Nyelvtanulás | Magyar » A szóalak szerkezete

A szóalak szerkezete A szószerkezet vizsgálatával az alaktan, vagy morfológia foglalkozik. A szóelem vagy morféma a nyelv legkisebb, jelentéssel bíró egysége (szó vagy toldalék) A toldalékok kötött morfémák, önállóan nem fordulhatnak elő. A névutók, névelők, az igekötők fél szabad morfémák, azaz önmagukban nem sok jelentésük van, de önállóan állnak A szabad morfémák pedig a szavak vagy lexémák. A lexémáknak kétféle alakjuk van: 1. szótári szó (a szókészlet tagja) Pl: ír, olvas 2. szóalak (a mondat építő eleme) Pl: írnak, olvastam (szótő+ toldalék) A szótő lehet egyalakú vagy többalakú. Az egyalakú szótőnek toldalékkal és toldalék nélkül is azonos alakja van. Pl: szék, asztal A többalakú szótöveknek van olyan alakjuk, amelyek nem önállóak, csak toldalékkal fordulnak elő. Pl: bokor, bokrot Ezek az utóbbiak a kötött morfémák. A toldalékok csak a jel, rag, képző sorrendben szerepelhetnek. Jel és

képző egy szóban több lehet, rag csak egy. A toldalékok lehetnek egyalakúak:  k: többes szám jele  -t: tárgyrag  ig határozórag Lehetnek többalakúak:  ban/ ben Lehetnek háromalakúak:  on/ en/ ön A képzők megváltoztatják a szó jelentését, szófaját. Pl: hang, hangos A jellel ellátott szavakból nem lesz új szó, a jel a szó mondatbeli szerepét sem jelöli, a szó jelentését csak módosítja. Pl: szól - szólt, nép - népek, dal - dalok A ragok a szavak mondatbeli szerepét jelölik, jelentését nem változtatják, nem alkotnak belőle új szót. Pl: könyvet, könyvek, könyvnek