Szociológia | Szociális munka » Rénes László - Szociális munka

Rénes László - Szociális munka 1. A professzionalizáció sajátosságai: • tudományosság, • szakterületté válás, • értékrend kialakulása, • strukturáltság, • technikákkialakulása. Beépül a bürokráciába, hatalommal is rendelkezik (pl. gyámság, kényszerítő eszközök, stb) Megjelenik a szakmai specializáció: • pszichiátriai, • gyermekjóléti, • klinikai, • pártfogó, stb. Az oktatás fontosságát az ENSZ is kiemelte 1951-ben. Különböző életszituációkkal foglalkoznak: • gyerek-fiatalok, család, • idősek, • fogyatékosok, • szenvedélybetegek, • devianciák, bűnmegelőzés, büntetettek, • élet minőségével kapcsolatos területek: pl. munkanélküliség, szegénység, lakás, hajléktalanság, stb A szociális munka gyakorlata: • értékek, • célok, • szankciók, • ismeretek és módszerek együttese, • beavatkozás, • problémamegoldó folyamat. Szakmai szocializáció során szakszerűség: •

tudás (szemlélet, elméletek, technikák, információk), • értékrend, etikai kódex, • szakmai személyiség. A szoc.munka értékei: • humán értékrend, • Emberi Jogok Nyilatkozata, • alapérték a kliens részvétele, bizalma, önmeghatározása, • szakmai értéknek számítanak az etikai elvek (mert ezek mindig értékekből származnak). Érték = mi a jó, elvárható / etika = mi a helyes, korrekt. A szoc.munkás értékei a társadalom értékeiből származnak, de nem azonosak velük Eltérések mindig vannak pl a hangsúlyokban, prioritásokban. Szakmai etikai kódex: • a szakmai értékek átváltása viselkedésbeli elvárásokká. • irányelv a dilemmák kezelésére, • a szakmai kapcsolatokat szabályozza. • a kliensnek abban nyújt segítséget, hogy a kompetencia és a szakmai integritás kérdéseit megismerheti ebből. Humán ökorendszer: • 1. az ember testileg 1 • 2. intraperszonális szint • 3. interperszonális szint • 4.

család és kiscsoportok, • 5. a helyi közösség, • 6. adott kultúra, • 7. nemzet, állam, társadalom A szintek között interakciók vannak. A társadalmi zavarok az integráció zavarai: diszkrimináció, deviancia, család felbomlása, munkanélküliség, alacsony iskolázottság, stb. Az integráció különböző szinteken történik (pl. család, egyház, stb) Csak ezután következik a szakszerű beavatkozás. Aszociális funkcionálás a cél 2. Tudás: • empirikus, • tárgyilagos, • bizonyítható. Érték: • jónak, kívánatosnak tartott célok. Egy értéket egy másikkal nem lehet megkérdőjelezni,ismerettel igen. Etikai döntéshozatal kényszere Etikai dilemmák: • versengő értékek, • versengő lojalitások, • több eltérő alrendszerből álló kliensrendszer, • értékilemmák. Akkor elfogadható egy érték sérelme, ha azzal egynagyobb érték sérelme kerülhető el. Készségek a szoc.munkában: • közvetlen gyakorlat, •

erőforrások használata, • közvetett gyakorlat, Kiemelt készségek: • kommunikációs, • kapcsolatok használata, • eredmény elérése. Készségek: • eljárások, rutinok, a szakma begyakorlása. Készségcsomagok "használata": • esetkezelés, • családgondozás, • csoportmunka, • közösségi munka, • adminisztráció. Kompetencia és határok ismerete: • kompetenciahatárok, • szakmai határok, • személyes határok. Önismeret - önbizalom - önvédelem! Intuíció - kreativitás - élettapasztalat! A problémamegoldás a szoc.munka folyamata Szükséges hozzá: • megfelelő elméleti tudás, • szakma értékei és szabályai, • megfelelő viszony a klienssel, 2 • együttműködés a klienssel. A problémamegoldó magatartás: • fel kell ismerni a szükségletet, • a probléma megnevezése, • a helyzet tanulmányozása, adatok gyűjtése, • alternatív cselekvési módok, • döntés és végrehajtás, értékelés. Ez

tulajdonképpen a reflektív gondolkodás 5 fázisa. Problémamegoldó modell A kontaktus felvételének fázisai: • 1. a probléma körülhatárolása, meghatározása, • 2. a cél meghatározása, • 3. szerződéskötés, • 4. felmérés, • 5. értékelés, • 6.cselekvési terv megfogalmazása, • 7. gnosztizálás A cselekvés fázisai: • 8. a terv végrehajtása, • 9. befejezés, • 10. értékelés 3. Esetkezelés: • interjú, • kommunikáció, • felmérés, • probléma vizsgálata, • problémamegoldó folyamat végigvitele, • források mozgósítása, • kliens készségfejlesztése, • eredményesség - befejezés, • értékelés. Az interjú 3 típusa: • információs • a probléma hátteréről, élettörténetéről • diagnosztikus • döntés előkészítés, specifikus döntés • terápiás interjú • változást akarunk elérni. Az interjú szerkezete: • felépítő szakasz, • középső munkafázis, • lezárás. A kliens

jó érzéssel menjen el, a szabályokért a segítő felel. Kérdezés: • információszerzés, • segíteni az elmondásban, • kapcsolatteremtés, • ráirányítás, • fókuszálás (minden terület más fókuszálást igényel, ezért hogyan értelmezem) • direkt kérdések az érzelmekre, • egyre inkább szűkíteni a lényegre a kérdéseket, 3 • tesztelő kérdések (pl. mennyi, milyen, stb) Kérdezési hibák: • sugalmazás, • nyomozás, • kihallgatás, • szuggesztív, • bombázó, • homályos, • igen-nem, • értékítéletet erőltető. Hatékony kommunikáció ADÓ gondolatok kódolás csatorna ejuttatás VEVŐ dekódolás válasz fogalmazódik Hatékony üzenetküldés: • úgy értsék, ahogy mi (azonosság jöjjön létre) • visszajelzés legyen • legyen teljes az üzenet és specifikus • adekvát és kongruens verbális és nonverbális közlés • redundancia (többféleképpen közölni) • megfelelő legyen a befogadónak

(kultúra és nyelvi szinten, tapasztalati és élmény háttér szintjén is) • az érzelmek pontos fogalmazása. A Közlő megbízhatósága: • megbízok-e benne • milyen motívumai vannak • kongruens-e • dinamizmusa elfogadható-e. Specifikus megértő készségek: • parafrázis (saját szavakkal kifejezni), • a közlő érzelmeinek érzékelése, • a jelentéseket tisztázni. 4. A felmérés folyamata: • információk beszerzése, • elemzés, • a felmerült momentumok "elrendezése", • Eredmény: • a probléma megfogalmazása az összes tényezőjével. Fontos a pozitív tényezők befoglalása a felmérésbe (erőforrások, adottságok, stb.) Információforrások: • kérdőívek, • szóbeli beszámoló • nonverbális viselkedés, • interakciók közvetlen megfigyelése, • kiegészítő információ másoktól, • pszichológiai tesztek, • személyes tapasztalatok. Információforrások felosztása: • közvetlen és közvetett 4

• interakciók - szóbeli beszámoló • elsődleges és másodlagos • szóbeli beszám. - mások inform A probléma azonosítása: • miben látja az ügyfél a problémát, Milyen területeket kell ezután felmérni: • környezeti tényezők • társadalmi környezet és egyéb rendszerek • kapcsolati rendszerek • családi, társadalmi hálózat (barátok, közintézmények, szakemberek, stb.) Fejlődési szükségletek felmérése Fejlődési és változási szakaszok nehézségei Változások: • házasság, • özvegység, • munka vagy szakma megváltozása, • válás, elválás, • nyugdíjazás, • egyedüli szülővé válás. Az emberi viselkedés célirányos, adott viselkedésre késztetnek külső események, egészségi és pszichés állapotok. Tudnunk kell, hogy a szereplők összjátéka hogyan hozza létre aproblémát Fontos tehát a szerepek meghatározása. A probléma értelmezése: Fontos, hogy a kliens hogyan értelmezi, tisztázni kell a

hozzáállását. Esetleg téves magyarázatok vannak (pl címkézés, téveszmék, áltudományos magyarázatok, irreális elképzelések, stb.) A felmérés vonatkozik a problémás viselkedés gyakoriságára is. Előzetes események (felgyorsító események). Érzelmi reakciók Megoldási sémák, kísérletek, készségek (kibújási séma, agresszivitás, megalázkodás, stb.) A készségek kiemelése fontos. Intraperszonális, személyközi és környezeti rendszerek kölcsönhatásából jönnek létre a problémák. Intraperszonális rendszerek tényezői: • biofizikai • fizikai megjelenés, egészségi állapot • érzelmi • megfelelő kifejezése, uralkodni tudás képessége, stb. • értelmi • gondolkodási minták, értelmi működés, ítélőképesség, valóság-felmérés, koherencia, megismerési hajlékonyság, értékek, tévhitek, énkép • viselkedési • érzékelési • kulturális • motivációs (iránya és mértéke). Öko-térkép Diagramm

a kapcsolatokról: • milyenek vannak, • kölcsönösek-e, • milyenek nincsenek, stb. Rendszerelemzés Beavatkozási irányok rendszere Kimeneteli célok Beavatkozási irányok 5 meghatározása: mit akarunk javítani? meghatározása: mit akarunk megváltoztatni? Akciórendszer stratégiák és módszerbeli célok meghatározása: mit teszünk mindezért? A végrehajtás után a kimenetelt értékelnünk kell. 5. Hivatásszerű kapcsolat: • célirányos, • fókuszált, • időben behatárolt. Az interakció kezelése a problémamegoldás során • pontosan mondja el problémáját, • a jelenlegire összpontosítson, • egyszerre csak eggyel foglalkozzon, • mást figyelmesen meghallgasson. A problémamegoldás lépései: • a probléma elismerése, • elemzése, szükségletek megállapítása, • ötletbörze, • megoldások értékelése, szelektálás, • a kiválasztott megvalósítása, • értékelés. Esetmenedzser szerepe: • Az intézeti

környezet javítása • személyzet, foglalkoztatás, tárgyi környezet. • az ügyfelek "képessé-tétele" • új erőforrások teremtése • együttműködés: intézményekkel, lakóhelyi vezetőkkel, képviselőkkel, célcsoportokkal. • társadalmi akció és képviselet • képviselet (esetképviselet és osztályképviselet) • társadalmi akció (tárgyalás, fellebbezés, törvényes eljárás kezdeményezése, bizottságok létrehozása, petíciók, informálás: a lakosságot, képviselőket, közhivatalnokokat). Egy helyzetnek különböző dimenziói vannak: • mik a problémák ténylegesen, • a kliens hogyan látja, • kik és hogyan játszanak szerepet, • hol és mikor történik, • gyakorisága és története, mi az, ami fenntartja, • hogyan próbálta kezelni, • milyen készségei vannak, • milyen erőforrások szükségesek. Irányzatok jellemzői A behaviorista szoc. munka • céltudatosság, módszeresség, strukturáltság,

konkrétság, tudományosság, explicitás • a viselkedés mérhető, megfigyelhető, leírható stb. 6 Válaszoló (reszpondens) kondicionálás • magyarázat, hogy miképp jött létre a problémás viselkedés és módszer a megszüntetésére. (A stimulus megszüntetése, hogy a reakció kívánatossá váljon, ezért valami kellemes momentumot az eredeti stimulus helyett) Műveleti (operáns vagy instrumentális) kondicionálás • Az egyén maga hordoz egy olyan választ, amelyre a környezet reagál. A kliensnek új interakciós stílust kell megtanulnia. A kívánatos viselkedést kell támogatni Szociális tanulás vagy mintakövetés A legtöbb viselkedést ezzel tanuljuk meg. ABC-analízis • A megelőző események, • B viselkedés, • C következmény. Probléma, ha excesszív viselkedés (túl sok a nem kívánatosból) és deficiens viselkedés (túl kevés a kívánatosból) a jellemzőek. A rosszul alkalmazkodó viselkedés a problémás, a szociális

konformitásban zavar van. Szerződéskötés • célok, • azok elérésének módjai, • résztvevők szerepei, feladatai, • beavatkozások és módszerek, • találkozások. Célok: • egyszeri célok vagy folytonos/folyamatos, • közös célok és kölcsönös célok (csoportnál és pároknál), • az ügyfél által kívánt, • mérhetőek legyenek, • megvalósítható legyen, • összeegyeztethető, • pozitív formában megfogalmazni. Rénes László 7