Gazdasági Ismeretek | Vállalatgazdaságtan » Világgazdasági ismeretek

Világgazdasági ismeretek A világgazdaság kialakulása Világgazdaság: munkamegosztás során egymásra utalt országok összessége, és a köztük zajló külkereskedelem. A világgazdaság fejlődése - hosszú távú folyamat. Termelő erők fejlődése, közlekedési eszközök fejlődése a fő mozgató rugója Szakaszai: - XV – XVI. század végéig Merkantilizmus és gyarmatosítás, a külkereskedelem központja az Atlanti óceánra tolódik - XVI-XIX. század gyarmati típusú munkamegosztás - XX. század eleje – 1944 monopolizáció kialakulása, a gyarmati tőke kivonásának korszaka USA gyarmati hatalom. - 1944-1973 1944-ben kialakul egy új nemzetközi pénzügyi rendszer, 1973-ban rendül meg (Gyarmati típusú munkamegosztás felszámolása: jogilag felszabadulnak), helyi integrációk kialakulása - 1973-től 1971-ben összeomlik a rendszer. 1973 kőolaj és energia áremelkedés (10-30-szorosára nő az olaj ára) Ökológiai problémák vannak. Jelentős

méreteket öltött egyes országok eladósodása A munkamegosztás, külkereskedelem indítékai - a külkereskedelemben munkamegosztásra van szükség, okok: - Természeti feltételek különbsége - Az országokban szeretnének hatékonyabban termelni, ez nagy szériában lehetséges. Az optimális mennyiség, amikor a költségek a legalacsonyabbak - Választékbővítés - Újratermelés egyensúlyzavarainak megoldása, többet, vagy kevesebbet termelnek pl.: mezőgazdaság - Fejlett technika, technológia beszerzése (csomó ország nem tudja betartani) - Előnyöket lehet realizálni: meg tudjuk termelni, de a külkereskedelem lévén előnyökhöz juthatunk. Külkereskedelmi előnyök - abszolút előnyök - mindkét ország arra a termékre szakosodik, amelyre alacsonyabb költség jut: A:X B:Y X termék Y termék 1 óra 4 óra A ország 2 óra 3 óra B ország - komparatív (viszonylagos előnyök) - A-nak mindkettő termék termelésében abszolút előnye van (fejlettebb).

Már Riccardo is megmondta, hogy így is lehet előnyöket realizálni. X termék Y termék 1 óra 3 óra A ország 2 óra 4 óra B ország - A:X B:Y. Mert A X-et termeli, mert kevesebb ráfordítást követel (Y-nál ¾ óra a ráfordítás) - B-nek Y-ban a legkisebb a hátránya, kölcsönösen jól járnak a külkereskedelemben, de nem egyenlő arányban. - előnyt realizálnak: ha mindkét ország ugyanakkora ráfordítással termel a munkamegosztás után, mint előtte, több hasznot realizálnak, vagy ugyanazt a termékvolument kisebb ráfordítással tudják elérni a munkamegosztás után, mint előtte. A komparatív előnyök kihasználásának hatása a belföldi árakra: D’ S D’D S USA: nő az ár P1 Japán: csökken az ár 0 P2 D USA Japán - a komparatív előnyök forrásai: - eltérő természeti erőforrások - eltérő technikai, technológiai erőforrások 1. oldal Világgazdasági ismeretek - ízlés, termelés szerkezet - a komparatív előnyök

kiaknázásának feltételei - legyen elég nagy komparatív előny. A felszámolásnak nagy költségei vannak, ezt fedezni kell valamiből Az országon belül szabadon mozoghasson a munkaerő - ne vezessen monokultúrás gazdasági szerkezet kialakulásához - legyen szabad külkereskedelem (tilalmak nélkül, megfelelő vámokkal) - Devizakitermelési mutató (dollár kitermelési mutató): Egy termék előállítási költsége valutában A termék dollárban kifejezett ára Külkereskedelem politika Nagyarányú lehet egy gazdaságban. A külkereskedelemre irányuló állami politika a külkereskedelmi politika Fajtái: - liberalizmus az állam nem avatkozik be. Ez nem igazán működött, nagyon fejlett országnak kell lenni (pl Anglia régen, USA), a legtöbb ország nem alkalmazta - protekcionista az állam beavatkozik. Ezt alkalmazza a legtöbb ország, általában nagyon egyirányú, az exportot fokozni, az importot korlátozni akarják A külkereskedelmi politika eszközei -

import korlátozó: - tilalom (pl. kergemarha kór miatt a marha) - import kontingensek (korlátozott mennyiség importjának engedélyezése) - VÁM: amióta világ a világ alkalmazzák. Egyfajta adó - kivetésének okai: - fiskális, költségvetési okok (az állam bevételhez szeretne jutni) - hazai termelés védelme (védővám) - diszkriminációs céllal kivetett vám (különböző országok termékeit különböző mértékű vám terheli) - a vámok hatása: P D S P1 PV PV: világpiaci ár A belföldi kínálat visszaesik, sokan tönkremennek. q1-q3 lesz az import Q q2q1 q3 - a vámok előnyei: - mindig az importot csökkenti - segíti a meglevő iparágak működését, új iparágak létrehozását - növeli a költségvetési bevételeket - a vámok hátrányai: - elkényesedik a hazai termelés - magasabb ráfordítás, nőnek az árak - adminisztratív korlátozások (előírások, ügyintézés lassúsága) - valuta leértékelés (importkorlátozó hatása van) -

exportfokozó eszközök: - export támogatás, szubvenció (az állam pénzt ad a vállalatnak, ha exporttál) - adókedvezmények biztosítása (a bevételre eső adó alól mentesítik a vállalatot) - hitelkedvezmények - valuta leértékelés 2. oldal Világgazdasági ismeretek Tőkeáramlás a világgazdaságban Tőkeexport - tőkekivitel Egy országon belül keletkezett profit országhatáron kívüli elhelyezése. - lehetővé teszi: felesleg, az ország határain belül nem lehet kellő profittal befektetni a tőkét - szükségessé teszi: nem lehet országon belül befektetni, hever, nem hajt profitot, a profitszerzés teszi szükségessé A tőkekivitel formái - működő tőke kivitel: adott ország relatív tőkefeleslegét külföldi működő tőkébe fekteti (leányvállalatot hoz létre) - megvalósulásának formái: - új vállalat létrehozása (pl. Audi Győr) - részleges vagy teljes felvásárlás (pl. MOL Rt részvényeinek felvásárlása) - részleges

felvásárlás: joint venture (vegyes vállalat) - teljes felvásárlás: 100%-os tulajdon szerzés - kölcsöntőke kivitel: pénzformában ad kölcsön tőkét más országoknak - a működőtőke kivitel hozama profit, a kölcsöntőke kivitel hozama a kamat A tőkekivitel előnyei a hazai befektetésekkel szemben - hagyományos előnyök: - munkaerő fajlagos költsége alacsonyabb a célországban - a tőkeexport célországában van nyersanyag, energia alacsonyabb áron termelhető ki - vámok megkerülhetők bele (pl. EU-ban Japán és Amerikai vállalatok) - új előnyök - monopol jellegű előnyök megszerzése és megtartása - eltérő műszaki, környezetvédelmi normák - megszerezhető piacnagyság (a tőke nagyobb piaccal rendelkező országot választ) - a gazdaság növekedésének dinamikája - adott ország gazdaságpolitikája - infrastruktúra fejlettsége - politikai, gazdasági stabilitás, adott ország tagja-e valamely gazdasági integrációnak A tőkeexport

hatása a tőkét exportáló ország szempontjából - csökken a relatív tőkefelesleg - profit és kamat jövedelem növekszik - adott ország exportját növeli A tőkeexport hatása az importáló ország szempontjából - többlet beruházási forrás - általában növeli a foglalkoztatást, bérszínvonalat, a munka intenzitását - növeli a technológiai, technikai színvonalat - gyorsítja a gazdasági növekedést - növeli az exportot - növeli a költségvetés bevételét Új tendenciák a nemzetközi tőkeáramlásban - 50-100 évvel ezelőtt a fejlett országokból áramlott a fejletlenbe - ma a fejlettből a fejlett országokba áramlik a tőke nagy része (csak nagyon kis rész áramlik fejletlen országokba) - is országok is megjelennek tőkebefektetőként (pl. Taiwan) - nagyobb súllyal irányul meglévő vállalatok felvásárlására, mint új vállalatok létrehozására A magyar gazdaság viszonya a tőkeimporthoz - 1948-1990-ig a tervgazdaság időszaka

alatt a magyar gazdaság jelentős elmaradottságot (műszaki és gazdasági) halmozott fel, ezt tetézte a nyugat-európai országok diszkriminációja (Cocombe-lista), ezen elmaradottság minél hamarabb való leküzdése létkérdéssé vált, ebből ered a termelő eszközök modernizálásának kényszere A tőkebeáramlást akadályozó tényezők - a gazdaság leromlott állapota, a mezőgazdaság nem volt felvevő - jogi és egyéb intézményrendszer kiépítettségének hiánya (környezetvédelmi, munkajogi) 3. oldal Világgazdasági ismeretek - alacsony infrastrukturális adottságok - bankrendszer fejletlensége A Magyarországra irányuló tőkebefektetések - körülbelül 20 milliárd dollár áramlott be Magyarországra - 1995-ig Magyarország volt Közép-Kelet-Európa legnagyobb tőke importőre (az 1980-as évektől kialakított lépéselőny eddig tartott), ekkorra a többi ország behozta Magyarországot és a piac mérete vált szemponttá - évente

átlagosan 1,5-2 milliárd dollár tőke áramlott, a csúcs1994 volt, mikor 4 milliárd dollár tőke áramlott be (ez volt a magyar privatizációs hullám csúcsa) - a legnagyobb tőkeexportőrök: Németország, Egyesült Államok, Ausztria, Nagy-Britannia - az egy vállalatra eső tőke nagyság az Egyesült Államok tőkeexportjánál a legnagyobb - a beáramló tőke fele zöldmezős beruházásba irányult - a magyar privatizáció elképzelhetetlen lett volna külföldi tőkebevételek nélkül A tőkeimport hatása a költségvetésre - egyszeri bevétel: a költségvetés bevételeit növeli – eseti dolgokra fordítható (államadósság csökkentése, nem bérfejlesztésre) - a költségvetés bevételeit csökkenti (adókedvezmények), a foglalkoztatás átmenetileg csökken (munkanélküliség  segélyek) A külföldi tőkebefektetések típusai - szakmai befektetők: olyan vállalatban vesznek érdekeltséget amilyenben már van érdekeltségük (pl. külföldi

telefontársaság belföldi telefontársaságban vesz részvényt), a vásárlás oka: piacszerzés, termelőkapacitás szerzés, goodwill-t hírnevet akar pl Tungsram - pénzügyi befektetők: kizárólagos célja profit realizálása (portfolió befektetések: értékpapírt vásárol (olyan értékpapírcsomag, ami megfelelő kockázat mellett, megfelelő hozamot, likviditást biztosít)) feltétele a fejlett bankhálózat, tőzsde Külföldi direkt befektetések (szakmai) - nagy multinacionális cég tőkeexporttal terjeszkedik - zöldmezős beruházás: ahol semmi nem volt, ott új vállaltot hoz létre, olyan terméket állít elő, ami eddig nem volt - zöldmezős beruházásnál mérlegelendő: - országtól függő tényező: - piac mérete - beruházási légkör - általános műszaki, szakképzési kultúra - távolság a tőkeexportőrtől - terméktől függő tényező: - optimális üzemméret Gazdaság nyitottsága - adott országnak milyen intenzívek a nemzetközi

gazdasági kapcsolatai, mennyire szorul rá a világpiacra Vizsgálata export import vonatkozásából - Export nyitottság mutató: (a GDP hány százaléka kerül exportra) (10 % alatt zárt, autark; Magyarországon 50-60%) Export/GDP - Import nyitottság mutató: Import/GDP - export érzékenységi mutató (ha a GDP változik az az export milyen mértékű változását okoza) Δexport/ΔGDP - import érzékenységi mutató: Δimport/ΔGDP - import exporttal történő lefedettségi mutató: Export/Import - Exportfedezettségi mutató: (a szakosodás fokát mutatja) (Export – Import) / (Export + Import) A nemzetközi kapcsolatokat kifejező mérlegek 4. oldal Világgazdasági ismeretek Export - Import Külkereskedelmi mérleg (ha az import nagyobb, mint az export az egyenleg passzívum) ± Szolgáltatások ± Hazautalt jövedelmek Folyó Fizetési Mérleg + Direkt tőkeexport - Direkt tőkeimport + Portfolió export - Portfolió import ± Egyéb tőke ki-be áramlás

Tőkemérleg Alap Fizetési Mérleg ± deviza és aranytartalékok változása Általános fizetési mérleg (mindig nullszaldós, nincs egyenlege) Ha a pénzbeáramlás nagyobb, mint a pénzkiáramlás a mérleg aktív, egyenlege aktívum Ha a pénzbeáramlás kisebb, mint a pénzkiáramlás a mérleg passzív, egyenlege passzívum A világgazdaságban kialakult adósság problémái - az 1970-es évek közepétől fontos probléma, azóta a „világ eladósodik”, de a hitelállomány mögött hitelező is áll! - ok: a nyersanyag és energiaár-robbanás, az 1970-es évekre az országok közötti munkamegosztás általánossá vált, emiatt egyes országokat magával rántotta, minél nyitottabb egy ország, annál jobban hatnak rá a nemzetközi folyamatok - cserearány: exportárak és importárak egymáshoz való viszonya: Δexport árak Δimport árak ha egyforma arányban változik a mértéke mindkettőnek: a cserearány nem változik ha az importár gyorsabban nő,

cserearányromlás következik be: Például: 1 mázsa búza export = 1 hordó olaj import, a búza ára nem nő, az olajé 2x-esre nő 1 mázsa búza export = 0,5 horó olaj import  cserearányromlás Adósságállomány mérése - abszolút mutatók: - bruttó adósságállomány: külfölddel szemben fennálló összes fizetési kötelezettség - nettó adósságállomány: külfölddel szemben fennálló összes fizetési kötelezettség – külfölddel szemben fennálló követelések - külfölddel szembeni követelések csoportjai: - behajtható követelések a Nettó adósságállományba csak a behajthatót ér- soha be nem hajtható követelések demes figyelembe venni: Reális nettó adósságállomány - relatív mutatók: adósságállomány nemzeti vagyon megmutatja, hogy a nemzeti vagyon hány százalékát teszi ki az adósságállomány adósságállomány x100 GDP megmutatja, hogy a GDP hány százalékát teszi ki a GDP-nek Adósságszolgálati teher (évi)

összes fennálló bruttó adósságállomány adósságállományból adott évre eső hiteltörleszté+ után fizetendő kamatteher si kötelezettség Adósságszolgálati ráta adósságszolgálati teher éves exportbevétel 5. oldal Világgazdasági ismeretek Például: Bruttó adósságállomány: 20 milliárd $ Hitelkamatláb: 6% Lejárati idő: 5 év Adósságszolgálati teher: kamat + törlesztőrészlet = 1,2 mrd + 4 mrd = 5,2 mrd$ - 5,2 mrd $ hitelt kell felvenni, hogy vissza tudja fizetni a hitelt - az adósságállomány 1,2 mrd $-ral nő így 21,2 mrd $ lesz (4 mrd helyett új 4 mrd $) - nem nő egy ország adósságállománya, ha legalább akkora a külkereskedelmi mérleg aktívuma, mint az adósságállomány után fizetendő évi kamatteher - a külföldi tőkebeáramlás kedvező, mert a folyó fizetési mérleg passzívumát ellensúlyozza A felhalmozott adósságállomány csoportosítási szempontjai - milyen valutában lett felvéve - lejárat szerint -

forrását tekintve: - más országok jegybankjai: más állam által nyújtott hitel - magánbankok, vállalatok - nemzetközi szervezetek (pl. Világbank) - magánszemélyek - kamat szempontjából: - fix kamat (régebben általánosan alkalmazott volt) - flexibilis kamat (a kamatot egy irányadó kamatláphoz igazítják, pl. LIBOR-hoz: London Interbank Offered Rate – a mértékadó londoni bankok egymás közötti hitelezésnél használt kamatláb ± meghatározott %) Az eladósodott országok lehetőségei - megtagadja a hitelek visszafizetését: - teljes - részleges (meghatározott országok felé törleszt, néhány felé nem vagy kamatot törleszt, tőkét nem) - átütemezteti a hitel visszafizetését: - párizsi klub: azon országok átütemezési kérelmeivel foglalkozik, ahol a hitelnyújtó állam (jegybank által nyújtott hitelek), kamatról és tőketörlesztésről is lehet tárgyalni - londoni klub: magán kölcsönök átütemezésével foglalkozik, csak a

tőketörlesztés átütemezéséről lehet szó (a profit fontos) Likviditási mutató: az ország arany és devizatertalékai + exportbevétel + tőkeimport import kiadás + adósság szolgálat + tőkeexport Eladósodást mérséklő politikák - túlkereslet okozta: kereslet csökkentésével lehet az adósságot csökkenteni: - költségvetési kiadósokat csökkentése - deficites költségvetést számolja fel az állam - monetáris restrikció, külkereskedelem liberalizálása, kamatláb emelés - eladósodást kicsi kínálat okozza: a kínálatot növelni kell, a gazdasági szerkezetet át kell alakítani - meg kell akadályozni a tőkemenekülést (profit repatriálása nem kedvező az országnak), stabil gazdaságpolitika, normál politika A hitelező országok által folytatható politika nehéz helyzetben lévő adós országgal szemben - nyitni kell felé, protekcionizmust felszámolni, csökkenteni vele szemben (ha tud exportálni, lesz bevétele) - további

hitelnyújtással lehet, hogy több az esély a régi hitel visszafizetésére - adósságterhek abszolút mértékben csökkentése: - névérték alatt saját adósságlevél visszavásárlása - átütemezés - adósság lecserélése: hitelező visszavásárolja adósságlevelét, cserébe az adós hozzájárul, hogy nála vállalatokat vásárolhasson, így működő tőke lesz a kölcsöntőkéből Magyar eladósodási helyzet Az adósságállomány kialakulása - az 1970-es évek eleje-közepe: nem volt külső adósságállomány 6. oldal Világgazdasági ismeretek - Keynes-i gazdaságpolitika megrekedt, a gyors gazdasági növekedés lelassul, megtorpan a gazdasági, politikai, katonai erőviszonyok módosulnak a hidegháború enyhül, egyezmények és leszerelési tárgyalások, fegyverzetkorlátozás Japán Nyugat-Európa felzárkózik az USA mellé (az USA hegemóniájának vége, Japán túlhaladja) - Nyugat-Európa integrált gazdasági fejlődés: távol-keleti

Kistigrisek megjelennek (Taiwan, Malajzia, Szingapúr) - 1973-74-1979 - nyersanyag- és energiaár-robbanás: az olajár 30-szorosára nő - ok: politikai viszonyok: fejletlen, fejlett országok is megerősödtek - az USA-nak érdeke: ő a legnagyobb kőolaj termelő a világon, de keveset importál, ezért nem terheli meg az olajárrobbanás, sőt az USA bonyolítja az olajkereskedelem nagy részét (’hét nővér’) a felfejlődött Japán és Nyugat-Európa szegény nyersanyagban és energiában, az ő visszavetődésük az USA érdeke - válságot indít: alultermelési válság: a kőolaj hiánya okozza Magyarország - tervgazdaság, a KGST tagja, a GDP felét a külkereskedelemben realizálja, 2/3-át a KGST országok felé, Magyarország szegény energiában, az árrobbanás miatti cserearány-romlás árveszetést, a GDP leértékelődését okozza - 1973-1982-ig a cserearány romlásból eredő veszteség: 6 mrd $ és 10mrd rubel; ami meghaladja a II. világháborús

veszteségeket (azóta a cserearány-romlás természetes kísérője a magyar gazdasági folyamatoknak) - nem hitték el, hogy tartósan magasak lesznek az árak, azt gondolták a KGST lehetőséget ad a veszteség kiküszöbölésére - 1979 az első komoly reagálás: rájönnek, hogy tartós lesz az áremelkedés - pont akkor volt a szénkályha program Magyarországon, amely olajjal működött, miközben a fejlett országok alternatív energiaforrásokat, energiatakarékos megoldásokat kerestek - a fejlett országok rendelkeztek a legfejlettebb technikával, aminek az árát emelhették, monopolizálhatták, ezzel át tudták terhelni veszteségeiket - Magyarországon nincs se fejlett technológia, se energia, se alapanyag, nincs olyan helyzetben, hogy vesztéségét át tudná terhelni (Magyarország monopolizálható termékcsoportja a mezőgazdasági termelés, de ez nem olyan fontos a fejlett országoknak) Az eladósodást segítő tényezők - relatív tőkefelesleg a

fejlett országoknál: „utána dobják a hitelt” az országoknak kedvező feltételekkel - árrobbanás hatására az arab országokban is nagy tőke halmozódik fel, amivel nem tudnak mit csinálni – kihitelezik - az enyhülés időszakában, senki sem tartja problémának hitelt nyújtani más politikai berendezkedésű országnak és fordítva Példa cserearányromlásra 1$ = 300 Ft Export: 10$ (3000 Ft) Import: 10$ (3000 Ft) Az export és az import ugyanannyival nő Export: 15$ (4500 Ft) Import: 15$ (4500 Ft) Az importár jobban nő, mint az exportár Export: 10$=3000 Ft Import 10$=3000Ft Export: 10$=3000 Ft Import 15$=4500Ft (sem az export, sem az import mennyisége nem változik) A költségvetés elvonja, mert forrása nem a nagyobb mennyiségű export - sem az exportőrt, sem az importőrt nem ösztönzi - Ft-t felértékelik, elegánsabb beavatkozás: 1$=200 Ft Megoldások a cserearányromlásra - hitelt veszünk fel az importkiadások finanszírozására - az

exportvolumen növelése, amíg az importkiadáshoz szükséges forrást meg nem teremti (eredménye életszínvonal csökkenés) - import csökkentése, hogy az exportbevételek fedezni tudják (kevesebb lesz a kínálat, hiány, az életszínvonal csökken) 7. oldal Világgazdasági ismeretek A magyországi adósságállomány kezelése - hogy a gazdaság üteme változik, annál gyorsabban nő az import - 1982 a legkritikusabb helyzet a magyar adósságállomány kezelésében: - kézi kezelés: miniszteri biztos foglalkozik vele, hogy mit lehet importálni - az arabtőke kiment az országból, az egyetlen lehetőség: belépni az IMF-be – hitelt nyújt az adósságállomány kezeléséhez - 1985-86 föl kell pörgetni a gazdasági növekedés ütemét: 2 év alatt megduplázódik az adósságállomány (14-15 mrd $) - 1989 gazdasági politikai rendszerváltás (20 mrd$) - 1994-ben 32 mrd $ - 1998-ra 18 mrd $, a privatizációs bevételek, a Bokros csomag leszorította -

2001 26,9 mrd euró Magyarország miért nem ütemezteti át a hiteleit; - Magyarország nem került csődközeli helyzetbe 1982 óta - az adósságállomány egy részének elengedése a rendszerváltás pillanatában lett volna lehetséges - ma a magyar adósságállomány nem olyan nagy, a gazdasági növekedés a nyugat-európai átlag kétszerese Hátrányai - az adósságállományt nem csökkenti, csak haladékot jelent - megbízhatatlan adósnak tekintik (pl. importálni csak készpénzért hajlandók) Az adósságállomány menedszelése - rövid lejáratú hitelek hosszú lejáratúra konvertálása - kedvezőtlen kamatozású hitel kedvező kamatozásúra konvertálása - az adósságállományt olyan valutára konvertálni, amelynek árfolama nő A magyar eladósodás állománynövekedése Megnevezés Milliárd Euró Külkereskedelmi mérleg passzívuma 2,6 Folyó fizetési mérleg passzívuma 1,9 Tőkemérleg aktívuma 0,4 (+1,1 mrd – 0,7 mrd) Nettó adósságállomány

6,3 Bruttó adósságállomány 26,9 Jegybanki tatartalék A nettó adósságállomány 600 millióval csökkent, a bruttó adósságállomány 2,5 millióval nőtt Nemzetközi pénzügyi rendszer Alapvető kategóriák, fogalmak Valuta: egy ország törvényes fizetőeszköze Deviza: valutára szóló pénzügyi követelés Valutaparitás: két valuta egymáshoz való mennyiségi viszonya, meghatározza: - aranyparitás (aranytartalom, ezek viszonya; ez akkor, ha az ország belső pénzrendszerében a valuta aranyból lett verve, vagy aranyra beváltható – aranypénzrendszer-belső értékkel rendelkező pénz) - vásárlóerőparitás (két valuta vásárlóerejének egymáshoz való viszonya) Valutaárfolyam: egy valuta mindenkori ára, egy más valutában kifejezve Kereslet-kínálat arányában változik, lehet: - stabil (fix) egyenlő a paritás által indokolttal (±0,5%) - lebegő a valutaárfolyam szabadon lebeg Országon belül Országon kívül Aranypénzrendszer

Aranystandard rendszer Papírpénzrendszer Aranydeviza rendszer Aranystandard rendszer - az aranypénzrendszerből fakadó automatizmusok: - árfolyamok stabilak – az aranyautomatizmusból adódik - a nemzeti árszínvonalak kiegyenlítődnek (? Nem biztos, nem írtam le pontosan ?) 8. oldal Világgazdasági ismeretek - országon belüli kamatlábak kiegyenlítődnek (?nem biztos, nem írtam le pontosan ?) - a külkereskedelmi kapcsolatokban használt mérlegek egyensúlyban vannak - működésének feltétele: megfelelő nagyságú aranykészlet Árfolyamstabilitás (aranypontautomatizmus) - két ország kereskedelmében az export és az import egyenlő, ebből következően a valuta iránti kereslet egyenlő a kínálattal – a két ország valutája a paritáson áll - ha az egyik többet exportál, a valuta árfolyama nő (a kereslet nő) egy bizonyos pont után érdemesebb arannyal fizetni, mint a magas árfolyamon lévő valutával - van egy alsó pont, ami alá a valuta

árfolyama nem mehet, mert a hitelezőnek érdemesebb aranyban kérni a hiteleit és nem az adott valutában - az arannyal való fizetés költsége határozza meg árfolyam felső aranypont aranyparitás alsó aranypont idő Az aranypénzrendszer megszünése - 1929-33-ig működik - a II. világháború után létrehozzák az aranydevizarendszert Bretton Woods-ban, cél: a megszűnt automatizmusok mesterséges pótlása Arany-deviza rendszer – Bretton Woods-i rendszer - kétféle elképzelés volt, a Keynes-i (a nyugat-európai országok elképzelése), White, amerikai közgazdász elképzelése, White-ét fogadják el - alappillérei: - rögzítették az arany árát - ha a dollár tölti be a világpénz szerepét, ez azt jelenti, hogy az USA vállalja a dollár aranyra átváltását - 1934-es áron rögzítik az arany árát (mesterségesen alacsony), az USA érdekeit szolgálja, mivel fizetésre dollárt és aranyat lehet felhasználni - áruszállításokért aranyban

fizetnek, többet, mint kellene - a világ aranykészletének 70%-a az USÁ-ba vándorol áruszállítás fejében - stabil árfolyamrendszer kialakítására törekszenek - a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének alapkövetelménye a stabil árfolyamrendszer; ezt az igényt ki kell szolgálnia a nemzetközi pénzügyeknek - az árfolyam stabilitást a rendszernek magának kell előírnia, az egyes valuták árfolyamát vásárlóerőparitás alapján fixálták, ± 0,75%-os sávban engedik alakulni a kereslet-kínálat függvényében - ha az árfolyam ki akar törni, ebből a szűk sávból, a „valutakígyó”-ból, az adott ország jegybankja köteles az intervencióra 1 +0,75 1.A valuta kereslete nagyobb, mint a kínálata, valutát kell a piacra dobni 2 -0,75 2. A valuta kínálata nagyobb, mint a kereslete, fokozni kell a keresletet, vevőként kell a jegybanknak fellépni. - az USÁ-nak ebből is előnye származik: minden jegybanknak, kivéve az USÁ-énak intervenciós

kötelezettsége van - a jegybankok kötelesek a gazdasági racionalitással ellentétes műveleteket végezni, erősödő valutát venni kellene, nem eladni - semekkora mértékű intervenció sem tudja a sávban tartani az árfolyamot, a banknak a valutát le-fel kell értékelnie, de ezen csak veszíteni lehet, így minden ország jegybankját jelentős veszteségek érik (a le és felértékelésekhez az IMF véleményét ki kell kérni, erre hivatkozva nem lépnek be a szocialista országok) - egy ország pénzét teszik meg nemzetközi pénzzé - a dollár kulcsvaluta-tartalékvaluta, a világpénz szerepét játssza 9. oldal Világgazdasági ismeretek - Hogy kerül a dollár a nemzetközi forgalomba? A szükséges mennyiség az USA fizetési mérleg-passzívumán keresztül áramlik a gazdaságba, feltétel: passzívnak kell lenni, több pénz áramlik ki, mint be; nagy aranykészlet, fejlett bankhálózat - az USA-nak a legtöbb előnye ebből származik: a többi ország

csak áruk eladásával jut dollárhoz, de az USA-nak nem kell árut eladnia, rendelkezésre áll a bankóprés működtetésével, azaz az USA fizetési mérleg-passzívuma mértékéig ingyen vásárol, ingyen nyújt segélyeket Az aranydeviza rendszer története - a II. világháború után jól működött, dolláréhség uralkodott, nem volt nagy az USA fizetési mérleghiánya - az 1950-es években dollárbőség volt, több pénz került ki a világgazdaságba, mint a szükséges, a nemzetközi pénzforgalomhoz szükséges dollármennyiséget nem lehet meghatározni - az USA költségvetésének deficitje nagyobb, mint a nemzetközi kapcsolatokhoz szükséges dollármennyiség - dollárbőség alakul ki az USA költekezései miatt (segélyek, vásárlások, háborúk (Koreai, Vietnámi) - a nyugat-európai valuták konvertibilitása csak az 1950-es évek végén valósult meg - az 1960-as évek végére az arany ára mesterségesen alacsony, több aranyat kell a piacra dobni,

kialakult a kettős aranyár: a hivatalos és a feketepiaci - az 1970-es évek elején megszűnt a dollár aranyra válthatósága, ezzel a kettős aranyár is, az egyetlen ami marad a szabadpiaci - az 1960-as évek végére az egy nemzeti pénz a nemzetközi pénz szerepét nem képes betölteni - 1969-ben létrehozzák az SDR-t, ami a nemzetközi pénz szerepét betölti, számlapénz formában jelenik meg és korlátozott szereppel rendelkezik - a valutakígyót folyamatosan tágítják, ± 2,25%-ig, ennek ellenére tömeges a valuta le és felértékelés (az angol font, francia frank, az amerikai dollár leértékelése, a német márka, jen felértékelése) - 1971 augusztus Nixon felfüggeszti a dollár aranyra válthatóságát, és decemberben, majd 1973-van ismét leértékelik a dollárt - 1976-ban a Jamaica-i Kingston-ban szentesítik a bekövetkezett változásokat: - az arany demonetarizálását (száműzik a nemzetközi pénzügyi rendszerből) - lebegő árfolyamok

alkalmazását - a dollár mellett más valuták is kulcsvaluta szerepbe kerülését (német márka, jen) - Magyarország nem vett részt ezen folyamatokban, de Románia, Jugoszlávia igen - 1982 Magyarország belépett az IMF-be A nemzetközi pénzügyi szervezetek IMF - tömöríti a nemzetközi pénzügyi rendszer országait (majdnem minden ország a tagja, néhány kivétellel, pl. Svájc) - a tagországok bizonyos kvótát fizetnek fejlesztési szint, lélekszám alapján, a szavazatokat is ez alapján osztják el - hiteleket nyújt a tagországoknak (rövid-, és középlejáratú hiteleket), ami iránymutató a magánszféra számára IBRD - világbank, Nemzetközi Újraépítési és Fejlesztési Bank - alapvetően hosszú távú hiteleket nyújt nagyobb programokra (pl. a felsőoktatás integrációjára WTO – a nemzetközi külkereskedelem összefogásának szervezete - 1995-96-ban jött létre, előtt egyezményekkel próbálták szabályozni a külkereskedelmet, ilyen

volt a GATT (általános vámtarifa és kereskedelmi egyezmény) 10. oldal Világgazdasági ismeretek Ha az árfolyam nem felel meg a vásárlóerőparitásnak USA NSZK 1$ = 2 DEM rögzítik az árfolyamot, ami megfelel a paritásnak 10% 2% az inflációs ráta - érdemesebb az - ahol az ár nő, ott USA-ban eladérdemesebb elni adni - az export nő, - az export csökken, az import nő - a külkereske-a külkereskedelmi mérleg delmi mérleg aktív passzív - minél nagyobb az inflációs ráták közötti különb- kihitelezheti - kénytelen hitelt ség: aktívumát felvenni - annál nagyobb gyorsabban nő, annál nagyobb az egyensúlytalanság A DEM alulértéAz USD túlérté- a beavatkozás szorító erővé válik kelt kelt - amíg eltérő az inflációs ráta addig eltérően veszífelértékelik leértékelik 1$=1,9DEM tenek a vásárlóerőből, ami a le és felértékelést szükséges, de nem elégséges szükségessé teszi  le kell nyomni az inflációs

rátát Egy választási ígéret 1998-ból: „ha hatalomra jutunk megszüntetjük a Forint csúszóleértékelését”: - a csúszó leértékelés kis időszakra lebontott, folyamatos arányosan kis leértékelés, ha nem csúszó leértékelést alkalmaznak akkor ugrásszerű leértékelések lennének nagyobb időszakonként, ami nagyobb teret engedne a spekulánsoknak - ha nem alkalmaznak leértékelést a külkereskedelmi mérleg passzív lesz, a Forint túlértékelt, az ország eladósodik A valuta le és felértékelésének hatása az exportra-importra 1$=300 Ft Ausztria Magyarország Ausztria Magyarország Ft felértékelés: 1 db konzerv=1$ Exportbev:300 Ft 1db konzerv=1$ Importkiad:300Ft 1$=300 Ft A Ft-ot leértékeljük: 1$=400 Ft Exportbev:400Ft Importkiad:400Ft 1$=200 Ft - amennyiben leértékelik a Ft-ot annyival nő a hazai valutában számított export- - ha a Ft-ot leértékeljük ugyanbevétel értéke; 1 db konzervet el lehet adni 0,75$-ért, úgy, hogy az

exportbevéannyi valutabetel 300 Ft marad; az ár csökkentése a versenyképességet javítja, piacokat lehet vételért 1,5$ért nyerni; ennek a hatása ellentétes az importkiadásokra kell eladni 1 db-ot, - egy valuta leértékelésének következtében annyival lehet külföldön csökkenteni az árat, amennyi a leértékelés volt, anélkül, hogy a hazai valutában számított exportbevétel csökkenne, ezzel a versenyképesség nő - a valuta leértékelés olyan termelők előtt is megnyitja a piacot, aki nem tudott volna versenyképesen exportálni, ezzel megnövelve az exportot - a leértékeléssel arányosan drágul az import, csökkenti az import versenyképességét, így lesznek olyan belföldi termékek, amelyek be tudnak lépni a versenybe, a hazai termelés folyamatosan ki tudja szorítani a külföldit bizonyos területeken Pl. egy konzervet 350$ ért állítanak elő belföldön, de külföldről 300$-ért importálható, ha leértékelik a Ft-ot, az import ára

400$-ra nő, tehát érdemesebb a belföldön előállítottat megvenni - a valutafelértékelés áremelésre kényszerít, ami az export versenyképességét rontja, az áremelés piacvesztést eredményez; importfokozó hatású 11. oldal Világgazdasági ismeretek Közép-Európa modellváltásai Kelet -973 973-1500 973-ban Szilveszter pápa koronát ajánl a cseh, magyar, lengyel népnek, kereszténység Nyugat 1500-1848 Második jobbágyság, Magyarországon török fennhatóság (nyugaton már folyik a polgárosodás) Kelet 1848-1944 Polgárosodás Nyugat 1944-1989 Szocializmus Kelet 1989- „Wildwest” modell (kialakításában az IMF és az EBRD nyújtott segítséget) Nyugat Kelet-közép Európa - a Karoling birodalom volt a középkorban a kelet és a nyugat határa (Elba-Lajta-Duna), a nyugat határa később kitolódott, a két határ közé esik Lengyelország, Csehország, Magyarország - jellemzőik az állandó modellváltás. A nyugati modell

jellemzői Magatartásminták - alárendeltségen belül megőrzött emberi mél- az állam és a társadalom újszerű viszonya tóság - az állam a társadalmon épül fel (rendiség, - az uralkodót a néphez szerződés köti hűbéri lánc) - szolgahűség és lovagi erény, individuum - hűbéri lánc az állam helyett (az uralkodó volt a hatalomkoncentráció megakadályozása a fő hűbérúr) - nem lehet felülről integrálni ideológiailag a római kereszténység A nyugati modell gazdasági háttere - Belső feltételek relatíve magas népsűrűség, városiasodás önellátás mellett árucsere fejlődése demográfiai robbanás (1000-1300) Külső feltételek - gyarmatosítás - arany-ezüst készletek - az Atlanti óceán centrummá válik - Amerika felfedezése Agrárforradalom Keleti modell jellemzői - Az iszlám katonai államszervezet és a kínai civil bürokratizmus keveréke. A hatalom isteni eredetű - állami kontroll alatti árucsere az állam

elsődleges a társadalommal szemben - az állami hatalmat gyakorlók és a parasztok civil és katonai igazgatás között nincs középréteg a hatalom a törvények által sem korlátozott - az integráció csak felülről megoldható (Magyarország első alkotmánya 1949) - a hatalmat gyakorlók helyzetét a közjövedea katonai hatalomátvételek az állam és a tárlemből való részesedés határozza meg sadalom viszonyán nem változtatnak Görög keresztény, muzulmán vallás 12. oldal Világgazdasági ismeretek Közép Európa - sok nemzetiségű birodalmak - kevert összetétel - felülről vezérelt (autoritativ) paternalizmus - több nemzet, mint állam - fejlett hűbériség, lovagi kultúra nélkül - az államhatalom túlereje a társadalommal - az államhatalom még törvények által sem szemben korlátozott - kedvezőtlen külső adottságok - a modernizáció felülről vezérelt - a történelmi fejlődés fő mozgatórugója a - deformált nyugati

gazdasági szerkezet másság - az új társadalmi struktúrát a reform uralkodó hozza létre szervetlen középkori modernizáció (1200-1350) nyugati normák és modellek keleti közegben saját bázisán képtelen továbbfejlődni: folyamatos adaptáció Modellváltások - 1848 - 1950-1960-as évek: az „oroszok bekaptak” minket a nyugat „nagyon” meg akart szabadítani. Orosz hatásra kialakult a proletár internacionalizmus, DE Ausztria és Finnország is orosz fennhatóság alatt volt, illetve Jugoszláviában is szocializmus volt, pedig a vörös hadsereg be se tette a lábát - KOMMINFORM iroda vezényelte: - segített a szocializmus építésében - 1947 szeptemberében alakult - Trumann, francia olasz lépésekre válaszként (a NATO is előbb alakult, mint a varsói szerződés) Az 1949-ben átvett szovjet modell Cél Eszköz - magán- helyett közösségi tulajdon - izolált fejlesztési célok (nem az individuum - több párt helyett egypártrendszer

fejlettségén alapuló, közösségi célokért) - differenciált jövedelmek és életszínvonal - speciális fogyasztási szerkezet helyett nivellált (most 14-szeresek a jövede- nyugati pénzügyi segítség nélkül nyugati lemkülönbségek) fejlettségi szint elérése (a Marshall segélyt - utólagos piacszabályozás helyett előrelátó nyugati termékekre kellett volna költeni) tervezés (a láthatatlan kéz-hez le kell gyártani - függőségi feltételek elfogadása, külső biroa bóvlit, amit a piac elutasít, ezt tervezéssel dalmi státusz ki lehet váltani szerintük) - ciklikus gazdaságnövekedés helyett folyamatos, egyenletes - rövidtávú profitmaximalizálás helyett hosszú távú gazdagodás A szovjet modell átvételének következményei a régió gazdaságaira - paternalizmus (biztos, nyugodt jólét alacsony - azonos intézményrendszer és ideológia színvonalon) - sugaras integráció kialakulása (bilateriális kapcsolatrendszer kiépülése) -

hagyományos külgazdasági orientáció átala- indirekt orosz befolyás a külső birodalomban kulása - olcsó orosz nyersanyag által lehetővé tett - Bizánc-típusú birodalom létrejötte tervezhetőség (az eladósodás már 1986 előtt - gigantikus beruházások a gazdaságossági megkezdődött az oroszok felé) szempontok figyelembevétele nélkül - közös gazdasági cél: a nyugat-európai színvonal elérése nem kapitalista úton 1971-1973 világgazdasági válság 13. oldal Világgazdasági ismeretek 1989 új modellváltás a Washington konszenzus alapján - általános valutaleértékelés - a költségvetési deficit maximum a GDP 2%-a - szabad tőkebeáramlás biztosítása lehet (Uniós átlag 5%) - dereguláció, teljes szabadverseny - külkereskedelem teljes liberalizálása (ezeket - pozitív reálkamat a piacokat akarja a nyugat megszerezni, az - adókulcs csökkentés, adókedvezmények EU-nak 10 milliárdos aktívumot eredmécsökkentése,

adóellenőrzés nő nyez)(ipari termék áramlásának korlátait leépítik, de a mezőgazdasági termékek importját korlátozzák) - azonnali privatizáció (amikor nincs értéke a dolgoknak) - tulajdonjog kikényszeríthetősége - állami támogatások csökkentése, kiadások átcsoportosítása (pl. NATO: nem a tagdíj, a haderő reform kerül sokba) - kötelező direktívák, melyeket a közép-európai országoknak teljesíteni kell Hatásai: - az 1975-ös fejlettségi szintre estek vissza a közép-kelet-európai országok - 2000-re Magyarország elérte az 1989-es reál GDP 99,2%-át A kelet-közép-európai átalakítás sajátosságai a korábbi elsősorban latin-amerikai átalakuláshoz viszonyítva - 400 milliós kielégítetlen piac - óriási hadiipari kapacitás - kiváló minőségű oktatási rendszer - atomreaktorok tömege - a II. világháború következtében családi kap- népvándorlási hullám veszélye Nyugatcsolatok alakultak ki (zsidóság

szétszóródása, Európa számára ki-betelepítések) - régi iparszerkezet lerombolása az új telepíté- politikai instabilitás a szocialista jóléti rendse előtt (1975-ös óriási beruházások leromboszer átalakítása következtében lása) - három világvallás ütközőpontja, nemzetiségi - a szomszédos területek között fennálló jelenkonfliktusok tős életszínvonal különbségek Nyugat-Európai II. világháború utáni újjáépítésének jellemzői - valutakonvertibilitás bevezetése 10 év alatt - aktív állami szerepvállalás (kivonulás helyett) - pénz és adópolitikai eszközök a termelés - jelentős amerikai pénzügyi segítség piaci helyreállításához, nem fordítva feltételekkel nyújtott hitelek helyett - egymás közötti kereskedelem szorgalmazá- kulcstermékek állami támogatása sai, multilaterális klíring - (nem a magántulajdon, hanem a hatékony - tőkeimport szigorú szabályozása működés a cél)(a kulcstermékek

állami támogatást kaptak) - Tervezett, lassú, államilag vezérelt Radikálisok hibái a piacgazdaság nem spontán alakul ki - azonnali privatizáció termelés csökken, korrupció nő az árliberalizáció az inflációt emeli - fő gondnak a rendszert tartották, pedig az dollárbázis a kereskedelembe multilaterális elmaradottság az klíring helyett - szocialista időszak pozitívumait is összetörik egyensúlytalanság oka szerintük a túlkereslet kínálat emelkedése helyett keresletszűkítés 14. oldal Világgazdasági ismeretek Agenda csoport javaslatai - közép-kelet-európai klíringunió jelentős pénzügyi segítség - tőkeimport szorgalmazása, de ellenőrzötten importkorlátozás a fogyasztási cikk piacon - belgazdasági adósságok törlése állami szerep erősítése - valuta konvertibilitás bevezetése fokozatosan átalakítás főcélja a modernizáció - átalakítás terheinek egyenlő elosztása külkereskedelmi liberalizáció csak

fokozato- munkanélküliség csökkentése közmunkákkal san - vállalkozó réteg kialakítása (privatizáció és termelési szerkezet átalakítás) - hosszútávú gazdaságpolitikai célok elsődlegessége a rövidtávú pénzügyi célokkal szemben Néhány ország GNP-je (1994)és növekedési üteme (2001) Svájc: 36410 Egyesült Királyság 17970 (3%) Magyarország 3330 (-13%) Svédország: 44830 (-3%) Csehország 2730 Németország 23560 Oroszország 2350 Ausztria 23120 Románia 1120 Franciaország 22360 A jövedelmek eloszlása a világon - A világ 1/5-e rendelkezik 82,7% -ával a jövedelmeknek A gazdasági válság okai - KGST leépítése az egymásnak szállított árukat feleslegessé tette - privatizáció és korrupció. a vásárlási cél nem a termelés - elhibázott tőkevonzási stratégia (nem struktúra újítási célokból előnyös, az adósságcsapda miatt szükséges) - tőkehiány akadályozza a szerkezet átalakítást (a beáramló nyugati tőke

leszívja a megtakarításokat (hitelképesebb a bankok szemében) - költségvetési defficit emelkedik, inflatorikus hatás (az elsődleges költségvetési mérleg szufficites, az adósságállomány miatt) - nettó tőkekiáramlás a térségből - tőkerepatriálás (megtermelt profit hazavitele) - adósságszolgálat - tőkemenekítés - koordinációs vákuum - olcsó orosz nyersanyag helyett drága világpiaci - liberalizmus jegyében a nyugati konkurencia mindent legázol - az átalakulás terheinek egyenlőtlen elosztása (középréteg nyomása, térségileg) - belső kereslet csökken 15. oldal Világgazdasági ismeretek A munka Európája, Európa munkaerő piaci kérdések A munkaerőpiaci „betegség tünetei”: - az 1970-es évek közepétől az európai munkanélküliségi ráta 11-15%, az ifjúsági munkanélküliségi ráta 20% a nyugat-európai munkaerőpiacokon - terjednek az atipikus foglalkoztatási formák: - önfoglalkoztatás (vállalkozás) -

bedolgozás - alkalmi munka (megbízási szerződés) - részmunkaidőben foglalkoztatás a nyugat-európai munkahelyek 40%-a ilyen és stabil munkahelyek nem születnek, a magyar munkatörvénykönyvének változtatása is ilyen irányba halad - fogy és öregszik az Európai Unió népessége (1993-ban a világnépesség 6,7%-a volt, 2025-re 4,5%ára becsülik), javul a halálozási ráta - kétarcúság a szabályozásban: - teljes foglalkoztatást tűzik zászlóra - a mikroszférában a béreket, bérjárulékokat szorítják le Következmények - fokozódik az etnikumok közötti feszültség - nő a fekete gazdaság (30-40%, így az SNA mutatók, csak a gazdaság 60%-át mérik - saját munkaerőpiac fokozott védelme - munkanélküli fiatalok radikalizálódása (alkoholizmus, kábítószer) A zavar okai: - relokáció - az állások földrajzi áttelepülése: nyugatról vonul keletre - formái: - hazai termelés kiszorítása olcsó külföldi árukkal (kelet-európai export

csak a latinamerikait szoríthatta ki, az Európai Uniónak aktívummal zár a külkereskedelmi mérlege évek óta) - bérmunka kapcsolat: nyugat-európai, amerikai kereskedőláncok szervezik. A gyártás munkaintenzív szakaszait kihelyezik alulfejlett területre, fontos az olcsó bér (textilipar 80%, villamosipar 20% bérmunka kapcsolat) - leépülnek a primitív munkahelyek, de a qualitatív szektorban új munkahelyek teremtődnek, ami lehetővé teszi a struktúraváltást - külföldi direkttőke beáramlás (zöldmezős beruházások, 90%-a a multikhoz kapcsolódik) - piacgazdasági modellváltás - az európai szociális piacgazdaság más, mint az amerikai (individuális), az európai paternálishoz szokott, a munkaerőpiac amerikanizálódik, az állam kivonulni igyekszik; kontinentális jóléti államot érinti - migráció - természetes személyek külföldi munkavállalása külföldi munkáltatónál) - négy migrációs hullám volt a XIX. század vége óta,

keletről-nyugatra - iparosodáshoz kapcsolódik, világháború előtti időszak - I-II. világháború között, Párizsi béke miatti ki-betelepítések, zsidóság eláramlása Európából - vasfüggöny leeresztése 1945-50: 20 millió ember - elitáramlás, színészek, írók, értelmiség ez a humántőke az amerikai gazdasági növekedés forrása - 1989 függönyfelhúzás: 1989-1994 3,5 millió ember hagyja el Közép-Európát, 2/3-a német és orosz zsidó - 1992 Nyugat-Európában jogilag megszüntetik a menekült státuszt, Közép-Kelet-Európát biztonságosnak nyilvánítják - Nyugat-Európában 19 millió külföldi dolgozik, ebből 800 ezer Közép-Európai (ugyanennyi Portugál is) - a migráció alanyai a 22-28 éves korosztály 16. oldal Világgazdasági ismeretek Kelet-Közép-Európa migrációs státusza: - 1989-1995 kibocsátó, 1995-től befogadó státusz, ez lehet az oka a közbiztonság romlásának - cordonne sanitaire: a keletről nyugatra

áramló munkaerő lecsapódik (nyugaton szigorúbbak a belépési feltételek) - Magyarország szigorított a belépési feltételeket, ezzel Lengyelország vált a tranzitmigráció központjává Káros munkaerőáramlások - braindrain: nagyon jól képzett magyar, cseh, lengyel munkaerő, vezető értelmiség áramlása nyugatra - illegális foglalkoztatás, központjai: Linz, Passau, Bécs, Drezda, Berlin (státuszon belüli) Migráció növelő tényezők - Ratkó korszak (Ratkó Anna egészségügy miniszter betiltotta az abortuszt), sok gyerek, amikor szülőképes korba léptek a Ratkó-lányok, 1972-1975-ben a gyes, svéd-norvég támogatási rendszer bevezetése most növeli a migrációt - női munkavállalás növekedése - nyugdíjkorhatár felemelése Migráció csökkentő tényezők - a közép-kelet európai népesség is csökken - megoldódik hosszútávon az etnikai kérdés Az Európai Unió Az Európai Unió története A II. világháború utáni Európa -

terhes 80-100 évet zár le, a francia forradalomtól kezdve az egész időszak háborúval telt, el, ami 20 évente szétverte a kontinenst - belátják, hogy ez nem mehet tovább, meg kell teremteni a tartós béke feltételeit - a gyarmataikat elveszítik, az ipar és a gazdaság le van bombázva, Amerika és Szovjetunió szerzi meg a vezető szerepet, a vezető szerepért valamit tenni kell: összefogás, integráció Az Európai Unió kialakulásának lépései - német-francia ellentét kezelése: Elzász-Lotharingia német része gazdag szénben, a francia részen az acélipar jelentős - Jean Monet találja ki, Schuman dolgozza ki, közösen használják fel - a kereskedelmi korlátozásokat a szénre és acélra feloldják, közösen aknázzák ki; létrejön az Európai Szén és Acél Közösség, tagjai: Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Olaszország - 1952-ben írják alá, az első az integrációs szerződések közül, 50 évre szól,

önálló szervezetként működik 2002-ig, formailag és tartalmilag beépül az Európai Unióba - sikeres és hatékony, Franciaország megszerzi az ellenőrzést a német szénvagyon felett, a németek vesztesként kitörési lehetőségnek találják, mind a hatan egyenrangú partnerek - francia hegemónia, a franciák szempontjából fontos, hogy az angolokat ki tudták zárni - közös gazdasági bázison a politikai környezetet is tudják konszolidálni - 1957 Római szerződés: túllépnek, a gazdaság egészére (ipar és a mezőgazdaság) kiterjesztik az együttműködést; elsődleges cél a belső piac létrehozása, a négy szabadságjog (áru-, szolgáltatások-, tőke-, személyek szabad áramlása), közös kereskedelmi politika Az integráció szintjei 1. Szabad kereskedelmi megállapodás, együttműködés Jellemzői: vámok eltörlése, áruk szabad áramlása, önálló vámpolitika kifelé, szabad kereskedelemben részes országok között a vám egységes 2.

Vámunió: részes országok közös kereskedelmi politikát folytatnak kifele, közösek a vámhatárok, a vámtarifa szabályozás 3. Közös piac szintje: termékek szolgáltatások, a négy szabadság megvalósítása elsődleges 4. Belső piac: sok akadály korlátozza: a szabványokat, vámszabályokat le kell építeni, valamennyi kereskedelmet korlátozó tényezőt egységesíteni kell (ilyen akadály pl Franciaországban, kisteherautót be lehet vinni, de csak egy bizonyos alpesi faluban, annak a vámhivatalában lehet adminisztráltatni) 5. Gazdasági, monetáris unió: egységes, közös pénzpolitika, közös pénz, gazdaságpolitikai harmonizáció 6. Politikai unió: a legmagasabb szint 17. oldal Világgazdasági ismeretek - 1967-ig sikerül a közös piacot létrehozni, dinamikus gazdasági növekedés, 4-5-6%-os GDP növekedés indult meg, teljes foglalkoztatás mellett - 1968-ban hatalmas ünnepségeket rendeztek, az eredmények megünneplésére - az 1970-es

évekre elérkezettnek látták az időt a gazdasági unió (5. szint) kiépítésére - Verner terv: merész lépés, a szinteket nem lehet átugrani; az olajválság miatt nem történt meg - az 1970-es évek elejétől lelassultak az országok, több országban recesszió volt, az integráció leállt - a tagországok befelé fordulnak, protekcionista lépéseket alkalmaztak - 1973-ban az Egyesült Királyságot (csak De Gaulle távozása után), Dániát, Írországot felveszik ; Norvégiában a népszavazás elvetette a csatlakozást (olajnagyhatalom) - az 1980-as években a cél az erőforrások közös felhasználásával többleteredményt elérni fő probléma a közös piac és a belső pia hiánya - Egységes Európai akta: intézkedések, amit a belső piac létrehozása érdekében meg kell tenni, a kereskedelmet korlátozó tényezők, szabványok, műszaki előírások egységesítése - 1992-re valósul meg a szükséges szabályozás az egyes országokban (vannak

hiányosságok, csak 90%-ban valósult meg) - 1981-ben felveszik Görögországot (jobboldali diktatúra után kommunista irányba mozdult az ország, ezt akarták megakadályozni) - az országvélemény középtávon sem tartotta alkalmasnak; az átveendő szabályoknál a bevezetés ára és a bírság különbségéből ítél, ebből fakad: ’No more Greeks’ - 1986-ban Spanyolországot (a Franco diktatúra bukása után) és Portugáliát felveszik - 1983-84-ben egyszerre kezdték el a tárgyalásokat, Portugália előbb kész volt, de be kellett várnia Spanyolországot (félő, hogy Magyarországnak is be kell majd várni Lengyelországot) - az 1980-as évek végére 12 tagja van. - először Európai Gazdasági Közösség, majd Európai Közösségek (Párizsi, Római, Euratom szerződés), 1995 óta Európai Unió (Maastricht-i szerződés) - az 1980-as évek végétől az uniós országok stabil növekedési pályára állnak, az inflációt visszaszorítják, a

munkanélküliség magas - 1992 óta újra gondolkodnak a belső piac megvalósításán - Cecchini tanulmánya szerint a belső piac pozitív hatással van a gazdasági növekedésre - a Maastrichti szerződés lefekteti a menetrendet: 1. ütem: a gazdaságok közelítése 2. ütem: közös valuta bevezetése, az árfolyamok rögzítése a tagállamok között ahol a forgalom nem készpénzben történik, ott már az Euro-t használják, a nemzeti pénzek csak „váltópénzek” 3. ütem: nemzeti pénzek megszüntetése, Euro bevezetése - annak ellenére sikeres, hogy az Euro árfolyama alacsony (az USD túl erős, mellette csak gyenge lehet), ki tudta állni a brazil, orosz válságokat - 1995-ben felveszik Svédországot, Finnországot és Ausztriát (Svájc és Norvégia elutasítja (Svájc az európai integráció minden gyümölcséből részesül így is)) - megvalósul a négy szabadság, az integráció eljut a legmagasabb gazdasági együttműködési szintre, ami

létezhet. Az Európai Unió felépítése Pillérei: - Európai Közösség: gazdaság szabályozásának egészét átfogja - Amszterdami szerződés: közös kül- és biztonság politika – Solana képviseli - Bel és igazságügyi együttműködés (ez a leglazább), a politikai unió irányába hat Az Európai Unió fő kerete - szerződések: - Róma bázis, az EU alkotmányaalap, az új szerződések módosítják az alapot, hozzáfűznek, ráépülnek - Maastricht mivel a Római szerződésbe beépítik kusza rendszert eredményez, voltak betűvel, számmal, mindkettővel jelölt paragrafusok 18. oldal Világgazdasági ismeretek - Amszterdam újraszámozták (a klasszikus cikkelyek: 92,93,94 ettől kezdve 86,87,88Ö - Nizza - ACQUIS COMMUNANTAIRE - közös szabályozás, amit a csatlakozó országoknak át kell vennie - nemzetközi jog (államok közötti kérdéseket szabályoz) és nemzeti jog között helyezkedik el - aprólékos, mikroszintű kérdéseket

szabályoz Jogszabályok típusai - rendelet: közvetlen hatállyal bír, minden országban módosítás nélkül alkalmazni kell, nem külön kihirdetni - irányelv: az Unió hivatalos lapjában jelenik meg, keretirányzat, ki kell hirdetni, át kell ültetni a nemzeti jogrendbe - közösségi határozat: a tagállamok egy csoportjának konkrét ügyben kötelezően végrehajtandó határozatot hoznak (pl. a mezőgazdaság terén állategészségügyi kérdésekben speciális kérdéseket, hogy kell megoldani) - még létezik számos forma (ajánlás, útmutató, bizottsági levél), ezek alkalmazása nem kötelező - a csatlakozási tárgyalások a jogharmonizációról, a jobszabály alkotásról folynak Az Európai Unió intézményei - az egyes országok valamilyen hatáskörükről egy szupranacionális szerv javára lemondanak Európai tanács - gyűjtő intézmény: - Állam és Kormányfők Európai Tanácsa - kétszer találkoznak egy évben, a legfontosabb stratégiai

kérdésekben döntenek, a legégetőbb kérdésekkel foglalkoznak - a legfelsőbb döntéshozó szerv - Miniszterek Tanácsa - szakminiszterek, havonta kétszer ülnek össze, a nagy döntések részleteit dolgozzák ki specializálva - pl. EKOFIN: a gazdasági és pénzügyi miniszterek tanácsa - a parlamentet egyre inkább bevonják az irányításba - szavazási típusok: - egyhangú - minősített többség (Nizza az ilyen döntések körét kiterjesztette), az összes szavazat 71%-át jelenti, de meg kell vizsgálni, hogy az igennel szavazók a lakosság 62%-át képviselik-e - a szavazati arányokat a gazdasági súly és a lakosság arányában határozzák meg: - Németország, Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország: 29 - Görögország, Belgium, Portugália, majd Magyarország: 12 - az Európai Uniónak és a tanácsnak félévente új elnöke van, 10 évre előre rögzített sorrendben - az elnök tudja a legkevésbé védeni saját országának érdekeit -

most Svédország az elnök (érdeke a bővítés, számíthatunk a csatlakozási tárgyalások felgyorsítására), majd Beldium, Spanyolország (ellenérdekelt Magyarországgal szemben mezőgazdasági, regionális politikában), Görögország (az ő elnöksége alatt adtuk be a csatlakozási kérelmet, talán le tudjuk zárni a tárgyalásokat) - a Tanács Brüsszelben ülésezik, néha Luxemburgban Európai Bizottság - szupranacionális szervezet - a tagok és a közösség érdekeit kell képviselnie - minden bizottság valamilyen területért felelős - szerepük: javaslattétel kizárólagos jogával rendelkezik - most a bizottságnak 20 tagja van, öt nagyobbnak 2, a többi tíznek 1, akiknek két tagjuk van azok lemondanak, és 27 tag lesz a csatlakozás után (tervezik a rotációs elv bevezetését) - hat tagállamra lettek kitalálva, 15-nél nehéz balanszírozni az egyes országok érdekei között (Nizza ezt a rendszert húzza rá a 15 tagállamra, ahelyett, hogy új

rendszert hozna létre) Európai Parlament - 1976 óta az Unió polgárai közvetlenül választják a tagjait, nem rendelkezik nagy jelentőséggel - próbálják bevonni olyan kérdésekben, melyekben a döntéshozatalt emberközelivé kell tenni 19. oldal Világgazdasági ismeretek - a bővítésben fontos szerepet játszik: nem lehetséges, ha nem szavazza meg - feladata a közös költségvetés elfogadása, fontos szerepet játszik a tervezés és összeállítás területén (leginkább itt tud beleszólni a működésbe), elsősorban a mezőgazdasági regionális politikát tudja befolyásolni - 700 képviselő volt, Nizza óta 730, Magyarország és Csehország 20 képviselőt kapott (Portugáliának és Belgiumnak 22 van, ezt a megkülönböztetést elvből meg kell akadályozni) - package deal rendszer: pl. a franciák és németek egyenlő szavazati súlyt kaptak, cserébe a németek több helyet kaptak a parlamentben Európai Bíróság - ha a közvetlenül hatályos

rendeleteket nem tartja be a tagállam a sértett közvetlenül ide is fordulhat, kötelező határozatot hoz (pl. tilos az állami támogatás, (bizottság mégis engedélyezheti), engedély nélküli állami támogatás ellen a versenytársak az Európai Bírósághoz fordulhatnak, és a támogatottnak kamattal vissz kell fizetni a támogatást) Régiók bizottsága - az európai régiók a jogszabálytervezetekről véleményt mondhatnak - a tagjelölt országokat csatlakozás előtt meghívnák nézőnek, hogy a működését vizsgálhassák Gazdasági és Szociális Bizottság - a munkavállalókat és munkaadókat képviselő szerv véleménymondó, tanácsadó szervezet Európai Számvevőszék - a pénzek helyes felhasználását figyelemmel kíséri, csalásokat, visszaéléseket megakadályozza - 1999-től megerősítették Szubszidiaritás elve - a tagállam lemond bizonyos jogokról, de kérdéses, hogy hol a határ, a közösségi szinten és a regionális, nemzeti szinten

hatékonyabban kezelhető problémák között - a problémákat amiket hatékonyan lehet kezelni helyi szinten kell kezelni, és csak akkor kell közösségi szinten, ha helyi szinten nem lehet - ott szülessen a döntés, ahol a legjobban lehet döntést hozni Közösségi politikák Belső piac működése (1995-re 95%-ban létrejött) - négy szabadság: áru, szolgáltatások, munkaerő, tőke szabad vámmentes áramlása az országok között - pl. Single Pasport: ha egy bank megkapja bármely országban nyithat leányvállalatot, illetve nyújthat banki szolgáltatásokat - munkák, foglalkozások pontos leírása a szabályozáshoz (nehézkes), ha valaki valamilyen akreditált képzésben vett részt, melyet az EU-ban elfogadnak, bárhol vállalhat munkát - a négy dolog áramlása aggregált szinten mindenkinek jó, de az egyes régiók esetében a meglévő különbségek tovább növekedhetnek. Regionális Politika - a tagállamok szintjén túl közösségi szinten is

próbálják szabályozni a régiók problémáját (közös regionális támogatás, strukturális alap, kohéziós alap) - az unió bővítésével az egyenlőtlenségek tovább növekedtek az 1990-es évekre, a belső piac kiteljesedésére rájöttek hogy, az elmaradott térségeket támogatni kell - közösségi szinten kell az egyenlőtlenségek csökkentését elérni. Feltételek, elvek Partnerség elve: a régiók testületei (régió, ország, bizottság) az ellenőrzés lezárásáig közösen dönt a pénz felhasználásáról Programozás elve: hét éves fejlesztési programokat kell létrehozni Társfinanszírozás elve: az uniós támogatások megjelenése nem helyettesíti az adott állam pénzét, az unió körülbelül 75%-ot ad, a tagállam 25%-ot a fejlesztési programra Monitoring: pénzügyi ellenőrzés már a forrás felhasználás előtt és közben is vizsgálja, hogy minden megfelelően, szabályszerűen játszódik-e le Versenyszabályok - monpolista

helyzetek ne alakuljanak ki, területei: antitröszt, állami támogatások, állami vállalatok 20. oldal Világgazdasági ismeretek - Antitröszt - monopóliumellenes szabályok, a vállalatok közötti együttműködések szabályozása, ágazaton belül, ha az ott működő cégek a piac torzító, versenyt visszafogó megegyezést kötnek a bizottság beavatkozik, a szabad versenyért - monopol-helyzettel való visszaélés: a természetes monopolhelyzetben lévő vállalat erőfölényes helyzetével visszaél – felszólítás, bírság A versenyfőigazgatóság ellenőrzi őket - állami támogatások területe: a piactorzító magatartás kerülendő, egy állam sem nyújthat egy vállalatnak támogatást (vannak kivételek: természeti katasztrófa esetén, és szociális jellegű támogatások esetén Mezőgazdaság - 1957 Római szerződés: - az Európai Unióban garantálva legyen az ellátás, ne legyen többet jegyrendszer, éhinség - az ellátásért felelő

rétegeknek (parasztok, farmerek) biztos jövedelmet teremtsenek - azóta alig változott, így feneketlen zsák lett, az össznépesség 2-3%-a, a költségvetés 40-50%-át kapja meg - az európai árak magasabbak, mint a világpiaci árak, hatalmas termékfölöslegek halmozódtak fel (szarvasmarhából a járvány csökkenti, de tejből, vajból, lisztből nem) Az Európai Unió agrárszabályozása - az Unió mindent felvásárol (a legfontosabb élelmiszer alapanyagokat), amit megtermelnek a parasztok és a farmerek, ártámogatást nyújtanak nekik, így egyre többen termelnek - a rendszer drága, „hatékonytalan”, az unión kívül mindenki támadja - nincs törekvés a megreformálására: - ha egyszer parlagon hagyják a területeket, az visszafordíthatatlan következményekkel jár, nem lehet csak úgy újra beszántani - félnek, hogy hitelen válsághelyzetbe fordul - 1992 táján fokozatosan bevezetik a világpiaci árakat, a termelőknek jövedelempótló

támogatást adnak - az acquis communantaire-ben az állat- és növényvédelmi előírásoknak a legkiterjedtebb a szabályozása - (Magyarországnak nem akarnak jövedelempótló támogatást adni, mert az árszint alacsonyabb, nem kell csökkenteni, nincs ebből fakadó kieső jövedelem) Csatlakozási tárgyalások - 1994. évi I törvény: társulási megállapodás – jogokat és kötelezettségeket fektet le - április 1-én nyújtotta be Magyarország a csatlakozási kérelmet Ahhoz, hogy egy ország csatlakozhasson: - európai országnak kell lennie - a tagsággal járó kötelezettségeknek meg kell felelnie - 1995 kiadták az ún. Fehér Könyvet – közösségi jogszabályok, kb 370 irányelv, amelyek a belső piacra vonatkoznak, ez az első segítség az EU-tól, hogy pontosan mit jelent a tagsággal járó kötelezettség - 1996 május: kérdőív a tagjelölt országoknak (kb. 300-320 kérdés), alapos „átvilágítás” a gazdasági, társadalmi helyzetről. - ezt

a Bizottságnak kellett átadni, akik véleményezték (akkoriban 11 tagjelölt volt) - 6 országot minősítettek megfelelőnek középtávon a tagságra (Észtország, Lengyelország, Csehország, Magyarország, Szlovénia és Ciprus), nem alkalmas: Lettország, Litvánia, Szlovákia, Bulgária, ? - a Bizottság javaslata nagyjából objektív. - 1999 tavasza: csatlakozási tárgyalások kezdete - 1994 koppenhágai kritériumok: - politikai feltétel: parlamenti demokrácia, emberi-polgári-kisebbségi jogok - gazdasági feltétel: működő piacgazdaság, át kell vennie a közösségi vívmányokat + az uniónak is alkalmasnak kell lennie, hogy befogadja az új országokat - az 5+1 ország esetében a politikai kritériumok rendben voltak 21. oldal Világgazdasági ismeretek Tárgyalások Átvilágítás, probléma feltáró szakasz (screaming) - hogy áll a jogharmonizáció, intézményi rendszer - a közösségi jogszabályokról nyilatkoznia kellett a tagjelöltnek, hogy

velük hogy áll (több mint harmada a mezőgazdaságra vonatkozik) - két fordulóban történt: - multilaterális rész: összes tagjelölt tájékoztatása - bilateriális rész: tagjelöltek önálló meghallgatása Monitoring: ellenőrzik a tagjelöltek állításainak valódiságát (hogy valóban megtörtént-e a jogharmonizáció 2000 ősze: a legutolsó átvilágítási forduló - azokban a fejezetekben, ahol a tagjelölt megfelelt az átvilágításnak, ott megkezdődtek az érdemi tárgyalások – ez rendkívüli volt, ilyen azelőtt nem lehetett, meg kellett várni a teljes átvilágítást pozíciós papír vagy tárgyalási álláspont: a tagállam bemutatja, hogy országa szabályozását fejezetekre bontva ezeket szétküldik a 15 tagnak, akik elfogadják, vagy újabb kérdéseket tesznek fel visszaküldik a tagállamnak ha minden rendben van, az adott fejezetet lezárják Mezőgazdasági fejezet - jövedelemkiegészítés az ártámogatás helyett - Magyarországnak

nem akarnak adni támogatást, mert szerintük a kelet-európai árak jóval alacsonyabbak az uniós áraknál – tanulmányok szerint ez termékenként igen változó - az elmaradott térségek támogatására félretett pénz kevésnek tűnik, ha 10 államot vesznek fel Úgy néz ki, hogy az első körben a legfejlettebb tagjelölteket akarják felvenni, tehát a differenciálás dominál Lengyelország sok helyen igen fejlett, de máshol nagyon elmaradott (pl. mezőgazdaságból élők száma igen nagy) ezért kérdéses a felvétele az első körben. Gazdasági és monetáris unió - egy valuta több országban, közös monetáris politika - 1994 Maastricht lefektetik a taggá válás feltételeit (konvergenciakritériumok): - az éves költségvetési hiány nem lehet nagyobb a GDP 3%-ánál - az államadósság nem lehet nagyobb a GDP 60%-ánál - az infláció maximum 1,5%-ponttal térhet el a 3 legjobb inflációval rendelkező ország inflációjától - az éven túli

lejáratú betétek után fizetett kamat 1,5%-kal térhet el a három legjobbal rendelkező országtól (1997 volt a referenciaév) - árfolyamstabilitás feltétel: a valutát az Európai árrendszerben kell tartani, nem lehet mesterségesen leértékelni - 15 tagállamból 11 teljesítette (a költségvetési hiányt és az inflációt veszik szigorúan; az államadósságot szabadabban, ha tartósan csökken, azt is elfogadják pl. Belgium a GDP 120%-a, Olaszország a GDP 100%-a;), a Svédek, Dánok, Angolok és a Görögök nem teljesítették, az első három nem is törődik vele, a Svédek hosszú távon se A magyar mutatók alakulása - a költségvetési hiány a GDP 4,2%-a (az ENSZ, OECD által ajánlott számviteli rendszert alkalmazzák, az EU-s rendszer szerint 4,5-5% lenne; tavaly a költségvetésben alá terveztek a valósnak, ez több 100 MRD eltérést eredményezett, több ÁFA és Fogyasztási adóbevétel volt, amit januárra toltak, 3% lett volna, ha nem tolják

át) - az államadósság a GDP 60%-a - az infláció 9-10% (az uniós átlag 2%) - a kamat 10-11% (uniós átlag 4-4,5%) 22. oldal Világgazdasági ismeretek Az Euró árfolyama - csökkent, másfél év alatt 30-40%-ot veszített az értékéből, erre sokan azt gondolták, hogy a gazdasági unió megvalósítása sikertelen lesz, kudarcba fullad - okai: a dollárhoz rögzítették, Amerika soha nem látott növekedési pályára lépett, ehhez képest gyengébb az európai gazdaság, de a válságokat mégis sérülés nélkül átvészelte, és most, hogy az amerikai fejlődés lassul 20%-ot visszanyert az értékéből - a német gazdaság domináns az unióban „gyakorlatilag az Euró a márkát testesíti meg”, ami 1999-ig erősödött, a spekulánsok felhajtották az árfolyamát, emiatt túlértékeltté vált - 3% az átlagos növekedés az Euró-övezetben 1999 óta Nemzetközi pénzügyi rendszer - 1990 előtt a szocialista rendszerben a pénzügyi rendszert

tervgazdasággal akarták pótolni, ami megvalósíthatatlan - a modern piacgazdaság a magángazdaságra épül, tervezni nem lehet, de minden országban az állam tervezi a makrogazdasági mutatókat; a gazdaságpolitikai célok nem rákényszeríthetők a gazdaság alanyaira, ezért eszközöket kell hozzá rendelni pl. adópolitika, vámpolitika, támogatáspolitika - a célok és eszközök intézmények nélkül semmit sem érnek - a gazdaságpolitika elemei: - külgazdasági politika - nemzetközi pénzügyi politika - integrációs politika (egy ország milyen mértékben mond le önálló döntési lehetőségeiről, szuverenitásáról, hogy bizonyos közösségből előnyöket élvezen; nincs teljesen szuverén ország, a volt szuperhatalmak sem; nem csak EU hanem ENSZ, IMF, Világbank, WTO, NATO felé) - külkereskedelmi politika Alapfogalmak Devizabelföldi: Magyarországon állandó lakhellyel rendelkező természetes személy, vagy vállalat, aminek a székhelye

Magyarországon van, nincs köze az állampolgársághoz Valuta: külföldi pénz (készpénz, érme, bankjegy) Deviza: külföldi pénzre szóló követelés Mesterséges nemzetközi pénz: a pénznek nem minden funkcióját tölti be, áruból, szolgáltatásokból nincs fedezete, mesterségesen hozták létre, tartalékképzésre, hitelezésre használják fel Folyó műveletek: áruforgalom kifizetése, ehhez kapcsolódó szolgáltatások, idegenforgalmi szolgáltatások, reálfolyamatokhoz kapcsolódó műveletek Tőkeműveletek: a pénz fizetési funkciójából fakadó műveletek, hiteleszközzé válik (kamatot várnak tőle), vagy működőtőke befektetés (hozamot várnak tőle) Devizapolitika - Kötött devizapolitika - volt szocialista országokban, Latin-Amerikában alkalmazták, lényege, hogy minden deviza tulajdonosa az állam, csak tőle lehet vásárolni, kötelező a beszolgáltatás, kötelező kényszerárfolyamon felajánlani az államnak - a devizának nincs

szabad piaca - Vegyes devizapolitika - bizonyos műveletekre engedélyezik a szabad átváltást, bizonyos tevékenységek engedélykötelesek - a folyó műveletek szabadak, a tőkeművelteket vagy engedélyhez kötik, vagy tiltják - Szabad devizapolitika - a devizának szabad piaca van Konvertibiltás (valuta szabadon átválthatósága, felhasználhatósága) - feltételei: - deklaráció 23. oldal Világgazdasági ismeretek - versenyképes áru és szolgáltatásnyújtó képessége legyen az adott országnak (érdemes legyen a termékeit megvásárolni, ezt a fizetési mérleg tükrözi, ha tartósan passzív árui és szolgáltatásai irány külföldön gyenge az adaptációs készség, nincs esély, hogy a konvertibilitás megalapozott legyen - egyik napról a másikra nem lehet bevezetni, csak fokozatonként - fokozatai: - jegybanki szintű átválthatóság (külföldi tetszőleges mennyiségben válthat valutát a jegybanknál kényszerárfolyamon, amit szabadon

felhasználhat) - külső konvertibilitás (külföldön szabadon árusítható, belföldön nem lehet szabadon kereskedni vele) - belső konvertibilitás (devizakülföldire és devizabelföldire vonatkozik, de nem minden devizára, bizonyos műveletekre vonatkozik, Magyarország ezen a szinten van) - teljes konvertibilitás (deviza szabadon átváltható mindenki számára, minden műveletre) - fejlődő országokra jellemző a kötött devizagazdálkodás, a konvertibilitás elkerülése, mert a nem stabil gazdaságú ország nem tudja a tőkemenekülést megakadályozni Kulcsvaluták - kitüntetett konvertibilis valuták: a világ országainak jegybankjai szívesen tartják ebben tartalékaikat, a világkereskedelem jelentős része ezekben bonyolódik Monetáris tartalékok - a felmerülő kiadásokra, nem várt eseményekre képzett taralék, amit a jegybank nem fektet be - formája: - aranytömb, aranyrúd (az MNB pincéjében, mások szerint a Veszprémi várban őrzik) -

kulcsvaluták (feltétele, hogy a kibocsátó ország gazdasága erős legyen, jelentős szerepet játsszon a világkereskedelemben, a fizetési mérlege legyen egy kicsit passzív (akkor áramlik ki az országból) Nagy devizaközpontok és kulcsvaluták - New York – Wall Street USA Dollár - Frankfurt Német Márka - London Angol Font - Tokió Japán Yen - Zürich Svájci Frank A likviditás kérdése - egy ország fizetőképességét jelenti, azonnali fizetési kötelezettségeinek milyen mértékben tud eleget tenni; a likviditási mutató jelzi: az ország monetáris tartalékai az import értéke - ha a likviditási mutató magas az ország megbízható pénzügyi partner, Magyarországnál 50% körüli, ami jó arány - a Kelet-Közép Európai országok krónikus tőkehiányban szenvednek, de a működőtőke behozatalnál nem csak a mennyiség, hanem a gazdaságra való hatás is fontos Eladósodottság - deprendre (enyhülés) idején a gazdasági kapcsolatokat fejlesztik

- 1973 3. Közel-keleti háború, az arabok „megbüntették” a világot, a világ megijedt, az energia és nyersanyagárak felszöktek, az olajban gazdag országok hitelen meggazdagodtak, és a hirtelen gazdagsággal nem tudtak mit kezdeni, tehát kihitelezték (a működőtőke befektetés kockázatos), hatalmas hitelkínálatot teremtettek, azok az országok, amelyek nem rendelkeztek nyersanyagokkal azoknak a kiadásai megemelkedtek, kölcsönökre volt szükségük - 1982-83 egyetlen valuta volt, aminek a kamatszintje befolyásolta a világpiaci kamatszintet, ez a $ volt, ezért a hitelek túlnyomó részét $-ban adták - az USÁ-t infláció fenyegette, megemelte a kamatot, ezzel a $-kamatok az égig szöktek, a lebegőkamatozás miatt az adósokra hatalmas kamatteher zúdult, Mexikó, Lengyelország nem tudta fizetni, adósságválság alakult ki, adósságkönnyítést kértek (átütemezést, vagy elengedést, vagy kombinációt alkalmaznak) - Magyarország pontosan

fizetett, megőrizve pozitív megítélését, hiteleket vett fel, hogy az újonnan felvett hitelekből törlessze a régit, a kamatot jövedelemből fizette, a tőkét görgette, nem kérhetett átütemezést, mert a magyar hitel kötvénykibocsátásból származott (szamuráj, jenki kötvény) melyet biztosítók, magányszemélyek, nyugdíjintézetek vettek meg; ezek az adósok nem tudtak várni 24. oldal Világgazdasági ismeretek - most Magyarország bruttó adósságállománya 21 mrd $ Bruttó adósságállomány - követelések Hitelállományi mérleg - monetáris tartalék Nettó adósságállomány (formálisan fedezetlen hitelállomány) - az állam a hitelpiacról kivonul, Magyarország nettó adósságállománya 3 mrd $ - aki nekünk tartozik (Szovjetunió, Kuba, Irak) az nem fizet, vagy nem tud, vagy nem akar, komoly adósságbehajtási technikákat kell alkalmazni, hogy töredékét beszedhessük diszázsióval Nagy nemzetközi pénzügyi szervezetek - Bretton

Woods-i rendszer: 1944 nyarán új pénzügyi rendszert hoztak létre, bázisai az IMF (International Monetary Found), EBRD (világbank) - kialakítja a nemzetközi elszámolások rendszerét - az IMF rendelkezik mesterséges valutával: SDR (special drawing rights) tartalék eszköz; - árfolyampolitika: a világpénz arany és dollár, az arany fokozatosan demonetizálódik, kivonul a pénzügyi funkciókból, az arannyal való fizetés zavarra utal - 1969 dollárválság - az IMF hitelpolitikája: hitelnyújtásának jelentősége, hogy információt nyújt, a hitelt teremt, olyan feltételekhez szabja a hiteleket, ami az ország pénzügyi helyzetének stabilitását feltételezi, megszabja mekkora lehet az államháztartás kumulált hiánya, standby hiteleket nyújt, amelyeket akkor ad, ha az ország betartja a feltételeket - a világbank hitelpolitikája: fejlődő és volt szocialista országoknak célhiteleket nyújt, hosszú távú szerkezet átalakításra,

infrastrukturális hitelek, végigkíséri, ellenőrzi a folyamatokat Az Euro Tendenciák a II. világháború utáni világgazdaságban - kétoldalú kapcsolatok jellemzik a gazdaságot: Bretton Woods: globalizáció (a világ egységesedése, egyes nemzetgazdaságok totális összefonódása), regionalizmus (a földrajzilag közeli országok alkotnak egységet, legfejlettebb formája az integráció) Pénzügyi integráció - motorja az USA (Európa hatalmas piacot jelent számára, ha fizetőképes, de ha romokban hever, az USA érdeke, hogy minél előbb talpra álljon, legfőbb eleme a Marshall-segély) - két nagy pólus, és egy nagy gazdasági centrum alakul ki, Európa érdeke, hogy új gazdasági centrumot alakítson ki, ami felveszi a versenyt az USA-val (erre az egyes európai országok külön-külön nem képesek) - Németország volt az agresszió kiindulópontja, be kell venni, hogy ne érezze magát megalázottnak, ellenőrizni kell (az integráció azokban az

iparágakban jön létre, ami a hadiipar szempontjából a legfontosabb (szén és acél)) - a szén és acélközösségre épül, majd létrejön a Római szerződés, Európai Gazdasági Közösség+Montánunió+Euratom=Európai Közösségek Európai Fizetési Unió (European Payment Union – EPU) - konvertibilitás előkészítésében nagy szerepet játszik - két oldalú elszámolásokat sokoldalúvá tette (multiklíring) - 1958-ra a fejlettebb nyugat-európai országok megvalósítják a valutáik konvertibilitását Az integráció fejezetei - 1958-1968 - nem igazán pénzügyi események, reálgazdasági lépések (vámok eltörlése fokozatosan, hogy a gazdaság tudjon alkalmazkodni) - pénzügyi vonalon a fiskális politikák összehangolása, pénzügyi együttműködéssel foglalkozó bizottságok létrehozása - fiskális politika: (az állam költségvetési politikája monetáris (jegybank alakítja) és fiskális politikából (a kormány alakítja) áll) ÁFA

bevezetése (TVA, VAT, Mehrwehrstaier), egyes értékesítési fázisok az általuk hozzátett érték után számítják fel, általánosan elterjesztik, az adópolitikát egyeztetik 25. oldal Világgazdasági ismeretek - bizottságok: Monetáris bizottság (célja a monetáris politikák egyeztetése), Jegybankelnökök Tanácsa - 1968-1979 - Werner-terv alapján kellett volna történnie, melynek végső célja közös valuta bevezetése, feltétele: árfolyampolitikák egyeztetése, az egymáshoz viszonyított értékek közelítsenek – rögzített árfolyamok, majd a valuták egybeolvadása, ennek eszköze a valutakígyó (célja az árfolyamingadozások csökkentése úgy, hogy ±2,25%-os sávban legyenek az Európai országok valutái (egymáshoz képest) – ha nagyobb elmozdulás fenyeget kötelező interveniálni - eleve kudarcra volt ítélve, mert az egyes országok nem tartották be, a recesszió miatt leértékeléssel próbálták stimulálni a gazdaságot -

1979-1989 EMS rendszer (European Monetary System) - szuperkígyó (a valutakígyó korszerűsített változata) - lényege ugyanaz, mint a Werner-kígyóé, a különbség a párhuzamos intervenció, ha a frank a márkához képest csökken, a németeknek is lépéseket kell tenni - ECU (közös mesterséges pénz bevezetése) - European Currency Unit (a középkorban, már volt ilyen nevű francia pénz) - 1979-ben vezették be, nem volt bankjegyformája (Gaál tervezte meg, de nem valósult meg) - nincs története (1978 december 31-én nem létezett, 1979 január 1-én már igen) - az SDR-rel ellentétben van fedezete (a tagországok monetáris tartalékaik 20%-át befizetik, ECU-t kapnak érte) - árfolyamának meghatározása: a valuták árfolyamának súlyozott számtani átlaga (a súlyozás a gazdaságban vállalt szerep mértékéhez igazodik) - funkciói: ármérce, hiteleszközzé és tartalékeszközzé válik - közös pénzügyi alap létrehozása, olyan országok

részére, amelyek fizetési mérlegproblémái jelentőssé váltak - FECOM nevű stabilizációs alap létrehozásai - 1989-2002 - az integráció szakaszai: - közös piac létrehozása - pénzügyi, valutáris integráció megvalósítása - konföderáció létrehozása (pl. Páneurópai Unió föderatív állam létrehozása ilyen törekvés, a bel- és biztonsági politikák közelítésére) - a közös piac létrejötte után áttérnek a pénzügyi és monetáris integráció megvalósítására (Maastricht ezt célozza) - Delors-terv: az Európai Monetáris Unió létrejötte, nagyszabású tárgyalások eredményeképpen 1992 február 7-én életbe lép a Maastrichti egyezmény (elhatározzák az EMU létrehozását) - 1993 végére az tagállamok ratifikálják (az országok parlamentje törvénnyé emeli) - sok támadás éri a bizottságot, hogy a pénzügyi folyamatokra helyezi a hangsúlyt és nem a reálfolyamatokra, ezért létrehozzák az Európai Gazdasági és

Pénzügyi Uniót (a név azt fejezi ki, hogy a reálfolyamatokra koncentrál, de nincs lényegi változás) - maastrichti konvergencia kritériumok: - az éves költségvetési hiány nem lehet nagyobb a GDP 3%-ánál - az államadósság nem lehet nagyobb a GDP 60%-ánál - az infláció maximum 1,5%-ponttal térhet el a 3 legjobb inflációval rendelkező ország inflációjától - az éven túli lejáratú betétek után fizetett kamat 1,5%-kal térhet el a három legjobbal rendelkező országtól (1997 volt a referenciaév) - árfolyamstabilitás feltétel: a valutát az Európai árrendszerben kell tartani, nem lehet mesterségesen leértékelni - (konvergenciaelmélet: a kapitalizmus és a szocializmus közelednek egymáshoz, majd összeolvadnak) 26. oldal Világgazdasági ismeretek - az uniós tag nem köteles az Európai Gazdasági és Monetáris Unióba belépni (Svédország, Egyesült Királyság, Dánia nem akarta, Görögország nem tudta teljesíteni a

követelményeket)) Az Euró bevezetésének szakaszai - szabad tőkeáramlás - Európai Monetáris Intézet létrehozása - székhelye Frankfurt, első elnöke Alexander Lámfalussy - 1998 végén létrejön belőle az ECB (European Central Bank), elnöke Wim Duisenberg - az Euró bevezetése - az Ecu megszünt, helyette az Eurót vezetik be (1 Ecu = 1 Euro) - 1999-2002 átmeneti időszak, az Euro még csak számlapénz és kártyapénz, a régi valutát használják készpénz forgalomra, az árakat Euroban is meg kell adni - 2002-ig párhuzamosan működik az Euró s a nemzeti valuta, 2002 július 1-én a nemzeti valutát végleg kivonják a forgalomból - az érme egyik oldalán az EU szimbóluma, másik oldalán az ország nemzeti szimbóluma lesz - az Európai bankrendszer az ECSB (Európai Központi Bankok Rendszere), az Euro kibocsátásáért egyes országokban a jegybank felelős, az ECB „alvállalkozói”, a jegybankoknak megmaradnak a funkciói - gyakorlati előnyei: -

a vállalkozók számára az export-import gazdaságosabb, nincs átváltáskori tranzakciós díj - az árfolyamkockázat megszűnik az unión belül - hátrányai: - lélektani, egy hagyománytól a nemzeti pénztől kell búcsút venni A valuta-leértékelés hatása - egy országon belül egy körzetnek jó, a másiknak nem - ha egy termék ára 1 USD= 300 Ft (önköltsége 280 Ft, az exportőr haszna 20 Ft), a leértékelés miatt a termék ára 1 USD = 330 Ft lesz (az önköltség 310 Ft-ra nő, az exportőr haszna 20 Ft marad) - kis országokban az import nagy szerepet játszik, nem lehet megállítani: az emberek magasabb árat megadnak az importált árukért, a magasabb importár hat az árszínvonalra, begyűrűzik az éremelkedésbe, eredménye infláció, a termelő anyag, energia és bérköltségei nőnek, így az infláció lenyeli a leértékelésből származó előnyöket, a valutaleértékelés vége, hogy a valuta elértéktelenedik Ajánlott Irodalom Kende Tamás

Európai Közjog és Politika Palánkai Tibor Az Európai Unió gazdasága Horváth Zoltán Európai Uniós kézikönyv Ozirisz kiadó 27. oldal