Építészet | Építőanyagok » Szentesi István - Építőanyagok II., házi feladat

Szentesi István Építőanyagok II. ÉPÍTŐANYAGOK II. HÁZI FELADAT Készítette: Szentesi István 14. kurzus Dr. Arany Piroska Társasház felmérése Budapest 1073 Murányi utca 42. Budapest 1999. december 4 1 Szentesi István Építőanyagok II. Tartalomjegyzék 1. Az épület rendeltetése, használatának módja: 3 2. Az épület szerkezeti leírása: 3 3. Az épület egyes szerkezeti elemeinek anyaga: 4 4. Az épületrészek ill anyagaik állapota: 5 5. Javaslat: esetleg elvégzendő anyagvizsgálatokra: 7 6. Javaslat a javítás módjára, anyagaira: 8 7. Képek : 9 Budapest 1999. december 4 2 Szentesi István Építőanyagok II.  1. Az épület rendeltetése, használatának módja: A házi feladatomban egy az ötvenes években épített bérház szerkezeti minőségét és javítási javaslatait szeretném leírni. Az épület a Budapesten a VII. kerület belterületén fekszik a Murányi utca 42 szám alatt. Helyrajzi száma: 33371/0/A/11 Az

épület 4 szintes minden szinten 5 lakás található benne. Rendeltetése szerint lakóház. Lift nincs, lépcsőn lehet a felső szintekre feljutni A ház 180 cm-rel meg van emelve az utca szintje fölé, így a földszinti lakásokba sem lehet az utcáról belátni. A magasföldszinti lakások alatt pince van, amely tároló helységekként szolgál. A lakások nagy része már magántulajdon, de még léteznek „tanácsi” tulajdonú is. Ezek a lakások nagyon el vannak hanyagolva, s ez magával vonzza az épület rossz állagát is. A lakások nagy többségben másfélkétszobások fürdővel és konyhával A régi építkezési szokások miatt nem úgy lettek ezek a lakások megtervezve, hogy előszoba is legyen, így a konyhába lép be az ember először.  2. Az épület szerkezeti leírása: Az épület mély alapokra épült. Ezt jól meg lehet figyelni a pince falán is. Az épület falas szerkezetű Homlokzata Kelet nyugati irányú. A különálló lépcsőház

lépcsői időtálló nagy kopásálló kőből Budapest 1999. december 4 3 Szentesi István Építőanyagok II. lett lerakva. A pihenő részek 160 cm szélesek A ház belsőudvaros, ahol körbe-körbe függőfolyosó látható. A folyosó alaplemeze a szintek födémkoszorújához csatlakozik. A tető kb 30°-os lejtésű nyeregtető, ami 1m-enként kiosztott szarufaállásokkal készült. A szarufákat kettős fogópár fogja össze. A gerinc vonalában torokgerenda húzódik.  3. Az épület egyes szerkezeti elemeinek anyaga: Mint már említettem az alapot mélyre építették a ház méretei miatt. A tömörített földre kavicsot terítettek, majd Budapest magas vízszintje miatt 20 cm vasbeton lemezt, ami a víz erejét fel tudja venni. Erre egy védőréteg, szigetelés, még egy védőréteg, majd az aljzatbeton. A főfalak mentén plusz egy kistéglányi támfalat egészen a helyi talajvízszint vonaláig. A szigetelés 3 rétegű teknős szigeteléssel oldották

meg. A teherhordó falak dupla B-30 –as blokktéglákból épült. A kéményeknél ez a vastagság megnő A födém előre gyártott vasbeton gerendákból készült, melyet 60 cm-es távolságokkal fektettek le. Ezeken fekszenek az úgyszintén előre gyártott béléstestek. A tetőszerkezet hántolatlan szaru-fákkal készült, amik beépítés előtt nem lettek vegyszerrel lekezelve az élősködők és gombák ellen. A tető hódfarkú cseréppel lett lefedve Budapest 1999. december 4 4 Szentesi István Építőanyagok II.  4. Az épületrészek ill anyagaik állapota: A külső homlokzat állapota meglepően jó, annak ellenére, hogy a ház előtt nagy a forgalom és trolibuszok is sűrűn járnak. Ennek ellenére apró repedéseket lehet észlelni a kőporos vakolaton, a falakon és természetesen a födémen is. A tartós hajlító igénybevételnek kitett födémen hosszanti repedéseket lehet észlelni, ami megrepeszti a vakolatot és a ráragasztott tapétát

is. A föld kisebb mozgásaitól a szerkezet mozog. A falmozgástól a szigetelés is nagy igénybevételnek van kitéve, ami az 50-es években készített szigetelést könnyűszerrel tönkreteszi. 2 éve újították fel a tetőszerkezetet, szinte az egész tetőt leszedték, és újra rakták, ezzel megszűntek a felsőszinteken a beázások. A legrosszabb állapotban a pince van. A szigetelés teljesen tönkre ment vagy egyszerűen a kivitelezésnél kispórolták. Mivel Budapestnek magas a Duna miatt a talajvízszintje, így körültekintőbben kell kezelni a pincék szigetelését. A mulasztás vagy a rossz szigetelés miatt a pince szinte teljesen használhatatlan. A pince födémgerendáin, ahol leváltak a burkolati rétegek, jól láthatók a gyöngyökben sorakozó vízcseppek. Amikor az ember belép ebbe a helységbe, a dohszag megcsapja az orrát. A falak néhol 60- 70 cm-re át vannak vizesedve A víz kimosta a falból a szennyeződéseket és a fal felületén

kicsapódott. Ezt az elszíneződött foltokból lehetet észrevenni. A dohszag a falon található gombáktól származik. A lakószobákban is észlelhető a Budapest 1999. december 4 5 Szentesi István Építőanyagok II. szigetelés hiánya vagy tönkremenetele. A fürdőszobát körülvevő szobák fala is nedves. A fal emiatt ledobja a burkolatot, főleg a tapétát. Salétromos felületek is észlelhetők, ami a kémiai reakciók megkezdését, vagy esetleg befejeződését mutatja. A belső udvarban látható tipikus példája a betonkorróziónak. Az autók kipufogógázában található CO 2, SO 2, (széndioxid) vízzel érintkezve savat (H 2 CO 3 - szénsav, H 2 SO 3 -kénessav) alkot, ami a városokban gyakori savas esők alkotóeleme is. A savak roncsoló hatása abból áll, hogy a beton felületén levő karbonátos réteget feloldják, és emiatt a mész kilúgozását megkönnyítik. Télen a csapadék ráfagy a felületre, a korrózió során roncsolódott

felső réteg repedéseibe beszivárogva a víz még nagyobb kárt okoz. Először csak a felső réteg, majd ahogy a víz egyre lejjebb jut, úgy korrodál el az egész beton. A függőfolyosók burkolata 20x20–ös kőlapokkal lett lefedve A fagy és az igénybevétel helyenként tönkretette. Ezeken a felületeken kilátszik a beton. A becsapódó eső ezeken a területeken is korrodálta a betont. A lakások egyedi gázfűtésűek Minden konvektornak saját fali kivezetése van. A külső belső hőmérsékletkülönbség miatt a víz lecsapódik a fali kivezetésen, és a fém korrózióját okozzák. A kivezetések alatt a fal rozsdavörösösen elszíneződött. A kaputelefonokat most vezették be, s az ebből adódó falmunkákat még nem javították ki. Emiatt a falnak nincs külső szigetelése, így a párát beszívja, ezért a fal nedves és ápolatlan érzetet kelt. Budapest 1999. december 4 6 Szentesi István Építőanyagok II.  5. Javaslat: esetleg

elvégzendő anyagvizsgálatokra:  A födémek vizsgálatára a legmegfelelőbb az ultrahangos vizsgálat lenne, ami feltérképezné az összes repedést. A falsíkjában egymással szembeállított műszer a födémben a hullámos sebességét méri, s ebből jó hatásfokkal feltérképezhetők a hibák.  A belsőudvarban a beton korróziójának vizsgálatánál az elő lépés a roncsolódás hatásfokának és mélységének megállapítása, majd a javítandó betonfelület megbecslése.  A pince falazatának vizsgálata, szigetelés ellenőrzése, páratartalom mérése.  A függőfolyosókon a burkolólapok minőségének ellenőrzése. (időtállóság, nyomószilárdság, vegyállóság), a csupaszon maradt beton vizsgálata.  A lakószobák szigetelésének vizsgálata, a salétromosodás felmérése. Budapest 1999. december 4 7 Szentesi István Építőanyagok II.  6. Javaslat a javítás módjára, anyagaira: A falak kiszárítása a legfontosabb

elvégzendő feladat, majd a teljes körű szigetelés. A fal kiszárításával a salétromos részek is eltűnnek A belsőudvar betonkorrózió mértékének megállapítása után a tönkrement réteg leverése, majd egy új fagyálló, vízszigetelő védőréteg kialakítása lehet megoldás. Ez készülhet vízüveg bevonattal, vagy a beton felülete víztaszítóvá válhat szappanoldatos kezelésre, fluátozással, okrátozással, ami különböző vegyi anyagok alkalmazásával történik. Ezzel az eljárással megnöveljük a beton ellenálló képességét a téli faggyal, a hőingadozással, az esőkkel, és a vegyi szennyeződésekkel szemben. A függőfolyosó járólapjainak cseréje és az aljzatbeton javítása meggátolná a beton korrózióját, és a vasbeton lemez időtállósága is megnőne. A pince lenne a legnehezebb feladat. Első lépés a falak kiszárítása, a szigetelés javítása, a falak burkolatrétegének cseréje, esetleg támfalak építése, így

a falak teherbírása megnőne. Az épület bejárójának kijavításával és a burkolórétegek helyrehozatalával a nedvességet csökkenteni lehetne, ezzel közvetve a pince minősége is javulna. A födémrepedések javításával csökkenne a kapillárisok száma, ami a vizet vezeti tovább a falakban és a szerkezetben, így is lehetne a nedvesedést visszaszorítani. Budapest 1999. december 4 8