különféle vezetői tulajdonságai,

képességei legyen: tekintélyvezető ∼ megfelelő szaktudás természetes vezető ∼ veleszületett képességek szimpátia vezető ∼ a személyekre is koncentráljon kinevezett vezető ∼ legyen papírja róla! rendelkezzen megfelelő, megbízható munkatársakkal megbízható, jól kiépített információs rendszer Mit értünk elemzésen? a gazdasági vezetésnek olyan nélkülözhetetlen eszköze, egy olyan módszer, melynek segítségével a vállalkozás gazdálkodása megismerhető, értékelhető és továbbfejleszthető a folyamatokat mindig változásaikban, kölcsönhatásaikban és ellentmondásaikban vizsgálja tudományos alapja a dialektika Elemzés szakaszai: egyrészt felosztható: − Analízis szakasza ⇒ részekre bontás − Szintézis szakasza ⇒ részeket újra egésszé formáljuk, közben már látjuk, milyen hatások érvényesülnek − például: Anyagköltség vizsgálata befolyásolja: termelés mennyisége, fajlagos anyagfelhasználás

és anyagár ezek kapcsolata: például ha a termelés nő és a többi csökken ⇒ pozitív hatás másrészt felosztható: − Döntéselőkészítés szakasza − előkalkulációs szakasz − cél: optimális döntés meghozatala − Végrehajtás szakasza − cél: a végrehajtás folyamatos figyelemmel kísérése − az optimális döntés megvalósításának nyomonkövetése − Utólagos (revíziós) szakasz − utókalkulatív jellegű − cél: a végrehajtás ellenőrzése − például: Beruházás, termékfejlesztés ⇒ több alternatíva változatonként gazdasági kalkuláció készítése (árbevétel, költség stb.) termékfejlesztés nyomonkövetése (mennyiben teljesülnek a tervek) tervezett adatok és tényadatok összevetése Elemzés célja: információszerzés és információszolgáltatás Ellenőrzés célja: elsődlegesen az információszerzés és információszolgáltatás, másodlagosan a kényszerítés a követelmények betartására Elemzés

tárgya lehet: − vállalkozás értékesítési tevékenysége − műszaki fejlesztések (termékfejlesztés, beruházás) − gazdaságos sorozatnagyság alakulása − termelés érték − − − − ár volumen minőség összetétel munkaügyi elemzések létszám bérek termelékenység munkaidő tárgyi eszköz-gazdálkodás forgóeszköz-gazdálkodás ⇒ anyag-, és készletgazdálkodás vállalkozás éves beszámolója ⇒ főleg a kiegészítő melléklet vagyoni, pénzügyi helyzet jövedelmezőség hatékonyság 1. Elemzések csoportosíthatók: Elemzés tárgya szerint ⇒ ld.fent  Elemzés gyakorisága szerint periodikus − rendszeres, azonos időközönként ismétlődő − például éves beszámoló elemzése aperiodikus − rendszeres, de nem azonos időközönként ismétlődő − például anyagfelhasználás elemzése (rendelés függvénye) egyedi döntésekhez kapcsolódó − nagyobb volumenű döntésekhez kapcsolódik, amelyek

ritkán fordulnak elő − például nagyberuházás Terjedelmük szerint átfogó − mindenre kiterjed részleges − csak egy-egy részterületet érint − például csak a bérgazdálkodás vizsgálata Folyamat-Állapot szerint statikus − adott időpontra vonatkozó vizsgálat − például mérleg elemzése dinamikus − folyamatot vizsgálja − például eredmény elemzése 2. Elemzési folyamat elemei I. Adatok kijelölése, gyűjtése, ellenőrzése, egyszerűsítése a gyakorlatban ez a legnehezebb szakasz mindig csak azonos adattartalmú információk vonhatók be a vizsgálatba szignifikáns adatok adatok fajtái Mérhető − arányos skálán helyezzük el, amelynek van abszolút nullapontja Rangsorolható − becsülhető vagy csak viszonyítható − kétféle skála: - sorrendi skála ⇒ adatok között eltérő közök - intervallumskála ⇒ egyenlő közök Megállapítható − például nemek szerinti összetétel, iskolai végzettség − névleges skálán

helyezzük el II.A rendelkezésre álló adatok feldolgozása A) Adatok csoportosítása, összehasonlítása csoportképző ismérvek: - mennyiségi - minőségi - időbeli - területi statisztikai illetve leíró sorok képzése összehasonlítás ⇒ viszonyszámok - két egymással valamilyen viszonyban álló adat hányadosa Azonos fajta adatokból − megoszlási viszonyszám rész és egész viszonya például árbevétel megoszlása − dinamikus viszonyszám időbeli összehasonlítás bázis vagy lánc − teljesítmény viszonyszám tényleges teljesítés és az optimális feltételek mellett elérhető teljesítmény viszonya − terv teljesítési viszonyszám tervezett adatok és az optimális feltételek mellett elérhető teljesítmény viszonya − koordinációs viszonyszám részek egymáshoz való viszonya − területi összehasonlító viszonyszám Eltérő fajta adatokból − intenzitási viszonyszám B) Értékelések, számítások készítése

Mutatószámok: valamilyen gazdasági jelenséget mennyiségileg kifejező számok két fő fajtája: − Abszolút szám − egyszerű számlálással, méréssel meghatározható − például létszám − Származtatott szám − több abszolút számból képzett szám − ilyenek a viszonyszámok is − átlagok − számított középértékek számtani mértani harmonikus négyzetes kronologikus átlagok − helyzeti középértékek módusz medián − indexek − értékindex-kör elemei értékindex Iv = Σq1 p1 × 100 Σq0 p0 volumenindex Iq = Σq1 p0 × 100 Σq0 p0 (Laspeyres-súlyozású ⇒ csak ez használható!) árindex Ip = Σq1 p1 × 100 Σq1 p0 (Paasche-súlyozású ⇒ szintén csak ez használható) − abszolút értékű változások K v = Σq1 p1 − Σq0 p0 K q = Σq1 p0 − Σq0 p0 K p = Σq1 p1 − Σq1 p0 K v = K q+ K p C) Eltérések okainak számszerűsítése − tényezőkre bontás módszere 1) alternatív eltérés felbontás 2)

kumulatív eltérés felbontás - láncbehelyettesítés - abszolút eltérések - százalékos eltérések 3) logaritmus módszer 4) index módszer − csak akkor alkalmazhatóak, ha a vizsgált mutatószám szorzatként felírható − például: Anyagköltség = Termelési mennyiség x Fajlagos felhasználás x Anyagár ⇒ alkalmazható! III. Megállapítások, eredmények összefoglalása, intézkedési tervek, javaslatok kidolgozása 3. Elemzési módszerek − Összehasonlítás − − − − − − Tényezőkre bontás Gazdasági kalkuláció ABC-analízis Portfolió-analízis Termék-életciklus vizsgálat Értékelemzés Összehasonlítás főbb összehasonlítási módok: Terv-tény összehasonlítás − tervezett és tényadatok − feladat: a tervtől való eltérés megállapítása − eltérés oka lehet: − vállalaton belüli adottságok változnak − külső környezetben bekövetkező változások − rossz volt a tervezés − terv-teljesítési

viszonyszámok Időbeli összehasonlítás − bázis és tényadatok összehasonlítása − fontos megfelelő hosszúságú időszakot találni − például beszámoló elemzésére kevés az egy éves időtartam − dinamikus viszonyszámok Részeknek egymással illetve az egésszel történő összevetése − koordinációs és megoszlási viszonyszámok Szükséglet összehasonlítása a fedezettel − különféle mérlegeknél − például: munkaerő-, idő-, anyag-, likviditási mérleg Tényleges helyzet összehasonlítása az optimális feltételek melletti helyzettel − teljesítmény viszonyszámok Norma szerinti adatok összehasonlítása a tényleges helyzettel − norma: adott vállalaton belüli kötelező előírás, amely megmutatja, hogy egységnyi termék előállításához vagy egységnyi tevékenység elvégzéséhez mennyi erőforrás használható fel − például: anyag-, idő-, teljesítménynorma A vállalaton belüli egyes szervezeti egységek

összehasonlítása Saját vállalat összehasonlítása más, hasonló adottságú vállalat adataival − azonos ágazat, iparág Saját vállalat összehasonlítása más, azonos ágazatban tevékenykedő, de kiemelkedő teljesítményt nyújtó vállalat adataival Saját vállalat összehasonlítása az országos vagy megyei átlaggal vagy külföldön tevékenykedő más vállalattal − területi összehasonlítás minden összehasonlításnál ügyelni kell arra, hogy csak azonos adattartalmú információkat hasonlítsunk össze! a torzító tényezőket ki kell szűrni Összehasonlítások - Torzító tényezők és kiszűrésük módszerei Ár változása kiszűrésére három módszer: − Változatlan árakon történő számítás Σq1 p0 − Árkorrekció-számítás − arra adhatunk választ, hogy az árak átlagos változása miatt az árbevétel abszolút értékben (Ft-ban) hogyan változott meg K p = Σq1 p1 − Σq1 p0 ⇒ csak ellenőrzésre szolgáló képlet

− mindig termékenként kell kimutatni − Árindex-számítás − azt mutatja meg, hogy az árak átlagosan hány %-kal változtak meg Ip = Σq1 p1 × 100 Σq1 p0 Volumenváltozás hatása − kiszűrése: Egységre vetítés módszere − például egy főre vagy egy termékre vetítés Összetételváltozás hatása − kiszűrése: Standardizálás − abszolút és hányados jellegű mutatók − egyszerűsített változat: Egymásra vetítés − a bázisszintű tényadatok meghatározása ha időbeli összehasonlítás (bázis-tény összevetés) − vagy tervszerű tényadatok meghatározása ha a tervtől való eltérést akarjuk számszerűsíteni (terv-tény összehasonlítás) − ügyelni kell arra, mi az ok és mi az okozat ⇒ először az ok változik és utána az okozat Példa: Bázis termelése 10.000 db, a fajlagos anyagfelhasználás 10 kg/db Tény termelés 9.000 db és 20 kg/db anyagfelhasználás Hogyan változott a Bázis-évihez képest az összes

anyagfelhasználás és ebből a változásból mennyit eredményezett a fajlagos anyagfelhasználás növekedése? ⇒ Összes anyagfelhasználás Bázisban: 100.000 kg; Tény évben: 180000 kg - az összes anyagfelhasználás 80.000 kg-mal növekedett a Bázis-évihez képest - itt a termelés az ok és az anyagfelhasználás az okozat - ha a fajlagos anyagfelhasználás változatlanul 10 kg/db lenne ⇒ Bázisszintű tény-anyagfelhasználás 90.000 kg a 100.000 kg és 90000 kg különbsége: a termeléscsökkenés hatása és a 180000 kg és 90000 kg különbsége a fajlagos anyagfelhasználás változásának hatása - tehát: a fajlagos anyagfelhasználás 10 kg/db-bal való növekedése hatására az összes anyagfelhasználás 90.000 kg-mal emelkedett a Bázis-évihez képest Termékek különbözősége Egyenérték-számítás (vezértípusban történő számítás) − csak akkor alkalmazható, ha a vizsgált termékek azonos gyűjtőfogalomba tartoznak és csak egy

mennyiségi jellemzőben térnek el egymástól − például: tégla, üvegtábla, szénfajták stb. − ki kell választani egy vezérterméket − mindig az lesz, amelyikből a vállalat a legtöbbet állítja elő − egyenértékszáma mindig 1 lesz − a többi termék egyenértékszámát meghatározhatjuk, hogy eltérő mennyiségi jellemzőjüket a vezértípus termék mennyiségi jellemzőjéhez viszonyítjuk − például téglák vastagsága: 6 cm a leggyakoribb (∼egyenértékszáma: 1) ⇒ a 10 cm-esé: 10/6 − az egyenértékszám lehet 1-nél kisebb is! − az egyenértékszámokkal felszorozva a termelés mennyiségét, megkapjuk a vezértípusra átszámított termelést, amelyben a termékek már összesíthetőek Példa (1): egy termék ára VI.1-jén 50 Ft/db-bal nő évente 24.000 db-ot értékesít a vállalat és az értékesítés ütemezése havonta egyenletes Mekkora lesz az árkorrekció? Ft × 7 × 50 = 700000 24000 12 Példa (2): egy termék ára

VI.1-jén 50 Ft/db-bal nő évente 24.000 db-ot értékesít a vállalat és az értékesítés ütemezése szezonálisan ingadozik a főszezoni hónapokban (ápr.1-okt1) havonta kétszer annyit értékesítenek, mint a holtszezoni hónapokban Mekkora lesz így az árkorrekció? Ft × (4 × 2 + 3) × 50 = 733333,3 24000 12 + 6 Összehasonlítás összetétel-változás hatása ⇒ torzító tényező kiszűrése: standardizálás (arány-eltolódás vizsgálata) − egyszerre csak egy tényezőt változtat meg és így eltekint a többi befolyásoló tényező szerepétől, úgy hogy azokat változatlannak feltételezi − alkalmazható: időbeli összehasonlításra (Bázis-Tény) illetve tervtől való eltérés megállapítására (Terv-Tény) − kétféle mutatószám: Abszolút jellegű - két tényező szorzataként jönnek létre és ebből az egyik mindig a mennyiség (q) Hányados jellegű - két tényező hányadosaként, két abszolút jellegű mutatóból

származtatható Abszolút jellegű mutatók Megnevezés Közvetlen költségek Közvetlen anyagköltség Közvetlen Bázis (Terv) szintű Tény (Tárgy) tényadatok Bázis (Terv) Volumenarányos Bázis (Terv) adatok Σq0 ⋅ ö0 I q ⋅ Σq0 ⋅ ö0 Σq1 ⋅ ö0 Σq1 ⋅ ö1 Σq0 ⋅ a0 I q ⋅ Σq0 ⋅ a0 Σq1 ⋅ a0 Σq1 ⋅ a1 Σq0 ⋅ b0 I q ⋅ Σq0 ⋅ b0 Σq1 ⋅ b0 Σq1 ⋅ b1 bérköltség Fedezeti összeg Σq0 ⋅ f 0 I q ⋅ Σq0 ⋅ f 0 Σq1 ⋅ f 0 Σq1 ⋅ f1 (*) I ⋅ Σq ⋅ n Σq ⋅ n Σq ⋅ n Normaóraszükséglet  Volumenváltozás Összetételváltozás  Fajlagos hatása hatása (egyedi) változás hatása 0 (*) 0 0 q 0 1 0 Σq1 ⋅ n1 ⇒ Fedezeti összeg = Értékesítés nettó árbevétele - Értékesítés közvetlen költségei − háromféle változás: volumen összetétel egyedi (fajlagos) − az értékesítés nettó árbevételére nem alkalmazható, mert Σq0 ⋅ p0 ⋅ Σq1 ⋅ p0 = Σq1 ⋅

p0 Σq0 ⋅ p0 ⇒ már egyből Bázisszintű tényadat (egyszerre két lépés) − csak akkor alkalmazható, ha a volumenindexet nem érték hanem mennyiség szerint határozzuk meg (azaz ha természetes mértékegységben összesíthetők) Hányados jellegű mutatók Megnevezés Bázis (Terv) Bázis (Terv) szintű tényadatok Σq ⋅ ö Közvetlen költség-hányad Σq ⋅ p (%) Σq ⋅ a Közvetlen anyagköltség-hányad Σq ⋅ p (%) Σq ⋅ b Közvetlen bérköltség-hányad Σq ⋅ p (%) Σq ⋅ f Fedezeti hányad Σq ⋅ p (%) Σq ⋅ p Termelékenység Σq ⋅ n (1) (Ft / normaóra) Σq ⋅ n Munkaigényesség Σq ⋅ p (2) (normaóra / Ft)  Torzító tényező   Fajlagos (egyedi)  (összetételváltozás) változás hatása hatása (1) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Tény (Tárgy) Σq1 ⋅ ö0 Σq1 ⋅ p0 Σq1 ⋅ ö1 Σq1 ⋅ p1 Σq1 ⋅ a0 Σq1 ⋅ p0 Σq1 ⋅ a1 Σq1 ⋅ p1 Σq1 ⋅ b0 Σq1 ⋅ p0 Σq1 ⋅ b1

Σq1 ⋅ p1 Σq1 ⋅ f 0 Σq1 ⋅ p0 Σq1 ⋅ f1 Σq1 ⋅ p1 Σq1 ⋅ p0 Σq1 ⋅ n0 Σq1 ⋅ n0 Σq1 ⋅ p0 Σq1 ⋅ p0 Σq1 ⋅ n1 Σq1 ⋅ n1 Σq1 ⋅ p0 (*) (*) Termelékenység ⇒ kiszámítása: Termelés változatlan áron [Ft/normaóra ] Élömunka - ráfordítás egységnyi normaóra-felhasználással mennyi termelési érték állítható elő ⇒ cél: minél többet (2) Munkaigényesség ⇒ kiszámítása: Élömunka - ráfordítás [normaóra/Ft ] Termelés változatlan áron egy Ft-nyi termelési értéket mekkora normaóra-ráfordítással lehet előállítani ⇒ cél: minél kevesebbel (*) ⇒ változatlan áron kell számolni! ( p0) − a költséghányadok csökkenése illetve a fedezeti hányad növekedése a kívánatos! Tényezőkre bontás módszere párhuzam az összehasonlítással: mindkettő az ok-okozati összefüggéseket tárja fel gazdaságossági mutatószámokat befolyásoló tényezők hatásait számszerűsítjük különbség:

tényezőkre bontás esetén csak szorzatra bontható tényező elemezhető! általában két vagy több tényező szorzatára bontjuk alkalmazhatóság előfeltételei: a vizsgált mutatószám szorzatként felírható legyen a kumulált szorzatoknak mindig gazdasági tartalommal kell bírniuk - például: Anyagköltség [Ft] = Termelés [db] x Fajlagos anyagfelhasználás [kg/db] x Anyagár [Ft/kg] ⇒ Anyagköltség [Ft] = Összes anyagfelhasználás [kg] x Anyagár [Ft/kg] mind értelmes a vizsgált mutatószámot mindig a lehető legtöbb tényező szorzatára kell felbontani és így be kell mutatni az egyes befolyásoló tényezők önálló hatásait tényezőkre bontás esetén az ún. torzító tényezőket nem kell minden esetben kiszűrni, mindig az elemzés célja határozza azt meg - például: termelési érték alakulását hogyan befolyásolják a munkaügyi tényezők? ekkor az árváltozást ki kell szűrni Tényezőkre bontás módszerei: Alternatív

eltérés felbontás módszere Kumulatív eltérés felbontás módszerei Láncbehelyettesítés Abszolút eltérések módszere %-os különbözetek módszere Logaritmus módszer Index módszer (1) Alternatív eltérés felbontás módszere egyszerű szorzatokon alapul Folyamata: (1) megállapítja a vizsgált mutatószámot mindkét időszakra (2) meghatározza annak változását az egyik időszakról a másikra (3) az egyes befolyásoló tényezők önálló hatásainak kimutatásakor egyszerre csak egy tényezőt változtat meg és annak változását veszi figyelembe (4) az egyszer már megváltoztatott tényezőt újra változatlan értéken veszi figyelembe (5) végül meghatározza az ún. együttváltozásokat Példa (E/9) Anyagköltség: - Terv: 20000 db x 15 kg/db x 80 Ft/kg = 24000 e Ft - Tény: 20500 db x 14,5 kg/db x 90 Ft/kg = 26752,5 e Ft - változás: +2752,5 e Ft az Anyagköltség 2752,5 e Ft-tal nőtt a tervezetthez képest − befolyásoló tényezők:

termelés növekedése fajlagos anyagfelhasználás csökkenése anyagár növekedése Termelés-növekedés hatása: +500 db x 15 db/kg x 80 Ft/kg = +600 e Ft a termelés 500 db-os növekedése miatt az anyagköltség 500 e Ft-tal nőtt Fajlagos anyagfelhasználás-csökkenés hatása: -0,5 db/kg x 20000 db x 80 Ft/kg = -800 e Ft Anyagár-növekedés hatása: +10 Ft/kg x 20000 db x 15 db/kg = +3000 e Ft Összesen: +2800 e Ft az eltérés a 2752,5 e Ft-tal az együttváltozások hatása Együttváltozások: Termelés-növekedés és Fajlagos anyagfelhasználás-csökkenés együtthatása: +500 db x -0,5 kg/db x 80 Ft/kg = -20 e Ft Termelés-növekedés és Anyagár-növekedés együtthatása: +500 db x +10 Ft/kg x 15 kg/db = +75 e Ft Fajlagos anyagfelhasználás-csökkenés és Anyagár-növekedés együtthatása: -0,5 kg/db x +10 Ft/kg x 20000 db = -100 e Ft Összesen: -45 e Ft Eddigiek összesen: +2755 e Ft A három tényező együttváltozása: +500 db x -0,5 kg/db x +10 Ft/kg =

-2,5 e Ft Mindösszesen: +2752,5 e Ft hátránya: nagyon munkaigényes illetve pontatlanul mutatja be az egyes befolyásoló tényezők önálló hatásait (2) Kumulatív eltérés felbontás módszerei - (a) Láncbehelyettesítés egyszerű szorzatokon alapul Folyamata: (1) megállapítja a vizsgált mutatószámot mindkét időszakra (2) meghatározza annak változását az egyik időszakról a másikra (3) az egyes befolyásoló tényezők önálló hatásainak kimutatásakor egyszerre csak egy tényezőt változtat meg és annak változását veszi figyelembe (4) de ezt a tényezőt megváltoztatott értéken veszi figyelembe (5) ezután az egyszer már megváltoztatott tényezőt megváltoztatott értéken veszi számításba (6) végül az oszlopösszesenek különbözeteként mutatja ki a befolyásoló tényezők önálló hatásait Példa (E/9) Megnevezés Terv Termelés Fajlagos anyagAnyagár Tény felhasználás Termelés 20000 db 20500 db 20500 db 20500 db 20500 db

Fajlagos anyag15 kg/db 15 kg/db 14,5 kg/db 14,5 kg/db 14,5 kg/db felhasználás Anyagár 80 Ft/kg 80 Ft/kg 80 Ft/kg 90 Ft/kg 90 Ft/kg Anyagköltség 24000 e Ft 24600 e Ft 23780 e Ft 26752,5 e Ft 26752,5 e Ft oszlopösszegek különbsége: − Termelés-növekedés hatása: 24600 - 24000 = +600 e Ft a termelés 500 db-bal való növekedésének hatására az anyagköltség 600 e Ft-tal nőtt a tervezetthez képest − Fajlagos anyagfelhasználás-csökkenés hatása: 23780 - 24600 = -820 e Ft a fajlagos anyagfelhasználás 0,5 kg/db-bal való csökkenése miatt az anyagköltség 820 e Ft-tal csökkent a tervezetthez képest − Anyagár-emelkedés hatása: 26752,5 - 23780 = +2972,5 e Ft az anyagár 10/kg-os növekedése az anyagköltség 2972,5 e Ft-os növekedését eredményezte a tervezetthez képest − Mindösszesen: +600 - 820 + 2972,5 = +2752,5 e Ft (2) Kumulatív eltérés felbontás módszerei - (b) Abszolút eltérések módszere egyszerű szorzatokon alapul Folyamata: (1)

megállapítja a vizsgált mutatószámot mindkét időszakra (2) meghatározza annak változását az egyik időszakról a másikra (3) az egyes befolyásoló tényezők önálló hatásainak kimutatásakor egyszerre csak egy tényezőt változtat meg és annak változását veszi figyelembe (4) a továbbiakban az egyszer már megváltoztatott tényezőt megváltoztatott értéken veszi figyelembe (5) az oszlopösszesenek megadják az egyes befolyásoló tényezők önálló hatásait előnye: egyszerű, gyors Példa (E/9) Megnevezés Terv Termelés Fajlagos anyag- Anyagár felhasználás 20000 db +500 db 20500 db 20500 db 15 kg/db 15 kg/db -0,5 kg/db 14,5 kg/db Termelés Fajlagos anyagfelhasználás Anyagár 80 Ft/kg 80 Ft/kg Anyagköltség 24000 e Ft +600 e Ft 80 Ft/kg -820 e Ft Tény 20500 db 14,5 kg/db +10 Ft/kg 90 Ft/kg 2972,5 e Ft 26752,5 e Ft (2) Kumulatív eltérés felbontás módszerei - (c) %-os különbözetek módszere kumulált szorzatokon alapul Folyamata: (1)

megállapítja a vizsgált mutatószámot mindkét időszakra (2) meghatározza annak változását az egyik időszakról a másikra index formájában (3) az indexek különbözeteként megállapítja az egyes befolyásoló tényezők önálló hatásait %-ban (4) végül ezeket a %-okat felszorozza a vizsgált mutatószám megelőző időszaki értékével és így megadja az önálló hatásokat abszolút értékben kifejezve is Példa (E/9) Megnevezés Termelés (db) Terv 20.000 db Összes anyag20.000 x 15= felhasználás (kg) 300.000 kg Összes anyagköltség (e Ft) Tény Index Önálló hatás 20.500 db 102,5% +2,5% 20.500 x 99,08-102,5= 14,5= -3,42% 99,08% 297.250 kg 300.000 x 297.250 x 111,4780= 90= 99,08= 111,47% 24.000 e Ft 26752,5 e Ft +12,39% Megjegyzés Össz.hatás 24.000 x Termelés (+2,5%) = 600 e Ft Fajlagos 24.000 x anyagfel- (-3,42%) = használás -820,8 e Ft Anyagár 24.000 x (+12,39%) = 2.973,6 e Ft (3) Logaritmus módszer egyszerű szorzatokon alapul

Folyamata: (1) megállapítja a vizsgált mutatószámot mindkét időszakra (2) meghatározza annak változását az egyik időszakról a másikra (3) ezután az egyszerű szorzatok (önálló befolyásoló tényezők) indexeit határozza meg, mely indexek szorzata a vizsgált mutatószám indexét eredményezi (4) erre a szorzatra alkalmazza a logaritmus-összefüggést, meghatározza a logaritmus értékeit és az egyenletet 1-re rendezve meghatározza az egyes önálló befolyásoló tényezők %-os mértékét az összváltozáson belül (5) végül a vizsgált mutatószám eltérését felszorozva ezekkel a %-os mértékekkel, az önálló befolyásoló tényezők hatásait kapjuk abszolút értékben (Ft-ban) Példa (E/9) Megnevezés Terv Tény Index Termelés 20000 db 20500 db 102,5% Fajlagos anyag- 15 kg/db 14,5 kg/db 96,67% felhasználás Anyagár 80 Ft/kg 90 Ft/kg 112,5% Anyagköltség 24000 e Ft 26752,5 e Ft 111,47% Anyagköltség-növekedés: +2752,5 e Ft ⇒ +11,47%

Logaritmus-egyenlet: 1,1147 = 1,025 x 0,9667 x 1,125 lg 1,1147 = lg 1,025 + lg 0,9667 + lg 1,125 0,0471681= 0,0107238 - 0,0147082 + 0,0511525 + 1= 0 , 0107238 0 , 0471681 0 , 0147082 0 , 0471681 0 , 0511525 0 , 0471681 1= 0,2273527- 0,3118251+ 1,0844787 (22,74%) (-31,18%) (108,45%) Termelési volumen növekedés hatása: 2752500 x 0,2273527= + 625.788 Ft Fajlagos anyagfelhasználás csökkenés hatása: 2752500 x (-0,3118251)= - 858.299 Ft Anyagár növekedés hatása: 2752500 x 1,0844787= + 2.985517 Ft Összes anyagköltség növekedés:= + 2.752517 Ft ⇒ a kerekítések miatt van 17 Ft eltérés (4) Index módszer kumulált szorzatokon alapul Folyamata: (1) megállapítja a vizsgált mutatószámot mindkét időszakra (2) meghatározza annak változását az egyik időszakról a másikra index formájában (3) végül az egyes tényezők önálló hatásainak kimutatásához az indexek hányadosát állapítja meg (%-os formában) hátránya: abszolút értékű változásokat

nem tud kimutatni Példa (E/9) Megnevezés Terv Termelés (db) 20.000 db Összes anyag20.000 x 15= felhasználás (kg) 300.000 kg Összes anyagköltség (e Ft) Tény Index 20.500 db 102,5% 20.500 x 99,08% 14,5= 297.250 kg 300.000 x 297.250 x 111,47% 80= 90= 24.000 e Ft 26752,5 e Ft Termelési volumen növekedés hatása: ⇒ +2,5% × 100 = 102,5% 102 , 5% 100% Fajlagos anyagfelhasználás csökkenés hatása: 99 , 08% 102 , 5% × 100 = 96,66% Anyagár növekedés hatása: ⇒ +12,51% × 100 = 112,51% 111, 47% 99 , 08% Ellenőrzés: 102,5% x 96,66% x 112,51% = 111,47% 4. Gazdasági kalkuláció módszere ⇒ -3,34% vezetői döntések megalapozására használják kötelezően előírt sémája nincsen gyakorlatban kialakult a fedezeti költségszámítás séma ⇒ „B” típusú eredménykimutatáshoz hasonló de különbözik: 1) mindig csak az Adózás Előtti Eredményig számolunk ez az utolsó eredménykategória, amelyre a vállalkozás még közvetlenül hatást

tud gyakorolni 2) mindig változásokat számszerűsít fejlesztés, döntés előtti és utáni állapot közötti különbség 3) külön számítunk egy ún. termékszintű eredmény kategóriát, azaz a fedezeti összeget Értékesítés Nettó Árbevétele és Értékesítés közvetlen költségeinek különbözete 4) gazdasági kalkulációban egy soron szerepel az Egyéb bevételek és ráfordítások egyenlege (illetve ennek egyenleg-változása) akkor alkalmazzák, amikor a vállalkozás fejlesztési döntés előtt áll készülhet terv és tényadatok alapján is ( elő-, utókalkuláció) Fedezeti költségszámítás sémája 1. Értékesítés Nettó árbevételének változása 2. Értékesítés közvetlen költségeinek változása 3. Fedezeti összeg változása -4./1 Értékesítés közvetett költségeinek változása ±4./2 Egyéb bevételek és ráfordítások egyenlegének változása 5. Üzemi (üzleti) eredmény változása ±6. Pénzügyi műveletek

eredményének változása 7. Szokásos vállalkozási eredmény változása ±8. Rendkívüli eredmény változása 9. Adózás előtti eredmény változása Portfolió-elemzés vállalkozás hosszú távú versenyképességét vizsgálja stratégiai terv szerves része (termékszerkezeti tervhez kapcsolható) lépései: 1) ki kell választani a vizsgálatba bevont termékeket, termékcsoportokat (≈ stratégiai üzleti egységeket) 2) ki kell választani a fontosnak tartott értékesítési szempontokat (≈ kritériumokat), amely alapján a termékeket, termékcsoportokat értékelni fogjuk két fő csoport: - külső (környezetfüggő) kritériumok amelyekhez a vállalkozás csak alkalmazkodni tud például: kereslet, konkurrencia, szállítási távolság, szabályok stb. - belső (vállalkozásfüggő) kritériumok amelyeket a vállalkozás befolyásolni tud például: technológiai színvonal, termékek minősége, termelési volumen stb. 3) a kritériumokat fontossági

sorrendbe állítjuk (külső illetve belső kritériumokat külön-külön) majd ennek megfelelően súlyozzuk őket súlyok összege mindig: 1 (külön-külön a külső és belső kritériumoknál) 4) a kritériumok szerint pontozzuk az egyes termékcsoportokat a maximális pontszám: 100 5) meghatározzuk az egyes termékcsoportok súlyozott pontszámait és ez alapján a súlyozott összpontszámot külön-külön a külső és belső kritériumok szerint 6) ez alapján elhelyezzük a termékcsoportokat a portfolió-mátrixban és értékeljük azokat a jövőre vonatkozóan stratégiát jelölünk ki Portfolió-mátrix: Külső kritériumok Kérdőjelek Sztárok Döglött kutyák Pénzeszsákok Belső kritériumok Mezők: Kérdőjelek − a jövő termékei − piacon keresett új termékek − kis konkurrencia − nagy kereslet − de az előállítás költségei magasak − stratégia: fejlesztés Pénzeszsákok (Fejőstehenek) − a közelmúlt termékei −

lassan kiszorulnak a piacról − de a vállalkozás kedvező feltételekkel tudja előállítani − stratégia: minél tovább piacon tartani − és minél több profitot szerezni − de ha veszteségessé válik, minél gyorsabban és minél kisebb költséggel ki kell vonni a piacról − az itt keletkező pénzeszközökből kell a kérdőjeleket kifejleszteni Sztárok − a jelen termékei − magas piaci kereslet − vállalkozás kedvező feltételekkel állítja elő − stratégia: újabb fejlesztések − illetve minél tovább piacon tartani (fejlesztés és reklám segítségével) Döglött kutyák − a régmúlt termékei − stratégia: ki kell vonulni a piacról Kiegyensúlyozott portfolió: − ha minden egyes mezőben találhatóak termékek 5. Ellenőrzés gazdálkodás javításának eszköze döntésekhez kapcsolódik vezetés egyik funkciója visszacsatolás − döntések végrehajtása megfelelő-e? − vezetői döntések helyesek voltak-e? követelmény

és tényhelyzet összevetése: Tényhelyzet - Követelmény = Eltérés ⇒ valószínűsíthető alapvető módszere az összehasonlítás ha egyben tartalmazza az eltérések értékelését is ⇒ Mi a hiba eredendő oka? javaslatot tesz a hiba kijavítására Fogalma: ténymegállapító, összehasonlító, értékelő és javaslattevő tevékenységet értünk ellenőrzésen Célja: az ellenőrzés által képviselt érdekek határozzák meg két nagy csoport: hatósági érdekek (jogszabályok, előírások) - olyan tényhelyzetre terjed ki, amit valamilyen jogszabály vagy előírás határoz meg tulajdonosi érdekek - hatékonysági vizsgálatot jelent Tárgya: mindig emberi tevékenységre vezethető vissza Ellenőrzés rendszere: − általában egy-egy országra határozható meg − ma Magyarországon: Magyarország területén működő ellenőrző szervezetek és azok munkájának egésze például: APEH, ÁSZ, KEI illetve a vállalkozás ellenőrzési szerve és a

könyvvizsgálat is ide tartozik csoportokra bontjuk: Államháztartási ellenőrzések rendszere − államháztartási szervezetek ellenőrző tevékenysége − Országgyűlés ellenőrző munkája, bizottságai − ÁSZ − köztársasági elnök stb. Államigazgatási ellenőrzések rendszere − kormány ellenőrző feladata − Kormányzati Ellenőrzési Iroda − APEH − Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség stb. Tulajdonosi ellenőrzések rendszere − tulajdonos megbízásából végzik vagy maga a tulajdonos végzi − Felügyelő Bizottság − Közgyűlés, Taggyűlés − ÁPV Rt. stb Belső ellenőrzés rendszere − vállalkozás vezetőihez vagy FB-hoz tartozó ellenőrzés Könyvvizsgálat, mint jogintézmény Pénzintézeti ellenőrzés − MNB ellenőrzi a kereskedelmi bankokat − Világbank stb. 6. Gazdasági ellenőrzések alapvető jellemzői ellenőrzések alapelveiben és működési elveiben fogalmazódik meg Három alapelv: Törvényesség

biztosítása − rákényszerít, segít az előírások megtartásában − illetve az ellenőrző szervezet csak a törvényi keretek között működhet Vezetés tájékoztatása, segítése − vezetés funkciójából adódik Ellenőrzöttek segítése − gyakran hiányzik − fel kell ismerni, hogy nincs közöttük alapvető érdekellentét Hét működési elv: Tervszerűség − előre meghatározott feladatok szerint, előre meghatározott ellenőrizendő szervezeteknél és időben végzik az ellenőrzést − munkatervben rögzítik általában éves munkaterv, de például KEI féléves munkatervet készít Teljesség − minden gazdasági eseményben van érdek, így mindhez tartozik ellenőrzési tevékenység Rendszeresség − visszatérően, rendszeresen végzik az ellenőrzéseket például éves könyvvizsgálat − de lehet meglepetésszerű vizsgálat is Folyamatosság (hézagmentesség) − nincs ellenőrzés nélküli időszak a vállalkozásnál

Koordináció (racionalitás) − az ellenőrzött szervezet minél kevésbé legyen megterhelve meg kell próbálni koordinálni az ellenőrzők tevékenységét illetve egymás megállapításait el kellene fogadniuk Megalapozottság − ellenőrök számára elengedhetetlen megállapításuk legyen megalapozott − bizonyítást okmányokkal végzik Teljes bizonyító értékű okmányok − eredeti okmány nem lehet elvinni az adott területről, kivéve ha feltételezhető, hogy megsemmisítik vagy ha Btk.-ügyet érint − hitelesített másolat, kivonat − tanúsítvány (összesítő kimutatás) − közös jegyzőkönyv − fénykép Nem teljes bizonyító értékű okmányok − nyilatkozat − szakértői vélemény − gyakran felhasználják őket Hatékonyság − feltárt hiba jellegétől és nem mennyiségétől függ − rendszerbeli hiba javításával a gazdálkodási folyamat is javítható 7. Ellenőrzések csoportosításai − ld.még a jegyzetben! (A)

Önállósulási fokuk szerint Tevékenységek folyamatába épített ellenőrzés − az ellenőrzés a folyamat részét képezi − például: gyártási folyamatban méretellenőrzés - feladás alapján csak egyeztetés után könyvelnek − az ellenőrzés megszakítja a folyamatot, ha hibát talál és kényszerít a hiba kijavítására további ráfordítások kiküszöbölhetőek − két feltétele van: folyamat szabályozott legyen (például bizonylati rend) már a szabályozás során legyen kijelölve az ellenőrzés helye Időszakos ellenőrzés − visszatérő ellenőrzés − különálló a folyamathoz képest nem része annak (B) Terjedelmük szerint Célellenőrzés (célvizsgálat) − az ellenőrzés egy adott kérdésre keresi a választ célzott vizsgálat − adott helyen és időben végzik Témaellenőrzés − bővebb: adott témát vizsgál, adott időpontban, de különböző helyeken − például: pénztár-ellenőrzés az összes egységben

Átfogó ellenőrzés − klasszikus értelemben: minden szempontból megvizsgálják a vállalkozást − ma: gyakorlatban nem érvényesül ráfordítása magas, haszna kisebb − nem klasszikus: egy vállalkozáson belül 1-1 alrendszer átfogó ellenőrzését értjük rajta például: tárgyi eszköz gazdálkodás minden oldalról − felügyeleti szerv ellenőrzésekor találkozunk vele 8. Ellenőrzések eszközei (1) Követelmények megismerésének eszközei hierarchia van közöttük a felsőbb meghatározza az alsóbb tartalmát − Központi célkitűzések − gazdaságpolitikai koncepciók, ágazati elképzelések − Normatív előírások − törvények, rendeletek stb. − konkrét, megfogalmazott szabályok − Vállalaton belül érvényesülő követelmények − társasági szerződés, számviteli politika, leltározási szabályzat, bizonylati rend, SZMSZ stb. − Vállalatok közötti követelmények − szerződés, megrendelés, megbízás stb. (2)

Tényhelyzet megismerésének eszközei − Tényhelyzet megismerésének általános eszközei − tájékozottság − számvitel − statisztika − számítástechnika − Tényhelyzet megismerésének konkrét eszközei − ld.következő előadás! (3) Ellenőrzés logikai eszközei − Elemzés − Következtetés − Összehasonlítás 9. Ellenőrzés módszerei két csoport:  ellenőrzést végző személy jelen van-e az ellenőrzött eseménynél? közvetlen ellenőrzési módszerek - ellenőrzést végző személy jelen van - a vizsgálat a jelenre irányul közvetett ellenőrzési módszerek - okmányok alapján történő ellenőrzések - az ellenőrzést végző személy nincs jelen - a vizsgálat a múltra irányul 10. (1) Közvetlen ellenőrzési módszerek (A) Rovancsolás − az ellenőrzést végző személy jelenlétében a felelős személy valamit megszámlál − például: pénztár-, raktárrovancsolás − folyamat, amelynek eredménye: rovancs −

eredményét közös jegyzőkönyvben kell rögzíteni − Pénztárellenőrzés ≠ Pénztárrovancs! − öt fogalmat takar egyike a pénztárrovancs 1) Pénztárrovancs - értékcikkek számbavétele - készpénz-készlet címletenként és összesen - értékpapír - letétek - bónok - étkezési utalvány - csekk 2) Bevételek vizsgálata - teljeskörűen és határidőre megtörténtek-e? 3) Kiadások, kifizetések ellenőrzése - jogszerűség (kinek? mennyit?) - szabályszerűség (kiadási pénztárbizonylat, alapdokumentumok) 4) Biztonság vizsgálata - pénzkezelés - tárolás - őrzés - szállítás 5) Szabályozottság vizsgálata - pénzkezelési szabályzat - házipénztári szabályzat - szervezeti és működési szabályzat (összeférhetetlenség kifizető és utalványozó személye) - dolgozók munkaköri leírásai (B) Egyeztetés − két nyilvántartás egybevetése − analitika és szintetika adatai − átutalás tőbizonylata és bankkivonat − ez

az egy ellenőrzés eredménye kerülhet tanúsítványba is vagy közös jegyzőkönyvbe − tanúsítvány: több (eredeti) okmány egybevetésével készül (C) Szemle − az ellenőrzést végző személy a felelős személy jelenlétében vagy annak tájékoztatása mellett valamit megtekint − például: raktárban a tűzveszélyes anyagok tárolása − eredménye közös jegyzőkönyvbe kerül (D) Mintavétel − meghatározott sokaságból szúrópróbaszerűen vagy előre meghatározott statisztikai eljárás segítségével néhány elemet ellenőrzési célból kiválasztanak − lehet: véletlen minta reprezentatív minta − például: minden hónap pénztárbizonylatai közül 10-10-et ellenőriznek − ilyen a minőségellenőrzés is − eredménye közös jegyzőkönyvbe kerül (E) Kísérlet − valamilyen mesterséges folyamat tudatos előidézése ellenőrzési célból − műszaki jellegű ellenőrzéseknél jellemző - törés-, nyomáspróba − eredménye

közös jegyzőkönyvbe kerül (F) Személyes megkérdezés (interjú) − lehet szóbeli vagy írásbeli − lehet egyéni vagy csoportos − a kérdések lehetnek nyitottak vagy zártak − eredménye közös jegyzőkönyvbe kerül − gazdasági jellegű ellenőrzéseknél ritka - például: részt vett-e munkavédelmi oktatáson? 11. Vizsgálatok megszervezése és lefolytatása öt fő szakasz: (1) Vizsgálatra való előkészület (2) Felkészülés (3) Helyszíni vizsgálat ez a szakasz kimaradhat (4) Megállapítások írásba foglalása (5) Megállapítások hasznosítása (realizálás szakasza) (1) Vizsgálatra való előkészület − csak elméletben választható szét a (2)-estől, a gyakorlatban egy időben zajlanak − tényhelyzet feltárását jelenti - főként elemzési módszerekkel (2) Felkészülés − követelmények megismerésére irányul − törvényi, jogszabályi előírások − vállalkozás belső szabályzatai − szerződések − eseti

megbízások − intézkedések − utasítások vizsgálati programot kell készíteni az (1)-(2) szakaszban ≈ feladatterv cím: VIZSGÁLATI PROGRAM és alatta: milyen témában vizsgál? három fő rész: I.Általános bevezető rész II.Részletes vizsgálati feladatok III.Vizsgálat szervezési kérdései lezárása: helységnév, év, hó, nap - pecsét - az elrendelő írja alá (teljes aláírás + név nyomtatott betűkkel + beosztás) Általános bevezető rész − vizsgált vállalkozás neve, címe − vizsgálatot elrendelő személy neve, beosztása (lehet: ügyvezető igazgató, FB-elnök)  az új Gazdasági társaságokról szóló törvény nem szabályozza Rt. esetében − vizsgálatot végző személy(ek) neve, beosztása - sok kis vállalkozásnál nincs erre külön belső osztály − vizsgált időszak - többségében éves vizsgálat − vizsgálat időtartama - dátumtól dátumig - vagy a kezdő időpont és az időtartam meghatározása 10

revizori munkanap 2 fő 5-5 napig! 10 munkanap 2 fő 10-10 napig! − vizsgálat célja - legfontosabb - több témakört ölel fel − megbízólevél száma - sorszám + évszám - ha külső szakértő is részt vesz a vizsgálatban - feljogosítja az információszerzésre, belépésre bárhová Részletes vizsgálati feladatok − a célok bővebb kifejtése Vizsgálat szervezési kérdései − a vizsgálat módszere (tételes vagy szúrópróbaszerű) − közös jegyzőkönyv felvételének ideje itt: közbenső jegyzőkönyv (vizsgálat közben felvett jegyzőkönyv) − a elkészülő vizsgálati jelentést kinek, mikor és hány példányban kell leadni? − illetve kivel kell egyeztetni? Programfegyelem fogalma: − a vizsgálatot végző revizorok a vizsgálati programban foglaltaktól önkényesen nem térhetnek el − ha jónak látják, módosítását indítványozhatják, de erről csak az elrendelő dönthet (3) Helyszíni vizsgálat − − − − tények és

követelmények összevetése eltérések megállapítása a hibák következményei és a hibák felelősei Ok (okozat) Hiba (eltérés) Felelős (következmény) Javaslat javaslattétel az eltérések kiküszöbölésére hibák eredendő okainak meghatározása nem csak a lehetséges okok! Felelősség fogalma: mulasztásért való helytállás Dolgozók felelőssége − a kiadott intézkedések megfelelő szintű végrehajtása Vezetők felelőssége − nemcsak a kiadott intézkedésekért felelnek, hanem a ki nem adott intézkedésekért is! helytállási felelősség − alkalmassági vizsgálatot is végezni kell a feltárt tényeket írásban rögzítik revizorok jegyzetelnek Témánkénti rögzítés − ránézésre látható az adott vizsgálat állása − de az összefüggések átgondolására nem kényszerít Naplószerű (időrendi) rögzítés − hosszadalmas − de mindig végiggondoljuk az összefüggéseket revizoroknak bizonyos időközönként

egyeztetniük kell − először kb. a vizsgálat 1/3-ánál már majdnem minden tényt feltártak − majd kb. a 2/3-ánál összehasonlítás megtörtént a megállapításokat vitatják meg (4) Megállapítások írásba foglalása (A) Hatósági ellenőrzések megállapításai vizsgálati jegyzőkönyvbe történik - milyen tényt tártak fel? - melyik jogszabály, törvény mely részét sérti? - mit kellett volna tenni helyesen? - mennyi a Ft-ban mérhető kihatása? (a) adóhatósági ellenőrzések bevezető oldal - mely adóhatóság (igazgatóság) rendelte el és végzi az ellenőrzést? - mi az ügyirat száma? - mely vállalkozásnál végzi az ellenőrzést? - milyen időszakra terjed ki a vizsgálat? - milyen adónemre terjed ki a vizsgálat? (ha mindegyikre: költségvetési kapcsolatok átfogó ellenőrzése) - kik végzik a vizsgálatot? (név, beosztás) - milyen a vállalkozásnál a könyvvezetés módja? - melyik a vállalkozásnál az eredménykimutatás

választott formája? - a vállalkozás részéről ki segített? - ha több üzemegység van, melyiket vizsgálták? - mellékletek száma és tartalma lényegi rész „A” - előző adóhatósági vizsgálat, önrevízió eredménye - Adózás előtti eredmény módosítása - Szja - ÁFA - Társasági adó - egyéb adók, támogatások - számviteli rend, bizonylati fegyelem - adóhatósági bírság, késedelmi pótlék alapja - adóhatósági intézkedést nem igénylő kérdések (például: TB) „B” - az „A” rész tartalmának táblázatos formában való kimutatása Záradék - kíván-e az ellenőrzött észrevételt tenni? - a jegyzőkönyv egy példányát átvette és tartalmát megismerte? - kéri-e zárótárgyalás lefolytatását? (b) más, egyéb hatósági ellenőrzések − például: ÁNTSZ, Munkavédelmi Felügyelet, Közlekedési Felügyelet, Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség stb. − a jegyzőkönyv végén rögzítik az azonnali intézkedést

igénylő eseteket − és ezeket azonnal végre is hajtják − például: - romlott hús kidobása a pultból - balesetveszélyes gép leállítása − nincs halasztó hatálya de fellebbezni lehet (B) Hatékonysági (tulajdonosi) ellenőrzések megállapításai Vizsgálati jelentésbe történik (nem jegyzőkönyv!) − Vizsgálati részjelentés − ha több revizor több témát vizsgál − mind rögzíti a saját megállapításait − Összefoglaló jelentés − a részjelentéseket összegzi − általánosítható megállapítások − felelősöket nem tartalmaz − ezeket záradékolni sem kell − „A” vizsgálati jelentés − egy szervezetnél egy témában elvégzett vizsgálat Vizsgálati jelentés alaki / tartalmi követelményei: − Cím: VIZSGÁLATI JELENTÉS és alatta: milyen témát vizsgáltak? − I. Általános bevezető rész − ld. vizsgálati programnál − különbség: múlt időben fogalmazzák meg − II. Megállapítások − a

vizsgálati program minden kérdésére választ kell adni − akkor is, ha nem tapasztaltak eltérést − témánként külön pontokban kell rögzíteni a tényeket azok következményeit előidéző okait és a felelősöket (név, beosztás) illetve ha a kár Ft-ban mérhető, akkor azt is − III. Összefoglaló következtetések és javaslatok − név, beosztás szerint ki kell gyűjteni a felelősöket miért felelősek? − javaslattétel a jövőre vonatkozóan a hibák, hiányosságok kiküszöbölésére általános javaslatok − Lezárás: dátum, pecsét, vizsgálatot végző revizorok aláírása, neve és beosztása a jelentésben csak bizonyítható tényeket lehet leírni okmányokra kell hivatkozni ezeket mellékletként csatolni kell a jelentést záradékolni kell Záradékolás a jegyzőkönyvet át kell adni az ellenőrzött személynek hibákat kijavíthassa illetve az ellenőrzött szervezet vezetőjének a teljes jelentést meg kell ismernie

Megismerési záradék − a vezető vezeti rá − jelentés tartalmát megismerte − illetve esetleg ráírja, hogy „írásbeli megjegyzésemet három napon belül benyújtom” − teljes dátum és teljes aláírás Realizálási vagy intézkedési záradék − a vezető megismerte a jelentés tartalmát és írásban rögzíti, hogy intézkedéseket hoz „a kapcsolatos intézkedéseket három napon belül megteszem” Felelősségi záradék − az adja, akit felelősként megneveztek a vizsgálati jelentésben (de nincs joguk felelősségre vonni ezt csak a vezető teheti meg) − megismerte a rá vonatkozó pontokat „a vizsgálati jelentés 213.pontját megismertem, írásbeli magyarázatomat három napon belül megadom” − nem tartalmazza szükségszerűen a felelősség elfogadását − az írásbeli magyarázat megadására említést kell, hogy tegyen külön okmány lesz - nyilatkozathoz hasonlít, de ez nem szolgál bizonyításra  tartalma: - elismeri /

elutasítja a felelősséget - ha elismeri, miért következett be a hiba és mit tenne a hiba kijavítására - ha nem fogadja el, alá kell támasztania, miért nem fogadja el Hitelesítő záradék − a vizsgált szervezet vezetője adja − minden kérdés nélkül elfogadja a jelentést az előbbi záradékok szükségtelenek ekkor − ritkán használják ha nincs nagy mulasztás és nincs felelősségre utaló tétel Összefoglaló jelentés (az írásba foglalás 3.formája) − lényegében a jelentéssel azonos tartalmú − általánosító megállapításokat is tartalmaz nem konkrét − csak 1-2 kiemelt, jelentős hibát dolgoz ki − témaellenőrzéskor használt − különböző helyeken: részjelentések − és összefoglaló jelentés a részjelentések alapján (5) Megállapítások hasznosítása (Realizálás szakasza) − a megállapításban foglalt hibák, mulasztások kijavítása − „minden ellenőrzés annyit ér, amennyit realizálnak

belőle” − ld.jegyzetben! 12. (2) Közvetett ellenőrzési módszerek Ellenőrzés: tényfeltáró, összehasonlító, értékelő, javaslattevő tevékenység három fő eleme:  tényhelyzet feltárása  követelményekhez viszonyítás  eltérések meghatározása és azok eredendő okainak feltárása módszerei: Közvetlen eredményük közös jegyzőkönyv − rovancsolás − egyeztetés − szemle − mintavétel − kísérlet − személyes megkérdezés Közvetett − az ellenőrzést végző személy nincs jelen az ellenőrzött eseménynél − csak okmányok alapján ellenőriz − okmányok két fő csoportja: (1) teljes bizonyító értékű okmányok (2) nem teljes bizonyító értékű okmányok − szigorú alaki és tartalmi követelmények ezért vizsgálathoz, bizonyításhoz felhasználhatók 13. Teljes bizonyító értékű okiratok (1) Eredeti okmány először, egyszerre és egy eljárással készüljön! pl.: számla, szállítólevél,

szerződés stb (2) Másolat vagy hitelesített másolat egy eredeti okmányból készül és annak teljes, hű lemásolását jelenti alaki és tartalmi követelményei: − tetején középen nagybetűvel: MÁSOLAT − alatta: kinek a részére készül? nem kötelező − nem konkrét név (például: az X Rt. belső ellenőrző részlegének) − alatta: okmány másolata − alatta: hitelesítő záradék (nem kell kiírni, hogy „hitelesítő záradék”!) − „a másolat teljes egészében megfelel az eredetinek” − végül: lezárás − dátum (helységnév, év, hó, nap) − pecsét − egy aláíró (teljes név + név és beosztás) a revizor nem írhatja alá! csak az, aki a másolat hitelességéről meg tud győződni (általában az érintett szakterület vezetője) (3) Kivonat vagy hitelesített kivonat egy eredeti okmányból készül, de annak csak egy részét tartalmazza (például: a 8.oldalig bezárólag) azt azonban hűen tartalmazza alaki és

tartalmi követelmények: − tetején középen nagybetűvel: KIVONAT − alatta: kinek a részére készül? nem kötelező − alatta: okmány megfelelő részének másolata − alatta: hitelesítő záradék − milyen eredeti okmány alapján készült? pontosan meghatározva − annak mely részét tartalmazza? − az eredeti okmány hol található? visszakereshető legyen − „a kivonat hűen tartalmazza ” − végül: lezárás − dátum (helységnév, év, hó, nap) − pecsét − egy aláíró (teljes név + név és beosztás) (4) Tanúsítvány vagy összesítő kimutatás több eredeti okmányból készül eddigieknél kötetlenebb jellemzően számszaki adatok kigyűjtése illetve ezekből mutatószámokat is képezhet − táblázatos formába rendezve általában többesszámú megfogalmazás (például: tárgyi eszközök, számlák, szerződések stb.) alaki és tartalmi követelmények: − tetején középen nagybetűvel: TANÚSÍTVÁNY − alatta:

miről készül? milyen témában? − alatta: táblázatos forma − fejléc − adatsorok − ha van értékadat, akkor van összesen sora is − alatta: hitelesítő záradék − milyen eredeti okmányok alapján készült? kötetlenebb − és azok tartalmát hűen tartalmazza − végül: lezárás − dátum (helységnév, év, hó, nap) − pecsét − egy aláíró (teljes név + név és beosztás) (5) Közös jegyzőkönyv belső ellenőrzéshez például: közúti baleset rendőri jegyzőkönyve nem ilyen! nemcsak okmányok alapján készül, hanem a tényhelyzetet is feltárja okmányok = követelmények megfogalmazását jelentik közös ≈ ellenőrzést végző személy és a felelős személy is aláírja, egyetértenek a benne foglaltakkal alaki és tartalmi követelmények: − sort nem szabad kihagyni! − nem tartalmazhat rövidítéseket, csak hivatalosakat (például: Rt., Kft, HUF, DEM) − tetején középen nagybetűvel: KÖZÖS JEGYZŐKÖNYV − alatta:

hol készült? − vállalat neve − pontos (irányítószámos) cím − alatta: mikor készült? − év, hó, nap − illetve egyes esetekben: óra, perc is  ha az eset bekövetkezése előre nem látható, váratlan volt (például baleset, tűz)  vagy ha az ellenőrzés váratlan, meglepetésszerű volt (például bolthálózat témavizsgálata) − lapszéltől kezdve: − jelen vannak: jegyzőkönyv felvevői (név + beosztás) − tárgya: konkrét, az adott eseményhez kapcsolódó  például: a teherautó rakományának rovancsolása és az abban bekövetkezett kár megállapítása − kezdése: − egyöntetűségre utaló mondattal  „Közösen megállapítjuk, hogy”  „Egybehangzóan kijelentjük, hogy” − ezután pontokba szedett a jegyzőkönyv: − kétféleképpen történhet: a) témánként - például: pénztárrovancs értékcikkenként b) vagy (1) tényhelyzet feltárása (2) követelmények meghatározása (3) eltérések megállapítása

- például: tűzeset (1) épen maradt készlet készletfajtánként - természetes mértékegységben - egységérték - összérték itt betűvel is ki kell írni, mert ez a legkönnyebben hamisítható (2) okmányokra hivatkozva, ahonnan tudjuk a követelményeket - például: szállítólevél, számla az (1) szerinti bontásban (3) kárérték szintén az (1) szerinti bontásban − csak azt lehet rögzíteni, amit látunk! − jegyzőkönyv nem tartalmazhat: véleményt következtetést minősítést − ha több oldalas sorszámozni kell (kivéve az első oldalt) − le kell fűzni piros-fehér-zöld szalag szalagot ki kell vezetni, azt leragasztani, lepecsételni és aláírni − ha elrontják szabályosan kell javítani − egy vonallal áthúzni − odaírni: „Javította” − és a jegyzőkönyv-felvevők aláírása ezért célszerű csak 2-3 felvevőt összegyűjteni jegyzőkönyv lezárása − dátum (helységnév, év, hó, nap illetve óra, perc) a

közben eltelt idő figyelembevételével − pecsét − jegyzőkönyv-felvevők teljes névaláírása minimum kettő (felelős és ellenőrzést végző személy) − nevük (nyomtatott betűvel) − beosztásuk − minden oldal alját le kell zárni! − ha több napig írják, akkor minden nap le kell zárni! − illetve ha abbahagyják az írását egy időre, szintén le kell zárni (6) Hitelesített fénykép nem önálló okmányként használják, hanem más okmány mellékleteként közös jegyzőkönyv vagy szakértői vélemény mellékleteként akkor használják, ha bonyolult eseményeket akarnak leírni (például: baleset) készítése: − felelős személy jelenlétében vagy tájékoztatása mellett − hátoldalon hitelesíteni kell mikor és hol készült? miről készült? kik voltak jelen a készítésénél? az ellenőrzést végző személy illetve felelős személy aláírása Közös jegyzőkönyv (1) Feladat Készítse el a megfelő bizonyító

értékű okmányt az 1998.május 6-án a déli ebédszünetben megtartott meglepetésszerű pénztárrovancsolásról a PSZF főpénztárában! ⇒ Közös jegyzőkönyv kell! mivel ebédszünetben készül: előző záróegyenleg ± aktuális mozgások vagy lekönyveltetjük a mai forgalmat és a közös jegyzőkönyvben csak a mai napi záróegyenleget rögzítjük vagy nem könyveltetjük le, hanem a közös jegyzőkönyvben rögzítjük az előző napi záróegyenleget és pénztárbizonylatonként rögzítjük a befizetéseket és kifizetéseket  bevételeknél: bizonylat sorszáma, befizető, befizetés jogcíme, összege, ki vételezte be?  kiadásoknál: bizonylat sorszáma, kinek fizették ki?, jogcíme, összege, ki utalványozta? így a közös jegyzőkönyvben rögzítünk egy mai napi déli záróegyenleget − fontos! - nem lehet rövidíteni és sort kihagyni! KÖZÖS JEGYZŐKÖNYV Készült a Pénzügyi és Számviteli Főiskola (1149, Budapest, Buzogány utca

10-12.) kollégiuma épületében levő, annak I.emelet 102-es szobájában található Főpénztárában 1998.május 6-án 12 óra 30 perckor Jelen vannak: Németh Tibor pénztáros Pintér Balázs ellenőr Tárgy: Meglepetésszerű pénztárrovancsolás Közösen megállapítottuk, hogy a pénztárban az alábbi készletek találhatók: 1) Készpénzkészlet: Darabszám Címletérték (Forint) Összérték (Forint) 10 5000 50000,00 10 1000 10000,00 11 0,50 5,50 Összesen: 60005,50 azaz hatvanezer-öt 50/100 Forint A pénztárkönyv 1998.május 6-ai záróegyenlege 12 óra 45 perckor 65000,00 Forint Eltérés, mint hiány: 4994,50 Forint. (ezt nem kell kiírni betűvel, mert két alátámasztott adat különbsége!) Budapest, 1998.május 6 13 óra 15 perc Németh Tibor pénztáros PH Pintér Balázs ellenőr -22) Bónok: A pénztárban találtunk két darab ideiglenes kifizetési bizonylatot (bónt), melyek nem szabványra készültek. Az egyik bón 5000,00 Forint összegről

szól. Az összeg felvevője Belicsi Aranka hivatalsegéd. Az összeg rendeltetése reprezentációs célú beszerzés Utalványozója Sárga Barna osztályvezető. Keltezés: 1998május 5 A másik bón 7000,00 Forint összegről szól. Felvevője Belicsi Sára hivatalsegéd Az összeg rendeltetése reprezentációs célú beszerzés. Utalványozója nincs Keltezés hiányzik. 3) Csekkek: A pénztárban találtunk egy csekkfüzetet, melynek gyári sorszáma AB 5601-től 5650-ig terjed. A csekkfüzet első hat lapját felhasználták A második lap, melynek gyári sorszáma AB 5602, rontott, az érvénytelenítés két átlósan áthúzott piros vonallal és „RONTOTT” felirattal történt. A többi öt hiányzó lap tőszelvényén szerepel egy összeg és egy névaláírás, melynek részletezését az 1.számú mellékletként csatolt tanúsítvány tartalmazza 4) Fel nem vett illetmények: Név Összeg (Forint) Borsos Áron 20000,00 Pum Pál 170000,00 Vincs Eszter 54500,00 Megyek

Elemér 82000,00 Összesen: 326500,00 Budapest, 1998.május 6 13 óra 30 perc Németh Tibor pénztáros PH Pintér Balázs ellenőr Bónok: − ideiglenes kifizetési bizonylatok ha a kifizetés nagysága előre nem ismert, csak a nagyságrendje − például: dolgozót kiküldik repi-sütiért, kap előre 5000 Ft-ot; majd amikor visszajön, a számla alapján elszámol, és ebből lesz a pénztárbizonylat − fel kell tüntetni: kinek? mikor fizették ki? mennyit? milyen célra? ki utalványozta? Csekkek: − pénzfelvételi utalványok ≈ csekkfüzet − fel kell tüntetni: sorszám összeg ki vette fel? hányat használtak fel? Fel nem vett illetmények: − járandóságok − elkülönítetten szerepel, borítékolva van − fel kell tüntetni: kinek? mennyi? -35) Étkezési utalványok: A pénztárban találtunk tíz köteg étkezési utalványt, melynek sorszámozása folytonos. Az első köteg induló sorszáma 00001, a tizedik köteg utolsó sorszáma 01000. Az

ebédjegy-utalványok értéke darabonként 200 Forint, összesen 200000 Forint. 6) Letétek: A pénztárban találtunk két letétet. Az egyik letét egy B/5-ös méretű boríték, melynek címoldalán ”1000 DEM” felirat szerepel annak tartalmaként. A letét lezárását a hátoldalon annak tulajdonosa (Kék Ibolya) és a pénztáros (Németh Tibor) hitelesítette aláírásával. A letét sértetlen A revizor felszólítására a pénztáros sem a kapcsolódó engedélyt, sem a letéti nyilvántartó füzetet nem mutatta be. A másik letét egy 20x20-as méretű csomag, melynek tetején ”Iratok” felirat szerepel annak tartalmaként. A letét lezárását a letét tulajdonosa (Piros Rózsa) és a pénztáros (Németh Tibor) hitelesítette aláírásával. A csomag sértetlen A revizor felszólítására a pénztáros a letéti nyilvántartó füzetet nem mutatta be, viszont a kapcsolódó letéti engedélyt bemutatta. Az engedélyt a főiskola gazdasági igazgatója (Bármi

Áron) 1998.január 25-én adta ki, az engedély lejárati határideje 1998április 17 Budapest, 1998.május 6 13 óra 50 perc Németh Tibor pénztáros PH Pintér Balázs ellenőr Letétek: − értéktárgy, ami nem az adott vállalkozásé, csak megőrzésre adták át − engedélyt kell rá kérni a gazdálkodó szerv vezetőjétől − minimum 3 példányos: 1. letétbe helyezőnél 2. pénztárban 3. engedélyezőnél − fel kell tüntetni: kié a letét? mi a tartalma? mi a lejárati határideje? sértetlen-e a letét? − letéti nyilvántartó füzetben vezetik, hogy kié? mi az? meddig? − pénztárossal együtt zárják le ott van-e az adott tárgy!? (hitelesítés) − azt kell rögzíteni, amit látunk (fénykép-szerűen)! − Találhattunk volna még: − értékpapír − valutakészlet Nyilatkozat − a közös jegyzőkönyv felvétele után vizsgálat indul, hogy a pénztáros mit tud ⇒ Nyilatkozat NYILATKOZAT Alulírott Németh Tibor (anyja neve: Angol

Mária, szig.száma: AA-003456, születési hely és idő: Körmend, 1970.január 1, lakcím: 9700 Szombathely, Fő utca 1.), a főiskola pénztárosa kijelentem, hogy a pénztárból 1998.május 5-én 5000 Ft-ot kivettem A kivétel oka az volt, hogy a közeli Örs Vezér téri butikban a számomra már régóta tetsző pulóvert 8000 Ft-ról 5000 Ft-ra leértékelték és szerettem volna megvásárolni. Arra számítottam, hogy a pénztárellenőr (Bac Ilus) hosszantartó betegsége miatt a pénztárt zárlatkor nem ellenőrzi és a hiányzó összeget a holnapi jutalmamból visszateszem. Budapest, 1998.május 6 Németh Tibor pénztáros 14. Nem teljes bizonyító értékű okiratok − ok: ezek esetében fennáll a tévedés lehetősége 1.Szakértői vélemény három részből áll: Általános bevezető rész − mikor végzik a vizsgálatot? − ki rendelte el? − bejegyzési szám stb. Első érdemi rész − a szakértő tételesen felsorolja, hogy a vizsgálathoz mit

bocsátottak a rendelkezésére − illetve rögzíti, hogy a vizsgálat lefolytatásához / véleménye kialakításához milyen vizsgálati módszert választott Második érdemi rész − a szakértő tételesen levezeti a választott vizsgálati módszert − rögzíti a kialakult véleményét − illetve hivatkozik a bizonyítékokra ezeket csatolja is (például: fénykép, laboreredmény, számítások) nem teljes bizonyító értékű okirat, mert lehet, hogy: − nem volt teljes körű amit a rendelkezésére bocsátottak − nem megfelelő vizsgálati módszert választott − logikai hibát vétett a módszer levezetése során − véleménye szubjektivitást is tartalmaz − nem a megfelelő időpontban végzi a vizsgálatot − nincs megfelelő felkészültsége stb. 2.Nyilatkozat lehet teljes bizonyító értékű okirat és nem teljes bizonyító értékű okirat is − az esetek többségében nem teljes bizonyító értékű − teljes bizonyító értékű okirat

például: gyerekei számáról nyilatkozik eredeti okmány alátámasztja (születési anyakönyvi kivonat) készítése: − középen: NYILATKOZAT − „Alulírott ” (nyilatkozatot adó neve) − utána zárójelben azonosító adatok anyja neve személyi igazolvány száma születési helye és ideje lakcíme és (ha van) ideiglenes lakcíme (tartózkodási hely) − amiről nyilatkozik: „kijelentem, hogy” vagy „büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy” − lezárás teljes dátum (helységnév, év/hó/nap) nincs pecsét, mivel magánszemély adja teljes névaláírás alatta nyomtatott betűvel a nyilatkozó neve beosztása ha belső ellenőrzéshez kell tévedés lehetősége fennáll: egy személy adja a nyilatkozatot és egy múltban történt eseményről  ezzel szemben közös jegyzőkönyv: minimum két személy és a jelenről szól 1.Feladat Az Építőgépgyártó Rt. belső ellenőre 1995évben vizsgálatot végzett a műszaki

fejlesztési osztálynál A vizsgálat során az egyik belső feljegyzés (amelyet az osztályvezető írt a kereskedelmi igazgatónak) olyan információt tartalmazott, amelyről a kereskedelmi osztályon állításuk szerint nem tudtak. A helyzet tisztázására és a tényhelyzet bizonyítására okmányt készítettek Feladat: Készítse el a szükséges bizonyító erejű okiratot teljes egészében! Másolat szükséges MÁSOLAT Az Építőgépgyártó Rt. belső ellenőrzési osztálya részére „ ” a feljegyzés másolata  rajta van, hogy „Átvettem ” Igazolom, hogy a fenti másolat az eredetivel teljes egészében megegyezik. Budapest, 1995.szeptember 7 P.H XXXX Szabó Imréné sk. az igazgatói titkárság vezetője 2.Feladat A Gépgyártó Rt. revizorai az új vakológép kifejlesztésével kapcsolatos belső ellenőri vizsgálat során a piackutatási és marketing osztály volt vezetőjétől, Nagy Imrétől kapott nyilatkozatból arról értesültek, hogy

a munkakör átadás-átvételi jegyzőkönyv részletesebben tartalmazza az új vakológép várható piaci igényeit, ezért azt kikeresték és a kapcsolatos részből okmányt készítettek. Feladat: Készítse el a munkakör átadás-átvételi jegyzőkönyv megfelelő részéből a bizonyító erejű okmányt! (Az érintett szövegrészt nem kell kitalálni, hanem azt csak „” jelöléssel kell szerepeltetni!) Kivonat szükséges KIVONAT A Gépgyártó Rt. belső ellenőrzési osztálya részére „” Igazolom, hogy a fenti kivonat a Nagy Imre osztályvezető munkakör átadás-átvételről (1992.évben) készített jegyzőkönyv 6és 7.oldalát hűen tartalmazza A jegyzőkönyv az Rt. irattárában 144/1992/P-M-O irattári tételszám alatt található Budapest, 1995.november 8 P.H XXXX Nemes Kálmán sk. kereskedelmi igazgató 3.Feladat Egy ruházati termékeket gyártó Kft. ügyvezető igazgatója megbízta a belső ellenőrt, hogy vizsgálja meg a szerződésben

vállalt határidők teljesítését, mivel a vevők részéről sok panasz érkezett a határidők megsértése miatt. A belső ellenőr megvizsgálta az 1995. évi I félévi szerződéseket és a tényleges szállításokat és megállapította, hogy a Kft valóban rendszeresen megsérti a szállítási határidőket. Feladat: Készítsen megfelelő okmányt, amely igazolja, hogy a határidőket a Kft. rendszeresen megsérti! több eredeti okmányból készül, ezért: Tanúsítvány szükséges TANÚSITVÁNY a szállítások szerződésben vállalt határidőktől való eltéréseiről Termék Szállítási szerző- Tényleges Eltérés Eltérés megnevezése désben vállalt szállítás - előszállítási - késedelmes határidők időpontja napokban napokban Férfi úszó 1995.0415 19950530 45 Férfi rövid ujjú ing 1995.0331 19950417 17 Igazolom, hogy a fenti adatok megegyeznek a Kft. szállítási szerződései és a szállítólevelek adataival Budapest, 1995.szeptember 20

P.H XXXX dr. Szász Jenő sk kereskedelmi igazgató 4.Feladat Készítse el a megfelelő bizonyító erejű okmányt az 1994. január hónapban ellenőrzés nélkül kifizetett számlákról! valószínűleg túlfizetések, ezért szerződés: mennyit kellett volna? és számla: tényleges kifizetés szintén több eredeti okmányból készül, ezért: Tanúsítvány szükséges TANÚSÍTVÁNY az 1994.január hóban ellenőrzés nélkül kifizetett számlákról Adatok Ft-ban Sorszám Számlakibocsátó Számla Számla Elvégzett neve, címe száma végösszege munka valós Túlfizetés Megjegyzés értéke 1. Javító Kft. 2805 189.560 170.000 19.560 Bp.V, Ó u104 2. Szervíz Bt. 4318 110.200 100.000 10.200 Bp.III, Fő u.285 3. Javító Kft. 2806 204.050 181.100 22.950 Bp.V, Ó u104 503.810 451.100 52.710 Σ Igazolom, hogy a fenti adatok a megjelölt számlákból és a számlák felülvizsgálata keretében május 26-án felvett közös jegyzőkönyvből származnak és azokkal

teljes egészében megegyeznek. Budapest, 1994.május 29-én P.H XXXX Szebeni Csaba sk. főkönyvelő 15. Ellenőrzés rendszere Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet a Bankfelügyelet illetve az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet helyett jött létre 1997 második felében − feladataikat örökölte illetve újakat is kapott elsősorban a pénzügyi intézmények felügyeletét végzi − országos hatáskörű − államigazgatási szerv felügyeletét a Pénzügyminisztérium látja el Céljai: − pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző szervezetek felügyelete − betétkezelés − hitelnyújtás − faktorálás − kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek felügyelete − például tőkeszámla-vezetés − befektető szolgáltatási tevékenységet végző szervezetek felügyelete − hosszú lejáratú hitelek − elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek felügyelete − Keler Tevékenységei: − segíti e szervezetek

munkáját − e szervezetek ügyfeleit védi − biztosítja a pénzügyi piac átláthatóságát Feladatai: − pénzügyi intézmények működési engedélyének kiadása − a törvényesség betartásának vizsgálata az engedélyt kapott társaságoknál Ellenőrzési feladatok: − információs szolgáltatás vizsgálata beszámolók − tevékenységet meghatározó szabályok érvényesülésének vizsgálata − a pénzügyi intézmények biztonságos működésének vizsgálata − sokszor elemzési módszer − prudens működés − betétek és más visszafizetendő források biztonságának vizsgálata − szakmai irányítás szakszerűségének ellenőrzése helyszíni ellenőrzés alapján − szabályokat és határozatait betartják-e? újabb vizsgálat − illetve kétévenként jogosult átfogó helyszíni ellenőrzést tartani a pénzügyi intézmény által választott könyvvizsgáló megfelel-e? − pénzintézeti könyvvizsgálói jogosítványa van-e?

− ha nincs vele megelégedve a felügyelet javaslatot tehet más könyvvizsgáló választására Intézkedései jogai: − felszólítja a vizsgált szervezetet a vonatkozó szabályok megtartására − kezdeményezheti a pénzügyi intézmény vezetésének megváltoztatását − bírság megfizetésére kötelezhet − a pénzügyi intézmény engedélyét megvonhatja az ÁPTF határozatai ellen jogorvoslatnak helye nincs! Belső ellenőrzés − minden gazdálkodó szervnél van − három klasszikus területe: − Vezetői ellenőrzés − Tevékenységek ellenőrzésének rendszere (munka folyamatába épített ellenőrzés) − Függetlenített belső ellenőrzés (1) Vezetői ellenőrzés − a vállalkozás vezetői végzik − módszerei:  információs rendszer felhasználása beszámoló, számítógépes rendszer stb.  beszámoltatás  aláírási (szignálási) jog gyakorlása okmányok, levelek aláírása  helyszíni ellenőrzés − Korszerű

vezetői ellenőrzési módszerek − információs teszt, kérdéssorozatok alkalmazása − értékelemzés − kritikus út meghatározása hálótervezés − kontrolling − Komplex vezetői ellenőrzési módszerek − munkaköri ellenőrzés a vezető átveszi a beosztott munkakörét − eredményellenőrzés (eredményesség vizsgálata) az eredmény meglétét vizsgálja, magát a folyamatot nem (2) Tevékenységek ellenőrzésének rendszere (munka folyamatába épített ellenőrzés) Klasszikus területei: Önellenőrzés − saját munkáját ellenőrzi − de nem tudja elég hatékonyan végezni Előző munkafázis ellenőrzése − a következő lépésben szereplő végzi az ellenőrzést − például: autógyártás megnézi, hogy az előző munkás jól rögzítette-e az alkatrészt Önállósult szakellenőrzés − valakinek csak az ellenőrzés a feladata − bizonyos területeken például: pénztárellenőrzés, számlalikvidáció, kapuellenőrzés,

bérszámfejtés ellenőrzése stb. Modern területek: Automatikus ellenőrzés − a hiba megállapítását és a tevékenység megszakítását gép végzi és ember javítja ki Önszabályozó rendszer − a hibát gép találja meg és gép is javítja ki az embernek nincs szerepe Átfogó ellenőrzési típusok: − Számvitel − Önelszámolás egy-egy üzem vagy részegység (3) Függetlenített belső ellenőrzés − − − − − az ellenőrzött területhez nincs köze a belső ellenőrnek szervezeti felépítésben: közvetlenül a felső vezetéshez tartozik éves munkaterv alapján végzi tevékenységét az ellenőrző munkája bármire kiterjedhet általában célvizsgálatot végez vagy témaellenőrzést, ritkábban átfogó ellenőrzést de legtöbbször utólagos ellenőrzést végez