Közlekedéstan | Felsőoktatás » Közlekedéstervezés, vasút

Közlekedéstervezés II. – Gyakorlati segédlet 2003 (előzetes változat) – 2 óra 8/1 A vasúti pálya Vasúti közlekedés: kényszerpályás közlekedés. Vasúti pálya keresztszelvénye: A vasúti pálya fő feladatai: - a járművek alátámasztása, - a járművek vezetése. A sínszál feladatai: - tartószerkezet: a terhelést hordja és elosztja, - irányítószerkezet: a vezeti a járművet, - biztosítja a vonóerő átadását. Egy sínszál keresztmetszetén három fő részt különböztethetünk meg, ezek: • fej, • gerinc, • talp. A sínszálakat folyómétersúlyúknak megfelelően nevezzük el, Magyarországon jellemzően az alábbi három síntípust használják jelenleg: • 48-as sín – mellékvonalakban, állomási vágányokban. • 54-es sín – fővonalakban. • 60-as sín – fontosabb, nagyobb terhelésű fővonalakon. fej gerinc talp Közlekedéstervezés II. – Gyakorlati segédlet 2003 (előzetes változat) – 2 óra 8/2 A

fenti ábrán látható sínkeresztmetszet elrendezés esetén Vignol sínről beszélhetünk, ha a sínkeresztmetszet biztosítja a nyomvályút is vályús sínről beszélhetünk. Vályús síneket városi vasutaknál alkalmaznak, ilyenek például az ábrán feltüntetett Phoenix sín (bal ábra), és a nagypaneles felépítménynél alkalmazott tömbsín (jobb ábra). A keresztalj feladatai: - sínszálak alátámasztása, teherviselés és elosztás, - nyomtávolság biztosítása. Hagyományos keresztaljak anyagai alapján csoportosíthatók: • vasbeton alj: kedvező nyomtávolságtartás, hosszú élettartam (ca. 60 év), tetszőleges alak, kedvező fenntartás, de járműkisiklás esetén súlyosan sérül. • fa alj (talpfa): jó szigetelőképesség, könnyű megmunkálhatóság, rugalmas, élettartama kb. 35 év • acél alj: hosszú élettartam, kedvező hosszirányú és oldalirányú ellenállás, kedvező fenntartás, hátránya, hogy kis tömegű, nehéz fektetni

fordított teknő formája miatt. A sínleerősítés feladatai: - elmozdulásnak ellenálló, rugalmas kapcsolat biztosítása a sínszál és a keresztalj között, - hosszirányú elmozdulás akadályozása, - egyszerűnek és könnyen szerelhetőnek kell lennie. Az ágyazat feladatai: - a vágány rugalmas alátámasztása, - vizek elvezetése, - hossz- és keresztirányú mozgások akadályozása, - teherelosztás: az alépítményre csak olyan terhelés juthat, amelyet tartósan el tud viselni. Közlekedéstervezés II. – Gyakorlati segédlet 2003 (előzetes változat) – 2 óra 8/3 Az ágyazat anyaga szinte kizárólag csak ún. zúzottkő, amely leggyakrabban vulkanikus kőzetből, andezitből, gránitból készül. Az zúzottkőágyazat anyagára vonatkozóan előírások rögzítik a minőségi követelményeket (megfelelő szilárdság, érdes felület, fagyállóság, nem lehet lyukacsos; Z25/60). Kitérők A pálya két fő funkciója (alátámasztás és

vezetés) folyópályán jól teljesíthető. A vonatok irányváltoztatását – fő funkciók teljesítése mellett – egy speciális felépítményi szerkezettel, a kitérővel oldjuk meg. Egymást szintben metsző vágányokon való közlekedéshez átszeléseket alkalmazunk, ezeken a vonatok irányváltoztatás nélkül haladhatnak át. A kitérők felépítése A kitérő 3 része: váltórész, közbenső rész, keresztezési rész; az alábbi ábra szerint: Váltórész • tősínek: szilárdan lekötöttek, • csúcssínek: mozgatható sínek (csúcssínösszekötő rúddal összekötve), • kialakítása: egyenes; metszőköríves; érintőköríves, • rugalmas, forgócsapos (gyökkötés). • sínszékek: az aljakon vannak elhelyezve, ezek sima felületén csúszik el a csúcssín, • gyöktávolság (60 mm); nyitás (150 mm) Közlekedéstervezés II. – Gyakorlati segédlet 2003 (előzetes változat) – 2 óra • 8/4 váltóállító készülék:

rudazatával az egyik csúcssínt felnyitja, a másikat szorosan a csúcssínhez simulva tartja; a kampózár vagy a zárnyelv biztosítja, hogy ebből az állásból ne mozdulhassanak el a sínszálak. Közbenső rész Ez a kitérő legegyszerűbb része, itt négy közönséges pályasín fut végig közös síkban, közönséges sínleerősítésen, nincs túlemelés és a sínszálaknak sincs 1:20-as dőlése. Keresztezési rész (áthaladás; alátámasztás; vezetés) • keresztezési csúcs (kemény anyagból), • könyöksínek (vályúszélesség), • vezetés nélküli szakasz (x), • vezetősínek a külső oldalon – a könyöksínekkel átellenesen (a kereket a hátoldalánál vezeti meg). A kitérők és átszelések felosztása A kitérőket geometriai kialakításuk alapján a következőképpen csoportosíthatjuk: • egyszerű egyenes kitérők: fő iránya egyenes, az eltérítő irány köríve pedig a keresztezés előtt már befejeződik, a keresztezési K

pont már egyenesbe kerül. • egyszerű átmenőköríves kitérők: fő iránya egyenes, az eltérítő irányban pedig a keresztezési csúcs után fejeződik be, leggyakrabban a kitérő végéig egyetlen körív. • ellenkező görbületű egyenes kitérők: ritkábban használt kitérőfajta (pl.: szabványos kétalfás líra második kitérője). Ellenkező görbületű, mert az eredeti iránytól egyik vége jobbra, másik balra térít el. Egyenes, mert a keresztezési része egyenesbe esik. Közlekedéstervezés II. – Gyakorlati segédlet 2003 (előzetes változat) – 2 óra • íves; ívesített (ellenkező görbületű, azonos görbületű) kitérők: geometriáját az átmenőköríves kitérőkből hajlítással (ívesítéssel) hozzák létre. • szimmetrikus kitérők: az ellenkező görbületű kitérő speciális esete, mindkét irányban az eltérítés azonos körívsugárral és eltérítési szöggel történik. Leggyakrabban

rendező-pályaudvarok nyalábos lírájában fordul elő. • összefont kitérők: helyhiány esetén (motorszínekben, kocsiszínekben, ipartelepeken) alkalmazzák, gyakorlatilag két egymásba tolt kitérő három íves keresztezéssel és két váltórésszel. Az átszeléseket az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: • kisszögű átszelés: ha a szabványos keresztezési szög egyszeres, kétszeres vagy háromszoros értékének megfelelő szöggel metszik egymást a vágányok (α = 620-25, 2α = 12-40-50, 3α = 19-01-15). • nagyszögű átszelés: jellemzően iparvágányokban fordulnak elő (α = 30°, 45°, 60°, 70°). 8/5 Közlekedéstervezés II. – Gyakorlati segédlet 2003 (előzetes változat) – 2 óra • ívesített átszelés: a kisszögű átszelések ívbe történő hajlítása révén jönnek létre, ilyenkor a két köríves vágány sugara megegyezik • köríves átszelések (egyirányban íves; kétirányban íves): nagyvasútnál csak

engedéllyel alkalmazhatók, leginkább csak közúti villamosvasutaknál fordulnak elő. 8/6 Az átszelési (’angol’) kitérő az átszelés és a kitérő egyesítése, két, lapos szögben metsződő vágánynál a metsződő vágányirányok között létesít mindkét oldalról kapcsolatot. Ha csak az egyik oldalról biztosítunk irányváltoztatásra lehetőséget, félátszelési vagy félangol kitérőről beszélünk. A kitérő fontosabb jellemzői Sugár: mindenkor a vágánytengelyre vonatkozik. Nagyvasutak esetén a szokásos legkisebb kitérősugár R = 200 (192) m, ennél kisebb sugarakat csak iparvágányokba építenek. A Közlekedéstervezés II. – Gyakorlati segédlet 2003 (előzetes változat) – 2 óra 8/7 személyvonatok által bejárt kitérők sugara R = 300 m. Nagyobb sebességi igény esetén ennél jóval nagyobb sugarú, vagy átmenetiíves kitérőket is építenek. Sebesség: a kitérőívben megengedhető legnagyobb sebesség értékét az

oldalgyorsulás, illetve a harmadrendű mozgásjellemzőre vonatkozó előírt maximálisan megengedett értékek alapján lehet meghatározni. Kitérő hajlása: a kitérő két ágának tengelyéhez húzott végérintők által bezárt szög tangense (pl.: tg α = 1/9 Æ α = 6-20-25; β = 1/7,1 Æ β = 8-03-04) A tengelyábra és a kitérők feliratozása A kitérőket terveken minden esetben ún. tengelyábrával ábrázoljuk A tengelyábrát a kitérő végpontjaiban a vágánytengelyhez húzott érintők meghosszabbításának segítségével kaphatjuk meg. A kitérő tengelyábrája a következő részekből áll: • Főpont (F): ahol a két irány végérintői metszik egymást, ott található a kitérő főpontja (F). Ellenkező görbületű kitérő esetén két főpont is lehetséges (pl: XII kitérő) • Tárcsa: a kitérő elejét jelzi, a tárcsának az az oldala van kiszínezve, amelyik irányba eltérít a főirányhoz képest. • b’ méret. A kitérőben a

keresztezési csúcs utáni csatlakozó sínek a lapos hajlás miatt csak fokozatosan távolodnak el egymástól, ezért a keresztezési csúcs után következő 3-4 aljon még nem fér el külön-külön két alátétlemez a sínszálak alatt. A síneket ezért itt közös alátétlemezzel támasztjuk alá. A b’ távolság az utolsó közös alátétlemez helyét jelöli. • A háromszög kitöltése: ha befeketítjük a b’ oldalhosszúságú háromszöget, az azt jelenti, hogy a kitérő központi állítású és a biztosítóberendezésbe bekötött, ha pedig besraffozzuk, akkor a kitérő a helyszínen állítható és a biztosítóberendezésbe sincs bekötve. 2 54XI-1:9-300 A tengelyábra tárcsája mellé kerülnek a kitérőhöz tartozó feliratok, a tárcsa kitérő felöli oldalán a kitérőre vonatkozó információkat adjuk meg az alábbiak szerint: • 2 – a kitérő sorszáma, • 54 – a kitérőben alkalmazott sínszál típusa, • XI – jobb alsó

indexben, a kitérő típusa, • – 1:9 a kitérő hajlása, • – 300 a kitérő sugara. A tárcsa másik oldalán a kitérő sorszámát tüntetjük fel. Közlekedéstervezés II. – Gyakorlati segédlet 2003 (előzetes változat) – 2 óra 8/8 A MÁV legfontosabb kitérői (jelölések) Az alábbi táblázatban láthatók a legfontosabb és Magyarországon leggyakrabban használt nagyvasúti kitérő fontosabb adatai. Típus Méretek Kitérő hajlása Sugár a b b tg α α R [m] XI 16,616 17,525 48: 15,200 54: 16,130 60: 16,616 1:9 6°2025" 300 XIII 10,625 17,525 16,360 1:9 6°2025" 192 XIV - 17,525 16,360 1:9 6°2025" 200 XVI 14,075 14,075 48: 11,900 54: 12,524 1:7,1 8°0304" 200 XVII 13,123 13,123 48: 9,900 54: 10,375 1:5,7 10°0000 " 150 54-XI-1:9 48-XIII-1:9 Csúcssín típusa Kitérő típusa érintő köríves egyszerű átmenőköríves érintő köríves érintő köríves érintő

köríves egyszerű egyenes átszelési kitérő érintő köríves egyszerű átmenőköríves egyszerű átmenőköríves 48-XVI-1:7,1 48-XIV-1:9