Művészet | Művészettörténet » Olasz reneszánsz

Olasz reneszánsz (Boccaccio, Petrarca) Olasz városállamok Új polgári osztály alakul ki, amely folyamat legkorábban É-Itáliában bontakozott ki. A nagyobb városok a kézművesség és a kereskedelem központjává váltak. Itália városállamain bonyolódott le a tengeri és szárazföldi kereskedelem. A városok városállamokká szerveződtek (Firenze, Pisa, Siena, Genova, Padova). Itália legjelentősebb városköztársasága Firenze volt Gazdagságát virágzó iparának, kereskedelmének és híres bankjainak köszönhette. A bankárcsaládok közül Mediciek jutottak a legnagyobb szerephez, akik az alacsonyabb néposztályokra támaszkodtak. A város máig tartó világhírnevét megalapozó művészeti emlékek, templomok és paloták jelentős része a 15. Századból való, amikor a Medici család két kiemelkedő tagja állt a város élén A reneszánsz és humanizmus Az olasz városállamok polgársága új életformát alakított ki, új eszméket kezdett

magáévá tenni. Megnőtt az egyéniség szerepe, eltűnt a középkorra jellemző névtelenség. Tudatos programmá vált az ember harmonikus kiművelése. A meggazdagodott Itáliai polgárság új stílusú életfelfogásának igazolására feltámasztotta az ókori görög és római kultúrát, tanulmányozni kezdték a régi romok építészetét, görög tanítómestereket, tudósokat hívtak Bizáncból. Az ember újra felfedezte önmagát, tehetségét és képességeit, s minden dolog mértéke és végső célja ismét az ember lett. Az új kultúra, az új világszemlélet nem jelenti a középkor látványos megtagadását, inkább a középkor bizonyos világi törekvései erősödtek fel benne. A reneszánsz nemcsak egy meghatározott művelődéstörténeti korszak elnevezése, hanem ugyanezzel a szóval jelöljük a művészeteknek ebben a korban érvényesülő egyetemes stílusirányát is. A reneszánsz az antikvitás újjászületése, 13oo-16oo-ig tart,

Olaszországból és Németalföldről indult, hullámszerűen terjedt. Giotto: Krisztus siratása, Botticelli: Vénusz születése, Leonardo da Vinci: Utolsó vacsora, Raffaello: Athéni iskola, Michelangelo: Dávid, Madrigál, Palestrina, Bakfart Bálint, Brunelleschi: Pitti palota Firenzében A humanizmus a reneszánsz szerves része, a reneszánsz polgári életszemléletét jelenti. A humanizmus klasszikus műveltséget, tudós magatartást is jelent. Francesco Petrarca A firenzei Guelf családból származott de bujdosás miatt Arezzóban született. Ifjú éveit Ancisában, Pisában, a dél-Franciaországi Avignonban a pápák akkori székvárosában és Carpentras városában töltötte. Egyetemi tanulmányainak színhelye Montpellier és Bologna Apja halála után visszatért Avignonba, és a papi pályát választotta. 1327-ban az avignoni templomban pillantotta meg azt az asszonyt, akihez élete végéig eszményi szerelem fűzte, s akit verseiben Laurának nevezett.

Megtalálta Cicero addig ismeretlen két levelét és beszédét 1336-ban öccsével és társaival megmászta a 2000 méteres Mont Ventouxot. 1340-ben Párizs és Róma tisztelte meg azzal, hogy költővé koszorúzza. Petrarca Róma mellett döntött, s ezzel Itáliát ismeret el igazi hazájának. A római Capitoliumon Ünnepélyes keretek között nyújtották át neki a költői babérkoszorút. Utazgatásai során Firenzét elkerülte, szülővárosa meglátogatására csak 1350-ben - Rómába menet és jövet - szánta rá magát. Ekkor találkozott Boccaccióval is Egyik szeretőjétől gyermeke született, fia pestisben halt meg, lánya öreg korának támasza lett. 1353-ban végleg visszatért Itáliába. Milánóban a Viscontiaknál vendégeskedett, majd Velencében élt Hetvenedik születésnapja előtti napon holtan találták íróasztalánál, fejét egy Vergilius-kötetre hajtva. Daloskönyv: 366 költeményből álló könyv. A versek többsége szonett, canzonék,

balladák is előfordulnak benne. A Laura-szerelemből született alkotások két részre oszlanak: a Laura életében és Laura halála után keletkezettekre. A versek jelentős része a vágy hatalmáról, a költő szenvedéseiről, boldog boldogtalanságáról szól. A vívódó lélek közvetlen kitárulkozása, a Daloskönyv legmodernebb vívmánya. Laura elérhetetlen eszmény , neve is jelkép - l’aura: fuvallat; lauro: babér; l’auro: arany. Petrarca teremtette meg a reménytelen szerelem évszázadokon át érvényes formuláját. A Daloskönyv 162. költeménye a Ti szerencsés s füvek kezdetű szonett A szonett műforma a 13. Század közepe táján született meg II Frigyes szicíliai udvarában, s innen terjedt el a reneszánsz idején az egész európai költészetben. Természet és szerelem uralkodik Petrarca világában. A költemény első három versszaka megszólítások sorozata A megszólított természeti tárgyak kedveskedő, gyöngéd jelzőket kapnak. A

természet nem csupán önmagában és önmagáért szép: minden Laura szépségét tükrözi. A természet iránti vonzalom és a szerelmi szenvedély elválaszthatatlan összeforrottságban jelenik meg az első három versszakban. A negyedik strófa keserű felkiáltásban, az eddigiekkel ellentétes negatív érzelem szólal meg. Az utolsó két sor csattanószerű, erélyes felszólítás, türelmes parancs. Ember és természet kapcsolata ebben a versben újszerűen többértelmű. A Daloskönyv 35-ös sorszámát viseli a Magamban, lassan, gondolkodva járom kezdetű vers (ez is szonett). Az első strófában a magány és a csend uralkodik, a 2 Versszak a védekezés, az oltalom egyetlen lehetősége. A harmadik strófában robban ki a panasz: a költő csak a természetre, a hegyekre, völgyekre, folyókra erdőkre bízhatja titkait, melyeket másutt rejtenie kell. Az átlelkesített természet megértő embersége s az emberi világ kegyetlensége közti ellentét kap

először hangot a világirodalomban. Az utolsó versszak a legelső szakasz tagadása A versindító motívumok önmaguk ellentétébe csapva térnek vissza, lezárt szerkezetet adva a szonettnek. A Daloskönyv 180. Szonettjének kezdősora: Pó, földi kérgem bárhogy is sodorjad - Élményi háttere egy utazás a Pó folyón. Laura neve nem fordul elő a versben A vers szerkezeti elve az előre- és a visszafelé haladás szembeállítása. Giovanni Boccaccio Apja az egyik firenzei bankház utazója és ügynöke Párizsba ismerkedett meg egy vagyontalan francia őzveggyel és tőle született a későbbi író. Boccaccio Nápolyban tanult, egy gazdag kereskedő feleségének lett ifjú szeretője, de Fiametta hamarosan elhagyta. Nápolyban kezdte meg írói munkásságát. Írt regényt (Filocolo; Fiametta), szerelmes hőskölteményt (Filostrato) és eposzt (Teseide). Apja halála után visszatért Firenzébe 1348 és 1353 között írta legfontosabb művét, az utókor

csodálatát kiváltó művét a Decameront (1o nap), amely 1oo novellát tartalmaz.(Novella: kisepikai alkotás, prózában íródott, rövid, világi témával foglalkozik, anyanyelvi alkotás) A szó újdonságot jelent. Az elbeszélések sorozatát külön novella vezeti be és zárja le - keretet alkot Kerete: 1348-as pestisjárvány idején 7 nő és három férfi egy villába menekül. Tíz nap alatt tíz 1-1 történetet mesél el. A naponta elmondott 1o-1o novella előre megadott téma köré csoportosul A Dekameron a szerelmi erotikus és az ironikus-szatirikus novellák uralkodnak. A Boccaccionovelláknak nincs címük, de az író afféle címközleményben összefoglalja mindegyik történetének lényegét. A Dante-kutatás szempontjából alapvető fontosságú az általa írt Dante életrajz. Élete utolsó évét humanista tanulmányainak szentelte. Tudós munkáit latinul írta, s ezekre volt a legbüszkébb Írt 16 allegorikus eklogát ( Bukolikus ének), két

moralizáló életrajzgyűjteményt (Híres férfiakkal történt dolgokról, Jeles asszonyokról) és egy nagyméretű mitológiai magyarázat gyűjteményt ( A pogány istenek származásáról). Dekameron: a Dekameron száz novellát tartalmazó gyűjtemény. Az olasz novella szó, újdonságot jelent, érdekes hírt, különös történetet. Az elbeszélése sorozatát külön novella vezeti be és zárja le, s ez keretbe foglalja az egész művet. A Dekameronban a szerelmi-erotikus és az ironikus-szatirikus novellák uralkodnak. Boccaccio jókedvű humorral mutatja be kora világát A legtöbb novella a városi-polgári környezetben játszódik. Boccaccio elítéli a fösvénységet, a kapzsiságot, az öncélú gazdagságot; szerinte a vagyonnak az életet kell szolgálnia. Hősei gyakran nehéz helyzetből szabadulnak meg egy-egy találó szóval, tréfás ötlettel. A sólyom feláldozása: Az ötödik nap kilencedik novellája. Kettős keretbe foglalja Boccaccio ezt a

novellát: maga a Királynő, Fiametta meséli el a történetet, de ő is egy férfiúra hivatkozik, akitől mindezt hallotta. A keretnek ezzel a megkettőzésével az író a valóság illúzióját kívánja megteremteni. A Boccaccio-novelláknak nincs címük Az ,, igaz történet’’ kivonata arra figyelmeztet, hogy nem maga a cselekmény, annak kimenetele a fontos, hanem valami más. A novella egyik tanulsága az lehet, hogy a kitartó, őszinte és önfeláldozó, igazi szerelem előtt lehullanak az akadályok, a nagy érzelem megkapja jutalmát. A Dekameron célja elsősorban az olvasóközönség könnyed szórakoztatása volt, de emellett természetesen egy új, evilági erkölcsi felfogás népszerűsítését szolgálta