Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Lehoczki Mónika - A MOL Rt. vagyoni pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének elemzése

Alapadatok

Év, oldalszám:2005, 47 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:193

Feltöltve:2010. június 29.

Méret:215 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

11110 UFO 2011. április 30.
  Mire gondolsz? Ez a doksi magyar.
10000 jazmin 2011. április 30.
  Jó lenne,ha feljönne magyar nyelven is!

Tartalmi kivonat

TDK DOLGOZAT Lehoczki Mónika 2005 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR A MOL Rt. vagyoni pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének elemzése Konzulens: Ambrus Attiláné Pálmai Mária Készítette: Lehoczki Mónika 2005. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1. MOL RT RÖVID BEMUTATÁSA 2 1.1 A MOL Rt részvény- és tulajdonosi szerkezet (becsült) 3 1.2 Számviteli politika 6 1.3 Konszolidálási elv bemutatása 7 1.4 Számviteli politika módosítása 8 2. A MOL RT MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETE 9 2.1 2001 év 10 2.2 2002 év 11 2.3 2003 év 11 2.4 2004 év

13 3. MOL RT STRATÉGIAI PARTNEREI 15 3.1 Slovnaft 15 3.2 TVK 16 3.3 INA 17 4. MOL RT TEVÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE 19 4.1 Forrásszerkezet elemzése: 19 4.11 A tőkeerősség 20 4.2 Pénzügyi helyzet elemzése 22 4.21 Adósságállomány elemzése 22 4.22 Likviditási mutatók 25 4.3 Jövedelmezőségi helyzet elemzése 4.31 Árbevétel-arányos jövedelmezőség 4.32 Eszközarányos jövedelmezőség Bérarányos jövedelmezőség

5. MUTATÓK FELBONTÁSA HATÓTÉNYEZŐKRE 26 26 28 32 34 5.1 Saját tőke arányos üzemi/üzleti eredmény 34 5.2 Eszközarányos jövedelmezőség 36 5.3 ROE felbontása tényezőkre 37 6. ÖSSZEFOGLALÁS 40 IRODALOMJEGYZÉK 41 MELLÉKLET 42 1 Ábrajegyzék 1. ábra: A Csoport dolgozóinak létszámalakulása (az adatok adott év december 31re vonatkoznak) 2. ábra: Tőkeerősség változása 2001-2004 között 3. ábra: Adósságállomány változása 2001-2004 között 4. ábra: Árbevétel-arányos jövedelmezőségi mutatók alakulása 2001-2004 között Táblázatjegyzék 1. táblázat: Tulajdonosi struktúra (%) és saját részvények alakulása 2001-2004 között 2. táblázat: A töltőállomás állomány változása 2001-2004 között (db) 3. táblázat: Piaci részesedés

változása 2001-2004 között 4. táblázat: Működési környezet leírásának legfontosabb adatai 2001-2004 között 5. táblázat: Forrásszerkezeti mutatók (2001-2004) 6. táblázat: Adósságállományi mutatók (2001-2004) 7. táblázat: Likviditási mutatók 2001-2004 között 8. táblázat: Árbevétel-arányos jövedelmezőségi mutatók (2001-2004 között) 9. táblázat: Eszközarányos jövedelmezőségi mutatók (2001-2004) 10. táblázat: A ROACE levezetése (2001-2004 között) 11. táblázat: Bérarányos jövedelmezőségi mutatók (2001-2004) A MOL Rt. rövid bemutatása 1. MOL RT RÖVID BEMUTATÁSA A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. Közép-Európa vezető integrált olaj- és gázipari csoportja, egyúttal nettó árbevétele alapján Magyarország legnagyobb vállalata. 1991. október 1-jén alakult meg a jogelőd Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT) átalakulásával. Az állami vállalatok átalakulási törvénye értelmében az OKGT

eszközei és kötelezettségei a fordulónappal átértékelésre kerültek., A csoport fő tevékenysége a következő területeket foglalja magába: • kőolaj-, földgáz- és gáztermékek kutatása és termelése; • kőolaj-feldolgozás, -szállítás és -tárolás, kőolajtermékek szállítása, tárolása, disztribúciója, kis-és nagykereskedelme; • olefinek és poliolefinek gyártásával, értékesítése ; • földgáz és egyéb gáztermékek importja, szállítása, tárolása és nagykereskedelme. A MOL-csoport valamennyi alaptevékenységét illetően piacvezető Magyarországon. Fő célkitűzése a részvények értékének és hozamának folyamatos növelése a meglévő és új piaci lehetőségek minél teljesebb kihasználásával, dinamikus követésével fejlesztési és a és belső terjeszkedési hatékonysági stratégia tartalékok feltárásával, versenyképességük további növelésével. A MOL Rt. részvényeit a Budapesti

Értéktőzsdén és 2004 december 22-től a Varsói Értéktőzsdén jegyzik, a nemzetközi tőkepiacokon pedig GDR-jeit forgalmazza a Luxemburgi Értéktőzsde, a londoni elektronikus tőzsde, az International Order Book, valamint tőzsdén kívüli kereskedelemben is forgalmazzák, New Yorkban, Berlinben és Münchenben. A Társaság székhelye Magyarországon, a Budapest, Október huszonharmadika u. 18 címen található. 2 A MOL Rt. rövid bemutatása 20000 15000 10000 5000 0 2001 2002 2003 2004 1. ábra: A Csoport dolgozóinak létszámalakulása (az adatok adott év december 31-re vonatkoznak) Forrás: MOL Rt. 2001-2004 év Éves Jelentései A táblázatból látható, hogy 2002-ben nagy létszámleépítés történt, azt követően pedig a csoport bővítése miatt nőtt a létszám. 1.1 A MOL Rt részvény- és tulajdonosi szerkezet (becsült) A MOL Rt. jegyzett tőkéje 2004 december 31-én 108619 millió forint, amely 108618197 darab „A” sorozatú, névre

szóló, 1.000- forint névértékű, törzsrészvényből, egy darab „B” sorozatú, névre szóló, 1.000- forint névértékű, alapszabályban meghatározott szavazatelsőbbségi jogokat biztosító részvényből (ennek tulajdonosa az állam) és 578 darab „C” sorozatú részvényből áll. A kintlévő jegyzett tőke összege 2004 december 31-én 94634 millió forint, míg 2003. december 31-én 93128 millió forint volt Az Igazgatóság az alapítói okirat felhatalmazása alapján 2005. október 11-ig az „A” sorozatú részvények nyilvános kibocsátásával vagy az 1.001 Ft névértékű „C” sorozatú részvények zártkörű vagy nyilvános kibocsátásával a jegyzett tőke értékét 25%-ot meg nem haladó mértékben megemelheti, melynek értéke 24.600000250 forint lehet Továbbá a Társaság hosszú távú ösztönzési rendszerének bevezetésével összhangban a jegyzett tőkét legkésőbb 2008. szeptember 1-ig, annak nem több mint 2%-os

mértékével azaz, 2.164548000 forinttal emelheti fel „A” sorozatú (vagy azt helyettesítő) részvényekre átváltoztatható zárt kibocsátású kötvényekkel. 2004. december 31-ig ilyen címen 9827395578 forint és 391380000 forint névértékű részvényt bocsátott ki a Társaság. 3 A MOL Rt. rövid bemutatása Tulajdonosi stuktúra (%) és saját részvények 1. táblázat Tulajdonosi kategória 2003. 12 31 2004. 12 31 2005. 06 30 Külföldi befektetők (elsősorban intézményi) 36,4 56,0 56,6 OMV 9,1 10,0 10,0 Slovbena, Sloventegra 9,8 8,0 7,3 ÁPV Rt. 22,7 11,8 11,8 Magyar intézményi befektetők Letétkezelők (elsősorban magyar magánbefektetők) 9,5 4,2 3,3 8,4 5,1 4,4 MOL Rt. saját részvény 4,0 4,9 6,6 Nem regisztrált 0,1 0,0 0,0 Forrás: MOL Rt. 2001-2004 év Éves Jelentései Látható, hogy a tulajdonosi struktúra az elmúlt két évben átrendeződött. Nőtt a külföldi befektetők és saját részvények

aránya, s csökkent az ÁPV Rt., s a magyar intézményi befektetők, letétkezelők részesedése. 4 A MOL Rt. rövid bemutatása A töltőállomás-állomány változása 2001-2004 között (db) 2. táblázat Megnevezés/év 2001 2002 2003 2004 377 377 348 357 66 54 416* 455* 443 431 764 812 Belföldi töltőállomás Külföldi töltőállomás Összesen Forrás: MOL Rt. 2001-2004 év Éves Jelentései * Slovnaft konszolidációja következtében töltôállomások száma 355 Slovnaft kúttal emelkedett, melyből Szlovákiában 298 db, Csehországban 42 db üzemelt. *357 töltőállomás működött, Szlovákiában 281, Csehországban 42, Romániában 77 töltőállomás üzemelt. 2004 októberében a MOL-csoport teljeskörűen konszolidált leányvállalata lett az ausztriai Roth Gmbh, mely a csoport töltőállomásainak számát 20 kúttal növelte. Piaci részesedés változása 2001-2004 között 3. táblázat Megnevezés/év 2001 2002 2003 2004

gázolaj 80% 80% 80% 83% PB- és gáztermék 81% 83% 82% 82% motorbenzin 80% 80% 81% 82% gázolaj 47,7% 46,9% 46,7% 46,2% PB- és gáztermék 20% 22% 22% 22% motorbenzin 41,9% 41,3% 40,7% 40,2% Nagykereskedelem Kiskereskedelem: Forrás: MOL Rt. 2001-2004 év Éves Jelentései 5 A MOL Rt. rövid bemutatása A piaci részesedésben jelentős változás nem történt az elmúlt négy évben. A gázolajnál a nagykereskedelem nőtt 3%-kal, s a PB- és gáztermékek kiskereskedelménél nőtt 2%-kal a piaci részesedés. 1.2 Számviteli politika A MOL Rt. nem konszolidált éves beszámolóját a számvitelről szóló 2000 évi C törvény szerint készíti. E törvény egyes előírásai eltérnek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokban (IFRS) foglaltaktól. A konszolidált pénzügyi kimutatások a Nemzetközi Számviteli Standardok Bizottság (IASB) által megfogalmazott, 2004. december 31-én érvényben lévő standardok szerint

készültek, ezek alapján készítettem az elemzést. A bekerülési érték elvének alkalmazása érdekében a konszolidált pénzügyi kimutatások úgy tekintik a MOL Rt.-t, mintha az 1991 október 1-jén jött volna létre az eszközök és források aznapi értékével, figyelembe véve az IFRS miatt szükséges módosításokat. Az IFRS követelményeinek megfelelő pénzügyi kimutatások készítése megköveteli adott becslések és feltételezések alkalmazását, melyek befolyásolják a konszolidált pénzügyi kimutatásokban és a jegyzetekben szereplő összegeket. Ezen becslések a vezetőség jelenlegi eseményekre vonatkozó legjobb ismeretein alapulnak, azonban a tényleges eredmények eltérhetnek azoktól. A pénzügyi év megegyezik a naptári évvel. A konszolidált pénzügyi kimutatások beszámolási pénzneme, illetve a MOL és hazai leányvállalatai működési pénzneme a forint. A forinttól eltérő működési pénznemmel rendelkező leányvállalatok

pénzügyi beszámolóinak átváltása során a módosított IAS 21 kerül alkalmazásra. 6 A MOL Rt. rövid bemutatása 1.3 Konszolidálási elv bemutatása A konszolidált pénzügyi kimutatások a MOL Rt.-t, illetve az ellenőrzése alatt álló leányvállalatokat foglalják magukban. Ellenőrzésről általában akkor beszélünk, ha a Csoport közvetve vagy közvetlenül birtokolja az adott társaság szavazati jogainak több mint 50%-át és a társaság pénzügyi és operatív tevékenységébe történő befolyás révén előnyöket élvez annak tevékenységéből. A külső tulajdonosokra eső tőke- és eredményrész a mérlegben és az eredménykimutatásban külön soron jelenik meg. A konszolidáció a megszerzéskori értékviszonyok alapján történik az eszközök és források megszerzéskori, a teljesítés napjára vonatkozó piaci értékének alapul vételével. A külső tulajdonosok részesedése a nettó eszközök piaci értékének külső

tulajdonosokra jutó hányadaként jelenik meg. Az év közben megszerzett vagy értékesített társaságok a tranzakció időpontjától kezdődően, illetve a tranzakció időpontjáig szerepelnek a konszolidált pénzügyi kimutatásokban. A Társaság közös vezetésű vállalkozásokban lévő részesedései arányos konszolidációval kerülnek bevonásra, azaz a közös vezetésű vállalkozások eszközeinek, forrásainak, bevételeinek és ráfordításainak arányos része összevonásra kerül a konszolidált pénzügyi kimutatások megfelelő soraival. A társult vállalkozásokban lévő befektetések (általában 20-50% üzletrész birtoklása esetén), ahol a Társaság jelentős befolyást gyakorol, az „equity” módszer alkalmazásával kerülnek kimutatásra. A társult vállalkozásokban lévő befektetések értékének módosítása az esetlegesen értékvesztésre utaló jelek észlelésekor történik, illetve abban az esetben, ha a korábbi értékvesztést

előidéző körülmények már nem állnak fenn. A konszolidációba bevont társaságok közötti tranzakciók, egyenlegek és eredmények, valamint a nem realizált eredmények kiszűrésre kerülnek. Az elemzett konszolidált pénzügyi kimutatások készítése során a hasonló tranzakciókat és eseményeket egységes számviteli elveket követve rögzítették. Néhány kisebb leányvállalat nem került konszolidálásra. Ezek a társaságok az esetleges értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepelnek a konszolidált pénzügyi kimutatásokban. 7 A MOL Rt. rövid bemutatása 1.4 Számviteli politika módosítása 2004. január 1-jétől a gáztárolókban lévő párnagáz tárgyi eszközként kerül kimutatásra – a korábbi készletként történő nyilvántartás helyett – a nemzetközi gyakorlattal összhangban és a Magyar Bányászati Hivatallal történt egyeztetés alapján. A változás oka, hogy a folyamatos működés során a

párnagázt a tárolókban kell tartani, illetve nem lehetséges annak kitermelése. Ezen eszközre értékcsökkenés nem kerül elszámolásra, mivel értéke a tárolók élettartamának végén megtérül. A Csoport szintén határozott a módosított „IAS 21 – Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai” standard korai, 2004. január 1-jétől történő alkalmazásáról. Eszerint az eszközök és kötelezettségek záróárfolyamon, a bevételek és ráfordítások pedig a súlyozott éves átlagos árfolyamon kerülnek átváltásra. Az eltérések miatti különbözet átváltási tartalékként kerül elszámolásra. A korábbi időszakok összehasonlító adatai az új módszer szerint módosításra kerültek. Ez 4 millió forintos átsorolást eredményezett az Átváltási tartalék és az Eredménytartalék között. A 2004 március 31-ét követő akvizíciók elszámolása során az üzleti kombinációkról szóló IFRS 3 került alkalmazásra.

Megszerzéskor a Csoport a megszerzett azonosítható eszközöket, kötelezettségeket és függő kötelezettségeket azok megszerzés időpontjában fennálló valós értéken tartja nyílván. 8 A MOL Rt. működési környezete 2. A MOL RT MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETE A nemzetközi, a regionális és a hazai gazdasági környezet alakulása jelentős hatással van a MOL pénzügyi és működési teljesítményére. A vásárolt földgáz és kőolaj árának meghatározása USA-dollárban történik, a finomított termékek értékesítéséből származó bevételek döntő része forintban jelentkezik, de a dollárban jegyzett piaci áraknak megfelelően határozzák meg. A forint dollárban kifejezett árfolyamának ingadozása ezért hatással van a MOL működésére. Ennek konkrét hatása attól függően változik, hogy a társaság milyen mértékben képes áraiban érvényesíteni a devizaárfolyamok változásának hatását. A földgáz és egyes finomított

termékek értékesítését nagymértékben befolyásolják éven belül az időjárási viszonyokban bekövetkező változások. A MOL-csoport működési eredményeiben ugyan tükröződnek ezeknek a szezonális keresleti ingadozásoknak a hatásai, de a Társaság integrált jellege következtében ezek a hatások mérsékeltebbek. A földgáz és a tüzelőanyagként felhasznált kőolajtermékek iránti kereslet általában a harmadik negyedévben a legalacsonyabb, október és március között pedig a legmagasabb. Az üzemanyagok iránti kereslet jellemzően a második és harmadik negyedévben a legmagasabb, és az első negyedévben a legalacsonyabb. 9 A MOL Rt. működési környezete Működési környezet leírásának legfontosabb adatai 2001-2004 között 4. táblázat 2001 2002 2003 2004 9,2 5,3 4,7 6,8 286,5 258,0 224,4 202,6 3,7 3,5 3,0 4,0 24,4 25,0 28,8 38,3 23,0 23,7 27 34,5 Inflációs ráta (%) Dollár árfolyam (Ft/USD)

Magyar GDP növekedési ütem (%) Brent típusú kőolajár (USD/hordó) Ural Blend (USD/hordó) Forrás: MOL Rt. 2001-2004 év Éves Jelentései 2.1 2001 év Az eredményt negatívan befolyásolta a finomítói árrések jelentős csökkenése. A hazai fogyasztói inflációs ráta kismértékben változott (2001-ben 9,2%, míg 2000-ben 9,8% volt). A forint kismértékben gyengült az USA-dollárral szemben: az éves átlagos árfolyam 2001-ben 286,5 Ft/USD, míg 2000- ben 282,3 Ft/USD volt. Az euróval szemben a forint 1,3%-os erősödést mutatott a 2000. évi 4%-os leértékelődéssel szemben az euró USA-dollárral 10 A MOL Rt. működési környezete szembeni kismértékű gyengülése következtében. A magyar GDP növekedési üteme az előzetes adatok szerint 3,8% volt a 2000. évi 5,2%-kal szemben 2001-ben az éves átlagos Brent-kőolajár jelentős mértékű csökkenése maga után vonta a termékárak csökkenését, amely mind belföldön, mind a régióban a

kereslet kismértékű növekedését is elősegítette. A Brent-típusú kőolajár 24,4 USD/hordó volt, ami 14,4%-kal alacsonyabb a 2000-es 28,5 USD/hordó átlagárhoz képest. Az orosz Ural Blend (a MOL Rt kőolajvásárlásában meghatározó kőolajtípus) mediterrán tőzsdei jegyzésára 23,0 USD/hordó volt, ami 13,7%-kal csökkent 2000-hez képest (26,6 USD/hordó). 2.2 2002 év Az eredményt negatívan befolyásolta a finomítói árrések jelentős csökkenése. A hazai fogyasztói inflációs ráta jelentősen csökkent, 2002- ben 5,3%. A forint erősödött az USAdollárral szemben: az éves átlagos árfolyam 2001-ben 286,5 Ft/USD, míg 2002-ben 258,0 Ft/USD volt. A forint az euróval szemben 5,3%-os erősödést mutatott a 2001 évi 1,3%-os erősödéssel szemben. A magyar GDP növekedési üteme az előzetes adatok szerint 2002-ben 3,3% volt, a 2001. évi 3,7%- kal szemben 2002-ben a kőolaj átlagos árszintje a közel-keleti politikai helyzet bizonytalansága

ellenére gyakorlatilag változatlan maradt. Ugyanakkor a fő olajtermékek jegyzésárai a 2001. évi szinthez képest csökkentek A Brent típusú kőolajár 25,0 USD/hordó volt, amely 2,5%-kal haladja meg a 2001-es 24,4 USD/hordó átlagárat. Az orosz Ural Blend – a MOL kőolajvásárlásában meghatározó kőolajtípus – mediterrán tőzsdei jegyzésára 23,7 USD/hordó volt, ami 3,0%-os növekedés a 2001-es árhoz képest. 2.3 2003 év Az eredményt különösen pozitívan befolyásolta a finomítói árrések jelentős növekedése 2002. évhez képest A magyarországi fogyasztói inflációs ráta 2003-ban 4,7%, míg 2002-ben 5,3% volt. Szlovákiában a fogyasztói inflációs ráta 2003-ban 8,5%, 2002-ben 3,3% volt A forint erősödött az USA-dollárral szemben: az éves átlagos árfolyam 2002-ben 258,0 11 A MOL Rt. működési környezete Ft/USD, míg 2003-ban 224,4 Ft/USD volt. A forint az euróval szemben 4,3%-os gyengülést mutatott a 2002. évi 5,3%-os

erősödéssel szemben A szlovák korona 2003-ban 2,8%-kal erősödött az szemben. A magyar GDP növekedési üteme 2003-ban 2,9% volt, a 2002 évi 3,5%-kal szemben. Szlovákiában a GDP növekedési üteme becslésünk szerint a motorbenzin iránti kereslet 2,7%-kal, a motorikus gázolaj iránti kereslet 5,4%-kal növekedett 2003-ban. 2003 ban a Brent kőolaj dollárban számolt átlagos árszintje több mint 15%-kal növekedett. A fő olajtermékek jegyzésárai 2003-ban a kőolajár növekedésnél nagyobb mértékben emelkedtek. Az átlagos Brent kőolajár 28,8 USD/hordó volt, szemben az előző évi 25,0 USD/hordó átlagárral. Az orosz Ural Blend – a MOL Rt kőolajvásárlásában meghatározó kőolajtípus – átlagos mediterrán tőzsdei jegyzésára 27,0 USD/hordó volt, ami 14%-os növekedés a 2002. évi árhoz képest Míg a kőolajipari termékek piaca teljes mértékben liberalizált, a MOL Rt. Földgázüzlete szabályozott Az 59/1995 IKM (Ipari és Kereskedelmi

Minisztérium) árszabályozási rendelet 2002. június 30-án hatályát vesztette, az új EUkonform rendelet pedig csak 2004 január 1-jétől lépett életbe (69/2003 GKM), így a 2003-as ármegállapítások (május 15-én és október 15-én) árszabályozási rendelet hiányában valósultak meg. A 2003-as év átmenetet jelentett egy piaci alapokon nyugvó árszabályozási rendszerbe fenntartva a kettős árrendszert (magasabb nagykereskedelmi ár a nagy, 500 m3/óra feletti ipari fogyasztók felé) az év nagy részében. Az október 15-i nem lakossági fogyasztók felé történő 16%- os áremelést követően azonban a nem lakossági fogyasztók piaci áron vásárolták a földgázt, összhangban a 2004. január 1-jétől hatályos új szabályozással. Bár 2003-ban még nem hatályos, de fontos megjegyezni, hogy a 2003 decemberi átlagosan 12,6%-os gázáremelést követően 2004. január 1-jétől a földgáz nagykereskedelmi ára egységes lett, és a szabályozás

szerint fedezi a (jelenleg MOL tulajdonban álló) közüzemi-nagykereskedő valamennyi igazolt költségét. Az import földgáz átlagos beszerzési ára 2003-ban 12,4%-kal, míg az éves átlagos értékesítési átlagár 2002-höz képest 7,5%-kal emelkedett. A Társaság a Magyarországon termelt földgáz és kőolaj után a magyar államnak 12% bányajáradékot fizet. A 2003-ban elfogadott Gáztörvény (GET) és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján a MOL Rt. 1998 előtt termelésbe állított mezőiből származó földgáztermelést terhelő bányajáradék mértéke 12%-ról – az augusztus 9-től december 31-ig terjedő időszakban – átlagosan 69%-ra nőtt. A változás miatt a földgáz utáni többlet bányajáradék befizetési kötelezettség 16,2 Mrd Ft-tal rontotta a Kutatás-termelés 12 A MOL Rt. működési környezete szegmens 2003. évi eredményét Az elkövetkező években a bányajáradék 69%-os mértéke – normalizálódó jövőbeni

kőolajárakat feltételezve – egy meghatározott formula szerint fokozatosan a korábbi 12%-ra fog csökkenni. 2.4 2004 év Az eredményt különösen pozitívan befolyásolta a bővülő Brent-Ural árkülönbözet, a magasabb finomítói crack spread, valamint az EU-konform árszabályozás a gázüzletben. A magyarországi fogyasztói inflációs ráta 2004-ben 6,8% volt szemben a 2003. évi 4,7%-kal Szlovákiában a fogyasztói inflációs ráta 2004-ben 7,5%-ra csökkent a 2003. évi 8,5%-ról A forint 2004-ben tovább erősödött az USA-dollárral szemben: az éves átlagos árfolyam 2004 ben 202,6 Ft/USD, míg 2003-ban 224,4 Ft/USD volt. 2004-ben a forint az euróval szemben kis mértékben (0,7%-kal) erősödött, míg 2003-ban 4,3%-os gyengülést mutatott. A szlovák korona 2004-ben 3,5%-kal erősödött az euróval szemben, míg 2003-ban ez az érték 2,8% volt. A magyar GDP növekedési üteme 2004-ben 4,0%, 2003-ban 3,0% volt Szlovákiában a GDP növekedési üteme

5,5% volt 2004-ben (2003-ben 4,5%). A közép- európai térségben 2004-ben a motorbenzin-felhasználás 0,5-1%-kal csökkent, míg a motorikus gázolaj iránti kereslet 5-6%-kal nőtt. 2004-ben a Brent kőolaj dollárban számolt átlagos árszintje 33%-kal növekedett. A fő olajtermékek jegyzésárai 2004-ben a kőolajár-növekedésnél nagyobb mértékben emelkedtek, ennek következtében a kőolaj-feldolgozás eredményességét alapvetően meghatározó crack spreadek is jelentősen növekedtek az előző évihez képest. Az átlagos Brent kőolajár 38,3 USD/hordó volt, szemben az előző évi 28,8 USD/hordó átlagárral. Az orosz Ural Blend – a MOL Rt kőolajvásárlásában meghatározó kőolajtípus – átlagos mediterrán tőzsdei jegyzésára 34,5 USD/hordó volt, ami 27,8%-os növekedés a 2003. évi árhoz képest. 2004-ben megvalósult a magyarországi földgázpiac liberalizációja Annak ellenére, hogy minden nem lakossági fogyasztónak biztosított a

közüzemi piacról történő kilépés lehetősége, eddig még kevés számú ipari nagyfogyasztó döntött a szabadpiacról való vásárlás mellett. A versenypiac forgalmának részaránya a teljes fogyasztás 7%-át érte el A közszolgáltatás valamennyi szegmensében továbbra is hatósági árszabályozás érvényesül, míg a szabadpiacon csak a szállítóvezeték-hálózatokhoz való hozzáférés szabályozott. Az új gázüzleti szabályozási környezet és az import alapú árképzésre való áttérés a legtöbb 13 A MOL Rt. működési környezete felhasználói szektorban jelentős áremelést okozott. A 2003-ban elfogadott Gáztörvény (GET) és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján a MOL Rt. 1998 előtt termelésbe állított mezőiből származó földgáztermelést terhelő bányajáradék mértéke a 2003. évi 69%-ról 2004ben 57%-ra csökkent A többlet bányajáradék-befizetési kötelezettség 41,8 Mrd Ft-tal rontotta a

Kutatás-termelés szegmens 2004. évi eredményét Az elkövetkező években a bányajáradék százalékos mértéke – normalizálódó jövőbeni kőolajárakat feltételezve – egy meghatározott formula szerint fokozatosan a korábbi 12%-ra csökken. 14 A MOL Rt. stratégiai partnerei 3. MOL RT STRATÉGIAI PARTNEREI 3.1 Slovnaft 2003 végén a MOL 70%-os tulajdonrésszel rendelkezett a Slovnaftban, Szlovákia vezető olaj- és vegyipari cégében, amely árbevételét tekintve az egyik legnagyobb cég Szlovákiában. A két társaság közötti együttműködés 2000 novemberében kezdődött, amikor a MOL 36,2%-os tulajdonrészt szerzett a Slovnaftban, és stratégiai partneri megállapodást kötött az üzleti együttműködés és a társaság közös irányítása érdekében. 2001-ben A Slovnaft Csoport 65,2 millió USD mérleg szerinti eredményt ért el, amely 24%-kal haladta meg az előző évit a rosszabb működési környezet ellenére. A javuló

teljesítményt támogatta a szinergiák kihasználásából származó 12 millió USD költségcsökkenés, valamint a hatékonyságjavításokkal elért 10 millió USD megtakarítás. 2002-ben a Slovnaft-csoport 3,2 milliárd szlovák koronás üzemi eredményt ért el, ami 47 százalékkal marad el a 2001-es évitől. A gyengébb üzemi teljesítmény legfontosabb okai között megemlítendők a finomítói árrések 2002-ben világszerte tapasztalt zuhanása és az a jelentős létszám- leépítési céltartalék, amelynek elkülönítése a BRAVO hatékonyságjavítási projekt (lásd alább) keretében 2003-2005 között végrehajtandó átszervezések miatt vált szükségessé. Mindezeken kívül az erős szlovák nemzeti valuta szintén negatívan befolyásolta az eredményeket, különösen annak tükrében, hogy az exportpiacok fontossága egyre növekszik a hazai piacon felerősödő importnyomás miatt élesedő verseny következtében. A Slovnaftnak mindazonáltal

sikerült megfordítania a hazai piacon év elején jelentkező piacvesztési tendenciát az erre válaszul kidolgozott, piacorientált kereskedelmi politika segítségével. Az új kereskedelmi politika alkalmazása lehetővé tette a Slovnaft számára, hogy a harmadik negyedévre stabilizálja részesedését a hazai piacon. A 2002 folyamán, a nemzetközi piacon bekövetkezett kedvezőtlen fejlemények dacára, a Slovnaft 3,03 Mrd koronás adózott eredményt ért el, amely megközelíti a 2001. évi rekord eredményt Ezt az eredményt elsősorban az tette lehetővé, hogy jelentős mértékben javult a pénzügyi teljesítmény, főleg az erős nemzeti valuta, az átalakított adósságállomány, valamint az 15 A MOL Rt. stratégiai partnerei eladósodottság mértékének csökkenése miatt. A 2001-ben még 16 százalékos eladósodottsági szinttel szemben 2002-ben likvid eszközei meghaladták az adósságállományt. Kedvezően hatott az eredményekre a

szinergiahatásokból realizált 35 millió dollár, ami több mint háromszorosa az előző évinek. 2003-ban a Slovnaft két legnagyobb tulajdonosával, a Slovintegra és Slovbena társaságokkal lebonyolított tranzakció keretében a MOL további 31,6%-os tulajdonrészt vásárolt. A többségi tulajdon megszerzése lehetővé teszi a MOL számára, hogy még jobban kiaknázza a szinergialehetőségeket, valamint hogy realizálja a két vállalat szorosabb együttműködéséből származó előnyöket. A tranzakció eredményeképpen a Slovintegra és a Slovbena a MOL 9,99%- os tulajdonosaivá váltak. A szlovák jogszabályoknak megfelelően a MOL 2003 novemberében nyilvános vételi ajánlatot tett a Slovnaft részvényeire, amit 2004 januárjában sikeresen lezárt. A vételi ajánlat után a MOL részesedése a Slovnaftban 98,4%-ra növekedett A Slovnaft tranzakció az első sikeresen megvalósított határokon átívelő akvizíció volt Közép Európa olajiparában. Hisz

abban, hogy a Slovnaftban szerzett többségi tulajdonuk lehetővé teszi, hogy további szinergiákat és előnyöket realizáljanak a két cég közötti szoros együttműködés révén. A két cég között kiaknázható szinergiák nagyságát jól érzékelteti, hogy 2003-ban a két cég által realizált szinergiák összértéke elérte a 15 millió dollárt, a 2002ig elért 45 millió dolláron túl. A MOL és a Slovnaft közösen dolgozik az Európai Unió által 2005- re megszabott üzemanyag-minőségi előírások megvalósítása érdekében. A licenc megszerzésének fázisában már előnyöket jelentett az együttműködés. 2004 január 1-jétől a MOL és a Slovnaft üzleti szempontból integrált egységként működik. Ez biztosítja, hogy a jövőben további hatékonyságjavulást érjen el, és további szinergiák kerüljenek kiaknázásra. 3.2 TVK A MOL petrolkémiai leányvállalata, a TVK, Magyarország egyetlen integrált olefin- és poliolefingyártója,

és az egyik legjelentősebb szereplője a gyorsan fejlődő közép-európai polietilén- és polipropilén piacnak. A vegyipari társaság legfontosabb alapanyag-szállítója a MOL-csoport, amely elsôsorban vegyipari benzint és vegyipari gázolajat ad el neki. A 16 A MOL Rt. stratégiai partnerei csoport egyúttal a legnagyobb vevője is a társaságnak, a TVK-tól az etilénművében keletkező társtermékeket – hidrogént és pirobenzin frakciókat – vásárol. A MOL-csoport IFRS szerinti jelentésében a TVK teljeskörűen konszolidált leányvállalatként szerepel, működési adatai és eredménye a petrolkémiai szegmensben jelennek meg. 1999-ben és 2000-ben a MOL 32,9%os részesedést szerzett a TVK-ban, majd 2001-ben egy nyilvános vételi ajánlat után részesedése 34,5%-ra emelkedett. A Matura GmbH felé fennálló, a részvények 9,8%-ára vonatkozó opció 2003. novemberi lehívását követően a MOL csoport 2003 december 31-én 44,3%- os tulajdonosa

volt a TVK-nak. A befektetés összértéke 2003 év végén 584 milliárd Ft. 2004 március 26-án a Hermész Kft, a MOL leányvállalata lehívta a MOL 8,02% TVK részvényre vonatkozó vételi opcióját. Az opció lehívását követően a MOL közvetlen és közvetett befolyása a TVK-ban 52,3%- ra változott. A MOL TVK-ban lévő stratégiai befektetése azon stratégiai célkitűzést hivatott megvalósítani, hogy a társaság stabil petrolkémiai alapanyagpiacot teremtsen a finomítói termékek jelentős része számára, illetve, hogy kihasználja az értéklánc további integrációjában és a szorosabb csoport szintű kooperációban rejlő szinergikus lehetőségeket. A régióban tapasztalható kereslet növekedése a polimer termékek iránt jelentősen magasabb, mint a finomítói termékek keresletének növekedése. A TVK a fő petrolkémiai tevékenységekre fókuszálva, 2002-ben számos nem alaptevékenységhez tartozó leányvállalatát értékesítette. A nem

alaptevékenységekhez tartozó tevékenységek leválasztása egyéb, racionalizáló programokkal együtt ebben az évben 14%-os létszámcsökkentést eredményezett a vállalatnál. 3.3 INA Jelenleg a MOL 25% plusz 1 részvény tulajdoni részesedéssel rendelkezik az INA-ban, a horvát nemzeti olaj- és gázipari társaságban. A MOL a horvát kormánnyal és az INA-val kötött tranzakciós szerződések alapján, 2003. július 17-én vásárolta meg részesedését Társaságunk a tranzakció 2003. novemberi zárását követően szerezte meg ezt a részesedést és lett ezáltal az INA stratégiai partnere. A MOL által fizetett teljes vételár 505 M USD volt Az INA-val és a horvát kormánnyal kötött szerződések teremtik meg az INA és a MOL együttműködésének kereteit, különös tekintettel a MOL jogaira, vállalásaira és tulajdonosi 17 A MOL Rt. stratégiai partnerei pozíciójának fokozott védelmére. A MOL által az INA Felügyelőbizottságába és

Ügyvezető Testületébe delegált tagok, eleértve a pénzügyi igazgatót és a társasági szolgáltatások igazgatóját, proaktív munkájukkal nagy mértékben hozzájárultak az eltelt több mint egy évben az INA-nál végbement hatékonyságjavuláshoz. A MOL meggyőződése, hogy az INA, a stratégiai balti adriai folyosón belüli elhelyezkedése és a horvát, szlovén és albán piacokon lévő ereje miatt jól pozícionált a közép-európai piacon. Társaságunk megkezdte saját szervezeti átalakulásából szerzett tapasztalatainak átadását az INA részére, amely átalakulás eredményeként az INA egy állami tulajdonban álló vállalatból egy hatékony, piacorientált társasággá vált. Ezzel a stratégiával összhangban, egyik első jelentős lépésként, a MOL és az INA közösen felülvizsgálták az INA finomítói fejlesztési terveit arra összpontosítva, hogy a beruházások eredményeképpen az INA képes legyen az EU-előírásoknak megfelelő

minőségű finomítói termékeket előállítani. Az értékesítési és kereskedelmi tevékenységek átszervezésének részeként létrejött az ellátásilánc-menedzsmentrendszer és egy új, piaci, átlátható árazási módszertan került bevezetésre. Megkezdték a délkelet-európai régióra vonatkozó marketingstratégia összehangolását, beleértve a kiskereskedelmi pozíciók felülvizsgálatát, valamint a regionális akvizíciós lehetőségek közös vizsgálatát is. Megindult a MOL tapasztalatainak átadása a belföldi töltőállomás- hálózat racionalizálása, a nemüzemanyagtermékek értékesítésének fejlesztése és a hatékony hálózat működtetése terén is. Folyamatban van egy törzsvásárlói kártyaprogram kifejlesztése, továbbá dolgoznak a kölcsönös kártyaelfogadási megoldásokon a MOL, a Slovnaft és az INA hálózatában. Az együttműködő társaságok egyedülálló helyzetben vannak a gyorsan fejlődő közép-európai

olajpiacon, és vezető pozícióval rendelkeznek a horvát, a magyar és a szlovák piacokon. Ezen túlmenően stratégiai szempontból is jó lehetőségük van további közép európai terjeszkedésre. 18 A MOL Rt. tevékenységének elemzése 4. MOL RT TEVÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE 4.1 Forrásszerkezet elemzése Forrásszerkezeti mutatók (2001-2004) 5. táblázat Megnevezés/év 2001 2002 2003 Tőkeerősség ((saját 43,74% 49,42% 44,34% tőke+Külső tulajdonosok részesedése)/források) Tőke növekedésének 1,27% 69,99% 107,36% mértéke "A" (MSZE/JT) Tőke növekedésének mértéke "B" 20,51% 33,04% 48,82% (MSZE/ST+Külső tulajdonosok részesedése) (ST+Külső tulajdonosok 450,98% 508,50% 729,77% részesedése)-JT aránya Tőkemultiplikátor 2,286 2,024 2,255 (Eszközök/(ST+Külső tulajdonosok részesedése)) Kötelezettségek részaránya 56,26% 50,58% 55,66% (Kötelezettségek/Források) Forrás: Saját számítás a MOL Rt. 2001-2004 év

Éves Jelentései alapján 2004 49,11% 221,19% 37,74% 848,36% 2,036 50,89% IAS standardok 2005. évi változása volt, hogy a külső tulajdonosok részesedése bekerült a saját tőkébe. A saját tőke most az alábbi módon struktúrálódik: Jegyzett tőke Tartalékok Mérleg szerinti eredmény Részvény tulajdonosokra jutó saját tőke (fenti tételek összege) Külső tulajdonosok részesedése Összes saját tőke 19 A MOL Rt. tevékenységének elemzése A forrásszerkezet vizsgálatánál a IAS standard változásának megfelelő saját tőke összetételt vettem figyelembe, ezért a saját tőke részének tekintettem a külső tulajdonosok részesedését, így hozzáadtam a mérlegbeli saját tőke értékhez. 4.11 A tőkeerősség 50,00% 48,00% 46,00% 44,00% 42,00% 40,00% 2001 2002 2003 2004 2.ábra: Tőkeerősség változása 2001-2004 között Forrás: Saját számítás a MOL Rt. 2001-2004 év Éves Jelentései alapján A tőkeerősség 2001 - ről

2002 - re 49,42 % - 43,74 % = 5,68 % 2002 - ről 2003 - ra 44,34 % - 49,42 % = - 5,08 % 2003 – ról 2004 - re 49,11 % - 44,34 % = 4,77 % - ra változott. A mérleg szerinti eredmény és a tartalékok is évről - évre nőtt (kivéve a 2002-es évet, amikor visszaesés figyelhető meg a tartalékoknál), ami növelte a mutató értékét. A 2002. évi tartalék visszaesés oka, hogy a 2001 évi MSZE eredmény alacsony volt (1241 millió), ami 2002-ben a tartalékok közé kerül átvezetésre, s a saját részvény ügyletek eredménye 18710 millió Ft veszteség volt. Ennek magyarázata, hogy az IAS szabályok szerint, ha egy társaság saját részvényt vásárol, akkor a visszavásárolt részvények névértékével a jegyzett tőkét, a névértéken felüli résszel a Tartalékot kell csökkentenie. 20 A MOL Rt. tevékenységének elemzése Továbbá, ha részvényt ad el és ezen árfolyam-különbözete keletkezik, ezt is a tartalékban kell elszámolnia. A hosszú

lejáratú hitel állománya egymást követő években ellenkező irányban mozdul el. A 2003-as hitelfelvétel miatt romlott az évi tőkeerősség mutató, ezt a hatást keltette a 66826m Ft értékű részvénykibocsátás is, ami növelte az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek értékét. A hitelfelvételt indokolta a MOL stratégiával összefüggő akvizíciós tevékenység (INA, Slovnaft). 2004-ben a hiteltörlesztés csökkentette a hosszú lejáratú hitelállományt, az éven túli hitel 289070-ről 199893-ra csökkent, a rövid lejáratú hitelállomány is csökkent 70756 millió Ft-ról 54384 millió Ft-ra, ennek köszönhetően a mutató értéke javult. A kötelezettségek részaránya mutató értékének változása is a hitelállomány változásával magyarázható. A hitelállomány csökkenése működés eredményességével magyarázható, s ez a tendencia a jövőben is várható. 2004-ben nagyon eredményes évet zárt a MOL, ez lehetőséget

biztosított a hitelek törlesztésére. 21 A MOL Rt. tevékenységének elemzése 4.2 Pénzügyi helyzet elemzése 4.21 Adósságállomány elemzése Adósságállományi mutatók (2001-2004) 6. táblázat Megnevezés/év 2001 2002 2003 adósságállomány aránya 37,61% 29,14% 38,81% (HLK/(HLK+ST+Külső tulajdonosok részesedése)) saját tőke aránya ((ST+Külső tulajdonosok 62,39% 70,86% 61,19% részesedése)/(HLK+ST+Külső tulajdonosok részesedése)) adósságállomány fedezettsége 165,87% 243,11% 157,69% ((ST+Külső tulajdonosok részesedése)/HLK) Forrás: Saját számítás a MOL Rt. 2001-2004 év Éves Jelentései alapján 300,00% 250,00% 200,00% 150,00% 100,00% 50,00% 0,00% 2004 28,48% 71,52% 251,11% adósságállomány aránya saját tőke aránya adósságállomány fedezettsége 2001 2002 2003 2004 3. ábra: Adósságállomány mutatók változása 2001-2004 között Forrás: Saját számítás a MOL Rt. 2001-2004 év Éves Jelentései

alapján Az adósságállomány mutatók számításánál is a saját tőke részeként tekintem a külső tulajdonosok részesedését, ezért korrigálom a mérlegbeli adatokat. 22 A MOL Rt. tevékenységének elemzése Az adósságállomány aránya mutatón is látható a 2003. évi hitelfelvétel hatása 2003-ban az adósságállomány 9,67 % - kal nőtt. 2004-ban a törlesztés hatására már csökkent A saját tőke aránya természetesen az ellentétes irányban mozdul el, mivel a két mutató összege egy. Az adósságállomány fedezettségéből is ugyanezen megállapításokra juthatunk. A MOL 2001-es általános eladósodottsági szintje meghaladta a Társaság által középtávú célként meghatározott értékhatárt (40%) a régi standard szerint, azzal számolva 42,1 % volt; ennek oka részben a Slovnaft és a TVK kapcsán 2000-ben végrehajtott stratégiai befektetések, részben pedig a szabályozott gázüzletág veszteségei voltak. A Csoport teljes

hitelállománya 2001. december 31-én 354,5 Mrd Ft-ot tett ki, amely 128,9 Mrd Ft összegű rövid lejáratú hitelből (amely tartalmazza a hosszú lejáratú hitelek egy éven belül esedékes részét is) és 225,6Mrd Ft összegű hosszú lejáratú hitelből állt. 2001 december 31-én az eladósodottsági mutató 42,01% volt. A MOL a kimagasló működési cash-flow-nak, a beruházások és befektetések visszafogott szintjének és az erős forintnak köszönhetően 2002-ben jelentős mértékben csökkenteni tudta hitelállományát. A Csoport teljes hitelállománya 2002 december 31-én 260,8 Mrd Ft-ot tett ki, amely 116,1 Mrd Ft összegű rövid lejáratú hitelből (amely tartalmazza a hosszú lejáratú hitelek egy éven belül esedékes részét is) és 144,7Mrd Ft összegű hosszú lejáratú hitelből állt. 2002 december 31-én az eladósodottsági mutató 32,48% volt 2003-ban a MOL-csoport finanszírozási igénye – az erős készpénztermelés ellenére –

jelentősen nőtt. A hosszú lejáratú adósságállomány 144,7 Mrd Ft-os növekedését elsősorban a beruházások és az akvizíciók finanszírozási igénye (Slovnaft – 85 millió USD, INA – 505 millió USD) okozta. 2003 első felében a 100 Mrd forintos kötvényprogram keretében a MOL új kibocsátásokkal refinanszírozta a lejáró sorozatokat. Az új kibocsátások jelentős túljegyzéssel, összességében 33 Mrd Ft össznévértékben realizálódtak. A kötvényprogram a hazai tőkepiachoz való rugalmas hozzáférést, valamint a finanszírozási források diverzifikálását biztosítja. 2003 nyarán a MOL aláírta új 750 millió EUR összegű, középtávú finanszírozási csomagját. A finanszírozási csomag egy 600 millió EUR összegű szindikált hitelből és az EBRD 150 millió EUR összegű környezetvédelmi beruházásokat finanszírozó hiteléből áll. 2003 őszén a MOL aláírt egy 400 M EUR összegű, 1+1 éves futamidejű áthidaló hitelt

23 A MOL Rt. tevékenységének elemzése A forgótőke finanszírozási igényét – a szindikált hitelek mellett – a forint-kötvényprogram, a folyószámla-hitelkeretek, valamint kisebb volumenű bilaterális hitelek fedték le. A Csoport összes adóssága 2003. december 31-én 424,6 Mrd Ft-ot tett ki, amely 135,5 Mrd Ft rövid lejáratú hitelből – ideértve a hosszú lejáratú hitelek éven belül esedékes részét – és 289,1 Mrd Ft hosszú lejáratú hitelből tevődött össze. 2003 december 31-én az eladósodottsági mutató (azaz a nettó adósságállomány és a nettó adósságállomány plusz saját tőke plusz külső tulajdonosok részesedése hányadosa) 30,32% volt. 2003-ban a MOL hosszú és rövid lejáratú hiteleinek átlagos forrásköltsége 3,7% volt – a betétek és forgatási célú értékpapírok után kapott kamatokat is figyelembe véve – az árfolyamveszteség és -nyereség hatása nélkül, míg az árfolyamveszteség és

-nyereség hatásával együtt a finanszírozás költsége 2,1% volt. 2004-ben az adósságállomány a törlesztések hatására csökkent, s az eredményes év hatására az adósságállomány fedezettsége jelentősen javult. 24 A MOL Rt. tevékenységének elemzése 4.22 Likviditási mutatók Likviditási mutatók 2001-2004 között 7. táblázat Megnevezés/év 2001 2002 2003 2004 likviditási mutató I. (Forgóeszköz/RLK) 1,236 1,133 1,045 1,041 likviditási mutató II. (gyorsráta) ((Forgóeszközkészletek)/RLK) 0,805 0,718 0,675 0,705 pénzeszköz likviditás (Pénzeszközök/RLK) 0,192 0,146 0,149 0,172 Forrás: Saját számítás a MOL Rt. 2001-2004 év Éves Jelentései alapján A vállalat likviditása mutatója 2001-hez képest minden évben alacsonyabb, ami a rövid lejáratú kötelezettségek változásával ellentétes irányban mozog. A gyorsráta azért nőtt 2004-ben, mert a készletek kisebb arányban nőttek, minta rövid lejáratú

kötelezettségek. A pénzeszköz likviditás 2004-ben a magas pénzeszközállomány miatt magas. 25 A MOL Rt. tevékenységének elemzése 4.3 Jövedelmezőségi helyzet elemzése 4.31 Árbevétel-arányos jövedelmezőség Árbevétel-arányos jövedelmezőségi mutatók (2001-2004 között) 8. táblázat Megnevezés/év Árbevétel-arányos üzemi (üzleti) eredmény Árbevétel-arányos adózás-előtti eredmény AEE/árbevétel 2001 2002 2003 2004 -0,27% 4,90% 5,45% 12,66% 0,10% 5,59% 4,72% 13,08% 0,10% 5,77% 4,81% 13,43% Forrás: Saját számítás a MOL Rt. 2001-2004 év Éves Jelentései alapján 14,00% 12,00% 10,00% 8,00% 6,00% 4,00% 2,00% 0,00% -2,00% Árbevétel-arányos üzemi (üzleti) eredmény Árbevétel-arányos adózáselőtti eredmény AEE/árbevétel 2001 2002 2003 2004 4. ábra: Árbevétel-arányos jövedelmezőségi mutatók alakulása 2001-2004 között Forrás: Saját számítás a MOL Rt. 2001-2004 év Éves Jelentései

alapján 26 A MOL Rt. tevékenységének elemzése E mutatócsoportban mind a négy mutató értéke növekvő tendenciát mutat. Ennek oka, hogy az árbevétel szintén növekvő tendenciát mutat (kivéve a 2002-es évet, ahol minimális visszaesés mutatkozik, de nagy arányú volt az anyagjellegű ráfordítások csökkenése). 2001-ben a veszteség meghatározóan a gázüzlet szabályozatlansága miatt következett be. Az azt követő javuló tendencia egyrészt a gázszabályozás rendezettségére másrészt a finomítói termékek jövedelmezőségére vezethető vissza (Nemcsak az árbevétel nőtt meg, hanem a jövedelmezőség is). Ez a javulás nemzetközi tendencia Az eltérést árbevétel-arányos üzemi és adózás előtti eredmény között a pénzügyi műveletek eredménye és a társult vállalkozások eredményéből való részesedés okozza. A pénzügyi műveletek eredményét nagymértékben befolyásolja a devizás hitelfelvétel. 2002 és 2003 között

az előzőek hatása +10670 (2002) és -13140 (2003). 2003-ban ehhez a negatív hatáshoz a pénzügyi műveletek egyenlege -51155 millió Ft-tal és társult vállalkozások eredményéből való részesedés -7985 millió Ft-tal járult hozzá. Ezt a változást mutatja a 2003-ban az, hogy az árbevétel-arányos üzemi eredmény nőtt, viszont az adózás előtti csökkent az előző évhez képest. A csoport nettó árbevétele 2004-ben 30%-kal nőtt és 1.955,8 Mrd Ft-ot tett ki, mely főként a finomítói termékek és a földgáz magasabb átlagos értékesítési árát tükrözi. A Magyarországon kívüli értékesítésből származó árbevétel 888,0 Mrd Ft volt, amely 49%-os növekedés mellett az összes értékesítés 45%-át jelentette. 27 A MOL Rt. tevékenységének elemzése 4.32 Eszközarányos jövedelmezőség Eszközarányos jövedelmezőségi mutatók (2001-2004) 9. táblázat Megnevezés/év 2001 2002 2003 2004 Üzemi eredmény/(immateriális

javak+tárgyi eszközök) -0,63% 11,46% 9,39% 26,82% AEE/eszközök összesen (ROA) 0,12% 6,97% 4,72% 16,07% AEE/eszközök összesen (ROA) 0,72% 6,77% 6,84% 13,15% 1,16 1,21 0,98 1,20 -0,66% 11,36% 12,01% 27,49% AEE/átlagos eszközök összesen (ROA) 0,12% 6,80% 5,81% 16,59% AEE/átlagos eszközök összesen (ROA) 0,75% 6,60% 8,42% 13,57% 1,21 1,18 1,21 1,23 Értékesítés nettó árbevétele/Összes eszköz Üzemi eredmény/(átlagos immateriális javak+tárgyi eszközök) Értékesítés nettó árbevétele/átlagos Összes eszköz Komplex -0,46% 8,62% 7,58% eszközarányos jövedelmezőség Forrás: Saját számítás a MOL Rt. 2001-2004 év Éves Jelentései alapján 21,39% Az eszközarányos jövedelmezőség számolható záró eszközértékre és az évi átlagos eszközértékre is. A nemzetközi gyakorlatban és a MOL-nál is az évi átlagállománnyal számolják a jövedelmezőséget, ezért én bemutatom mindkét változatot. Az

átlagállománnyal 28 A MOL Rt. tevékenységének elemzése történő számítás kevésbé torzítja a valóságot, mert az évközben történt változást beépítjük a mutatóba a nyitó- és záró-állomány átlagolásával. A kiszámított mutatók értékét az eredmény-kategóriák pozitív irányba változtatnák, mivel azok évről-évre nőttek, ettől való eltérés az eszközállomány változásának a hatása. 2003-ban a lekötött eszközállomány nagyobb arányban növekedett, mint az üzemi eredmény, emiatt csökkent az eszközök jövedelmezősége. Az eszközállomány növekedést meghatározta egy 105936 millió Ft-os beruházás. A 2001-ben és 2003-ban az AUE mutatója azért nagyobb, mint az AEE, mert a társasági adója negatív. MOL a legnagyobb hangsúlyt az eszközarányos-jövedelmezőség vizsgálatánál a ROACE mutatóra fekteti, mert ez fejezi ki legjobban a lekötött tőke jövedelemképző képességét, s a nemzetközi

összehasonlításoknál is ezt használják. Komplex eszközarányos jövedelmezőség is nagy mértékben nőtt, ami pozitív tendencia. 29 A MOL Rt. tevékenységének elemzése A ROACE mutató levezetése (2001-2004 között) 10. táblázat Megnevezés/év 2001 2002 2003 2004 Összes eszköz 1008642 959484 1532735 1634880,1 - befektetett pénzügyi eszköz 109287 113848 153768 134705,7 - beruházások 19001 31431 137367 144322,0 - értékpapírok 13809 9288 9228 0,3 - pénzeszközök 57911 42251 62841 88125,5 - rövid lejáratú kötelezettségek 301541 290294 422119 + rövid lejáratú hitelek+rövid lejáratú kölcsönök 128888 116092 135527 147371,7 - passzív időbeli elhatárolás - - - - ROACE lekötött tőke 635981 588464 882939,0 902761,5 Átlagos lekötött tőke 590154,4 612222,5 735701,5 892850,3 512326,8 30 A MOL Rt. tevékenységének elemzése Üzleti eredmény -3177 57169 83071 249591,4 ROACE %

(Adózás előtti üzemi eredmény) -0.54% 9,33% 11,3 % 27,95 % Forrás: Saját számítás a MOL Rt. 2001-2004 év Éves Jelentései alapján Üzleti eredmény : átlagos lekötött tőke = ROACE % (adózás előtti eredmény arányos) Látható, hogy a lekötött tőkére jutó üzemi eredmény is évről évre nő, ami a működés eredményességét fejezi ki, mert a működésben lekötött eszközök eredménytermelését mutatja ROACE mutató. 2004-ben a mutató több, mint háromszorosára nőtt, ami köszönhető annak, hogy az üzleti eredmény növekedése meghaladta az átlagos lekötött tőke növekedésének az ütemét. 2003-ról 2004-re a működésben lekötött tőke 21,36 %-kal nőtt, míg az üzemi eredmény 207,4%-kal nőtt. 31 A MOL Rt. tevékenységének elemzése Bérarányos jövedelmezőség Bérarányos jövedelmezőségi mutatók (2001-2004) 11. táblázat Megnevezés/év 2001 2002 2003 2004 Üzemi eredmény/bérköltség -6,83% 130,62%

150,22% 389,66% AEE/bérköltség 2,50% 152,91% 130,92% 410,18% Élőmunkaráfordítás arányos -4,22% 77,46% 99,23% (üzemi eredmény/személyi jellegű ráfordítás Üzemi -0,19 4,42 5,24 eredmény/létszám (millió Ft/fő) Forrás: Saját számítás a MOL Rt. 2001-2004 év Éves Jelentései alapján 203,91% 16,14 A mutatók növekvő tendenciát mutatnak. Ennek oka, hogy az eredmény növekedése meghaladja a bérköltség és a személyi jellegű ráfordítások növekedését. 2002-ben minden mutatónál nagy mértékű növekedés látható. Ebben az évben a bérköltség és a létszám is csökkent (16438-ról 12932-ra). Ebben a tevékenység-kihelyezés és a nem profitáló rész kiszervezése is közrejátszott (diveztició). Csak a 2003-as AEE/bérköltség mutat visszaesést, ennek oka, hogy 2003-ban a bérköltség növekedési üteme meghaladta az adózás előtti eredmény növekedési ütemét. 2002-ben a személyi jellegű ráfordítások az átlagos

11%-os béremelés ellenére 2%-kal csökkentek, 2003-ban a Slovnaft 14,1 Mrd Ft-os hozzájárulása ellenére is csak 13%-kal növekedtek, tükrözve létszámcsökkentési intézkedéseink hatását. 2004-ben a személyi jellegű ráfordítások 46%-kal növekedtek, tükrözve a 9%-os átlagos bérnövekedést, az olajipari többlet végkielégítés csoport szintű megváltásának fedezetére képzett 25,0 Mrd Ft céltartalékot, a Slovnaft 4,1 Mrd Ft-os első negyedévi hozzájárulását, 32 A MOL Rt. tevékenységének elemzése valamint 2,7 Mrd Ft elhatárolt költséget, amely az éves jutalmak éven belüli egyenletes elosztásának egyszeri következménye. Az egy főre jutó üzemi eredmény változásához az eredmény növekedésén túl a létszámleépítések is hozzájárultak. A bérköltség növekedésben nagy szerepe van a végkielégítéseknek, amit a létszámleépítés miatt fizetett ki a MOL. 33 Mutatók felbontása hatótényezőkre 5. MUTATÓK

FELBONTÁSA HATÓTÉNYEZŐKRE* 5.1 Saját tőke arányos üzemi/üzleti eredmény Értékesítés nettó árbevétele Üzemi (üzleti) eredmény Adózás előtti eredmény X = Saját tőke Értékesítés nettó árbevétele Saját tőke 2001) 2002) -0,87 % = -0,27 % x 3,2 14,1 % = 4,93 % x 2,86 2003) 2004) 15,886 % = 5,52 % x 2,87 33,97% = 12,76% x 2,66 2001-2002) 14,1 % - (-0,87 % ) = 14,97 % -kal nőtt a tőkearányos jövedelmezőség. Egyrészt nőtt az árbevétel nyereségtartalma, másrészt a tőke forgási sebessége is csökkent. Ha az árbevétel-arányos jövedelmezősége nőtt volna és a tőke forgási sebessége nem változott volna, akkor a tőkearányos jövedelmezősége 4,93 % x 3,2 = 15,776 lett volna. Hatások: - tőke forgási sebessége változásának hatása: 14,1 % - 15,766 % = -1,676 % - az árbevétel arányos jövedelmezőség változás hatása: 15,776 % - (-0,87 % ) = 16,646 % Együttes hatás: -1,676 % + 16,646 % = 14,97 % * A

fejezetben számolt egyenletek eredményei kerekítések miatt eltérhetnek 34 Mutatók felbontása hatótényezőkre 2002-2003) 15,86 % - 14,1 % = 1,76 % -kal nőtt a tőkearányos jövedelmezőség. Egyrészt nőtt az árbevétel nyereségtartalma, másrészt nőtt a tőke forgási sebessége is. 2003-2004) 33,97 % - 15, 86 % = 18,11 % -kal nőtt a tőkearányos jövedelmezőség. Egyrészt csökkent a tőke forgási sebessége, másrészt nőtt az árbevétel nyereségtartalma. Ha az árbevétel – arányos jövedelmezőség nőtt volna, s a tőke forgási sebessége az előző szinten maradt volna, akkor a tőkearányos jövedelmezőség 2,87 x 12,76 % = 36,62 % lett volna. Hatások: - tőke forgási sebessége változásának hatása: 33,97 % - 36,62 % = -2,65 - az árbevétel arányos jövedelmezőség változás hatása: 36,62 % - 15,86 % = 20,76 % Együttes hatás: –2,65 % + 20,76 % = 18,11 %. 35 Mutatók felbontása hatótényezőkre 5.2 Eszközarányos

jövedelmezőség Értékesítés nettó árbevétele Adózás utáni eredmény Adózás utáni eredmény = x Összes eszköz Összes eszköz Értékesítés nettó árbevétele 2001) 0,72 % = 0,62 % x 1,16 2003) 6,84 % = 6,97 % x 0,98 2002) 6,77 % = 5,60 % x 1,21 2004) 13,15 %= 10,99 % x 1,19 2001 – 2002) 6,77 % - 0,72 % = 6,05 –kal nőtt az eszközarányos jövedelmezőség. Egyrészt nőtt az árbevétel - arányos jövedelmezőség, másrészt nőtt az eszköz forgási sebessége is. 2002 – 2003) 6,84 % - 6,77 % = 0,07 % -kal csökkent az eszközarányos jövedelmezőség. Egyrészt nőtt az árbevétel-arányos jövedelem, másrészt csökkent az eszköz forgási sebessége. Ha az eszköz forgási sebessége nem változott volna, s az árbevétel-arányos jövedelem nőtt volna, akkor az eszközarányos jövedelem 10,99 % x 1,19 = 13,08 % lett volna. Hatások: - eszköz forgási sebességének változásának hatása: 6,84 % - 13,08 % = -6,24 % - az

árbevétel-arányos jövedelem változásának hatása: 13,08 % - 6,77 % = 6,31 % Együttes hatás: -6,24 % + 6,31 % = 0,07 %. 36 Mutatók felbontása hatótényezőkre 2003 – 2004) 13,15 % - 6,84 % = 6,31 %-kal nőtt az eszközarányos jövedelmezőség. Egyrészt nőtt az árbevétel-arányos jövedelmezőség, másrészt nőtt az eszköz forgási sebesség is. 5.3 ROE felbontása tényezőkre Értékesítés nettó árbevétele Adózás előtti eredmény Adózás előtti eredmény = x Összes eszköz Összes eszköz Értékesítés nettó árbevétele (ROE) Adózás előtti eredmény Adózás előtti eredmény Összes eszköz (ROI) x = Saját tőke Saját tőke Összes eszköz 2001) 0,12 % = 0,1 % x 1,16 0,12 % x 2,75 = 0,32 % 2002) 6,97 % = 5,77 % x 1,21 6,97 % x 2,37 = 16,51 % 2003) 4,72 % = 4,81 % x 0,98 4,72 % x 2,93 = 13,82 % 2004) 16,07 % = 13,43 % x 1,19 16,07 % x 2,2 = 35,67 % 2001 – 2002) ROE nőtt 16,51 % - 0,32 % = 16,19 % - kal nőtt. Egyrészt

nőtt az eszközarányos jövedelmezőség, másrész a tőkemultiplikátor csökkent. 37 Mutatók felbontása hatótényezőkre Ha az eszközarányos jövedelmezőség nőtt volna, s a tőkemultiplikátor nem változott volna, akkor a ROE = 6,97 % x 2,75 = 19,17 % lett volna. Hatások: - eszközarányos jövedelmezőség változás hatása: 19,17 % - 0,32 % = 18,85 % - tőkemultiplikátor változás hatása: 16,51 % - 19,17 % = -2,66 % Együttes hatás: 18,85 % +( -2,66 % ) = 16,19 % Az eszközarányos jövedelmezőség 6,97 % - 0,12% = 6,85 % -kal nőtt. Ennek oka hogy az árbevételarányos jövedelem és az eszköz forgási sebessége is nőtt. 2002 – 2003) A ROE 13,82 % - 16,51 % = - 2,69 % -kal csökkent. Ennek oka egyrészt az eszközarányos jövedelem csökkent, másrészt a tőkemultiplikátor nőtt. Ha az eszközarányos jövedelem nem változott volna, s a tőkemultiplikátor nőtt volna, akkor a ROE = 6,97 % x 2,73 = 19,03 % lett volna. Hatások: -

eszközarányos jövedelem változás hatása: 13,82 % - 19,03 % = - 5,21 % - tőkemultiplikátor változás hatása: 19,03 % - 16,51 % = 5,21 % Együttes hatás: -5,21 % + 2,52 % = 2,69 % Az eszközarányos jövedelmezőség 4,72 % - 6,97 % = -2,25 % -kal csökkent. 38 Mutatók felbontása hatótényezőkre Ennek oka, hogy az árbevétel-arányos jövedelem és az eszköz forgási sebessége is csökkent. 2003 – 2004) A ROE 35,67 % - 13,82 % = 21,85 % -kal nőtt. Ennek oka, hogy az eszközarányos jövedelmezőség nőtt, a tőkemultiplikátor csökkent. Ha a tőkemultiplikátor változatlan maradt volna, s az eszközarányos jövedelmezőség nőtt volna, akkor a ROE 2,93 x 16,07 % = 47,09 % lett volna. Hatások: - eszközarányos jövedelmezőség változás hatása : 47,09 % - 13,82 % = 33,27 % - tőkemultiplikátor változás hatása: 35,67 % - 47,09 % = -11,42 % Együttes hatás: 33,27 % + ( -11,42 % ) = 21,85 % Az eszközarányos jövedelmzőség nőtt 16,07 %

-4,72 % = 11,35 % -kal. Ennek oka, hogy az árbevétel arányos jövedelmezőség és az eszköz forgási sebessége is nőtt. 39 Összefoglalás 6. ÖSSZEFOGLALÁS Azért esett erre a témára a választásom, mert az elemző munka mindig aktuálisnak tekinthető, a pénzügyi, számviteli rendszer minden cég működésének alapját képezi, s a vállalat tervezésének egyik legfontosabb tevékenysége Az elemzés alapját a vállalkozás 4 évét átfogó múltbeli gazdasági eseményeken alapuló beszámolókban megjelenített adatok képezték. Az elemezés során képet kapunk a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi A gazdasági jelenségek, folyamatok jobb megismerése napjainkban egyre inkább alapfeltételei a megalapozott vállalati döntéseknek, a jövőre irányuló gazdasági cselekményeknek. A folyamatosan változó piaci viszonyok közepette tevékenykedő vállalkozások vezetői csak kellő információk birtokában képesek helyes döntéseket hozni,

megfelelő célokat megfogalmazni, a célokat megvalósítani, az eredményeket értékelni, a befolyásoló tényezőit feltárni. Az információk megszerzésének leggyakoribb eszköze a gazdálkodás szükségleteit tükröző gazdasági elemző munka. A jól megszervezett működés eredménye a nyeresége A nyereség függvényében van módjuk, lehetőségük a vállalkozásoknak a fejlődésre, piaci pozíciójuk javítására. Ezen összefüggés következtében lényeges feladattá vált az eredmények alakulására ható tényezők feltárása, elemzése, az összefüggések felhasználásával a működés jövedelmezőségének javítása, a vezetői döntések segítése. A gazdasági elemzés célja, hogy feltárja és számszerűleg értékelje azokat a körülményeket, amelyek befolyásolják a vállalat gazdasági tevékenységét és elősegítik azon döntések meghozatalát, amelyek lehetővé teszik az elért eredmény fokozását, vállalati

célkitűzések megvalósítását. Az elemzés során a számítások bemutatták, hogy a vizsgált időszakban a MOL Rt. működése, tevékenysége eredményes, értékesítés nettó árbevétele, mérleg szerinti eredménye évről-évre nő, s ez a tendencia a jövőben is várható. Az eredményességét mutatja, hogy a ROACE mutató is évről évre nagy mértékben nőtt, ez a működésben lekötött eszközök eredménytermelését mutatja. 2004-ben a mutató több mint háromszorosára nőtt Forrásszerkezeti, pénzügyi és jövedelmezőségi mutatói is pozitív tendenciát mutatnak ami a működés eredményességének köszönhető. 40 Irodalomjegyzék IRODALOMJEGYZÉK Dr. Beke András [1997]: Mutatószámok az éves beszámoló elemzéséhez, JPTE, Pécs Dr. Béhm Imre [1997]: Gazdasági-pénzügyi mutatók gyűjteménye, NOVORG KFT, Budapest Dr. Bíró Tibor-Dr Pucsek József-Dr Sztanó Imre [1997]: A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése,

Perfekt, Budapest Brealey-Myers [1999]: Modern vállalati pénzügyek, PANEM, Budapest Diana R. Harrington [1995]: Vállalatok pénzügyi elemzése, Kossuth Könyvkiadó, Budapest Kresalek Péter-dr. Pucsek [2001]: Példatár a vállalkozások tevékenységének komplex elemzéséhez, Perfekt, Budapest MOL Rt. Éves Jelentés 2001 MOL Rt. Éves Jelentés 2002 MOL Rt. Éves Jelentés 2003 MOL Rt. Éves Jelentés 2004 41 MELLÉKLET 42 Megnevezés 2001 2002 2003 2004 18785 488790 100931 4982 19035 3374 635897 26000 472739 101606 4119 18134 8123 630721 29160 855951 128960 5475 52895 19333 1091774 5401 925069 115105 3062 36210 16538 1101385 129966 138168 13809 32891 57911 372745 1008642 120325 121459 9288 35440 42251 328763 959484 155926 165057 9228 47909 62841 440961 1532735 172450 218950 0 53969 88126 533495 1634880 97818 268022 1241 367081 74063 93245 246934 65262 405441 68714 93128 330760 99981 523869 155752 94634 430858 209325 734817 68020 225597 40000 0

360 265957 144746 49432 587 270 195035 289070 55781 14213 71931 430995 199893 53647 12995 53181 319716 Szállítók és egyéb kötelezettségek Céltartalékok várható kötelezettségekre Rövid lejáratú hitelek Hosszú lejáratú hitelek rövid lejáratú része Összes rövid lejáratú kötelezettség Összes kötelezettség ÖSSZES FORRÁS 160628 12025 54427 74461 301541 567498 1008642 159029 15173 64634 51458 290294 485329 959484 260420 26172 70756 64771 422119 853114 1532735 318918 46038 54384 92987 512327 832043 1634880 Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevétel Üzemi/üzleti eredmény Pénzügyi műveletek bevétele Adózás előtti eredmény Adózás utáni eredmény Értékcsökkenés Bérköltség Személyi jellegű ráfordítás Lekötött eszközérték (Tárgyi eszközök+Immateriális javak+készl Anyagjellegű ráfordítások Saját termelésű készletek állomány változása Egyéb működési költségek Létszám 1174769 15374 -3177 23435

1164 7300 71253 46531 75307 637541 961587 9236 90470 16438 1159657 7273 57169 30286 66923 64984 69280 43766 73801 619064 868500 15428 95351 12932 1504038 20001 83071 9915 72401 104877 91270 55301 83717 1041037 1179812 -25.014 118.412 15866 1955830 16126 249591 36485 262731 214914 98774 64053 122404 1102920 1345931 -18.994 191.748 15465 43,74% 1,27% 20,51% 450,98% 56,26% 5,16% 69,37% 111,20% 2,286 49,42% 69,99% 33,04% 508,50% 50,58% 6,73% 75,18% 106,10% 2,024 44,34% 107,36% 48,82% 729,77% 55,66% 5,35% 62,25% 101,73% 2,255 49,11% 221,19% 37,74% 848,36% 50,89% 6,10% 72,89% 101,92% 2,036 63,04% 36,96% 29,90% 65,74% 34,26% 30,26% 71,23% 28,77% 27,54% 67,37% 32,63% 31,34% ESZKÖZÖK Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetések társult vállalkozásokban Egyéb befektetések Halasztott adó eszközök Egyéb befektetett eszközök Összes befektetett eszköz Forgóeszközök Készletek Vevôkövetelések Befektetések Egyéb forgóeszközök

Pénzeszközök Összes forgóeszköz ÖSSZES ESZKÖZ Saját tôke Jegyzett tôke Tartalékok Mérleg szerinti eredmény Összes saját tôke Külsô tulajdonosok részesedése Hosszú lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratú hitelek éven túli része Céltartalékok várható kötelezettségekre Halasztott adó kötetlezettségek Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek Összes hosszú lejáratú kötelezettség Rövid lejáratú kötelezettségek Vagyoni helyzet elemzése a)tőke/forrásszerkezeti mutatatók: Tőkeerősség ((saját tőke+Külső tulajdonosok részesedése)/forrá Tőke növekedésének mértéke "A" (MSZE/JT) Tőke növekedésének mértéke "B" (MSZE/(ST+külső tulajdonoso (ST+Külső tulajdonosok részesedése)-JT aránya Kötelezettségek részaránya (Kötelezettségek/Források) Céltartalékok aránya (Céltartalékok/Források) Befektetett eszközök fedezete "A" ((ST+Külső tulajdonosok része Befektetett

eszközök fedezete "B" ((ST+Külső tulajdonosok része Tőkemultiplikátor (Eszközök/(ST+Külső tulajdonosok részesedés b) eszköz-forráscsoportok belső arányait mutató mutatók: Befektetett eszközök/eszközök Forgóeszköz/eszközök Rövid lejáratú kötelezettség/források Hosszú lejáratú kötel/források 26,37% 20,33% 28,12% 19,56% 37,61% 51,91% 165,87% 105,50% 154,60% 29,14% 60,59% 243,11% 260,92% 119,70% 38,81% 47,17% 157,69% 302,83% 162,85% 28,48% 65,46% 251,11% 337,35% 113,23% 1,236 0,805 0,192 1,133 0,718 0,146 1,045 0,675 0,149 1,041 0,705 0,172 -0,27% 0,10% 0,10% 0,62% 4,90% 5,59% 5,77% 5,60% 5,45% 4,72% 4,81% 6,97% 12,66% 13,08% 13,43% 10,99% -0,63% 0,12% 0,72% 1,16 11,46% 6,97% 6,77% 1,21 9,39% 4,72% 6,84% 0,98 26,82% 16,07% 13,15% 1,20 Üzemi eredmény/bérkötség AEE/bérktg élőmunka-ráfordítás arányos (üzemi/üzleti er/szem jell.ráf) Üzemi eredmény/létszám -6,83% 2,50% -4,22% -0,19 130,62% 152,91%

77,46% 4,42 150,22% 130,92% 99,23% 5,24 389,66% 410,18% 203,91% 16,14 Komplex eszközarányos jövedelmezőség -0,46% 8,62% 7,58% 21,39% Pénzügyi helyzet elemzése a) adósságállomány mutatók adósságállomány aránya (HLK/(HLK+ST+Külső tulajdonosok rés saját tőke aránya ((ST+Külső tulajdonosok részesedése)/(HLK+S adósságállomány fedezettsége ((ST+Külső tulajdonosok részese adósságszolgálat fedezete (AUE+ÉCS)/HLK törlesztőrészlete) eladósodottság (kötelezettségek/saját tőke) b) likviditási mutatók: likviditási mutató I. (Forgóeszk/RLK) likviditási mutató II. (gyorsráta) ((Forgóeszk-készletek)/RLK) pénzeszköz likviditás ( Pénzeszközök/RLK) Árbevételarányos jövedelmezőségi mutatók árbevételarányos üzemi (üzleti) eredmény árbevételarányos adózás előtti eredmény AEE/árbevétel AUE/Értékesítés nettó árbevétele Eszközarányos jövedelmezőség Üzemi eredmény/(immat javak+tárgyi eszközök)

AEE/eszközök összesen (ROA) AUE/eszközök összesen Értékesítés nettó árbevétele/Összes eszköz Bérarányos jövedelmezőség