Szociológia | Tanulmányok, esszék » Ramesh Mishra - A jóléti állam a válság után

Ramesh Mishra - A jóléti állam a válság után Volt-e, van-e válság? A válságról való beszéd is ideológia? Milyen válaszok képzelhetők el? /1/ A jóléti állam fejlődésének három szakasza: 1. 1950-1975 2. 1975-1980 (a válság) 3. 1980 után (a válság után; a neoliberális-neokonzervatív gazdasági-politikai irány időszaka) a 3. szakasz fő jellemzői (országonként igen jelentős eltérések lehetnek): nem mondtak le nyíltan a jóléti államról, de a teljes foglalkoztatás céljáról igen, továbbá: a prevenció elvére építő beavatkozások háttérbe szorulása, a szakszervezetek befolyásának visszaszorítása, változó adópolitika, a duális társadalom irányába történő elmozdulás /2/ Válságértelmezések  irreverzibilitás-tézis: csak a jóléti államot kizárólag a közkiadások mértékével jellemzi; e megközelítés szerint a neokonzervatívok csak átrendezik a közkiadások szerkezetét ez a megközelítés nem mérlegeli

az egyenlőtlenségek alakulását (ti. növekedését), a szegénység körének bővülését a 3. szakasz során nem vesz tudomást az ideológiai klíma változásáról sem hosszú távon nincs biztosíték a jóléti állam fejlődésének visszafordíthatatlanságára  érettség-tézis: a jóléti állam nem leépül vagy felbomlik, hanem egy ponton túl új értelmezést nyer Heclo: a jóléti állam fejlődésének szakaszai 1. kísérletezés 2. konszolidáció 3. bővülés 4. átértelmezés: ez volna a 3 szakasz, a szabadság, a biztonság és az egyenlőség új keveréke alakul majd ki; megmaradnak a jóléti állam alapvető intézményei, de további bővülés nem várható csakhogy: mennyiben alkalmazható az „érettség” tézise az Egyesült Államok vagy NagyBritannia jóléti rendszerére?  jóléti pluralizmus: a jólétet biztosító szektorok közötti (újabb) súlypont-áthelyeződés, s ezzel együtt a költségek áthárítása e felfogás nincs

tekintettel az elvi változásokra: lemondás a teljes foglalkoztatásról, a munkanélküliség növekedése, a szegénység növekedése, az alacsony bérű foglalkoztatás elterjedése, a szociális programok visszaszorulása, stb. valóban átadódnak-e a feladatok egyik szektortól a másiknak? Nem változnak-e meg maguk az alapelvek és így a feladatok is?, az egyes szektorok nem egymás funkcionális ekvivalensei, megmarad-e az igényjogosultság? /4/ „demokratikus osztályharc” :a jóléti állam többek szerint ennek a terméke tripartizmus, társadalmi alkuk pozitív végösszegű játszma