Oktatás | Pedagógia » Halász Eszter - Hátrányos helyzetű fiatalok nevelése

Hátrányos helyzetű fiatalok nevelése 2004/2005 őszi félév 1. előadás 2004. szeptember 22     1977. New York-i ENSZ egyezmény szellemében megalkotott gyermekvédelmi törvényt. A felnövekvő gyermekkel kapcsolatba kerülő minden intézményre gyermekvédelmi feladatot ró. A gyermekvédelemben nemcsak állami, hanem a nonprofit szektor szervezetei, tagjai is részt vesznek, új segítő szakemberekkel. A gyermeki jogok felértékelt szerepe pedig még inkább a jogállamiságot erősíti. Általános gyermekvédelem - az ~ körébe beletartozik minden olyan veszély és probléma, ami a gyereket érintheti, és amelynek megelőzésére, valamint megszüntetésére figyelni kell. - Ilyen fontos terület például a gyermek születését megelőző védelem, ami a gyermek születése előttre tehető, a prenatális korszakba. - A gyermekek lelki gondozásának ellátása is kiemelt szerepet játszik a gyermekvédelmi feladatok között. - A

gyermekneveléshez, iskoláztatáshoz és megfelelő otthoni körülményekhez biztosítani kell az anyai fedezetet; ehhez – családpolitikai rendszer működőképessége – biztosítja az alapot. Speciális eset: testi-lelki életben akadályozott => itt lehet megkülönböztetni: 1. Hátrányos: - Olyan anyagi és kulturális életkörülmény, melyben a gyermek gyengébb iskolai teljesítményt eredményezhet.  Szülők iskolázottsága  Életkörülmények  Művelődési szokások  Egészségügyi szempontok - Nem veszélyezteti a gyermek személyiségfejlődését, de a megelőzés fontos a hátrányok enyhítésében. 2. Veszélyeztetett: - Testi, lelki, erkölcsi fejlődést is akadályozza. - A gyermek elhanyagolása. - A deviáns, erkölcsi nívójú környezet veszélyezteti a gyermeket. - Alacsony fokútól az életveszélyes fokig változhat. - Például étel-ital megvonás, vérfertőzés, rossz higiéniai viszonyok, sérülések, bántó szavak  

 Hagyományos családok folyamatos átalakulása. Megtartó erő csökken => hazai mentálhigiéné állapota!!! Családszociológiai kutatások az ’50-es években vizsgálva: o Családi élet-egészség kapcsolata. o A házasságban élők tovább élnek (szelekciós hipotézis). o Lelkileg kevésbé sérültekre jellemző (támogató hipotézis) Készítette: Halász Eszter 2004/2005 őszi félév Hátrányos helyzetű fiatalok nevelése Támogató rendszer: (support system)  Sajátos individumként kezelik azt, aki ennek tagja.  Érdeklődnek iránta.  Az ő nyelvét beszélik.  Nyílt elvárásokat közölnek.  Jutalmazás, bűntetés egyaránt. személyes szükségleteikre érzékenyek A család, mint elsődleges nevelési szintér: - különbségek:  nevelési módszer  légkör  tudatosság - eredményesség (a szintek mennyire tudnak együttműködni) - biológiai-szociális kettős természet - társadalmi minták és jogi normák

alapozzák meg - a család = csapat, ahova bele lehet születni - különböző családképek:  többgenerációs  szülő-gyerek külön él - Bowlby: a család a tagok egymáshoz való ragaszkodása - Rutter: a család tagjai segítik is egymást a „fejlődésben” A családi szocializáció és nevelés: - nevelés: mindig tudatos és tervezett - szocializáció: spontán törekvések, történések, folyamatok A család: - hat a gyermekre érzelmi jellemzői tulajdonítanak neki nagy erőt tudatos családi nevelés Kétféle hatás érvényesül a családban: - rejtett, spontán hatás (légkör, nevelési stílus, kommunikáció) - tudatosan irányított nevelési hatások Egyetemes szülői célok: - biztosítani akarják a gyermek életben-maradását - közösség által elfogadott értékek - optimális beilleszkedés - hatékonyság - produktív munkaszerep - kerülje a patológiákat A „kettős vezetésű kiscsoport” =CSALÁD Régen az apa volt a család

fenntartásáért a felelős, az anya pedig az érzelmi oldaláért volt felelős mindennek és a harmónia fenntartásáért - kondividuáció = az egyén egyéni fejlődése nyílt, dinamikus rendszer családi identitás (a család magja) Készítette: Halász Eszter Hátrányos helyzetű fiatalok nevelése - 2004/2005 őszi félév illeszkedés jósága: a gyermek karakterisztikuma .és a környezet elvárásai A család szerepe és funkciói: - népesség utánpótlása - információk összegyűjtése és terjesztése - identitás forrása - sajátos kontroll funkciót tölt be a családtagok között - érzelmi teherbírást fokoz (egyénit is) - érzelmi egyensúlyt, pihenést, regenerálódást biztosít - krízisek feldolgozása  negatív érzelmek aktivizálódnak A család szerepe a  regresszívebb lelki munkamód fusztrációtűrés  veszteségek, lelki gyászmuka fokozásában  értéktelenebbé válás élménye A család fejlődése: Korszakai: 1.

Újonnan házasok 2. Kisgyerekesek 3. Család iskolás gyerekkel a. A gyermek megmérettetik a többiek előtt, emiatt a család kihívás előtt áll! 4. Család serdülőgyerekkel a. A függőség miatt lazulás kell! 5. A gyerek elhagyja a családot 6. Magukra maradt házaspár 7. Öregedett házaspár (nyugdíjasok) A családi kommunikáció: - kettős kötés  PALO ALTOI EGYETEM  Schizofrenogén családban jellemző A játszmák és a tranzakcióanalízis - rövid forgatókönyvvel => „az osztály bohóca” Készítette: Halász Eszter 2004/2005 őszi félév Hátrányos helyzetű fiatalok nevelése A diszfunkcionálisan működő családok: Hiedelmek – ez adja a rendszer vázát  kimondott jótanács: „ezt így illik”  kimondatlan (szülői viselkedés) Szabályok – ez adja a rendszer testét  kimondott (önkényes, egyértelmű) „Ne feleselj!”  kimondatlan (vak engedelmességre való szoktatás) „A versenyen veszteni lehet.”

Engedelmesség – ez a rendszer mozgatórugója Egyéniség kifejezése – mennyire fejeződhet Egyensúly – mennyire lehetséges a családban? Egészséges család A családtagok érzéseinek figyelembevétele Mérgező család A realitás torzítása a hiedelmekért Ésszerűség keretei között Eltorzult szerepek, bizarr valóságfelfogás Etikai és morális keret Önállóság Destruktív, önkárosító viselkedés Szimbiózis Stabil Törékeny Egyensúly-megőrző stratégiák a „mérgező családokban”: - Tagadás: a destruktív magatartás eljelentéktelenítése, átcímkézés (pl. azért szaladgál órán, mert kilométer-hiánya van.) - Projekció: bűnbak keresése. - Szabotázs: a család tudattalanul akadályozza a változást. - Háromszög-alkotás: ketten tartsunk össze úgy, hogy a harmadik ember ne tudja! - Titkolózás: kívülállók nem láthatnak bele a család életébe. Krízisek, válságok: - Háborús medicina. - Lindemann: átmeneti

egyensúlyvesztés (krízisben) - Jó, ha van azonnali krízisellátás. - Felmérések szerint a legjelentősebbek:  Kapcsolati konfliktusok.  Érzelmileg fontos dolgok/személyek elvesztése. (megterhelő életesemény listája) - Krízishatás: 1. Napi megküzdéseink „coping” 2. Próbahiba típusú keresés 3. Tovább súlyosbodik vagy átmcimkézés következik be 4. Destruktív minták Társadalmi beilleszkedési zavarok: (megterhelés és sebezhetőség) „társas támasz + kompetencia + problémamegoldó képesség” Készítette: Halász Eszter