Kereskedelem | Külkereskedelem » Külkereskedelmi ismeretek II.

Külkereskedelmi ismeretek -1- Külkereskedés, külkereskedelem: A kereskedelem adás-vételi szerződésen alapuló tevékenység. A két résztvevő (az eladó, vevő) két különböző országban található. Van néhány sajátossága a szerződéses feltételeknek, amelyek egy adott országon belül létrejövő ügylet esetén nem található meg. Mivel 2 ország kereskedőinek tevékenységéről van szó, nagy valószínűséggel a két különböző országban kialakult szokások, gazdasági helyzet, jogrend valamilyen módon befolyásolja az üzletet kötő 2 fél lehetőségeit. Vannak specifikumok, ami akkor is megmarad, ha az EU-ba belép Magyarország (változás azonban lesz). Az üzletkötés szabályozó eszközök: 1) állami szabályozó eszközök (amelyek a mindennapi munkájukat vagy az adott ügylet megkötését befolyásolják) 2) világgazdaságban végbemenő folyamatok ill. az államok közötti kapcsolatokat szabályozó különféle megállapodások,

egyezmények, nemzetközi szervezetek és ehhez hasonlók (Bécsi konvenció, ami adás-vételi szerződésekre vonatkozik) 1) Állami szabályozó eszközök: A) adminisztratív vagy direkt eszközök a) külkereskedelmi engedélyezési gyakorlat b) mennyiségi korlátozás az importra, embargó (kvóták, kontingensek) c) speciális adminisztratív előírások d) kötött devizagazdálkodás (az állam devizamonopóliuma) B) pénzügyi vagy indirekt eszközök a) árfolyamok b) adók c) szubvenciók (támogatások) d) vámok Jelenleg Magyarországon külkereskedelmi tevékenységet alanyi jogon lehet gyakorolni. 1990 december 23-án jelent meg az a korm. rend 112sz ami Magyarország külkereskedelmi tevékenységét szabályozza. Régen a külkereskedelmi tevékenységet az állam az általa létrehozott ún. szak-külkereskedelmi vállalatokra bízta rá, azokon keresztül gyakorolta a külkereskedelmi tevékenységet (pl. MEDINPEX) 1960-as években is igaz volt, hogy csak ezeknek

a cégeknek volt joga az exportok és importok lebonyolítására. A 70-es évek elején néhány nagyvállalat a saját maga által előállított termék külföldre történő eladására kapott jogot. Ilyen mértékben volt bekorlátozva a külkereskedelmi tevékenység végzése Nem lehetett az iparvállalatoknak a tevékenységükhöz szükséges anyagot importálni, megakadályozták a párhuzamosságot is. Az 1980-as évek közepén jelent meg néhány olyan lehetőség, hogy a szak-külkereskedelmi vállalatok számára is engedélyezték, hogy ne csak a régi profilt, ami az alapító okiratban benne volt, ne csak annak megfelelően importáljanak, exportáljanak. A monopol helyzetet párhuzamossággal próbálták feloldani, de ez sok konfliktushoz vezetett. Azonban ezzel a kisebb iparvállalatok is lehetőséget kaptak arra, hogy a saját termékeiket külföldön eladhatják (megvoltak az apparátusi, tárgyi, személyi feltételek). A 80-as évek végén megindult a

privatizáció és a legnagyobb változás akkor következett be, amikor a külkereskedelemben ledőltek a „falak”. A magyar gazdaság fordított gazdaság, legalább 40%-a az áruféleségeknek külföldről jön. Ma külföldi tulajdonban lévő nagyvállalatok állítják elő a magyar exporttermékeket. Külkereskedelmi ismeretek -2- Alanyi jogon folytatható a külkereskedelmi tevékenység: - jogosult ennek alapján külkereskedelmi tevékenységre minden olyan cég, melynek az alapító okiratában külkereskedelmi tevékenység szerepel - jogosult az, aki egyéni vállalkozói igazolványt vált ki és abban tevékenységi körként megjelöli a külkereskedelmet - jogosult a mezőgazdasági őstermelő, ha saját termékét kívánja külföldön eladni - olyan alkotóművész, vagy feltaláló, vagy saját terméket, művészeti terméket létrehozó akár tudós, akár művész, aki a saját termékét akarja külföldre eladni. Ebből a körből kimarad a

természetes személyeknek az a köre, aki nem vállalkozó és nem ebbe a két kategóriába tartozik. A) adminisztratív vagy direkt eszközök a) külkereskedelmi engedélyezési gyakorlat Megjelent az a lista is, amely az exportban és az importban külön engedélyezésre szoruló termékeket tartalmaz. Létezik Magyarországon a tevékenység engedélyezési kötelezettség bizonyos árucsoportokra (ezekre a szakminisztériumban kell engedélyt kérni, amit vagy megadnak, vagy nem). Tevékenységi engedély köteles kör: - az összes ásványok, ércek - az összes energiahordozó - a nemesfémek és származékai - az összes gyógyszer - a másodlagos hasznosításra is alkalmas hulladék anyagok - nem csak az összes hadászati, haditechnikai, harcászati termék, hanem még az ilyen működési körbe tartozó termék is (pl. petárda, pirotechnikai eszközök, stb) Forgalmi engedélyezési kör: A tevékenység engedély köteles körhöz kötelezően kapcsolódik. A GATT,

majd az ebből kialakult WTO sok tárgyalást folytatott, melynek következtében olyan álláspont alakult ki Európában, hogy az áruforgalmi engedélyeztetés legyen minél automatikusabb, minél kisebb termékkörre terjedjen ki, legyen minél egyszerűbb, minél kevesebb problémát okozzon a kereskedők számára. Magyarországon 30 napos határidő van. A forgalmi engedélynek a legkésőbb a vámkezelés időpontjában birtokában kell lenni. Erre a körre vonatkozik az, hogy a legnagyobb árukört tartalmazza és itt valósult meg először az export és import liberalizáció. Ha a tevékenységengedély köteles és globálkvótás termékeket különvesszük, akkor a megmaradó nagyobb áruhányadnak 80-85% az importban, 90%-a az exportban liberalizált, vagyis nem kell hozzá forgalmi engedély (ez a magyar kereskedelemben nem több, mint 40%). Fogyasztási cikk import global kvóta kör: Még mindig létezik, pedig már többször felszólították Magyarországot, hogy

meg kell szüntesse. Nem EU conform megoldás A 112-es korm rend-ben fel van sorolva Külkereskedelmi ismeretek -3- Beletartozik: - női, férfi, gyermek alsó és felső ruházat (módosulás, csak a világkereskedelmi szervezeten kívüli országokra vonatkozóan igaz (ez az utóbbi egy év fejleménye)) - bármely bőrből, vagy bőrhelyettesítőből készült női, férfi vagy gyermeklábbeli - rövidáru (cipzár, cérna, stb., de csak a WTO-n kívüli országokra nézve igaz) - szőnyeg (a WTO-n kívüli országokra nézve igaz) Az 1990-es globál kvótában benne volt a zöldség-gyümölcs konzervek, tejtermékek is amit 1995-ben kivették a sok kritika miatt. - az új és használ autó, terepjáró - olyan alapanyag melyből valamilyen eljárással, módszerrel kábítószert, vagy kábítószer hatású készítményt lehet előállítani - hal és halkonzervek A régi global kvótában az összes lakberendezési cikk is benne volt, ezt már kivették. Pályázati

rendszert alakítottak ki ehhez az engedélyezési gyakorlathoz. Ez a klasszikus mennyiségi korlátozás csak nem mennyiségben, hanem értékben szablyák meg a határt. Minden évre előre megjelenik az előre meghatározott értékhatár Vannak olyan termékek, ahol beszerzési országonként, vannak ahol beszerzési csoportonként, de van ahol még ennyire sem szabályozzák le. A pályázatot kiírják, az évet két részre osztják fel az értékhatárt. Az első rész januárban jelenik meg, a második kicsit később valamikor szeptemberben jelenik meg rövid határidővel (10 nap), ekkor be lehet adni a pályázatokat azoknak az importőröknek, akik valamilyen módon részt kívánnak venni a termékek importjában. Illetéket kell fizetni, a pályázatot be kell adni (melyet vagy elutasítják, vagy nem), a pályázathoz mellékelni kell egy kompletten kitöltött engedélykérelmet, melyen szerepelnie kell a szerződő partner nevének, származási ország, behozandó

árumennyiség, ár, fuvarparitás, fuvareszköz, összérték, stb. olyan adatokat kének, amit egy jól megkötött adás-vételi szerződés tartalmaz, vagy pedig egy annyira előrehaladt tárgyalássorozat, ami már eljutott ebbe fázisba. Ha megkapja valaki az engedélykérelmet, és attól eltérően köt szerződést, akkor nem fogják elvámolni az áruját. Ez a kitöltendő papír megegyezik a forgalmi engedélyre jellemző papírral. b) mennyiségi korlátozás az importra, embargó (kvóták, kontingensek) Elsősorban importra alkalmazzák, azt akarják elérni, hogy egy adott időszakban egy bizonyos értékhatárt, vagy mennyiségi határt az adott országba bekerülő külföldi árumennyiség ne haladjon meg. GATT és a WTO sem szereti, mivel az volt az alapelv, hogy vámokkal szabályozzuk és tereljük a forgalmat és ne egyéb módon. Ennek ellenére létezik, de nem veszik jó néven. c) speciális adminisztratív előírások Gyűjtő kategória. Pl Ausztria és

Svájc előírta, hogy milyen magasan fekvő hegyi legelőn legeltetett tehén tejéből előállított tejcsokoládé, ami bevihető Ausztriába ill. Svájcba. Előírják, hogy milyen vizsgálati módszerrel előállított termék vihető be az adott országba. Ha van eltérés az előírástól, akkor azt már nem engedik be d) kötött devizagazdálkodás (az állam devizamonopóliuma) Kötött devizagazdálkodás bevezetése, amikor teljes mértékben felügyelik a nemzeti valutát. A valuta konvertibilitás lehetőségét kizárni, teljes mértékben ellenőrizni az adott ország nemzeti valutáját (nem váltható át másra szabadon). Szigorúan ellenőrizzék a devizamonopóliumot az adott ország jegybankjában. A devizamonopólium megmaradt 1996 után is, de csak ettől az időponttól lett Külkereskedelmi ismeretek -4- részlegesen konvertibilis a forint, előtte kötött devizagazdálkodás volt Magyarországon. Ez egy széles körben alkalmazott korlátozó

eszköz, általánosságban az a jellemzője, hogy a valutakonvertibilitást vagy nem engedik kialakulni, vagy megszüntetik a valutakonvertibilitást (vagyis a más fizetőeszközre történő átválthatóságot). Szigorú devizakorlátozást vezettek be, elemei: - az exportőr az áruért kapott valutát haza kellett utaltatnia, és forintra volt köteles átváltani (az átváltás megszűnt, de megmaradt a hazautalási kötelezettség (8 napon belül)) - az exportbevételből nem lehet kifizetni senkit, mindenféleképp haza kell utaltatnia - itthon vagy forintszámlára helyezi el a kapott konvertibilis fizetőeszközt, ha kéri, hogy átváltsák (ha nem kéri, akkor 2 hétig várakozik a bank és automatikusan átváltja forintra) vagy kamatozó devizaszámlára utaltatja át (ha importálni akar, akkor erről a számláról kifizetést eszközölhet). Eljutottunk addig, hogy a magyar forint konvertibilis lett, de nem 100%-osan. A folyó fizetési forgalomnál (ill.

külkereskedelmi elszámolások ide tartoznak) teljesen konvertibilis a forint és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásoknál is (pl. fuvardíj kint) A tőkeműveletek terén, pl. külföldön hitelt felvenni, valamilyen beruházási, befektetési tevékenységet végezni külföldön nem konvertibilis a forint. Milyen fizetőeszközben köthet egy kereskedő szerződést? - konvertibilis fizetőeszközben - államközi megállapodások bizonyos országokkal (Pakisztán, Banglades, Bolívia, stb), ahol speciális elszámolási eszköz jellemzi az elszámolást a kereskedelmi kapcsolatnál - lehet Ft-ban is szerződést kötni, de ennek az a feltétele, hogy a külföldi partner itt Magyarországon nyisson forint-folyószámlát, arról történhet a kifizetés B) pénzügyi vagy indirekt eszközök a) árfolyamok Deviza belföldi: Az, akinek érvényes személyigazolványa van (lehet külföldi is), olyan cég amelynek itt van a székhelye, vagy külföldi cég magyarországi

telephelye. Vámszabad terület: Külföldnek számít. Árfolyam: Egy adott ország hazai fizető eszköze egy másik ország hazai fizető eszközében kifejezve. Egy viszonyszám Magyarországon a forint a fizetőeszköz, Ausztriában kézzel fogható formában valuta, egyébként deviza. Deviza: Külföldi fizetőeszközre (valutára) szóló követelés (váltó, csekk, folyószámlakövetelés, stb.) Magyarországon az MNB határozza meg a hivatalos árfolyamot, a hét mind az 5 munkanapján ad ki árfolyamjegyzést, és ez kerül a kereskedelmi bankokhoz. Az MNB alapvető célja, hogy a hazai fizetőeszköz árfolyamát olyan szinten tartsa, hogy a gazdasági fejlődést ne korlátozza, az inflációt ne hagyja elszabadulni, stb. Kereskedelmi bankok a devizaárfolyamokat az MNB által kiadott hivatalos árfolyam szerint alakítják ki. Külkereskedelmi ismeretek -5- Árfolyamok: - valuta (készpénz) - deviza (folyószámla) - eladási (amelyen elad a bank devizát vagy

valutát) - közép - vételi (amelyen a bank vesz devizát vagy valutát) Az eladási és a vételi árfolyam között mindig van különbség, ez pedig a Marge (a bank haszna). A valutát illetően nagyobb a bank haszna Magyarországon viszonylag szabadok az árfolyamok, de volt egy idő, mikor egy meghatározott ütemben értékelték le a forintot (szöveg: túlértékelték a forintot). Ha egy adott ország nemzeti valutája túlértékelődik, túl erős (vagy piaci hatásokra, vagy mesterségesen hagyják, hogy ez a helyzet kialakuljon) az valóban fékezi az exportőrök lehetőségeit, de az importőröknek kedvez. A leértékelés viszont fordított esetet állít elő. b) adók A költségvetés bevételi forrását képező pénzeszközök jó része az adó. A külkereskedelem szempontjából két nagy csoportot lehet megkülönböztetni, ez pedig a: - közvetlen - közvetett. A közvetett: - áfa (csak az importra vetik ki, ha az exportra mégis kivetnék, akkor azt

vissza lehet téríttetni) - vagyonadó - szja - cégadó, stb. A magyar költségvetésre az jellemző, hogy a bevételek 60-70%-a közötti részét a vámosok produkálják (vámból, áfából, környezetvédelmi-termékadó, útadó, jövedékadó, stb.) Az uniós csatlakozással a beszedett vámokat Brüsszelbe kell elküldeni, ott központosítják  a vámbevételtől elesik a magyar költségvetés. A vámeltörlés alapja: Az EU már túlhaladta a vámunió fejlődési fázisát az integráció alatt, így a tagországok között nincsenek vámok, de az összes külsővel szemben azonos mértékű külső vámot alkalmaznak. SZJA: ebből van a második legnagyobb bevétel, a vagyonadó nálunk gyakorlatilag nem létező kategória és a vállalkozók adója, ill. külföldi cégek által fizetett adó az nem is létezik (mivel a külföldieknek nyújtott adókedvezmény addig használják, amíg csak lehet). c) szubvenciók (támogatások) Negatív adónak is nevezik.

Valamilyen támogatás, segély, adó elengedése (ebbe a kategóriába sok minden beletartozik). Az EU-ban is van, a mezőgazdasági termelés területén ezt a gyakorlatot nem tiltották, pl. a magyar költségvetésből támogathatjuk a magyar mezőgazdaságot (az EU csak a 40%-ot adja néhány évig). Külkereskedelmi ismeretek -6- d) vámok Az Európai Unióval harmonizált vámrendszert használunk (HS). EU konform vámtarifaszám megállapítást, árubesorolást, vámtarifa beosztást alkalmazzuk, a vámmegállapítás alapja, módja, a vámhatóság által beszedett közterhek is teljesen harmonizáltak. Ez a teljes fokú harmonizálás 1995-óta van. A vámokat, a vámok mértékét minden évben megállapítják és közzéteszik a vámtarifakönyvben (melyben pontosan meg van határozva a vámtarifaszám, árumegnevezés, vámtétel (vámhasábonként)). Vámhasábok: I. Preferenciális hasáb: Magyarország nyújtja olyan fejlődő országoknak ahol az egy főre eső

nemzeti jövedelem alacsonyabb, mint Magyarországon és Magyarország felé kedvezményes vámtételt biztosít. II. Legnagyobb vámkedvezményeket tartalmazó hasáb: A nevével ellentétben ez jelenti a legkisebb kedvezményt, ill. előnyt Ezek a legrosszabb vámtételek. Ide tartozik: - USA - Ausztrália - Új-Zéland, stb. III. Európa Uniós hasáb: Minden uniós tagállamra kiterjed, lényegesen kedvezőbb vámtételeket tartalmaz, mint a II. hasáb. IV. EFTA hasáb: Ide tartozik Norvégia, Svájc, ez a hasáb is jobb, mint a II. hasáb Ez után országonként megkötött kétoldalú megállapodások vannak, pl.: V. Szlovák hasáb VI. Szlovén hasáb VII. Bolgár hasáb VIII. Lengyel hasáb IX. Román hasáb X. Észt hasáb XI. Litván hasáb XII. Izraeli hasáb XIII. Török hasáb stb Külkereskedelmi ismeretek -7- Vámtípusok: Értékvámokat tartalmaz a magyar vámtarifa, %-osan határozzák meg, az áru értékére vetítik rá. A vám kivetésének alapja: A

vámérték, mely az áru magyar határparitásos ára. Számítása: Az áru számla szerinti ára, melyhez hozzá kell adni az importőr ország határáig felmerülő összes egyéb költséget (csak a határig felmerülő költséget számíthatom be). A vámérték a vám fizetésének az alapja A vám a vámtarifában található. Ha megvan a vámértékem, arra vetítem az importőr országnak megfelelő hasábból a vámtételt. A vámnál az árumegnevezésre oda kell figyelni A vámot %-osan határozzuk meg, ehhez hozzáadódik még a vámértékre vetítve: + WTON kívüli országoknál 3%-os statisztikai illeték + vámpótlék + környezetvédelmi termékdíj (pl. konzerves dobozban behozott készételre, stb) + jövedéki adó (jövedéki termékek esetén, pl. kávé, alkohol, cigaretta) + útadó, útalapadó + fogyasztási adó + az első rendeltetési helyig számított biztosítás, fuvarköltség, stb. = vetítési alap vagy áfavetítési alap + áfa = a termék

bruttó ára 1996. április 1-től a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszert kezdte Magyarország alkalmazni, és az egész vámrendszert az EU-val kompatíbilissá tette (a vámtételek magasabbak). Eljárásban, okmányokkal kapcsolatban, stb. ugyanazt alkalmazzuk, mint az Európai Unió területén. Az 1-es és a 2-es hasábba mi alapján sorolja be a partnerországokat a vámos? A preferenciális hasábba az importőr ország vámhatóságai amikor az árut behozatalnál véglegesen vámkezelik a FORM A származási okmány alapján tudják besorolni. FORM A kereskedelmi tanúsítvány (Mo-on kereskedelmi kamarától szerezhető be). Vámkezeléskor a vámosnak bemutatott okmányok zöme árukísérő okmányként is funkciónál, és az importőr ország végleges célú behozatali kezelésénél (amit az importőr ország vámhatósága végez el), megnézik az árut, az árukísérő okmányokat és ott az importőr bevallása alapján és az egységesen kidolgozott

vámérték megállapítás szabályai szerint (+ az egyéb összes lehetséges bevételi tételek) megállapítják, hogy mennyit kell az importőrnek fizetni (vám, fogyasztási adó, stb.) A vámtétel megállapításánál melyik hasábba soroljuk? Ha az elsőt hasáb esetén (ha valamely ország ezt a kiváltságot szeretné megszerezni valamely importőr cég), akkor a partnertől FORM A tanúsítvánnyal kell megkapja az árut és ha ez mellékelve van az áruszállítmányhoz, akkor első hasábba kerülhet az importált árucikk. Az EU területén az EK hasábhoz tartozó EUR 1-es okmánnyal kell az árut exportálni. A FORM A-t akkor alkalmazzák (pl. Egyiptomból gyapot), amikor az adott ország 1 főre eső nemzetközi jövedelme kisebb, mint Magyarországé (fejlődő országok). Magyarország még ma is a FORM A-t használja az USA, Kanada, Japán, Új Zéland és Ausztráliába küldött áru esetén. A FORM A angol nyelvű és kamarai pecséttel van ellátva A FORM A az

áru eredetét igazolja. Külkereskedelmi ismeretek -8- Szállítási bizonyítványra irányuló kérelem: Az EUR 1-es okmányt nem a kamara hitelesíti, hanem a területileg illetékes vámhivatal, aki a vámkezelést végzi. Az EUR 1-es okmányt, mint származási tanúsítványt Az EU-ban dolgozták ki. Alkalmazhatom az EU, az EFTA és a CEFTA tagországokkal fennálló, folytatott kereskedelem folyamán. A származás tanúsítására kölcsönösen elfogadják Több példányos, speciális megszerzési szabályai vannak. Az indító (exportőr) ország vámhivatala köteles ellenőrizni, hogy az EUR 1 okmány kiállításának feltételei fennálltak-e? Ha a fogadó ország rájön valami turpisságra (elnézés), kemény dörgedelemmel visszajön az indító országnak az EUR 1, nem hajlandók azzal vámkezelni, így a legnagyobb kedvezmények csoportjába fogják besorolni (magasabb vámtétel), + büntetés fizetése. Az EUR 1-hez szükséges okmányok (exportőr

szempontjából): - az áru abszolút az adott országból származó (azok az adatok, dokumentumok helyesek) - exportőri nyilatkozat (későbbi felelősségre vonást eredményez) Az EK származási szabályai c. könyv szabályozza az EUR 1-be történő besorolást (olyan számítási módok, hogy milyen fokú, milyen mértékű feldolgozottságon kell átmennie az árunak ahhoz, hogy bár nem teljesen az exportőr országából származik, de mégis EUR 1-es okmánnyal lehessen küldeni). Kritérium, hogy az EU vagy társult országokból akár munka, akár kellékanyag az áru 60%-át tegye ki. Ez egyre szorosabb kapcsolathoz és az EU export meglendítéséhez vezetett. Az EU-val szembeni vámmegállapodás: közös és kölcsönös vámcsökkentés, mely nagyobb mértékű vámlebontást eredményezett (%-osan). Az Uniós vámtételek iparcikkeknél 1994-ben megszűntek, ekkor vámpótlék lépett életbe magyar oldalon. Lassító lista: Nem teljesen tűnt el a mezőgazdasági

termékek vámja, hanem bizonyos mennyiségekhez jár (kontingentáláshoz köti) EFTA-val kötött megállapodás: EFTA hasáb, szabad kereskedelmi megállapodás. Jelentőség lecsökkent (Norvégia, Svájc). CEFTA: kétoldalú megállapodások jöttek létre, de már nem csak a CEFTA tagországokkal. VÁM 91 okmány: helyette a társult tagsággal, ill. 1996 07 01-el lett bevezetve a SAD okmány használata, egységes európai vámokmány. Árukísérő okmány, az áru kezelésekor ezt meg szokták nézni, kitöltése kódszámokkal történik. Vámkezeléshez szükséges okmányok: - egységes európai vámokmány (SAD) - származási tanúsítvány - számla - csomagjegyzék (de nem feltétlenül szükséges) - növény-egészségügyi tanúsítvány (pl. búzaliszt, tojáspor, stb, a területileg illetékes növényegészségügyi állomás adja ki) - állategészségügyi tanúsítvány Engedélykérelem: Fogyasztási cikk import globálkvótánál a pályázathoz kell

csatolni, az áruforgalmi engedélykérelemnek a formanyomtatványa is, melyet a tevékenységi engedélyhez kötelezően hozzá kell tenni, és a klasszikus áruforgalmi engedély is. Engedélypapír nélkül nincs vámkezelés. A vám azonnal esedékes, az állami költségvetés legnagyobb forrása a vámköltség (60-70%). Az árut importáló kereskedőnek kell beadnia egy bevallást, neki kell meghatároznia mennyi a vámérték, arra milyen egyéb teher esik (neki kell beadnia egy bevallást, amit a vámosok Külkereskedelmi ismeretek -9- ellenőriznek, és ők eldöntik, hogy elfogadják-e, vagy nem). Az azonnali kifizetés 5 napot takar, létezik továbbra is halasztott fizetés, de az maximum 15 nap. A kereskedő addig nem kapja meg az árut, amíg be nem fizette a vámköltséget (a halasztott befizetésnél az árut csak vámbiztosíték ellenében lehet elvinni, vámbiztosítékot adhatnak bankok, olyan szállítmányozó cégek melyek erre szakosodtak, stb.) A

vámosnak joga van a vámkatalógusban megnézni, hogy az adott cikk mennyit ér, de ők is szeretnek nagy bevételt produkálni (nagyobb a jutalom). GATT: Évtizedeken keresztül azért harcolt, hogy az országok egymás között csak vám jellegű akadályokat támasszanak a kereskedelemben, az összes többi kereskedelmet gátló tényezőt próbálják eltüntetni a gyakorlatból (kontingensek). Ennek támogatására körtárgyalásokat szerveztek, és különféle kódexeket hoztak létre Kódexek: Befolyásolják a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat. - engedélyezési gyakorlatra vonatkozó kódex: automatikus engedélyezés, csak a vámkezelés időpontjára kell rendelkezésre álljon az engedély, akár importról, akár exportról van szó. GATT kódex aláírása után Magyarország is próbálta megvalósítani - vámérték-kódex: Itt határozták meg és írták le, hogyan kell a vámértéket meghatározni, hogyan kell a vámterheket kivetni. (Milyen módon,

jelentése, számítási módok a plusz költségeknél.) - dömpingellenes kódex: A dömping meghatározásában segít, hogy hogyan lehet értelmezni. A dömping olyan bűvszó, amely a konkurencia visszaszorítására szolgál. Mikor van joga valamely aláírónak, hogy a partnerét ilyen módon büntesse, hogyan kell megállapítani a dömpinget, és milyen intézkedést lehet hozni. Azt kell megnézni, hogy az exportőr ország kiskereskedelmi forgalmában ugyanaz vagy egészen hasonló áru mennyibe kerül (Pl. Japán televízió jön be Magyarországra, itt is gyártanak televíziót. Meg kell nézni, hogy a kiskereskedelmi forgalomban a televízió (ugyanaz a márka, vagy nagyon hasonló) mennyibe kerül, mert nem szabad, hogy az itteni terméket háttérbe szorítsa.) Lehet kétoldalú megállapodást kötni. A dömping vám automatikusan kivethető (kiegyenlítő vám, melynek nem lehet nagyobb mértéke, mit a két ár közötti különbség), vagy bizonyos kontingensek

bizonyos mennyiségre érvényesek csak. -mennyiségi korlátozásokkal kapcsolatos kódex: Még nem írta alá még Magyarország, azt rögzítik, hogy mit értenek mennyiségi korlátozás alatt ill. ennek a gyakorlatnak a megszüntetését vállalják ezek az országok. - különleges hatósági engedélyek és dokumentálásokkal kapcsolatos kódex: Lehetőleg kerülni kell a korlátozók használatát a lehetséges hatósági engedélyeknek, vagy okmányoknak. Nem lehet a kereskedelem technikai akadályává kitenni - kereskedelem technikai akadályainak lebontását szorgalmazó kódex: A mennyiségi korlátozásokat részben kifogásolják, próbálják kimutatni. - növény és állategészségügyi, bármiféle egyéb speciális okmányokkal kapcsolatos engedményeket szabályozó kódex - szubvenciós kódex: az ipari termékek támogatása, már 10-15 éve az agrárszubvenció bevett gyakorlat, mivel védik, hogy a hazai gazdának ne legyen versenytársa, a bevitt árura egy

kiegyenlítő vámot vetnek ki. Külkereskedelmi ismeretek -10- WTO: GATT-ból való átalakulással jött létre. Állandó szervezete van, a nagy eredményeket GATT korában érte el, a multilaterális (sokoldalú) egyezmény. Kereskedelmi megállapodások: Mindig 2 adott ország között általános, gazdasági és gazdaságpolitikai alapelveket is tartalmaz. Túlmegy a kereskedelmi kérdések szabályozásán, nem feltételen az a szerepe, hogy a 2 ország közötti áruforgalomra adjon irányelveket. A 2 ország gazdasági kapcsolatait próbálja meghatározni alapelvekben. Pl - adott 2 ország állampolgárai milyen feltétellel ruházhatnak be a másik ország területén (kölcsönös adókedvezmény, adómentesség), - milyen jellegű a kereskedelmen túlmenő gazdasági együttműködés, közös beruházás, - a 2 ország állampolgárai milyen jogokat élveznek a másik ország területén, - tőke-hazautalási feltétel - beruházás-védelmi megállapodás, stb.

Speciális formája: Árucsere fogalmi megállapodás, most nem igazán jellemző, virágkora a KGST idején volt, mikor az országok egymás között kétoldalú megállapodást kötöttek, ahol az adott időszakban a szerződést kötött két ország között lebonyolítandó árucserének az elveit fogalmazta meg. Ehhez tartozott egy kontingens lista is, mely mennyiséget, árumegnevezést, utóbb még az értéket is meghatározták. Integrációk: I. Szabad kereskedelmi övezet Az ebben résztvevő országok között a vámokat eltörlik, de a külső vámjaikat megtartják maguknak (saját vámok). II. Vámunió A külső vámokat is együttesen alakítják ki a kívülállókkal szemben. Közös külső vám III. Közös piac A tőke, munkaerő szabad mozgása. A nemzetgazdaságok nagyobb összefonódása IV. Gazdasági unió A gazdaságpolitika összehangolása és a közös pénz bevezetése. A pénzügyi politikának olyan jellegű harmonizálása, hogy azoknak egy része

és az azzal kapcsolatos döntéshozatal átkerüljön Brüsszelbe – ez a szuverenitás bizonyos fokú feladását jelenti (a nemzeti költségvetések bevételeinek egy része is oda kerül). V. Politikai unió: A szuverenitás nagyfokú feladása. Közös parlament, közös döntéshozatal (jobb esetben a hadügyet és a külügyet nemzeti hatáskörben hagyták, a többit központosították). Ha egy ország egy közösség tagja lesz, az szabályokkal és kötelezettségekkel jár, pl. a magyar vámbevételeket, áfabevételeket központosítani akarják, ami egy jelentős költségvetési bevétel kiesést jelent. Az uniónak a közös külső vámjait át kell venni, ami ismét egy bevételkiesést jelent az országnak. Genfi váltó, csekkjogi egyezmény: Ugyanolyan szabályok és elvek szerint kell értelmezni, mint ahogy az egyezményben le van írva. A váltó és a csekkjogi szabályozások majdnem 100%-san ennek az egyezménynek az alaptételével készültek.

Külkereskedelmi ismeretek -11- Vannak olyan külső hatások is, ami alól nem tudjuk magunkat kivonni, pl. szokások és szokványok. A szokás: A nemzetközi kereskedelmi gyakorlatban alkalmazott valamilyen eljárás, módszer, amelyet az összes azon a területen dolgozók ismernek, alkalmaznak is, nincsenek írásba foglalva, de az ismeretük az adott területen nélkülözhetetlen. Vannak olyan nemzeti jogok, egységes külkereskedelmi jogok, ami alól nem lehet magunkat kivonni: Pl.: - kikötői szokások (Pl. Rotterdamban csak a kikötő bejáratáig mehet a fuvareszköz, a kapun belül semmiféle jármű nem mehet be) A szokvány: Írásba foglalt szokás, a kereskedelemmel foglalkozóknak ezt tudnia kell, fajtái: I- II. fizetési joggal kapcsolatos III. Fuvarparitással kapcsolatos I. Okmányos inkasszó: Leírja, hogy milyen ez a fizetési mód és technikailag hogyan kell ezt lebonyolítani. Mindenütt egyformán kell értelmezni. II. Okmányos meghitelezés

(akkreditív): Leírja, hogy milyen ez a fizetési mód és technikailag hogyan kell ezt lebonyolítani. Mindenütt egyformán kell értelmezni (nemzetközileg is). III. Incoterms: A nemzetközi kereskedelmi kamara szakértői alkották meg 1936-ban, majd megváltozott. Ma a 2000. évi érvényes A kereskedelmi, külkereskedelmi szerződés feltételeinek meghatározása alkalmával ez adja az egyik legjobb lehetőséget arra, hogy a fuvarparitást mindkét fél számára érthetővé tegye. Illetve a fuvarozó is védve van, hogy ki fizeti ki neki a fuvardíjat A szokvány alkalmazása akkor kötelező, ha azt a szerződésben meghatározzák. Ez is kívül van az egyes országok gazdasági vezetőinek az elgondolásain, de a kereskedők mindennapi munkájában jól alkalmazható. Bécsi egyezmény – Bécsi vételi egyezmény: Az áru adás-vételére vonatkozó megállapodás. A nem létező nemzetközi külkereskedelmi jogot egy-egy területen próbálja meg kialakítani, de

inkább elméleti jelentősége van. Ez egy előrelépés abba az irányba, hogy valahol valamit egységesíteni vagy olyan formába önteni, amely a résztvevő (aláíró országok) számára valamiféle könnyítést, egyszerűsítést jelent. Fuvarjogi egyezmények: Előírja, hogy az árufuvarozás során kinek milyen kötelezettségei, jogai vannak. Külkereskedelmi ismeretek -12- Külkereskedelmi ügyrend közreműködői 1. Kereskedők: A kereskedelmi tevékenység jellege szerinti osztályozás: I. Viszonteladók Olyan kereskedő, aki az áru tulajdonjogát megszerzi, majd az árut sajátjaként adja tovább. Tevékenységének a haszna az árrés (olcsóbban vesz és drágábban ad el). Munkájának nehézsége, hogy neki meg kell finanszírozni a vételt, meg kell venni az árut, de ezután ő szabja meg, hogy milyen áron adja tovább. Haszonszerzés céljából vásárol és ad el Nincs szüksége a termékre. II. Közvetítő kereskedő Nem saját felhasználásra

vásárol. Mások megbízásából, mások érdekében próbál üzletet szerezni, kötni, de nem válik árutulajdonossá. Nem saját számlájára vásárol, hanem más számlájára hoz létre ügyletet. Munkájukért jutalékot kapnak Fajtái: a) ügynök b) képviselő c) bizományos Ügynök: Általában eseti (Add-hoc) munkát, tevékenységet végez, nem kapcsolódik hosszú távon a megbízóhoz, nincs rendszeres, állandó jellegű kapcsolat közöttük. Az általa közvetített üzleti lehetőség után ügyleti jutalékot kap, mely a megkötött ügylet értékéhez igazodik, általában %os arányban. Képviselő: Nem eseti (add-hoc) tevékenységet végez, hosszabb időn keresztül kötődik a megbízóhoz. Van határozott és határozatlan időre, kizárólagos és nem kizárólagos képviselői megbízás. Mindig a felek közötti alkupozíció dönti el. Határozatlan időre szóló szerződést is fel lehet mondani, de meg kell határozni, hogy mennyi idővel milyen

feltételekkel. A határozott időnél a képviselő nem tudja magát igazából kifutni. A kereskedelem általában veszteséggel indul, de meg kell dolgozni a piacért. Kizárólagos képviselet: Minden cég szeretne vállalni, mert annak speciális előnyei vannak, ezek lehetnek: - ha egy kizárólagos képviselő nem is vesz részt az ügylet létrehozásában, helyette a megbízója hozott létre ügyletet, akkor is jár neki a jutalék, amit a szerződésben megszabtak - ha lejár a képviseleti szerződés, mert határozott időre szolt, vagy határozatlan időnél valamilyen jogvita következtében valamelyik fél felmondta a szerződést, és ha a kapcsolat megszűnése után létrejött egy üzlet akkor is jár neki az képviselői jutalék, mivel a nyugati országok jogrendjében benne van, hogy a szerződés megszűnése után mennyi ideig illeti meg a képviselőt a jutalék (feltételezhető, hogy az ő munkája segítette az üzlethez a céget) A képviselő szorosabban

kötődik a megbízójához, az ügynök azonban megteheti, hogy mind a két féltől jutalékot szed be (mert lehet, hogy a következő üzletnél már nem veszik igénybe szolgáltatásait). A képviselői szerződésben meghatározzák, hogy milyen termék, mely piacon értékesít (meghatározott, próbálja a termékre felhívni a figyelmet – a számlával igazolt költségeket a megbízó megtéríti neki és jutalékot a megkötött szerződés értéke után kap). Ha az ügylet a képviselő nélkül jött létre, akkor is jár neki a jutalék, de ezt a képviselő erről a jutalékról írásban lemondja, akkor nem kell neki a jutalékot átutalni. Képviseleti szerződés alapján kötődik a megbízójához, a közöttük lévő kapcsolat tartósabb és hosszabb, több feladat végzésére irányul. A képviselői jutalék mértékét a szerződésben rögzítik. A szerződést lehet határozott vagy határozatlan időre kötni, és ő is lehet kizárólagos,

Külkereskedelmi ismeretek -13- vagy nem kizárólagos képviselő (ennek megfelelően a jogai és lehetőségei különbözőek egymástól). Legjobb határozatlan időre kizárólagos képviselőnek lenni A képviselő, ha felhatalmazzák, köthet a saját nevében is ügyletet, de a megbízója javára. Bizományos: Speciális fajtája a közvetítőnek, saját nevében, de más számlájára köt ügyletet, tevékenységéért jutalékot kap. A bizományosi szerződés adja a kapcsolatot közöttük Ebben rögzítik a bizományosi jutalék mértékét is. Bizományosi szerződés: Magyarországon az állami külkereskedelem idején ilyen kényszerbizományosi kapcsolat volt (a bizományosi díjkulcsok elő voltak írva, szakosított külker vállalatok az egyik oldalon, másik oldalon iparvállalatok arra voltak kényszerítve, hogy bizományosi kapcsolatba lépjenek egymással, stb.) Szocialista vívmány volt Eseti és keretbizományosi (lazább változat, de a konkrétumokat

is hozzá adták) változata is volt. A külföldivel megkötött szerződésben a bizományos volt az, aki mindenre felelősséget vállalt. A szerződésen fel kell tüntetni, hogy ki között jött létre a bizományosi szerződés, milyen árura vonatkozik, milyen árumozgásra vonatkozik (eladás, vétel), mik a bizományos kötelezettségei (pl. árufuvarozás megszervezése, okmányok előkészítése a vámkezeléshez, biztosításkötés, stb.), a bizományosnál felmerülő költségeket a megbízóra hárítható, bizományosi díj is meg van határozva vagy százalékosan, vagy egy összegben. Ha a limitár feletti áron köti meg az üzletet, akkor a limitár és a megkötött ár különbségének az 50%-a őt illeti meg. A limitár: az exportnál a limitár, aminél magasabb áron el lehet adni, de alacsonyabb áron nem az importnál a limitárnál olcsóbban vásárolhat, de magasabbért nem. A bizományosi szerződés nem szűnt meg a rendszerváltással. Vámos

nyilatkozata: Ha Magyarország az EU tagja lesz, akkor mintegy 1500 milliárd Ft bevételtől esik el a költségvetés, amit eddig a VPOP teremtett elő. Magyarországon megváltozik a vámkezelés módja (átmenő forgalom) – nem a klasszikus vámkezelés. A közös külső vámhatáron azokat a vámtételeket kell alkalmazni, amiket az unió (kiesés – itt magasabbak a vámtételek), de a vámtételek 25%-át visszakapja az ország. Külkereskedelmi ismeretek -14- A külkereskedelmi szerződés és létrejötte Minden országnak saját nemzeti hatáskörbe tartozó a külkereskedelmi tevékenység szabályozására vonatkozó jogszabálya van. Nincs egységes nemzetközi külkereskedelmi jog A nemzetközi jog arra vonatkozik, hogy a tengereknél hol kezdődik a felségterület, stb. A jogok külkereskedelmi szerződésről beszélnek: - nincs egységes álláspont - van olyan ország, mely külkereskedelemnek tekint egy klasszikus adás-vételi szerződést is, ha

valamilyen külföldi elem felbukkan benne, ilyen lehet pl. a szerződést külföldön kötötték, az egyik fél külföldi, külföldön történik a teljesítés, stb. - a magyar jog szerint: külkereskedelmi tevékenység végzésére feljogosított vagy jogot szerzett személy vagy cég deviza külföldivel kötött adás-vételi szerződése, megállapodása. Deviza belföldi: az a személy, akinek érvényes személyigazolványa (nem biztos, hogy magyar állampolgár), cégnél, magyarországi cégbíróságon bejegyzett székhelyű, vagy telephelyű cég. Külkereskedelmi tevékenységnek számít a vámszabad területre történő betárolás is, de ez a csatlakozás után megszűnik. Alakiság: Különféleképpen szabályozzák az egyes országok. Ebből voltak félreértések a magyar és külföldi kereskedő között. Előfordul az, hogy nem írásban kötik meg az üzletet, hanem szóban. 1960-ban módosították a külkereskedelemben használatos elemeket, pl az

alakiságra vonatkozó szabályokat. A Polgári jogban a szóban megkötött szerződés is érvényes, csak az ingatlan adás-vételt módosították, amit ügyvéd, vagy közjegyző kell ellenjegyezzen. Azonban a nagyobb értékű ügyleteknél, és ahol a partnerek távolabb vannak egymástól biztonságot jelent, ha írásba van foglalva. A Polgári jog módosította a külker-szerződést, nem egyértelműen az írásba foglalást írta elő, hanem külkereskedelmi szerződés szóban is megköthető, de utána haladéktalanul írásba kell foglalni (a biztonság miatt). Megkötött szerződést mind a két fél beleegyezésével lehet módosítani. A szerződés létrejötte a gyakorlatban: Régen jellemzőbb volt a személyes tárgyaláson létrejövő megállapodás, mely most sincs kizárva, a nagyon nagy üzleteknél többször találkoznak a partnerek, több tervezetet megnéznek, mire véglegesen aláírják. Kisebb volumenű üzleteknél, olyankor mikor időhiány van,

vagy csak a tárgyalás több szempontból kényelmetlen lenne, a modern technika rendelkezésre állásával valamilyen más módszert alkalmazhatnak. Az az általános szerződéskötési formula, hogy az eladó (a jövendőbeli eladó) ajánlatot ad az általa lehetségesnek megítélt vevőnek (partnernek) és arra a másik fél többféle módon reagálhat. Azt is megteheti, hogy egyáltalán nem válaszol. Megteheti, hogy valamilyen feltételeket kifogásol, alkuba bocsátkozik. Ennél a módnál az eredeti ajánlatot küldő cég válasza lehet, hogy: - visszaigazolja a feltételeket – létrejön a szerződés - megteheti, hogy tovább alkudozik – hosszasabb alkupozíció alakul ki. A szerződés lényege, hogy két fél kölcsönös akaratnyilvánítását tükrözi. Ha mindkét fél elfogadhatónak tartja ua-t a dolgot, akkor létrejön a szerződés. Külkereskedelmi ismeretek -15- Az az ajánlat, amelynél a kapott ajánlatot rögtön visszaigazolja a cég (elfogad

minden feltételt – válasza: elfogadom), ez csak kötelező ajánlatnál történhet meg. Szerződés csak kötelező ajánlatból jöhet létre. A nem kötelező ajánlat lehet: - tágabban értelemben, pl. prospektusok, reklámanyag, árkatalógus, cégismertető - szűkebb értelemben, pl. olyan ajánlat, ami formailag teljesen megegyezik a kötelező ajánlattal, minden tartalmi elem benne van (áru megnevezés, mennyiség, szállítási határidő, szállítási mód, fizetési határidő, fizetési mód, csomagolás módja, stb.), de az ajánlatra fel van tüntetve, hogy ajánlatunk nem kötelező Ha nem kötelező ajánlatot kap egy cég, akkor a következőket teheti: - eldobja - visszaír, hogy küldjenek kötelező ajánlatot (azt az ajánlatot már vissza lehet igazolni – szerződés lesz belőle) Visszavonási lehetőség kötelező ajánlatnál: Erre nemzetközileg kialakult szokásjog van. Mielőtt az ajánlat a másik félhez odaérne, azelőtt visszavonható, de

legkésőbb akkor kell a visszavonó nyilatkozatnak odaérnie, amikor az ajánlatot megkapja. Ha később ér oda, akkor már kötelezettségben van. Akkor oldható meg, ha pl az ajánlat levélben megy és a visszavonás telefaxon, e-mail-ben érkezik, stb. Ilyenkor az ajánlati kötöttség nem jön létre, egyébként ajánlati kötöttségbe kerül a fél, ha kiad egy kötelező ajánlatot. Ajánlati kötöttség megszűnése: 1. Az ajánlatomban adok szóban állási határidőt, nem kötelező, de célszerű Ha szóban állási határidő lejár, akkor az ajánlat megszűnik. 2. Ha a másik fél ellenajánlatot küld (megkifogásolt valamit) – ellenajánlatot kapok vissza Ha nem írok határidőt, akkor is egy nemzetközi szokás van, amely azt mondja, hogy ésszerű időn belül kell válaszolni, vagy visszaigazolni, ha valaki egy ajánlatot akar elfogadni. Ésszerű határidőt befolyásolja, hogy: - milyen árura vonatkozik - honnan jött az áru - milyen módon jött az

áru Az ajánlatban szereplő összes feltétel a szerződés feltételévé válik. Ami egy ajánlatban szerepel, és esetleg egy klasszikus szerződés szöveggel kiegészítve. A külkereskedelmi szerződés az ajánlatból és klasszikus szövegből áll. Telefaxon leadott ajánlat: Arra jó példa, hogy viszonylag röviden és egyszerűen is meg lehet oldani a legfontosabb feltételek közlését. Szerepel benne: - terjedelem - súly - anyagösszetétel - mennyiség - ár - szállítási határidő - fizetési mód - ajánlat érvényességi ideje Külkereskedelmi ismeretek -16- Szerződési dokumentum: Lehetőség van a vevői rendelésre is, amit az eladónak kel visszaigazolnia. Az első oldalon megtalálható, hogy milyen - mennyiség - áru - egységár - érték Ezen az oldalon lelhetők fel a feltételek is, pl. - milyen szállítási határidő - milyen csomagolás - hogy érthető az ár - milyen fuvarparitáson - biztosító - szállítási cím - fizetési mód -

milyen okmányok ellenében fogadja el az okmányos inkasszós fizetési módot, stb. A szerződési dokumentum második oldala a vételi feltételeket tartalmazza. Az első és második oldal kiadja mind azt, mint egy külkereskedelmi szerződés. Pl Leírja, hogy ha a szállítási határidővel probléma van, akkor azt hogyan lehet rendezni, az áruval kapcsolatos reklamáció módját, a minőség-ellenőrzés módja, a felelősség kérdése, csomagolás, jelölés, a vitás kérdések rendezésének módja. Ha nem sikerül egymás közt elintézni ezt a kérdést, akkor egy külső intézményt kell igénybe venni. A felek választott Bíróságokat jelölhetnek ki a vitás kérdések tisztázására. A bíróság tagjait külkereskedelmi szakjogászok alkotják, így ők másként értékelnek bizonyos körülményeket, stb. 3 féle választott Bírósági lehetőség van, amit a felek előzetesen kiköthetnek: 1. Nemzetközi Kereskedelmi Kamara párizsi székhelye mellett

működő állandó választott Bíróságot 2. Valamely szerződő fél (lehet 3 ország is) nemzeti kamarája mellett működő választott Bíróságot. 3. Eseti választott Bíróságot fogadnak el, ilyenkor az egyik Bírót az egyik fél, a másik Bírót a másik fél választja és a két szakember választja meg közülük az elnököt. A Bíróság megjelölésével nem kell polgári Bírósághoz fordulni a vitás kérdések rendezéséhez. Meg kell jelölni, hogy mely jogot alkalmazzák az adott ügyre vonatkozóan, ha nem jelölik meg, akkor lehet, hogy rosszabb helyzetbe kerülnek, hisz az alperes országának jogrendjét is alkalmazhatják. A kontinentális országok közül, a legjobban körülírt jog a Svájci, Német, Osztrák. Az angolszász jognál más jellegű a bírói gyakorlat, precedens jog A külkereskedelmi szerződésnél, az általános feltételeket az adott cég jogásza fogalmazza meg, általában azt a termékkört figyelembe véve, amivel az adott

cég foglalkozik. A második oldalon általános érvényű meghatározások szerepelnek, adott esetben módosítani lehet (lapszélen, stb.) Lényeges, előre tisztázandó kérdéseket vet fel, melyre ad választ és magyarázatot. A gondos szerződés a felmerülő problémák megoldásában sokat segít. A másik fél válasza: Pl. Az első oldalon szereplő feltételt változatlanul visszaigazolta, de küldte a saját eladási feltételeit (2. oldalt) A probléma ilyenkor: hogy ez nem visszaigazolás, mert más a 2 oldal Pedig ezek összetartoznak. Ilyenkor nem visszaigazolás jött, hanem egy ellenajánlat (ilyenkor dönteni kell, hogy elfogadjuk, vagy nem az új feltételeket, stb.) Külkereskedelmi ismeretek -17- Az ajánlat / rendelés és a szerződés különbsége: Az ajánlatban / rendelésben meg van adva egy ajánlatérvényességi határidő, de ez a szerződésben nem marad benne (hisz ez egy olyan határidő, ameddig a szerződés létre jöhet). Egy ajánlat

érvényes marad attól, hogy ha nem írok bele ajánlatérvényességi határidőt, csak egy gond van ezzel, hogy egy nemzetközi szokás lép életben ilyenkor, mely szerint ésszerű időn belül kell visszaigazolni. Jobb megadni egy időpontot, ameddig az ajánlatomat tartom Ajánlati kötöttség megszűnése: 1. ha lejár az ajánlat érvényességi ideje 2. ha a másik fél ellenajánlatot küldött nekem (nem visszaigazolt, hanem valamilyen feltételt nem fogad el, stb.) – nem vagyok köteles visszautasítani, ha elfogadom, akkor azt vissza kell igazolni Csak kötelező ajánlatból jöhet létre szerződés, a nem kötelező ajánlatra rá van írva, hogy „Ajánlatom nem kötelező”, ezt nem lehet visszaigazolni. Az ajánlat tartalmi elemei: 1) A szerződés tárgyának meghatározása (az áru megnevezése, annak megfelelő körülírása, áru mennyisége, csomagolása, stb.) 1*) Milyen árut akarok neki eladni (egy egyszerű árumegnevezés általában nem elegendő

ahhoz, hogy mind a két fél ugyanazt értse alatta, az árumegnevezés mellett az árunak a jellegétől, bonyolultságától, dokumentálhatóságától, közismertségétől függően hosszabb vagy rövidebb specifikálást kell leírni [mezőgazdasági termékeknél eredet vagy fajta-meghatározás, az almánál valamilyen méretet is meg kell adni]). Minél bonyolultabb a termék, annál kevésbé elegendő csak a megnevezés. A termékspecifikáció a termék jellegét, használhatóságát, pontos bemutatását szolgáló dokumentum. 2) Minőségi kérdések: Ha nem jelölöm, hogy a termék hibás, akkor első osztályúnak minősül. A hibákat jelölni kell, és az eladónak kell besorolnia az árut. Áruminőség meghatározása: - megtekintés szerint - jó átlagú minőség - olyan amilyen Az igény sokféle termékre mutatkozhat, de ha ilyen meghatározások fordulnak elő, akkor ott korlátok lesznek a minőségi reklamációnál (lehet, hogy nem is lesz rá

lehetőség). 3) Csomagolás: Sokféle csomagolási módot alakítottak ki. SWP – tengerképes csomagolás (a szélsőséges időjárási viszonyoknak megfelelő csomagolás). A speciális gépeknél többrétegű csomagolást alkalmazunk, mely minden időjárásnak megfelelően védi a gépet. Tapasztalat: Az adott terméknek a legmegfelelőbb csomagolás. Az ár kialakításánál a termék árának 10%-át is elérheti a csomagolás. Az ár kialakításánál meg kell jelölni, hogy az ár tartalmazza-e a csomagolást, és azt, hogy milyen csomagolást. CP – szárazföldi csomagolás, az áru védelmét biztosítania kell. FP – idomuló csomagolás (fit packing), az áru alakjához, formájához idomuló csomagolás, az áru védelmét biztosítja. Olcsó, könnyű MP – bálaprés, gyapotot, jutát, stb. és más nagy tömegű, de könnyű árut szoktak összepréselni azért, hogy a tömege kisebb legyen. Általában hajóval fuvarozzák az ilyen árukat.

Külkereskedelmi ismeretek -18- NP – semleges csomagolás, vagy a feladó, vagy útközben valahol a speditőr átcsomagolja úgy az árut, hogy ne derüljön ki belőle a származási ország – ez okmánycserével is együtt jár. Célja: elrejtse az áru származási helyét és a tényleges gyártót Az áru tényleges csomagolása: Ömlesztett áru – nem kell csomagoló eszköz hozzá Faláda, farekesz – sok áruféleségnél használatos, a mezőgazdasági termékeknél is nagy körben terjedt el Kemény falú papírdoboz, hordó, dob, tartály – folyékony áruk szállítására A bálaprésnél ponyvát és drótot használnak a csomagoláshoz Különböző árukat (bálaárut, vagy olyan árut amit nem csomagolnak) lehet palettára rakni, részben csomagoláshoz, részben árucsomagoláshoz is megfelelő. Paletta: - szabvány méretű - EUR raklap 800*1200 (csereszabatos) Konténer – Csomagolás és védelem A csomagolás összefüggése az árral: - lehet, hogy a

csomagolást külön számítom fel (meg kell mondani a csomagolás árát) - lehet, hogy az árba beszámítom a csomagolást - bújtatott, a csomagoló eszköz súlyát is beszámítom az áruba, áruként adom el a csomagolást - ha a másik félnek extra kérései vannak, különleges kívánságai vannak, akkor ezt is külön fel kell számítani 4) Az áru fuvarozási módja: Az áru fuvarozási módjában szerepet játszik a távolság, a másik fél igényei, az áru jellege, és a csomagolás. A másik félnek fontos, hogy milyen fuvarozási módot ajánlok, hisz rá száll a költség. Lehet olyan is, hogy a fuvarozás módja miatt nem tudja elfogadni a szerződést a vevő. Kényelmetlenséget okozhat a számára 5) A teljesítés ideje / szállítási határidő: Pl.: - 2003 március (március 1-e és 31-e között bármikor) - 2003. első negyedév (20030101-20030331 között bármikor) - 2003. 09 15-ig A szerződéskötéstől számítva addig bármikor teljesíthetek -

2003. 03 első / második / harmadik harmada (1-10; 11-20; 21-31 között bármikor teljesíthet) - lehívásos áruszállítás: részszállítás esetén, a lehívás megérkezésétől számítva mennyi időn belül kell, hogy az árut feladja a tulajdonos - prompt - azonnal (általában 3 napot jelent) 6) Az áru mennyisége: A szerződés tárgyához szorosan hozzákapcsolódik. A mennyiség fontos, és általában egységáron adják meg az árat (de csak olyan terméknél, amire ez adható). A mennyiségnél figyelni kell a nemzetközi szabványra, a különböző kultúrákban mást jelenthet az a kifejezés. A mennyiségi mértékegységek meghatározása nagy körültekintést igényel. Inkább kg-ban, ha üvegben szállítunk, akkor inkább üvegre adjuk meg a mértékegységeket. 7) Fuvarparitás 8) Ár 9) Fizetés módja 10) Garanciális idő maghatározása 11) Plusz tevékenységek 12) Biztosítás Külkereskedelmi ismeretek -19Fuvarparitás Két különböző

ország kereskedői közötti ügylet feltételeinek megalkotása során nem mindegy, hogy az áru fuvarozásával kapcsolatos költségek és kockázatok hol mikor szállnak át az eladóról a vevőre. Hol van a költség és kockázat megosztás helye Az árat nem lehet fuvarparitás nélkül meghatározni. Fuvarparitás vagy szállítási feltétel: Árat e nélkül meghatározni nem lehet. Meg kell határozni, hogy a termék ára hol érthető (Melyik városban, megyében, országban, stb.) A fuvarozás, az áru mozgatása pénzbe kerül, ezért elengedhetetlen a helyes kalkulálás. Fuvarparitást nem csak az Incoterms szokványok felhasználásával lehet meghatározni. Elképzelhető, hogy a két szerződő fél saját maga fogalmazza meg a kockázat és költségátszállás helyét, idejét (egymás között, elfogadható módon). Az is előfordul, hogy az Inkoterms gyűjteményből kiválasztott fuvarparitást módosítják (ez lehet bővítés, vagy szűkítés). Az

Inkoterms 2000-nél az akkreditív és okmányos inkasszó akkor válik kötelezővé, ha ezt beleírták a szerződésbe. Az első fuvarparitás gyűjtemény 1936-ban lett kidolgozva, utána módosították 1957-ben. Ami jobban ismert volt a kereskedők között az az 1980-as, melyet jelentősen megváltoztattak 1990-ben, majd megjelent a 2000-es változat. A két utóbbi között nincs nagy eltérés A szerződésben megjegyzik, hogy melyik Inkoterms szokvány szerint határoztuk meg a fuvarparitást, ha nincs mellette, az félreértésre adhat okot. ÁSZF – általános szállítási feltételek A KGST tagországok egymás között használatos fizetési módot és fuvareszközök használata esetén alkalmazandó fuvarparitást írták elő (előírásszerű volt az eljárás meghatározása). A fuvarparitás az eladó és a vevő között létrejövő költség, kockázat megosztását jelenti. Az eladó és a vevő között többféle kötelezettséget szabályoz, 10 pontban

sorolják fel az eladó és a vevő kötelezettségeit, melyek tükörképei egymásnak. Mindkettőnek együtt kell működnie a szerződés létrejötte és lebonyolítása ügyében. EXW FCA FAS FOB INCOTERMS 2000 CFR CIF CPT CIP DAF DES DEQ DDU DDP Egypontos paritások A vastagon szedettek a tengeri klauzulák, a többi multimodális (kombinált fuvarozásnál is) fuvarozás esetén alkalmazható klauzula, melyet mindegyik árufuvarozásnál használható. Másik csoportosítása: az egypontos és a kétpontos csoportosítás. Az egypontosnál: Az eladóról a vevőre a költség és a kockázat egy adott helyen száll át. Kétpontos: Az eladóról a vevőre a költség és a kockázat két különböző helyen száll át. A C csoport mind a 4 tagja ebbe a csoportba tartozik. Teljesítés helye: A kockázat átszállás helye. Külkereskedelmi ismeretek -20- 1. EXW – Ex Works – gyárból Az eladó akkor teljesíti a szerződéses kötelezettségét, amikor a saját

telephelyén a vevő rendelkezésére bocsátja az áruját. A költség és kockázat átszállás helye az eladó telephelye A fuvareszközről a vevőnek kell gondoskodni, neki kell odaküldeni (-etni), ő fizeti a fuvarozási költséget, stb. Az oda küldött fuvareszközre az eladó nem köteles felrakni az áruját (neki csak az a feladata, hogy az árut a vevő rendelkezésére bocsátja). Kitétel tehető a klauzula mellé, pl az eladó a vevő által rendelkezésre bocsátott fuvareszközre az áruját felrakja, de ezt az eladó megfizetteti a vevővel (költség, kockázat, stb.) 2. FCA – Free Carrier – bérmentve fuvarozónak átadva Az eladó akkor teljesíti szerződéses kötelezettségét, amikor a fuvarozónak (első fuvarozónak) az áruját átadta. Ez 2 helyen történhet: a) az eladó telephelyén, az eladó köteles a vevő fuvareszközére feltenni az árut (ez csak komplett kocsirakománynál érvényes) b) valahol máshol, pl. a szállítmányozó

raktáránál (a gyűjtőáru összegyűjtésére szolgáló raktárba kell szállítani az árut, vagy az eladó fuvareszközével, vagy egy szállítmányozó cég szállítóeszközével). Ha saját fuvareszközzel viszi ki az eladó az árut, akkor a telephelyen a fuvareszközön lévő árut a fuvareszközzel együtt átadja, majd a szállítmányozó cég lepakolja (a speditőr cégé a költség és a kockázat). 3. FAS – Free Alongside Ship – Bérmentve a hajó oldalához rakva Az eladó akkor teljesíti kötelezettségét, amikor az indulási kikötőben a hajó hosszanti oldala melletti rakparton átadja az árut a vevőnek. Az árut exportra vámkezeltetve kell a vevő rendelkezésére bocsátani. A vevőnek értesítenie kell az eladót, hogy mikor, melyik kikötőben, mennyi idő áll rendelkezésre a kirakodásra, melyik hajónál, stb. kell az árut kipakolni A vevőnek kell a hajóra feltennie az árut, az eladó a rakparton adja át azt, ilyenkor megszűnik a

költség és kockázat kötelezettsége az eladónak. 4. FOB – Free on Board – Költségmentesen hajófedélzetre rakva Az egyik leggyakrabban használt klauzula. A költség és kockázatátszállás helye: Az indulási kikötőben akkor, amikor az áru áthaladt a hajókorlát fölött. Az árunak a hajóra rakását az eladónak kell biztosítania, melyet a hajóraklevéllel bizonyít. 5. CFR – Costen Frei – költség és fuvardíj fizetve rendeltetési kikötőig Az eladóról a vevőre a költség a rendeltetési kikötőben száll át, mivel a rendeltetési helyig a fuvardíjat az eladó fizeti. A kirakás költsége a vevőt terheli, de az is előfordul, hogy a hajós a fuvardíjban meghatározza a kirakodás költségét, ilyenkor ezt az árban célszerű kalkulálni. A kockázat az indulási kikötőben száll át, akkor, amikor az áru áthalad a hajókorlát fölött (akkor, mikor a fedélzetre került az áru). 6. CIF – Costen Insure Frei – Költség,

biztosítás és fuvardíj fizetve rendeltetési kikötőig Az eladóról a vevőre a költség a rendeltetési kikötőben száll át, mivel a rendeltetési helyig a fuvardíjat az eladó fizeti. A kirakás költsége a vevőt terheli, de az is előfordul, hogy a hajós a fuvardíjban meghatározza a kirakodás költségét, ilyenkor ezt az árban célszerű kalkulálni. A kockázat az indulási kikötőben száll át, akkor, amikor az áru áthalad a hajókorlát fölött (akkor, mikor a fedélzetre került az áru). A CIF paritás alkalmazás esetén az eladó köteles a vevő javára biztosítást kötni. A vevőt illeti meg a kártérítés, ha valami történik az áruval Elő van írva a biztosítás feltétele is: A legkisebb kockázati körre szóló biztosítási feltétellel kell biztosítani az árut. FPA – részkároktól mentes biztosítás (pl. 10 ládából 5 megsérül, akkor nem fizet, csak akkor, ha Külkereskedelmi ismeretek -21- mind megsérült). Az FPA-t

gyakran kiváltják All Risk – teljes kockázati kört magába foglaló biztosítással, amit az eladó az eladási árban kalkulál. Ami viszont elő van írva, az az FPA A kereskedelmi számlán szereplő érték 110%-át kell biztosítani, ez után fizeti a biztosítási díjat. 7. CPT – Fuvarozási díj fizetve rendeltetési helyig A költség az eladóról a vevőre a rendeltetési helyen száll át, de a kockázat az első fuvarozónak történő átadáskor szűnik meg. 8. CIP – Fuvarozási díj fizetve biztosítással rendeltetési helyig A biztosítás ugyan az, mint a tengeri fuvarozásnál. Az FPA feltétellel a kereskedelmi számlán szereplő ár +10%. A biztosítást az eladó köti meg 9. DAF – Határra leszállítva Akkor teljesít, amikor a szomszédos ország vámhatára előtti megjelölt helyre az árut eljuttatja és ott a vevőnek átadja. Ha további határra viszi, akkor is a szomszédos ország határáig van kötelezettsége. Alapvetően a 2

szomszédos ország között célszerű alkalmazni ezt a paritást Az eladó országához közelebbi ország vámhatáránál vagy azelőtt (néhány méter) kell az eladónak a vevő rendelkezésére bocsátania az árut, ez a költség és kockázat átszállás helye is. 10. DES – Deliver ex Ship – leszállítva hajóból (tengeri árufuvarozás): A költség és a kockázat a rendeltetési kikötőben a hajón száll át. Az áru hajóból való kirakása a vevő feladata, az ő költségére és kockázatára. 11. DEQ – Deliver ex Quay – leszállítva rakpartra Az eladóról a vevőre a költség és a kockázat a rendeltetési kikötőben a rakparton (a hajó oldala melletti rakparton) száll át. Az árut saját költségre kell kirakatni és az ezzel kapcsolatos kockázat is őt terheli. Itt történt változás, hogy az import vámkezelést és az azzal összefüggő költségeket már az importőrnek kell fizetnie. 12. DDU – leszállítva vám nem fizetve: A

költség és a kockázat az eladóról a vevőre a rendeltetési helyen (a rendeltetési országban, az előre meghatározott és szerződésben leírt helyen) száll át. 13. DDP – leszállítva vám fizetve: Az eladó köteles a rendeltetési helyig a költségeket és a kockázatokat vállalni, és az eladó az importőr országában vám elé állítani az árut és az engedélyeket beszerezni, a vámot és az ezzel járó költségeket kifizetni, stb. Az eladótól a legtöbb tevékenységet ez a paritás várja el Alkalmazhatósága sokszor nem a feleken múlik, hanem az importőr ország előírásain, rendszabályain, hatóságain, stb. A fuvarparitás kiválasztásának szempontjai: Az eladó és a vevő érdeke sokszor különböző. 1991-ig devizakímélő fuvarozási módot kellett választani. Meddig viteti el az eladó saját költségén az árut? Minél hosszabb, távolabbi paritást választok, annál többe kerül a fuvarozás (ez az eladási árat meghatározza,

plusz költségek – fuvarozás, biztosítás, stb.) Hazai valutában fizethető a fuvardíj, ha hazai cég fuvarozza az árut. Amíg a magyar valuta nem volt konvertibilis, addig magyar biztosítóval lehetett szállítmánybiztosítást kötni, magyar fuvarozóval fuvarozási szerződést, magyar céggel csomagolásra, stb. a költségek Ft-ban merüljenek fel, és ezeket bele kell kalkulálni az árba, de azt már konvertibilis fizetőeszközbe, úgy, hogy a vevő ne tudja az eredeti összeget (a nyereséget sem). Külkereskedelmi ismeretek -22- Az importnál az ellenkezője a cél, hogy inkább hazai fuvarozóval hozassam el az árut, és hazai valutában fizessem ki a fuvardíjat. Így alacsonyabb költségen jutok az áruhoz Akkor célszerű hosszú távú paritást vállalni, ha jó kapcsolataim vannak, jó fuvarozóim vannak (alacsony fuvardíj), stb. ezek a kihasználható lehetőségek dominálnak Fuvarparitás meghatározható: Pl.: 120 Euro / t EXW (Ex Works)

Budapest Inkoterms 2000 szerint Külkereskedelmi ismeretek -23- Váltó Váltó, csekk – fizetési eszköz, fizetőeszköz Fizetési módok – „nyitva szállítás”, akkreditív, okmányos inkasszó, átutalás, stb. 1930. Genfi váltójogi egyezmény 1931. Csekkjogi egyezmény Amit az egyezményben vállaltak az országok, azt a hazai jogrendbe bele kellett foglalni. Bizonyos módisításokkal vehették át a kötelezettséghalmazt (pl. milyen módon lehet a váltóbirtokosnak bírósághoz fordulni, mennyi idő áll rendelkezésre óváshoz, stb.) Egységes kereskedelmi jog nincs. A váltó készpénzben esedékes, a csekk részben igen, részben nem Készpénzes fizetés nem lehetséges, de a csekk és a váltó sem tekinthető biztonságosnak. A nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban a bankok által közvetített fizetési módok az elterjedtek, főleg az okmányok ellenében történő fizetések (okmányos inkasszó, akkreditív). A csekk a bankra címzett fizetési

felszólítás. Váltó: Hiteleszköz, ha nincs készpénz, akkor a fizetési kötelezettséget váltóval is ki lehet elégíteni. Akkor kell csak fizetni, mikor esedékes lesz a váltó (időhöz jut vele az adós). Genfi egyezmény: A váltó határidős, feltételhez nem kötött fizetési ígéretet, vagy fizetési felszólítást tartalmazó, a törvényes kellékekkel kiállított forgatható értékpapír. Feltételhez nem kötött: Ami rá van írva, vagy jellegéből következik, azt automatikusan teljesíteni kell. Fizetési ígéret szerint 3 váltó van: - saját váltó - idegen váltó - saját rendeletre szóló idegen váltó A saját váltó fizetési ígérete tartalmaz, a többi fizetési felszólítást. Adás-vételi ügyletnél a vevő váltóval fizet, ilyenkor a vevő fizetési ígéretet tesz (kiállít egy saját váltót), amelyben az ígéri, hogy fizetni fog az eladónak. Az idegen váltó az előző példánál: A vevő nem tud fizetni, de neki van egy

adósa (ezért van most pénzzavarba), kiállít egy váltót úgy, hogy a neki tartozó céget/magánszemélyt szólítja fel fizetésre, arra, hogy helyette fizessen az eladónak. Saját rendeletre szóló idegen váltó-nál az eladó állít ki egy váltót, melyben felszólítja a vevőt, hogy fizessen neki („Fizessen nekem.”) A Genfi egyezményt a kontinentális európai országok írták alá, az angolszász országok és gyarmatbirodalmuk nem. Angliában az angolszász váltójog érvényes, más érvényességi kellékei vannak, másként alkalmazzák, stb. Törvényes kellékek: 8 törvényes / érvényességi kelléke van, a saját váltónak csak 7, mert ott a kibocsátó és a címzett (fizetésre kötelezett) azonos. 1) A váltó szó a váltó szövegében a kiállítás nyelvén. (pl „Fizessen e váltó alapján”) 2) Meghatározott pénzösszeg kifizetésére szóló ígéret/felszólítás (betűvel és számmal, ha a kettő között eltérés van, akkor a

betűvel írt összeget fogadják el) 3) A címzett megnevezése (akinek fizetnie kell) 4) Az esedékesség meghatározása (mikor kell fizetni) Külkereskedelmi ismeretek -24- Lehetőségek: - látraszóló, ha nem jelölünk meg fizetési időpontot vagy dátumot semmilyen módon (ilyenkor látra szóló automatikusan) - meghatározott napon, pl. 2003 04 18 - megtekintéstől számítva a 8. napon (a birtokos a címzettnél bemutatja a váltót és attól a naptól a 8. napon esedékes a kifizetés) - a kiállítástól számított 90. napon A váltó akkor fizetendő, amikor az esedékessége van. A látra szóló váltónál a kiállítástól számítottan 1 éven belül kell bemutatni fizetésre. 5) Akinek részére fizetni kell (a váltó birtokosa szokott lenni), rendelvényes, kedvezményezett 6) A fizetés helye (ha nincs meghatározva, akkor a címzett neve mellett meghatározott telephely, vagy székhely – bármilyen meghatározott hely lehet) 7) A kibocsátás

helye és ideje (az idő nem maradhat el, ha a hely elmarad, akkor a kibocsátó neve mellett szereplő székhely / telephely lesz a kibocsátás helyeként elfogadva) 8) A kibocsátó aláírása A címzett fizetésre kötelezett, ha elfogadta a fizetési kötelezettségét (ez az idegen váltónál nagyon fontos), és ezt a váltón szerepeltetni kell. A rendeleti záradékkal ellátott értékpapír forgatható. Készpénzként használható, fizetni lehet vele. Negatív rendeleti záradék (szövegben található): Fizessen e váltó alapján xy-nak, de nem rendeletére. Ilyen esetben a váltó nem forgatható Forgatása csak akkor lehetséges, ha a negatív rendeleti záradékot cessziós (lemondó) nyilatkozattal a kibocsátó felbontja. A váltón a címzett a szöveg alatt a baloldalon látható, a kibocsátó a szöveg alatt jobbra helyezkedik el. Saját rendeletre szóló idegen váltó: Az eladó felszólítja a címzettet fizetésre (a kibocsátó van rendelvényesként is

feltüntetve) – kétszereplős. Saját váltó: „Fizetek e váltó alapján” (fizetési ígéret). Halasztott fizetésnél a vevő váltót is kibocsáthat. Nem önálló fizetésként jelenik meg, hanem lerövidíti a halasztott fizetést (hamarabb szükség lehet a pénzre – de nem ez az időpont lett meghatározva). Váltó diszkontálás: Egy lehetőség arra, hogy a váltón szereplő esedékesség előtt pénzhez jussak, megvásároltathatom a váltót egy pénzintézettel. Nem a teljes összeget fizeti ki, leszámítja a kamatot és bizonyos rizikót is. Ha a kevesebb összeg megfelel, akkor az esedékességkor a pénzintézet a címzettől kérheti az összeget. A váltó kiállítható: - rendeletre (forgatható) - névre (rektaváltó) - negatív rendeleti záradékra Váltót a rendelvényes megnevezése nélkül kiállítani nem lehet! A teljes tartalmi kellékeknek a beváltáskor kell szerepelnie. A váltót bemutatóra nem lehet kiállítani, de a BOL, és még

sok más kiállítható. Külkereskedelmi ismeretek -25- Látraszóló: A váltó esedékességével függ össze, nem jelölöm meg (at said) az esedékességet. Nem határoztam meg, hogy mikor köteles a címzett fizetni. Az a szokás, hogy a kiállítástól számított egy éven belül kell bemutatni. A bemutatóra kiállított értékpapírnál a rendelvényest megnevezem-e vagy nem? A váltónál meg kell nevezni. Forgatás: Kétféle forgatás létezik: - teljes - üres. A forgatás a váltó hátoldalán történik. A teljes forgatás esetén a váltó birtokosa a hátoldalra írja, hogy: „Helyettem xy-nak.” Dátum és aláírás Ez a teljes forgatás szövege Pontosan lehet követni a váltó útját. Az üres forgatásnál nem írom oda, hogy kinek adom tovább, csak egy dátum és egy aláírás szerepel rajta. Előfordul, hogy kombinálják a teljes és üres forgatást. Csak az utolsó váltóbirtokos mehet el beváltani a címzetthez a váltót. Olyan is

előfordul, mikor teljesen üres a forgatás, ilyenkor a legelső és a legutolsó forgatmányos szerepel a váltón. Ha a címzett esedékességkor nem fizet, akkor óvást kell felvetetni (a magyar váltójog értelmében ez 48 órát jelent). Ha ez megtörténik, akkor lehet bírósághoz fordulni Először az egyenes adóst, de a megtérítési adósokat is perbe lehet hívni (aki részt vett a forgatásban – neve a hátoldalon beazonosítható – az a pernek egyenrangú szereplője), ez üres forgatásnál sajnos nincs. A forgatás csak lehetőség, nem kötelező. Avalizált váltó: Avalizálás = kezességvállalás. Ha egy megbízható személy vagy cég (a legjobb egy pénzintézet) kezességet vállal a váltón szereplő összeg (vagy annak egy részének) kifizetéséért. A váltó biztonságát garantálja A kézfizető kezességnél ha a címzett nem tud/akar fizetni, akkor a kezes köteles helyette fizetni. Az igazán jó avalizáló egy pénzintézet, a

kezességért jutalékot számít fel (csak a hosszú időn keresztüli, az igazán nagy összegű folyószámlával rendelkező személy/cég kérhet ilyen kezességet). Váltót bemutatóra nem lehet kiállítani! Külkereskedelmi ismeretek -26- Csekk 1931 Genfi csekkjogi egyezmény Magyarország is csatlakozott. Csekkel való fizetés Magyarországon is létezik, de nem olyan feltételekkel, mint Amerikában. Itthon inkább az utazási csekkek vannak elterjedve Az emberek magánéletében nem annyira jellemző a csekk használata. Csekk: Megtekintéskor fizetendő bankra címzett fizetési felszólítást tartalmazó a törvényes kellékkel ellátott forgatható értékpapír. Megtekintéskor fizetendő: A csekk érvényességi kellékei között nem szerepel az esedékesség meghatározása, de van rá egy nemzetközileg kialakult gyakorlat. - ha a kibocsátás és a beváltás helye azonos országban van, akkor a kiállítástól számított 8 napon belül kell fizetésre

bemutatni - ha a kibocsátás és a beváltás helye nem azonos országban van, de azonos kontinensen, akkor a kiállítástól számított 20 napon belül kell fizetésre bemutatni - ha a kibocsátás és a beváltás helye nem azonos országban és nem azonos kontinensen van, akkor a kiállítástól számított 70 napon belül kell fizetésre bemutatni Bankra címzett fizetési felszólítást tartalmaz: A váltónál bárki lehet címzett, de a csekknél csak pénzintézet lehet. Egy bank lesz a fizetésre kötelezett, de nem a saját pénzéből fizeti ki a csekken szereplő összeget. A csekkel való fizetésnek van alapfeltétele, mégpedig a pénzintézet és ügyfele közötti csekkszerződés megkötése. A csekkszerződésben megállapodnak arról, hogy az ügyfél az adott banknál folyószámlát nyit (ha még nincs neki), és azon a megállapodásban szereplő összeget elhelyezi (a megfelelő nagyságrendű likviditásnak meg kell lennie). Meghatározzák, hogy a csekkel

kapcsolatos intézkedéseket a bank mekkora jutalék ellenében végzi. A pénzintézet aláírásmintát kér az ügyféltől, majd ad neki egy csekkfüzetet. A két fél megállapodása szerint még felmerülhetnek egyéb kérdések is. Meghatározzák, hogy mely időponttól kezdve vállalja a bank a szolgáltatást. Az ügyfél a kitöltött csekkel azt a bankot szólítja fel fizetésre, akivel a csekkszerződést megkötötte. Mikor a csekket valaki bemutatja fizetésre, akkor a bank azt köteles megvizsgálni (megnézi, hogy az érvényességi kellékek megvannak-e, határidőn belül nyújtják-e be, az aláírás azonose a letétben lévővel, stb.), a bank köteles meggyőződni a csekk kitöltőjéről és megnézi, hogy a csekkre van-e fedezet. A bank a fedezet erejéig részteljesítést is végezhet Érvényességi kellékek: Hasonló a váltóhoz, csak kevesebb van belőle. 1) A csekk szónak a kiállítás nyelvén szerepelnie kell a szövegben. 2) Meg kell nevezni azt

a pénzösszeget, amelynek kifizetését kérem (számmal és betűvel is) 3) Címzett megnevezése 4) A csekken nem szerepel az esedékességi idő, nem érvényességi kellék ennek felírása. 5)A rendelvényest nem nevezik meg. 6) Fizetési hely 7) Kiállítási hely és nap 8) Kibocsátó aláírása A csekk bemutatóra kiállított értékpapír! Külkereskedelmi ismeretek -27- Forgatható értékpapír: Ugyan olyan, mint a váltó. Azért forgatják kevésbé, mert sokkal rövidebb az érvényességi ideje (az új birtokosnak technikailag nincs akadálya). Az inkasszós forgatása sokkal gyakoribb, ilyenkor ügyintézési céllal (hátoldalon közölve is van) egy bankra forgatja a tulajdonos az értékpapírt, hogy el tudjon járni a csekken lévő összeg beszedése érdekében. Különleges csekkek: Az azonnali készpénzben való kifizetést gátolják/korlátozzák. 1) keresztezett csekk A két átlós áthúzás között fel van írva, hogy „& Co”. Ez a banki

szakzsargonban azt jelenti, hogy cég. Itt nincs konkrétan megjelölve, hogy mely cégről van szó Egyszerű keresztezés A „& Co” az angolszász banki szakzsargonban bankot jelent. 2) elszámolási csekk A csekken egy átlós áthúzás található, a készpénzben való kifizetést tiltja meg. 3) különleges keresztezett csekk A két átlós áthúzás között fel van írva pl. Manhattan Bank Ha a két átlós vonal közé nincs beírva, hogy melyik bankra gondolunk, akkor bármely bank, de ha megnevezték a bankot, akkor csak az a bank fordulhat a címzett bankhoz, ő mutathatja be a csekket fizetésre. A sima és különleges keresztezésű csekket csak bankon keresztül lehet beváltani (a címzett banktól csak egy másik bank kérheti a megnevezett összeget). Fizetési eszközök: Készpénz, váltó, csekk, néha még a banki átutalást és az áruval történő fizetést is ideírják Készpénzzel fizetni: A külkereskedelmi gyakorlatban nem igen lehet

használni. Magyar fél 200000 Ft értékhatárig készpénzt is elfogadhat, illetve készpénzzel fizethet. A készpénzes fizetés biztonsága nem kellő mértékű. Áruval történő fizetés: A legklasszikusabb fajtája a barter ügylet. 100%-osan árut áruval egyenlítenek ki, egyéb fizetési mód nem lehetséges. Van többféle árucsere módozat Prompt inkasszó: Az eladó számára kedvező minden esetben. Amikor az eladó beadja az okmányokat beszedésre a saját bankjának, akkor a bank felveszi a kapcsolatot a vevő bankjával, és a vevőnek a vevői banknál vezetett folyószámlájáról az eladói bank lehívja azonnal az áru ellenértékét. A vevő nem tudta megnézni az okmányokat Reklamációra csak később kerülhetett sor, a fizetést nem lehetett megakadályozni vele. Okmányos inkasszó: A vevőnek joga van ellenőrizni az áruszállítással kapcsolatos okmányokat, a beszedő bank továbbítja a vevő számára az okmányokat. A vevő ezek alapján

eldöntheti, hogy azok rendben vannak-e, az áruszállítás a szerződésben foglaltak szerint történ-e. A barter hátránya, hogy a keletre menő forgalomnál (volt Szovjetunió területe) a hatóságok bele tudtak szólni a kereskedelembe (újratárgyalások, más feltételek, stb.) Ilyen körülmények között a friss-, nyersárut nem lehetett szállítani. A barter szerződések végére oda volt írva, „A szerződés a szükséges hatósági engedélyek beszerzése után érvényes” (alá volt már mind a két Külkereskedelmi ismeretek -28- fél által írva). A barter kereskedés beindult, mert az akkor még létező egyéb iparágakban, ahol kész termékeket állítottak elő, megfelelő kiviteli lehetőséget biztosítottak. A nyersanyagbehozatal is lehetőség volt Az áruk ára a két fél megállapodásán múlott Addig egyeztették a listát, míg meg nem született, hogy az egyik árut mely másik árura cserélik ki. Az értéknek a végösszegben meg

kellett egyeznie A barter szerződésekben fizetési módként egyik klasszikus mód sem volt megjelölve. Mindenki a saját szemszögéből exportőr és importőr is volt. A banki átutalás egy fizetési mód. Szerződésekben fizetési módként meghatározzák Fizetési módok: Nyílt számla, folyószámla, elszámolás – nyitva szállítás. Az olyan jellegű szerződésekben, ahol ezeket a fizetési módokat alkalmazzák, mellette megjelenik vagy az átutalás, vagy a váltó, vagy a csekk. Banki átutalás: A vevő az áru és a szállítási okmányok átvétele után elmegy a bankjába és átutalási megbízást ad. Itt a vevő kezdeményez, átutalási megbízást ad a bankjának, hogy egy meghatározott összeget, meghatározott időpontban, meghatározott cég számlájára utaljon át. A magyar banki átutalásnál megkérdezik a jogcímet (áru ellenérték, fuvardíj, stb.) Az átutalásnál meg kell határozni, hogy melyik bankhoz megy a meghatározott összeg.

Nyitva szállítás: A vevő címére és rendelkezésére küldik el az árut és a fizetési okmányokat is. Mindent a vevő kap. A vevő minden okmány átvizsgálása után elmegy a bankjába és kifizeti az áru ellenértékét. Okmányos inkasszó Valamely tartozás bank útján történő behajtása/beszedése az inkasszó. Az eladó okmányok ellenében kéri a bankot, hogy szedje be a vevőtől az áru ellenértékét. Létezik sima és vinkulált okmányos inkasszó. Az okmányos inkasszó annyival biztonságosabb, hogy itt két bank (eladó, vevő) vesz részt az ügyletben. Sima okmányos inkasszó: A vevő címére és rendelkezésére lesz feladva az áru, az okmányok banknak lesznek elküldve (saját banknak). Felkéri az eladó a saját bankját, hogy az áru ellenértékét hajtsa be Ezt megbízással tudja csak megtenni, melynél mellékelni kell a fizetési okmányokat is. Az eladó bankja kapcsolatba lép a vevői bankkal, majd a vevői bankon keresztül mutatják

be a vevőnek az okmányokat. A vevőnek 5 munkanapja van az ellenőrzésre (Magyarországon), ez idő alatt tudja ellenőrizni, hogy az okmányok rendben vannak-e. Ha talál okmányhibát, akkor jogosan kifogásolhat. Ez után a vevő dönti el, hogy fizet vagy nem! Ha nem fizet, akkor az okmányok visszamennek a feladó bankjához a megfelelő válasszal. Külkereskedelmi ismeretek -29- Vinkulált inkasszó: 1) speditőr inkasszó Nincs rá szokvány, de kialakult egy gyakorlat, ami szerint alkalmazzák. Az árut és a fizetési okmányokat is a speditőr címére és rendelkezésére küldik. 2) indirekt banki inkasszó Rögzítve van. A speditőr címére és rendelkezésére megy az áru, a fizetési okmányok a banknak. 3) direkt banki inkasszó Rögzítve van. Nem nagyon alkalmazzák a gyakorlatban Bank címére és rendelkezésére megy az áru és a fizetési okmányok is. A bank címére, rendelkezésére árut küldeni csak a bank előzetes beleegyezése alapján

lehetséges. Általában nagy értékű és kis súlyú, rendkívüli biztonsági intézkedéseket igénylő árunál szokott ilyen fizetési módozat előfordulni (drágakő, aranyrúd, stb.) Ilyenkor banki trezorban őrzik az árut Az indirekt és a speditőr inkasszó a leggyakoribb. Az indirekt és a speditőr inkasszó közötti különbség, a speditőr inkasszó azért kevésbé biztonságos, hogy ott nincs külső pénzintézet bekapcsolva. A speditőr dönti el, hogy kinek adja ki az árut és mikor A speditőr-cég kellő szaktudással és jó névvel kell rendelkezzen. A háttérben itt is átutalással egyenlítik ki az áru értékét (visszavonhatatlan átutalást kell felmutasson a vevő). Az indirekt banki inkasszónál, miután a banknál fizetett a vevő, a bank felkéri a speditőrt, hogy szolgáltassa ki a vevőnek az árut (a vevő is kap kifizetési bizonylatot). Külkereskedelmi ismeretek -30- Akkreditív A fizetési módok közül az okmányos inkasszóra

és az akkreditívre (okmányos beszedvényre és okmányos meghitelezésre) van nemzetközi szokvány. Szokvány: Írásba vannak rögzítve a legfontosabb, a fizetési móddal kapcsolatos feltételek, követelmények. Mindenütt ugyanolyan módon és szellemben járnak el a pénzintézetek (nincs félreértésre lehetőség). Az akkreditíves fizetési mód különbsége a többitől, pl. az okmányos inkasszótól: Az okmányos inkasszónál az okmányokat odaadják a vevőnek, hogy megnézhesse. Nem csak az árut, de a fizetési okmányt is megnézi (ha hibát talál, lehetősége van, hogy ne fizessen) – módosítást kérhet. Az akkreditíves fizetés okmányvizsgálaton alapul, de az okmányokat pénzintézet (bank) vizsgálja. Akkreditív: Egy bank fizetési ígérete arra az esetre, ha az eladó a megnyitott hitellevélben szereplő feltételeket pontosan teljesíti. Egy bank fizetési ígérete az eladó javára, azzal a feltétellel, hogy az eladó a megnyitott

hitellevélben/akkreditívben a feltételeket pontosan teljesíti. Az adás-vételi szerződésben a vevő ígér fizetést az eladónak (bármely fizetési módot megjelölheti), de itt az akkreditíves fizetési módnál még bekapcsolódik egy pénzintézet és az is fizetést ígér. Működése: A vevő megbízza a bankját (vagy bármely bankot) azzal, hogy nyisson egy hitellevelet / akkreditívet az általa meghatározott kedvezményezettnek (eladónak). A vevő az akkreditív-nyitási megbízással együtt elhelyezi a fedezetet is (a hitellevél fedezetéül szolgál), a bank nem saját pénzéből fizet, hanem a vevő pénzéből. A bank bekéri a hitellevélen szereplő összeget, de előfordulhat olyan eset is, hogy a kereskedő olyan partner, akinek a banknál nagy összegű folyószámlája van, és ilyenkor a bank felajánlhatja, hogy a folyószámláról leveszi az összeget. Magyarországon a gyakorlat: A fedezethez szükséges összeget a bank bekéri, és

elkülönített számlára teszi, az akkreditíven szereplő összeget megnövelheti is (infláció, stb.), hogy ne legyen kevesebb a pénz, mint amit ki kell fizetnie. A kereskedő ezt az elkülönített összeget nem tudja visszaszedni Az a bank, amely hitellevelet nyit, az a nyitó bank. A nyitó bank megnyitja az akkreditívet, de ehhez neki akkreditív nyitási megbízásra van szüksége, amit attól a kereskedőtől kap, akinek a szerződésében ilyen mód van megjelölve fizetési módként (neki kell fizetni). A megbízásban szereplő feltételek alapján fog a bank hitellevelet (ahogyan megbízzák) nyitni. A kereskedő kötelessége, hogy úgy nyisson akkreditívet, hogy az az adás-vételi szerződés feltételeivel összhangban legyen (nem lehet figyelmen kívül hagyni a szerződésben szereplőket). Előfordulhat olyan eset, hogy az akkreditív nyitási feltételekbe tesznek olyat is, amiről a két fél nem állapodott meg (ebből szokott az eltérés lenni – ha

kicsit később derül ki, hogy ez a plusz feltétel teljesíthetetlen az eladó számára, akkor a fizetési módozat problémája előtérbe kerül). A kereskedők akkor hibáznak, amikor elegendőnek tartják azt, hogy megérkezik az eladónak a saját bankjától (két bank helyezkedik el a vevő és az eladó között) az akkreditív nyitásról szóló értesítés. Az értesítésben szerepel, hogy „xy az Ön javára x összegű hitellevelet nyittatott, z időpontban”. Azonban az akkreditív tartalma az, ami nagyon fontos, hiszen az akkreditívnek Külkereskedelmi ismeretek -31- megfelelő feltételekkel kell teljesítsen az eladó, és az akkreditívet nyitó bank a megnyitott hitellevelet hasonlítja majd a hitelleveles fizetéshez benyújtott okmányokhoz, tartalmához, példányszámához. Az áruszállítástól elszakad Az akkreditíves fizetésnél a bank nem tagadhatja meg a fizetést az eladó részére arra hivatkozva, hogy az áru nem felelt meg a vevőnek.

Ha az okmányok megfelelnek és egyeznek az akkreditív tartalmának megfelelő előírásokkal, akkor a fizetést nem lehet megtagadni. Ha az akkreditív tartalma és a benyújtott okmányok között valami probléma van (okmányhiba), arra való hivatkozással köteles a bank megtiltani a fizetést. Ha okmányhibát talál a bank, a hibáról a megbízót értesíti (milyen hiba). Itt nem a saját pénzéből fizet a bank, ezért megkérdezi a megbízót a fizetésről (igen/nem). Ha a vevő megakarja úszni a fizetést, akkor a vevő nem járul hozzá a fizetéshez (hozzá is járulhat). Ilyen fizetési módba csak az menjen bele, aki tökéletes okmányokat tud készíteni. Hitellevélfajták és a hitellevél tartalma: A nyitó bank látható, hisz a hitellevél fejléces papírra van nyomtatva (az eredeti szöveg). Egy gondos kereskedő kivárja, hogy megérkezzen az eredeti hitellevél, de ha a határidő szűkös (a másik fél nincs rákényszerítve, hogy a hitellevél

eredeti szövege az árufeladásig megérkezzen), akkor belecsúszhat egy olyan hibába az eladó, ami okmányhibát idézhet elő (plusz kérelmek a vevő részéről). Ha távolabbi szállítási határidő van, kellő garanciák vannak arra, hogy mind a két fél a megfelelő lépéseket időben megtegye és nagyobb értékű üzleteknél érdemes akkreditíves fizetést alkalmazni (költségesebb, mint a többi fizetési módozat, több a banki költség – a bank többet dolgozik). Az eredeti szöveg megérkezéséig nem szabad árut feladni. Az akkreditív tartalmi módosíttatására csak a nyitási megbízást adó adhat utasítást. Tartalma: 1) Kiderül, hogy mely bank nyitotta a hitellevelet. 2) Angol nyelven állítják ki (a nagyobb bankok több nyelven szerepeltetik a fontosabb kitételeket). 3) Az összeg megnevezése, amivel az akkreditívet megnyitják. A magnyitott hitellevél összege a két fél megállapodásától függ. Előfordulhat az is, hogy nem a teljes

adás-vételi szerződés értékére nyitódik az akkreditív. 4) Az akkreditív típusa (visszavonható vagy visszavonhatatlan). Általában felírják mind a kettőt, de nem kötelező. Ha nem írják rá, hogy visszavonhatatlan, akkor az akkreditív visszavonhatatlan. Ha viszont visszavonható, akkor azt mindig szerepeltetni kell rajta. Visszavonhatatlan hitellevél: Ameddig az érvényességi ideje van, addig a vevő és a nyitóbank részéről nem változtatható (nem teheti meg a vevő, hogy felkéri a bankját, hogy a hitellevelet vonja vissza / érvénytelenítse). Az érvényességi idő lejártáig a szereplő feltételekkel jár az akkreditívben szereplő összeg. A módosítás lehetséges, de a vevő egyoldalúan nem módosíthatja, csak az eladó beleegyezésével / kérésével. Visszavonható hitellevél: A kibocsátás után percekkel is visszavonható egyoldalúan! Nem kell, hogy az eladó tudjon róla / beleegyezzen. A visszavonható hitellevél nem biztonságos

fizetési mód Az akkreditív típusokkal kapcsolatban az akkreditívben feltüntetik: Igazolt vagy igazolatlan. Igazolt hitellevél: Kevés olyan hitellevél van, ami visszavonhatatlan és igazolt is. Az igazolt hitellevélnél egy második bank is fizetést ígér a kedvezményezett javára. Az igazolt hitellevélnél egy igazoló Külkereskedelmi ismeretek -32- bank megerősíti a nyitó bank fizetési ígéretét (ő is fizetést ígér – ha a nyitó bank vagy a helyébe léptetett fizető bank nem fizet, akkor a hitellevélben megnevezett igazoló banknak kell fizetnie). A hitellevél is valójában annyit ér, mint az a bank, ami megnyitja! A visszavonhatatlan hitellevélre fizetni illik! Előfordulhat, hogy megjelölnek egy másik bankot is a nyitó bankon kívül a megfelelő funkciójával, pl. fizető bank Azt jelenti, hogy van egy nyitó bank – vevő bankja -, ami hitellevelet nyit, a beérkező fizetési okmányokat megvizsgálja, összehasonlítja az

akkreditívvel, és ha rendben talál mindent, akkor fizet. Ebből a funkcióból a fizetési funkciót át lehet adni egy másik banknak (előzetesen megállapodhat így az eladó és a vevő), így van egy másik bank, amit meg kell nevezni. Olyan is előfordul, hogy a nyitó bankot nem fizetéssel ruházzák fel, hanem váltóelfogadással, hogy fogadja el a nyitó bankra címzett váltót (ilyenkor a váltó nem önálló fizetési mód, hanem halasztott fizetésként van jelen). Itt a nyitó bank elfogadja a rá címzett váltót Olyan is előfordul, hogy a nyitó bank negociálást vállal. A másra címzett váltót (más bankra, vevőre, stb.) a fizetési okmányokkal együtt megvásárolja (diszkontál) Okmányvásárlás váltóelfogadás mellett. A fizető bankot szokás teljesítő banknak is nevezni. A vele szemben álló bank az avizáló bank = eladói bank. Avizáló bank / eladói bank: Avizálás = értesítés Az eladói bank (az eladóval jó kapcsolata van) nem

kötelezően megnézi azokat az okmányokat, amit az eladó fizetésre benyújt. Az eladói bankból jut el a vevői bankba a fizetési okmány. Ha a bank megnézi a hitellevelet és összehasonlítja az okmányokkal, a létező hibák ekkor még kijavíthatók mindenféle következmény nélkül. Az avizáló bank nem kötelezően vizsgálja az okmányokat. Előfordul olyan eset is, hogy az eladó felkér egy negociáló bankot, de ez az akkreditívben nem szerepel, és a vevő sem tud róla. Ha az eladó felkér egy negociáló bankot az a saját javát szolgálja, a saját érdekeinek megfelelő lépést jelent. Ilyenkor megelőlegezi a negociáló bank az eladónak a vételárat, mert megvette tőle a fizetési okmányokat és a váltót is visszkereseti joggal. Visszkereseti jog: Ha a fizetést teljesítő bank nem fogadja el az okmányokat (hibát vél felfedezni) és a negociáló bank nem kapja meg az összeget a másik banktól, akkor ő visszakövetelheti az eladótól a

kifizetett összeget. Az avizáló bank és az eladó által felkért negociáló bank nem vizsgál kötelezően okmányt. Köteles okmányt vizsgálni: - a nyitóbank - az igazoló bank - a fizetést teljesítő bank. Minél több bank vesz részt az akkreditíves üzletben, annál drágább ez a fizetési mód (hisz minden bank a munkájáért jutalékot kér). Ha van nyitóbank, fizetőbank, avizáló bank, akkor az okmányvizsgálati rend a következő: Az okmányokat az eladó benyújtja az okmányokat az avizáló banknak, hogy továbbítsa. A továbbított okmányok először a fizető bankhoz mennek. A fizető bank okmányvizsgálatra kötelezett, el tudja dönteni, hogy mit kell tegyen. A nyitó bank mindig a lánc végén helyezkedik el. A fizető bank vagy honorálja az okmányokat és fizet rá, vagy ha hibát talál, akkor vagy elutasítja, vagy fenntartással fogadja el – a nyitó bank döntésére bízza, mi történjen az okmányokkal. A nyitó bank és a fizető bank

megállapodásától függ, hogy előbb kapja meg a kifizetendő összeget, vagy csak a fizetés teljesítése után. A nyitó bank mindenféleképp megnézi az Külkereskedelmi ismeretek -33- okmányokat a végén. Előfordulhat olyan is, hogy a fizetést teljesítő bank fizetett, mert ő nem talált hibát, de a nyitó bank hibát talált és nem fizet. Ilyenkor az eladótól nem követelhető vissza a pénz (visszkereseti jog nélkül). A fizető bank vesztesége lesz, ha viszont előbb kapta meg a pénzt a fizető bank, akkor a két bank egymással megegyezik, hiszen a nyitó banknak a vevő érdekeit kell néznie, a vevő pénzét nem kockáztathatja. Olyan is előfordul, hogy a nyitó bank fizet és a vevő az okmányok kézhezvétele után hibát talál. Az akkreditívben fel kell tüntetni az összes olyan bankot, amely okmányvizsgálatot végez (a többi bank feltűntetése nem kötelező), a bankokról és az általuk képviselt funkcióról az eladó és a vevő

közösen megegyezik. Az avizáló bankra ráruházhatnak más funkciókat is, de ezt meg kell jelölni az akkreditívben. 5) Az áru fajtája (mely áru szállításával kapcsolatban nyitották meg) – vigyázni kell az áru fajtájának pontos megnevezésére minden okmányon. Az a legjobb, ha a szerződésben megjelenő árumegnevezés jelenik meg az okmányokon is. 6) Az áru mennyisége – a szerződéssel összhangban kell lenni. 7) Szállítási határidő 8) Fuvarozás módja 9) Csomagolás módja 10) A fizetéshez benyújtandó okmányok (példányszám szerint, megnevezés szerint, teljes felsorolásban – pl. 5 példány kereskedelmi számla, stb) 11) Okmánybenyújtási határidő – nem kötelező, de jó ha van. Ha nincs megjelölve, akkor van rá nemzetközi szokás. 12) Akkreditív lejárata 13) A megnyitott akkreditív száma, melyre mindenféle levelezésben, váltónál hivatkoznak. 14) Szállítási ütemezés, ha van részszállítás, akkor annak az

ütemezését is beleveszik az akkreditívbe. 15) Részszállítás megengedett, vagy nem engedett. Sok kérdést lehet szabályozni, ha bele van foglalva az akkreditív szövegébe, azt az eladónak teljesítenie kell, különben nem kapja meg az összeget. Okmánybenyújtási határidő: Ha nincs előírva, akkor a fuvarokmány kiállítási dátumától számított 21 nap. A legújabb szokványba már be is vették. Ez a 21 nap csak akkor él, ha az akkreditív lejáratból nem fut vele ki. Az akkreditív érvényességét a végső határidő határozza meg (addig van, utána nincs) A határidőn belül lehet az akkreditívből pénzt lehívni. Az akkreditívben szereplő feltételeket teljesíteni kell. Nem lehet a szállítási határidőt, az okmánybenyújtási határidőt lekésni Hitellevelet sokáig fenntartani nem jó, mert a vevőnk pénzlekötést jelent, de a túl rövid határidő sem jó, mert a hibás okmányt nem lehet kicserélni jóra (megszűnik az akkreditív a

határidő lejárta után). Ha jó a kapcsolat a két fél között, akkor inkasszós fizetésre benyújtani az okmányokat a banknak (ilyen módon a vételárat a vevőtől behajtani). Az akkreditíves fizetés rendkívül biztonságos – hisz egy bank fizetési ígérete, a bank fizet, csak az okmányokat nézi, az áruszállítást nem köti ki fizetés feltételeként, csak az áruszállítást tanúsító okmányokat. Ha elég sok okmány kerül bekérésre, abból ki kell derüljön, hogy mi történt. A vevő az áru átvételénél tapasztalt ellentmondásokkal nem tudja megakadályozni a fizetést – hisz az okmányok teljesen rendben vannak. Azonban, ha tökéletes az áruszállítás és az okmányokkal gond van, akkor a bank már megtagadhatja a kifizetést. Ha az akkreditíves fizetés előírja, hogy a hajó indulása X időpontban kell megtörténjen, akkor olyan hajóraklevelet kell benyújtani, ahol az X időpont szerepel indulási időpontként. Külkereskedelmi

ismeretek -34- Stale okmány: Késve benyújtott okmány. Ha a 22 napon nyújtja be az okmányokat a vevő (nem meghatározott okmánybenyújtási határidőnél), akkor stale-vé válnak, és ilyenkor vissza lehet utasítani a fizetést. A vevő számára a legdrágább fizetési mód (az avizáló bankot az eladó fizeti ki), hisz le kell kötnie egy meghatározott időre a pénzét. A kiadások azonban az árban megjelennek (az árat lefelé alkudja, a kiadásaira való hivatkozással)