Tartalmi kivonat
Az alárendelő és mellérendelő szintagmatikus szerkezet Szószerkezetnek vagy szintagmák a szavaknál nagyobb, de a mondatnál kisebb egységei a nyelvnek. A szószerkezet mindig két alapszófajú szó kapcsolata A szószerkezet tagjai között mindig valamilyen nyelvtani kapcsolat van. A nyelvtani viszony alapján 3 szószerkezet típust különböztetünk meg: - Predikatív: hozzárendelő: alany-állítmány kapcsolata - Alárendelő - Mellérendelő Alárendelő - Alaptagból és bővítményből áll, tehát a tagok nem egyenrangúak - Felosztásuk az alaptag és a bővítmény közötti nyelvtani viszony alapján: Alanyos szószerkezet: anyám sütötte kenyér Tárgyas: zenét hallgat, levelet ír Határozós Időhatározós: estig vár, holnap jön Helyhatározós: széken ül, buszon olvas Számhatározós: gyakran beszél, kétszer mondta Módhatározós: szépen beszél, gyorsan fut Állapothatározós: boldogan
énekel, fekve olvas Eszközhatározós: labdával játszik, villával eszik Társhatározós: Péterrel vacsorázik, testvérével nyaral Ok-, célhatározós: beszédéért dicsérik, verseiért szeretik, jutalomért küzd Fok-mértékhatározós: nagyon ügyes, alig beszél Tekintethatározós: tornában jó, énekben ügyes Eredethatározós: szóból épít, fából készít Eredményhatározós: pirosra fest, tisztára mos Hasonlító határozós: szebb a testvérénél, tisztább a Tiszánál Részeshatározós: Péternek ad, testvérének ír Állandó határozós: bízik a szüleiben, hisz a testvérének Jelzős: Minőségjelzős: piros alma Birtokos jelzős: Éva almája Mennyiség jelzős: sok alma Mellérendelő - Tagok egyenrangúak, köztük logikai viszony van - Kapcsolatos: szép és okos Ellentétes: nem kér, de követel Választó: vagy okos, vagy szép
Következtető: szorgalmas, ezért eredményes Magyarázó: eredményes, hiszen szorgalmas