Oktatás | Felsőoktatás » Narratív konvenciók

A konvenciók Dorothy Heathcote: - az ábrázolást, a megjelenítést, a megértést segítő játékformák, drámamódok - a gyerekek bevonásához, a drámai élményszerzés, megtapasztalás lehetővé tételére használhatók Jonothan Neelands: azokat a módokat jelzik, ahogy az idő, a tér és az emberi jelenlét kapcsolódhatnak egymáshoz, s ezáltal sokrétűen alakíthatók különböző jelentéstartalmak megteremtése érdekében A konvenciókat négy nagy csoportba soroltuk. Ezek mindegyike egyfajta dramatikus tevékenységet képvisel: A) kontextusépítő B) narratív C) „költői jellegű” D) reflektív jellegű konvenciók Nagyon fontos, hogy az adott pillanatban fel tudjuk mérni, melyik konvenciót kell alkalmaznunk annak érdekében, hogy az alábbiakat megfeleltethessük egymásnak: a) a csoport szükségletei és élményei b) a dráma számára kiválasztott tartalom c) tanulási lehetőségek B) NARRATÍV konvenciók 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Telefon- és rádióbeszélgetés A szakértő köntösében Gyűlés, értekezlet Interjú A teljes csoportot megmozgató szerepjáték Az élet egy napja „Forró szék” Véletlenül meghallott beszélgetés Riportkészítés „Szorító körülmény” A tanár szerepben 1. Telefon- és rádióbeszélgetés Ezt a konvenciót a tanár a „külső nyomás” megteremtése, új információk bevezetése céljából alkalmazhatja. Segítségével tanácsot is kérhet a játék résztvevőitől Lehet: a) párok között zajló kétirányú kommunikáció (a szituáció megvilágítása, hírek közlése vagy tájékoztatás céljából) b) de lehet egyirányú is ( a csoport csak az egyik felet hallja) Tanulási lehetőségek: - párbeszéd alkotása; feszültségteremtés - megfelelő szókincs kiválasztása 2. A szakértő köntösében A csoport tagjai a szituációnak megfelelő speciális szaktudással rendelkező szereplőként vesznek részt a játékban (történész,

szociális munkás, hegymászó, stb.) A szituáció rendszerint feladatorientált; szakemberek hozzáértése, képességei szükségesek a feladat végrehajtásához. Tanulási lehetőségek: - a hatalom és a felelősség a tanártól a csoporthoz kerül - a szakértői pozíció a megbecsültség érzését kelti a diákokban - különböző szakterületek feltárása - a játék egyfajta távolságot teremt az élmény számára (a szakmai szabályokon, etikai elveken keresztül) 3. Gyűlés, értekezlet A csoporttagok összegyűlnek (szerepben), hogy - új információkat szerezzenek, - megtervezzék teendőiket, - közös döntéseket hozzanak - a felmerülő problémák megoldására stratégiákat javasoljanak stb. A gyűlést vezetheti - a tanár, - egy bizottság vagy - más személyek, de: a gyűlés megtörténhet a tanár részvétele nélkül is. Tanulási lehetőségek: -szükségletek és érdekek egyeztetése - megállapodások - egyeztetések, érvelés -

alternatívák megfontolása - a dráma elindításának/összegzésének hasznos módja 4. Interjú cél: - információkat nyújtson egyes emberekről - rávilágítson állásfoglalásukra, indítékaikra, céljaikra, adottságaikra, képességeikre Tanulási lehetőségek: - feladatorientált tevékenység - megfelelő kérdések és stratégiák kidolgozása - annak eldöntése, hogy milyen információra van szükség - a válasz hitelességének értékelése - az információk rendezése - a játék önbizalmat adhat - a résztvevők valós élethelyzetekben alkalmazható képességekre tehetnek szert - az események külső/belső nézőpontjának szembeállítása 5. A teljes csoportot megmozgató szerepjáték A résztvevők úgy viselkednek, mintha egy képzeletbeli csoport tagjai lennének. Szembetalálják magukat egy valós helyzettel, amely a szemük láttára bontakozik ki Nyelvhasználat és viselkedés: a szituációban résztvevő figurákra korlátozódik

Megállapodások: az adott, szimbolikus dimenzión belül történnek (annak kell megfelelniük) Tanulási lehetőségek: Gyakran bizonyul hasznos eszköznek - eseménysor kidolgozásában, - a feszültség megteremtésében - a drámai kontextus iránti érdeklődés felkeltésében 6. Az élet egy napja Egy fontos (sorsfordító) eseménytől „visszafelé” dolgozik: a szereplőket a kritikus helyzetbe juttató történések hiányzó részleteinek felderítésére alkalmazható. A csoportok időrendbe állítják a létrehozott jeleneteket, így a központi szereplőt az esemény bekövetkezte előtti 24 óra különböző időpontjaiban láthatjuk. A jelenetek elkészülte után újabb vizsgálódás, esetleg a jelenetek átszerkesztése következik. Tanulási lehetőségek: - lehetőség a konfliktusteremtő tényezők megfigyelésére - a szereplő döntéshelyzetbe kerül - a belső konfliktusok és a feszültség miként hat az eseményekre (azok körülményeire) 7.

„Forró szék” A csoporttagok szerepfelvétel nélkül dolgoznak. A játék egy (v. több) – szerepben lévő – résztvevőjének - kérdéseket tesznek fel - interjút készítenek. Az improvizáció leállítható („befagyasztható”)- a kérdezettek mentesülhetnek a válaszadás alól, ill. formálisan is szembeültethetők a kérdezőkkel Tanulási lehetőségek: - a szereplők jellemének és motivációjának megvilágítása - az események+állásfoglalások, vélemények kapcsolatrendszerébe való betekintés (= az események milyen módon befolyásolják az állásfoglalást) - az emberi viselkedés tudatos végiggondolására késztet 8. Véletlenül meghallott beszélgetés = beszélgetések, amelyeket „nem kellett volna meghallani” - feszültséget teremthetnek - a szituációhoz szükséges további információval szolgálhatnak Alkalmazható úgy is, hogy a csoport a beszélgető felek egyikét sem ismeri. A társalgásról kémek is

beszámolhatnak. Az információk terjedhetnek pletyka vagy híresztelés formájában is. (A csoport haladhat visszafelé vagy előre az időben) Tanulási lehetőségek: - társalgások megfejtése és értelmezése - a hallottak jelentőségén való töprengés - híresztelés v. pletyka igazságtartalmának mérlegelése - feszültségteremtés és titoktartás (mint motiváló tényezők - az adott szituációban) 9. Riportkészítés Címlapsztorik, tévéhírek, dokumentumfilmek stb. stílusában mutat be és értelmez eseményeket A csoporttagok különböző médiák munkatársainak szerepébe léphetnek Szerepek felvétele nélkül – távolabbi nézőpontokat keresve – is bemutathatják a történteket, szemléltetve azt, hogy az események elferdíthetők-torzíthatók (a kívülállók által). Tanulási lehetőségek: - az esemény átalakítása újsághírré - a megfelelő stílus és szókincs kiválasztása - főcímek, sztorik, képek elrendezése,

szerkesztése - tömegkommunikációs műfajok szembeállítása (bulvárlapok és „minőségi” újságok, tv) 10. „Szorító körülmény” (= a veszély érzete; a fenyegetés közeledik, de még nincs jelen) A csoporttagok egy képzeletbeli jelenlévővel (vagy ellen) dolgoznak. Pl elbújnak - az elképzelt - ellenség elől, v fontos látogató fogadására készülnek Utasításokat kaphatnak egy drámán kívül álló személytől, akivel sohasem találkoznak szemtől szemben Tanulási lehetőségek: - problémamegoldás és döntéshozatal – „külső nyomás” hatására - a feszültség fokozásának és a motiváció megteremtésének hasznos módja 11. A tanár szerepben cél: - az érdeklődés felkeltése - a tevékenység irányítása; a részvétel ösztönzése - a feszültségteremtés; mélyebb átgondolásra késztetés - választási lehetőségek nyújtása (a történet felépítésének segítése érdekében) - lehetőséget teremteni a

csoporttagok számára, hogy – szerepeket felvéve – kapcsolatba léphessenek egymással - a tanár tanítási célját próbálja meg közvetíteni a drámában való részvételen keresztül Tanulási lehetőségek: - másféle státusbeli és hatalmi viszonyt teremtő szerepek felvételére nyílik lehetőség