Építészet | Felsőoktatás » Úttervezés függelék 2

Függelék 1. A forgalmi zaj mértékének számítása a magyarországi gyakorlat szerint (az MSZ 07 3720-1990 alapján) A számítás elve A számítás a közúti forgalomból származó, a terhelési pontban várható, az előírásokkal összevethető, mértékadó A-hangnyomásszintet adja eredményül. A számítás során valamennyi olyan közutat figyelembe kell venni, amely befolyásolhatja az eredményt. A közutakat homogén szakaszokra kell bontani, amelyeken belül a forgalom, a beépítés, a távolság állandó. A szakaszokon meghatározott (lásd később) egyenértékű hangnyomásszintet L Aeq összegezni kell: L Aeq =10lg ∑10 n 0 ,1 L Aeqij j Ahol: n az útszakaszok száma Az egyes szakaszokon, a nappali és éjszakai forgalomra vonatkozólag külön-külön, a legnagyobb megengedett sebesség alapulvételével, az adott útszakasz középvonalától 7,5 méteres referencia-távolságra számítandó a kiindulási egyenértékű A-hangnyomásszint. Ebből

korrekciós tényezők hozzáadásával a középvonaltól „d” távolságra lévő és „h” magasságú észlelési ponton adódik az egyenértékű A-hangnyomásszint. Ha a forgalom irányonként ismert, akkor irányonként is el kell végezni a számítást. Kettőnél több sáv esetén a forgalom a szélső sávokba helyezendő. Irányonkénti megosztás hiányában a forgalom a két szélső sávba egyformán osztandó meg. 1.1 A kiindulási egyenértékű A-hangnyomásszint számítása A kiindulási A-hangnyomásszint a referenciatávolságban várható érték, szabadon áramló forgalom és akadálytalan hangterjedés esetén: 3 L Aeq (7,5)=10lg ∑ 10 0 ,1L Aeq ( 7 , 5 ) 1 Ahol Laeq,1 (7,5) értékei három járműkategóriára vonatkozólag: L Aeq,1 (7,5) = 15,0 + 10 lg Q 1 + 16,7 lgv 1 L Aeq,2 (7,5) = 17,3 + 10 lg Q 2 + 19,0 lg v 2 L Aeq,3 (7,5) = 17,3 + 10 lg Q 3 + 19,0 lg v 3 Ahol: v 1 -v 3 az egyes járműkategóriák legnagyobb megengedett

menetsebességei (km/h), a legkisebb alkalmazható értékek v 1 = 60, v 2 = 50, v 3 = 50 km/h. Q 1 -Q 3 az egyes járműkategóriák mértékadó nappali és éjszakai forgalmai. A forgalmak megállapítása, ha rendelkezésre áll napszaktényező:  1 ∑   a n ,i  NAF nappal,i = ÁNF i EAF éjjel,i = ÁNF- NAF nappal,i ÁNF i az átlagos napi forgalom az „i” járműkategóriában NAF nappal,i a 6-22 óráig tartó átlagos forgalom az „i” járműkategóriában EAF éjjel,i a 22-6 óráig tartó átlagos forgalom az „i” járműkategóriában a n,i a nappali órákra járműkategóriánként meghatározott napszaktényező Ahol: Napszaktényezők hiányában használandó összefüggések: NAF nappal,i = 0,92 ÁNF i EAF éjjel,i = 0,08 ÁNF i Q nappal,i = NAF nappal,i /16 Q éjjel,i = EAF éjjel,i /8 Innen Q értékei: A járműkategóriák: 1. kategória: személygépkocsi, segédmotorkerékpár, mikrobusz, 2. kategória:

tehergépkocsi, autóbusz, trolibusz, villamos, munkagép, 3. kategória: nehéz tehergépkocsi, csuklós autóbusz, betonpaneles villamos 1.2 Az észlelési ponton várható hangnyomásszint számítása A védendő létesítmény előtti megítélési pontokban (épület homlokzata előtt 2 méterrel, beépítetlen területen az építési vonal előtt szintén 2 méterrel, az egyes födémek fölött 1,5 méterrel, épületek közötti tereken a terep fölött 1,5 méterrel, szabad területen terepszinten) a közúti közlekedés várható Laeq (d,h) egyenértékű hangnyomásszintje: z L Aeq (d,h) = L Aeq (7,5) + ∑K i =d Ahol: K i a korekciós tényezőket jelenti i A korrekciós tényezők számitása A távolságtól főggő korrekció K d (dB) általában: Kd = 12,5 lg (7,5/d) Ahol: „d” az út középvonala és az észlelési pont közötti távolság A „d” távolság értékét a zajforrás és az észlelési pont magasságának figyelembevételével kell

megállapítani. A zajforrás 0,5 m magasra választandóHa az útvonal és az észlelő közötti szabad terület hangelnyelő tulajdonságú, akkor a távolsági korrekció: Kd = 15 lg (7,5/d) Az emelkedéstől függő korerkció K e /dB/ = Ke 0,6 (e-0,5) Ahol: „e” az emelkedés mértéke %-ban (a korrekció 5 % fölött alkalmazandó). Az útburkolattól függő korrekció K b (dB) A K d értékei burkolatfajtánként (dB-ben): -1,5-2,5 (technológiától függően) Csendes aszfalt Aszfalt, öntöttaszfalt, aszfaltbeton, beton Érdesített aszfalt Kiskockakő és sebességtől 0 +1 +2 Az útkereszteződéstől függő korrekció K k (dB) A K k keresztezési korrekció akkor alkalmazandó, ha a keresztezés az út tengelye mentén mért 150 méteres távolságon belül van. 150 m felett korrekció nem szükséges A K k értékei: Nehézgépjármű- Távolság a kereszteződéstől arány (m) 0-60 61-90 91-120 121-150 0-10 1,5 1,0 1,0 0,5 11-25 2,5 2,0

1,5 1,0 25 felett 3,0 2,5 2,0 1,5 A hangvisszaverődéstől függő korrekció K h (dB) A visszaverődési korrekciót az észlelővel szembeni beépítés függvényében kell az alábbi módon választani: Az észlelési pont Az észlelővel szembeni beépítés relatív magassága szabad tér laza zárt 0,3 alatt 0,5 0,5 1,0 0,3-0,65 0,5 1,5 2,0 0,66-1,30 0,5 1,5 2,5 1,3 felett 0,5 2,0 3,0 Az észlelési pont relatív magassága: h/sz, ahol: „h” az észlelési pont magassága (m) „sz” az út épülethomlokzattól épülethomlokzatig mért szélessége (m) Ha az észlelési pont magassága nagyobb, mint a szemben lévő oldalon az épületmagasság, akkor a megfelelő értékek 1 dB-vel csökkentendők (minimális érték 0,5 dB). A hangárnyékolástól függő korrekció K á (dB) A K á érték számításához először számítandó a zajárryékolási tényező z a . A z a számítása az 1.1 ábra alapján: 1.1ábra A zajárnyékolási

tényező értelmezése z a = A+B-D A K á számítása K á = 10 lg (0,6 z a + 6) / (150 z a + 20)), ha z a > = 0,01 m K á = -(3+250 z a ) ha 0,01 > = z a > 0 Ká = 0 ha 0, > z a Többféle árnyékoló objektum esetén a legnagyobb korrekció veendő figyelembe. A vizsgált útszakasz rálátási szögétől függő korrekció K sz (dB) Ha a belátható útszakasz rövidebb, mint 600 m és részben objektumok által takart, az ábra szerinti (1.2 ábra) rálátási szög számítandó K sz 10 lg (B/180) Ahol: B a rálátási szög fokban 1.2 ábra: A rálátási szög értelmezése (B 2 ) A növénysávtól függő korrekció K z (dB) A növénysávtól függő korrekció számítása K z = - 0,05 d z Ahol: d z a hangút növénysávba eső hossza méterben A növénysáv hatása akkor vehető figyelembe, ha a sáv legalább 30 m széles. A korrekció 0tól 5 dB-ig terjedhet 1.3 Mintapélda a számítás végrehajtására A hosszútávú forgalmi becslés

alapján nappal, egy forgalmi sávra: Q 1 = 419 j/h v 1 = 60 km/h Q 2 = 111 j/h v 2 = 50 km/h Q 3 = 32 j/h v 3 = 50 km/h Éjjel, egy forgalmi sávra: Q 1 = 52 j/h v 1 = 60 km/h Q 2 = 14 j/h v 2 = 50 km/h Q 3 = 32 j/h v 3 = 50 km/h L aeq,1 (7,5) = 15,0 + 10 lg Q 1 +16,7 lg v 1 L aeq,2 (7,5) = 17,3 + 10 lg Q 2 +19,0 lg v 2 L aeq,3 (7,5) = 23,2 + 10 lg Q 3 +16,7 lg v 3 Nappali zajkibocsátás egy forgalmi sávra: L aeq,1 (7,5) = 70,92 dB (A) L aeq,2 (7,5) = 70,03 dB (A) L aeq,3 (7,5) = 66,62 dB (A) L aeq (7,5) = 74,32 dB (A) Nappali zajkibocsátás két forgalmi sávra: L aeq (7,5) = 10 lg (2*100,174,32) L aeq (7,5) = 77,33 dB (A) Éjszakai zajkibocsátás egy forgalmi sávra: L aeq,1 (7,5) = 61,86 dB (A) L aeq,2 (7,5) = 61,04 dB (A) L aeq,3 (7,5) = 57,59 dB (A) L aeq (7,5) = 65,29 dB (A) Éjszakai zajkibocsátás két forgalmi sávra: L aeq (7,5) = 10 lg (2*100,165,29) L aeq (7,5) = 68,30 dB (A) A kritikus pontokon védelem nélkül várható egyenértékű

hangnyomásszint: L aeq (d,h) = L aeq (7,5) + K d + K e + K b + K k + K h + K á + K sz + K z Jelen esetben a helyi adottságok miatt figyelmen kívül hagyhatóak: K e , K k, K h, K z + K b Számítandók: K d = 12,5 lg (7,5/d) K á = 10 lg ((0,6 z a + 6)/(150 z a + 20)) K á = - (3 + 250 z a ) K sz = 10 lg (B/180) ha z a > 0,01 ha 0,01 > z a > 0 Vizsgálati pontra vonatkozó számítás d = 26 m K d = -6,75 dB (A) Ká = 0 K sz = 0 L aeq,nappali (d,) = 77,33 - 6,75 = 70,58 dB (A), mely a megengedett határértéknél 5,58 dB(A) értékkel rosszabb L aeq,éjjeli (d,) = 68,30 - 6,75 = 61,55 dB (A), mely a megengedett határértéknél 6,55 dB(A) értékkel rosszabb A helyi adottságok miatt a zajcsökkentés egyedüli formája a zajvédő fal építése. 1,5 m magas zajvédő falat feltételezve a kritikus ponton a zajnyomásszint számítása a következő: Geometriai adatok (1.3 ábra) 1.3ábra:A mintapélda méretei A 1 = 3,88 B 1 = 20,5 s 1 = 24,25 A 2 = 7,32 B 2

= 20,5 s 2 = 27,75 z 1 = A 1 + B 1 - s 1 = 0,13 z 2 = A 2 + B 2 - s 2 = 0,07 K d1 = 12,5 lg (7,5/d 1 ) = - 6,37 K d2 = 12,5xlg (7,5/d 2 ) = -7,10 K á1 = 10 lg (0,6z 1 +6)/(150z 1 +20) = - 8,13 K á2 = 10 lg (0,6z 2 +6)/(150z 2 +20) = - 7,03 L aeq nappal 1 = 74,32 - 6,37 - 8,13 = 59,82 L aeq nappal 2 = 74,32 - 7,10 - 7,03 = 60,19 L aeq éjjel 1 = 65,29 - 6,37 - 8,13 = 50,79 L aeq éjjel 2 = 65,29 - 7,10 - 7,03 = 51,16 Két sávra összesen: L aeq nappal = 10 lg (100,1*59,82 + 100,160,19) = 63 dB (A) L aeq éjjel = 10 lg (100,1*50,79 + 100,151,16) = 54 dB (A) 2. A közúti forgalom következtében kialakuló levegőszennyezés meghatározási módja Magyarországon A levegőszennyezés befolyásoló tényezőinek áttekintése A gépjárművek közepes nagy forgalom esetén csaknem folyamatos oszloppá állnak össze, és az utak környezetét mint vonalszerű szennyezőforrások, terhelik kipufogógázzal. Ezeknek a vonali forrásoknak a károsanyag-kibocsátását a forgalmi

körülmények és a gépjárművek közül a kipufogógáz-mennyiségeket elsősorban az alábbiakat befolyásolják: • a forgalom nagysága; • a forgalom összetétele (a személygépkocsik, a tehergépkocsik, ezen belül is a nehéz tehergépkocsik aránya); • a forgalom akadályoztatottsága (a haladási sebesség nagysága és szórása); • az útvonal geometriai kialakítása. A járművek műszaki-emissziós jellemzői a következő tényezőktől függnek: • a járműmotorok működési módja (benzin v. diesel üzem, 2 v 4 ütem, közvetlen befecskendezésű v örvénykamrás égési eljárású); • a járművek műszaki berendezésekkel való felszereltsége (katalizátor, kipufogógázvisszavezetés, utánégető); • a járművek terhelése (nehézjárművek); • az alkalmazott hajtóanyag minősége (oktánszám, ólommentes benzin). A kibocsátott kipufogógázok előbbiek által meghatározott mennyisége az emisszió az utak

környezetében felhígul, szétterjed, és a folyamatból kialakuló légszennyezés, az imisszió mértékét elsősorban befolyásolják: • az átlagos szélsebesség és szélirány; • a légállapot stabilitása; • az útpálya magassága; • az út környezete (beépítettség, erdősáv, zajvédő fal stb.); • az úttól mért távolság; • az egyes légszennyező anyagok átalakulása. Az imisszió tehát számos tényezőtől függ, amelyek önmagukban is széles határok között ingadoznak rövid időtartamon belül is. A tervezési munka során ezért mindig a mértékadó vagy az átlagos jellemzőket kiválasztva kell az esetlegesen káros, mértékadó, illetve az átlagos légszennyezési szintet meghatározni az utak környezetében. A következőkben összefoglalt magyar, illetve német számítási eljárás számos egyszerűsítést, így pontatlanságot tartalmaz. Igazán pontos helyzetértékelés csak imissziós mérések alapján

történhet 2.1 A várható légszennyezés számítása Az emisszió számítható mértéke A kibocsátott anyagok meghatározásához a járműfolyam mint vonalszerű szennyeződés emissziója, használandó. A 21-22 táblázatok a személygépkocsi illetve a tehergépkocsi fajlagos emisszió-értékeket tartalmazzák a sebességek függvényében (álló helyzetben is), sebességlépcsőnként g/km dimenzióban. Sebesség Szén- Szén- Nitrogén- Ólom Fogyasztás /üzemmód/ monoxid hidrogén oxid g/km l/100 km km/h g/km FID g/km NO 2 g/km 10 21,8 2,58 1,08 0 14,6 20 12,1 1,64 1,09 0 10,2 30 8,4 1,24 1,13 0 8,4 40 6,3 1,03 1,20 0 7,4 50 4,9 0,89 1,28 0 6,6 60 4,3 0,70 1,38 0 6,1 70 3,7 0,56 1,51 0 6,0 80 3,7 0,53 1,63 0 6,3 90 3,8 0,53 1,74 0 6,8 100 3,9 0,55 1,90 0 7,4 110 4,0 0,7 20,8 0 8,2 120 4,1 0,59 2,32 0 9,1 2.1táblázat: Fajlagos emisszióértékek (személygépkocsi 2000 Év)

Sebesség Szén-monoxid Szén-hidrogén Nitrogén-oxid Fogyasztás /üzemmód/ g/km FID g/km NO 2 g/km l/100 km 10 19,2 1,73 12,4 41,7 20 14,4 0,90 10,15 32,5 30 11,3 0,43 9,17 28,7 40 9,6 0,28 8,84 26,3 50 8,1 0,21 8,84 25,5 60 6,8 0,17 9,30 25,3 70 6,1 0,15 10,15 26,0 80 6,6 0,16 11,5 28,7 90 7,8 0,17 13,1 32,2 100 9,3 0,19 14,8 36,4 km/h 2.2 táblázat: Fajlagos emisszióértékek (Nehéz tehergépkocsi, járműszelvény 2000. év (közepes terhelés)) A táblázatok és a forgalom adatai alapján a vizsgált útszakasz károsanyag-kibocsátásának számítása a következő módon lehetséges:  E =   i ∑n e 3 j ij j =1   / 3,6 ⋅10  6 Ahol: a vizsgált útszakaszon áthaladó gépjárműfolyam teljes károsanyag kibocsátása Ei az „i”-edik kipufogógáz-komponensből (g/s*m vagy mg/sm). A kibocsátást 1 s-re és 1 m-re vonatkozóan adja meg az összefüggés a „j”-edik

járműfajta kibocsátása az „i”-edik kipufogógáz-fajtából a 2.1-22 eij táblázat alapján, a járműfolyam tényleges sebességénél (g/km) a nj járműfolyam járműszáma személygépkocsiban, tehergépkocsiban és autóbuszban (j/1,2,3) Mivel az emissziós mérési eredmények csak az említett három típusra állnak rendelkezésre, a többi eltérő járműfajta a 2.3 táblázat emissziós egyenértéktényezőivel személygépkocsira számítható át. járműfajta egyenérték-tényező 1 db személygépkocsi 1,0 db egységjármű 1 db benzin üzemű kistehergépkocsi 1,4 db egységjármű 1 db diesel üzemű kistehergépkocsi 0,15 db egységjármű 1 db diesel üzemű tehergépkocsi 0,25 db egységjármű 1 db diesel üzemű autóbusz 0,25 db egységjármű 1 db diesel üzemű csuklós autóbusz 0,30 db egységjármű 1 db diesel üzemű nyergesvontató 0,30 db egységjármű 1 db motorkerékpár 0,40 db egységjármű 2.3táblázat:

Emissziós egységjárműre történő átszámítás tényezői A légszennyezés terjedési egyenlete Folytonos vonalforrás gázállapotú szennyezőanyag kibocsátása következtében rövid idejű átlagolási időtartamra (1 óra) vonatkozóan, a koncentráció számítása, felszín közeli receptor pontban az alábbi képlettel történhet (figyelmen kívül hagyva az ülepedés és az átalakulás hatását): Ci = Ei 2 π sin α ⋅ µ ⋅ σ zv Ahol: Ci az imissziós koncentráció (mg/m3) Ei az emisszió értéke (mg/s*m) σ zv folytonos vonalforrás esetén a függőleges turbulens szóródási együttható (m) α a szélirány és az út által bezárt szög (fok) A σ zv érték számjtása: σ zv = (σ zo 2 + σ z 2)1/2 Ahol σz folytonos pontforrás esetén a függőleges turbulens szóródási együttható (m) σ zo a függőleges irányú kezdeti szóródási együttható (m), ha a vonalforrás gépkocsi, akkor értéke: 1,5 A σ z érték az alábbi

egyenletből határozható meg: σ z = 0,38 p1,3(8,7-ln (H/z o )) x 1,55 exp (-2,35p) Ahol H a kibocsátás effektív magassága, gépkocsi esetén: 0,3 (m) x a kibocsátó forrástól mért távolság (m) zo az érdességi paraméter értékeit az 2.4 táblázat tartalmazza A talajfelszín jellege z o (m) Sík, növényzettel borított terület 0,1 Erdő 0,3 Település 1,0 Város 1,2-2,0 Nagyváros 3,0 2.4táblázat: A „z o ” érdességi paraméter p (2.5 táblázat) a szélprofil egyenlet kitevője értéke a Pasquill-féle stabilitás indikátortól függ Pasquill-féle stabilitás indikátor A p B C D E F és F* 0,079 0,143 0,196 0,270 0,363 0,440 2.5táblázat:A „p” értékei a stabilitás indikátor függvényében A stabilitás indikátor az 2.6 táblázat alapján választható Felszínközeli szélsebesség Nappali besugárzás Éjjeli m/s erős < 1,9 gyenge vékony felhő- felhő réteg 3/8 < = A 2,0-2,9 F* B

3,0-4,9 5,0-5,9 mérsékelt E C C F E D >=6,0 2.7táblázat: A stabilitás indikátor a szélsebesség és a besugárzás függvénéyben A táblázatban szereplő stabilitás indikátorra vonatkozó betűk jelentése: A erősen labilis B mérsékelten labilis C gyengén labilis D semleges E gyengén stabil F mérsékelten stabil F* erősen stabil A besugárzást illetően az mérsékelt, ha az égbolt derült és a napmagasság 35o-60o között van. Erős a besugárzás, ha a nap 60o fölött, és gyenge, ha 35o alatt van. A felhőzet a besugárzást csökkenti. Közepes szintű felszakadozott felhőzet az erős besugárzást mérsékelt erősségűre, alacsony szintű, felszakadozott felhőmennyiség gyenge mértékűre csökkenti. Borult égbolt esetén D semleges kategória alkalmazandó nappal is és éjszaka is. Mintapélda a vonalforrás szennyező hatásának számítására Egy személygépkocsikból álló forgalom nagysága egy 1 km-es útszakaszon:

6000 szgk/h. A forgalom sebessége 100 km/h. A 91 táblázat szerint egy személygépkocsi 16500 mg összszénmonoxidot emittál egy 1 km-es úton A gépkocsi kipufogójának magassága: 0,3 m Az út iránya: észak-dél. A szélirány észak-nyugati és a szélsebesség: 4 m/s A besugárzás gyenge, a terület növényzettel borított. A feladat a 70 méterre lévő receptorpontban a szénmonoxidkoncentráció meghatározása Az előzőek szerint az összes szénmonoxid-emisszió E=(16500 x 6000)/(1000 x 3600) = 27,5 mg/s*m A receptorpont szélmenti távolsága: x=70/sin45 = 98,995 m A Pasquill-féle stabilitás indikátor: C, σ z = 31 m Az σ zv érték: 31 m A keresett koncentráció: C= 2 ⋅ (27,5 / sin 45 ⋅ 4 ⋅ 31) = 0,25 mg / m π 3 Ha most a receptorpont szélmenti távolsága 5 méterre csökken, a σ zv érték: 2,248 A keresett koncentráció ebben az utóbbi esetben: C= 2 ⋅ (27,5 / sin 45 ⋅ 4 ⋅ 2,248) = 3,45 mg / m π 3 3. 4 A közúti közlekedési

pályák környezetére vonatkozó levegőminőségi, zaj- és rezgéshatárértékek 3.1 A környezeti levegő előírásai A környezeti levegő minőségére a világ és Európa egyes országaiban egymástól némileg eltérő előírások léteznek. Az eltérések nemcsak a konkrét határértékek nagyságában, hanem a szennyezések előfordulása megengedett időtartamában is megmutatkoznak. A különbségek jól megfigyelhetők az 1.1 és 12 táblázatokban, amelyek az Európai Közösség, Japán, USA, Németország, Finnország és Hollandia előírásaiból a leglényegesebb szennyező komponensek hatáértékeit közlik. Egy jó minőségű járműpark által kibocsátott károsanyagok tényleges koncentrációit tartalmazza az 1.3 táblázat nagyforgalmú kül- és belterületi utak mentén Ezek az értékek a határértékekkel, azok nagyságrendje értékelésére, jól összevethetők. CO EC 1 órás max: 41 mg/m3 1 órás átlag: 10 ppm 1 órás max: 20 Japán

(Ambient ppm Air Quality 1 órás átlag: 12 Standards) mg/m3 (1 órás max: 24 mg/m3) 1 órás max: 35 ppm USA (State and 8 órás max: 9 National Air ppm Quality (1 órás max: 40 Standard) mg/m3) 8 órás max: 10 mg/m3 1/2 órás megeng. Németorsz. maximum, (Technischen amelynél Anleitung zur nagyobb csak 2 Reinhaltung der %-ban fordul elő Luft 1989) évente) 30 mg/m3 (25 ppm) NO x 1 órás max:200 mikrog/m3 O3 1 órás max: 120 mikrog/m3 1 órás átlag: 0,04 és 0,06 ppm között (76 1 órás átlag: 160 és 114 mikrog/m3 3 mikrog/m között) éves átlag: 0,05 ppm (100 mikrog/m3) 1/2 órás megeng. maximum, amelynél nagyobb csak 2 %-ban fordul elő évente: 0,20 mg/m3 (0,10 ppm) Egyéb fotókémiai oxidáló szerek 1 órás átlag: 235 mikrog/m3 Pb SO 2 Szemcsés anyagok éves átlag: 4060 mikrog/m3 24 órás átlag: 100-150 mikrog/m3 1 éves max: 2 mikrog/m3 1 órás átlag: 0,06 ppm 1 órás átlag: 0,04 ppm 1 órás max: 0,1 ppm 1 órás átlag: 0,1 mg/m3 1

órás max: 0,2 mg/m3 1 órás átlag: 0,08 ppm (160 mikrog/m3) éves átlag: 0,03 ppm (80 mikrog/m3) 24 órás átlag: 0,14 ppm (365 mikrog/m3) éves átlag: 75 mikrog/m3 24 órás átlag: 260 mikrog/m3 1/2 órás max. 1/2 órás max. (nagyobb csak 2 nagyobb csak 2 %-ban évente) %-ban évente 3 0,4 mg/m 0,3 mg/m3 Magyarország (MSz 218541990) 1/2 órás max: Kiemelt öv. 5 mg/m3 Védett I. 10 mg/m3 Védett II. 20mg/m3 1/2 órás max: Kiemelt öv. 0,085mg/m3 Védett I. 0,20 mg/m3 Védett II.0,40 mg/m3 1/2 órás max: minden övezetben 0,1 mg/m3 1/2 órás max:: Kiemelt és I. övezetben 0,3 mikrog/m3 II. övezetben 3 III. 2 mikrog/m 3.1táblázat: Környezeti levegő előírásai I Megjegyzés: Kiemelt területek (lista alapján): természetvédelmi, üdülő, értékes zöldterületek Védett I.: Gyakorlatilag az ország területe Védett II.: Ipari területek Az USA-ban HC-ra vonatkozó előírás is van: 3 órás HC átlag: 0,24 ppm Szálló por 1/2 órás max:

Kiemelt öv: 0,mg/m3 Védett I:0,2 1/2 órás max: mg/m3 Kiemelt övezet: Védett II:0,3 0,15 mg/m3 mg/m3 Védett I. Öv: Korom 0,5 mg/m3 1/2 órás max: Védett II. öv: Kiem.öv:0,05mg 3 1 mg/m /m3 Védett I:0,15 mg/m3 Védett II:0,3mg/m3 Úttervezés CO Finnország Hollandia NO 2 SO 2 Szemcsésanyagok Pb 1 órás 1 órás max: 1 órás 24 órás max:300 500 max:150 max: 30 3 3 mikrog/m mikrog/m mg/m3 mikrog/m3 24 órás max: 24 órás max: 8 órás éves max: 60 140 200 max:10mg/m3 mirkog/m3 mikrog/m3 mikrog/m3 1 órás max: 24 órás max: 8 órás max:6 0,5 mikrog/m3 135 3 90 mikrog/m3 mg/m 3 mikrog/m 3.2táblázat: Környezeti levegő előírásai II Koncentráció Szenny Erős forgalmú autópálya 10 mező re a burkolat szélétől kompo nens ppm mg/m3 CO 1 órás 2,4 3,0 középérték 24 órás 1,5 1,8 középérték éves 1-1,5 1,2-1,8 középérték NO x 1 órás 0,3-0,8 0,6-1,6 középérték 24 órás 0,2-0,4 0,4-0,8 középérték Pb 1/2 órás

középérték 24 órás középérték 0,0030,005 0,0010,003 0,0020,004 0,0010,002 Erős forgalmú városi út az útszélen 1 órás középérték 24 órás középérték éves középérték 1/2-1 órás középérték 24 órás középérték éves középérték 4 órás középérték 24 órás középérték ppm 10-20 mg/m3 12-24 2-16 2-19 5-9 6-11 0,2-1,2 0,4-2,4 0,4 0,8 0,2 0,4 0,0070,03 0,0040,007 0,0050,02 0,0030,005 Szabad külterület ppm mg/m3 éves 0,1-0,5 középérték 1,0-0,6 éves középérték 0,0040,012 0,0020,006 éves 0,00009 0,0000 középérték 7 3.3táblázat: Imissziós levegőszennyezés koncentrációjának összehasonlítása külterületi és városi utak mentén (forrás: Németország) Úttervezés 3.2 A zajra vonatkozó előírások A közúti forgalom által kibocsátott zaj nagyságára vonatkozó értékek szintén eltérőek az egyes országokban. Itt az eltérés mind a tényleges értékekben, mind a

különböző jellegű területek (üdülő, sport, lakó, üzemi, üzleti stb.) megítélésében és behatárolásában megmutatkozik. A 44 táblázat az Európai Közösség, az USA és Japán, a 45 táblázat Németország és Magyarország, a 4.6 táblázat Finnország előírásait foglalja össze a közúti forgalom zaj-határértékeinek nagyságát illetően. EC, OECD Japán környezet-minőségi előírások külső USA (24-ek) zajokra Külső Regge ZajNappa Éjje zajterhelés Kategória Kategória l l terh. l mértéke este új általába A: Különösen lakóLakóterület 2 sávos út n zajérzé-keny 57 55 50 45 mellett telepen 65 területek 55 B: 67 Lakóterület többsávos 60 55 50 Üdülőterület,sportút mellett terület, lakások, iskolák, könyvtárak, kórházak C: Fejlett gazdasági 72 Jelentős 65 60 55 (üzemek) területek lakásszámmal, üzletekkel ellátott 2 sávos út mellett E: Belső téren érzé- 52 Jelentős 65 65 60 kelhető zajszintek

lakásszámmal, (lakások,szállodák, üzletekkel ellátott iskolák stb.) többsávos út mellett Forrás: Noise Aatement Forrás: Environmental Quality Criteria 3.4táblázat: Zajterhelés megengedett mértéke I dB(A) Úttervezés Németország Magyarország A A terület jellemzője zajterhelés A gyűjtő és főforgalmi útmellett fekvő terület jellemzője mértéke mértéke Nappal Éjjel Üdülőterület, Érzékeny területek (kórházak, szanatóriumok, iskolák) 57 47 Lakóterületek, lakótelepek 59 49 64 54 69 59 Településközpontok, vegyes területek Iparterületek Nappal Éjjel 55 45 60 50 65 55 65x 55x győgyhely, szanatórium, védett természeti terület Lakóterület, intézményterület laza beépítéssel Lakóterület, lakóépületekkel és intézményekkel vegyesen Iparterület, A zajterhelés lakóépületekkel intézményekkel vegyesen és xA közegészségügyi hatóság - a környezetvédelmi hatóság Forrás:

Verkehrslärmschutzverordnung véleménye figyelembevételével 5, kivételesen 10 dB (A) 16.BlmSchV, 12 juni 1990 túllépést engedélyezhet Forrás: 4/1984. /I23/ EüM rendelet 3.5táblázat: Zajterhelés megengedett mértéke II dB (A) Terület jellemzője Zajterhelés mértéke Nappal Éjel Érzékeny terület 45 40 Lakóterület 55 45 Üzleti terület 60 - 3.6táblázat: Zajterhelés megengedett mértéke III dB (A) Finnország Általános tételként fogalmazható az egységes európai szabályozás bevezetési igénye minden európai országban, amely cél a határértékek és a mérési módszerek azonosságát foglalja magában a levegőtisztaság és a zaj terén egyaránt. Ez természetszerűleg a járműpark közel egységesen jó minőségű voltát és állapotát is kell, hogy feltételezze, amely kritérium a jelenleginél szigorúbb jármű-üzembehelyezési és üzemeltetési emissziós szabványt jelent. Úttervezés 3.3 A közúti forgalom

által okozott rezgés mértéke Az elhaladó járművek az épületeken belül kétféleképpen okozhatnak rezgéseket: légrezgéssel és talajrezgéssel. A járművek motorjából kibocsátott zaj által keltett légrezgés könnyen áthatol az ajtókon, ablakokon és rezgésbe hozza a könnyű, elmozdítható szerkezeti elemeket. A talajrezgések frekvenciája légrezgéseknél kisebb, a jellemző tartomány a 8-20 Hz közötti. A talajrezgések az út és a kerekek kölcsönhatásaként fellépő változó erők hatására keletkeznek. A rezgések érzékelhetővé válnak, ha a tengelyterhelések nagyok és az útfelület egyenetlen. A keletkező hullámok nyomó- és nyíróhullámok, amplitúdójuk a távolság növekedésével és más befolyásoló tényezők hatására csökken, (talajösszetétel, geológiai rétegződés stb.) A talajban keletkezett rezgések elsősorban az épületek nehezebb, stabilabb szerkezeti részére vannak hatással. A maximális amplitudók az

épületek magasabb szintjein nagyobbak, mint az alapnál Két további jelenség is van, amit figyelembe kell venni az úthoz közel a közlekedés okozta rezgések vizsgálatánál. Az egyik a gyorsan haladó járművek által keltett légnyomásimpulzusok, a másik a statikus jellegű nyomás, amit a nehéz járművek tengelyeinek súlya okoz (ezek rövid időtartamú rezgések, vagy mozgások az út felé néző falban). Az új épületekre megengedett, külső környezetből származó rezgések megengedett nagyságát a 4/1984. EÜM rendelet rögzíti. A forgalom összetételéből, jellegéből adódó rezgésgyorsulások értékei épületkategóriánként a.37 táblázatban feltüntetett értékek alatt kell, hogy maradjanak. Úttervezés Az épület jellege Egyenértékú súlyozott gyorsulás 10-3 m/s2 nappal éjjel 6-22 h 22-6 h Műtők, rezgésre különösen érzékeny 10 munkahelyek épületei Lakóépületek, üdülőtelep, szociális otthon,

korház, szanatórium, szálloda, szálló jellegű 20 épületek Bölcsőde, óvoda, iskola, egyetem, 20 rendelőintézet, orvosi rendelő Művelődési épület, igazgatási és irodaépület, 40 üzletház. áruház, vendéglátó üzem 3.7táblázat:A rezgésgyorsulások megengedett értékei 10 A tényleges forgalmi rezgések gyorsulási értékeinek megállapítása mérések utján lehetséges