Építészet | Építőanyagok » Nasztanovics Ferenc - BAH-csomóponti felüljáró vizsgálata

Építőanyagok II. Házi feladat Nasztanovics Ferenc Bah csomóponti felüljáró vizsgálata Nasztanovics Ferenc S4YXP0 Építőanyagok II. Házi feladat Tartalomjegyzék Az épület rövid leírása. 3 A híd igénybevételei. 3 A híd anyagai és állapotuk . 4 A felüljáró anyagainak romlásának okai . 5 Elvégezendő vizsgálatok, javítások. 5 Összefoglalás. 6 Gyakorlat: Salem Georges Nehme; Kedd 815 2 Budapest, 1999. december 6 Nasztanovics Ferenc S4YXP0 Építőanyagok II. Házi feladat Az épület rövid leírása Én egy, a XII. kerületben lévő felüljárót, a Bah csomóponti (Alkotás utca, Budaörsi út, Hegyalja út találkozása) felüljárót választottam ki vizsgálataimhoz (1. kép) A felüljárót az M7-es autópálya építésekor építették. Az épület rendeltetése az én esetemben egyértelmű: a forgalom gyorsabb haladását kell lehetővé tennie az autópálya felé. A híd anyaga minden egyes egységében vasbeton. Az ívhíd

tizenegy, körülbelül 10 m2es alépítményen (pilléren) és a két hídfőn áll A négy részből álló felszerkezetre csak a szalagkorlátot és az úttestet építették, a világítást a téren álló magas nagy erejű lámpatestek biztosítják A körülbelül 300 m hosszú kétsávos felüljárón gyalogos forgalom nem közlekedhet A híd igénybevételei A hidaknál és összetett szerkezeteknél nagyon fontos, hogy az épületnek milyen igénybevételeket kell kiállnia. A mi esetünkben egy felüljáróról van szó, mégis igen nagy terhelést kell kibírnia, hisz az M1-es és az M7-es autópálya Budapestről induló forgalma gyakorlatilag ezen a hídon megy keresztül. Ez azt jelenti, hogy a híd teljes élettartamában nagy igénybevételeknek van kitéve Ez az épület anyagának vizsgálatakor rendkívül fontos tényező, hisz egy folyamatosan terhelt szerkezeti elem jóval kevesebb igénybevételt képes biztonsággal elviselni, mint csak egy rövid ideig

terhelt „társa”. Hidaknál és egyéb nagy precizitást igénylő, nagy igénybevételeknek épületeknél azonban van még egy igen fontos tényező az építő anyagok vizsgálatánál, nevezetesen az, hogy miközben az építőanyag viszonylag keveset veszít a teherbírásából a szerkezet – felépítéséből adódóan – jelentősen meggyengül. A hidunkat az alábbi igénybevételek terhelik:  Önsúly  A forgalom terhelése (hasznos teher) Gyakorlat: Salem Georges Nehme; Kedd 815 3 Budapest, 1999. december 6 Nasztanovics Ferenc S4YXP0 Építőanyagok II. Házi feladat A híd anyagai és állapotuk A tartószerkezet helyben öntött monolit vasbetonból és előre gyártott elemekből készült. Az úttest a korabeli technológiával felhasznált aszfaltból, a szalagkorlát acélból épült. A felüljáró a megépítés óta egyszer lett 1998-ban felújítva, de ekkor is csak a minimális felújítási munkálatokat végezték el, többek között

az úttest felújítása ekkor is elmaradt. A felújítás óta az alépítmények vasbeton részeinek állapota ránézésre kielégítő azokon a helyeken, ahol a felújítást elvégezték (annak idején kilátszottak már a vasak is). A felújításkor csak a Villányi út felé eső szakaszon újították fel a felüljáró pillérjeit, a többi pillér állapotát műszerrel ellenőrizni kellene, és ha meg is felel, tartóssá tételéhez még egy-két később felsorolt eljárás nem ártana (2. kép) Nagy probléma lehet a Hegyalja út felé eső első három pillérben, hisz ezeken repedéseket figyelhetünk meg Mérni kellene a repedések nagyságát, hogy megtudjuk a repedés milyenségét, okát. A felszerkezetet az úttesttel együtt ideje lenne felújítani alaposabban, ugyanis a felüljáró rossz vízelvezetése miatt a beton minden egyes havazás vagy eső alkalmával találkozik a savas víz maró hatásával az úttest felől. Ez a beton felületén kicsapódó

só-foltoknál és egyes felszerkezeti egységek közötti vasoxid kicsapódásoknál látható igen jól (3. kép) A felszerkezeten súlyos probléma az egyes szerkezeti egységek között a szigetelés hiánya vagy tönkremenetele Ezeken a részeken olyan szintű az elváltozás, hogy vasoxidot láthatunk a felületen, ami a vasak oldódását jelzi Meg kellene mérni az elemek elmozdulásait terhek hatására, Scmidt-kalapáccsal, vagy mintavételezéssel mérni kellene a beton szilárdságát, hogy megtudjuk a beépített acélok állapotát. A híd igazi gyengéje az úttest (4. kép) Az úttest járófelülete kopott, a felüljáró vízelvezetése gyenge, amit a fényképen is látható el nem vezetett, ott maradó állóvíz bizonyít Az útfelület állapota sem kielégítő, hisz a képen is láthatjuk, hogy toldozott foltozott aszfalt van ezen az igen nagy forgalmú úton. A felüljárón a szigetelés és a vízelvezetés az, ami a legtöbb kívánni valót hagyja maga

után (5. kép) A műtárgy legtöbb hibája, problémája hiányossága erre a két dologra vezethető vissza. Az épület teljes egészéből hiányoznak a megfelelő védelmet biztosító szigetelések, vízelvezetések. Ez alatt azt értem, hogy ha a szerkezeti elemek között a szerkezet megfelelően le lett volna szigetelve és a víz elvezetésére egy három cm-rel vastagabb csövet, tíz cm-rel nagyobb átmérőjű vízelvezetőt használtak volna, akkor csak az aszfalt felület felújítására kéne sort keríteni, a betonon csak a szmogból rárakodott korom lenne látható (szemben a só és vasoxid foltokkal). Az építés óta eltelt hosszú idő megviselte már a szalagkorlátot. Az acélból készült korlát felületén rozsda van, a forgalomban gyengébben viselkedők hatására pályája sem az eredeti már (6. kép) Gyakorlat: Salem Georges Nehme; Kedd 815 4 Budapest, 1999. december 6 Nasztanovics Ferenc S4YXP0 Építőanyagok II. Házi feladat A

felüljáró anyagainak romlásának okai A felüljáróra egységesen mindenütt érvényesül az időjárás korrodáló hatása. Az időjárás összes hatása rontja építőanyagainkat:   tam repedésekkel is, amelyek eredetét erre vezetem vissza.) Az egyik legnagyobb ellensége építőanyagainknak a hőmérsékletváltozás. Az ilyen méretű vasbeton szerkezetekben nem csak a belső feszültségek nagyját, hanem az építőanyagok romlását is ez okozza. A másik nagy ellenségünk a víz. A beton lúgos kémhatású, természetes vizeink nagy része enyhén savas kémhatású (pH = 5, 5), ami egyfolytában old valamennyit a betonból. Amennyiben eléri a vasakat is (a mi esetünkben feltételezhetően elérte), és az elkezd oldódni, akkor a szerkezet jelentősen meggyengül. Mégse ez a víz legnagyobb pusztító hatása épületeinkben A legnagyobb problémákat a repedésekbe befolyó, majd megfagyó víz jelenti, hiszen ez repedéseinket tágítani fogja. (A

felüljárónk néhány pillérnél találkoz-  A harmadik nagy ellensége a szerkezetünknek a só. A havazásokkor kiszórt só a vízben oldódva igen savas oldatot fog alkotni, amely a lúgos betont és a nem elég jól betonozott vasakat könynyen oldani fogja. (Ezért lenne nagyon fontos a jó vízelvezetés és szigetelés, hisz a felüljárónál ez a probléma jelen van.)  A negyedik ellenségünk a szmogos levegő, amelyből a mérges gázok a vízbe kioldódva szintén savas elegyet alkotnak. (A híd feketedő színe erre vezethető vissza.) A felüljárónak egy részére egyfolytában ki van téve a forgalomnak, amely egyfolytában koptatja, igénybe veszi, ez ellen nem érdemes tenni (hisz ezért építettük az épületet). Elvégezendő vizsgálatok, javítások Először a felszerkezetet kellene felújítani, mert e nélkül a többi elvégzése értelmetlen. Az elhasználódott aszfaltot el kéne bontani, helyére újat kéne építeni. A felüljáró

vízelvezetését újra kéne gondolni (jobbat, nagyobb teljesítményűt kéne a helyére rakni), hogy az úttestről a víz valóban a vízelvezetőkben kössön ki. A felszerkezet betonjának szilárdságát Scmidtkalapáccsal meg kéne vizsgálni, hogy eleget tesz-e a tervekben előírtaknak, ha nem, akkor mind a felszerkezetet, mind az alépítményeket meg kell erősíteni. Amennyiben „csak” a vasaink nem felelnek meg az elvárásoknak, a szerkezetbe újakat is be lehet építeni, vagy a szerkezetet meg kell erősíteni A felszerkezeti elemek között a szigetelést le kell cserélni A szalagkorlátot, ha a pénzből futja, akkor egy modern gumialapúra ki kéne cserélni, ha nem, pályáját akkor is rendezni kell, a rozsdától meg kell szabadítani, felületét a rozsda ellen kezelni kell. Ha az alépítményeknél a repedés eredetét megtudtuk, akkor a repedéseket ki kell fúgázni, a repedés okát orvosolni kell. (Feltételezésem szerint a repedések a fentről

érkező feszültségek és savas víz valamint a hőmérsékletváltozás együttes hatásától keletkeztek, tehát a szigetelés és rekonstrukció után a repedések tovább tágulni nem fognak.) Ha teljes felújítás megtörtént, Gyakorlat: Salem Georges Nehme; Kedd 815 5 Budapest, 1999. december 6 Nasztanovics Ferenc S4YXP0 Építőanyagok II. Házi feladat akkor érdemes lenne az épület teljes felületét egy rugalmas, műanyag alapú festékkel, felülettel bevonni (befesteni), hogy a környezeti hatásokat csökkentse és a felületen keletkező savakat, és vizet kint tartsa. Összefoglalás  Az épület állapota megköveteli a mihamarabbi felújítást  A felszerkezetet teljesen fel kell újítani, le kell szigetelni, szükség esetén meg kell erősíteni  Az alépítményeket le kell tesztelni, amennyiben szükséges meg kell erősíteni, le kell szigetelni  Az útfelületet, ahogy van, le kell cserélni, újra kell építeni  A

vízelvezetést meg kell csinálni  Lehetőség szerint a szalagkorlátot ki kell cserélni, vagy helyre kell pofozni  A teljes szerkezetet védeni kell a hatásoktól (felületét be kell vonni valamilyen szigetelőanyaggal)  Javaslatot tenni az önkormányzatnak, hogy útjait ne sózza, hanem hómaróval távolítsa el a havat, majd homokot szórjon az útfelületre (a csúszás ellen), ezzel az összes műtárgyát jobban kímélné Gyakorlat: Salem Georges Nehme; Kedd 815 6 Budapest, 1999. december 6