Alapadatok
Év, oldalszám:2005, 6 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:50
Feltöltve:2010. június 29.
Méret:112 KB
Intézmény:
-
Megjegyzés:
Csatolmány:-
Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!
Értékelések
Nincs még értékelés. Legyél Te az első!Legnépszerűbb doksik ebben a kategóriában
Tartalmi kivonat
Véghné dr. Vörös Mária A monopólium piaca A piac fejlődése során különböző piaci formák alakultak ki. A (tiszta) monopólium • olyan piaci szerkezet, amelyben egyetlen piaci szereplő képviseli az adott piac teljes kínálatát monopólium a vevői oldalon monopszónia monopólium a vevői és az eladói oldalon bilaterális monopólium • a vállalat olyan homogén termék kizárólagos előállítója, amelynek nincsen közeli helyettesítője (nem található a piacon olyan termék, amely adott szükségletet ugyanúgy, vagy hasonló módon tudna kielégíteni) • meghatározza a termék piacra vitt mennyiségét és képes befolyásolni (meghatározni) a termék árát A monopólium, mint a termék egyedüli eladója – ismeri a terméke iránti piaci keresleti függvényt, a fogyasztók reagálását a termék árának és kínálati mennyiségének változására. Korlátozó tényező: a fogyasztók vásárlási szándéka (a piaci keresleti
függvény). • a monopolpiacra való belépés és kilépés lehetősége korlátozott (pl. nyersanyagok beszerezhetősége feletti monopolhatalom, jogszabályi előírások, új vállalat alapításához szükséges tőkenagyság, optimális üzemméret nagysága) A monopólium kialakulásának okai: • A vállalat képes egyedül a teljes piaci keresletet, kisebb átlagköltség mellett kielégíteni, mint két/vagy több vállalat méretgazdaságosság Természetes monopólium. pl áramszolgáltatás • Jogszabály által biztosított monopolpozíciók. pl szabadalommal védett javak és szolgáltatások, állami koncesszió autópálya üzemeltetésére, frekvenciák kijelölésére, természeti kincsek kiaknázására A monopólium típusai: • egy árat alkalmazó monopólium – olyan monopólium, amely outputjának minden egységét azonos áron értékesíti • árdiszkriminációt (egy termékre többféle árat) alkalmazó monopólium A monopólium teljes
bevétele és határbevétele Véghné dr. Vörös Mária P ε>1 ε=1 MR>0 TR 0<ε<1 d MR=0 MR<0 Q TR max TR Q • A piaci keresleti görbe (d) egyben a monopólium egyéni keresleti görbéje. (Feltételezés: a monopólium által előállított termék normál jószág, a piaci keresletet lineáris görbe írja le) Ha a monopólium növeli az eladott mennyiséget, a piaci árat csökkentenie kell. • A teljes bevétel görbéje (TR) parabola alakú lesz. Az ár csökkentése az összbevételre ellentétes hatású: ▪ az alacsonyabb ár bevételkiesést okoz, ▪ az emelkedő értékesített mennyiség növeli a bevételt. q* értékesítésnél lesz a teljes bevétel maximális. Ha az árat a vállalat tovább csökkenti, akkor összbevétele is csökken. • Határbevétel. A kereslet árrugalmassága befolyásolja az összbevétel alakulását: ▪ Ha a kereslet rugalmas, ε > 1 (tehát ha az ár csökken) akkor a TR növekszik – és a
határbevétel, MR > 0. ▪ Ha ε = 1, akkor az árváltozás nem befolyásolja az összbevétel alakulását, és az MR = 0. ▪ Ha ε < 1, a kereslet rugalmatlan, akkor árcsökkenés esetén az összbevétel is csökken és a határbevétel negatívvá válik. A lineáris keresleti függvény felezőpontjában: ε = 1, TR max, MR = 0 MR = dTR/dq (A határbevételi függvény meredeksége kétszerese a piaci keresleti függvénynek.) • A monopólium optimális kibocsátása a határköltség függvénytől függően a 0 és q* tartományban lesz. A profitmaximalizáló monopólium nem termel a keresleti görbe negatív szakaszán, ahol az árcsökkentést követően az összbevétele csökken. A monopólium számára kifizetődő a magasabb ár és a kisebb termelt mennyiség. Véghné dr. Vörös Mária A monopólium profitmaximalizálása rövid távon A termelést/értékesítést célszerű növelni, ha MR > MC és célszerű csökkenteni, ha MR < MC A
maximális profitot biztosító kibocsátás (optimális kibocsátás) MR = MC A monopólium profitja • gazdasági profit ha: p (q*) > AC (q) > AVC (q) P MC P(q*) AC(q*) AC A vállalat kínálata: q* MR=MC A vállalat árbevétele: 0 q* A p(q) A vállalat költségei: 0 q* B c(q) A B Gazdasági profit: p(q*) c(q) B A MR 0 d q* Q A monopólium tartósan is képes gazdasági profit elérésére. A belépési korlátok miatt nem jelenhetnek meg új vállalatok a piacon, nem bővül a kibocsátás. • normál profit ha: p (q*) = AC (q) a vállalat fedezeti állapotban termel P MC P(q*) A vállalat kínálata: q* MR=MC A vállalat árbevétele: 0 q* A p(q) A vállalat költségei: 0 q* A p(q) A MR 0 • AC Gazdasági profit: 0 d q* Q veszteségminimalizálás ha: AVC (q*) < p (q) < AC (q) AC A vállalat kínálata: q* MR=MC A vállalat árbevétele: 0 q* A P(q) A vállalat költsége 0 q* B C(q) AVC A vállalat vesztesége: C(q*) P(q)
A B P MC C(q*) B P(q*) A A monopólium nem termel, ha p(q*) < AVC (q*) MR 0 q* d Q Véghné dr. Vörös Mária A monopólium kínálata A monopóliumnak nincsen • egy kitüntetett ponthoz (kibocsátáshoz) köthető fedezeti és üzemszüneti pontja, • saját, tőle függetlenül kialakuló kínálati görbéje. Ha a piaci kereslet megváltozik, akkor a monopólium megváltoztatja a kibocsátott mennyiségeket és az árat. Olyan kibocsátási és ár kombinációkat választ, amelyek mellett az adott költséggörbék figyelembe vételével, maximalizálni tudja a profitját. A monopólium más - más kibocsátási szinteknél is kerülhet fedezeti ill. üzemszüneti állapotba. Hosszú távon • a monopólium kibocsátása LMC = MR és MC = MR pontokban biztosít maximális profitot, • a monopólium profitja sem lehet negatív, • nem működik olyan mechanizmus, amely kikényszerítené, hogy a monopólium a hosszú távú átlagköltség függvény
minimumában termeljen. Árdiszkrimináció Lényege: a monopólium – profitja maximalizálása során – a vevőket elkülöníti egymástól és ugyanazon termékre eltérő árat állapít meg pl. kedvezmények adása a diákoknak, bérleti konstrukciók, Célja: a fogyasztói többlet átalakítása profittá fogyasztói többlet rezervációs ár – piaci ár rezervációs ár az a legnagyobb pénzösszeg, amelyet az adott vásárló a saját preferenciarendszere alapján hajlandó lenne megfizetni az adott jószágért (haszontöbblet, amelyhez az adott vásárló ingyen jutott hozzá) Alkalmazásának feltétele: • eltérő legyen a különböző fogyasztói csoportok keresletének árrugalmassága (magas árrugalmasság esetén alacsonyabb ár pl. nyugdíjasok számára, alacsony árrugalmasság esetén magasabb árak alkalmazása pl. üzletasszonyok számára) • a fogyasztói csoportok között ne történjen információcsere és az adott termék cseréje Ha az
árkülönbségek alapja a költségek különbözősége, akkor nem beszélhetünk árdiszkriminációról! Formái: • elsőfokú árdiszkrimináció (tökéletes árdiszkrimináció) a monopólium minden egyes vásárlónak a saját rezervációs árán igyekszik eladni a terméket A teljes fogyasztói többlet átalakítható profittá. Feltétel: a monopólium képes legyen az adott termék piacát felosztani az árrugalmasság alapján, és ismerje a termék minden fogyasztójának keresleti görbéjét. Véghné dr. Vörös Mária • másodfokú árdiszkrimináció adott termék egy-egy egységéért a monopolista eladó más-más árat határoz meg attól függően, hogy az adott fogyasztó mennyit vásárol meg a termékből pl. nagy tételben történő vásárlás esetén árengedmény adása, a telefonhasználat kedvezményes díjszabása hétvégén, . Az egyes fogyasztói csoportokat a rezervációs árhoz közeli árak megfizetésére kényszeríti a
monopólium. • harmadfokú árdiszkrimináció adott termék ugyanazon mennyiségéért eltérő árat alkalmaz a monopólium az egyes fogyasztói csoportok számára pl. diák és felnőtt jegyárak alkalmazása a közlekedésben, Az egyes vevőcsoportok eltérő árrugalmasságát használja ki a monopólium. A monopolpiac és a tökéletesen versenyző piac összehasonlítása p Feltételezések: 1. kompetitív vállalat átalakulása monopóliummá, 2. adott: • a piaci keresleti függvény, • a költségfüggvények, • a termelési erőforrások mennyisége, összetétele, • a technológia 3. a monopólium egy árat alkalmaz • • • • • E pTV d qTV q p Fogyasztói többlet Nyereség Következtetések: s FOGYASZTÓI TÖBBLET Holtteher veszteség pM pTV MR MC, (S) d qM qTV q A monopólium által megállapított ár magasabb a versenypiaci árnál. A monopólium kibocsátása kisebb a kompetitív vállalat kibocsátásánál. A fogyasztói
többlet csökken. A fogyasztó magasabb árat fizet a termékért és a csökkenő kínálat miatt kevesebb termékhez jut hozzá. A kisebb kibocsátásból származó veszteség: holtteher veszteség. a termelő vesztesége a fogyasztó vesztesége A társadalom egésze szempontjából a kompetitív piaci forma kedvezőbb, mert hatékonyabban használja fel az erőforrásokat. Véghné dr. Vörös Mária A monopóliumok előnyei: • nagyvállalatok, képesek kihasználni a méretgazdaságosságból fakadó előnyöket, • többet fordíthatnak kutatásra, fejlesztésre, korszerű módszerek elterjesztésére (támogatják a kultúrát, az oktatást, .) • a technikai haladás eredményeinek alkalmazása költség csökkenéshez vezethet, ha a monopólium többfajta termék előállításánál tudja hasznosítani
függvény). • a monopolpiacra való belépés és kilépés lehetősége korlátozott (pl. nyersanyagok beszerezhetősége feletti monopolhatalom, jogszabályi előírások, új vállalat alapításához szükséges tőkenagyság, optimális üzemméret nagysága) A monopólium kialakulásának okai: • A vállalat képes egyedül a teljes piaci keresletet, kisebb átlagköltség mellett kielégíteni, mint két/vagy több vállalat méretgazdaságosság Természetes monopólium. pl áramszolgáltatás • Jogszabály által biztosított monopolpozíciók. pl szabadalommal védett javak és szolgáltatások, állami koncesszió autópálya üzemeltetésére, frekvenciák kijelölésére, természeti kincsek kiaknázására A monopólium típusai: • egy árat alkalmazó monopólium – olyan monopólium, amely outputjának minden egységét azonos áron értékesíti • árdiszkriminációt (egy termékre többféle árat) alkalmazó monopólium A monopólium teljes
bevétele és határbevétele Véghné dr. Vörös Mária P ε>1 ε=1 MR>0 TR 0<ε<1 d MR=0 MR<0 Q TR max TR Q • A piaci keresleti görbe (d) egyben a monopólium egyéni keresleti görbéje. (Feltételezés: a monopólium által előállított termék normál jószág, a piaci keresletet lineáris görbe írja le) Ha a monopólium növeli az eladott mennyiséget, a piaci árat csökkentenie kell. • A teljes bevétel görbéje (TR) parabola alakú lesz. Az ár csökkentése az összbevételre ellentétes hatású: ▪ az alacsonyabb ár bevételkiesést okoz, ▪ az emelkedő értékesített mennyiség növeli a bevételt. q* értékesítésnél lesz a teljes bevétel maximális. Ha az árat a vállalat tovább csökkenti, akkor összbevétele is csökken. • Határbevétel. A kereslet árrugalmassága befolyásolja az összbevétel alakulását: ▪ Ha a kereslet rugalmas, ε > 1 (tehát ha az ár csökken) akkor a TR növekszik – és a
határbevétel, MR > 0. ▪ Ha ε = 1, akkor az árváltozás nem befolyásolja az összbevétel alakulását, és az MR = 0. ▪ Ha ε < 1, a kereslet rugalmatlan, akkor árcsökkenés esetén az összbevétel is csökken és a határbevétel negatívvá válik. A lineáris keresleti függvény felezőpontjában: ε = 1, TR max, MR = 0 MR = dTR/dq (A határbevételi függvény meredeksége kétszerese a piaci keresleti függvénynek.) • A monopólium optimális kibocsátása a határköltség függvénytől függően a 0 és q* tartományban lesz. A profitmaximalizáló monopólium nem termel a keresleti görbe negatív szakaszán, ahol az árcsökkentést követően az összbevétele csökken. A monopólium számára kifizetődő a magasabb ár és a kisebb termelt mennyiség. Véghné dr. Vörös Mária A monopólium profitmaximalizálása rövid távon A termelést/értékesítést célszerű növelni, ha MR > MC és célszerű csökkenteni, ha MR < MC A
maximális profitot biztosító kibocsátás (optimális kibocsátás) MR = MC A monopólium profitja • gazdasági profit ha: p (q*) > AC (q) > AVC (q) P MC P(q*) AC(q*) AC A vállalat kínálata: q* MR=MC A vállalat árbevétele: 0 q* A p(q) A vállalat költségei: 0 q* B c(q) A B Gazdasági profit: p(q*) c(q) B A MR 0 d q* Q A monopólium tartósan is képes gazdasági profit elérésére. A belépési korlátok miatt nem jelenhetnek meg új vállalatok a piacon, nem bővül a kibocsátás. • normál profit ha: p (q*) = AC (q) a vállalat fedezeti állapotban termel P MC P(q*) A vállalat kínálata: q* MR=MC A vállalat árbevétele: 0 q* A p(q) A vállalat költségei: 0 q* A p(q) A MR 0 • AC Gazdasági profit: 0 d q* Q veszteségminimalizálás ha: AVC (q*) < p (q) < AC (q) AC A vállalat kínálata: q* MR=MC A vállalat árbevétele: 0 q* A P(q) A vállalat költsége 0 q* B C(q) AVC A vállalat vesztesége: C(q*) P(q)
A B P MC C(q*) B P(q*) A A monopólium nem termel, ha p(q*) < AVC (q*) MR 0 q* d Q Véghné dr. Vörös Mária A monopólium kínálata A monopóliumnak nincsen • egy kitüntetett ponthoz (kibocsátáshoz) köthető fedezeti és üzemszüneti pontja, • saját, tőle függetlenül kialakuló kínálati görbéje. Ha a piaci kereslet megváltozik, akkor a monopólium megváltoztatja a kibocsátott mennyiségeket és az árat. Olyan kibocsátási és ár kombinációkat választ, amelyek mellett az adott költséggörbék figyelembe vételével, maximalizálni tudja a profitját. A monopólium más - más kibocsátási szinteknél is kerülhet fedezeti ill. üzemszüneti állapotba. Hosszú távon • a monopólium kibocsátása LMC = MR és MC = MR pontokban biztosít maximális profitot, • a monopólium profitja sem lehet negatív, • nem működik olyan mechanizmus, amely kikényszerítené, hogy a monopólium a hosszú távú átlagköltség függvény
minimumában termeljen. Árdiszkrimináció Lényege: a monopólium – profitja maximalizálása során – a vevőket elkülöníti egymástól és ugyanazon termékre eltérő árat állapít meg pl. kedvezmények adása a diákoknak, bérleti konstrukciók, Célja: a fogyasztói többlet átalakítása profittá fogyasztói többlet rezervációs ár – piaci ár rezervációs ár az a legnagyobb pénzösszeg, amelyet az adott vásárló a saját preferenciarendszere alapján hajlandó lenne megfizetni az adott jószágért (haszontöbblet, amelyhez az adott vásárló ingyen jutott hozzá) Alkalmazásának feltétele: • eltérő legyen a különböző fogyasztói csoportok keresletének árrugalmassága (magas árrugalmasság esetén alacsonyabb ár pl. nyugdíjasok számára, alacsony árrugalmasság esetén magasabb árak alkalmazása pl. üzletasszonyok számára) • a fogyasztói csoportok között ne történjen információcsere és az adott termék cseréje Ha az
árkülönbségek alapja a költségek különbözősége, akkor nem beszélhetünk árdiszkriminációról! Formái: • elsőfokú árdiszkrimináció (tökéletes árdiszkrimináció) a monopólium minden egyes vásárlónak a saját rezervációs árán igyekszik eladni a terméket A teljes fogyasztói többlet átalakítható profittá. Feltétel: a monopólium képes legyen az adott termék piacát felosztani az árrugalmasság alapján, és ismerje a termék minden fogyasztójának keresleti görbéjét. Véghné dr. Vörös Mária • másodfokú árdiszkrimináció adott termék egy-egy egységéért a monopolista eladó más-más árat határoz meg attól függően, hogy az adott fogyasztó mennyit vásárol meg a termékből pl. nagy tételben történő vásárlás esetén árengedmény adása, a telefonhasználat kedvezményes díjszabása hétvégén, . Az egyes fogyasztói csoportokat a rezervációs árhoz közeli árak megfizetésére kényszeríti a
monopólium. • harmadfokú árdiszkrimináció adott termék ugyanazon mennyiségéért eltérő árat alkalmaz a monopólium az egyes fogyasztói csoportok számára pl. diák és felnőtt jegyárak alkalmazása a közlekedésben, Az egyes vevőcsoportok eltérő árrugalmasságát használja ki a monopólium. A monopolpiac és a tökéletesen versenyző piac összehasonlítása p Feltételezések: 1. kompetitív vállalat átalakulása monopóliummá, 2. adott: • a piaci keresleti függvény, • a költségfüggvények, • a termelési erőforrások mennyisége, összetétele, • a technológia 3. a monopólium egy árat alkalmaz • • • • • E pTV d qTV q p Fogyasztói többlet Nyereség Következtetések: s FOGYASZTÓI TÖBBLET Holtteher veszteség pM pTV MR MC, (S) d qM qTV q A monopólium által megállapított ár magasabb a versenypiaci árnál. A monopólium kibocsátása kisebb a kompetitív vállalat kibocsátásánál. A fogyasztói
többlet csökken. A fogyasztó magasabb árat fizet a termékért és a csökkenő kínálat miatt kevesebb termékhez jut hozzá. A kisebb kibocsátásból származó veszteség: holtteher veszteség. a termelő vesztesége a fogyasztó vesztesége A társadalom egésze szempontjából a kompetitív piaci forma kedvezőbb, mert hatékonyabban használja fel az erőforrásokat. Véghné dr. Vörös Mária A monopóliumok előnyei: • nagyvállalatok, képesek kihasználni a méretgazdaságosságból fakadó előnyöket, • többet fordíthatnak kutatásra, fejlesztésre, korszerű módszerek elterjesztésére (támogatják a kultúrát, az oktatást, .) • a technikai haladás eredményeinek alkalmazása költség csökkenéshez vezethet, ha a monopólium többfajta termék előállításánál tudja hasznosítani
Írásunkban a műelemzések készítésének módszertanát járjuk körül. Foglalkozunk az elemzés főbb fajtáival, szempontjaival és tanácsokat adunk az elemzés legfontosabb tartalmi elemeivel kapcsolatban is. Módszertani útmutatónk főként tanulók számára készült!
