Egészségügy | Betegségek » Asthma cardiala-ban és cor pulmonale-ban szenvedő betegek ápolásának elvei és megfigyelése

3. Tétel Asthma cardiala-ban és cor pulmonale-ban szenvedő betegek ápolásának elvei és megfigyelése Jellemző ápolási diagnózisok és kapcsolódó gyakorlati teendők Praeventiós és rehabilitatiós lehetőségek I. A szív anatómiája A szív (cor) mintegy 350 g tömegű, ízmos falú, üreges szerv, amely a két tüdő között, a gátorüregben (mediastinum), nagyobb részével a bal oldalon helyezkedik el. Kúp alakú szerv, amelynek felső, szélesebb része a bázis (basis cordis), elkeskenyedő, asló része a szívcsúcs (apex cordis). A basis két oldalán fülszerű képződmény látható: ez a jobb fülcse (auricula dextra) és a bal fülcse (auricula sinistra). A fülcsék a pitvarok kiöblösödései A szív felső és középső harmadának határán körkörös barázda (sulcus coronarius) húzódik, amelyből elől és hátul egy-egy hosszanti barázda halad az apex felé. Ezekben a sulcusokban futnak a szívizmot ellátó coronariák. A szív üregei A

szív üregét a hosszanti irányban húzódó szívsövény (septum cordis) jobb és bal szívfélre osztja. Szülétés után fiziológiás esetben a két szívfél között nincs közvetlen összeköttetés Mindkét félben felül a pitvar, alul a kamra található. A pitvarok és a kamrák között nyílás található. A jobb oldali a jobb pitvar kamrai szájadék (ostium atrioventriculare dextrum), a bal oldali a bal pitvar-kamrai szájadék (os. av sinistrum) Ezeket a szájadékokat a csúcsos (cuspidalis) billentyűk zárják. Az av határon rostos-porcos gyűrű (anulus fibrosus) helyezkedik el, amelyről a pitvarok és kamrák izomzata egymástól függetlenül ered, ezért a pitvari ingerület nem terjedhet rá közvetlenül a kamrai izomzatra, így a pitvarok és a kamrák külön nem húzódhatnak össze. a) Jobb pitvar – atrium dextrum Fala 2 mm vastag. 3 fontos véna ömlik ide  Vena cava superior (VCS) (felső üres visszér)  Vena cava inferior (VCI) (alsó

üres visszér)  Sinus coronarius, amely a szív saját vénás vérét szállító vénájának utolsó, tágult szakasza A jobb pitvarban vénás vér található. A pitvarközti sövény jobb pitvar felöli oldalán kb. ujjbegyni bemélyedés található, ez a fossa ovalis A magzati életben ezen a helyen nyílás van (foramen ovale), melyen keresztül a jobb pitvar vérének egy része közvetlenül a bal pitvarba áramlik. A születés után a megváltozott nyomásviszonyok hatására a vér, egy már kifejlődött billentyűt szorít a nyílásra, ami később szervül. b) Jobb kamra – ventriculus dexter Fala kb. 5 mm vastag Innen indul ki a tüdőartéria (truncus pulmonalis), amely a jobb kamra vénás vérét szállítja a tüdőbe. A jobb kamrában tehát vénás vér van c) Bal pitvar – atrium sinister -1- Fala kb. 2mm vastag Ide ömlik a négy tüdővéna (vena pulmonalis), amelyek a tüdőből artériás vért szállítanak a bal pitvarba. A bal pitvarban

tehát artériás vér található. d) Bal kamra – ventriculus dexter Fala kb. 15 mm vastag Innen indul ki az aorta, amely a bal kamra artériás vérét a szervezet szerveihez, szöveteihez juttatja el. A szív billentyűi a) Csúcsos vagy vitorlás billentyűk – valva atrioventricularis Az AV szájadékokon találhatók.  Jobb oldali szájadéknál 3 hegyű billentyű (valva tricuspidalis)  Bal oldali szájadéknál 2 hegyű billentyű (valva bicuspidalis vagy valva mitralis) Részei:  Vitorla – cuspis: zárórész, amely a szájadék széléhez rögzül  Szemölcsizom – m. papillaris : a kamra belső felszínéről szemölcsszerűen előemelkedő izom  Ínhúr – chorda tendinae: a szemölcsizomról húzódik a vitorla kamra felszínéhez. b) Félhold alakú vagy zsebes billentyű (valvula semilunaris) A nagyerek, azaz az aorta (valva aorta) és a truncus pulmonalis (valva trunci pulmonalis) kedzeti szakaszán találhatók. Mindkét érben 3-3 hegyű

billentyű van A billentyű és az érfal közötti rész a billentyűtasak, amely az érfal felé nyitott. A szív falának szerkezete a) Szívbelhártya – endocardium Vékony, fénylő réteg, amelynek vastagsága a szív különböző részein eltérő. A szívbillentyűk az endocardium kettőzetei b) Szívizom – myocardium A szív falának középső rétege, melynek vastagsága a szív különböző részein eltérő c) Epicardium A szívburok zsigeri lemeze. Fénylő réteg, amely szorosan tapad a myocardiumhoz d) Szívburok – pericardium A szívet körülhatároló burok, amely kevés síkos folyadékot tartalmaz a súrlódás csökkentésére. A szív beidegzése -2- A szív önálló ingerképző és ingervezető rendszerreé rendelkezik, ami azt jelenti, hogy önmagában az ingerképzéshez a szívnek nincs szüksége külső idegi hatásra. Ingerképző rendszer részei: a) Sinuscsomó (nodus sinuatrialis, Keith-Flack-csomó) A JP hátsó falában, a VCS

beömlése és a jobb fülcse között található. Elsődleges ingerképző központ, normális körülmények között 60-80/min frekvenciával bocsát ki ingereket. b) Pitvar-kamrai csomó (nodus atrioventricularis, Aschoff-Tawara-csomó) A septumban, az AV határon található. Másodlagos ingerképző központ, a szív működését csak a sinuscsomó károsodása esetén irányítja, 30-40/min frekvenciával. Ingervezető rendszer részei: a) His-köteg –fasciculus atrioventricularis Az AV-csomóból indulva a kamraközti sövényben húzódik lefelé, kb. 2 cm hosszan b) Tawara-szárak A jobb- és bal oldali Tawara-szárak (crus dextrum et sinistrum) a His-köteg folytatása. Az apexig haladnak, majd onnan visszahajlanak a kamra falába. c) Purkinje-rostok A Tawara-szárak végén található vékony munkaizomzatának adja át az ingerületet. rostrendszer, amely a kamrák Külső beidegzés A külső idegek a sinuscsomóhoz futnak és befolyásolják annak működését.

Így biztosítják a szívnek a pillanatnyi feladatokhoz való alkalmazkodását. a) Truncus symphaticus Vegetatív sympathicus ingerületet szállít a sinuscsomóhoz. Hatására a sinuscsomóból kiinduló ingerek száma emelkedik, coronariák tágulnak. b) Nervus vagus (X. agyideg – bolygóideg) Vegetatív parasympathicus ingerületet szállít a sinuscsomóhoz. Hatására a szívműködés lassul, coronariák szűkülnek. A szív működése I. II. III. IV. V. A pitvarok összehúzódnak Cuspidalis billentyűk megnyílnak, a vér átáramlik a kamrákba. A két kamra összehúzódik, cuspidalis billentyűk záródnak, a vér a nagyerek felé folyik, a semilunaris billentyűk nyílnak. A kamrák systoléjakor a pitvarok elernyednek és újra megtelnek vérrel. A kamra diastoléjakor a semilunaris billentyűk telnek meg vérrel és záródnak. -3- A szív működése során jellegzetes hangok, az ún. szívhangok keletkeznek: I. II. III. I. hang (systoles hang):

kamrasystole közben keletkezik, amikor a csúcsos billentyűk összecsapódva zárják a vénás szájadékot. II. hang (dyastoles hang): a kamra diastolejakor keletkezik, amikor a félhold alakú billentyűk összecsapódva zárják az aorta és a truncus pulmonalis lumenét. Asthma cardiale = acut balszívfél-elégtelenség. Oka: morbus hypertonicus, ISZB, vitiumok, különösen aortavitium. A keringés decompensatiója miatt a vér torlódik, a BP, a vena pulmonalis és a pulmonalis capillaris nyomás emelkedik, és a kelleténél több folyadék jut a tüdő interstitiumába. Tkp oedema pulmonum Tünetek: rohamokban jelentkezik, többnyire éjjel, alvásából ébreszti fel a beteget, aki úgy érzi, azonnal fel kell ülnie, mert megfullad. Súlyossága változó, spontán is szűnhet, de átmehet súlyos, életveszélyes pulmonalis oedemába is. Az asthma cardiale legelfogadottabb magyarázata az, hogy az éjszakai nyugalom idején a JK functiója hamarabb javul, mint a BK-é,

és a napközben kialakult vagy már meglévő periphériás oedema a keringésbe jut, majd a tüdőbe kerülve a fokozott tüdőpangás produkálja a tüneteket: fulladás, verejtékezés, cyanosis, halálfélelem, hypotensio, nagy mennyiségű, ún. szilvalé-köpet Th.: acut ellátása megegyezik az oedema pulmonum ellátásával  Ágy fejvégének azonnali megemelése  O2 adása  Vénabiztosítás  Azonnal gyors hatású diureticum (pl. inj Furosemid iv 40-60mg)  Nitrátkészítmények: Nitrolingual, ISMN, ISO-MACK: hatékony vénás értágítók, csökkentik a vénás visszaáramlást  Őrzőrészlegre helyezés  Szívtámogatás Digoxin inj-val: fokozza a kontraktilitást.  Sedatívum adása a szorongás csökkentésére  Elektrolitok vizsgálata és pótlása Hosszútávú ellátás – gondozás  Pihentetés, nagy fizikai megterhelés kerülése. Haemodinamikai szempontból a karoszékben tartózkodás a legmegfelelőbb  Étrend: megszorított

só- és folyadékbevitel  Vízhajtás heti 1-2 alkalommal  Értágító kezelés: azt a legalacsonyabb tensiót kell elérni, amit a beteg még jól tolerál (pl. Tensiomin, Minipress, Corinfar)  Digitalizálás: Digoxin p.o napi fél tbl Többnyire elegendő Intoxicatio jelei: étvágytalanság, hányinger-hányás, szikralátás, arrhytmiák (ES, bigeminia), bradycardia  Arrhytmiák megelőzése, rendszeres EKG-kontroll Megfigyelés: -4-  Jellemző tünetek: dyspnoe, orthopnoe, nappali köhögés, fáradékonység, sipolás, szörcsölés, tachycardia, cyanosis, hypertonia. Romló perifériás keringés: gyenge periph. pulsatiók, hűvös, verejtékes bőr, megváltozott tudatállapot, oliguria.  Kardinalis tünetek: P, RR, légzés, tudat  Folyadéklap-vezetése  Gyógyszerhatások: esetleges digitalis-intoxicitas jeleit megfigyelni, értágítók hatására bekövetkező fejfájás, forróságérzés Ápolási elvek:  Kardinalis tünetek rendszeres

ellenőrzése  Fizikai munka mérséklése, sok pihenés  Félülö, ülő helyzetben való fektetés  Pontos gyógyszerelés  Folyadék- és sóbevitel (Na+) korlátozása  Folyadéklap pontos vezetése Jellemző ápolási diagnózisok Légúti elzáródás kockázata a nagymennyiségű köpet ürülése miatt  Leszívás, vénabiztosítás, O2  Félülő-helyzetbe emelés  Elrendelt gyógyszerek adása Az erőkifejtés csökkent tűrése a napi tevékenységhez nem elégséges O2 ellátás következtében  Pihenés biztosítása, karosszékben, Fowler-helyzetben  O2-therapia  Elrendelt gyógyszerek adása Folyadékfelesleg a peripheriás oedema keringésbe jutása miatt  Fowler-helyzet biztosítása  Elrendelt diureticumok adása  Folyadéklap vezetése Csökkent mértékű gázcsere a tüdő légzőfelületének csökkenése miatt  O2-therapia  Pulzoximetriás kontroll vagy vérgázanalízis Fertőzés kockázata a vénabiztosító

eszközök miatt  Asepticus punctio  Steril fedés, rendszeres kötéscsere  Fertőzés jeleinek figyelése, periphériás eszközök 48-72 óránkénti cseréje Szorongás az ismeretlen kórházi környezet miatt  Pszichés vezetés Félelem és ismerethiány a betegséggel és a kezeléssel kapcsolatosan  A beteg felvilágosítása -5-     Ismertetni kell, mit tegyen roham esetén Praeventiós lehetőségek ismertetése Digoxin-intox. tüneteinek oktatása Figyelemfelhívás a rendszeres kontroll fontosságára Praeventio  Vitiumok esetén korán, decompensatio előtti opus  Fizikai megterhelés minimalizálása  Korlátozott folyadék- és sóbevitel Rehabilitatio  Szoros megfigyelés melletti fokozatos mobilisatio  Gyermekkorban megfelelő pályaválasztás: kímélő életpályára irányítás  Felnőttek esetében sz.e pályamódosítás, kímélet IV. Cor pulmonale – Jobbszívfél-elégtelenség A cor pulmonale chronicum

fogalma alatt idült tüdőbetegség következtében létrejövő – tartós jobbszívfél-megterhelés következtében kialakult – JK hypertrophiát értünk. Lényege a pulmonalis hypertensio és a JK hypertrophia Minden chronicus tüdőbetegségben előfordulhat cor pulmonale, de leginkább foglalkozási ártalmakban kell vele számolni. Gyakori silicosisban, asthma bronchiale-ban, bronchitis chronicában, emphysema pulmonumban. Mellkasi deformitások is eredményezhetnek cor pulmonalet. Diagnosztikájában fontos szerepet játszik az MRTg, az EKG. Mindig végeznek szívkatéterezést, mert a pulmonalis hypertensio csak véres úton határozható meg. Az EKG-jelek nem mindg határozhatók meg. Tünetei: tág vena jugularisok, hypotonia, ascites, hepatomegalia, hányinger, meteorismus, tachycardia, peripheriás oedema, splenomegalia, cyanosis. Th.: az acut cor pulmonale kialakulásában általában felső légúti infectiók játszanak szerepet. Látszólag banalis légúti

infectiók során a beteg hirtelen kerül a decompensalt cor pulmonale életveszélyes állapotába: cyanoticus, zavart, csekély mértékben dyspnoes.  Fontos a megfelelő, lehetőleg célzott antibiotikus kezelés  Intenzív therapia a légzési elégtelenség miatt, sz.e respirator  O2-therapia. Szigorúan tilos 100 %-os koncentrációban adni Ügyelni kell arra, hogy a FiO2 ne haladja meg a 30 %-ot. Megfigyelés:  Kardinalis tünetek pontos észlelése  Légzés típusa  Perifériás oedemák, ascites  Tudati állapot  O2-ellátás folyamatos ellenőrzése Ápolási elvek  Kezelési előírások, gyógyszerelés pontos kivitelezése -6-  Folyamatos megfigyelés  Psychés vezetés  Helyes, kímélő életmódra való szoktatás a kórházi kezelés időtartama alatt Jellemző ápolási diagnózisok Elégtelen gázcsere kockázata a légzés nehézsége miatt  O2-therapia  Fowler-helyzet biztosítása  Szigorúan tilos

légzőközpont-bénító hatású szereket adni. Pl morphin és származékait, codeint, altatókat. Légzésleállás veszélye a légzési elégtelenség miatt  O2-therapia  Állandó felügyelet, lehetőség szerint ITO-n  CPR-eszközök készenlétben tartása (légútbiztosítás, lélegeztetés) Lélegeztetésről való leszoktatás nehézsége a régóta fennálló gépi lélegeztetés köv.  ITO-n végzik.  Controllált módról assistalt módra térnek át, majd, ha a betegnek van spontán légzése, megpróbálják levenni a gépről A végtagok nagyfokú oedemája a jobbszívfél, elégtelenség miatt  Elrendelt diureticumok és K pontos adagolása  Az oedemás végtagok és a bőr gondos ápolása, védelme a sérülésektől  Só- és folyadékbevitel visszaszorítása Félelem és ismerethiány a betegség és a kezelés terén  Betegoktatás az orvos és a nővér/ápoló részéről Szorongás az ismeretlen kórházi környezet és a

beavatkozások miatt  Szorongás oldása psychés vezetéssel Praeventio Felső légúti infectiók kialakulásának megelőzése, már meglévő infectiók kezelése Rehabilitatio Fokozatos mobilisatio, kismértékű terhelés, roborálás, előírt gyógyszerelés folytatása -7-