Történelem | Középiskola » Magyarország története a második világháborúban

Magyarország története a második világháborúban 1. A vészkorszak (soá / holokauszt): Holokauszt: egészen elégő áldozat Zsidók kiirtásának koncepciója Hitlertől származik. (Mein Kampf) Terv: Madagaszkár-terv  zsidók deportálása Madagaszkár szigetére 1942. január wannseei konferencián dől el, hogy a zsidókat meg fogják semmisíteni „végső megoldás” előtte már evakuálták a zsidókat koncentrációs táborokba (munkatábor, hadifogolyként dolgoztatták az oda kerülőket) és gettókba (zárt városnegyed) A konferencia hatására a koncentrációs táborok egy részét megsemmisítő táborokká alakították. Pl.: Auschwitz, Bergen-Belsen, Sobibor, Maidenek, Manthausen 2. A vészkorszak Magyarországon: Nehéz meghatározni, hogy mikor kezdődik. A két vh közötti Mo általánosan antiszemita volt. A zsidógyűlölet fokozatosan alakult ki előzményekkel Az igazi vészkorszak a németek bevonulásával kezdődik 1944. március 19-én 1.

rendelet – Sárga csillagos rendelet 12*12 cm-es sárga Dávid- csillagot viseltettek a zsidókkal megkülönböztetés céljából. - Egyre kevesebb joguk, szabadságjoguk volt. - Egyre több mindent kellett beszolgáltatniuk. - De ez még mindig nem nevezhető a valós vészkorszaknak. Vészkorszak (1944. május 10 – első vonatszerelvény elindul Mo-ról zsidókkal) 1. Össze kell gyűjteni a zsidókat Rendelet megjelenése, mely szerint: a zsidók kötelesek kijelölt helyre, kijelölt időben, élelemmel és felszereléssel megjelenni  úgy tudták, hogy dolgozni mennek Kijelölt helyek: gyűjtőhelyek (csendőrlaktanya, nem működő téglagyárak, gettókat is kialakítottak főleg vidéki városokban) - A legtöbb zsidó ment magától, engedelmeskedett (nem féltek a magyaroktól, nem feltételezték rólunk, hogy ekkora veszedelembe sodornánk őket). - Akik nem mentek (ellenállók), azokat a csendőrség juttatta a vagonokra. - A magyarok László teljesen

együttműködtek a (végrehajtó csendőrség Baky és Endre László (deportálásokért közvetlen kapcsolatban álltak Eichmann-nal. felelős magyar németekkel. vezetője) államtitkár) - Nagyon sok feljelentés érkezett zsidókkal szemben (pl.: tetszik egy családnak zsidó ház  feljelenti őket  jutalom: ház). - A munkaszolgálatosokat nem deportálták (áttelepítés), ők a frontokon voltak. - Az itthon levőket deportálták, csak a vidéki zsidók áttelepítésére került sor. - Végére maradt volna Budapest. - Mo.-ról összesen 437000 zsidót küldtek megsemmisítő táborokba - Mivel Mo. volt az utolsó ország, ahol a holokausztra sor került, így itt már nagyon profin, rendkívüli precizitással jártak el. Deportálások célpontja: Auschwitz (95%), legközelebb, legnagyobb halálgyár Túlélők lehettek: munkaképesek (350-400.000 a szelekció után gázba került) 1944. július elején Horthy leállította a deportálásokat Okai: 1.

normandiai partraszállás megtörtént (Anglia, USA)  Eldőlt a II vh! 2. katolikus egyház is fellépett a deportálások ellen oka: németek bevonultak Rómába, pápa elrendeli papjainak, hogy állítsák le a deportálást Mo.-on Horthy az esztergomi érsek javaslatára rendelkezett így 2. Mo kiugrási kísérlete a II vh-ból: Háborúból való kilépés a cél. Normandiai partraszállás  így a Balkánon nem lesz partraszállás. Ha győztes oldalon akarja az ország befejezni a háborút, kénytelen az oroszokhoz átállni. 1944. augusztus 23 Románia átáll Oroszo-hoz Ezzel: orosz csapatok Mo. határára kerültek Segítséget jelentett az átálláshoz 1944. augusztus végén Horthy leváltja Sztójayt és kinevezi Lakatos Gézát Titkos feladata: szervezze meg az átállást. 3 tagú küldöttség indul Moszkvába (vezető: Faragó Gábor) TÁRGYALÁS!!! 1944. október 3 fegyverszüneti szerződés aláírása (tovább zajlanak a színlelt harcok) 1944. október 15

Horthy bejelentette rádióadásban a fegyverszünetet Ámde: magyarok utálták a kommunistákat. A hadsereg vezetősége német párti volt, így Horthy parancsát nem teljesítették és továbbra is az oroszokat támadták a németek helyett (Dálnoki Miklós Géza ezredes átáll). 1944. október 16 németek elfogták Horthy fiát Zsarolás: vonja vissza nyilatkozatát  Horthy még aznap megteszi szintén rádióadásban  lemond kormányzói címéről Ország élén: Szálasi Ferenc (nyilasok vezére, bíztak benne a németek, de idiótának tartották) NYILAS URALOM IDŐSZAKA MAGYARORSZÁGON!!! Folytatódik a zsidók kálváriája, ezúttal sort kerítettek a budapesti zsidókra is. Szálasi magát nemzetvezetőnek tartotta. Nyilasok jelképe: árpádsávos, nyilas keresztes karszalag Megjelent rendelete: minden 18 és 48 év közötti magyar férfi hadköteles (végső tartalékok bevonása) Nyilasok jogot kaptak, ha vki nem engedelmeskedik a kormány felhívásainak,

helyben felkoncoltatik.  Bp.-en elkerítettek gettót (VII kerület) 1 lakás = 20-25 ember. Tüzelő nem volt télen  Csillagos házak kijelölése gettón kívül (XIII. kerület) Ezeket nem volt szabad elhagyni. 3. A „felszabadító” orosz megszállás: Miközben Szálasi kiépíti Mo.-on rémuralmát 1944 szeptemberétől magyar területen folynak a harcok. DK-ről ÉNY-felé megkezdődik Mo. felszabadítása a SzU által!  Mo. 2 részre oszlik:  orosz uralom  Szálasi uralma Oroszok által megszállt területen létrehoznak ún. Ideiglenes Nemzetgyűlést, megválasztanak Ideiglenes Nemzeti Kormányt. Miniszterelnök: Dálnoki Miklós Béla Központ: Debrecen (ekkor Bp. német megszállás alatt állt) 194 . január 20 magyarok fegyverszünetet kötnek az oroszokkal - vállalják, hogy Mo. az 1937-es határokra vissza fog csökkenni - jóvátétel fizetése - Mo. hadat üzen No-nak (formális) 1944. december 24 (-1945 február 13) - Budapest körül bezárul a

szovjet gyűrű. Budapest ostroma (véres) - Hitler kiadja parancsba, hogy a németek utolsó vérükkel védelmezzék Bp.-et, mivel fontos stratégiai központ. - Legtovább a Budai várban tartották a németek magukat. Kivonultak, elestek - A németek felrobbantották Bp. hidait Közben:  A nyilasok kivezénylik a csillagos házakból a zsidókat a Duna partra és belelődözik őket a Dunába (kevés töltény  egymás mögé állítva lődözték őket).  A budapesti zsidókat gyalogosan elindítják Bécs felé (gyalogmenet), hogy erősítsék a város védelmét. Kevesen élték túl a menetet  A budapesti zsidóság sem élte túl teljes létszámban az időszakot. Budapest elfoglalása után a harcok folytatódnak. 1945. március Velencei-tó, német ellentámadás 1945. április 4 az ország felszabadul (igazából 11) Orosz uralom!!! A háború sok áldozatot követelt:  Kb. 330000 zsidó áldozat  Kb. 200000 katonai áldozat  Kb. 60-70-000 polgári

áldozat  összesen több, mint fél milliós áldozat. Vesztes oldalon fejezzük be a háborút. Ellenállás a németekkel szemben, partizánmozgalom: Mo.-on nem volt kiterjedt partizánmozgalom Elszigetelten 1-1 csoport  Ellenállási mozgalom: Magyar Nemzeti Függetlenségi Front katonatisztek szervezkedése (Kis János – altábornagy - , Tartsay Vilmos, Nagy Jenő, Bajcsy-Zsilinszky Endre  elfogták őket a németek, kivégezték őket)  Zsidó mentők (ált. nem magyarok, nagyon kevesen védték a zsidókat) (Raoul Wallenberg – svéd diplomata, hamis papírok kiállítása - , Carl Lutz, G. Perlasca, Angelo Rotta – vatikáni követ, pápai nícius, hamis papírok kiállítása – , Sztehlo Gábor – evangélikus lelkész, ev. óvodákba helyezett el zsidó gyerekeket – , Schachta Margit)