Történelem | Középiskola » Anju kor

Anju kor (1301-1326) 1301-ben meghal az utolsó árpád-házi király, abban az időszakban, amíg nem került hatalomra az Anjou-ház az ország politikai egysége megszűnik. A korábbi évtizedben hatalomra került bárók tartományúri, más néven kiskirályi hatalomra rendeződtek be. Kiskirályok jellemzői:   a királyi hatalomtól teljesen függetlenedik az általa birtokolt országrészeken királyi jogokat gyakorolt (bíráskodik, pénzt veret, beszedi az adókat, vámokat, saját hadsereget tart fenn, stb.) Legfőbb kiskirályok:       Csák Máté – Felvidék, központ.: Trencsén vára Aba Amadé – ÉK-i országrész, központ.: Gönc Borsa Kopasz – Tiszántúl, központ.: Adorján Kán László – Erdély, központ.: Déva Kőszegi Henrik és fia - Dunántúl Subic Pál – Horvátország Jelöltek a magyar trónra Az örökösödés első számú szempontja a legitimitás / ”Isten kegyelméből” fakadó jogosultság/ volt.

Károly Róbert: V. István lányának, Máriának és Anjou II Károlynak unokája 1301-ben Esztergomban megkoronázza az esztergomi érsek, de nem a Szent Koronával. (A bárók nem fogadták el.) Támogatói: horvát főurak, nápolyi királyság, VII Bonifác pápa -> magyar püspöki kar egy része Premysl Vencel: IV. Béla Anna nevű lányának dédunokája Őt elsősorban Buda polgárai támogatták 1301-ben őt is megkoronázzák Fehérváron, de nem az esztergomi érsek, viszont a Szent Koronával. Hamarosan lemondott és átadta a hatalmát Ottónak. Ottó bajor herceg: IV. Béla rokonságában állt ő is 1305-ben megkoronázzák, de híveket nem tud szerezni. Kán László Erdélyben elfogta, elvette tőle a Szent Koronát és a felségjeleket Ottó kimenekült az országból. Károly Róbert harca a trónért A Vencel-párti polgárok ellenállását egyházi átokkal, majd katonasággal törte le. /1307 kipusztította a budai szőlőhegyek tőkéit./ 1307 - Rákos

mezei OGY: a kiskirályok egy része elismerte K. R Királyságát Gentilis bíboros-pápai legátus- Magyarországra érkezett, hogy politikai nyomást gyakoroljon a bárókra. 1309-ben a budai Nagyboldogasszony templomban, majd 1310-ben a Szent Koronával is megkoronázták. 1312 - Rozgonyi csata: Aba Amadé halála után KR legyőzet a Csák Máté által segített Abákat. 1314 nyíltan szembe került a bárókkal. Székhelyét Temesvárra tette át Csák Máté 1321-ben utód nélkül halt meg. KR ügyes taktikával egyenként szállt szembe ellenségeivel. Minél több győzelmet aratott, annál több kiskirály pártolt át hozzá. Az ő földjeiket hívei között osztotta szét Új bárói családok lettek: Széchényi Tamás, Garai Pál, Nekcsei Demeter, Ákos Mikcse, Újlakiak, Széchiek, Lackfiak Károly Róbert intézkedései:  Banderiális hadsereg: Az egy zászló alatt felvonuló katonák egysége. A kor magyar hadserege a király bandériumából állt. A

legfőbb egyházi és világi méltóságok jogot kaptak saját bandériumra A bandériumok lovas páncélos magvát a familiárisok adták. A bandériumost egészítették ki a kunok, a jászok, székelyek könnyűlovas hadosztályai.  Gazdaságpolitikai intézkedések:Az államháztartás reformját Necskei Dömötör dolgozta ki. Magyarország a 14.sz-ban rendkívül gazdag volt / a világ aranytermelésének 1/3 / Régebben a királynak bányaművelési monopóliuma volt, sőt a bányászatra alkalmas területeket kisajátíthatta> a földesúrtank nem érdeke bejelenteni a földjén lévő bányákat. KR a bányabér /urbura/ 1/3-át a földesúrnak adta. A nemesfémből firenzei mintára aranypénzt veretett. Megalapította Körmöcbányát, a felvidéki bányavárosok központjává, és kiváltságokat adott a bányavárosoknak. Pénzverési joggal a kamara rendelkezett. A kamara minden évben új pénzt bocsátott ki, melyet a vármegyék kötelesek voltak 50%-os

felárral megvásárolni. Az így kapott nyereségből fedezték a bányászatot, az ércfeldolgozást és hasznot is jelentett a kincstárnak. Bevezeti a 30-ad vámot.> külkereskedelemből származó bevétel Adó: Kapuadó: portálos adó, telkenként szedték. 1 telek=egység Károly Róbert külpolitikája Passzív és sikertelen, mert lekötik a belső ügyek. A tengermelléken sikertelen 1330-ban hadjáratot indít a Havasalföld felé. Basarab havasalföldi fejedelemtől vereséget szenved Károly Róbert diplomáciai politikája nagyon eredményes volt. Elsimította a lengyel-cseh viszályt 1335 - Visegrádi Királytalálkozó résztvevők:    magyar: KR lengyel: III Nagy Kázmér cseh: Luxemburgi János Megállapodnak, ha az egyik országot támadás éri a másik 2 ország a segítségére siet. Egymás országán keresztül haladva el tudják kerülni Bécset, a nagy árumegállító helyet. 1339 magyar-lengyel örökösödési szerződés Nagy Lajos

(1342-1382) KR a nápolyi trónt jogos örökségének tekintette. Kisebbik fiát, Andrást összeházasította Johannával a nápolyi király lányával és örökösével. Andrást rejtélyes módon meggyilkolták Lajos király ezért 1347-ben bosszúhadjáratot indított Nápoly ellen. Sikerül elfoglalni, de nem tudják megtartani, a távolság, a Pápa ellenkezése és a 40-es években kitörő pestis miatt. Nápolyt megbüntetik, aztán haza mennek. Toldi is részt vett a hadjáratban Nagy Lajos meg akarja szerezni Dalmáciát, de Velence is rá akarja tenni a kezét. Zára városában zajlanak a harcok. 1358 - zárai béke. Lajos visszahódította Dalmáciát Szerb és Bolgár területeken is vezetett hadjáratokat. Magyarország ezeket a területeket függésben tartotta. /Vallási probléma: Bogumil eretnekség/ Lengyel – magyar perszonálunió: 1370 IIII. Kázmér lengyel uralkodó halála után, a visegrádi egyezmény szerint NL elfoglalja a lengyel trónt. Anyját,

Erzsébetet küldi oda Az országok között nincs függés, alárendeltség. Nagy Lajos belpolitikája 1351 N L módosítja az a Aranybullát.  Ősiség törvénye: a nemesi birtok nem vehető el nem is idegeníthető el. Ha kihal a család, akkor a rokonságra száll, ha az is kihal visszaszáll a királyi kancelláriára a föld. /1848-ig érvényes/  9-ed törvény: ez a 9. tized része a terménynek Ezt a földesúr szedi be a jobbágyaktól Ezzel védi a kisbirtokosokat.  Egy és ugyanazon nemesség elve: Minden nemes ugyanolyan joggal, immunitással rendelkezik. (Gyakorlatilag az volt erősebb, akinek több pénze volt)  Jogilag egységes jobbágyság kialakítása