Gépészet | Felsőoktatás » Kiss Ágnes - A hegesztő szakmunkás

Alapadatok

Év, oldalszám:2004, 14 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:190

Feltöltve:2010. augusztus 20.

Méret:174 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

A hegesztő szakmunkás. 1 Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kara A hegesztő szakmunkás Készítette: Kiss Ágnes Pedagógia- technika szak, AL- tagozat Környezeti esettanulmány. 2 A hegesztés biztonságtechnikája. Több ezer éve, alig, hogy az ember megismerte a fémek előállításának titkát, rögtön elkezdte fémdarabjait alakítani. Szükségleti tárgyakat, dísztárgyakat készített Akár az egyiket „gyártotta”, akár a másikat, mivel újat, jobbat akart alkotni – vagy kényszerből – két kisebb darabból egy nagyobbat készített. Feltehető, hogy a fémtoldás legelső módja az öntőhegesztés lehetett, amikor két felmelegített, de fel nem olvasztott fémdarab közé folyékony fémet öntöttek. A folyékony fém melege megolvasztotta az összeolvasztandó darabok szomszédos felületeit és velük együtt lehűlve egy darabbá vált. Több ezer éve tehát az történt, amit ma hegesztésnek nevezünk:

két, azonos fém szomszédos felületeit megolvasztották, a köztük lévő hézagba közel azonos hozaganyagot adagoltak, az egészet hűlni hagyva egy darabbá dermesztették, vagyis hegesztették. Amikor az ember már acélt gyártott és kovácsolt, az acélrudakat gyakran túlmelegítette. Ezek a rudak nagy szikrákat szórtak, mint a csillagszórók. Valószínű a véletlen – a fejlődés egyik fontos mozgatója – vezette rá az embert arra is, hogy ha ezek a szikrázó rudak összeértek, egymáshoz nyomódtak és ebben a helyzetükben lehűltek, összehegedtek. A véletlen felismerésből szándékos túlmelegítés lett, amelyet gyors üllőre helyezés, összekovácsolás, kovácshegesztés követett. Ezt a ma már szinte történeti emlékű hegesztést évezredek óta használják napjainkban is. Így toldotta munkadarabjait sok évvel ezelőtt még minden falusi kovács Magyarországon is, tehát hegesztett akkor is, ha ugyan ezt nem is így nevezte. 3

Hegesztés A hegesztés két vagy több anyag végleges összekötése olyan módon, hogy az összehegesztett anyagok atomjai közös rácsszerkezetet hoznak létre. Ez a kötés oldhatatlan kapcsolat, vagyis az összehegesztett anyagok csak a hegesztett kötés elroncsolásával választhatók szét ismét. A hegesztéssel létrehozott kötés tulajdonságai az összehegesztett alapanyagok megfelelő tulajdonságaival közel azonosak vagy legalábbis azokhoz hasonlóak. A hegesztést (fémanyagokra vonatkozó érvényességgel) az MSZ 4300/1-68 a következőképpen határozza meg: „A hegesztés munkadarabok egyesítése hővel, nyomással vagy mindkettővel, melynek során az anyagok természetének megfelelő fémes (kohéziós) kapcsolat jön létre. Hegesztés végezhető hozaganyaggal vagy anélkül.” Hegesztési eljárások. A hegesztés fogalmi meghatározásából következik, hogy a kohéziós kapcsolat létesítése az anyag kétféle állapotában lehetséges: a

hegesztés pillanatában a hegesztés helyén a fém vagy szilárd, vagy folyadékállapotú lehet. Ennek megfelelően a hegesztési eljárások két fő csoportba sorolhatók: a sajtoló és az ömlesztő hegesztések csoportjába. Mindegyik esetben alapvető követelmény, hogy a felhevítés gyorsan történjen meg, és csak a hegesztési hely kis környezete melegedjen fel. Ez azt jelenti, hogy olyan hőforrás használható, amelyik elegendő nagy hőteljesítményű, és nagy hőfokra való felhevítést gyorsan (rövid idő alatt) tesz lehetővé. A hegesztés gyakorlati megvalósításának különböző módjai vannak, és a használatos hegesztési eljárások száma ma már jóval meghaladja az ötvenet. Hegesztési munkák biztonságtechnikája. A hegesztés általános személyi feltételei. A hegesztés a 4/1974 (VIII 1) BM számú, valamint az azt részben módosító, 3/1980. (VIII 31) BM számú rendelet szerint a tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozások

csoportjába tartozik. A szakmai követelményeket a 4 3/1969. (VII 29) KGM számú és a 3/1975 (XI 5) KGM számú rendelet, továbbá szabványelőírások és szabályzatok tartalmazzák. A fentiek szerint hegesztési és vágási munkák végzésére csak olyan személy jogosult, aki a hegesztői eljárásnak megfelelő hegesztői szakképzettséggel rendelkezik, és érvényes tűzvédelmi szakvizsgája is van. A gázellátó rendszerek (gázfejlesztők, gázpalackok, palacktelepek) kezeléséhez nem szükséges a hegesztői képesítés, de a kezelőszemélyzetnek a vonatkozó szabványok és szabályzatok (MSZ 6291, MSZ 6292 acetiléngázfejlesztő készülékek biztonsági szabályzata; Gázpalackok biztonsági szabályzata) anyagából vizsgát kell tennie. Személyi követelmények A hegesztett kötés minősége – kivéve a teljesen automatizált eljárásokat – a hegesztő munkájának minőségétől függ, vagyis a hegesztés megfelelő hozzáértést, állandó

jó testi és szellemi kondíciót igényel. A hegesztőnek figyelemmel kell kísérnie a hegesztéstechnika fejlődését, és nem szabad elhanyagolnia a gyakorlati tudás ébrentartását sem. Különösen veszélyes lehet az esetleges rossz szokások beidegződése vagy a hosszú gyakorlatból származó nemtörődömség. Ezért szükségesek az ismétlődő, rendszeres továbbképzések, megújított vizsgák, és ezért nem szabad eltekinteni még folyamatos munkavégzés esetén sem az ún. kondíciópróbák szúróvizsgálatszerű elvégzésétől. Az előbbiekből nyilvánvaló, hogy a jó hegesztőnek megfelelő erkölcsi és szakmai szinten kell állnia, ezenkívül testi kondíciója is kielégítő legyen. A hegesztési eljárások egy jelentős része – a teljesen automatizált és egyes különleges technológiáktól eltekintve – komoly fizikai megterhelést jelent a dolgozó számára. A fizikailag gyengébb alkatú személyek hamarabb kifáradnak, figyelmük a

fáradtság növekedésével csökken, és növekszik a gyengébb minőségű hegesztések készítésének a valószínűsége, a baleseti veszélyek is fokozódnak. Mindezek figyelembevételével hegesztési munkát csak testileg alkalmas, szellemileg ép, büntetőjogilag felelősségre vonható személyekkel szabad végeztetni, akik a szükséges ismeretekről az előírt formában tanúságot tettek. Oktatás, továbbképzés Hegesztéseket csak felelősségtudattal, megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező, szakképzett személyek végezhetnek. A kötelező szakmai minimumokat különféle rendelkezésekben foglalták össze. A szilárdsági szempontból fokozottabban igénybe vett vagy veszélyes üzemű berendezések hegesztését csak a külön erre a munkára kiképzett és levizsgáztatott hegesztők végezhetik. A hegesztő szakminősítési és továbbképzési rendszerét a 3/1969. (VII 29) KGM számú és az ezt módosító 3/1975 (XI 3) KGM számú

rendelet szabályozza. A vezető és ellenőrző munkakörökben foglalkoztatott műszaki hegesztő szakembernek hegesztő szakmérnöki vagy egyéb, a rendeletben körülírt hegesztői szakképesítéssel kell rendelkeznie. 5 A biztonságos munkavégzés tárgyi feltételei. A hegesztés balesetveszélyes munka. A veszélyek egyrészt az energiaforrásból, másrészt a berendezésekből és a segédanyagokból, valamint a technológiai folyamat jellegzetességeiből származnak. A baleseti veszélyek csökkenthetők a munkák helyes megszervezésével, a célnak megfelelő munkahelyek kialakításával, hogy a hegesztést végző dolgozó teljes figyelmét a varratkészítésre fordíthassa, és munkáját a legkisebb erőfeszítéssel végezhesse el. Ennek érdekében gondoskodni kell a hegesztendő anyagok megfelelő előkészítéséről, a zavartalan munkavégzéshez elegendő nagyságú, valamint az egyéni és a környezetvédelem céljait szolgáló üzemképes

felszerelésekről. Hegesztői munkahelyek kialakítása A hegesztői munkahelyek elhelyezését a gyártás igényei és jellege határozzák meg, de mindig alapvető a munkahelyek területigénye, a megvilágítás, a hőmérséklet, a szellőztetés, a munkahelyek kiszolgálása és a tűzvédelmi előírások betartása. Területigény A hegesztő munkahelyének jelentős részét foglalják el a hegesztő-berendezések (áramforrás, gázpalackok, hegesztőasztal) és a hegesztőkészülékek (összeállító készülékek, forgatóberendezések, manipulátorok). A nagyméretű alkatrészeket vagy berendezéseket gyártó hegesztőműhelyek, szerelőműhelyek helyigényét a gyártott szerkezet, a hegesztési munkák fejlettségi foka (gépesítés, szervezés) és az egyidejűleg gyártandó darabszám határozza meg. A területigény megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a hegesztést általában két személy (a hegesztő és segítője) végzi, és számukra meg

kell teremteni a biztonságos mozgásfeltételeit. Ha nincs meg a megfelelő munkaterület, akkor akadályoztatva van a munkavégzés, ami nagy veszélyforrást jelent mind a hegesztő mind a segítőre nézve. 6 Világítás A pontos munkavégzés egyik feltétele a jó munkahelyi világítás. A hegesztés fényigényes munka. Gyenge megvilágításban az ívfény hatására erős káprázás keletkezik, a nagy kontraszt és az ív világossága hamar kifárasztja a szemet, s ez által rontja a hegesztés minőségét, de közvetlen baleseti ok is lehet, hiszen akár egy pillanatra nem figyel oda a munkájára a hegesztő, súlyos baleset következhet be. Mindemellett, ha állandó félhomályban kell a munkát végeznie a szakmunkásnak, a szeme maradandóan károsodhat. (a minimális világítási igény 200 lux, de igényesebb hegesztési munkánál 400-500 lux erősségű világítás szükséges. Hőmérséklet Hegesztés közben nagy mennyiségű hő keletkezik. A kis

légterű helyiségekben végzett hegesztésnél a levegő gyorsan, felmelegszik, és a páratartalma is megnő. Nagy páratartalmú, meleg levegőben a dolgozó hamarabb kifárad. Az izzadás következtében a bőre nyirkos lesz, a ruházata átnedvesedik, és ez fokozza az áramütés veszélyét. A hegesztői munkahely célszerű hőmérséklete 15-16 C°. Szellőztetés A hegesztőműhelyekben a levegő igen gyorsan elhasználódik. A hegesztés folyamán keletkezett gázok, gőzök, porok, füst a környező levegőt szennyezik, esetleg mérgező, ingerlő hatásúak. Ezért gondoskodni kell a hegesztői munkahelyek megfelelő szellőztetéséről Tapasztalat szerint a természetes szellőzés akkor lehet kielégítő, ha a légtérfogat hegesztőnként legalább 400 köbméter. Amennyiben ennél kevesebb, mesterséges szellőztetés szükséges. Forrasztási munkák esetében a folyasztószerek, pácoló-, tisztítóanyagok legtöbbje maró hatású, gázaik, gőzeik mérgezők,

roncsolják a tüdőt, a légutakat. Maradandó károsodást is okozhatnak! Egyéni- és környezetvédelem A hegesztési munkáknál káros hatások érik a hegesztőt és a környezetet is, ami ellen kellő védelmet kell biztosítani. A védelem részben egyéni, ez a hegesztő személyét közvetlenül 7 védi, részben a környezet védelme, ami elsősorban a környezetben tartózkodó, de nem a hegesztéssel foglalkozó egyének védelmét jelenti. Egyéni védőeszközök A hegesztőt meg kell védeni az energiaforrásból származó veszélyektől (áramütés, ívfény- és hőhatás, az égőláng által okozott hő- és fényhatások): a munka közben keletkezett ártalmas gázok, gőzök ellen; valamint a megmunkálandó anyagok kezelésénél, mozgatásánál keletkező mechanikai sérülések ellen. A baleseti veszélyek ellen és az egészség megóvása érdekében a hegesztőt egyéni védőfelszereléssel kell ellátni, amelyet a dolgozó köteles használni.

Védőfelszerelés nélkül vagy sérült, tönkrement, a feladatának megbízható ellátására alkalmatlan védőfelszereléssel munkát végezni tilos. A hegesztő egyéni védőfelszerelései: a védőruházat, a szem védelmére szolgáló szemüveg vagy pajzs, légzésvédő álarc vagy frisslevegős légzőkészülék, zajvédő eszközök. Az egyéni védőeszközökből a hegesztési feladat által megszabott védőfelszerelést kell használni. Védőruházat A hegesztő védőruházata többféle védelmi feladatot lát el. Bizonyos védelmet (másodlagos védelem) jelent az áramütések ellen is, mivel szigetelőképességű, fő feladata azonban a test védelme, elsősorban a fröcskölésből származó égési sérülések, valamint a mechanikai hatások ellen. A védőruházat részei: munkaruha, bakancs, bőrkesztyű, bőrkötény, vállvédő, tarkóvédő, lábszárvédő, sapka, sisak. Hegesztőszemüveg Lánghegesztésnél és vágásnál a szem védelmét a

hegesztőszemüveg biztosítja. Ez zöld színű, felcsapható fényvédő szűrővel felszerelt, oldalról is zárt, de a szellőzést biztosító, nem éghető anyagból készült szemüveg. A belső, fix üveg törhetetlen anyagú, illetve szilánkmentes, színtelen, átlátszó. A fényvédő szűrő árnyalatát a hegesztőláng intenzitásától függően kell megválasztani. Ez a káprázás elleni védelmet szolgálja 8 Hegesztőpajzs Az ívhegesztő fontos védőeszköze. Az arcot hegesztőpajzzsal kell védeni, amely a beépített színszűrő betét révén a szemet károsító fényhatások ellen is védelmet nyújt. A hegesztőpajzs szigetelőanyagból készült, fényt és hőt át nem engedő, nem éghető, az arcot, egyes esetekben az egész fejet és a tarkót is védő szerkezet. A pajzslemez egy darabból készül A védőszűrőt tarkókeret foglalja magába. A pajzslemez belső felületére szerelt tartókeretbe is színtelen, átlátszó síküveglap kerül.

Ez utóbbira a salakverésnél a szétrepülő rideg salakrészecskék elleni védelem érdekében van szükség. Légzésvédő Szűk, zárt térben, aknákban, tartályokban végzett hegesztésnél vagy egyes anyagok hegesztése esetén, ha mérgező gázok keletkeznek, szükség lehet légzésvédők használatára. Ezek egyszerűbb esetekben cserélhető betéttel ellátott eszközök, amelyeket a hegesztő a pajzs alatt visel. Mind a légzésvédő, mind pedig a frisslevegős légzőkészüléket fertőtleníteni kell, mielőtt az egyik dolgozó a másiknak átadná. Környezetvédelem A hegesztés a környezetre is ható ártalmakat okozhat, ezért gondoskodni kell a környezetben tartózkodó, ott munkát végző dolgozók védelméről is. Ez megfelelőeszközökkel és szervezési intézkedésekkel biztosítható. Környezetvédelem lángtechnológiák esetén A fő feladatot a levegőszennyezés, a robbanási és a tűzveszély elleni védelem jelenti. A láng hőhatása

és fényhatása a távolabb dolgozókat nem veszélyezteti érdemlegesen, mégis a fényhatás miatt esetleg bekövetkező káprázás ellen a környezetben dolgozókat meg kell védeni. A hegesztő részére biztosítani kell a lehető legjobb munkafeltételeket, amelyek az adott helyzetben és körülmények között elérhetők. Az égőláng a környezetből nagy mennyiségű oxigént von el, ezáltal a levegőt belélegzésre alkalmatlanná teszi. A hegesztő és környezete számára egyaránt fontos a levegő utánpótlása. Ez természetes szellőztetéssel vagy 9 mesterséges úton is biztosítható. Hegesztés közben a felmelegített anyagból gáz, gőz, füst alakjában esetleg kiszivárgott anyag mérgezést okozhat, vagy robbanást idézhet elő. Különlegesen egyes fémanyagok (Cu, Mg, Zn, Pb) hevítésénél kell számolni mérgezési veszélyekkel. Azokon a munkahelyeken, ahol robbanási veszéllyel lehet számolni, időközönként meg kell mérni a

gázkoncentrációt, és ha ez a helyiségben elérné az alsó robbanási határ felét, csak alapos szellőztetés és újabb koncentrációmérés kielégítő eredménye után szabad a munkát folytatni. Lánghegesztésnél a dolgozó szeme kb 15 percnyi hegesztés alatt annyi ultraibolya és infravörös sugárzást kap, amennyi már a látást veszélyezteti. Ezért a dolgozó, bármilyen rövid időtartamú hegesztést is végez, köteles a védőszemüveget hordani. A hegesztési helytől távolabb (5 m-en túl) dolgozók számára a sugárzás már nem jelent veszélyt, de rossz környezeti megvilágítás esetén a hegesztők munkahelyét fényt át nem eresztő ernyőkkel el kell határolni. A hegesztés alatti (helyes) magatartás a balesetek megelőzése érdekében. A munkavégzésre vonatkozó általános szabályok természetszerűleg a hegesztési munkára is érvényesek, annak szem előtt tartásával, hogy a hegesztési munka fokozottan veszélyes az egyénre és a

környezetre is. Ennek megfelelően – a védelem érdekében – a hegesztő köteles a védőeszközök használatára, valamint a technológiai előírások és biztonságtechnikai szabályok betartására. Hegesztés közben a hegesztő és segítője kötelesek figyelemmel kísérni a munkafolyamatot. A berendezések működésében bekövetkezett bármilyen változás esetén a munkát azonnal le kell állítani, a változás okát meg kell vizsgálni. Ha az ok megszüntetése a hegsztő képességeit vagy munkaköri kötelességét meghaladná, a munkát nem szabad folytatni, erről a felelős munkavezetőt azonnal értesíteni kell. Közvetlen baleseti veszély észlelése esetén a munkát azonnal abba kell hagyni, meg kell kísérelni a veszély elhárítását, és a művezetőt vagy a munkahelyi felelős vezetőt értesíteni kell. A munkát csak a baleseti veszély megszüntetése után szabad folytatni. A hegesztő-berendezések kezelésére vonatkozó kezelési

szabályokat és előírásokat maradék nélkül be kell tartani. Sugárártalom A testet érő ionizáló sugárzás biológiai hatást vált ki. A sugársérülés egyik változata a bőrtünetek jelentkezése (bőrsorvadás, fekélyek, esetleg bőrrák), amely főleg lokális, hosszú időn át kis adagokban kapott sugárzások nyomán fejlődik ki. A hosszú időn át gyakran ismétlődő, kis dózisú, de nagy testfelületet érő sugárhatás következtében fáradékonyság, 10 idegesség, vérszegénység keletkezik. Az ipari röntgen- és sugárzó anyagok a vérképző szervekben is okozhatnak elváltozást, ami először a fehér, majd a vörös vérsejtek pusztulásában, és a legsúlyosabb fokozatában a csontvelő vérképző képességének teljes kimerülésében jut kifejezésre. Előfordulhat, hogy a csontvelő a sugárhatásra fokozottabb működéssel reagál, túlkompenzáció keletkezik, fehérvérűség – leukémia – fejlődik ki. A sugárfertőzés

más szervek működésében is zavart okozhat, ilyen például a genetikai ártalom. A sugárártalom veszélyességét nagymértékben fokozza, hogy a sugárhatás nem érzékelhető, a kisebb sugárfertőzés nem vált ki azonnali kellemetlen szubjektív érzést, a tünetek csak hosszabb idő után lépnek fel. A sugárártalmat a szervezet védekező reakciója részben semlegesíteni képes, nagyobb sugárfertőzés esetében azonban a szervezet maradandó módon károsodik, és az ártalmak felhalmozódnak. A sugárzás a test szöveteiben, a sejtekben ionizáció útján fejti ki biológiai hatását és okoz sugárártalmat. Ebből következik, hogy a testen áthaladó nagy energiájú sugárzásnak csak az a része hozhat létre biológiai hatást, amely a testszövetekben elnyelődik. A sugárzás ellen több módszerrel lehet védekezni: távolsággal (kerítés felállításával), idővel (sugárzásban töltött idő csökkentésével), védőfalakkal. Tűzvédelem. A

magas hőmérsékletű, megolvadt fém- és salakanyagok, a nagy teljesítményű hőforrások, továbbá az egyes hegesztőanyagok gyúlékonysága, robbanékonysága miatt hegesztés közben égési- és tűzveszély áll fenn. A tűzvédelem célja a tűz megelőzése, illetve a keletkezett tűz azonnali lokalizálása, elfojtása. A tűzveszélyes környezetben dolgozó hegesztőt a munka megkezdése előtt részletesen ki kell oktatni a veszélyekre és a kötelező magatartásra. A munka befejezése után még egy órán át őrnek kell maradni a hegesztés helyszínén. Tűz észlelésekor azonnal tűzjelzést kell adni, és egyidejűleg meg kell kezdeni az oltást a rendelkezésre álló eszközökkel. Minden tüzet (még ha eloltották is) azonnal be kell jelenteni a tűzjelzőn vagy a 105 telefonszámon az állami tűzoltóságnak. A tűzesetről a vezető tűzrendészt is értesíteni kell. Oltóeszközök és használatuk Tűz esetén azonnal használni kell az

oltókészüléket. Gyors beavatkozással a tűz rendszerint még kezdeti stádiumban elfolytható, s ezzel súlyos személyi sérülések és nagy anyagi károk előzhetők meg. Ezért a tűzoltó készülékek üzemképessége és kezelésük ismerete minden dolgozónak érdeke. A tűzoltás hatékony eszközei a kézi tűzoltó készülékek: a porral oltó, a gázzal oltó, a szénsavval oltó szerkezetek. 11 Balesetelhárítás. A hegesztés balesetveszélyes tevékenység. Veszélyessége az energiaforrásból, a berendezésekből, a technológiai folyamatokból adódik. A lángtechnológiáknál a fő veszélyt a robbanási és tűzveszély jelenti, a dolgozó égési sérüléseket szenvedhet; a villamos ívhegesztési munkáknál ezenkívül az áramütés lehetősége a fő probléma. A baleset elhárítása érdekében elsősorban műszaki megelőző és szervezési intézkedések szükségesek. De nélkülözhetetlen a munkát végzők aktív közreműködése is,

aminek alapfeltétele az elsősegélynyújtás ismerete. Égési sérülések. Az égési sérülések súlyossága az égett felület nagyságától (kiterjedésétől) és a sérült személy életkorától függ. Az égési sérülés nagyságát a testfelület százalékában adják meg – fej 9%; törzs elől 18%, hátul 18%; - végtagok, alsó 18-18%, felső 9-9%; - tenyér 1%; - gát-tájék 1% Az égés annál súlyosabb, minél nagyobb az égett testfelület és minél idősebb a sérült. Ha a testfelületnek több mint 70%-a megég, ez rendszerint halálos kimenetelű. Ha az égett testfelszín százalékának és a sérült korának az összege a 100-at meghaladja, rossz az égési sérülés kimenetele. Az égési sérülések ellátása. Az elsősegélynyújtás első, legfontosabb eleme a hőhatás mielőbbi megszüntetése, vagyis ha a sérült ruházata ég, azonnal el kell oltani. Leghatásosabb a takaróval való szoros beburkolás Kisebb égések esetében az

égett testfelületről a ruhát óvatosan el kell távolítani. Az égett testfelület – közvetlenül a hőhatás után – 5-20 percen át lehetőleg folyóvízzel, hidegvízcsapból kifolyó víz alá tartva, hűteni kell. Ez csökkenti a mélyebb testszövetek károsodását. És átmenetileg csökkenti a fájdalmat is Hűtés után a testfelületet száraz, steril kötszerrel be kell kötni. Szigorúan tilos az égési sebre bármilyen anyagot (kenőcs, olaj, zsír, tojásfehérje) tenni! Nagyobb felületre kiterjedő égés esetén a sérülttel – ha nem hány – bőséges, lehetőleg sótartalmú folyadékot kell itatni. A sérültet haladéktalanul orvoshoz kell vinni, illetve súlyosabb esetben a mentőket kell értesíteni. 12 Áramütéses baleset Az áram hatása az emberi szervezetre. Az emberi szervezet izomrostjai villamos töltés hatására összehúzódnak, görcsös állapot következhet be. A szervezet működésében káros elváltozások jönnek létre:

a légzést és a szívműködést vezérlő idegközpontok időleges bénulása állhat be, ami végső esetben halált okozhat. Áramütéses baleset következménye az áramütés súlyosságától függ, és a következő tényezők befolyásolják: áramparaméterek (áramerősség, feszültség); az árambehatás időtartama; az áram neme; a frekvencia és az emberi test ellenállása; valamint szubjektív tényezőként szerepet játszik még a sérült személy idegállapota is. Az áramütési veszély nagymértékben függ az emberi test ellenállásától. Ezt sok tényező befolyásolja, döntő azonban a bőr vastagsága és szárazsága. Ismeretes, hogy a nedves bőr ellenállása a száraz bőréhez képest sokszorosan kisebb, tehát a nedves, szennyezett bőrfelület az áramütési veszélyt nagyon nagymértékben fokozza. Teendők áramütéses balesetteknél Az áramütéses balesetek következménye különböző. A legenyhébb az egyszerű izomgörcs,

bekövetkezhet rövid ideig tartó eszméletvesztés, súlyosabb esetben légzésbénulás, szívbénulás vagy szívkamralebegés. A nem lélegző és szívműködést nem mutató már a klinikai halál állapotában van, amit kb. négy perc múlva követ – a vérkeringés és légzés hiánya következtében – a biológiai halál. A négypercnyi idő alatt lehetőség van arra, hogy életet mentsünk! A mentést és az újraélesztést tehát késedelem nélkül meg kell kezdeni, ez elsőrendű emberi kötelesség. Elsősegélynyújtáson a tevékenységeknek azt az összességét értjük, amellyel a balesetet szenvedő személyt ellátjuk mindaddig, amíg arra hivatott személy a gondoskodást át nem veszi. Az elsősegélynyújtás feladata e mentés, a közvetlen életveszély elhárítása, beleértve a klinikai halál állapotában az újraélesztés megkezdését is (Dr. Karsai István, A hegesztés biztonságtechnikája). 13 Károsító tényezők összefüggései,

azok egymásra hatása (szinergizmusa). Mint már dolgozatom elején említettem, többek között nagyon fontos tényező a hegesztő számára a helyigény. Ha szűk, kis alapterületű, zárt munkahelyen dolgozik a szakmunkás, fokozottabb védelemről kell beszélnünk, hiszen nagyon sok dologra oda kell figyelni (természetesen nagyobb légterű munkahelyekre is igazak a következő állítások): fény minőségére, levegőzésre, szellőzésre, megfelelő hőfokra, munkaruha minőségére stb., hiszen ezek hiánya, elhanyagolása, figyelembe nem vétele súlyos sérüléseket okozhatnak. Ha a hegesztő zárt, levegőtlen helyen dolgozik, nagyon könnyen leizzad. Az izzadás miatt fokozottabban ki van téve áramütés veszélyeinek, hiszen a nedves bőr ellenállása sokszorosan kisebb a száraz bőréhez képest. Ezért nagyon fontos, hogy lehetőség szerint flanel inget kell viselni a védőruházat alatt, ami beszívja az izzadtságot. Illetve megfelelő szellőztetés

betartásánál a flanel ingnek nem volna „dolga”. A szellőztetés a üstkoncentráció nagysága miatt is indokolt. Az ívhegesztésnél nagyon oda kell figyelni a szemüveg használatára (fokozottabban, mint a többi hegesztésnél). Az ívsugarak a szembe hatolva nagyon károsak lehetnek. Maradandó károsodást is okozhatnak: kötőhártya-gyulladást, súlyosabb esetben vakságot. A bőr is károsodhat, ha nincs megfelelő hegesztőpajzs, védőkesztyű illetve védőruházat. Az ívhegesztésnél az ívsugáron kívül a különböző gázok és gőzök is károsítják a dolgozó egészségét, melyek szilárd anyagi részeket is tartalmaznak. Ezek belélegezve a tüdőben különböző lerakódásokat okoznak. Pl: vas lerakódása, mangántól erős idegmérgezés, a fluor a nyálkahártyát és a hörgőket ingerli, a cink cinklázat vagy fémfüst-lázat okozhat. Gáz jellegű szennyeződések: szén-monoxid, nitrózus gázok, ózon fordulhat elő Co2 hegesztésekor. A

munkaruha a már említett áramütés illetve ibolyántúli sugárzás miatt is igen fontos. A bakancs talpának anyaga is az áramütés megelőzése érdekében gumiból vagy bőrből legyen. A munkaruha nem lehet sem-zsíros sem olajos, mert a rápattanó szikrával reakcióba léphet. „ A hegesztő védelme tehát komplex és állandó feladat és csak akkor kísérheti eredmény az erőfeszítéseket, ha mind a munkavédelmi megbízott, mind a gyártástechnológus és elsősorban maga a hegesztő komolyan veszi a veszélyeket, és olyan együttműködést alakítanak ki, amelynek eredménye a hegesztő egészségének hatékony védelme. Erre a védelemre ma már technikailag szinte minden rendelkezésre áll, csak igényesnek kell lenni.” 14