Szociológia | Felsőoktatás » A társadalombiztosítás által finanszírozott pénzbeli szociális ellátások

A társadalombiztosítás által finanszírozott pénzbeli szociális ellátások (Családtámogatási ellátások: családi pótlék, gyermekgondozási támogatás, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, anyasági támogatás valamint: átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék, rokkantsági járadék) A társadalombiztosítás a szociális ellátó rendszer egyik alappillére. Lényege, hogy az aktív, önmagukról gondoskodni tudó szereplőit befizetések útján tartalékképzésre kötelezi. Az állam, ebből a tartalékból finanszírozza a betegellátást, a kórházi ellátást stb. illetve jogszabályban foglalt ellátásokkal kompenzálja a befizetőt ha betegség, munkaképtelenség, eltartó elvesztése vagy egyéb, meghatározott kockázati tényezők bekövetkezésének esetében, önellátása, korlátozottá, lehetetlenné válik. Célok: Az egyéni felelősség és öngondoskodás követelményeinek és a társadalmi szolidaritás elveinek

megfelelően szabályozza a társadalombiztosítás keretében létrejövő jogviszonyokat. A foglalkoztatók és a biztosítottak biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeit: a biztosítottaknak a társadalombiztosítás rendszerében való részvételi kötelezettségét, a foglalkoztatók és a biztosítottak fizetési kötelezettségét és ennek a közteherviselésnek megfelelő teljesítését. Meghatározza a társadalombiztosítási ellátások körét és a társadalombiztosítási rendszerhez kapcsolódó magánnyugdíj keretében járó szolgáltatásokat. A társadalombiztosítás alapelvei, a társadalombiztosítási jogviszony jellemzői A társadalombiztosítás kötelező, erre jogszabály van. Fakultatív: nem törvényes kötelezettség alapján, önkéntes (egyén saját belátása, ill. a munkáltató döntése) Finanszírozás alapján megkülönböztetünk -tőkefedezeti járulékfizetést: tőkét befektetik, kamatoztatják. De ez túl hosszú

időszak ahhoz, hogy a jelenlegi igényeket kielégítse, 20as évek 40éves felhalmozási időszakból tették ezt. -a költségvetéstől elkülönült: a kezdeti 20éves időszakban kevesebb idős ember volt, a bennmaradt többletet igyekeztek megforgatni. Skandinávok: energiatermelő cégekben vásárolnak üzletrészt a fennmaradt vagyonból. A jogosultságok felől való felosztás: -univerzális TB modell: kötelező tagság, vagy mindenki azonos összeget fizet, vagy az egyén keresetének bizonyos %-át. -biztosítási alapú TB modell: a befizetésekkel arányosak lesznek a kifizetések, a járulék egy részét kifejezetten a nyugdíjalapba fizetik. Alapnyugdíj mindenkinek jár, függetlenül attól, hogy mennyit fizetett. -vegyes rendszer TB jogviszony keletkezése: - törvény által: hatályos törvény, rendeletek alapján. - közjogi jellege van: közhatalom birtokában közjogi eszközökkel kikényszerítsék. - TB szervek köztestületként tevékenykednek,

monopolhelyzetben vannak, nincs versenyhelyzet kényszerű jogviszony. Állami felügyelet alatt áll, államilag irányított, állami szankciót alkalmaz. Alanyai: kedvezményezett (jogokat szerez, rá kötik meg a biztosítást), TB szerv (jogosultságokat állapít meg), munkáltató (a kedvezményezett rajta keresztül teljesíti kötelezettségeit, bértömeg 33%át adja járulékokra, munkáltatónak adatszolgáltatói feladata is van, 100 főnél több foglalkoztatottnál kockázatokat is ő állapítja meg.) Biztosítási elv: a juttatások mértéke viszonyuljon a hozzájárulásokhoz. Ez az elv az eü biztosításban nem érvényesül. Szolidaritási elv: a rosszabb helyzetű személyek járjanak jobban, a befizetéséhez képest (arányosan) kapjon vissza többet. Önkormányzatiság elve: nyugdíjalapok ezen az elven működnek, azaz hogy az önkormányzati testületek döntenek. Mo-n ez nem tud érvényesülni A Társadalombiztosítás által finanszírozott

ellátások: Nyugdíjbiztosítási ellátások 1, Saját jogú nyugellátás - Öregségi nyugdíj - Rokkantsági nyugdíj - Baleseti rokkantsági nyugdíj 2, Hozzátartozói nyugellátások - Özvegyi nyugdíj - Árvaellátás - Szülői nyugdíj - Baleseti hozzátartozói nyugellátások 3, Magánnyugdíj keretében járó szolgáltatások - Nyugdíjjáradék Egészségbiztosítási ellátások 1,Egészségügyi szolgáltatás 2,Pénzbeli ellátások - Terhességi gyermekágyi segély - GYED - Táppénz 3, Baleseti ellátások - Baleseti egészségügyi szolgáltatás - Baleseti táppénz - Baleseti járadék A Társadalombiztosítás pénzbeli szociális ellátásai I. Családtámogatási ellátások 1, családi pótlék: A családi pótlék olyan pénzbeli családtámogatási ellátás, amelyet az állam a gyermekek nevelési és iskoláztatási költségeihez havi rendszerességgel biztosít. Családi pótlékra jogosultak köre Magyarországon a családi pótlékra jogosult

lehet minden magyar állampolgár, bevándorlási vagy letelepedési engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóság által menekültként elismert személyek, a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló1612/68/EGK tanácsi rendeletben, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott személy (pl.: az Európai Gazdasági Térséghez tartozó ország állampolgára (munkavállaló, egyéni vállalkozó, diák stb. és családtagja), amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. A családi pótlékra való jogosultság feltételei A családi pótlék a fenti személyeket az alábbi feltételek (I-IV.) esetén illeti meg: I.) A családi pótlékra a saját háztartásában nevelt

gyermekre tekintettel jogosult: a vér szerinti szülő, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, ha az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72 §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték. Ebben az esetben a fenti személyeknek csak akkor jár a családi pótlék, ha a gyermek: még nem tanköteles, vagy tankötelezettsége még nem szűnt meg, vagy általános iskolai, középiskolai, szakiskolai tanulmányokat folytat, annak a tanévnek a végéig, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét A családi pótlék megállapítása során saját háztartásban nevelt gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is aki átmeneti jelleggel tartózkodik a

háztartáson kívül kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése miatt; akit 30 napot meg nem haladóan szociális intézményben helyeztek el; aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában (Gyvt. 49-51 §) tartózkodik 2006. január 1-étól, ha a 16 életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a kiskorú szülőnek kell megállapítani és folyósítani . II.) A gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre tekintettel jogosult a családi pótlékra: a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg a vagyonkezelő eseti gondnok. A családi pótlék azonban ebben az esetben is csak akkor illeti meg a fenti személyeket, ha a gyermek még nem tanköteles; vagy

tankötelezettsége még nem szűnt meg; vagy általános iskolai, középiskolai, szakiskolai tanulmányokat folytat, annak a tanévnek a végéig, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét III.) A Magyarország területén működő szociális intézményben elhelyezett gyermek esetén a szociális intézmény vezetője jogosult a családi pótlékra. IV.) A családi pótlékra saját jogán jogosult: a 18. életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, feltéve, hogy utána 18. életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak; általános iskolai, középiskolai, szakiskolai tanulmányokat folytató nagykorú személy annak a tanévnek a végéig, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét, ha ba) mindkét szülője elhunyt; bb) a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt; bc) kikerült az átmeneti vagy tartós

nevelésből; bd) a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg . Ugyanazon gyermek után járó családi pótlék mindig csak egy jogosultat illet meg, azaz csak egy személy részére folyósítható. Ha a gyermek együttélő szülők háztartásában él, a családi pótlékot - együttes nyilatkozatuk alapján - bármelyik szülő igényelheti, nyilatkozatuk szerint, gyermekenként. Amennyiben a szülők ebben a kérdésben nem tudnak megállapodni, az ellátást igénylő szülő személyéről kérelemre - a gyámhatóság dönt. Életkori feltételek A közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekek után annak a tanévnek a végéig folyósítják az ellátást, amelynek időtartama alatt a tanuló betölti a 23. életévét A családi pótlék összege A családi pótlék összegének emeléséről az országgyűlésnek legalább évente egy alkalommal döntenie kell. 2006. január 1-jétől a családi pótlék havi összege: egygyermekes család esetén

11 000 forint, egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 12 000 forint, kétgyermekes család esetén gyermekenként 12 000 forint, két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 13 000 forint, három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 14 000 forint, három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 15 000 forint, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 21 000 forint, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 000 forint, gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális

intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett nem tartósan beteg, illetve nem súlyosan fogyatékos, továbbá a Gyvt. 72 §-ának (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek esetében 13 000 forint, a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató nagykorú kivételével a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy esetén, feltéve, hogy utána tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak, 18 000 Ft, az általános iskolai, középiskolai, szakiskolai tanulmányokat folytató nagykorú személynek, annak a tanévnek a végéig, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét (akinek mindkét szülője elhunyt, akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt, aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből, akinek a

gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg) 13 000 forint. A családi pótlékot - függetlenül az igénylés és megszüntetés időpontjától - teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani . Kit lehet beszámítani a családi pótlék összegének számításánál? A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából csak azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket lehet figyelembe venni, aki az igénylő háztartásában él és aa) akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult, ab) aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű alapképzésben résztvevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, ac) aki saját jogán jogosult családi pótlékra; aki fogyatékos és szociális intézményi ellátásban részesül,

feltéve, hogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe és a családi pótlékot igénylő vele kapcsolatot tart fenn (nem tekinthető rendszeres kapcsolattartásnak az évenkénti egy-egy látogatás, levélírás, illetve telefonhívás) . Ki minősül egyedülállónak? Fontos, hogy a családi pótlék megállapítása szempontjából az a szülő vagy gyám minősül egyedülállónak: aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa; aki saját maga vagy házastársa (élettársa): közoktatási intézmény tanulója, vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül, rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjas és nyugdíjának összege nem haladja meg a rokkantsági csoportonként megállapított legkisebb rokkantsági nyugdíj összegét és egyéb jövedelme nincs, nyugellátásban - ide nem értve a fenti pontban felsorolt rokkantsági és baleseti rokkantsági

nyugdíjat -, átmeneti járadékban részesül és nyugdíjának, járadékának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és egyéb jövedelme nincs időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben, rendszeres szociális járadékban, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül és egyéb jövedelme nincs, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nincs. A családi pótlék folyósításának szüneteltetése Ha a 18. életévét betöltött személy rendszeres jövedelemmel rendelkezik, akkor a rá tekintettel, illetve a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól szüneteltetni kell mindaddig, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik A jövedelem akkor tekinthető rendszeresnek, ha legalább három egymást követő hónapban keletkezett . A családi pótlék igénylése A családi pótlék iránti igényt írásban - a 223/1998. (XII

30) Korm rend 1 számú melléklete szerinti - az "Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra" című formanyomtatvány, és az 1. számú pótlap kitöltésével kell előterjeszteni. A formanyomtatvány térítésmentesen beszerezhető az igényelbíráló szerveknél, illetve valamennyi települési önkormányzatnál. Az igénybejelentéshez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges tények (pl. egyedülállóság) és adatok (gyermekek számának) igazolását is. Az igénybejelentésről az igényelbíráló szerv (a Magyar Államkincstár területi igazgatósága és kirendeltsége, illetve a családtámogatási kifizetőhely ha van ilyen az igénylő munkahelyén) igazolást állít ki . A jogosultságot minden esetben a formanyomtatványon benyújtott kérelem, az ehhez mellékelt nyilatkozatok és a benyújtott igazolások alapján bírálják el. Írásbeli nyilatkozatot az igénylőnek, azokról a körülményekről kell tennie, amelyekről nem kell

igazolást benyújtani (például együttélő szülők családi pótlék igényléséről), de az igényelbírálás szempontjából jelentőségük van. Az igényléskor be kell mutatni vagy másolatban csatolni kell: az igénylő személyazonosító adatainak igazolására a személyazonosságot igazoló érvényes hatósági igazolványt, a gyermek(ek) eredeti születési anyakönyvi kivonatát (ennek hiányában más erre alkalmas közokiratot), az igénylő és gyermek(ek) TAJ-számát igazoló hatósági bizonyítványt, hatósági igazolványt, a szülővel együttélő házastárs igénylőnek a házassági anyakönyvi kivonatát, az igénylő gyámnak a gyámhatóság gyámrendelő határozatát, annak a személynek, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a gyámhivatal kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozatát, annak pedig, akihez a gyermeket ideiglenes

hatállyal elhelyezték az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozatot. A családi pótlék iránt benyújtott igényeket az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár területi igazgatósága - a fővárosban a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság - és kirendeltségei, illetve - amennyiben ilyen működik - az igénylő munkahelyén lévő családtámogatási kifizetőhely bírálja el . Az igény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes. A családi pótlék folyósítása A családi pótlék az igény benyújtásának időpontjától abban az esetben jár, ha a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Ha az igényt késedelmesen nyújtották be, a családi pótlékot visszamenőleg legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, feltéve, hogy a jogosultsági

feltételek ettől az időponttól fennálltak. A folyósításáról az igényelbíráló szerv gondoskodik A családi pótlékot utólag, a tárgyhónapra járó munkabér végelszámolásával egyidejűleg, más esetben a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig kell folyósítani a jogosult személy részére Bejelentési kötelezettség A családi pótlék jogosultja az igényelbíráló szervnek 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy annak összegét érinti. A családi pótlék folyósításának vagy szünetelésének időtartama alatt írásban be kell jelenteni: a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését, a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését, a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését, a 18 éven felüli gyermek, személy rendszeres jövedelmét, az

ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét, az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését, az egyedülállóságot meghatározó körülmény megszűnését, az ellátásra jogosult nevének, bankszámlaszámának vagy lakcímének megváltozását. 2, Gyermekgondozási segély (GYES) Jogosultság - A szülő, a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig. - Ikergyermek esetén a tankötelessé válás évének végéig. Amennyiben ikergyermek esetén a tankötelesség válás éve nem egyezik meg, úgy az ellátást a legkésőbb tankötelessé váló gyermek tankötelessé válása évének végéig folyósítják. - A nagyszülő a szülő jogán. - Ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, a gyermek 10. életévének betöltéséig. A szülő a gyermek másfél éves koráig kereső tevékenységet nem folytathat. Ezután a GYES teljes összegének

folyósítása mellett napi 4 órát meg nem haladó időtartamban dolgozhat, vagy időbeli korlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthon történik. Igénylés A gyermekgondozási segélyre vonatkozó igényt az Igénybejelentés gyermekgondozási támogatásra című formanyomtatványon kell benyújtani. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén, ha családi pótlékot még nem igényeltek, csatolni kell a magasabb összegű családi pótlékra jogosító orvosi igazolást. A szülő tartós, legalább 30 nap időtartamú betegsége alatt a gyermekgondozási segély folyósítása kérelmére szüneteltethető, hiszen a GYES-t igénybevevő személy jogosult lehet (pl. munkaviszonyban áll) táppénzre is, amelynek összege esetleg magasabb, így azt választhatja. Méltányosság Igen, az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter - méltányossági jogkörben eljárva gyermekgondozási segélyre való jogosultságot állapíthat meg a közeli

hozzátartozónak: - ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak; - ha az egyedülálló szülő kereső tevékenységének hiányában a család megélhetése nem biztosítható, továbbá, megállapíthatja, illetőleg meghosszabbíthatja a jogosultságot: - a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha betegsége miatt napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható; - a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 14. életévének betöltéséig Az igényléshez csatolni kell az igényben megjelölt októl függően: - a szülők nyilatkozatát a gyermeknevelésben való akadályoztatásukról; - a szülő egyedülállóságáról és jövedelmi helyzetéről szóló nyilatkozatot; - a fekvőbeteg-gyógyintézet gyermekgyógyász, vagy gyermekpszichiáter szakorvosának igazolását arról, hogy a gyermek napközbeni

ellátását biztosító intézményben nem gondozható, nevelhető; - igazolást arról, hogy a gyermek tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos. Az igényt az Igénybejelentés gyermekgondozási támogatásra című formanyomtatványon az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerinti megyei Területi Államháztartási Hivatalhoz (továbbiakban TÁH) kell benyújtani. A gyermekgondozási segélyben részesülő szülő nem, kérhet ápolási díjat, 1999. január 1-jétől ez a lehetőség megszűnt. A nagyszülő GYES jogosultságának feltételei ha a gyermek - első életévét betöltötte, továbbá - gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint - a szülők a gyes-ről lemondanak, és egyetértenek abban, hogy az ellátást a nagyszülő vegye igénybe feltéve, hogy mind ő maga, mind a szülő megfelel a jogosultsági feltételeknek. A nagyszülő a gyermekgondozási segélyre abban az esetben is jogosult , ha a szülő a gyermek után

gyermekápolási táppénzt vesz igénybe 3,A gyermeknevelési támogatás (GYET) A GYET igénybevétele A jogosultságot nem befolyásolja a jövedelmi helyzet. Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő vagy gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3 életévétől 8. életévének betöltéséig jár A gyermeknevelési támogatásra vonatkozó igényt a lakóhely szerint illetékes TÁH-nál kell benyújtani az Igénybejelentés gyermekgondozási támogatásra című formanyomtatványon. Az ellátás a biztosítási időtől független. Munkavégzés A gyermeknevelési támogatás folyósításának időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül ugyan, de nem számít munkaviszonynak. A gyermeknevelési támogatásban részesülő szülő kereső tevékenységet napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy dolgozhat időkorlátozás nélkül is, ha a

munkavégzés otthonában történik. Méltányosság A gyermeknevelési támogatás méltányosságból történő megállapítására, meghosszabbítására 1999. január 1-jétől nincs lehetőség A gyermekgondozási támogatások közös szabályai Elbírálás - a családtámogatási kifizetőhelyen, ha a jogosult munkáltatójánál van kifizetőhely (a gyermeknevelési támogatás kivételével); - illetve, a Területi Államháztartási Hivatalnál (TÁH). A családtámogatási ellátás iránti igényt írásban kell benyújtani. Egyidejűleg csatolni kell az elbíráláshoz szükséges tények, adatok igazolását. Az igénybejelentés napja az igény átvételének vagy a kérelem postára adásának igazolt napja. A gyermekgondozási támogatást a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti. Megállapodás hiányában a támogatást igénylő szülő személyéről - kérelemre a gyámhatóság dönt (Gyámhatóságon ilyen esetben az

illetékes városi gyámhivatal értendő) Ha a szülők egyidejűleg több gyermek után lennének jogosultak a gyermekgondozási támogatás egyik vagy mindkét formájára, a támogatást csak egy jogcímen és csak az egyik szülő veheti igénybe. A gyermekgondozási támogatás havi összege - a gyermekek számától függetlenül - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (2002-ben 20100 forint). Töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Ikergyermekek esetén - függetlenül a gyermekek számától - a GYES havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-ával. Mindkét ellátás időtartama 8 százalékos nyugdíjjárulék levonása mellett szolgálati időnek számít. A gyermekgondozási támogatások (GYES, GYET) mellett a gyermek napközbeni elhelyezésére akkor van lehetőség - ha a gyermek másfél évesnél idősebb és az intézményi elhelyezés a napi 4 órás

időtartamot nem haladja meg; - ha a támogatásra jogosult személy közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója; - ha az intézményi elhelyezés az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra történő felkészítést szolgálja. Nem jár támogatás annak a szülőnek, aki: - rendszeres pénzellátás bármelyikében részesül, (kivéve, ha a támogatás folyósítása mellett dolgozott és betegsége után táppénzt, baleseti táppénzt kap); - akkor sem jár, ha olyan gyermek után igényli a támogatást, akit ideiglenes hatállyal helyeztek el, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, illetve 30 napot meghaladóan szociális intézményben tartózkodik (nem minősül intézményi elhelyezésnek a gyermek rehabilitációs, habilitációs célú elhelyezése); - előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztését tölti; - nem jár gyermekgondozási

támogatás, ha a szülő, gyám egybefüggően három hónapot - meghaladóan külföldön tartózkodik; - a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezi el. A támogatás folyósítása szünetel - ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el,. - a gyermek halála esetén, a halálesetet követő hónap 1. napjától számított 3 hónap múlva megszüntetik. 4, Anyasági támogatás Jogosultság Anyasági támogatásra a szülést követően az a nő jogosult, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - terhesgondozáson vett részt. Az anyasági támogatás a jogosultat akkor is megilleti, ha a gyermek halva született. Ha az anya a támogatás felvételét megelőzően meghal, akkor azt az anyával egy háztartásban élő apának fizetik ki. Az apa hiányában annak a személynek, aki a gyermeket gondozza Igénylés Az anyasági támogatásra az igényt „Igénybejelentés

anyasági támogatásra” című formanyomtatványon kell benyújtani. Mellékelni kell a terhesgondozást végző orvos igazolását, amely tanúsítja, hogy a szülő nő részt vett a terhesgondozáson. (Ha a szülő nő hitelt érdemlően igazolja, hogy megszakítás nélkül a terhesség alatt legalább 5 hónapig külföldön tartózkodott, úgy az igazolást nem kell az igényhez csatolnia.) Jogosult még: - az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő 180 napon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték, (a határozat másolatának mellékelésével) - a gyám, ha a gyermek a születését követően 180 napon belül - jogerős határozat alapján - a gondozásába kerül. Nem jár a támogatás akkor, ha a szülők a gyermek születését megelőzően nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához, vagy ha a gyermek a gyámhatóság döntése alapján kikerül a családból. Az igényt a szülést követő 180 napon belül kell

benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Az igényléshez be kell nyújtani: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; - halva született gyermek esetén a halvaszületést bizonyító okirat eredeti példányát; - az anya halotti anyakönyvi kivonatát, ha az anya a támogatás felvételét megelőzően meghalt; - a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulás visszavonásáról szóló nyilatkozat másolatát; - a jogerős gyámrendelő határozat másolatát; - a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodás megszüntetéséről szóló gyámhatósági határozatot. Összege Az anyasági támogatás - gyermekenkénti - összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 százalékával, ikergyermekek esetén 300 százalékával. Egyéb pénzbeli szociális ellátási formák 1, Átmeneti járadék Átmeneti járadékra jogosult az a megváltozott munkaképességű

dolgozó, aki - az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (résznyugdíjhoz 15, teljes nyugdíjhoz 20 év szolgálati idő szükséges) és nem jogosult rokkantsági nyugdíjra; vagy - 5 éven belül eléri a reá irányadó öregségi korhatárt; vagy munkaképesség-csökkenése 50%, melyet az Országos Egészségügyi Pénztár Országos Orvosszakértői Intézet [OEP OOSZI] minősített, és - munkanélküli ellátásban, kereset-kiegészítésben, táppénzben, baleseti táppénzben, gyermekgondozási díjban nem részesül. Összege a megváltozott munkaképességű dolgozó várható öregségi nyugdíjának 75%-a, mely azonban nem lehet kevesebb a rendszeres szociális járadék havi összegénél. Az átmeneti járadék a munkaviszony megszűnését követő naptól a jogosultra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig jár. Megszűnik a jogosultság, ha a megváltozott munkaképességű dolgozó - öregségi, rokkantsági,

baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá, - az OEP OOSZI véleménye szerint munkaképesség-csökkenése már nem éri el az 50%-ot, - egészségügyi állapotának megfelelő munkahelyet indokolatlanul nem fogadja el, - állandó letelepedéssel külföldön tartózkodik. 2, Rendszeres szociális járadék Annak a nem rehabilitálható, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt be nem töltött, megváltozott munkaképességű dolgozónak, aki nem rendelkezik az átmeneti járadék megállapításához szükséges feltételekkel, rendszeres szociális járadékot állapítanak meg, ha - a rokkantsági nyugdíjhoz az életkora szerint szükséges szolgálati idő felével rendelkezik, és - munkaképesség-változásának mértéke az OOSZI Orvosi Bizottságának szakvéleménye szerint az 50%-ot eléri, - munkanélküli ellátásban, kereset-kiegészítésben, táppénzben, baleseti táppénzben és gyermekgondozási díjban nem részesül. Megszűnik az ellátásra való

jogosultság, ha a járadékban részesülő megváltozott munkaképességű dolgozó - az egészségügyi állapotának megfelelő munkát indokolatlanul nem fogadja el, - Magyarországot állandó letelepedési szándékkal elhagyja, - öregségi, rokkantsági, baleseti nyugdíjra válik jogosulttá, - munkaképesség-változásának mértéke az OOSZI Orvosi Bizottságának véleménye szerint már nem éri el az 50%-ot. Az átmeneti járadékban, illetőleg rendszeres szociális járadékban részesülő megváltozott munkaképességű dolgozó a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó szabályok szerint folytathat kereső tevékenységet (amennyiben nem dolgozik rendszeresen, vagy akkor, ha keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél). 3, Rokkantsági járadék Aki az Országos Orvosszakértői Intézet illetékes orvosi bizottságának szakvéleménye szerint a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált és számára nyugellátást,

beleseti nyugellátást nem állapítottak meg, az rokkantsági járadékra jogosult. A rokkantsági járadékot - a fenti feltételek megléte esetén - legkorábban annak a hónapnak az első napjától lehet megállapítani, amelyben az igénylő a 18. életévét betöltötte Ügyintézés A rokkantsági járadékot az igénylő vagy törvényes képviselője által írásban előterjesztett kérelem alapján a lakóhely szerint illetékes Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (kirendeltség) állapítja meg és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja. Nem állapítható meg, illetőleg nem folyósítható a rokkantsági járadék annak, aki térítés nélkül van intézményben elhelyezve. Háttér: A magyar társadalombiztosítás története Kezdemények A társadalombiztosítás hőskora A magyar társadalombiztosítás több évszázados hagyományra nyúlik vissza. Már a XIII században is voltak a bányászok gyógyítását segítő ispotályok, kórházak,

ahol a betegségápolással foglalkozó szerzetesek gondozták a beteg bányászokat. Elsőként 1224-ben Selmec városa építtetett kórházat a bányászok gyógyítására. A kor legveszélyesebb foglalkozását űzők, a bányászok hoztak létre először önsegélyező szervezeteket, ún. bányatársládákat Az első bányatársláda 1496-ban Thurzó János bányájában alakult. Ez a munkaadó és a bányászai önkéntes elhatározásából létesült, amelyet önkormányzati alapon a bányászlegénység kezelt. Bevétele a tagok által vállalt járulékokból és a bányatulajdonos hozzájárulásából tevődött össze. Minden bányász társládatag jogosult volt a segélyezésre. Önkéntes segélyegyletek A kereskedelemben, illetőleg az iparban alkalmazott segédek és munkások védelmében először az 1840-ben kiadott két törvény mondta ki, hogy a „kereskedő tanítványa” a kereskedőtől orvosi ápolást követelhet. Egy 1854 évi császári nyílt

parancsban kihirdetett osztrák bányatörvény szerint minden egyes bányavállalat köteles bányatársládát létesíteni. A kiegyezés megnyitotta az utat a modern magyar nagyipar fejlődése előtt és meggyorsította a kapitalizmus fejlődését, a nagyipari munkások számának a növekedését. A gazdasági fejlődés megkövetelte az közegészségügy szabályozását. 1876-ban fogadta el az országgyűlés a közegészségügyet szabályozó törvényt, mely írott malaszt maradt. Az elveiben haladó törvény végrehajtásához ugyanis sem pénz, sem szakember nem volt. Magyarországon a legrégebbi önkéntes társuláson alapuló intézmény az 1846-ban alakult Budapesti Kereskedelmi Nyugdíjés Betegápoló Egyesület. 1870-ben hozták létre az Általános Munkásbetegsegélyező és Rokkant Pénztárat. Célkitűzése az volt, hogy a munkást „betegségében illően segélyeztessék, rokkantság esetére fenntartassék és halála esetén temetkezési járulékot,

hátramaradottainak gyámolítást nyújtson”. Az alapszabály szerint rendes és pártoló tagjai voltak A tagokat természetbeni és pénzbeli ellátás illette meg. A munkások betegség esetére szóló biztosításáról Magyarországon elsőnek - törvényi szinten - az 1884 évi ipartörvény intézkedett. A törvény felkérte az ipartestületeket segélypénztárak létesítésére A segélypénztárak létrehozása nem volt kötelező, a biztosítás csupán önkéntes elhatározáson alapult. A jogszabály kevéssé volt eredményes: 1884-től 1892-ig csupán 28 új ipartestületi segélypénztárt létesítettek. Statisztikai adatok szerint 1885-ben a munkások mindössze 40,6%-a volt biztosított. Az egységes szabályozás Az ipari fejlődés megindulása igényelte a magyar biztosítási rendszer megszervezését, mert átfogó biztosítás nélkül nincs szociális biztonság. Ez "Az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetén való

segélyezéséről szóló" 1891. évi XIV törvénycikk megalkotásával kezdődött, amely európai színvonalon szabályozta a baleset és betegbiztosítást, garantálta a pénzbeli és természetbeni ellátásokat. A pénzbeli ellátások körébe a táppénz, gyermekágyi segély, temetési segély, a természetbeni ellátások körébe az ingyenes orvosi ellátás, gyógyszer gyógyászati segédeszköz-ellátás tartozott. A törvény fő hibájának minden érdekelt azt tartotta, hogy a törvény következtében a magyar munkásbiztosítás túlságosan megosztott és széttagolt lett, melynek hátrányát legjobban a pénztártagok érezték. A központosított intézményrendszer kialakulása 1907-ben a korábbi törvény hiányosságait figyelembe véve az országgyűlés a balesetbiztosítás mellett a társadalombiztosítás működésének legfontosabb alapelveit is törvényben rögzítette. E törvényre építve jött létre az Országos Munkásbetegsegélyező

és Balesetbiztosító Pénztár (Országos Pénztár) és annak helyi szervei, a munkásbiztosító pénztárak. A törvény négy alapelvet fogalmazott meg, mely a társadalombiztosítás további fejlődése szempontjából meghatározó: - a biztosítás kötelező - a biztosítás szervezete országos, központosított - a biztosítást ellátó szervek önkormányzati alapon működnek - paritás a pénztárak vezetésében a munkaadók és a munkások egyenlő részvételével 1927-ben kerültek egységesítésre a balesetbiztosítás és betegbiztosítás szabályai, amely kiegészült a foglalkozási betegségben szenvedők ellátásáról való gondoskodással. A társadalombiztosítás köre a prevenció, az öregek és a hátramaradott családtagok ellátásával illetve a szolidaritás elvével bővült. A reform keretében számolták fel az Országos Munkásbiztosítási Pénztár összes helyi szerveit. Jogaik az Országos Munkásbiztosítási Intézetre mint jogutódra

szálltak át. 1928-ban került sor az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) megszervezésére. Az öregségi és rokkantsági biztosítás bevezetésével öregségi rokkantsági, özvegyi és árvasági járadék-ellátást nyújtottak. A szélesebb dolgozói réteg számára a gyermeknevelési pótlékot 1938-ban vezették be. Ezzel a szociális gondoskodás és egészségügyi ellátás területén olyan alapokat és modern szervezetet hoztak létre, ami Közép-Európában sehol sem érvényesült. Az államosítás A II. világháborút követően a társadalombiztosítást államosították és a szociális biztonságért az állam vállalt garanciát. 1945-50 között a különböző foglalkozási ágak és munkavállaló csoportok biztosítását szolgáló társadalombiztosítási szervezetek fokozatosan beolvadtak az Országos Társadalombiztosítási Intézetbe. "Önálló biztosítóintézetként csak a MÁV Betegségi Biztosító Intézete maradt meg. Az

OTI mint társadalombiztosítási szervezet hatalmas intézménnyé növekedett, melynek továbbfejlesztése sok gondot okozott." Ugyanakkor megfogalmazódott az a vélemény, hogy a társadalombiztosítás kerüljön a szakszervetek irányítása alá. 1950-től a társadalombiztosítás igazgatását a Szakszervezetek Országos Tanácsára (SZOT) bízták. A felügyeletet a Minisztertanács gyakorolta A SZOT Elnökség társadalombiztosítási tanácsadó szerveként megalakították az Országos Társadalombiztosítási Tanácsot. Az állami társadalombiztosítás központi igazgatási és ügyviteli feladatai az OTI-tól átkerült a frissen megalakult a Szakszervezetek Társadalombiztosítási Központjához (SZTK). A társadalombiztosítás helyi feladatai a megyei társadalombiztosítási szervek hatáskörébe jutottak. A biztosítottak létszáma folyamatosan nőtt, az ellátások köre és időtartama bővült, színvonala javult. 1975-ben kiadott

társadalombiztosítási törvény egységes elvek alapján szabályozta a társadalombiztosítás ágazatait és ellátásait, a magyar lakosság számára pedig az állami egészségügyi szolgálaton keresztül alanyi jogon biztosította az egészségügyi ellátást. A társadalombiztosítás 1975-ben gyakorlatilag a teljes lakosságot lefedte. Az 1984-től a társadalombiztosítás irányítását a szakszervezetektől az állam vette át. Ugyanebben az évben jött létre az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság (OTF). Az intézmény élén álló főigazgató egyben az Országos Társadalombiztosítási Tanács titkára is volt. 1989 január 1-jével az Országgyűlés döntése értelmében a társadalombiztosítás elkülönült az állami költségvetéstől. Az Alap önálló, állami garanciát élvező pénzalapként kezdett működni, s a társadalombiztosítási ellátások, valamint a külön jogszabályok alapján járó társadalombiztosítás által

finanszírozott egyéb juttatások fedezetére szolgált